Dr. Betty Edwards: Az új jobb agyféltekés rajzolás munkafüzet

Tartalom

I. rész 1. gyakorlat Tanulás előtti önarckép 2

A szélek 2. gyakorlat Tanulás előtti kéztanulmány 4

észlelése 3. gyakorlat Tanulás előtti rajz a szoba egyik sarkáról 6

4. gyakorlat Bemelegítés és szabad rajzolás 9

5. gyakorlat „Váza vagy arcok” 13

6. gyakorlat Megfordított rajzolás 17

7. gyakorlat Tiszta kontúrrajzolás 27

8. gyakorlat A kéz rajzolása műanyag képsík segítségével 30

9. gyakorlat A kép alapozása 33

10. gyakorlat A kézről készített rajz átmásolása a képsíkról a papírra 36

11. gyakorlat Tárgyat tartó kéz rajza 39

12. gyakorlat Rajz egy virágról 43

13. gyakorlat Rajz egy narancsról 46

II. rész 14. gyakorlat Levélrajzolás negatív terek segítségével 49 A terek észlelése 15. gyakorlat Székrajzolás negatív terek segítségével 52

16. gyakorlat Rajz egy háztartási tárgyról 56

17. gyakorlat Sporttémájú fénykép másolata: rajz negatív terekkel 59

18. gyakorlat Egy valódi szék rajza negatív terekkel 62

19. gyakorlat Mesterrajz másolása – Vincent Van Gogh: 66

III. rész 20. gyakorlat Egy nyitott ajtó képe (pásztázás) 70

Az arányok 21. gyakorlat A szoba egyik sarka (pásztázás) 75

észlelése 22. gyakorlat Rajz a térdről / lábfejről 78

23. gyakorlat Csendélet: Könyvek az asztalon (pásztázás) 81

24. gyakorlat Csendélet ellipszisekkel 84

25. gyakorlat Arányok pásztázása emberi alak rajzolásánál 87

26. gyakorlat A profilban levő fej arányai 93

27. gyakorlat Oldalnézeti portrét ábrázoló mesterrajz másolása 96

28. gyakorlat Oldalnézeti portré rajzolása 100

29. gyakorlat Csendélet amerikai zászlóval 103

IV. rész 30. gyakorlat Rajz egy felülről megvilágított tojásról 106 A fények 31. gyakorlat Charlie Chaplin: fények és árnyékok 109

és árnyékok 32. gyakorlat A fej arányai szemből nézve 112

észlelése 33. gyakorlat Szembenézeti portré másolata 116

34. gyakorlat Fény-árnyék önarckép készítése 120

V. rész 35. gyakorlat Tus és ecset használata 127

A teljesség (gestalt) 36. gyakorlat Városi tájkép rajzolása 130

észlelése 37. gyakorlat Keresztvonalkázás és satírozás 133

38. gyakorlat Emberi alak rajzolása keresztvonalkázással 136

39. gyakorlat Fantáziarajz Leonardo da Vinci tanácsa alapján 140

40. gyakorlat Rajzolás 10 x 10 cm-es formátumban 143

Néhány tipp a további rajztanuláshoz 146

VI

Ezt a munkafüzetet azért készítettem, hogy kiegészítseJobb agyféltekés zolás című könyvemet. Célja az, hogy átfogóan és hatékonyan segítse a raj-zolás öt alapvető készségének elsajátítását. A munkafüzet gyakorlatai között vannak ismerős módszerek (például a megfordított rajzolás), de az egyes rajzkészségeknél sok új téma is megjelenik. Az olvasó kényelmét szolgálja az is, hogy a munkafüzet mellékleteként kap egy nélkülözhetetlen rajzeszközt, egy műanyag képsíkot/keresőt, amellyel térhatású rajzokat lehet készíteni. A munkafüzet strapabíró, hordozható kivitelezése lehetővé teszi, hogy ott és akkor gyakorolj, ahol és amikor időd engedi, akár a fogorvosi váróteremben vagy a repülőtéren. Ha elvégzed a gyakorlatokat a füzet erre a célra kihagyott üres lapjain, akkor a végén a kezedben lesz a bizonyíték arról, hogyan fejlődött a rajztudásod.

