Neveléstörténet összefoglalás

(1)

Neveléstörténet összefoglalás

I. Bevezetés

- neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza, feltárja az alakító és fejlesztő tevékenységek összefüggéseit.

 részei: neveléstörténet neveléselmélet didaktika

tantárgyi módszertanok

- neveléstörténet: feltárja a nevelés történeti fejlődési folyamatát, az ebben érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.

 részei: nevelési elméletek története nevelési intézmények története nevelési gyakorlatok története a neveléspolitika története

 vizsgálódási köre: helytörténet problématörténet nemzeti neveléstörténet egyetemes neveléstörténet összehasonlító neveléstörténet  kapcsolatai: filozófia pszichológia szociológia etika kulturális antropológia történettudomány

 forrásai: írásos emlékek

o elméletírók művei (kézzel írott, nyomtatott) o elméletírók munkásságáról szóló leírások ábrázolások (rajzok, festmények)

korabeli tárgyak

Az első magyar neveléstörténeti összegzést Beély Fidél készítette 1848-ban Alapnézetek a nevelésről címmel. Híresebb neveléstörténészek még: Kiss Áron, Lubricht Ágost, Békefy Reming, Fináczy Ernő, Mészáros István.

II. Ókor

1) Egyiptom

- a rabszolgák nem tanulhattak

- az írnokok munkája államilag fontos volt - a gyerekek verését fontosnak tartották

- a gazdag gyerekek az uralkodóházban tanultak

- a gazdag lányoknak művészeti ismereteket is tanítottak

- Ptolemaiosz alapította az Alexandriai egyetemet, ahol az iratok lemásolása történt, egyszerre volt múzeum, könyvtár és iskola.

- 0-7 év: családi nevelés

 erkölcs

 illem

 hit

 írástudó szülők esetén: írás, olvasás is a gyerekeknek - 7. évtől: iskolai nevelés (akár lányoknak is)

 elemi ismeretek (írás, olvasás, számolás, testnevelés)

 írnokképző (teológia, filozófia, jog)

(2)

2) Görögország a) Spárta

- cél: fiúknál az állandó harci készenlét fenntartása a váratlan támadások elkerülése végett, fanatikus, gátlástalan harcmodor

- eszköz: egyéniség elfojtása

- 0-7 év: családi nevelés (este nem gyújtottak fényt a kicsiknek, fiúknak tilos volt a sírás) - 7-20 év: fiúknak katonai tábori képzés (kopasz fej, egyetlen ruhadarab)

 lakonikus beszédre oktatás (tömör fogalmazás)

 harci dicsénekek, himnuszok, énekek tanítása

- 20-30 év: házasodási lehetőség DE továbbra is a kaszárnyában laktak - 30-60 év: katonakötelesség DE már a családjával együtt élhet

- Nőnevelés: állami szinten zajlott, majdnem a férfiakéval egyenrangú képzés, hogy távollétükben ők is megvédhessék a várost, illetve, hogy erős fiúgyermeket szüljenek.

b) Athén

- cél: kalokagathia – test és lélek azonos mértékű fejlesztése a harmonikus egységért. „Ép testben ép lélek.”

- 0-7 év: családi nevelés

- 7-15 év: iskolai oktatás (magánoktatás) -> inkább a gazdagabbak tehették meg

 általános műveltség  múzsai nevelés

o irodalmi / grammatikai képzés o kithara képzés: zene, ének, tánc  palaestra képzés: gimnasztikai / testedzés

o pentatlon gyakorlása (futás, ugrás, birkózás, diszkoszvetés, gerelyhajítás)

 szakmai műveltség (szülőktől)

- 15-18 év: gimnáziumi oktatás a fiúknak (államilag szervezett)

 geometria

 dialektika

 zeneelmélet

- 18 év felett: ephebeia képzés (államilag szervezett)

 katonai és politikai oktatás -> városvédelem

- Akadémiai oktatás: híres bölcselkedők maguk köré gyűjtöttek fiatalokat és peripatetikusan (sétálva) tanították őket, elmélkedtek, vitáztak. Platón alapította.

- Nőnevelés: a lakóházak női részlegén éltek, otthon tanították őket a háztartás ellátására, írni-olvasni ritkán tudtak.

3) Róma

- cél: „vir bonus” = jó ember. - 0-7 év: családi nevelés

- 7-12 év: elemi oktatás – „ludus” (magántanítók által, nem konkrét helyen, lányok is)

 írás (viasztáblán)

 olvasás

 számolás (abacussal)

- 12-16 év: középfokú oktatás – grammatikai iskola (magántanítók által)

 irodalom, költészet, nyelv ismerete

 latin és görög szövegek feldolgozása - 16-18 év: felsőfokú oktatás – retorikai iskola

 híres politikusok, szónokok, ügyvédek tanították a fiúkat

 később kialakultak jogi, orvosi és építészeti iskolák is - a 7 szabad művészet rendszere ekkor alakult ki

- Nőnevelés: főleg az anya szerepre készítették fel őket, csak a gazdagok lányai kaptak a dajkától irodalmi és zenei oktatást

(3)

4) Híres gondolkodók a) Platón

- fő művei: Állam c., Törvények c. - pedagógiai szemlélete:

 a társadalom 3 részre osztható:  filozófusok (vezetők)

o erényük a bölcsesség  katonák (harcosok)

o erényük a bátorság  dolgozók

o erényük a józanság, önmérséklet  a rabszolgákat nem sorolja bele a társadalomba

 cél: az állam boldogsága

 eszköz: mindenki fogadja el a helyét a ts. megfelelő kasztjában

 a fiúkat és lányokat egyaránt nevelni kell

 az egyetlen nyílt kaszt a katonáké, ők vezetőkké emelkedhetnek fel

 0-3 év: családi nevelés

 3-6 év: családi nevelés játékkal, fiúknak és lányoknak egyaránt

 6-13 év: elkülönítve nevelés

 lányok: palaestra (gimnasztikai nevelés)  fiúk: múzsai és gimnasztikai nevelés

 később geometriai, fizikai, asztrológiai oktatás a fiúknak a testnevelés mellett

 20 éves kortól az okosak filozófiát tanulhattak, hogy kiemelkedjenek b) Arisztotelész

- fő művei: Nikomakhoszi etika c., Politika c. - pedagógiai szemlélete:

 az élet célja a boldogság, melyhez az erényes élet vezet

 2 féle erény létezik

 erkölcsi (szoktatás útján alakul ki, lényege a középhatár!)  szellemi (oktatással fejleszthető)

 CSAK játék és mozgás, semmi tanulás

 7-21 év: tanulás

 az állam feladata legyen

 írás, olvasás, grammatika, irodalom, gimnasztika, rajz, zene  fuvola elutasítása

 moll hangnem elutasítása c) Quintilianus

- fő műve: Szónoki képzés c. - pedagógiai szemlélete:

 a szülő okos és művelt dajkát válasszon gyermeke mellé, és értelmesen beszéljenek a kicsihez

 iskola előtt is el lehet kezdeni olvasni és görögül tanítani

 az állam vegye kezébe az oktatást

 a tanító figyeljek oda a gyerekek személyiségére

 NE verjük a gyerekeket

 a szónok legyen erkölcsös

 3-7 év: családi tanítás

(4)

III. Középkor

1) Általános ismertetés

- középkori élet- és neveléseszmény alapja: keresztény vallás - cél: abszolút erkölcsi tökéletesség

 test lebecsülése, testi vágyak leküzdése

 világi örömök megvetése

 hit alá rendelés

 halhatatlan lélek felkészítése a túlvilági életre - klerikusok: világi értelmiségi oktatók, az egyházi rend tagjai 2) Egyházi nevelés

a) Kolostori iskolák - 2 részre oszlik:

 belső rész: leendő szerzetesek elmélyült nevelése

 külső rész: fiúkból világi papok (klerikusok) képzése középszinten

 női szerzetesrendeknek külön kolostora volt, itt nemes lányokat is tanítottak (írás, olvasás, varrás, etika, egészségügy)

b) Plébániai iskolák

- tehetséges falusi fiúk pappá képzése

- elemi szintű klerikus műveltséget kaptak (olvasás, éneklés, memorizálás) c) Székesegyházi / káptalan iskolák

