Magyar nyelv
7.
Kísérleti tankönyv
Magyar nyelv
határozó
szintagma
állítmány
alany
gondolkodás
jelző
reklám
„Az, hogy anyanyelvemen írok, nem fogalmazás, hanem a lélek lélegzése,
a legközvetlenebb közlés, szabad úszás, ösztön és élet.”
Magyar nyelv
Tankönyv
Európai Szociális Alap
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat
és 2.2.01.2. „B” változat, továbbá az 5. sz. melléklet:
Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: Thomán Angéla, Tóth László
Vezető szerkesztő: Dr. Baranyai Katalin Szerkesztő: Vitéz Annamária
Tudományos szakmai szakértő: Sz. Dr. Hegedűs Rita Pedagógiai szakértő: M. Tóth Katalin
Fedélterv: Slezák Ilona
Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Ecsedi Gabriella
Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Pintér Tamás, Törőcsik Katalin, Székely Ernő
Fotók: 123RF, Fortepan/114. oldal; 115. oldal: Szepesi György 1949 Debrecen, fotós: Kovács Márton Ernő; 118. oldal: fotós: Vass Károly; 119. oldal: Bálint Ágnes 1964, fotós: Lippay Ágnes
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek
készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.
ISBN 978-963-682-818-9 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató
Raktári szám: FI-501010701 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó
Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Terjedelem: 12,87 (A/5) ív, tömeg: 252 gramm
1. kiadás, 2015
A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Kedves Hetedikes Diák!
Köszöntünk téged a hetedik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyv-ből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban!
A könyv összesen öt fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek.
• Az ismereteket nyújtó szövegrészek előtti kérdésekkel felelevenítheted eddigi tudásodat, vagy
Bemelegítő agytornát végezhetsz. Ezek segítenek ráhangolódni a tananyagra.
• A leckékben vastaggal kiemelve a fő fogalmakat olvashatod, amelyek többsége a Fogalomtárban is szerepel, magyarázatukkal együtt.
• Helyenként olvashatsz különféle Tanulási jó tanácsokat, amelyek nemcsak e tantárgy megérté-sében segítenek, hanem bármely ismeretanyag elsajátításánál hasznosak lehetnek.
• A leckék szövege után találsz néhány feladatot, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan.
• A leckék végén érdekes anyanyelvi játékokat próbálhatsz ki, de ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum megjelölésű feladatokkal.
• A fejezetek végén rövid összefoglalók, vagy a főbb fogalmakat és összefüggéseket tartalmazó fürtábrák találhatók. Ezek is segítenek az ismeretek rendszerezésében.
A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket.
Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes!
Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? • A figyelmes olvasás során minden részletre
oda tudsz figyelni.
• A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod,
ami-kor már olvastad a szöveget, most csak átis-métled.
• Az áttekintő olvasás során előzetesen
tájéko-zódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. • A kereső olvasáskor csak bizonyos
információ-kat keresel a szövegben.
Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? • Olvasd át a tartalomjegyzéket!
• Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén!
• Nézd át, és gondold át, hogyan és miért követ-keznek egymás után a fejezetek!
• Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz!
Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön!
• Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban, egy szótárban vagy az inter-neten!
• Fogalmazd meg kérdések formájában, amit
• Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzájuk tartozó szöveg!
• Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonok-ban!
• Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél se-gítséget, személyes magyarázatot!
Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megje-gyezni, akkor foglalkozz vele külön is!
• Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! • Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb
dol-gokról!
• Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fej-ből is!
Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, össze-gezz, értékelj!
• Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdekesebb információk számodra!
• Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! • Szedd össze, milyen korábbi ismeretek,
ta-pasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben!
6
Tartalom
1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTÁL EDDIG?
(Tóth László) Bevezetés, tanulásmódszertan ... 8 Alapszófajok – Az ige ... 9 Alapszófajok – A főnév és a melléknév ... 12 Alapszófajok – A számnév és a határozószók ... 15 Alapszófajok – Az igenevek és a névmások ... 17 A viszonyszók ... 20 A mondatszók ... 22
Összefoglalás – Mit tanultál eddig? ... 24
2. SZÓKAPCSOLATOK, SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK (Tóth László) Mi a szintagma? Mi nem az? ... 26
Az alárendelő szintagmák jellemzői, a bővítmények típusai ... 29
A mellérendelő szintagmák jellemzői, típusai ... 32 A szintagmacsoportok ... 34 Összefoglalás – A szintagmák ... 36 3. MONDATOK, MONDATTAN (Tóth László) A mondattan alapjai I. ... 38
A mondattan alapjai II. ... 41
Az állítmány ... 44 Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői ... 44 Az állítmány szerkezete és szerkezeti típusai ... 46 Az állítmány elemzése ... 48 Az alany... 51
Az alany fogalma, szófaji jellemzői ... 51
Az alany elemzése ... 53
Az alany fajtái ... 56
Az állítmány és az alany kapcsolata, egyeztetésük ... 58
A tárgy ... 60
A tárgy fogalma, szófaji jellemzői ... 60
A tárgy elemzése ... 62
A tárgy fajtái ... 65
Részösszefoglalás – A mondattan alapjai, az állítmány, az alany és a tárgy ... 68
A határozók ... 69
A határozó fogalma, szófaji jellemzői ... 69
A határozó elemzése ... 72
A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mértékhatározók) ... 75
A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozók) ... 77
A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározók) ... 79
A jelző ... 82
A jelző fogalma, jellemzői, fajtái ... 82
A minőség-, mennyiség- és birtokos jelző szófaja, elemzésük ... 85
A mutató névmási kijelölő jelzők elemzése ... 88
Összefoglalás – Mondattan ... 90
4. AZ EGYSZERŰ MONDAT (Tóth László) Az értelmező ... 92
Az egyszerű mondat szerkezete ... 95
Az egyszerű mondat elemzése (gyakorlás) ... 97
Az egyszerű mondatok helyesírása ... 99
Összefoglalás – Szintagmák, egyszerű mondatok ... 102 5. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ (Thomán Angéla) A kommunikációtól a tömegkommunikációig ... 106 A média ... 110 A rádió ... 114 A televízió ... 118 A reklámok ... 122 A világháló ... 126
Légy óvatos a monitor előtt! ... 129
Összefoglalás – Kommunikáció és tömegkommunikáció ... 133
Fogalomtár ... 134
Ráadás – Grammatika, szókapcsolatok ... 136
Helyesírási kisokos ... 139
Médiaműfajok ... 141
Infokommunikációs eszközök ... 142
ISMÉTLÉS:
MIT TANULTÁL
EDDIG?
8
Bevezetés, tanulásmódszertan
A leckék végén érdekes anyanyelvi játékok bukkannak fel, próbáld ki őket! Ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum feladataival.
Ú
TMUTATÓATANKÖNYVHASZNÁLATÁHOZA leckék szövege után találsz FELADATOK-at, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan.
FONTOS!
A kiemelten fontos információk a Fontos keretben kaptak helyet, ezeket mindenképpen jegyezd meg! A leckék szövegében a vastag betűs kiemelésekkel szintén a fontos, megjegyzendő fogalmakat jelöltük.Gondolatgyűjtő
Az ismeretanyag végén található
Gon-dolatgyűjtőben a lecke anyagának
ösz-szegzését segítő kérdésekre válaszol-hatsz.
TALENTUM
Gondolatébresztő vagy Bemelegítő agytorna
A leckék elején található Gondolatébresztő kérdéseire válaszolva felelevenítheted a lecke anyagához szükséges eddigi ismereteidet. A Bemelegítő agytorna gyakorlatai játékosan segítenek ráhangolódni a tananyagra.
d latai
Helyenként olvashatsz különféle
Tanulási jó tanácsokat, melyek
nem-csak e tantárgy megértésében segíte-nek, hanem bármely ismeretanyag el-sajátításánál hasznosak lehetnek.
1. A leckékben szereplő példák (és tanárod) segítségével fedezd fel az új ismeretet. Minden, amiről tanulunk, ott van már a fejedben, hiszen magyar az anyanyelved. Ez óriási segítség.
2. Az ismétlő leckéket alaposan tanulmányozd végig!
3. Helyezz nagy hangsúlyt a gyakorlásra! Alkoss a példákhoz, mintaelemzésekhez hason-lókat, ebből tanulsz a legtöbbet.
4. A tanulás, feladatmegoldás során készülő ábrákat, mondatelemzéseket jól olvashatóan, szellősen, nagy méretben készítsd el a füzetedben!