A rajztanulás sokban hasonlít valamilyen sportág vagy hangszeres játék elsajátításához. Ha már tudjuk az alapokat, a fejlődés csakis a gyakorláson, gyakorláson és még több gyakorláson múlik. A munkafüzetben olyan tech-nikákba és rajzeszközökbe is belekóstolhatsz, amelyek a Jobb agyféltekés raj-zolásból kimaradtak.

A munkafüzet gyakorlatai azon az öt alapvető rajzkészségen alapulnak, amelyet a Jobb agyféltekés rajzolásban már kimerítően ismertettem. A raj-zolás lényege mindig ugyanaz, mindig ugyanazt az öt részkészséget kell alkal-mazni, amelyek majd a sok gyakorlás következtében „integrálódnak”, és a teljes folyamat, a rajzolás szerves elemét jelentik. A téma és a rajzeszköz az, ami változik. Ha ezt az állítást igaznak vesszük, akkor valóban teljesen mind-egy, hogy mit rajzolunk – minden téma sikerülni fog bármilyen technikával. Ez nem is meglepő: minden képesség részkészségekből áll, melyek a képesség alkalmazásakor automatikusan aktiválódnak; gondoljunk csak az autóvezetésre vagy a teniszre.

Nekem mégis az a tapasztalatom, hogy sok tanítványom elsajátította ugyan az alapvető készségeket, de nehezükre esik témát választani. Megvan bennük a késztetés arra, hogy lerajzoljanak valamit, ami megragadja őket, mégis vonakodnak: félnek attól, hogy a téma túl bonyolult, vagy hogy nem lesz idejük befejezni. A munkafüzet úgy igyekszik orvosolni ezt a problémát, hogy minden készség gyakorlásához megfelelő témát ajánl, melyekhez rövid

VII

Előszó

instrukciókat írtam. Jeleztem a rajz elkészítéséhez szükséges időt (utóbbi természetesen az egyén saját tempójától is nagyban függ), a munkafüzetben megtalálható a rajzlap az előre elkészített képformá-tummal, és a rajz elrendezését segítő irányadó szálkereszttel. A legtöbb gyakorlatnál a rajzolás befejezése után is vannak megjegyzéseim, további információk, javaslatok, hasznos tanácsok.

Valószínűnek tartom, hogy a munkafüzet gyakorlatainak elvégzése során a legkeményebb feladat az lesz, hogy időt találj mind-erre. Nem szokott működni az a módszer, ha valaki elhatározza: napi egy órát rajzolással tölt; olykor a heti egy óra sem sikerül. Ez a kötelezettség túl nagy megterhelést jelenthet sokaknak. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy agyunk bal oldali, szóbeli-elemző módja egyáltalán nem akarja, hogy rajzoljunk, ugyanis rajzolás közben a bal agyfélteke „parlagon hever”. A verbális mód remekül tud mindenféle okokat felsorolni annak érdekében, hogy ne rajzoljunk: be kell fizetni a csekkeket, fel kell hívni anyukát, az üzlettel kell foglalkozni, stb.

Ha azonban mégis nekilátunk a rajzolásnak, csak úgy repül az idő. Ezért azt javaslom mindenkinek, ami nálam is bevált: a fizikotera-peuták szokták alkalmazni a „kétperces csoda” nevű technikát, melynek révén az emberek akkor is elvégzik a gyakorlatokat, ha nem akarják. Meg kell tanítani velük a következőt: „Most nincs időm sétál-ni, de két percig sétálni fogok.” Ha már sétálnak, akkor természetesen elfelejtik az ellenérveket, és nem hagyják abba két perc múltán sem.

