KIDOLGOZOTT PEDAGoGIA TeTELEK

Bevezetés a pedagógiába

Bevezetés a pedagógiába

1. Pedagógia, mint tudomány, helye a tudo

1. Pedagógia, mint tudomány, helye a tudományok

mányok

rendszerében, interdiszciplináris kapcsolatai.

rendszerében, interdiszciplináris kapcsolatai.

Pedagógia fogalma

Pedagógia fogalma A nevelés tudománya, a nevelési valóság A nevelés tudománya, a nevelési valóság tudomány

tudományos megközelítése. És os megközelítése. És jelenti a jelenti a nevelési gyakorlatot is. Anevelési gyakorlatot is. A gyakorlati nevelés minden formáját. Azt a

gyakorlati nevelés minden formáját. Azt a konkrét gyakorlatot,konkrét gyakorlatot, amit a

amit a pedagógiábpedagógiában asználunk.an asználunk.

Peidagogos

Peidagogos szolgáló, gyermeket kísér!.  szolgáló, gyermeket kísér!. "abszolga. #i$kísér!."abszolga. #i$kísér!. %id!s, megbízató%

%id!s, megbízató%

&edagógia, mint tudomány '(. század végén,

&edagógia, mint tudomány '(. század végén, '). század elején'). század elején válik önállóvá.

válik önállóvá.

A neveléstudomány foglakozik* A neveléstudomány foglakozik* +az ember

+az ember módszeres fejlesztésévelmódszeres fejlesztésével +a fejlesztés

+a fejlesztés kls!+bels! törvényszer-ségkls!+bels! törvényszer-ségeiveleivel +a fejélesztés feltételeivel

+a fejélesztés feltételeivel +az intézményekkel. +az intézményekkel.

gy tudományt, akkor tudunk a többit!l megklönböztetni a gy tudományt, akkor tudunk a többit!l megklönböztetni a többit!l, a saját tárgyát meg tudjuk

többit!l, a saját tárgyát meg tudjuk atározni.atározni. &edagógia módszerei* /evelést vizsgáljuk. &edagógia módszerei* /evelést vizsgáljuk. +empírikus módszerek%tapasz

+empírikus módszerek%tapasztalati talati $ton való $ton való módszerek%módszerek%  pl. megfigyelé

 pl. megfigyelés, kikérdezés.s, kikérdezés.

+elméleti megközelítések% nem tapasztalati, anem +elméleti megközelítések% nem tapasztalati, anem megértés.Értéke

megértés.Értékeket, ket, összefggéösszefggéseket próbálnak seket próbálnak feltárni%feltárni%  pl. ermenoitika %sz

 pl. ermenoitika %szövegértelmezéövegértelmezés%.s%.

! pedagógia tudományának

! pedagógia tudományának interdiszciplináinterdiszciplináris ris kapcsolataikapcsolatai

'.

'. &szi0ológia&szi0ológia+szoros +szoros kap0solatkap0solat 1. 2iológia 1. 2iológia 3. #ilozófia 3. #ilozófia 4. 5eológia 4. 5eológia 6. 7zo0iológia 6. 7zo0iológia 8. 7tatisztika 8. 7tatisztika 9. :ogtudomány 9. :ogtudomány (. ;özgazdaságtan (. ;özgazdaságtan ).

). 5örténettudom5örténettudomány<<..ány<<..

! pedagógia tárgya

! pedagógia tárgya A gyermek alakításának, fejlesztésének A gyermek alakításának, fejlesztésének folyamata.

folyamata. A folyam

A folyamat során at során megtanítja a pedagógus*megtanítja a pedagógus*

+a gyerek a valóság megismerésére és ezáltal birtokbavételre +a gyerek a valóság megismerésére és ezáltal birtokbavételre +annak átalakkítására a m-vel!dés és

+annak átalakkítására a m-vel!dés és közéletiség megvalósításközéletiség megvalósításaa során

1. Pedagógia, mint tudomány, helye a tudo

1. Pedagógia, mint tudomány, helye a tudományok

mányok

rendszerében, interdiszciplináris kapcsolatai.

rendszerében, interdiszciplináris kapcsolatai.

Pedagógia fogalma

Pedagógia fogalma A nevelés tudománya, a nevelési valóság A nevelés tudománya, a nevelési valóság tudomány

tudományos megközelítése. És os megközelítése. És jelenti a jelenti a nevelési gyakorlatot is. Anevelési gyakorlatot is. A gyakorlati nevelés minden formáját. Azt a

gyakorlati nevelés minden formáját. Azt a konkrét gyakorlatot,konkrét gyakorlatot, amit a

amit a pedagógiábpedagógiában asználunk.an asználunk.