5. Az írásbeli feladatoknál, gyakorlásnál, ábrák, elemzések készítésénél használj színeket!
A színek használata segít abban, hogy jobban megértsd az összefüggéseket. A legjobb az, ha a visszatérő dolgokat mindig ugyanazzal a színnel jelölöd.
Gondolatébresztő
Ebben a tanévben a mondatelemzéssel fogsz megismerkedni. Ahhoz, hogy ez valóban jól menjen, érdemes átismételned és rendszerezned, hogy eddig mit tanultál a szófajokról és a hozzájuk kapcsolódó toldalékokról. A mondatelemzéshez fontos, hogy biztonsággal felis-merd a mondatban szereplő szófajokat. Elevenítsd fel a szófajokról az eddig tanultakat!
A
ZIGEElsőként az igét vegyük szemügyre!
Az igék jelentésük alapján cselekvést (mos, fest), történést (hajlik), létezést (volt, lesz), állapotot (didereg) fejeznek ki. Ezt a jelentést az igékből képzett más szófajok is megtartják: mosni,
haj-lás, didergő. Hogy biztos legyél egy szó szófajában,
a jelentése mellett alaki tulajdonságait is figye-lembe kell venned, azaz meg kell nézned, milyen jelek és ragok kapcsolódhatnak hozzá.
A
Z IGE JELEI,
RAGJAIEgy igéhez mindig öt nyelvtani jelentés tartozik: idő, mód, szám, személy, tárgyhatározottság. Ezeket jelek és ragok mutatják az igén.
A jelen időnek nincs hangzó jele. Ezt így szoktuk jelölni: Ø (leül-Ø, dalolgat-Ø). A múlt idő jelei: -t/-tt (leül-t, dalolgat-ott). A jövő időt a magyar nyelv nem toldalék-kal fejezi ki. A jelen idejű ige mellett határozószavaktoldalék-kal utalunk a jövő időre: Majd
kitakarítom a szobát.; Holnap moziba megyek. A jövő időt kifejezhetjük fog segédigés,
ösz-szetett igealakkal is: le fog ülni, dalolgatni fogok.
A kijelentő módnak sincs hangzó jele: Ø (leülök-Ø, dalolgattál-Ø). A felszólító mód jele a -j, de még sok más változata van, ráadásul a -j teljesen hasonulhat is (ül-j,
jö-jj, e-gy-él, hi-ggy, fus-s, vigyáz-z). A feltételes mód jelei jelen időben: -na/-ne, -ná/-né (leül-ne, dalolgat-ná); múlt időben a múlt idejű igéhez egy volna segédige járul,
összetett igealakot alkotnak: leül-t-ünk vol-na, dalolgat-ott vol-na. Figyeld meg, hogy a magyar igéknek mindhárom időben lehet kijelentő módjuk, ám feltételes módjuk csak jelen és múlt időben, felszólító módjuk pedig csak jelen időben!
A számot és a személyt az igei személyragok fejezik ki. Lehet egyes vagy többes szám, és lehet első, második és harmadik személy (E/1.: leülö-k, T/3.: dalolgatt-ák, E/3.: leült-Ø, T/1.: dalogatná-nk).
Biztosan emlékszel, hogy a magyar igeragozásnak két nagy rendszere van: általá-nos és határozott. A tárgyhatározottságot ez a kétféle ragozás mutatja, mégpedig az igei személyragok segítségével. Az igék gyakran utalnak arra, amin vagy akin végzik a cselekvést: fát vág, gyereket lát. Ezt tárgynak nevezzük. A magyar nyelv
kü-IGE igenemek cselekvő szenvedő műveltető visszaható tárgyas tárgytalan bővíthetőség igeidők igemódok múlt jelen jövő felszólító feltételes kijelentő
Alapszófajok – Az ige
10
A beszélővel vagy a hallgatóval nem azonos tárgy 3. személyű, a beszélő számára már ismert tárgy határozott. A 3. személyű, határozott tárgyakra (őt, őket, a gyereket,
az ételt, Tamást stb.) határozott ragozással utalunk: lát-om őt, kér-ed az ételt. Minden
más esetben az ige általános ragozású. Az alábbi táblázatban láthatod részletesen:
TÁRGY IGERAGOZÁS
nem állhat az ige mellett általános: hajl-ok, vakaróz-unk
1. vagy 2. személyű, határozott általános: engem kérdez-el, titeket vár-nak 3. személyű, határozatlan általános: lát-ok egy gyereket, ételt kér-ek 3. személyű, határozott határozott: lát-om őt, kér-ed az ételt
I
GEKÉPZŐKAhhoz, hogy biztonsággal felismerd a mondatban az igéket,
segítsé-gedre lehetnek az igeképzők is, amelyek új szót hoznak létre, ahogy a nevük mu-tatja: igét. Ilyenekkel találkoztál akkor is, amikor tavaly az igenemekről tanultál. Műveltető igék képzője: -tat/-tet (olvas-tat-ja), -at/-et (megnéz-et), visszaható igekép-ző: -kod/-ked/-köd, -koz/-kez/-köz (mosa-kod-ik, öltöz-köd-ik, szárít-koz-ik). (Az -ik igei személyrag, nem a képző része.) Még sok más igeképző is van, néhány példa:
tan-ít, dalol-gat, leül-het stb.
FONTOS!
Az igén mindig ott van mind az öt nyelvtani jelentés. Ha nincs meg mind az öt tulajdonság, akkor a szó nem ige. Például a futnom szónak van száma és személye is (E/1.), de nincs ideje, módja, tárgyhatáro-zottsága, vagyis nem ige. Az összetett igealakok (ki fog esni, dalolgatott volna) több szóból állnak, de egy szóalaknak számítanak, elemzéskor majd egy egységként tekintünk rájuk!Képzelj el két teljesen egyforma füzetet! Ahhoz, hogy megkülönböztesd
őket, elegendő csupán az egyikre matricát ragasztanod, a másikon a matrica hiánya
lesz a jel. Pontosan ilyen az is, amikor a nyelvben valaminek nincsen hangzó jele.
A jelen időnek például azért nem kell hangzó jel, mivel a múlt időnek van ilyen.
Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a jelen időnek az a jele, hogy nincs
jele. Ilyenkor a
Ø
jelet használjuk. Ezt zéró szóelemnek nevezzük.
FONTOS!
Ha egy igealak után az azt névmást tesszük, és jó mondatot kapunk, akkor az igealak határozott ragozású. Ha rossz lesz a mondatunk, akkor általános ragozású.FELADATOK
1. Válogasd ki a következő szövegből az igéket, írd ki őket a füzetedbe, és állapítsd meg mind az öt rajtuk lévő nyelvtani jelentést!
Zalán és Annamária az óvodában ismerkedtek meg. Általános iskolában szerettek vol-na egymás mellé ülni, de a tanító néni Palit ültette Zalán mellé. Hamarosan mindketten megkedvelték Palit, és elválaszthatatlan barátokká váltak. Ekkor még nem tudták, hogy 5. osztályban érkezni fog Piroska, aki szintén a baráti körük tagja lesz. Most mindannyian 7. osztályba járnak, sokat kirándulnak, és már tervezgetik a továbbtanulást.
2. Beszéljétek meg, milyen szófajú szó a futnom!
3. Képezz igéket a következő főnevekből! Írd le őket a füzetedbe, és tedd őket fel-szólító módba, egyes szám, 2. személybe mindkét ragozásban!
gereblye, dob, só, dísz
Gondolatgyűjtő
Készítsd el a füzetedben a zuhan és a felejt igék ragozásait minden lehetséges módban és időben! A mód- és időjeleket, illetve az igei személyragokat kötőjellel kapcsold a szótö-vekhez!
Játszd el némán!
A játék során szólásokat, közmondásokat kell némán elmutogatnod a társaidnak. A játékot lehet egyéni mutogatással játszani – ekkor mindenki maga találja ki a fel-adványt, és mutogatja el az egész osztálynak.
12
Alapszófajok – A főnév és a melléknév
GondolatébresztőGyűjtsetek két perc alatt (a padtársatokkal közösen vagy néhány fős csoportban) a képpel kapcsolatban főneveket és mellékneveket a füzetben!
A
FŐNÉVAmikor az
alapszó-fajokat tanultad, a névszókkal is megismerkedtél. Közülük első-ként mindig a főnevet említik. Je-lentésük alapján élőlényeket
(cin-ke), élettelen tárgyakat, dolgokat
(gerenda, fűtés), elvont fogalmakat (igazság) neveznek meg. Lehetnek köznevek (arckrém) és tulajdonne-vek (Nivea). Mivel a főnetulajdonne-vek
tolda-lékaik segítségével különféle szerepeket kapnak a mondatban, a főnevek felismerésé-hez alaki tulajdonságaikat is ismerned kell.