Ez pedig az én kétperces csodám. A munkafüzetet a ceruzákkal és a radírral együtt egy alkalmas helyen kell tartani. Ülj le egy pillanatra, vedd kézbe a füzetet és mondd ezt: „Tényleg nem akarok rajzolni, csak éppen megnézem, mi a következő feladat.” Ekkor jöhet a következő lépés: „Tényleg nem akarok rajzolni, csak felveszem a ceruzát, és húzok néhány vonalat.” Utána: „Tényleg nem akarok rajzolni, csak elkészítem a téma körvonalait”… és így tovább. A rajz készen lesz anélkül, hogy tisztában lennél az idő múlásával.

Tudom, hogy ez elég bután hangzik, ám a módszer mégis működik. Komoly műveket alkottam meg ezzel a technikával, mellyel (nézzünk szembe a tényekkel) becsapjuk a bal agyféltekét annak érdekében, hogy kreatív tevékenységet végezhessünk. Nehéz lehet elhinni, de a tanulók, sőt a művészek számára is nagyon nehéz alkotni, folyamatos küzdelmet kell folytatni a verbális gondolkodásmóddal, amely azt szajkózza: „ne most”. A legszélsőségesebb megnyilvánulási mód az, amikor az író vagy képzőművész egyszerűen leblokkol; szelídebb változat a halogatás.

A rajzgyakorlatokat úgy terveztem meg, hogy minden lépés si-keres legyen. Biztos vagyok benne, hogy a folyamatot élvezni fogod.

VIII Képaláírások, lapszéli jegyzetek: Figyelem! A rajzolás és az agy kapcsolatáról és a kreativitásról bővebben a Jobb agyféltekés rajzolás című könyvemben olvashat.

A munkafüzet gyakorlataihoz szükséges anyagok és eszközök bármelyik szaküzlet-ben beszerezhetők. Gyakran postai úton vagy az interneten is megrendelhetők; a világhálón a „rajzeszközök” kifejezésre érdemes rákeresni.

Ceruzák HB-s keménységű radíros végű íróceruza

4B-s rajzceruza (Turquoise, Faber Castell vagy más hasonló márka)

Radír Fehér műanyag radír (pl. Staedtler)

Ceruzahegyező

Grafitrúd 4B keménységű

Rajzszén 6 rúd természetes rajzszén

2 rúd szintetikus rajzszén (CharKole vagy más hasonló márka)

4B-s szénceruza

Pasztellkréta 1 fekete

1 vörös

Kréta 1 világosszürke

Lemosható filctoll 1 fekete (Crayola, Sharpie vagy más hasonló márka)

Tus 1 kis üveg fekete tus

1 kis üveg barna írótus

Ecset 7-es vagy 8-as vízfestékhez való ecset

Ébresztőóra vagy konyhai óra Papírtörlők vagy papír zsebkendők

Fehér géppapír 6 db

Könnyű rajztábla 1 db 20 x 25 cm-es, ami a képsík/keresőt keretezi.

IX

Amire szükség lesz

A fény logikája. A művészetben a fényforrás által okozott hatást nevezzük így. A fény-sugarak egyenes vonalban terjednek, így a tárgyon csúcsfényt, vetett árnyékot, visszavert fényt és gerinc-árnyékot figyelhetünk meg. Agyműködés módja. Olyan

szellemi állapot, amely az agy egy adott képességére helyezi a hangsúlyt, például a nyelvi folyamatokra vagy a vizualitásra, térérzékelésre. Alapegység. Az a kezdő forma

vagy kezdeti egység, amit a kompozícióból választunk ki annak érdekében, hogy a rajzon a méretek aránya helyes maradjon. Az alap-egységet mindig Egynek tekintjük, és egy arány egyik eleme lesz, pl. 1:2.

Bal agyfélteke. Az agykéreg bal fele. A legtöbb jobbkezes és a balkezesek elég jelentős része számára a verbális funkciók a bal agyféltekében helyezkednek el.