Peidagogos

Peidagogos szolgáló, gyermeket kísér!.  szolgáló, gyermeket kísér!. "abszolga. #i$kísér!."abszolga. #i$kísér!. %id!s, megbízató%

%id!s, megbízató%

&edagógia, mint tudomány '(. század végén,

&edagógia, mint tudomány '(. század végén, '). század elején'). század elején válik önállóvá.

válik önállóvá.

A neveléstudomány foglakozik* A neveléstudomány foglakozik* +az ember

+az ember módszeres fejlesztésévelmódszeres fejlesztésével +a fejlesztés

+a fejlesztés kls!+bels! törvényszer-ségkls!+bels! törvényszer-ségeiveleivel +a fejélesztés feltételeivel

+a fejélesztés feltételeivel +az intézményekkel. +az intézményekkel.

gy tudományt, akkor tudunk a többit!l megklönböztetni a gy tudományt, akkor tudunk a többit!l megklönböztetni a többit!l, a saját tárgyát meg tudjuk

többit!l, a saját tárgyát meg tudjuk atározni.atározni. &edagógia módszerei* /evelést vizsgáljuk. &edagógia módszerei* /evelést vizsgáljuk. +empírikus módszerek%tapasz

+empírikus módszerek%tapasztalati talati $ton való $ton való módszerek%módszerek%  pl. megfigyelé

 pl. megfigyelés, kikérdezés.s, kikérdezés.

+elméleti megközelítések% nem tapasztalati, anem +elméleti megközelítések% nem tapasztalati, anem megértés.Értéke

megértés.Értékeket, ket, összefggéösszefggéseket próbálnak seket próbálnak feltárni%feltárni%  pl. ermenoitika %sz

 pl. ermenoitika %szövegértelmezéövegértelmezés%.s%.

! pedagógia tudományának

! pedagógia tudományának interdiszciplináinterdiszciplináris ris kapcsolataikapcsolatai

'.

'. &szi0ológia&szi0ológia+szoros +szoros kap0solatkap0solat 1. 2iológia 1. 2iológia 3. #ilozófia 3. #ilozófia 4. 5eológia 4. 5eológia 6. 7zo0iológia 6. 7zo0iológia 8. 7tatisztika 8. 7tatisztika 9. :ogtudomány 9. :ogtudomány (. ;özgazdaságtan (. ;özgazdaságtan ).

). 5örténettudom5örténettudomány<<..ány<<..

! pedagógia tárgya

! pedagógia tárgya A gyermek alakításának, fejlesztésének A gyermek alakításának, fejlesztésének folyamata.

folyamata. A folyam

A folyamat során at során megtanítja a pedagógus*megtanítja a pedagógus*

+a gyerek a valóság megismerésére és ezáltal birtokbavételre +a gyerek a valóság megismerésére és ezáltal birtokbavételre +annak átalakkítására a m-vel!dés és

+annak átalakkítására a m-vel!dés és közéletiség megvalósításközéletiség megvalósításaa során

+az emberek közöti kap0solatok eszközeire, formáira +az emberek közöti kap0solatok eszközeire, formáira ésés törvényeire

törvényeire

+bevezeti a gyereket az értékek világába, orientálja az +bevezeti a gyereket az értékek világába, orientálja az értékrendsze

értékrendszer r alakulását.alakulását. A pedagógia tárgyai* A pedagógia tárgyai* +nevelés valóság +nevelés valóság

+ember nevelése, oktatása +ember nevelése, oktatása

". ! pedagógia tudományágai, ezek

". ! pedagógia tudományágai, ezek rendszere.

rendszere.

! pedagógia

! pedagógia a  a személyszemélyiséggel, annak fejlesztésével foglakozóiséggel, annak fejlesztésével foglakozó tudomány.

tudomány.

A pedagógia rendszere* A pedagógia rendszere*

1. #ltalános pedagógia

1. #ltalános pedagógia+minden részterleten +minden részterleten érvényes.érvényes. + bevezetés a

+ bevezetés a pedagógiábpedagógiába% alapvet! fogalmak%a% alapvet! fogalmak% + nevelés elmélet

+ nevelés elmélet %nevelés 0élja, eszközei, módszere,terletei%%nevelés 0élja, eszközei, módszere,terletei% +didaktika% oktatás 0élja, eszközei, módszerei%

+didaktika% oktatás 0élja, eszközei, módszerei% +nevelés

+nevelés filozófia%filozófiai filozófia%filozófiai kérdésekkel,iskérdésekkel,iskolaszervezettakolaszervezettan%n%