A
FŐNÉV JELEIA főnevek állhatnak egyes vagy többes számban. Az egyes
szám-nak nincs (hangzó) jele: Ø, a többes szám jele: -k (autó-Ø, autó-k; könyv-Ø, könyv-ek;
pad-Ø, pad-ok).
A birtokos szerkezetekben szereplő főnevek sokféle jelet kaphatnak. Egy ilyen szerkezetben mindig van egy birtokos és egy birtok: a lány(nak a) szoknyája – bir-tokos: a lány, birtok: szoknya. A birtokra lehet utalni a birtokosra tett toldalékkal. Ezt az -é birtokjellel lehet kifejezni: a lány-é, a festő-é. A birtokosra utaló jeleket birtokos személyjeleknek hívjuk, ezeket a birtokot jelentő főnévre tesszük (E/1.:
hajó-m, E/3.: hajó-ja, T/1.: hajó-nk). Ha egy birtokot jelölő főnevet többes számba
akarsz tenni, akkor azt birtoktöbbesítő jellel fejezheted ki: -i/-ai/-ei/-jai/-jei (cipő-i,
lány-ai, könyv-ei, kert-jei, pad-jai).
A
FŐNÉVRAGJAIA főnevekhez járuló ragok az esetragok. Háromféle esetet
kü-lönböztetünk meg: alanyeset, tárgyeset, határozói eset.
– Az alanyeset ragja zéró szóelem: Ø (A festő-Ø dolgozik.; A kutyánk-Ø ugat.). – A tárgyeset ragja: -t (Eszem a dinnyé-t.).
– A határozói eseteket különféle határozóragokkal vagy névutókkal fejezhe-ted ki: (város-ban, szemek-be, kezé-ből, könyvünk-ön, székei-ről, füzet-re, házá-nál,
fák-tól, ész-hez, felhők-ig, szomszéd-nak, pilótá-vá, erő-vel, igazság-ért, pad alatt, ház előtt).
F
ŐNÉVKÉPZŐKA főnevek mondatbeli felismerésében a főnévképzők is segíthet-nek. Néhány sűrűbben előforduló képző: ír-ás, bátor-ság, siet-ség, jog-ász, erd-ész,
A
MELLÉKNÉVA melléknév szintén alapszófaj, és a névszók közé tartozik.
Jelen-tésük alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső és belső tulajdonságát, állapotát, hovatartozását fejezik ki (szép lány, rémisztő vihar, városi autó, fejedelmi
va-csora). A jelentés persze itt sem elég, a mellékneveknél is érdemes átismételned, hogy
milyen toldalékokat kaphatnak.
A
MELLÉKNÉVJELEIBizonyára emlékszel, hogy a melléknevek közül sok
fokozha-tó. Az alapfoknak nincs (hangzó) jele: -Ø (nagy-Ø), a középfok jele: -bb (nagy-obb), a felsőfok jele: leg-...-bb (leg-nagy-obb). A túlzófok jele pedig: legesleg-...-bb
(legesleg-nagy-obb). Az alapfokú melléknév kivételével mindegyik kaphat még kiemelőjelet
(-ik) is: nagyobb-ik, legnagyobb-ik, legeslegnagyobb-ik. Nem minden melléknév fokozása értelmes, a néma, égszínkék, diónyi például ilyen. Próbáld ki!
A
MELLÉKNÉVRAGJAIAhogy a főnevekhez, úgy a melléknevekhez is járulhatnak határozóragok: -n/-an/-en (enyhé-n, vidám-an, dühös-en); -lag/-leg (egyhangú-lag,
külső-leg), -ul/-ül (hangtalan-ul, kegyetlen-ül).
M
ELLÉKNÉVKÉPZŐKA melléknevek felismerését a melléknévképzők is segíthetik.
Néhány példa: fá-s, méz-es, feled-ékeny, készül-etlen, fejleszt-hető, balaton-i, tenyér-nyi stb.
FONTOS!
A tulajdonnév különleges része a nyelvnek, valójában nem főnév, csak főnévként viselkedik. Mit jelent ez? Ha megnézed a tulajdon-neveket, találsz köztük több szóból állókat is (Magyar Nemzeti Bank, Petőfi
Sándor, Széchenyi István Általános Iskola stb.), amelyeket nem vehetünk egy
szónak, hiszen szókapcsolatok. Konkrét szófaja viszont csak szavaknak le-het, szókapcsolatoknak nem. Amikor azonban ezek a szerkezetek mondatba kerülnek, egy szóként és ráadásul főnévként viselkednek, hiszen toldalé-kokat mindig csak az utolsó részükre tehetsz (Bemegyek a Magyar Nemzeti
Bankba. – Olvastam egy verset Petőfi Sándortól. – A Széchenyi István Általános Iskolát felújítják.). A tulajdonneveket a mondatban mindig egy egységnek
és főnévi természetűnek tekintjük.
FONTOS!
A melléknevek a főnevekhez kapcsolódó összes toldalékot megkaphatják. Ilyenkor azonban már nem melléknevek, hanem főnevek: szófajt váltottak. Például a következő mondatokban szereplő zöld szó nem melléknév, hanem főnév, hiszen már a főnév (pad) helyett áll. Ott van két pad.
14
Párkereső
Készítsetek 2-2 szókártyát! Az egyikre írjatok egy toldalékos főnevet vagy mellék-nevet, a másikra pedig a „képletét”!
Például: nadrágokat – főnév, többes számú, tárgyragos.
Gyűjtsétek össze a szókártyákat, majd mindenki húzzon egyet, és keressétek meg a páro-tokat! Sorban olvassa fel mindenki a szókártyájára írtakat, amelyre a párja jelentkezzen!
TÁRSASJÁTÉK
Gondolatgyűjtő
Padtársaddal csoportosítsátok a Gondolatébresztőben az óra elején gyűjtött főneveket és mellékneveket többféleképpen, különböző szempontok szerint! Ne csak nyelvtani szempontokban gondolkozzatok!
FELADATOK
1. Alkoss mondatokat a füzetedben, használd fel a határozói esetekre példaként ho-zott határozóragos főneveket és a melléknévképzős szavakat!
2. Főnév vagy melléknév? Foglald az alábbi szavakat mondatba! Dolgozz a füzeted-ben!
3. Építs ragos mellékneveket a következő szóelemekből! Írj velük mondatokat a fü-zetedbe!
4. Vajon mit jelentenek a következő szavak? Van köztük különbség? Beszéljétek meg, alkossatok velük mondatokat!
bensőleg–belsőleg GYÜMÖLCSÖS MAGYAR rettentő--telen egyedi- kedv- feketé--en -os -ül -n -es -leg -lag szem-
házi-Gondolatébresztő
LY LY ZET ZET ZET ZET LET LET LET LET LET ÁÁÁÁÁÁR Hogyan kapcsolódnak ezek a betűrejtvények a mai óra témájához?
Bemelegítő agytorna
A játék nagyon egyszerű, csak egy kis koncentrációt igényel. Számokat kell mondani egytől, növekvő sorrendben. A hármast és a hetest tartalmazó szót nem szabad kimon-dani. A három helyett a PIFF, a hét helyett a PUFF szót szabad csak kiejteni.
ni on
A
SZÁMNÉVEz a szófaj a melléknevek testvérének tekinthető. Szintén alapszófaj, azon belül a névszókhoz tartozik. Jelentése alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek, fogalmak mennyiségét, sorrendiségét vagy törtrészét fejezi ki (három ló,
harmadik sor, egyharmad rész). Lehet határozatlan (sok, kevés stb.) vagy határozott
(százötvenegy, tizedik). A mennyiséget pontosan megnevező számneveket tőszám-névnek, a sorrendiséget megnevezőket sorszámtőszám-névnek, a törtrészt megnevezőket törtszámnévnek hívjuk.
A
SZÁMNÉVJELEIA számnevek általában nem kapnak jeleket, de néhány
határo-zatlan számnév fokozható: több, legtöbb, kevesebb, legkevesebb. Némelyik kiemelőjelet is kaphat: kevesebb-ik.
A
SZÁMNÉVRAGJAIA melléknevekhez járuló határozóragok közül megkaphat-ják az -n/-an/-en ragot (kette-n, sok-an, tíz-en), illetve csak a számnevekhez járulhat a -szor/-szer/-ször rag (sok-szor, két-szer, több-ször).