Balkezesség. A népesség körül-belül tíz százaléka a kézzel végzett tevékenységekhez (írás, rajzolás, stb.) szíve-sebben használja a bal ke-zét. Az agyfunkciók elhe-lyezkedése a jobb- és balke-zeseknél egyaránt változó.

Szójegyzék

X

B-mód. Az információfeldolgo-zás lineáris, verbális, elemző és logikus módja.

Ceruzakeménység. A rajzceru-zákon olvasható érték a grafit keménységét vagy pu-haságát jelzi. A „H” a ke-mény (hard), a „B” a puha (black, azaz fekete). A „HB” a kettő közti átmenet, vagyis: 8H (a legkemé-nyebb), 6H, 4H, 2H, HB, 2B, 4B, 6B, 8B (a legpuhább). A #2-vel jelölt sárga író-ceruza megegyezik a HB-s, vagy gyakrabban a 2B-s rajzceruzával.

Elvont rajzolás. Egy valódi tárgy vagy élmény rajzban való kifejezése. Általában elkü-löníti, hangsúlyozza vagy felnagyítja a művész által érzékelt valóság néhány nézőpontját.

Érték. A művészetben a színek tónusainak sötétsége vagy világossága. A fehér a leg-világosabb vagy legmaga-sabb értékű, míg a fekete a legsötétebb, legalacsonyabb értékű szín.

Érzékelőmód-váltás. Egy szellemi állapot átváltozása egy má-sikba, például verbális, elem-ző módból vizuális, térbeli módba és vissza.

Formátum. A rajz- vagy festő-felület adott alakja, négyszög-letes, kör alakú, háromszög-letes, stb.; a felület aránya, azaz négyszögletes felület ese-tén a hossz és a szélesség vi-szonya.

Jelképrendszer. A rajzolásban egy sor jelkép a rajzon, ame-lyeket együtt arra használ-nak, hogy egy képet, például

Bal agyfélteke Jobb agyfélteke

XI

egy emberi alakot megje-lenítsenek. A szimbólumo-kat általában adott sorrend-ben használják, az egyik fel-bukkan, és előhívja a kö-vetkezőt, hasonlóan ahhoz, mint amikor ismert szót írunk le, és a betűk egymást követik. A rajzolás jelkép-rendszerei főleg gyerekkor-ban alakulnak ki, és gyakran felnőttkorban is megmarad-nak, hacsak új rajzolási mó-dok nem módosítják.

J-mód. Az információfeldolgozás szimultán, holisztikus, tér-beli és viszonyító módja. Jobb agyfélteke. Az agykéreg jobb

(a személy jobb oldala felé eső) fele. A legtöbb jobb-kezes számára a térbeli, viszo-nyító funkciók a jobb agyfél-tekében vannak.

Kép. Kép a retinán; egy külső tárgy optikai képe, amit a vizuális rendszer felfog, az agy pedig értelmez.

Képsík. Egy keretes ablakra em-lékeztető képzeletbeli átlát-szó sík, amely mindig pár-huzamos a művész arcának függőleges síkjával. A mű-vész azt rajzolja le a papírra, ami a sík mögött van, de úgy, mintha a síkon kilapult volna. A fotográfia feltalálói ezt az elméletet alkalmazták az első fényképezőgépek megalkotásakor.

Képzelet. A múltbeli tapasztala-tokból eredő mentális képek új minta szerinti elren-dezése.

Kereső. Művészek által használt eszköz, amely keretbe foglal-ja a látványt, így kijelöli a kompozíció határait;

ugyan-így nevezik a fényképezőgép kis ablakát, amely megmu-tatja, hogy mi lesz az el-készült képen.

Keresztvonalkázás. Egymást met-sző párhuzamos vonalak sorozatai, amivel a rajzon ár-nyékot vagy értéket jelzünk. „Satírozásnak” is nevezik. Kompozíció. A műalkotás részei

vagy elemei közötti rende-zett kapcsolat. Rajzolásban a formák és terek elrendezése a formátumon belül.