". $peciális pedagógia

". $peciális pedagógia+szempontok szerint.+szempontok szerint. +életkorok szerinti pedagógiái

+életkorok szerinti pedagógiái +feln!ttekkel foglalkozó

+feln!ttekkel foglalkozó pedagógia*Apedagógia*A/="A>?>@A/="A>?>@A +iskolaszervezettan

+iskolaszervezettan

aa% szintér szerinti% szintér szerinti

  +0saládpedagógia   +0saládpedagógia   +börtönpedagógia   +börtönpedagógia   +kollégium.   +kollégium.  b

 b tartalma szerinti speciálistartalma szerinti speciális* * tantárgytantárgypedagógiák pedagógiák  +módszertanok

+módszertanok %ének, %ének, anyanyanyanyelv%elv% +gyógyped

+gyógypedagógiák agógiák %logopédia,%logopédia, látássérltek%

látássérltek%

&.

&. 'evelést(rtén'evelést(rténetet az  az összes pedagógiávaösszes pedagógiával foglalkozik, del foglalkozik, de történetiség

történetiség szempontbszempontból.ól.

). *sszehasonl+tó pedagógia

). *sszehasonl+tó pedagógia azzal foglalkozik, ogy az egyes azzal foglalkozik, ogy az egyes  pedagógia ké

 pedagógia kérdések klön+klördések klön+klön megválaszn megválaszoltak legyenekoltak legyenek..  /emzetközi vo

&. ! nevelésrl. -rtékek, normák, embereszmény.

! nevelés fogalma* res kategória.

! nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejleszt! atások révén kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek leet!vé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását.

A nevelés 0sak emberre jellemz!.

5ermészeti jelleg-, iszen minden kornak megvolt a maga felfogása a nevelésr!l. /emzeti jelleg-, mert minden egyed

nevelésében érvényeslnek az adott ország agyományai, értékei. A nevelés*

+tudatos +tervszer-+szervezett

Binden korban mindig mást és mást értettek ez alatt. Bindig más a 0élja a fogalma.

A nevelés szó minden nyelven egyet jelent. duká0ió%latin%+ vezetés valaova

rziung %német%+ felvinni valaová  /evelés%magyar%+ n!, nevel, növekszik.

Csszegezve* Bindig felfelé törekszik. :ellemz! a nevelésre a változás, fejl!dés.

A nevelés biporális atás$, köl0sönatás van. /evel! és nevelt között.

;ompleD folyamat. Eatnak rá* pszi0ológiai, biológiai, társadalmi törvényszer-ségek.

+ a nevelés személyiségformáló folyamat. + az egész személyiségre szeretnénk vele atni. + az egyéni leet!ségeket maDimálisan szeretnénk kibontakoztatni.

A nevelés fogalma F7A/G= 2ÉHA szerint*

I Az emberi személyiség kibontakoztatására és tökéletesítésére irányuló tudatos tevékenység, mely megatározott világnézeti alapon segíti és szolgálja az egyén és közössége 0élkit-zéseinek megvalósulását.

;JKBA 2ÉHA nevelés fogalma*

A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit a fejleszt! atások révén. ;ialakul értékrendszere, személyisége, amelyek leet!vé teszik számára az egyéni és társadalmi

! nevelés ellemzi

+ a nevelés mindig tudatos értékváltozás + értékorientáló tevékenység

+ nem leet érték közömbös a nevelés + érték átadó tevékenység.

A 0él a tevékenység várató eredményeinek el!reozott képzete. Alapvet!en befolyásolja az egyén magatartását. A nevelésben a 0él központi elyet foglal el, mivel minden nevel!i eljárás és tanulói tevékenység valamilyen megatározott 0él érdekében történik.

A nevelési 0él, tartalma szerint azt jelenti, ogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkez! emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. A 0élkit-zés a nevelés

 perspektívájának megjelölése. z leet szubjektív szkségletre épl! és leet a társadalom objektív szkségletrendszerére épl!. A nevelési 0élban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyez ember+ és életszemlélet köt!dik. zeknek mobilizálódó szerepe van az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt. Ea ez az eszmény elvontabb, távolabbi 0élokat fogalmaz meg,

kevésbé motiváló. A nevelés 0éljának a kit-zése szoros kap0solatban van az értékelmélettel. A kit-zött nevelési 0él

tartalma mindig attól fgg, ogy mit tartunk értékesnek. A nevelés 0élja, társadalmi korok, nézetek szerint változik. &l.* 7párta L engedelmes katona Atén L test+szellem armonikus képzése keresztény nevelés L tökéletes élettel való felkészlés a t$lvilági  boldogságra.