- alapfokú műveltség oktatása (olvasás, éneklés) ~ plébániai iskolák - középfokú oktatás

 grammatika

 diktámen

 kompútusz - felsőfokú klerikus oktatás

 filozófia – teológia

 jogtudomány

 orvostudomány d) Egyetemek

- universitas: „tanárok és hallgatók szabad együttese”

 a jobb tudós-tanárok köré többen gyűltek egy-egy előadásra

 a mai egyetem őse

- studium generale: „egyetemes tanulmányok”

 maga az egyetem intézményének a neve

 Bolognai s.g. 1088-ban (a legelső – főleg jogra szakosodott)

 Párizsi s.g. 1100-1150-ban (a későbbi Sorbonne egyetem)

- 4 kara / fakultása volt a párizsi s.g.-nak, amit később a többi majdani egyetem is átvett

 facultas artium = bölcsészkar  filozófiai, teológiai oktatás

 teljesítése után léphetett tovább a tanuló a másik 3 kar valamelyikére

 teológiai kar  jogi kar  orvosi kar - fokozatok: baccalaureatus licentiatus magister

(5)

rektor (az egyetem élén áll) - skolasztika: oktatási módszer, 3 fajtája van

 végletes realizmus: a fogalmak megelőzik a dolgokat

 mérsékelt realizmus: a fogalmak benne foglaltatnak a dolgokban

 nominalizmus: a fogalmak a dolgokból jönnek létre 3) Világi nevelés

a) Lovagi nevelés (XII. - XIV. sz.)

- lovag: nemesi származású lovas katona, aki a hűbérúr szolgálatában áll, cserébe földbirtokot kap tőle - előzetes otthoni nevelést kaptak

 fegyverforgatás  erkölcsi elvek  irodalom  nyelvek  anyanyelv  latin

 francia vagy német - a főúri udvarokban zajlott nevelésük

 7 lovagi készség  lovaglás  úszás  nyilazás  vívás  vadászat  sakkozás

 éneklés -> hölgy elnyerése végett - lovaggá válás szakaszai:

 apród (az úrnőjét szolgálta)

 fegyverhordozó (az úr mellett gyakorol)

 lovag (teljes jogú harcos 22 éves korára)

- lovagideál kialakulása: nők és gyengék védelme, hűség, bátorság, áldozatkészség, erő, mértékletesség, önuralom

b) A városi polgárság iskolái (XIV. – XV. sz.)

- Plébániai iskolák (tananyaguk kibővült a polgári társadalom alapvető szükségleteivel)

 köznapi latin nyelv és grammatika

 hivatalos iratok szerkesztése

 könyvelés

 kereskedelmi levelezés

 pénzügyi ismeretek

 földrajzi-csillagászati ismeretek

 céhes gyakorlati szakképzések - Magániskolák

 anyanyelvű praktikus oktatás a polgároknak

 általában a plébánia rektora volt a tanító

 a lányokat általában a rektor felesége nevelte - Céhek, mint iskolák

 mesterré válás szakaszai:  inas (3-4 éves szolgálat)

 legény (2-3 év vándorlás, mestermű készítése)

 mester (bemutatott mestermű pozitív elbírálása és bizonyos pénzösszeg megszerzése, telek vétele után saját céhet alapíthatott)

(6)

4) Nőnevelés

a) Apácakolostorok - elemi ismeretek (írás, olvasás) - latin nyelv

- kódexmásolás - miniatúrafestés

- gazdagok és szegények is egyaránt b) Lovagvárak - illem - társasági viselkedés - ének, zene, tánc - gyógyítás, - francia nyelv

- gazdaság vezetése (mialatt a férj háborúzik) 5) Híres gondolkodók

a) Szent Ágoston

- fő művei: Isten országa c., Vallomások c., A keresztény tudományokról c. - pedagógiai szemlélete:

 a tanulás célja a bölcsesség

 a tudás akkor értékelhető, ha segíti a Biblia megértését

 a hívő akkor érti a Bibliát, ha művelt

 az ókori és középkori művek olvasását egyaránt támogatja

 „A nevelés küzdelem a gyermek rosszra hajló természete ellen.” -> eredendő bűn --> a gyermeket szeretettel és szigorral kell nevelni, hogy megjavuljon

b) Szent Benedek - fő műve: Regula

- pedagógiai szemlélete:

 „Imádkozz és dolgozz!”

 cél: a tevékeny és szemlélődő élet összhangja - bencés kolostor alapítása Monte Cassino hegyén, vezetője az apát 6) Magyarország

- 996, pannonhalmi bencés kolostor

- esztergomi és kalocsai érsekség létrejötte a 8 püspökséggel együtt - iskolaalapítások

- egyetemek alapítása

 Pécs, 1367

 Óbuda, 1395 IV. Reneszánsz (XIV. – XVI. sz.)

A reneszánsz egy Firenzéből kiinduló művészettörténeti korszak, mely az antik ismeretekhez nyúl vissza, újra felfedezi a szépség és szerelem értékét, a figyelmet a földi életre és az emberre irányítja. Kialakul a „carpe diem” elve és a humanista embereszmény. A testre több figyelmet fordítottak, így előtérbe került a higiénia, egészség és a gyógyítás. A keresztény vallás jelentősége csökken, nem a túlvilági életre való elkészülésre, hanem az egyéni kiteljesedésre, önmegvalósításra, hírnévre és alkotásra koncentrálnak. Célja az ember és természet kapcsolatának közelítése, a harmónia megteremtése, testi és szellemi fejlesztés, társas életben és tudományokban egyaránt való jártasság, erkölcsi és esztétikai érzék

(7)

kialakítása, munkára és kritikus gondolkodásra nevelés. Ezeket elmélet és gyakorlati oktatással kívánták elérni, illetve a gyerekek korai játékkal és házimunkával való tanításával. Általános cél: „homo

universale” embertípus megteremtése. 2) Humanista városi iskola

- nyomtatott könyvek megjelenésének jelentősége (Gutenberg, 1450) -> tudás széleskörű elterjedése - alapszint:

 olvasás, írás

 latin nyelv kezdeti tanulása (szótagok, szentenciák, ragozás)

 görög betűk - középszint:

 latin nyelv részletes tanulása (szótan és mondattan)

 görög nyelvtan - felső szint:

 latin és görög klasszikus szerzők művei

 poétika

 retorika

 logika 3) Híres gondolkodók - Rotterdami Erasmus

 fő művei: A gyermek korai erkölcsös és tudományos nevelése c., A gyermek illő magatartásáról c., Nyájas beszélgetések c.

 pedagógia szemlélete:

 szülők és nevelők felelőssége a gyermeknevelésben

 a gyermeknek el kell sajátítania a vallásosságot, az illemet, a tudományos és praktikus ismereteket -> jól nevelt gyermek típusának megteremtése

 a jó nevelés alapja és eszköze is a szeretet - Morus Tamás

 fő műve: Utópia c.

 egy szigetet ábrázol, ahol nincs magántulajdon, mindenki egyenlő, mindenki dolgozik, csak anyanyelvi oktatás és naturalisztikus tanulás folyik, mesterségek oktatása és katonai képzés zajlik, kortól és nemtől független oktatás jelenik meg, felnőttképzés gondolata, 5 éves kortól iskolakötelesség.