Körvonal, kontúr. Rajzolásban az a vonal, amely egy forma, formacsoport vagy formák és terek közös széle.

Leképezés. Az a folyamat, mely-nek során az elméből elő-hívunk egy olyan dolog men-tális másolatát, amit nem érzékelünk; másként fogal-mazva a „lelki szemekkel” látni.

Negatív terek. A pozitív formák közötti területek, melyek széle közös a formákéval. A negatív tereket a formá-tum külső széle határolja. „Belső” negatív terek pozitív formák részei is lehetnek. Ösztönös megérzés. Közvetlen és

látszólag közvetlen ismeret; vélemény, jelentés, ötlet, ami mindenféle ismert folyamat vagy megfontolt gondol-kodás nélkül születik. A vé-lemény születése gyakran egészen jelentéktelen kul-csok eredménye, és látszólag olyan, mintha „a semmiből érkezett volna”.

Pásztázás. Rajzolásban a viszony-lagos méretek összehason-lítása az alapmértékkel (a

ki-nyújtott kézben levő ceru-za hosszával); egy rész he-lyének meghatározása egy másik részhez képest. A szö-gek függőlegessel és vízszin-tessel való összehasonlítását is így nevezzük.

Realisztikus rajzolás. Gondosan megfigyelt tárgyak, for-mák, alakok objektív ábrá-zolása. „Naturalizmusnak” is nevezik.

Rövidülés. Egy ábrázolásmód, mely a kétdimenziós felü-leten olyan hatást kelt, mint-ha a sík felületre rajzolt forma kinyúlna vagy besüp-pedne a térbe.

Szél. A rajzon az a hely, ahol két dolog találkozik (például az ég a földdel); két forma vagy egy forma és egy tér közötti elválasztó vonal (körvonal vagy kontúr).

Szemmagasság. Portrérajzolásban az az arányvonal, amely víz-szintesen kettéosztja a fejet; a szem vonala a fej felező-pontján helyezkedik el. Tudatosság. Az a tény, hogy egy

tárgyat, személyt vagy kö-rülményt „számításba vet-tünk”. Lehetséges szinoni-mák a látás vagy érzékelés. Viszonyok. A művészetben arra

utal, hogy a műalkotás hogyan épül fel, elemei között milyen kapcsolat van. Ilyen viszony a perspektíva és az arány; előbbi a szögek viszonya a függőlegeshez és vízszinteshez, utóbbi a mé-retek viszonya egymáshoz.

1

Gyakorlatok

Eszközök: falitükör, ragasztószalag, HB-s keménységű íróceruza, ceruzahegyező, szék. Szükséges idő: Körülbelül 30 perc, ha szükséges, több. I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

1.

gyakorlat

Tanulás előtti

önarckép

A tanulás előtti rajzok megmutatják a pillanatnyi rajzkészséget, és a tanulás későbbi szakaszában jól dokumentálják a fejlődést.

Amit tenned kell:

1. Az „1. tanulás előtti rajz – Önarckép” című művet a munkafüzet 3. oldalára készítsd el.

2. Helyezz el egy széket a falitükör előtt. (Ha szükséges, erősíts fel egy kicsi, mondjuk 15 cm x 20 cm-es tükröt a falra.)

3. Ülj le a tükörtől karnyújtásnyira, a munkafüzetet támaszd a falnak, a füzet alja legyen a térdeiden.

4. Rajzold meg az önarcképet legjobb tudásod szerint. 5. Ha készen vagy, szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

Gyakorlat utáni megjegyzések:

Az emberek gyakran nagyon kritikusan viszonyulnak a tanulás előtti önarcképhez. Ám ha alaposan megszemléled a rajzot, fogsz találni olyan részleteket, ahol valóban a megfigyeléseidet ábrá-zoltad, mondjuk ilyen lehet a szemhéjak íve, a fül alakja, vagy a gal-lér vonala. A rajz minősége esetleg meglepő lesz. Ha azonban a kész mű láttán csak annyit tudsz mondani, hogy „Juj!”, akkor is legyél türelmes. A rajzolás olyan képesség, amely tanulható és tanítható; nem varázslat, nem a szerencsén vagy a géneken múlik.