!z eszme, az eszmeiség, 0selekvéseket irányító meggy!z!dés, megatározott értékek szerinti világnézeti elkötelezettség. Az eszmény mintakép, példakép, valamilyen jelenségnek, magatartásnak, 0selekvésnek, szemléletileg megragadott teljessége, tökéletessége. ;lönböz! korok megatározott

nevelési 0éljaiban klönböz! embereszmények jelentek meg. &l.* kereszténység eszményképe jézus, a 7pártaiaké a tökéletes

katona.

Az ember a maga eszményképét nem egyformán alkotja meg. Bindenki azzal a tulajdonsággal ruázza fel, amelyet ! értékesnek  tart. z fgg az egyéni értékrendszerét!l, jellemét!l,

világnézetét!l, a kor társadalmi értékeit!l. Az eszményképet az értelem, az értékek mellett a vágy, a képzelet is alkotja. Az eszménynek ösztönz!, irányító és viszonyítási szerepe van a nevelésben. A kit-zött nevelési 0élok, azokban megfogalmazott ember és életeszmények akkor jelentenek dinamikus fejl!dési er!t, a ezekkel a neveltek, életkoruknak megfelel!en,

mindennapi munkájukban, tevékenységkben találkoznak. Az általános eszménynek valóságos motiváló tényez!vé kell válnia.

5ermészetesen nem leet minden id!ben érvényes és minden ember számára általános nevelési 0élt kit-zni. A nevelési 0él nem leet 0sak normák gy-jteménye. A másságot, klönböz!séget figyelembe kell venni.

Értékek, 0élok formájában nem leet egyetlen embertípust

megfogalmazni. Fsak egy kívánatos embereszmény mond ellent az emberi mivolta, plurális értékfelfogás elveinek.

Az iskola által közvetítend! kívánatos értékeket nem az állam, anem a tágabb társadalmi környezet tudja megfogalmazni a társadalmi igények alapján. ;onfliktust okozat, a az iskola 0élkit-zéseiben nem jelennek meg a társadalmi

igényrendszerekb!l jöv! értékek.

A nevelési 0él érvényességét az alábbi tényez!k megléte dönti el* legitim

ellen!rizet!, átlátató

kritériumokat fogalmaz meg a mindennapok gyakorlásáoz megvalósítató, elytálló

megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata el!zte meg

A nevelési 0élokban megfogalmazott eszményeket,

eszményképeket akkor érjk el, a azokban konkrét, egyetemes, az adott társadalom gyakorlatában is elfogadott és megvalósuló értékek fogalmazódnak meg.

A nevel!intézmények feladata, ogy az értékek objektív és szubjektív oldalának klönböz!ségéb!l adódó problémákat feloldja.

#ontos feladata, a pedagógiának a társadalmi körlmények között is él!, de a tanulók által követet! emberi értékekkel telített

 jöv!képet fogalmazza meg. Mgy, ogy ez a pedagógia az egyénre, a személyre, az emberi nemre építsen. A nevelés 0élja,

embereszménye a m-velt, szuverén, öntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követ!, szo0iális személyiség legyen. A nevelési 0él nem 0sak normatívák gy-jteménye. A klönböz!ség figyelembe vétele feloldja a merev kategóriákat.

;orunk egyik legfontosabb jellemz!je, az értékátrendez!dési folyamatok felgyorsulása. A pedagógia feladata a valóság megértésére és formálására alkalmas készségek, képességek kialakítása. A megfogalmazott nevelési 0élnak, annak

tartalmának, értékrendszerének legyen kap0solata a napi élettel, a mindennapok valóságával.

Az emberek fejl!désk, fejlesztésk folyamán fokozatosan sajátítják el a társadalmi viselkedés szabályait, a viselkedést irányító értékeket. Gltalában azért jön létre normakövet! viselkedés, mert az emberek félnek a normaszegés

következményeit!l. Ea a normákoz értékek kap0solódnak, és az emberek egymás között is értékesnek tartják a normakövet! viselkedést, az már annak egy magasabb foka.

Az érték központi szerepet játszik a 0saládi, és intézményes

nevelésben is. Az értékek kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, ogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és

fontosnak. Az érték választáson alapul, amely során tudatosan el!nyben részesítnk valamit egy másik dologgal szemben. Ngyanaz a dolog, pl. szeretet, tanulás, vagy a siker az egyik embernek leet érték, míg a másiknak nem, vagy kevésbé. A választás már az egyén értékel! rendszerének m-ködésére utal. Az értékek és a normák megatározzák magatartásunkat.

A normák azon típusát, melyeket jogszabályok, szabályzatok tartalmaznak formális, normáknak nevezzk.