- Vives

 fő művei: A tantárgyakról c., A lélekről és életről c., A keresztény nőnevelésről c.

 pedagógiai szemlélete:

 0-14 év: nyelvekre tanítás

 15-25 év: tudományok elsajátítása  anyanyelvi művelés fontossága

 cél: vallásos, erkölcsös, bölcs, egészséges, edzett ember  pszichológiai megfigyelés fontossága a nevelő részéről

 a pedagógus a neveléshez is értsen, ne csak a tudományokhoz, a módszereit a gyerekhez igazítsa

 verés elítélése

 a nőnevelés lényege nem a reneszánsz társasági nő megteremtése, hanem az erkölcsös, szellemileg művelt feleség mintája

- Rabelais

 fő műve: Gargantua és Pantagruel c.

 közvetlen érzékszervi tapasztalatszerzés fontossága (naturalisztikus felfogás)  ötletszerű foglalatoskodás a gyerekkel, nem tervszerű séma

 klasszikus tanulmányok és testi nevelés szerepe

 sokoldalú, alkotó reneszánsz ember és enciklopédikus tudományokban jártas újkori ember képét festi le könyvében

- Campanella

(8)

 könyvében egy filozófus vezeti az országot, az állampolgárok csak tulajdonok - Vittorino da Feltre

 „Casa giocosa” = A vidámság háza -> bentlakásos magániskola minden réteg gyermekeinek

 szellemi és testi fejlesztés  latin-görög ismeretek

 zenei és képzőművészeti képzések  vallási oktatás

4) Magyarország

Hazánkban Mátyás király szorgalmazta a humanista nevelést, ami a főúri rétegekben terjedt el, mivel a könyvek még drágák voltak, csak a gazdagokhoz jutott el egyelőre a tudás. A kor tudósai

előszeretettel írtak traktátusokat (= útmutatókat) a nevelésről, mint például Vergerio, Piccolomini, Porzia. Hazánk legkiemelkedőbb humanista alakja Janus Pannonius volt.

- Studium Generale: híres budavári iskola, Mátyás király alapította

- Universitas Istropolitana: pozsonyi egyetem, Vitéz János támogatta alapítását V. Reformáció és ellenreformáció (XVI. – XVIII. sz.)

1) A reformáció

- reformáció: XVI. századi eszme (~ humanizmus)

- cél: belülről fakadó, őszinte vallásosság, melynek eszköze a humanisztikus műveltség; anyanyelvű oktatás

- Wittenbergből indult, amikor Luther Márton kifüggesztette 95 pontját az egyház kritikájaként - kiváltó ok: a bűnbocsánat megvásárolhatóvá vált a papoknál búcsúcédulák által, az egyházi

személyek kétes életet éltek, az egyházi vagyont fényűzésre használták

- következmény: kialakult a protestáns egyház és annak felekezetei (evangélikus = lutheránus, református = kálvinista), az egyház pedig ellenreformációt indított

- a városi és plébániai iskolák tananyaga átalakult, tisztán humanista alapokra helyeződött 2) Az ellenreformáció

- az egyház a tridenti zsinat keretében kidolgozott egy új stratégiát a kiábrándult hívek visszacsábítása érdekében

- eszközük az iskolák feletti befolyás megszerzése volt

- legfőbb erejük a jezsuiták voltak (Jézus Társaság) melyet Loyolai Szent Ignác spanyol katonatiszt alapított 1534-ben

- ők nem az egyszerűséggel, hanem a hívők fantáziájának megragadásával igyekeztek toborozni - az első jezsuita iskola 1548-ban Messinában épült

- az iskolák közös, egységes szabálykönyve a Ratio Studiorum volt, mely 1599-ben készült - a jezsuiták iskolái még a katolikus tagoláshoz képest is szigorúak voltak, 5 osztályos rendszerben

működtek felnőtt oktatókkal és vasfegyelemmel, a hitbuzgóság nevében

- a jezsuitáknál jött létre a mai óra-szünet rendszer, a vizsgák, az egységes követelményrendszer, játék és testmozgás az órák között, írásbeli házi feladat, felelés, önképzőkörök

- kialakult a díszterem, ahol iskoladrámákat adtak elő vallási, majd világi témában - tankönyveket írtak a jezsuiták

- az iskolák szervezeti felépítése:

 gimnáziumi tananyag  3 év latin grammatika  1 év poétika  1 év retorika  akadémiai tanagyag  3 év filozófia  4 év teológia

(9)

3) Kollégium

- kialakult az új iskolatípus, mely a népiskolák elemi ismereteit, a gimnáziumok tananyagát és az akadémiai követelményeket egyszerre kezelte

- a katolikusok esetében a 3 tanulmánytípus különböző iskolákban zajlott, a nagyjából egy korosztályba tartozók jártak egy helyre, a tanítóképzés külön zajlott

- protestánsoknál az összes diák egy épületben folytatta tanulmányait, az elemi osztályok diákjait az akadémiai segédtanítók segítették

4) Híres gondolkodók - Luther

 fő műve: A gyermekek iskoláztatásáról c.

 a tudósok, plébánosok és a köznép nevelése egyaránt fontos  a világi és vallási oktatás egyaránt fontos

 leendő teológusoknak: latin, görög, héber nyelv ismerete a Biblia eredeti nyelven való olvasásához

 leendő falusi plébánosoknak: írás, olvasás, latin, zene, dialektika, retorika, poétika, alkotó irodalmi munkásság

 egyszerű embereknek: írás, olvasás anyanyelven, külön fiú- és lányiskolák  lányoknak: írás, olvasás, zsoltárok éneklése

 a legjobb keresztényi cselekedet a helyes gyermeknevelés - Melanchton

 fő műve: Utasítás a felügyelők számára c.

 jámborság és alapos klasszikus műveltség vezet a kereszténység megértéséig  háromtagozatos humanista városi iskola tervezetének kidolgozása

 közép- és felsőfokú oktatás egymásra épülésének gondolata

 a wittenbergi egyetem bölcsészkarát tanszékekre osztotta

 megszervezte az evangélikus iskolákat és kialakította a tanrendjét - Trotzendorf

 Goldbergben kollégiumot alapított, ami a római köztársaság mintájára működött (önkormányzati keretek, diktátor, konzul, szenátor)

- Sturm

 Strasbourgban iskolát alapított

 cél: vallásos elmélyülés, klasszikus nyelvi kultúra, humán tudományok ismerete

 a gimnázium 9 osztályra tagolódott - Pázmány Péter

 fő művei: A fiak istenes neveléséről c., Mint kell a leányt nevelni? c.

 első igazi közoktatás-politikusunk

 protestáns család katolikussá vált gyermeke

 jezsuita kollégium, egyetemek elvégzése külföldön (Krakkó, Bécs, Róma)

 egyetemi oktató 3 évig Graz-on

 1616, Nagyszombat, esztergomi érseki székfoglaló,

 közép- és felsőoktatás korszerűsítése

 vizitáció rendszere: jól képzett emberek ellenőrzik a falusi oktatókat

 minden plébánossal rendelkező faluban legyen tanító

 a tanítót a település lakossága látja el javakkal

 jezsuita iskola alapítása

 középiskolák építése (Győr, Sopron, Gyöngyös, Felvidék)

 kollégiumok építése az iskolák és egyetemek mellé (szállás és étel)

 női apácarendek Magyarországra hívása (angolkisasszonyok, klarisszák)

 tudományos fokozatos kiosztása a pápa engedélyével

 magyar nyelvű oktatás az iskolában és az egyetemen

 1624, Pécs, Collegium Pazmanium, papképző

(10)

5) Magyarország - híres evangélikusok  Dévai Bíró Mátyás  Sylvester János  Honterus János - híres reformátusok

 Szegedi Kis István

 Méliusz Juhász Péter - híres evangélikus kollégiumok

 Pozsony

 Sopron

 Eperjes

- híres református kollégiumok

 Debrecen

 Sárospatak

 Pápa

VI. Az átmenet kora (XVII. század)

Az orvostudomány fejlődésével csökken a gyermekhalandóság aránya, a szülő-gyerek kapcsolat kezd elmélyülni. A gyermeket, mint önálló értékkel rendelkező lényt kezdték kezelni, bár a verés továbbra is elfogadott volt. Egyre fontosabbá válik a műveltség mellett a jó modor, a szülők elkezdik átadni tudásukat a gyerekeiknek. Az iskolai tananyagban feldúsul a praktikus ismeretek és a

természettudományok aránya. 1) Comenius

- fő művei: Didactica magna c. (= Nagy oktatástan), Vestiqulum c., Ianua c., Atrium c., Egyetemes tanácskozás c., Orbis Pictus c.