4 2. GYAKORLAT TANULÁS ELőTTI KÉZTANULMÁNY Eszközök: HB-s keménységű íróceruza, ceruzahegyező. Szükséges idő: Körülbelül 15 perc, ha szükséges, több. I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

2.

gyakorlat

Tanulás előtti

kéztanulmány

Amit tenned kell:

1. A munkafüzet 5. oldalán készítsd el „2. tanulás előtti rajz – A kezem” című rajzodat

2. Ülj le egy asztalhoz, a munkafüzetet helyezd el kényelmes szögben. 3. Játssz a ceruzát nem fogó kezeddel (ha jobbkezes vagy, akkor a

bal-lal, ha balkezes, a jobbal), keress olyan kéztartást, amit le akarsz raj-zolni.

4. Tartsd a kézfejed mozdulatlanul, és rajzold le. 5. Szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

6 3. GYAKORLAT TANULÁS ELőTTI RAJZ A SZOBA EGYIK SARKÁRÓL Eszközök: HB-s keménységű íróceruza, ceruzahegyező. Szükséges idő: Körülbelül 20 perc, ha szükséges, több. I. RÉSZ A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

3.

gyakorlat

Tanulás előtti rajz

a szoba egyik sarkáról

Amit tenned kell:

1. A „3. tanulás előtti rajz – A szoba egyik sarka” című rajzot a munkafüzet 7. oldalára készítsd el.

2. Nézz körül abban a szobában, ahol dolgozol, válaszd ki az egyik sarkot. Egyaránt lehet egyszerű, üres, zsúfoltan berendezett vagy nagyon bonyolult sarok.

3. Ülj le egy székbe, a munkafüzetet tartsd az öledben. 4. Rajzold le a szoba sarkát a legjobb tudásod szerint. 5. Szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

A gyakorlat célja:

A gyakorlat célja az, hogy érezd, mennyire személyes kife-jezőeszközöd lehet a ceruzavonal. Ki fogod próbálni a festészet mestereinek vonalstílusát, majd kísérletezhetsz saját gyors és lassú vonalaiddal. A munkafüzet gyakorlatai során ki fog alakulni saját stílusod. A stílus a múltadból, testi adottságaidból, személyiséged-ből, kulturális hátteredszemélyiséged-ből, és általában mindabból ered, amitől te vagy. A stílusodat nem tervezheted meg, nem jósolhatod meg előre, de nyomon követheted a születését. A 10. oldalon figyeld meg az egyes stílusok közötti különbséget.

Amit tenned kell:

1. Lapozz a munkafüzet 11. oldalára, a „Vonalstílusokhoz”.

2. Az 1. formátumba rajzolj nagyon gyors „Matisse”-vonalakat (lásd az a példát).

3. A 2. formátumba rajzolj közepesen gyors „Delacroix”-vonalakat (lásd a b példát).

4. A 3. formátumba rajzolj közepesen lassú „Van Gogh”-vonalakat (lásd a c példát).

5. A 4. formátumba rajzolj nagyon lassú „Ben Shahn”-vonalakat (lásd a d példát).

6. Az 5. formátumba rajzolj saját vonalakat, gyorsat is, lassút is. 7. Szignózd a rajzot, és írd rá a dátumot.

4.

gyakorlat

Bemelegítés és szabad

rajzolás

4. GYAKORLAT BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

Eszközök: filctoll vagy 4B-s rajzceruza, ceruzahegyező. Szükséges idő: Körülbelül 10 perc. workbook_HUN:workbook 2009.07.30. 16:42 Page 9

Henri Matisse:Álló akt,

1901-1903. Ecset és tus, 26 x 20 cm. A New York-i The Museum of Modern Art gyűjteményében, Edward Steichen adománya.