Az informális normák a viselkedés olyan szabályait jelentik, amelyeket egy adott környezetben mindenki betart, még akkor is, a azt ivatalosan nem írják el!.

Az egyetemes normák mindenkire minden elyzetben vonatkoznak.

A spe0iális normál pedig egy sajátos 0soportba érvényesek. Az alternatív normáknál döntési elyzetben vagyunk, ogy elfogadjuk+e vagy sem. A normák els!sorban a viselkedés

szabályaira vonatkoznak, az értékek vélemények arról, ogy mi a  jó és a rossz, elyes vagy elytelen. A kett! szorosan összefgg.

Az értékekkel kap0solatban megjelenik még egy fogalom az attit-d.

Az attit-d az egyénnek az a pszi0és és intellektuális készenléte, képessége, ogy bizonyos tárgyakra, személyekre, elyzetekre megatározott módon reagáljon.

Az érték a személyiség legmélyebb beágyazott, eligazodást segít! támpontja, mely szilárdságot, biztonságot, következetességet képes ny$jtani, az embernek a társadalomban zajló életez. Az értékelés pedig az egyén által m-ködtetett értéktudat. Az érték tudatosított motívum, szkséglet. Az értékeket 0soportosítatjuk még objektív Obiológiai és társadalmi szervezetek m-ködéséez szkségesekP és szubjektív értékekre Oegy adott rendszer önnön m-ködéséez szkségesekP.

Az értékek alakulását nem leet direkt módon befolyásolni. A környez! valóság objektív értékei az egyén személyiségén keresztl aladva és ezáltal megismerve válatnak szubjektív értékké. Ea ez a bels!vé válás nem megy végbe, érvényeslésk, megvalósulásuk 0sak ill$zió marad. Az er!ltetés, srgetés

képmutatásoz vezetet, mert akkor 0sak deklará0ió OkijelentésP szintjén történik meg az elfogadás. Hétrejön a Ikett!s értéktudatQ.

). 'evelési célok, feladatok.

! nevelés céla.

A 0él* megatározom a tevékenységem eredményét. A nevelési 0él befolyásolja*+ a nevelés folyamatát

'. #ormális nevelési 0él* azok a normák, amik tudatosan kerlnek be a nevelésbe.

1. @nformális nevelési 0él* nevel!k szubjektív 0éljai.zek nin0senek egyértelm-en megatározva.

 /in0s általános nevelési 0él* Binden korra és egyénre változóRRRRRR

'. 7pártai nevelés* engedelmes, edzett katona. Az ember feladata az állam fenntartása.

1. Aténi nevelés* test, szellem armóniája. rköl0sösség a 0él. 3. "ómai nevelés* jogokkal rendelkez!, fegyverrel azt megvéd! ember eszmény.

4. ;eresztény nevelés* a tökéletes élettel élni az életet és $gy megalni.

6. "eneszánsz nevelés* klasszikus, kult$ra, m-vészet ismer!je legyen az ember.

8. Eumanista nevelés* umánus, okos, emberséges ember nevelése.

9. &ragmatista nevelés* gyakorlati élet

(. #inán0zy rn! szerint* a nevelés 0élja* erköl0sösség kialakítása egyetemes eszmék szerint.

). Seszely Cdön szerint* a magasabb m-veltség elérése a 0él.

! nevelési célok érvényesek

+legitim%törvényes% +ellen!rizet!, átlátató

+megvalósítató mindennapok gyakorlatában megjelenítet! +gyakorlatban igazolatónak kell lennie.

 /evelési 0élokat befolyásoló tényez!k*

+szo0iokult$rális tényez!k%aol élnk, az élettér% +államrendszer jellege

+gazdasági tényez!k%anyagi elyzet%

+induviduális tényez!k, személyes%0salád nagysága, iánya% +nevel!i személyiségjegyek 

a nevel!+világnézete  +saját neveltetése. &éldák a nevelési 0élokra*

2ábosik @stván+neveléselmélet kidolgozója.

A nevelés a konstruktív életre nevelés, életvezetés. 7zo0iálisan érett, de egyénileg is eredményes.

Fzike 2ernadett* pedagógiai nagykor$ságot jelöli meg 0élnak. #ggetlen egyén, aki a társas közegben is boldogul és felel!séget is mer vállalni.

Heet!leg m-velt, szuverin%önálló%értékeit érvényesíteni tudó, öntevékeny magatartásban egyetemes értékeket követ! szo0iális személyiség.

'evelés feladatai

Azok a terletek, amelyekre a nevelés kiterjed. 5erletei*

+erköl0si nevelés

+értelmi nevelés%oktatás%

+egészséges életmódra nevelés +esztétikai nevelés

+világnézeti nevelés.