- tanulmányok:

 Heidelberg, Prerau, Herborn, Strassnitz - munkásság:

 a „cseh testvérek” nevű vallási csoport püspöke

 Lesno – tanár, igazgató

 Fulnek – lelkész, tanár

 Prerau - iskolafelügyelő

- 1650-54, sárospataki református kollégium átszervezése a panszofia alapjai szerint Lorántffy Zsuzsanna kérésére (terv szerint protestáns egyetem lett volna)

 panszofia: mindent átfogó tudomány, a tudományok enciklopédikus egysége

 panszofikus iskola:

 alsó tagozat 3 év (latin nyelv)

 középső tagozat 4 év (logika, politika, teológia, filozófia)

 az ember nevelhető, csak a megfelelő módot kell rá megtalálni

 hit, tudás, erkölcs hármasa szükséges a jó emberré váláshoz

 képzett tanítók

 nyilvános iskolai oktatás

 didaktikai elvei:

 szemléletesség (tananyag reprezentálása, ábrázolása, bemutatása)  tudatosság (érthető legyen)

 rendszeresség (logikus egymásra épülés)  következetesség (életkorra való tekintet)

 a tananyag koncentrikus bővítésének elve (minden oktatási szinten tanulnak minden tudományágról, csak az információk mennyisége és minősége változik)

- 4 lépcsős iskolarendszer koncepciója („az élet iskolái”):

 0-6 év: anyaiskola  erkölcsi alapok

(11)

 környezet megismerése  munkára nevelés  vallásos nevelés  6-12 év: anyanyelvi iskola  elemi ismeretek  természettudományos ismeretek  gazdaság  politika  történelem

 tudományos játék a nyilvános népiskolában

 12-18 év: latin nyelvű iskola  minden városban  CSAK fiúk  retorika  dialektika  földrajz  matematika  fizika  zene  asztronómia  nyelvek  18-24 év: akadémia

 felvételivel lehet bekerülni  fontos a külföldi utazás

 oktatási rendszer létrehozása minden szinten:  tanév (szeptember-június)

 osztályok  központi tanterv

- élethosszig tartó iskolarendszer koncepciója:

 7 életkori stádium szerinti tagolódás  születés  csecsemőkor  gyermekkor  kamaszkor  ifjúkor  férfikor  öregkor 2) Apáczai Csere János

- fő művei: Magyar enciklopédia c., A bölcsesség tanulásáról c., Az oskolák fölöttéb szükséges voltáról c., Magyar Logikátska c., Egy akadémia felállításának módja és formája c., Philosophia Naturalis c.

- tanulmányok:

 Gyulafehérvár, Kolozsvár, Leyden, Harderwijk - munkásság:

 1653-56, Gyulafehérvár – tanár

 1656-59, Kolozsvár - Magyar Enciklopédia c.

 tudományos kézikönyv és módszertani segédlet

 korabeli tudósok műveiből az akkori tudományok magyar leírása

 részei:  I-V. rész: Alapvetés o ismeretelmélet o matematika o geometria o mechanika  VI-VIII. rész: Természettudományok o csillagászat

(12)

o földrajz o fizika o kémia o biológia o fiziológia o pszichológia o állattan o növénytan o ásványtan o városépítés o mezőgazdaság

 IX-X. rész: Humán tudományok o történelem

o erkölcstan o államtan o pedagógia  XI. rész: Teológia 3) Erdélyi protestáns iskolaügy

Erdély 1571 óta önálló fejedelemség református államvallással, 1613-29ig pedig Bethlen Gábor irányította a birodalmat. A gyulafehérvári latin nyelvű iskolából kollégiumot csinál és tudósokat hív oktatni (Opitz, Alsted, Bisterfeld)

VII. Korai felvilágosodás (XVII. – XVIII. sz.) 1) Általános ismertetés

A XVII. századra olyan változások mentek végbe a városi polgárok körében, melyek alapjaiban módosították a gyermekekhez és az élethez való hozzáállásukat. A reformáció protestáns eszméi megteremtették az alapot a kapitalizmus elhivatott pénzkereséséhez, mivel mind a lutheri mind a kálvini gondolatok közt szerepel a munkavégzés fontossága az üdvözülés eléréséhez. A gyerekek nevelésének a fontossága megnőtt, már nem csak a tudást és a nevet akarták átruházni rájuk. Főleg az angol puritanizmus terjedése hozott gyökeres változásokat, ők ugyanis a gyermeket a szülők mércéjének tekintették, illetve úgy vélték, hogy a gyermek még nem készült fel az önálló életre, ezért fel kell készíteni rá, amire a legjobb hely az iskola. A gyermeket meg akarták óvni minden bűntől, ezért szigorú fegyelemmel neveltél, és a városi iskola helyett előszeretettel küldték internátusokba, bentlakásos iskolákba, kollégiumokba őket, hogy a megfelelő vallásosságot megtanulják, és a munka fontosságát elsajátítsák, ezáltal válva felnőtté.

2) Anglia

- központja: London - John Locke

 fő művei: Gondolatok a nevelésről c., Értekezés az emberi értelemről c.

 puritán neveltetése tetten érhető értékrendjében  Bacon és Descartes eszméit egyesíti filozófiájában  Baconi empirizmus: tapasztalati-induktív levezetések

 Descartes-i racionalizmus: matematikai alapokon nyugvó deduktív levezetések  élet célja: boldogságkeresés

o egészség o jókedv o tudás

o jó cselekedetek

o hit, remény -> a természet empirikus megfigyelése és értelmezése visz közelebb hozzá

 a kor művelt alakja: gentleman

o a nemesség vagy a polgárság felső rétegeibe tartozó férfi o a világban jól forgolódó és tevékenykedő ember

(13)

o erős, egészséges test o erkölcsös, vallásos lélek o praktikus ismeretek

 a gyermek lelke nevelés útján alakítható (~ humanizmus)  a lélek a születéskor „fehér lap” (tabula rasa)

 nem a tudás, hanem az erkölcs az ember mércéje  magánnevelő felfogadása a gyerek mellé

 a legjobb nevelési mód a személyes példaadás, nem a verés  tapasztalás forrása: külső érzékelés és belső reflexió  tanítandó ismeretek:

o latin és francia nyelv o rajz o fogalmazás o történelem o földrajz o csillagászat o számtan o mértan o könyvvitel o jogi ismeretek o etika o tánc 3) Németország - központja: Halle

- alapeszméje: pietizmus („jámborkodó”)

 cél: vallásos tisztaság megőrzése, bensőséges hit felélesztése, a hitet érthetővé tétele -> a protestáns egyház reneszánsza

- híres gondolkodók: Spener, Thomasius, Francke - Francke

 fő művei: A nevelő feladata c., Az oktatás tartalma c., Módszerek c.

 hasznos tananyag oktatása  anyanyelvi oktatás

 gondolkodásra oktatás

 klasszikus műveltség elvetése (pogány hitvilág része)  héber nyelv oktatása

 vázlatírás az órákon egy táblára

 idősebb korosztálynál szaktanárok oktassanak

 intézményei: elemi iskola, gimnázium, pedagógium, könyvtár, nyomda 4) Magyarország