S
ZÁMNÉVKÉPZŐKA sorszámneveket sorszámnévképzővel alkotjuk: -dik
(nyolc-adik, sok-adik); a törtszámneveket törtszámnévképzővel: -d (kette-d, harm-ad, öt-öd).
A -szor/-szer/-ször ragból és melléknévképzőkből alakult képzők: -szori/-szeri/-szöri (hat-szori, öt-szöri), -szoros/-szeres/-szörös (hat-szoros, öt-szörös).
A
HATÁROZÓSZÓKSzintén az alapszófajok közé soroljuk a határozószót. A
sza-vaknak e sajátos csoportja a cselekvés, történés, létezés, állapot körülményére utal. Ez
FONTOS!
Ahogy a melléknevek, úgy a számnevek is megkaphatják a főnevek toldalékait. Ilyenkor természetesen már szófajt váltottak: főnevek lettek (egy főnév helyére álltak). Figyeld meg az öt szót a következő monda-tokban! Ötöt kérek! Ötre nálad leszek. Az öt nagyobb, mint a három.Alapszófajok –
16
A
HATÁROZÓSZÓKJELEINéhány határozószó fokozható: elé – elébb – legelébb; közel –
közelebb – legközelebb; hamar – hamarabb – leghamarabb; korán – korábban – legkorábban stb.
A
HATÁROZÓSZÓKRAGJAIBizonyos határozószók határozóragokat vehetnek föl:
rég-en, alul-ról, hátul-ra, mostan-tól stb.
Gondolatgyűjtő
Mit fejez ki a számnév? Mondj példákat is!
Milyen körülményekre utalnak a határozószók? Példákkal is támaszd alá állításod!
FELADATOK
1. Válaszd ki a következő szövegből a számneveket és a határozószókat, és írd ki őket a füzetedbe! Ha van rajtuk toldalék, nevezd meg azokat is!
Pali tegnap háromszor ült fel a körhintára, Annamária kétszer. Zalán gyakran integetett nekik, de ő nem ült fel, mert harmadik osztályban rosszul lett rajta. Közben Piroska hasz-talan hívta őket, nem hallották. Negyed hatig engedték el őket, de csak sokára értek haza.
2. Egyet mondok, kettő lesz belőle. Mit jelent ez a szólás? Mikor mondhatjuk? Gyűjts még olyan szólásokat a füzetedbe, amelyekben számnév szerepel!
FONTOS!
A határozószók felismerése nem egyszerű feladat. Leegysze-rűsítve azt mondhatjuk, hogy hasonló a jelentéstípusuk, mint a határozóragos főneveknek és mellékneveknek. Ne keverd össze őket! A fenti példák mellé egy-egy ragos főnevet vagy melléknevet tettünk, figyeld meg a hasonlóságot:bent/házban van; reggel/ötkor jött; gyakran/kétszer fut; túl/nagyon okos; egyedül/szo-morúan él; hirtelen/gondatlanul cselekedett. – A határozószók főnévként is
visel-kedhetnek: holnapra eljön (itt határozószó); a holnapra készül (itt főnév).
Szófordító
Álljatok körbe (nagy létszám esetén két csoportot is alkothattok)!
Sorban egymás után mindenki mond egy számnevet (valamilyen toldalékos formá-ban). Balra haladva kezdjétek! Egy idő után valaki dobbant, ekkor megfordul az irány, a jobb-ra esőnek már határozószóval kell folytatni a sort. Újabb dobbantás után ismét irányváltás és számnévmondás következik. És így tovább.
Gondolatébresztő
zizegni, nevetni, zenélni, zokni, zongorázni
Melyik a kakukktojás? Miért?
A
ZIGENEVEKAz igenév, ahogy neve is mutatja, egyszerre két alapszófaj tulaj-donságait hordozza. Átmenetet képez az ige és a főnév között (főnévi igenév), az ige és a melléknév között (melléknévi igenév), illetve az ige és a határozószó között (határozói igenév), ezért átmeneti szófajnak is hívják. A mondatelemzés miatt na-gyon fontos, hogy biztonsággal fölismerd az igeneveket!
Az igeneveket igékből hozzuk létre képzők segítségével.
– A főnévi igenevet a -ni/-nni képzőkkel (fut-ni, men-ni, ve-nni).
– A folyamatos melléknévi igenevet -ó/-ő képzőkkel (fut-ó ember, almát szed-ő lány), a befejezett melléknévi igenevet -t/-tt képzőkkel (kékre mázol-t kapu, kőből épít-ett ház), a beálló melléknévi igenevet -andó/-endő képzőkkel
(megír-andó feladat, megnéz-endő színdarab).
– A határozói igenevet -va/-ve, -ván/-vén képzőkkel (olvas-va, tép-ve, olvas-ván,
tép-vén).
A
ZIGENEVEKTOLDALÉKAIA határozói igenév nem kaphat toldalékot. A mel-léknévi igenevek a melléknevekhez hasonlóan főnévvé válva megkaphatják a fő-nevek toldalékait (futók, mázoltat stb.). A főnévi igenév igenévi személyragokat kaphat, melyek a szám és a személy nyelvtani jelentését hordozzák. Előttük a főnévi igenév képzője egészen lerövidülhet: fut-n-om, fut-n-od, fut-ni-a, fut-n-unk, fut-n-otok,
fut-ni-uk. Ezeket a ragozott alakokat nem szabad összekeverni az igékkel!
A
NÉVMÁSOKA névmások az alapszófajok helyettesítő szófajai.
Csak főnevet helyettesíthet: • személyes (ők),
• birtokos (övé), • visszaható (magam),
Alapszófajok –
Az igenevek és a névmások
FONTOS!
Ha nem vagy biztos benne, hogy igével vagy igenévvel van-e dolgod, próbáld megváltoztatni a módját vagy az idejét. Ez csak az ige eseté-ben sikerülhet.18
Főnevet, melléknevet, számnevet és hatá-rozószót is helyettesíthet:
• mutató (az, ez), • kérdő (ki?, mikor?), • általános (mindenki), • határozatlan (valaki), • vonatkozó névmás (aki).
A
NÉVMÁSOKTOLDALÉKAIA névmások az
ál-taluk helyettesített szófajok toldalékait vehetik föl.
A főnevet helyettesítők a főnév jeleit és rag-jait: ők-et, enyém-re, magam-hoz, egymás-é-i, ez-t,
ki-hez, akármi-kor, valaki-é, amely-et stb.
Előfor-dulhatnak szokatlan alakok is, a személyes név-más alakjait például érdemes nagyon alaposan
megjegyezni, hogy felismerd majd őket a mondatban! Alanyesetben: én, te, ő, mi, ti,
ők. Tárgyesetben: engem, téged, őt, minket, titeket, őket. Határozói esetekben a
határo-zóragok a névmások elején tűnnek fel. (Hogy ez miért van, arról majd 12. osztályban fogsz tanulni.) Például: bennem, rólad, hozzá, tőlünk, nektek, velük. Ezek elé mindig odateheted a személyes névmás alapalakját, így könnyebben felismerheted:
énben-nem, mitőlünk stb.
A melléknevet helyettesítő névmások többnyire csak főnévként vesznek föl rago-kat: ilyen-ek, olyan-ra, milyen-nek stb.
A számnevet helyettesítők a számnév ragjait, képzőit veszik föl: ennyi-en,
annyi-szor, mennyi-en, hány-szoros, ahány-ad, bárhány-adik stb.
A határozószókat helyettesítő névmások végén általában határozóragok jelenhet-nek meg: ott-an, mikor-ra, sehogy-an stb.
Gondolatgyűjtő
Készíts a füzetedbe egy-egy összefoglaló fürtábrát az igenevek és a névmások fajtáiról!
FONTOS!
A mondatelemzésnél figyelned kell majd, hogy a mutató és vonatkozó névmásokat ne keverd össze! Egy apró trükk mindig segíteni fog: ha a vonatkozó névmás „elejéről levágod” az a-t, kérdő névmást kapsz:
ami → mi, amekkora → mekkora, amióta → mióta stb. A mutató névmással ezt
FELADATOK
1. Írd ki a füzetedbe a következő rövid szöveg igeneveit, névmásait! Minél ponto-sabban határozd meg őket!
A kertre hajló fák ágai alatt Annamária épp valamilyen regényt olvasott, amikor Pali átkiabált hozzá. Közben a frissen festett kerítésre támaszkodott, Annamária már csak annyit tudott mondani: – Vigyá...zz! – Aztán Pali összekent kezeire nézve fölnevetett: – Milyen színes egyéniség lettél! – Pali is szeretett volna valamilyen vicces dolgot mondani, végül csak egyetértően mosolygott. Mire Annamária az udvar végében álló fészerből kihozta a festékoldót, Pali már a fa alatt maradt regénybe mélyedt. – Milyen érdekes ez a könyv! – mondta. – Már a bevezető is annyira leköti az ember figyelmét! – Bizony – mondta Annamária –, akárhová is megyek, ezt a könyvet mindig magammal viszem. De ha szeret-néd, kölcsönadom neked.