Eugene Delacroix (1798-1863): Etudes de Bras et de James. Toll és szépia sárgás papíron, 21,7 x 35 cm. A Worchester Sketch Fund tulaj-dona. Köszönet a The Art Institute of Chicagónak.

Vincent Van Gogh: Ciprusliget, 1899. Rajz: nádtoll és tinta, 62 x 46 cm. Robert Allenson adománya. Köszönet a

The Art Institute of Chicagónak.

Ben Shahn (1898-1969, orosz-amerikai): Dr. J. Robert Oppenheimer, 1954. Ecset és tus, 49,5 x 31 cm. A New York-i The Museum of Modern Art gyűjteményében látható. Matisse vonalstílusa Van Gogh vonalstílusa Delacroix vonalstílusa Ben Shahn vonalstílusa

4. GYAKORLAT BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

Vonalstílusok. 4. GYAKORLAT BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS 11

Ezeket a bemutató rajzokat Brian Bomeisler és én készítettük. Ugyanazon modell két oldalán foglaltunk helyet, ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi ideig dolgoztunk. A rajzok stílusa mégis igen eltérő: az én rajzaimon a vo-nalak hangsúlyosak, míg Brianén a formák.

Heather Allen; a szerző rajza. Heather Allen; Brian Bomeisler rajza.

Grace Kennedy; a szerző rajza. Grace Kennedy; Brian Bomeisler rajza.

4. GYAKORLAT BEMELEGÍTÉS ÉS SZABAD RAJZOLÁS

A gyakorlat célja:

A gyakorlat célja annak a lehetséges konfliktusnak a bemutatása, ami az agy nyelvközpontú, általam „B-módnak” nevezett gondol-kodásmódja, és a vizuális-érzékelő „J-mód” között kialakulhat.

A „Váza vagy arcok” egy optikai csalódás, amelyet lehet úgy látni, mint két, egymással szembenéző arcot, de lehet egy középen szimmetrikus váza is. Megkapod a rajz egyik felét, és meg kell rajzolnod a másik arcélt: azaz befejezni a szimmetrikus vázát.

Amit tenned kell:

1. Lapozz a 15. oldalra, a „Váza vagy arcok” rajzhoz, illetve a 14. oldalra, ha balkezes vagy.

2. Erősítsd meg a már ott levő profilt. Miközben a ceruzával az arcélen dolgozol, nevezd meg az egyes részeket: „Homlok… orr… felső ajak… alsó ajak… áll… nyak”.

3. Most rajzold le a hiányzó profilt, amely kiegészíti a „vázát”.

4. Amikor a rajzod a lent bemutatott szakaszba ér, esetleg kialakul benned valamilyen zavar vagy belső konfliktus. Figyeld magad raj-zolás közben, legyél tudatában annak, hogyan oldottad meg a problémát.

5.

gyakorlat

„Váza vagy arcok”

A SZÉLEK ÉSZLELÉSE

13

5. GYAKORLAT „VÁZA VAGY ARCOK”

Eszközök: HB-s keménységű íróceruza és radír, ceruzahegyező. Szükséges idő: Körülbelül 5 perc. workbook_HUN:workbook 2009.07.30. 16:42 Page 13

5. GYAKORLAT „VÁZA VAGY ARCOK”

14

5. GYAKORLAT „VÁZA VAGY ARCOK” 15

Jobbkezeseknek

Gyakorlat utáni megjegyzések:

Elképzelhető, hogy a zavar vagy konfliktus kezdetekor megállsz, és utasításokat adsz magadnak a problémamegoldása érdekében: „Ne törődj a testrészek nevével. Rajzold inkább a vázát.” Más lehetőségek is vannak. Egyes tanítványok alulról felfele halad-va rajzolják le a profilt. Mások szálkeresztet illesztenek a képre, és úgy ellenőrzik a profil ívelésének helyes irányát.