- híres pietista gondolkodók: Bárány György, Fábri Gergely, Bél Mátyás - Bél Mátyás

 fő művei: Nova Posoniensia c. (hetilap latinul), Notitia Hungariae c. (néprajzi jellegzetességek gyűjteménye)

 Halle-ban tanult rövid ideig

 a besztercebányai gimnázium rektora lett, és átalakította az iskola szervezetét

 a pozsonyi evangélikus líceum igazgatója lett

 tananyag:

 modern nyelvek  földrajz

 történelem

 jegyzőkönyv a tanórákról

(14)

VIII. Felvilágosodás

A felvilágosodás a XVIII. század nagy változásait jelöli mind eszmeáramlatokban, mind az egyház és az állam terén, e változásokat pedig a kor forradalmai jelzik. A hangsúly a hitről áthelyeződött az értelemre, ezáltal alakult ki a deizmus és a liberalizmus. A liberális gondolkodók a szabad

gondolkodást, az értelmi függetlenséget hirdetik, vallásosak, de nem hisznek a dogmák és az egyház fontosságában. Ez alapján alakult ki a deizmus, mely szerint Isten létezik, de se a kinyilatkoztatás, se a csoda nem lehetséges, az isteni beavatkozást elveti, ahogy a kultikus imádatát is. Egyetlen célja az ésszerű alapokon nyugvó erkölcsös élet. A gyermekkor megbecsülése ebben az időszakban kezdett elterjedni, az erőszakos nevelés hagyománya lassacskán háttérbe szorult, a cél a racionálisan gondolkodó generáció kialakítása lett.

2) Franciaország

- híres gondolkodók: Rousseau, Voltaire - Rousseau

 fő művei: Társadalmi szerződés c., Emil, avagy a nevelésről c., Enciklopédia c.

 „A gyermek jónak születik, de romlottá teszi a társadalmi közeg…”  cél: evilági boldogulás

 „boldogságetika” (boldogan kell élni)

 boldogság, szabadság, erkölcs az igaz ember ismérve

 velünk született öröklött tulajdonságok ÉS nevelés teszi az ember!!!  az észnél fontosabb tényező az emberséghez a lelkiismeret

 a gyerek stílusát meg kell ismerni

 a gyerekre a képzeletén és érzelmein keresztül kell hatni

 a nevelő feladata a gyermek zavartalak kibontakozásának biztosítása  a gyermeket meg kell óvni a társadalom káros hatásaitól

 a nevelő feladata a megfelelő tanulási körülmények megteremtése  a legfőbb okító nem a könyv, hanem a természet és az élet

 a gyermeki fejlődés 5 szakasza:  0-2 év: testi nevelés

o inkább az anya nevelje

o ha dajka neveli, gondosan válasszák ki o az apák is neveljék gyermeküket o ne pólyálják be a gyermeket

o a kényeztetést még mindig elutasítja  2-12 év: érzékszervek nevelése

o ha az apa nem ér rá tanítani, magánnevelő oktassa

o érzékszervi tapasztalatok fontossága a filozófiai tudás helyett o szabad ég alatt játék, sok mozgás, szabad tevékenység o a büntetés maga a hiba következménye legyen

o az erkölcsi nevelés maga a tapasztalás legyen  12-15 év: értelmi nevelés

o könyvek elvetése, beszélgetéseken és tapasztalatokon alapuló okítás o fizikai munka nevelő hatása

 15-házasságkötésig: erkölcsi nevelés o társas életbe vezetés

o történelmi ismeretek o klasszikus irodalom o szív nevelése

o vallásos nevelés (deizmus) o szexuális nevelés

 házasságkötéstől: nőnevelés

o férfi és nő nagyon hasonló teremtmények o férfi: aktivitás, erő

o nő: passzivitás, gyengeség

(15)

o a nő mindig egy férfi alá tartozik (apa, férj) -> követelményeknek megfelelés, konvencióknak engedelmeskedés

o házias erények megtanítása o kecses modor o mély érzelmek o férj ismerete o szellemes társalgás o jó megfigyelőkészség 3) Németország

- híres gondolkodók: Leibniz, Wolff, Nagy Frigyes, Herder, Kant, Schiller, Goethe, Humboldt, Rochow

- filantropizmus:

 híres gondolkodók: Basedow, Salzmann, Campe

 cél: az életre nevelés, hasznos ismeretek tanítása  15 éves korig közhasznú ismeretek

 15 év után 5 év gimnáziumi oktatás, szakiskolák  emberek érdekeinek összeegyeztetése

 életszeretet

 a puritán erények elérése a cél a hétköznapokban  Basedow által létrehozott iskolafajta: filantropinum

 filantropinumok oktatási stratégiája:

 rousseau-i természeti vallás (tételes vallás és laikus erkölcs szétválasztása)  testi nevelés o úszás o vívás o célba lövés o evezés o lovaglás o hideg vízben fürdés o kemény ágyon alvás o vékony ruhában járás o kirándulások

 hasznos és gyakorlatias ismeretek o fiúk: polgári életre felkészítés o lányok: háztartásvezetés o anyanyelv o olvasás o írás o számolás o egészségtan o földrajz o történelem o természettudomány

o konkrét élmények (céh látogatás, piaci séta)

 mesterségek -> minden társadalmi réteg mást tart fontosnak, nem lehet az összeset megtanítani

 testi fenyítés kerülése -> jutalmazás-büntetés módszere!  tananyag élvezetessé tétele (szemléltetés, játék)

- neohumanizmus:

 híres gondolkodók: Gesner, Heyne, Lessing, Herder, Humboldt, Wolf, Ernesti

 cél: a görög-latin kollégiumi stúdiumok új alapra helyezése, az emberben rejlő képességek harmonikus egésszé formálása

 antik művek olvasása, kevesebb elemzés  esztétikai élmény -> távlati hasznosság

 reális ismeretek is szükségesek a kiműveléshez o matematika

(16)

o természettudományok 4) Magyarország

- pedagógia

 pedagógiai eszmék forrásai:  könyvtár

o főúri magánkönyvtárak (Széchényi Ferenc, Festetics György) o értelmiségiek könyvtárai (Péczeli József, Tompa Ádám) o iskolai könyvtárak (katolikus és protestáns iskoláké)  fordítás

 prédikáció

 előadás (Rátz István, Márton István, Zákány József)  sajtó

 kézikönyv, tankönyv (Molnár János, Tóth Pápai Mihály, Fáy András, Szilasy János)  kézirat

o főúri magánnevelésről főleg (Ráday Pál, Teleki László, Festetics György, Görög Demeter)

- oktatáspolitika

 Mária Terézia

 a nevelésügy az állam hatásköre, világi közügy  1766, iskolák összeírása

 1769, az iskolaügy királyi felségjog lesz, a nagyszombati egyetem Pestre költözik  1774, Felbiger-féle reform: osztályfoglalkoztatási rendszer, 5 elven alapul

o együttes tanítás (a tanító az egész osztályhoz szól)

o együttes olvasás (oktatás gazdaságossá tétele, olvasókönyv) o katekizálás (=olvasmányhoz kapcsolódó tanítói kérdések) o kezdőbetűzés

o tabellázás / táblázatba foglalás

 normaiskolák létrehozása (háromosztályos városi népiskolák+tanítóképző tanfolyam)

 a tanfelügyelők világi emberek voltak

 1776, a birodalom tankerületekre osztása (9 db)  1777. aug. 22, Ratio Educationis

o szerzői: Ürményi József, Makó Pál, Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám o a magyar közoktatás első átfogó állami szabályozása CSAK a katolikus

iskolákra lehetett érvényesíteni!