2. Gyűjts a füzetbe olyan címeket (regény, vers, zenemű), amelyekben valamilyen igenév szerepel!
Én-te-ő
Bizonyára tanultok valamilyen idegen nyelvet. Két perc alatt gyűjtsetek össze egyé-nileg minél többféle névmást jelentő szót abból a nyelvből, amelyet tanultok (nem
csak főnevet helyettesítőt lehet)! Ezután felváltva olvassatok fel egy-egy idegen nyelvű szót! A többieknek ki kell találniuk a magyar megfelelőjét. Akiét öt másodperc után senki sem
20
A viszonyszók
GondolatébresztőHogyan viszonyultok a viszonyszókhoz? Mire utalhat a kifejezés? Milyen viszonyban állhat-nak a szavak egymással?
Az alapszófajok után ebben a leckében a viszonyszókat ismételjük át, ez a második nagy szófaji osztály. Mit is jelent, mire utal a „viszony” ezeknek a szavaknak a ne-vében? Gondolj a szótőre és a toldalékra! A házban szó jelentése a benne lévő két szóelem, a szótő (ház-) és a toldalék (-ban) jelentéséből épül fel. A szótőnek fogalmi jelentése van, azaz önállóan is van jelentése, amelyet könnyen el tudsz magyaráz-ni, jól meg tudsz fogalmazni. A toldalékoknak is van jelentésük, de az nem önálló, hiszen mindig csak egy szótővel összekapcsolódva tud megjelenni. Éppen ezért a tol-dalékok jelentését önmagukban nehéz elmagyarázni, a jelentésük csak a szótővel való viszonyukból derül ki: a -ban például helyviszonyt, a -kor időviszonyt (hatkor) fejez ki. A toldalékoknak viszonyjelentésük van.
J
ELLEMZŐIA viszonyszók jelentése szintén viszonyjelentés. Éppen ezért nem
for-dulnak elő önállóan, más szavakhoz kapcsolódnak. Vannak köztük a toldalékokhoz hasonlóak, ezek a toldalékértékű viszonyszók, a többi viszonyszó nem toldalékértékű.
F
AJTÁIA toldalékértékű viszonyszók más szavakkal összekapcsolódnak, velük
összetett szóalakot alkotnak. • segédigék
→ összetett igealakokban: adni fogok, futottam volna
→ összetett állítmányban: szerencsés vagyok (Erről később tanulunk.) • névutók: híd alatt, 2008 óta
• névutómelléknevek: híd alatti
• igekötők: megtalál, add el, át akarom rendezni
A nem toldalékértékű viszonyszók is más szavakhoz kapcsolódnak, de az így létrejött szókapcsolatok nem összetett szóalakok.
• névelők: a ház, az ég, egy madár • kötőszók: ház és kert; jó, de gyönge
• tagadószók, tiltószók: nem tudja, nem szabad, ne mondd
• partikulák: csak mentem, Zalán is, de jó, épp elérte, főleg te, pont ő, szereted-e A partikulák a módosítószókhoz hasonlítanak, legtöbbször egy szóra vonatkoz-nak, jelentéstartalmuk csekély, semmiféle kérdésre nem válaszolnak: Őt ugyan
hívha-tod! Siess már! Hiszen tudod.
FONTOS!
A viszonyszókat alaposan ismerned kell, hogy már a mon-datelemzés előtt meghatározhasd, mely szavakkal kapcsolódnak össze!Gondolatgyűjtő
Mire utal a viszonyszó kifejezés? Milyen fajtáit különböztetjük meg?
Elölről – hátulról
Számos olyan szavunk van, amely elölről és hátulról is olvasható, azonban más-más jelentésű kifejezést kapunk eredményül. Pl.: elölről végtag – hátulról mulat-ság. A megoldás: láb – bál.
Találd ki ezek után az alábbi szópárokat, majd alkoss hasonlókat! 1. elölről háziállat – há-tulról rombol, pusztít; 2. elölről festmény – háhá-tulról, aki kenyeret süt; 3. elölről szúrófegy-ver – hátulról vörös; 4. elölről kiálló vaddisznófog – hátulról himlő helye; 5. elölről mozga-tószerv – hátulról filmszínház; 6. elölről mogorva, zord – hátulról épületmaradványok; 7.
FELADATOK
1. Gyűjtsd ki a füzetedbe a következő szövegből a viszonyszókat, csoportosítsd őket fajtájuk szerint! Határozd meg, melyik szóhoz kapcsolódnak!
A két gyümölcsfa közötti függőágyban mintha aludna valaki… Biztosan Zalán az, már az ebédnél is álmos volt. Nem fogom felébreszteni, pedig jó lenne, ha segítene rendet ten-ni a garázsablak előtti tárolóban. Ráadásul ki kellene onnan hozten-ni egy padot is, és azt Annamáriával nem bírom el! Fölkeltsem vagy ne keltsem föl? Hm… megvárom Anna-máriát, majd együtt döntjük el.
2. Na, ne!
„Megmutatnád a házi feladatodat?” Utasítsd el a kérést anélkül, hogy használnád a nem tagadószót és a ne tiltószót! Játsszátok el a jelenetet a padtársaddal!
3. Játssz a partikulákkal!
Mi a különbség a kétféle „persze” jelentése között az alábbi mondatokban? Ér-zékeltesd a kiejtéssel is! Másold le a füzetedbe a mondatokat, majd keresd meg és húzd alá egy vonallal a beszélgetést árnyaló partikulát, és jelöld két vonallal a mondatszót! Gyűjts még hasonló szavakat, foglald mondatba, „játszd el”!
a) Felkészültél az órára? – Persze!
b) Az órára persze már megint nem készültél fel!
22
A mondatszók
Bemelegítő agytornaSzámoljatok 100-tól visszafelé! Az ötös szám helyett azt kell mondani, hogy: bumm, a hetes szám helyett, hogy: durr.
m,
A harmadik nagy szófaji osztály. Ha alaposan megnézed az elnevezést, rögtön rájö-hetsz a lényegre: olyan szavakról van szó, amelyek önállóan mondatot alkothatnak. Nem kell melléjük más szót tenni, egyszavas mondatok. Önálló mondatként vagy összetett mondatok tagmondataiként fordulnak elő. (Az összetett mondatokról majd 8. osztályban tanulunk.)
A
MONDATSZÓKCSOPORTJAI1. Indulatszók: érzelmeket, érzeteket fejeznek ki: aj, jaj, ah, hű, ó, óh, juj, fuj, ujjé,
jé, brr.
2. Interakciós mondatszók: az emberi kommunikációt jellemző szavak, ame-lyek utalnak a beszélők közti kapcsolatra (helló, szia, csaó), segítik a társalgást (ühüm, ja, aha, nos, ugye, persze), kifejezik a beszélők akaratát (hé, pszt, nesze), rámutatnak valamely dologra vagy szóra (íme, lám). (Az interakció szó jelentése: kölcsönös viszony.)
3. Módosítószók: a beszélő véleményét, hozzáállását fejezik ki. Önállóan is áll-hatnak, de mondatba is kerülhetnek. Mondatba kerülve azonban nem kapcso-lódnak össze a mondat egyetlen szavával sem. Például: feltehetőleg, bizonyára,
alighanem, nyilván, valószínűleg.
4. Hangutánzó mondatszók: állati vagy emberi hangokat, természeti hangokat, hangélményeket rögzítenek. Sok általánosan használt szó tartozik ide, például:
gá-gá, miaú, nyihaha, durr, bumm, cupp, hapci, oá. Természetesen egyénileg is lehet
ilyen szavakat alkotni. Ha idézetként használod őket, más szófajokká változnak, például főnévvé: Egy óriási bumm hallatszott!
A mondatszók nem épülnek bele a mondat szerkezetébe, mivel maguk is mon-datok. Nem kapnak toldalékokat, alakjuk nem változik a mondatban.
FONTOS!
A mondatba került módosítószók felismerését megköny-nyíti, hogy ezeket kissé átalakítva sokszor ki lehet emelni a mondatból. Így:
Feltehetőleg moziban volt. → Feltehető, hogy moziban volt. Bizonyosan késni fog. → Bizonyos, hogy késni fog.