Az egész zavar oka az, hogy megkértelek: nevezd nevén a már megrajzolt arcél részeit akkor, amikor ceruzával megerősíted a vonalat, ezzel pedig aktiválod az agy nyelvi funkcióját. Ezután olyan feladatot adtam (a hiányzó, ellentétes irányba néző arcél megraj-zolása), amelyet csakis akkor lehet végrehajtani, ha az agy átkapcsol a vizuális, észlelő, viszonyító J-módba. A legtöbb embernél ezt a váltást kíséri egyfajta zavarodottság.

5. GYAKORLAT „VÁZA VAGY ARCOK”

A gyakorlat célja:

A gyakorlat célja lecsökkenteni azt a konfliktust, ami a kétféle gon-dolkodásmód között kialakul. Ennek az a módja, hogy a verbális módot kizárjuk a feladatból. A nyelvi mód gyaníthatóan össze-zavarodik, nem tud mit kezdeni az általad rajzolt ismeretlen, meg-fordított képpel, hiszen nem tudja szokása szerint az egyes rész-leteket elnevezni és hozzárendelni a begyakorolt szimbólumokat. A gyakorlatban a B-mód azt mondja: „Ez nekem nem megy” és kikapcsol, hagyja, hogy a J-mód lépjen működésbe. Ezt a gyakor-latot a J-mód tudja elvégezni.

Amit tenned kell:

1. Az általad kiválasztott rajz (Picasso Sztravinszkij-portréja, ló elölnézet-ben, a Ló és lovasa, vagy Egon Schiele műve) fejjel lefelé van nyomtatva. A másolatot szintén fejjel lefelé készítsd el, a rajzzal szemközti üres ol-dalra. A rajz másolását bárhol elkezdheted (a legtöbben a bal felső sarok-tól indulnak el). Figyelem: nem javaslom, hogy először a teljes kontúrt megrajzold. Ha a körvonal nem tökéletes, a részek nem illeszkednek össze. Ez az egyes részek viszonyát alaposan megfigyelő J-módnak nagyon zavaró.

2. Vonalról vonalra haladva illeszd össze az egyes részeket. Ne nevezd néven az általad éppen rajzold elemeket. Rajzold a vonalakat olyannak, amilyennek látod őket, és ne gondolkodj azon, hogy az adott vonal mi lehet. Amikor olyan részeket másolsz, amelyeket felismersz (fej, kezek, stb.), és a nevek megjelennek a fejedben, próbálj arra koncentrálni, hogy névtelen formákat rajzolsz.

3. A rajz befejezése után fordítsd meg a művet. Azt hiszem, csodálkozni fogsz és igen elégedett leszel. Soha ne fordítsd meg a rajzot addig, amíg teljesen kész nem vagy!

4. Lásd el a rajzott szignóval és dátummal. Mindig jelöld meg a másolt művet: „Picasso nyomán” „Ismeretlen szerző nyomán” (a német rajz vagy a ló elölnézeti képe esetén) illetve „Schiele nyomán”.

5. Ha időd engedi, nagyon hasznos további egy-két megfordított rajzot készíteni, ekkor természetesen ne rajzold le újra azt a művet, amelyiket először választottál.

6.

gyakorlat

Megfordított rajzolás

6. GYAKORLAT MEGFORDÍTOTT RAJZOLÁS

Eszközök: Picasso 1920-as, Sztravinszkijról készített portréja a 18. oldalon; egyéb lehetőségek: Rövidülésben ábrázolt ló (20. oldal); Ló és lovasa, ismeretlen német művész rajza (22. oldal);

Egon Schiele osztrák művész rajza (24. oldal); HB-s keménységű íróceruza, ceruzahegyező és radír. Szükséges idő: 30-40 perc. workbook_HUN:workbook 2009.07.30. 16:43 Page 17