o cél: hasznos és engedelmes polgárok nevelése, közboldogság o MÉG nem teljes tankötelezettség, csak 6-10 éves korig o tolerancia elve (vallásokra való tekintet tankönyvek terén is) o népiskolák számára is tankönyvek

o tanítók fizetésének egyesítése, ingyen lakás

o külön fiú és lány iskolák, de már a lányokat is oktatták!

o tankönyvek kiadása nemzetiségi és német nyelven az egyetemi nyomda által o az elemi oktatásra épül a középfokú oktatás

o gimnáziumi tananyag átalakítása a hasznosság jegyében (kettős könyvelés, gazdaság, mezőgazdaság, matematika, fizika, német)

o tanév egységesítése (nov.1-szept.20) o osztályonként külön tanár

o óraközi szünetek beiktatása o felsőoktatás korszerűsítése o bányászati akadémia létrehozása

o 4 királyi akadémia létrehozása, bekerülés felvételivel, hivatalnoki képzés, 2 év (Kassa, Szolnok, Győr, Nagyvárad)

o nagyszombati egyetem korszerűsítése (orvosi kar)

 II. József

 rendeletekkel kormányzott

 cél: oktatási rendszer egységesítése  1781, Norma Regia

(17)

o Ratio Educationis érvényének kierjesztése a többségében protestáns Erdélyre

o Gubernium intézménye jelentéseket tett az erdélyi ügyekről  1781, türelmi rendelet

o közös katolikus-protestáns iskolák létrehozása

o zsidóknak engedmények (középiskola-szervezés, egyetemre járás)  1784, nyelvrendelet

o német nyelvű kommunikáció kötelezővé tétele o tanítás és tanulás nyelve német

o kötelező német oktatás a népiskolákban o kudarc

 halála előtt visszavonja rendeleteit -> az 1777-es Ratio Educationis maradt érvényben

 I. Ferenc

 1791, tanulmányi bizottság létrehozása

 1793, törvényjavaslat „A nemzeti nevelés általános rendezéséről c.” o egységesítés

o új tantárgyak

 1795, Sándor Lipót „emlékirata” az oktatásügy rendezéséről  1806, II. Ratio Educationis

o kevesebb hasznos tanagyag o visszalépés az I. R.E.-hoz képest

 Tessedik Sámuel

 evangélikus lelkész és tanító  magyar prédikációk

 „Gazdasági szorgalmatossági iskola” létrehozása  fiúk és lányok oktatása külön

 nagybirtokok vezetése

 protestáns törekvések

 Ratio Educationis elutasítása  a tananyagukat a vallásra építik  1769, új tanterv az erdélyi iskoláknak

 1770, új tanterv a debreceni református kollégiumnak

 1777, Teleki József, tiltakozás a Ratio protestánsokra vonatkoztatása ellen -> nyer  Bessenyei György hasznosnak véli a Ratio-t kiterjeszteni

 1806, Schedius Lajos tanterve latinul

o evangélikus iskolarendszer egységesítése

o polgári iskolák létrehozása (ipari és kereskedelmi oktatás)  1807, Budai Ézsaiás, Ratio Institutionis

o református kollégium tanterve o magyar és latin nyelvű oktatás 5) Híres gondolkodók

- Pestalozzi

 fő művei: Egy remete esti órája c., Lénárd és Gertrúd c., Kristóf és Elza c., Vizsgálódásaim a természet menetéről az emberi nem fejlődésében c., Anyák könyve c., A szemlélet ABC-je c.

 zürichi Carolinum hallgatója

 Helvét Társaság tagja

 a fiziokratizmus hatására földművelésbe kezd -> birrfeldi Neuhof gazdaság

 gyerekmunkát alkalmazott és közben tanította őket

 általános cél az emberképzés (egyetemes embernevelés)  a nevelés legfontosabb köre a család

 oktatás és munka összekötése

 a nevelés sikere a tananyag és diák közti arányon és összhangon alapul  szemlélet-alapú oktatás

(18)

 természetes állapot o önzés o félelem o gyűlölet  társadalmi állapot o labilis

o jog által szabályozott  tiszta erkölcs állapota

o harmónia (egoizmus legyőzése, mások elfogadása)

 Stans-ban árvaházat vezetett a forradalom alatt

 burgdorfi elemi iskola iskolamestere lett -> népiskolai tananyag újítása

 burgdorfi intézet alapítása -> középrend nevelőintézete, alsó fokú mesterképző szeminárium

 Yverdonban folytatja munkáit, de intézetét végül bezárták - Herbart

 fő művei: Általános pedagógia c., Pedagógiai előadások vázlata c.

 tudományos pedagógia megteremtője

 filozófiájának az alapja a fogalmak vizsgálata o logikus

o metafizikus o esztétikus és etikus

 az erkölcsösség lényege, hogy összhangban legyen az akarat és a cselekedet  5 erkölcsi eszme megkülönböztetése -> politika és pedagógia vizsgálja ezeket  2 részre osztható a világ

o reálék világa

» szellemi természetű » oszthatatlan

» változatlan

» mechanikus mozgást végez (tagjai összekapcsolódnak, szétválnak) » a lélek is egy reálé -> a képzet a lélek önfenntartási aktusa 

tudatmező, tudatküszöb, felejtés, reprodukció, akarat, figyelem. o jelenségek világa

 cél: erkölcsös eszmék és magatartás kialakítása, jellemszilárdság (polgári erények)  nevelés 3 szakasza: o kormányzás » jelenre irányul » felkészítés a nevelésre o oktatás » jövőre irányul » „nevelő oktatás” » cél: képzetállomány gyarapítása » az érdeklődés 2 köre:

 megismerés köre (érdeklődés az ismeretek iránt -> empirikus, spekulatív, esztétikai érdeklődés)

 részvét köre (érdeklődés az emberi kapcsolatok iránt -> szimpatikus, szociális, vallási érdeklődés)

» formális fokozatok elmélete -> képzetek kialakulásának 2 lépcsőfoka:

 elmélyedés (statikus szakasz – világosság foka, dinamikus szakasz – asszociáció foka)

 eszmélkedés (statikus szakasz – rendszer foka, dinamikus szakasz – módszer foka)

o vezetés

» oktatással párhuzamosan zajlik

 lélektana: intellektualisztikus pszichológia  alapja a képzetek mechanikus mozgása - Diesterweg

 cél: ész által önmagát irányító erkölcsös és független ember

(19)

- Owen

 fő művei: A társadalom új felfogása c., Az új erkölcs világa c.

 manchesteri pamutgyár vezetője

 nagyon nem vallásos -> támogatók későbbi elpártolása

 New Lanark-ban textilgyárat vett, megalapította a Jellemnevelés intézetét  szegény város felújítása

 kevesebb munkaidő  első bölcsőde megalakítása

 óvoda és iskola is volt a gyárakban  nyugdíj

 egészségügyi ellátás  gyerekmunka betiltása

 a társadalom és gazdaság fellendülése a munkásosztály körülményein való változtatáson múlik

 az ember jellemét a körülmények alakítják

 New Harmony intézet

 későbbi szocialista eszme előfutára

 a technikai fejlődés révén létrejött árubőség a tömeg elnyomorodását okozza - Fröbel

 óvodapedagógus

 tanulmányok: Göttingen, Berlin

 Pestalozzi munkatársa egy ideig

 német romantikus pedagógia kidolgozója

 Általános Német Nevelőintézet létrehozása

 gyermekkertekben tanított különböző általa gyártott kreatív játékokkal

 játékos nevelés és beszédfejlesztés

 természetelvű pedagógia (hagyjuk a gyermek kibontakozását)  a gyermeki természet az ösztönökben nyilvánul meg

 4 gyermeki ösztön létezik: o tevékenység ösztöne o megismerés ösztöne o művészi ösztön o vallási ösztön