Biztosan eljön. → Biztos, hogy eljön.
Gondolatgyűjtő
Fogalmazzátok meg kreatívan a mondatszókról tanultakat öt mondatban úgy, hogy mon-datszókat is szőjetek a feleletbe!
FELADATOK
1. Beszélgessetek párokban! Tegyetek fel egymásnak felváltva kérdéseket! A válasz-ba csempésszetek bele egy-egy módosítószót!
2. Kreatív írás. Írjatok magatokról öt-tíz mondatot a füzetetekbe! Az önjellemzést tegyétek érdekesebbé, hangulatosabbá különböző mondatszók alkalmazásával!
3. Írj a megadott helyzetre egy párbeszédet a füzetedbe, amelyben kizárólag mon-datszók szerepelhetnek! A helyzet befejezése rátok van bízva!
4. Milyen hangutánzó mondatszók jutnak eszedbe az alábbi képekről?
Találd ki, melyik szóra gondoltunk a definíció alapján! Egy betűt egy vonal (kétje-gyű betűt két vonal) jelöl.
szó_ _ _ Valamely ének- vagy zenedarab előadásánál különböző hangfekvé-sek (pl. szoprán).
szó_ _ _ Emelvényre kiállva, hallgatóság előtt beszélő személy.
szó_ _ _ _ Olyan személy, aki az általa képviselt cég vagy párt üzeneteit továbbítja az újságíróknak.
Szó_ _ _ Vörösmarty híres ódája.
A szavannán az oroszlánvadászok lesben állnak egy jó prédára várva.
TALENTUM
d) e) f)
24
SZÓKAPCSOLATOK,
SZÓSZERKEZETEK,
SZINTAGMÁK
26
Mi a szintagma? Mi nem az?
Bemelegítő agytornaAlkossatok két csapatot! Az egyik csapat mondjon egy két szóból álló kapcsolatot, amelyre a másik csapat egy toldalékos szóval válaszoljon! (pl. asztal alatt — asztalnál,
sárga autót — sárgát, Péter és Pál — Péterék/ők)
Változat: az egyik csapat találjon ki egy hosszú mondatot! A másik csapatnak ezt kell leegy-szerűsítenie egy-két szavas mondattá. (Pl.: A havas téli éjszakában ősrégi, megbízható barátom
leghűségesebb társával benyitott a nyikorgó ajtón a környék egyetlen házába. – Benyitottak.)
Figyeljétek meg, mit vesztettünk és mit nyertünk az egyszerűsítés során!
t,
l ál
S
ZÓKAPCSOLATOKAmikor mondatokat alkotsz, elég lehet egy
szó is. Persze a legtöbb mondat több szóból áll. A több szóból álló mondatokban a szavak összekapcsolódnak, szókapcsolatok
jönnek létre. Akárcsak a következő mondatban: Annamária és
Za-lán almát szednek.
Legalább két szókapcsolatot biztosan találsz: 1. Annamária és
Za-lán, 2. almát szednek. Az első példában az és kötőszó kapcsolja össze a
két tulajdonnevet: Annamária és Zalán. Az ilyeneket egyelőre „ösz-szekötős” szókapcsolatnak hívjuk. A második példában viszont a szókapcsolat egyik tagja „irányítja” a másikat. Ezt abból
veheted észre, hogy az „irányító” szóból rá lehet kérdez-ni a másik szóra. Így: Mit szednek? → Almát szednek. (A szednek szó „irányítja” az almát szót.) Az ilyeneket egyelőre „irányítós” szókapcsolatnak nevezzük.
S
ZÓSZERKEZETEK,
SZINTAGMÁKAz „összekötős” és az „irányítós” szókapcsolato-kat nyelvtani szabályok hozzák létre, tehát ezek a
szókapcsolatok nyelvtani szókapcsolatok. A nyelvtani szókapcsolatokat röviden szószerkezetnek nevezzük. Az „összekötés” és az „irányítás” valójában olyan sza-bályok a nyelvünkben, amelyek a mondatok létrehozásában vesznek részt. Az ilyen szabályokat idegen szóval szintaktikai szabályoknak hívják, az általuk létrejövő szószerkezeteket pedig szintagmának.
A szintagmákban legalább két szó kapcsolódik össze, ezek a szintagma tagjai.
V
ISZONYSZÓSSZÓSZERKEZETEKA toldalékértékű viszonyszók egy másik szóval együtt egyetlen szóalakot hoznak létre ( fa alól ). Hasonló ez a szótő és a toldalék kapcsolatához, csak nem olyan szoros, nem is írjuk egybe őket. Ezek is nyelvtani szókapcsolatok, azaz szószerkezetek, de nem szintagmák! A viszonyszós szó-szerkezetek a mondatban egy szintagmának a tagjai lesznek.
V
ISZONYSZÓS SZÓKAPCSOLATOKA nem toldalékértékű viszonyszós
szókap-csolatok nem nyelvtani szókapszókap-csolatok, azaz még szószerkezetnek sem hívhatjuk őket. A mondatban ezek is egy szintagmának a tagjai lesznek, de a bennük lévő vi-szonyszót nem számítjuk bele a szintagmába. A kötőszavak esetében a kötőszó az utána álló szóval alkot viszonyszós szókapcsolatot: (ház) és kert, ( jó) de gyönge.
Hogy jobban megértsd, figyeld meg a következő mondatot! Fa alól szedik az almát. Ebben a mondatban az almát kapott egy névelőt: ez egy viszonyszós szókapcso-lat. Az almát egy „irányítós” szintagma tagja a mondatban:
Mit szednek? → Almát. A névelő azonban nem része a szintagmának: (az) almát
– szedik.
A fa alól egy főnév és egy névutó kapcsolata, ez egy viszonyszós szószerkezet. Egy „irányítós” szintagma tagja lett a mondatban a viszonyszóval együtt:
Honnan szedik? → Fa alól szedik. A névutó a szintagma része: fa alól – szedik.
FONTOS!
A szintagma tehát olyan szószerkezet (azaz nyelvtani szó-kapcsolat), amelynek legalább két tagja van. Tagjai lehetnek szavak vagy vi-szonyszós szószerkezetek. A vivi-szonyszós szókapcsolatok viszonyszavai nem lehetnek a szintagmák tagjai.
28
Lánc-lánc-szintagmalánc
Alkossatok padtársaddal közösen szintagmákat! A játék lényege, hogy az adott szintagma utolsó tagjával kezdődjön a következő szószerkezet! Versenyezzetek, melyik pár tudja a legtöbb tagból álló láncot összeállítani három perc alatt!
Pl.: Pista ír
ír barátaink
barátaink megérkeztek
megérkeztek épségben – stb.
FELADATOK
1. Sok olyan szólása van nyelvünknek, amelyet anélkül használunk, hogy elgondol-kodnánk eredeti jelentésén.
Próbálj az alábbi szólások keletkezésére – szabadon engedve fantáziádat – magya-rázatot adni!
Nézz utána, honnan származnak! Keresd meg bennük a szintagmákat!
2. Válogasd ki a következő szövegből a szókapcsolatokat, és csoportosítsd őket a füzetedbe!
Zalán mindig szerencsés volt. Még ötödikben történt, hogy egy őszi délután Palival és An-namáriával kerékpároztak. A vasúti híd alatt majdnem kilyukasztotta az első kerekét egy rozsdás szög. Meg is történt volna, de fél centivel elkerülte. Palinak bezzeg nem sikerült elkerülnie a bajt!
3. Keress olyan összetett szavakat, melyek szintagmából alakultak ki! Például: bút felejt → búfelejtő
4. Mondatbővítés. Egészítsd ki minél több elemmel a következő mondatokat úgy, hogy egyszerű mondatok maradjanak! Emelj ki az általad írt mondatból néhány tanult szókapcsolati formát! Dolgozz a füzetedbe!
sok van a rovásán kötélnek áll nem fenékig tejfel kilóg a lóláb
Elmentünk. Szánkózni fogunk.
Az előző leckében találkoztál az „irányí-tós” szintagmával. A következő mon-datban két ilyen szintagma is van:
Anna-mária várja Zalánt.
A
RÁKÉRDEZÉSAz „irányítós”
szin-tagmák felismerését a rákérdezés segíti. A két „irányítós” szintagmánk:
Annamá-ria várja, illetve várja Zalánt. Az
„irányí-tós” szintagmáknak mindig csak két
tag-juk van: irányító tag és irányított tag. A rákérdezés során annak a tagnak a helyére, amelyre rákérdezünk, teszünk egy kérdő névmást, utána pedig azt a tagot tesszük, amelyből kérdezünk:
Ki várja? → Annamária várja.