/. 0eresztény nevelés.

A keresztény it és erköl0s szellemében való nevelést jelenti. +nin0s klönbségtétel ember0soportok között

+aktív és 0selekv! életre nevel +amit kapunk vissza kell adni. A keresztény nevelés alapja* + 'T paran0solat

+a 1 szeretet paran0s.

+gyerekek kereszténységre való nevelése +eredmények elismerése

+0selekedeteik, tetteik szembesítése +felel!s 0selekvésre való nevelés +közösségi nevelés

+a 0salád nagyon fontos, 0saládi nevelés +nevel!i itelesség nagyon fontos.

A keresztény nevelés fontos eszköze a keresztény nevel!* +szaktudással rendelkez!

+gyermekszeretet

+kiegyens$lyozottság, alkalmazkodóképesség + közösségben tudjon dolgozni

A keresztény nevel! példaképe* :ézus ;risztus

Báté evangéliuma* QEagyjátok a gyerekeket, ad jöjjenek ozzám, oszen övék a mennyek országa.Q

+esélyt látni a gyerekekben +senkir!l nem leet lemondani

. 2yermekkép, gyermekideál, a gyerekhez való

viszony alakulását befolyásoló tényezk.

 A tanárnak egyéni kompetenciája van: Mindezek befolyásolják a tanításban: +sajátos<< +nézetei +észlelése +elvárásai +kon0ep0iója, képességei.

A kompeten0iák sorában megatározó szerepet tölt be a  pedagógus gyermekszemlélete, miként vélekedik a

tanulószerepr!l, illetve általában a tanulókról, a tanulásuk atékony segítésér!l.

! pedagógust befolyásola a tan+tásban még

+a fiatalkorában kialakult tapasztalatai +nevelési tapasztalatok 

+elsajátított elméleti tudása + a gyerekek személyisége

+a tanár ogyan értelmezi a tanítás fogalmát +milyen oktatási forma szerint tanít

Heetnek* +agyományos, normatív%a társadalom érdekeit tartja szem elött%

+gyermekközpont$% gyereket önkibontakoztatásra serkenti<%

+egyens$ly keres!%

! pedagógusoknak t(rekedni3k kell

+ a tanulók megértésére + megértésére

+ a gyermek elyzetének, állapotának értelmezésére + a tanulók egyéniségének elfogadására

4. ! nevelés folyamata és módszerei.

A nevelés egy folyamat. 1 része van*

+nevel!, fejleszt! tevékenység a folyamatnak  +nevel! atás az eseményeknek 

nnek a kett! összegzése a /UHÉ7R 5evékenységV esemény.

! nevelési folyamat fatái

Attól fgg!en mennyire szabályozott* +irányított folyamat +szabad nevelési folyamat.

5rány+tott folyamat6 a szabályok egyértelm-ek, konkrétak. +a pedagógus irányítja a folyamatot

+a gyerekek végreajtják az el!re tervezett tevékenységeket +kevés a gyerekek önállósága

+direkt irányít a pedagógus, ellen!rzi a tevékenységeket, szabályoz

+&"J2HÉBA* kisgyerekeknél ez jó, de a serdl!knél lázadást váltat ki.

$zabad nevelési folyamat* +nin0s konkrét szabály. +pedagógus szolgáltató szerepben van* szervez, segít +a gyerek spontán érdekl!dése atározza meg

+ nagy szerepe van az önállóságnak 

+ a pedagógus indirekt irányít, választási leet!ségeket biztosít a gyerekeknek 

+&"J2HÉBA*nin0s támpont, amit követetnek.

! kett k(z(tti a ó megoldás. ! nevelési módszerek

Ualamely 0él elérésének módja, $tja. ;it-zött nevelési 0él

elérésének érdekében alkalmazott eljárások, amelyek a nevelési atások irányításával és atékonyságának fokozásával

érvényesítik személyiségformáló, nevel! funk0iójukat. Bódszer és eszköz nem ugyan az RRRRR

Az eszköz* olyan tényez!, eljárás vagy tárgy, te0nikai kellék, amelynek felasználásával nevel! atást éretnk el* könyv, tömegkommuniká0ió.

7ódszer meghatározóa

+nevelési 0él

+gyerekek életkora, értelmi fejlettsége +pedagógus, szl!, nevel! személyisége + pedagógia kult$ra ismerése

+pedagógus vezetési stílusa+autokratikus   +demokratikus   +ráagyó

+pedagógiai szituá0ió és tartalma.