 „Az egyes emberben az egész emberiség rejtőzik”

 a rossz dolgok ember és természet egyensúlyának megbomlásából keletkeznek  a gyermek az elveszett Paradicsom megtestesítője

 a gyermeki alkotómunka 3 dologban nyilvánul meg: o játék

o beszéd o képzelet

 a tanító legyen inkább „játékvezető” IX. Reformkori Magyarország (1825-1849)

- 1825, 27-es országgyűlés, törekvések az oktatás polgári átalakítására - óvodai mozgalmak megindulása, óvóképzők

- cél: magyar oktatási nyelv (1844-től csak), hazaszeretetre nevelés

- 1828, Brunszvik Teréz, első óvoda (kisgyermekiskola) Pestalozzi és Fröbel hatása alapján - 1828, Pyrker László, tanítóképző

- 1840, első állami tanítóképző (pszichológiai, pedagógiai ismeretek) - 1828, első egri katolikus tanítóképző

- 1836, Bezerédy Amália, első kisdedóvó - 1836, Kisdedóvó Egyesület

- nőnevelés ügye előtérbe kerül - Takács Judit nőnevelőintézete

- 1846, Pest, Teleki Blanka nőiskolája -> modern műveltség

(20)

- a jobbágyság élt a Ratio előnyeivel és iskolába küldte gyerekeit - 1845, rendelet az iskolákról

 népiskola két tagozatra bontása  alsó elemi

o 2 évfolyam

o mindenki számára azonos tananyag o anyanyelvi + magyar nyelvű képzés  felső elemi

o 3 évfolyam

o 4 évfolyam azoknak, akik nem tanulnak tovább (praktikus tananyagok, polgári pálya)

o latin csak azoknak, akik gimnáziumba mennek (hivatalnoki, tudományos, egyházi pálya)

 kötelező iskolalátogatás 12 éves korig

 kötelező tanítóképző elvégzése ahhoz, hogy taníthass

 tanítóképzés intézményei a normaiskolák -> korszerűtlenné váltak - leánynevelés

 női szerzetesrendek által

 zárdákban a városi polgárlányok

 bentlakásos nevelőintézetekben a nemeslányok  francia nyelv

 rajz  zongoraóra - gimnáziumi oktatás

 egyetemi és akadémiai képzésre, hivatali életre való felkészítés

 1844-től a közép- ÉS felsőoktatás nyelve magyar! - szakképzés igényének megjelenése -> 1846, József-ipartanoda - 1848, Pest, első egyetemes tanítógyűlés

 az állam joga és kötelessége az iskolaalapítás, -fenntartás és a tananyag előírása DE a tanítás szellemiségébe nem szól bele

- 1848, Eötvös József, törvényjavaslat a népoktatás rendezéséről

 az állam kettős feladata

 népiskola alakítása minden helységben  ellenőrizze, hogy mindenki igénybe veszi-e

 tankötelezettség  fiúknál 12 év  lányoknál 10 év

 az állami elemi iskolában a tanítás ingyenes

 az iskola fenntartása községi adókból

 az oktatás nyelve a községi többség anyanyelve

 nemzetiségek lakta helyen a magyar IS kötelező

 hétköznapi életben hasznosítható tudás (pl.: hazai történelem)

 a vallástan NEM iskolai tantárgy - a törvényjavaslatot későbbre (1868) halasztották - Eötvös József, A magyar egyetem alapszabályai c.

 bölcsészkar két részre osztása

 filozófiai, történelemi, nyelvi stúdiumok  matematikai, természettudományi stúdiumok

 2 tanárképző intézet a két bölcsészkari rész számára -> ösztöndíjas bekerülés, 3 éves továbbképzés

X. Magyarországi nevelésügy 1) XIX. sz. második fele

- Átmeneti időszak (1849-1867)

 abszolutizmus

(21)

 1848-as törvények érvénytelenítése

 német nyelv bevezetése

 DE igyekeztek megerősíteni a polgárságot és az értelmiséget

 1849, kormányrendelet

 az oktatást az állam felügyeli (egyházi iskolákét is!)  szigorú tankötelezettségi betartatás

 népiskolákban vallási erkölcsi nevelés az egyház irányításával  aki hű volt a birodalomhoz, létesíthetett magániskolát

 a protestáns iskolák állami felügyelet alá kerültek

 magyarra fordított osztrák tankönyvek elterjesztése

 Entwurf bevezetése (osztrák iskolák alapdokumentuma)  neohumanizmus és Herbart hatása érezhető

 matematika és természettudományok oktatása a középiskolákban  cél: aktív ismeretelsajátítás

 8 osztályos gimnázium fiúknak 10-18 éves korig o latin, görög, német nyelv

o humán és reál tárgyak  a gimnázium 2 részből áll

o algimnázium (1-4.évfolyam) o főgimnázium (5-8.évfolyam)  kétféle gimnázium létezhet

o magánjellegű o nyilvános » érettségit ad  új középiskola-típus: reáliskola o főreáliskola » 6 évfolyam (1875-től 8 évfolyam)

» technikai-műszaki tanulmányokra felkészítés » CSAK természettudományos tantárgyak o általánosan képző reáliskola

» állam vagy önkormányzat által  csak szaktanári végzettséggel lehet tanítani

 a gimnázium nyelve a község többségi anyanyelve  az pesti egyetemi felvételi feltétele az érettségi  szemináriumok a pesti egyetemen

- A kiegyezés utáni időszak – a dualizmus kora (1867-1918)

 Ferenc József elismerte az 1848-as törvényeket

 felelős magyar kormány kinevezése Andrássy Gyula gróffal az élén

 1868, Eötvös József, népoktatási törvény

 községi iskolák építése ahol nincsenek egyházi népiskolák  állam ellenőrző szerepe mindenfajta iskola felett

 állami tanítóképzők felállítása

 népiskolai tankönyvek írásának finanszírozása  6 osztályos elemi népiskola

 12-15 év, ismétlő elemi iskolába járás (nem mindennap)  TELJES tankötelezettség bevezetése fiúknál és lányoknál  a népiskolák fenntartása a község feladata

 népiskolát alapíthat az állam, község, hitfelekezet, társulat, magánszemély  tandíj csak a szegényeknek nem kötelező

 a városi elemi iskolákban osztályonként 1-1 tanító

 a népiskolákban MINDEN gyerek anyanyelvén tanítsanak  20 tanítóképző létrehozása

 lányoknak tanítóképző intézetek

 felsőbb népiskola létrehozása, gazdag faluban polgári iskola ehelyett (4 éves később?)

 iskolaszék felügyeli a népiskolákat

(22)

 al- és főgimnáziumok (4+2 osztály)  al- és főreálisok (4+3 osztály)  líceumok (3 osztály)

 ipari és kereskedelmi szaktanfolyamok (4 osztály)

 1875, Molnár Aladár, 6 évfolyamos felsőbb leányiskola alapítása

 1895, Wlassics Gyula, egyetemek megnyitása a nők előtt

 1896, első leánygimnázium (érettségit ad)

 gyakorlógimnáziumok létrehozása leendő tanárok miatt

 1873, törvénymódosítás, középiskolai tanárképzés egységesítése

 1883, középiskolai alaptörvény, tanári képesítés feltételei, vizsgarendje, ÉRETTSÉGI kötelezővé tétele minden középfokú oktatás végén

 1890, új középiskolai törvény, nem kötelező a görög nyelv és irodalom 2) A két világháború között (XX. sz. első fele)

- 1918, a közoktatás átalakításának programja

 tankötelezettség 14 éves korig

 szociális segély a rászorulóknak

 tanári fizetés emelése

 nők jogainak kiterjesztése a felsőoktatásban - 1919, Tanácsköztársaság megalakulása (proletárdiktatúra)

- állam és egyház teljes szétválasztása -> szekularizáció, egyházi iskolák államosítása, hittan kiiktatása az órarendből