Kit vár? → Zalánt várja.
Mindkét szintagmában a várja szó az „irányító”, mert ebből a szóból tudsz rákér-dezni a másikra.
Az irányító tag (várja) a kérdésben és a válaszban is szerepel. A válasz pedig mindig a teljes szintagma.
Nagyon fontos, hogy a rákérdezés mindig ugyanúgy két tagból álljon, mint az „irányítós” szintagma! Ezért nem jó rákérdezés a következő: Mit csinál Anna-mária? → Annamária vár.
Olyan, mintha az Annamária lenne az irányító tag, de ez nem igaz, hiszen a szin-tagma kéttagú, viszont a kérdés háromtagú volt! Az Annamária tagból nyelvtani értelemben nem lehet rákérdezni a vár szóra!
A
LÁRENDELŐ SZINTAGMAAz „irányítós” szintagma tagjai nem egyenrangúak,
amit az is mutat, hogy csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, for-dítva nem. Az irányító tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük. A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, az „irányítós” szintagma igazi neve: alá-rendelő szintagma. A szintagmát ábrázolhatod is, ilyenkor a bővítményt mindig az alaptag alá írd, és egy vonallal kösd össze:
várja ALAPTAG várja
Gondolatébresztő
Találd ki, ki vagyok én! „Folyton fürkészem a terepet. Előfordulhat, hogy nem látom tisztán
a dolgokat. Fényem féltve őrzött kincs.”
Az alárendelő szintagmák jellemzői,
a bővítmények típusai
30
A két rajzot egyesítheted:
A rajzból is láthatod, hogy a várja egyszerre két bővítménnyel rendelkezik. Kap-hat-e még további bővítményeket? Természetesen!
Annamária nagyon várja Zalánt a pályaudvaron.
Hogyan várja? → Nagyon várja.
Hol várja? → (A) pályaudvaron várja. (A névelő nem a szintagma része!)
várja
Annamária nagyon Zalánt (a) pályaudvaron
A
BŐVÍTMÉNYEKTÍPUSAIMost már négy bővítménye is van a várja szónak, azon-ban ezek közül csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez nagyon szorosan hozzátartozik: valaki/valami – vár – valakit/valamit. Ez a két bővítmény a vár(ja) szó mellől sosem hiányozhat: Annamária – várja – Zalánt. Az ilyen bővítményeket kötött bővítménynek, vagy másképp vonzatnak nevezzük. Az alaptag jelentéséhez szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette.
A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik hozzá szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle: szabad bő-vítmények.
Gondolatgyűjtő
Mi segíti az „irányítós” szintagma felismerését? Milyen bővítményekkel bővíthető az alaptag?
FELADATOK
1. A fenti példamondat alapján ábrázold a füzetedben az alábbi mondatok bővítmé-nyeit!
Mi később akartunk kirándulni! Nőnapra vegyél édesanyádnak virágot! A bátrak elnyerik szerencséjüket. A tóparton egy ház várta a vendégeket.
várja ALAPTAG
2. Egészítsd ki a füzetedben a megadott alaptagot a fentiekhez hasonlóan!
játszik – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? beszélgetünk – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? olvas – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?
3. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szintagmáit, írd le a füzetedbe, hogyan kérdeznél a bennük lévő bővítményekre! Ezután te is írj a füzetedbe ezek mintájára mondatokat, írd le a rákérdezéseket, és készíts ábrákat!
4. Találj ki egy hosszú mondatot, amelyet könnyen lehet tovább bővíteni! Írd le a füzetedbe!
Annamária hangosan kiabált le az erkélyről.
Hol, milyen beszédhelyzetben használnád a következő üdvözlést és rövidített for-máit? Gyűjts te is hasonló üdvözléseket!
Jó napot kívánok! Jó napot! Napot!
Zalán nem hallott a jetiről.
Egy repülőgép bújt ki a felhők közül.
bújt ki
(egy) repülĴgép (a) felhĴk közül. (nem) hallott
(a) jetirĴl. Zalán
kiabált le
Annamária hangosan (az) erkélyrĴl. meglátogatja
Pali ma (a) nagymamáját.
Pali ma meglátogatja a nagymamáját.
32
Gondolatébresztő
Haverok, buli, Fanta! Milyen szintagma?
M
ELLÉRENDELŐSZINTAGMAKorábban már találkoztál egy „összekötős”
szintag-mával: Annamária és Zalán. A két tulajdonnevet egy kötőszó kapcsolja egybe. Az ilyen szintagmákban az összekapcsolódó tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem tudod megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, az igazi nevük épp ezért: mellérendelő szintagma. A mellérendelő szintagmának kettőnél több tagja is lehet, pl.: gyors és energikus, sőt
kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya.
A
MELLÉRENDELŐSZINTAGMATÍPUSAIEgy ilyen szintagma felépítésében sokféle
kötőszó részt vehet, és ezeket a tagok közt létrejövő kapcsolat tartalma alapján szokták csoportosítani. Öt fajtájuk ismeretes, a kötőszókat pirossal jelöltük.
Keressük meg együtt a következő mondatban a szintagmákat!
Zalán a pályaudvaron vagy a boltban keresi Palit és Annamáriát.
Az első lépés mindig a viszonyszós szókapcsolatok és szószerkezetek megtalálása:
a pályaudvaron, a boltban. Ezután már keresheted a szintagmákat! Két mellérendelő
szintagmát is tartalmaz a mondat: (a) pályaudvaron vagy (a) boltban, Palit és Annamáriát. Ábrázolva: (a) pályaudvaron ~ (a) boltban Palit — Annamáriát
Ebben a mondatban a mellérendelő szintagmák alárendelő szintagmákkal kapcso-lódnak össze úgy, hogy a mellérendelő szintagmák tagjai egy alárendelő szintagma bővítményei is egyben:
A mellérendelő szintagmák jellemzői,
típusai
Hol keresi? → (A) pályaudvaron vagy (a)
boltban keresi.
Gondolatgyűjtő
Írjatok fel egy-egy cédulára szókapcsolatokat mind az öt fajtából, majd rakjátok össze! Ezután válogassátok szét közösen!
FELADATOK – GYAKORLÁS
Pali látta, hallotta, felismerte Zalánt a pálya-udvaron
Ha a mellérendelő szintagmát egyetlen egységként tekintem, az ábra egyszerűb-bé válik:
Kitalálós
Válassz ki az osztályteremben körülnézve egy tetszőleges tárgyat, olyat, amelyet padtársat is láthat, észrevehet! Ha megvan, vigyázz, nehogy padtársad már a
te-kintetedből rájöjjön, vajon mire esett a választásod – azt ugyanis a leírásod alapján kell ki-következtetnie. Közölj a tárgy helyzetéről, alakjáról, illetve egyéb jellemzőiről rövid, tömör információkat minél több mellérendelő kötőszó használatával!
Pl.: A fal mellett van, de nem a jobb oldalon, hanem inkább az ajtó közelében, tehát egészen keresi
Zalán
keresi
Palit Annamáriát
látta
Pali Zalánt (a) pályaudvaron hallotta felismerte
ʕ
látta
Pali Zalánt (a) pályaudvaron hallotta felismerte
keresi
(a) pályaudvaron (a) boltban
TÁRSASJÁTÉK
A mondatban van még egy alárendelő szintagma: Zalán keresi.
Ki keresi? → Zalán keresi.
Kit keres? → Palit és Annamáriát keresi.
keresi
(a) pályaudvaron (a) boltban Palit
Zalán Annamáriát
34
A szintagmák a mondatban összekapcsolódnak egymással, és így nagyobb egységek, szintagmacsoportok jönnek létre. Ezekben legalább három tag szerepel. A szin-tagmacsoportok legfontosabb típusai: szintagmalánc, szintagmabokor, szintagma-sor.
S
ZINTAGMALÁNCHa az alárendelő szintagma bővítménye alaptagja lesz egy újabb
bővítménynek, akkor a két alárendelő szintagma láncszerűen kapcsolódott össze, ez a szintagmalánc. Könnyen megértheted, ha megfigyeled a következő példákat:
mélyen alvó ember
Milyen ember? → Alvó ember.
Hogyan alvó? → Mélyen alvó.
alaptag ember
bővítmény alvó alaptag
mélyen bővítmény
nagyon finom kenyeret enni Mit enni? → Kenyeret enni.
Milyen kenyeret? → Finom kenyeret.