! nevelési módszerek fatái

1. 7eggyzés módszer* +pozitív magatartási formákat elfogadtassuk a neveltekkel. %szóbeli%

+akaratra, 0selekvésre tudunk atni +felvilágosítás +tudatosítás +meggy!zés +példaadás +eszménykép +bírálat, önbírálat +beszélgetés +el!adás, vita

". 8evékenység megszervezésének módszerei* +viselkedésre at. +követelés +megbízás +ellen!rzés +verseny +szoktatás +gyakorlás +játékos módszer.

&. 7agatartásra ható módszer

+ösztönz!, serkent! módszer  +kényszerít! módszer 

+gátlást kiváltó módszer* +ígéret, elyeslés, bíztatás, elismerés, di0séret, osztályozás, jutalmazás.

+felszólítás, paran0s, bntetés

+fenyegetés, tilalom, intés, felgyelet, ellen!rzés.

9. ! magyar k(zoktatás3gy alakulása a

rendszerváltástól mostanáig.

&:a. 8ársadalmi6gazdasági korszakváltás a magyar

oktatás3gy. ! k(zoktatás3gy alakulása 1;96tól napainkig. ! rendszerváltás hatása a magyar k(zoktatás3gy6re. !

k(zoktatás felesztésének stratégiáa. <álság ás ki=tkeresés a magyar pedagógiában.

8#>$!?!@7562!A?!$#25 0>$A!0<#@8#$ ! 7!2C!> 08!8#$6D2C. ! 0*A08!8#$

!@!0E@#$! 1;968F@ '!PG!5'052 Hontosabb állomásai

'. ')(6. évi oktatási törvény bevezetése O')(8. szeptemberP 1. 5anterv korszer-sítése. ')(8+tól korrigált tanterv bevezetése OA@/J5V;5P

3. gyetemi, f!iskolai W0selekvési programW kidolgozása O')((.  j$nius 1.P

;ritikát mond*

• a képzés t$l spe0ializált, a képzés formái elavultak  • a társadalom nem gyakorol $zóer!t a fels!oktatásra • a tudományos kutatás feltételei nem megfelel!ek  • az általános m-veltség áttérbe szorul.

#eladatokat atároz meg*

• többlép0s!s képzési rendszer kiépítése • fakultá0ió biztosítása

• korszer- felvételi rendszer kialakítása

• a tudományos kutatás feltételeit javítani kell

• a fels!oktatás elszegényesedését meg kell szntetni,

alapellátást növelni

• korszer- ösztöndíjrendszert kialakítani.

4. Az WMj emberW 0. ;atolikus etilap nyílt leleplez! kritikáját adja a szo0ialista neve+lésnek. "endszerváltás kezdete O')((.  j$lius ónapP

6. ;özoktatási reformkon0ep0ió kidolgozása. /em egységes, eklektikus, nem a 1'. század perspektívájában látja a megoldást. 8. Az Mj ?vodai /evelési &rogram megjelenése O')(). de0.P,  bevezetése O'))T. szept.'P

Uezérelvei*

• egyéni nevelés, differen0iált nevelés • képességfejlesztés

• iskola el!készít! funk0ió szélesítése

• az óvoda kap0solatainak Oböl0s!de, iskola, 0saládP

er!sítése

9. A fggetlen magyar kormány, parlament, minisztériumok létreozása, O'))T. máj.P "endszerváltás kezdete.

(. A folyamatban lév!, részben megvalósult, korszer-sít! munkálatok*

5. !z = 0(zoktatási 8(rvény O'))3. :MH@N7 '1.P

A magyar közoktatás alapdokumentuma. ;idolgozását indokolta a rendszerváltás, az átfogó gazdasági+társadalmi korszakváltás. Bindez szkségessé tette, ogy átalakuljon*

• az iskola egész tevékenysége • a pedagógiai folyamat tartalma • az oktatás irányítása

• az iskolarendszer  • az iskolapolitika

• az iskola és a társadalom viszonya.

gy több szektor$ fenntartói pluralizmusra épl! oktatási szerkezet kialakítása, az állam monopol tulajdonának

megszntetése társadalmi igény. "endeltetése a rendszer+váltás el!segítése az oktatásgy terletén. Uiták kereszttzében készlt. A viták középpontjában a következ! kérdések álltak*

• világnézeti semlegesség • iskolai modellvariánsok 

• döntési jogosítványok Otantestlet, iskolavezetés,

iskolaszék, önkormányzatiP

• finanszírozási Oállami, önkormányzati, egyáziP • munkajogi kérdések Obér, szabadságP.

A pártok politikai 0satájának színtere volt, konszenzusra törekedtek. lfogadása '))3. j$lius '1., atálybalépése '))3. szeptember '. 2evezetése folyamatos. Bódosítása '))4%)6 és '))6%)8 tanév során történt. A módosítást az országgy-lés '))8.  j$lius 3+án elfogadta.