- rendelet a szabad vallásgyakorlásról (enyhítés) - egységes tanügyigazgatási szervezet létrehozása

- egységes oktatási intézményrendszer kiépítése (tervezett iskolarendszer)

 óvoda (3-6 év)

 8 osztályos egységes népiskola (6-14 év)

 szakiskola (14-18 év)  ipari

 mezőgazdasági  kereskedelmi

 5 éves középiskola (utolsó év humán ill természettudomány tagozatra bomlik)

 felsőoktatás

 tanárképzés akadémián (3 év)

 középiskolai tanárképzés tanítóképző főiskolán

 jogi karok felfüggesztése

 MTA felfüggesztése

 termelői tevékenység oktatása az iskolában

 szociológia tantárgy

 görög és latin eltörlése

- 1920, trianoni békediktátum, minden rendelet érvénytelenítése - új cél: keresztény, nemzeti szellemű oktatás

- antiszemitizmus felerősödése ezáltal

- 1920, numerus clausus, a zsidók létszámának korlátozása a felsőoktatásban - 1921, törvény az iskolai testnevelés oktatásról

- játszóterek építése a községeken

- 1922, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter

 cél: a társadalom konzervatív modernizációja

 neonacionalizmus eszméje (keresztény-nemzeti ideológia)

 kultúrfölény-elmélet -> népoktatást fejlesztő intézkedések, népiskolák tömeges létrehozása, könyvtárak építése, tananyagfejlesztés

 1927, iskolán kívüli népművelés

 1927, polgári iskolák középfokúvá nyilvánítása (4 év)

 1928, Szeged, Tanárképző Főiskola

 1924, reálgimnázium létrehozása (latin, német és modern nyelvek)

 Collegium Hungaricumok hálózata

(23)

 tudományos társaságok létrehozása - a reáliskolákban nincs latin és görög - 5 féle (fiú) középiskola-típus

 humán gimnázium

 humán gimnázium görög nyelv nélkül egy modern nyelvvel

 reálgimnázium

 reáliskola

 reáliskola rendkívüli latinnal - leányiskolák

 leánygimnázium (latin és modern nyelv)

 leánylíceum (modern nyelvek, irodalmi-művészeti tárgyak)

 leánykollégium (kézimunka)

- 3 szakiskola működött, ami belépőt biztosított a felsőoktatásba

 felső kereskedelmi iskola

 felső ipari iskola

 felső mezőgazdasági iskola

- 4 tudományegyetem helye: Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen - 1 db műszaki egyetem

- 1925, Budapest, Testnevelési Főiskola - Sopron, Erdészeti Főiskola

- 30’as évektől: új kultúrpolitikus, nemzetté válás gondolatának sulykolása - 1934, új magyar egységes középiskola a gimnázium

3) Híres gondolkodók - Eötvös Lóránd

 1887, A tudományegyetem feladatairól c. nyílt levél

 1870, heidelbergi egyetem, summa cum laude doktorál

 1871, bölcsészkar magántanára

 1878, budapesti egyetem Fizika Intézetének igazgatója

 1873, MTA levelező tagja

 1883, MTA teljes jogú tagja

 1899-1905, MTA elnöke

 1894, miniszter -> népiskolák alapítása

 1895, Eötvös József Collegium alapítása tehetséges diákoknak - Trefort Ágoston

 közoktatás és társadalom szükségleteinek összhangba hozása

 népoktatás fontossága

 szakoktatás (ipari, kereskedelmi)

 középiskola típusai:

 gimnáziumok (humán tárgyak)  reáliskolák (reál tárgyak)

 a gimnáziumi érettségivel bárhova bekerült az ember

 felsőoktatás kiszélesedett igénye -> 1872, Kolozsvár, második egyetem

 új épületek, tanszékek, laborok, eszközök bevezetése

 egyetemi követelmény, tanrend és vizsgarend egységesítése

 tanári nyugdíj bevezetése

 1875, Zeneakadémia megalapítása, Liszt Ferenc a vezetője

 műemlékvédelem XI. Reformpedagógiák

1) Maria Montessori

- eleinte fogyatékosok nevelésével foglalkozott - 1907, Gyermekek háza -> óvoda alakítása - 1929, Nemzetközi Montessori Szövetség - hagyjuk a gyereket önállóan cselekedni

(24)

- alapelv: gyermeki aktivitás és szabadság

 aktivitás: (a gyermek alkossa meg képzeteit, rendszerét a tudásában)

 szabadság: határa a közérdek (minden megengedett, ami nem árt másnak) - az aktivitás 2 feltétele:

 tevékenységi tér

 eszközök

- 1912, első magyar Montessori óvoda - 1933, Magyar Montessori Egyesület

- magyar eszmeképviselő: Burchard-Bélaváry Erzsébet 2) Rudolf Steiner

 minden gyerek egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, az iskola feladata ezek kibontakoztatása

- pedagógiai filozófiája: antropozófia (szellemtudomány) - antropozófiai egyedfejlődés

 a gyermek fejlődése megismétli az egyetemes emberi fejlődési szakaszokat

 14 éves korig az érzelmi életet megalapozó művészi-kreatív nevelés legyen fontos

 0-7 év: világ érzékszervi befogadása

 7-14 év: engedelmes példakövetés

 14-21 év: autonóm ítéletalkotás kora

 21-28 év: bölcsesség kora

- 1914, Dornach, szellemi központ megalakítása - kutatási területei:

 biodinamikus mezőgazdasági technika

 természetgyógyászat

 gyógypedagógia

 pedagógia

 szociális kérdések kezelésének technikája

- 1919, Szabad Waldorf-iskolák megalapítása (államtól független) - antropozófiai embertan

 az ember fizikai léte nem választható el a születés előtti szellemi lététől, ahová a test halála után visszatér

 az ember lénye 4 részre, fejlődési periódusra tagolható:  fizikai test

 élet- / étertest (növekedés, szaporodás képessége)

 érző- / asztráltest (ösztön, szenvedély, temperamentum, érzelmek)  „én-test” (emberre jellemző)

- Waldorf-iskolák jellemzői:

 12 osztályos, nem ad érettségit

 + 1osztály az állami érettségire való felkészítésért

 működésének alapja a szülők-tanárok-tanulók együttműködése

 tandíj

 1-8.osztályig 1 tanító foglalkozik a gyerekekkel

 epochális oktatás (=tömbösített)

 egy-egy tantárgy tananyagának feldolgozása kb. 1,5 hónap alatt

 nincs bukás, feleltetés, osztályzás

 két idegen nyelv oktatása

 művészeti oktatás

 euritmia: táncos mozdulatművészet

 munkára nevelés

 utolsó év végén záródolgozat vagy gyakorlati munka - magyar eszmeképviselő: Göllner Mária

3) Peter Petersen

(25)

- 1927, Locarno-i konferencia, a kis Jena-plan iskolakoncepció bemutatása - 1930’as évek vége: a nagy Jena-plan

- cél: öntevékenység útján való harmonikus személyiségfejlesztés - iskola felépítése:

 10 „osztályos”

 osztályok helyett tanulócsoportok (érettség alapján)  alsósok csoportja (7-9 évesek)

 középső csoport (10-12 évesek)  felsősök csoportja (12-14 évesek)  ifjúsági csoport (14-16 évesek)

 az iskola, mint a gyermeki élet természetes színtere

 csoportszobák kialakítása

 nincs buktatás

 ritmikus hetirend kialakítása a művelődési formák alapján  beszélgetés (nyitó- és záróesemény)

 játék  munka

 ünnep (nyitó- és záróesemény)

 kiscsoportos tanulás

 epochális oktatás

 beszélgetőkör / tankör és tanfolyam a csoportos oktatás alapja

 pedagógus, mint csoportvezető VÉGE