Mennyire finom? → Nagyon finom.
alaptag enni
bővítmény kenyeret alaptag alaptag finom bővítmény bővítmény nagyon
S
ZINTAGMABOKORHa két vagy több alárendelő szintagma alaptagja azonos,
szin-tagmabokorról beszélünk. Figyeld meg a példát:
Virágot ültet a kertben. Mit ültet? → Virágot ültet. Hol ültet? → (A) kertben ültet.
ültet
virágot (a) kertben
Zalán fürgén mászik le a szikláról Ki mászik le? → Zalán mászik le.
Hogyan mászik le? → Fürgén mászik le.
Honnan mászik le? → (A) szikláról
mászik le. Zalán (a)szikláról mászik le fürgén
A szintagmacsoportok
Bemelegítő agytornaTaláld meg azt a szót, amely az első szóval utótagként, a második szóval pedig elő-tagként összetett szót alkothat. Pl.: jég - … - pók. Megoldás: madár
szarka - …- tartó; madár - … - szín; konyha - …- sült; gyöngy - … - szem; gólya - … - harang
ő-S
ZINTAGMASORHa több mellérendelő szintagma kapcsolódik össze,
szintagma-sorról beszélünk. A szintagmasorban lehetnek egyforma szintagmák, de különfélék is összekapcsolódhatnak. Előfordulhat, hogy bizonyos tagok szorosabban összetar-toznak, ezeket szögletes zárójellel jelöljük.
okos, ügyes és bátor ábrázolva: okos — ügyes — bátor
Pali és Zalán, azaz a barátaim ábrázolva: [Pali — Zalán] → (a) barátaim
gyorsan vagy lassan és unalmasan ábrázolva: gyorsan ~ [lassan — unalmasan]
Gondolatgyűjtő
Milyen szintagmacsoportokkal ismerkedtetek meg? Mi a különbség a szintagmalánc és a szintagmasor között? Készítsetek, rajzoljatok szemléletes ábrákat, amelyek megkönnyí-tik a tanulást!
Költögető
Válasszatok közös megegyezéssel egy nagyobb témát (például: ősz), majd alakít-satok három csoportot! Írjatok cetlikre egy-egy a témához tartalmában vagy
han-gulatában kapcsolódó szót: az egyik csoport tagjai egy-egy főnevet, a másik csoport tagjai egy-egy igét, míg a harmadikba tartozók egy-egy melléknevet! Ha mindenki elkészült, vá-lasszatok magatoknak párt a másik két csoportból, és a közös szavaitokból készítsetek egy szintagmát! A szavakat szabadon toldalékolhatjátok, elláthatjátok képzőkkel.
FELADATOK
1. Határozd meg, hogy a következő mondatok milyen szintagmacsoportokra állí-tanak példát, majd elemezd is a példákat aszerint, hogy mi az alaptag, és mi az ahhoz kapcsolódó bővítmény!
2. Keress minél több olyan könyvcímet, amely egyben szintagmasor is! Pl.: Büszkeség és balítélet
Annamária mostanság rákapott a rejtvényfejtésre.
Piroska keserűen, szívszaggatóan sírt.
A keserűen síró kislányt vigasztalja.
Nagy lendülettel a sarokba dobta a táskáját.
36
MONDATOK,
MONDATTAN
38
A mondattan alapjai I.
M
IAMONDAT?
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, de az biztos, hogy a mon-dat egy vagy több szóból áll, és jellemző hanglejtése van. Ha a nyelv szavait és szabályait nézzük, akkor a mondat az ezekből felépülő legnagyobb egység. Ha viszont a nyelvi kommunikáció felől nézzük, akkor a mondat a legkisebb egység, hiszen mondatokból építjük fel nyelvi kommunikációnkat.M
ITVIZSGÁLAMONDATTAN?
A mondattan általában ilyenféle kérdésekre próbál meg válaszolni:• Hogyan kapcsolódnak össze a mondatot felépítő szavak, szintagmák, szintag-macsoportok?
• Milyen szerepet kapnak a mondatba került szavak?
• Milyen szabályok alakítják ki a mondatba került szavak sorrendjét? • Hogyan lesz több mondatból egy összetett mondat?
(A fenti kérdések közül az utolsóval majd 8. osztályban foglalkozunk.)
A
MONDATRÉSZEKA múlt tanévben a szavakat szófaji csoportokba soroltátok,
minden szóról megmondtátok, milyen szófaja van. Amikor mondatot elemzünk, a mondatot felépítő szintagmákat vizsgáljuk. Azt viszont már tudjátok, hogy a szin-tagmákban nemcsak puszta szavak, hanem több szóból álló egységek, például vi-szonyszós szószerkezetek is lehetnek. A szintagmákat felépítő egységeket mon-datrésznek nevezzük. Mondatrészek lehetnek:
• alapszófajú szavak,
• viszonyszós szószerkezetek,
• viszonyszós szókapcsolatok alapszófajú szavai.
A mondatrészek a mondatban különféle szerepet kaphatnak. Ezek a mondatrészi szerepek, amelyekkel hamarosan bővebben foglalkozunk.
Gondolatébresztő
FONTOS!
Három dolog, amire figyelned kell:• Ahhoz, hogy a mondatrészek szerepét később biztonsággal megállapít-hasd, tudnod kell, mely szavak számítanak mondatrésznek egy mondat-ban. Mielőtt egy mondat elemzéséhez hozzáfognál, vizsgáld meg, hogy vannak-e benne viszonyszós szószerkezetek és viszonyszós szókapcsola-tok! Ezeket a mondat fölött jelöld!
– A viszonyszós szószerkezeteket ezzel a jellel kapcsold össze: ! – A viszonyszós szókapcsolatokat pedig ilyennel: !
• Amikor ábrázolod a szintagmákat, a viszonyszós szókapcsolatok viszony-szavait ezután is tedd zárójelbe, hogy jól lehessen látni: nem számítanak bele a szintagmát alkotó egységbe.
• Az ábrázolásnál mindig ügyelj arra, hogy az ábra kövesse a mondat szó-rendjét! Pali megette ( ) ʕ határozott névelĘ
Pali megette az ízletes levest.
Ki ette meg?
Mit evett meg?
ízletes (a) levest
Milyen levest?
(a) férfi (egy) házban
élt
Ki élt?
Hol él t?
A férfi egy házban élt.
( ) ( ) ʕ határozott névelĘ határozatlan névelĘ Gondolatgyűjtő
Mi a mondat? Határozzátok meg a fogalmat „másképpen”! A meghatározásokat kezdjétek a szó betűivel, azaz a M O N D A T betűkkel!
FELADATOK – GYAKORLÁS
Figyeld meg az alábbi példamondatokban a viszonyszós szószerkezetek és a viszony-szós szókapcsolatok jelölését, valamint a mondat ábrázolásának módját! (Az első két ábrában a szaggatott vonalak azt jelzik, hogy az ábrába került szavak lehetőleg a mondat megfelelő részei fölé kerüljenek!)
40
Mese-mese-mátka
Találomra válassz ki egy oldalt egy szótárból! Tíz perc alatt írj egy lehetőleg ösz-szefüggő rövid történetet úgy, hogy a mondatokat a kiválasztott oldalon található címszavakból szerkeszted össze!
tanítás után
ʕ
névutó
Tanítás után Annamária pihent volna.
Mikor pihent volna?
Ki pihent volna? Annamária pihent volna ʕ összetett igealak c) Pali Piroska ʕ kötĘszó
és nem mentek el a kirándulásra.
Ki nem ment el?
Ki nem ment el ? nem mentek el ʕ elváló igekötĘ (a) kirándulásra
Hová nem mentek el?
határozott névelĘ ʕ tagadószó ( ) ( ) ( ) mellérendelĘ szintagma Pali Piroska e) 2010 óta évben
2010 óta minden évben megrendezik az állatvásárokat is .
Mióta rendezik meg? Mikor
rendezik meg?
megrendezik
ʕ
(az) állatvásárokat (is)
Mit rendeznek meg?
határozott névelĘ ʕ névutó ( ) ʕ partikula ( ) minden Hány évben? g) teleken ʕ névutó
Zord teleken a kályha elĴtt üldögélnek. Mikor üldögélnek?
Hol üldögélnek? (a) kályha elĴtt
üldögélnek ʕ határozott névelĘ ( ) zord Milyen teleken? d) Zalán ʕ
Zalán szeretne egy csokit vagy egy jégkrémet.
Ki szeretne? szeretne ʕ kötĘszó (egy) jégkrémet (egy) csokit Mit szeretne? határozatlan névelĘ ʕ határozatlan névelĘ ( ) mellérendelĘ szintagma ( ) ( ) Mit szeretne? f) TALENTUM