55. Helsoktatási 8(rvény

'))3. j$lius '3. + az Jrszággy-lés elfogadta

A fels!oktatás els!, önálló szabályzó dokumentuma.

Félja* a szétdarabolt magyar fels!oktatást, a legjobb azai agyományokra építve, a legkorszer-bb európai egyetemek mintájára egységesebbé, átjáratóbbá tenni.

#eladatai*

• elnevezés* N/@U"7@5G7

• strukt$ra, m-ködési, irányítási rendszerének

megváltoztatása

• autonómia, demokrá0ia növelése

• $j képzési formák, tanterv+korszer-sítés • tandíj, ösztöndíjrendszer.

Bódosítása az '))4%'))6 és az '))6%'))8 tanév során történt. Az '))8. évi HX@. törvényt az Jrszággy-lés '))8. j$lius 3+án

elfogadta.

555. 'emzeti !laptanterv, '!8

;erettanterv, 0ore 0uri0ullum, integrált tanterv.

+ Az általános m-veltség alapjainak pedagógiai dokumentuma. + A Bagyar ;öztársaság közoktatásának, tartalmi

szabályozásának alapdokumentuma.

+ tantervi követelmények.

+ gységesen minden magyarországi oktatási intézményben kötelez!en érvényesítend! szabályozást kíván az alapvet! iskolai tudás megatározására és ennek megvalósítására

+Szabadságot ad: ideológiai, iskolatípus, módszer, tanterv,

tantárgy.

+Szabályoz k!t!ttség érvényes"l: értékek, m-veltségi körök,

elérend! szintek.

+ Aoz, ogy teljes tantervvé váljon, szkséges* + a elyi tanterv elkészítése

+ az ellen!rzési, értékelési rendszer, vizsgarendszer  kialakítása

+ tankönyv, taneszköz biztosítása.

5<. <izsgarendszer

gységes követelményrendszeren alapuló, ellen!rz!, értékel!  pedagógiai program. ;idolgozása az Jrszágos ;özoktatási

5aná0s feladata. @skolától fggetlen vizsgaköz+pontok, vizsgabizottságok létreozása.

<. ! <5. 'evelés3gyi 0ongresszus elkész+tése, O'))3. aug.16+ 1(.P megtartása.

*sszegzés, kritikai elemzés

'. 2izonytalanság, zavar, kapkodás, viták ellentmondások jelei érzékelet!k.

1. Az $j oktatási dokumentumok a rendszerváltást szolgálják az oktatásgy terén. ez jogi keretet adnak, de biztosítani kell a megvalósítás gazdasági, társadalmi, politikai feltételeit.

3. 7zemléletváltás, meg$julás igénye a társadalomban és a  pedagógiában. 7zkséges a társadalom pedagógizálása, az $jra

értelmezése.

4. 5angyi demokrá0ia, interaktív oktatáspolitika kialakítása, elyi szempontok érvényeslése.

6. /evelésfilozófián nyugvó oktatási képzést kell kialakítani, amely az innovatív ismeretszerzésre elyezi a angs$lyt.

8. Az oktatás gazdasági feltételeinek biztosítása, elszegényedés megállítása.

9. A t$lzott divergen0ia Oszéttartó atásokP válik megatározóvá, differen0iálódás Alternativitás liberalizálódás.

(. Mj pedagógiai irányzatok megjelenése O#reinet, Saldorf, &ragmatikus, ;eresztényP

). @skolarendszernk rossz és önpusztító, az iskolakult$ra elavult. A strukt$raváltás két $tja a társadalmasítás és a pia0osítás.

@skolarendszernk alapszerkezeti modellvariánsai* (V4 4V( 8V8 'TV1 )V3

! >I'?$AI><#@8#$ J!8#$! ! 7!2C!> 0*A08!8#$D2C>I

! rendszerváltás elei a pedagógiában

Pedagógiai pluralizmus + ltér! pedagógiai irányzatok, nézetek sokasága. ;lönböz!ség, sokféle többes változat. gymástól eltér!, fggetlen rendez! elvek sokasága.

Pedagógiai innováció + Binden gazdagító változtatás a  pedagógiában. Mjítás, meg$juló képesség.

Pedagógiai k+sérlet + A pedagógiai kutatómunka legmagasabb szint- módszere. 5udatos, tervszer-, kon0ep0iózus változtatás. Értékduál* + ;ett!s leet!ség. Alternativitás* + 5öbbes leet!ség, vagylagos.

Pedagógiai kliens + A közoktatásgyben vev!, gyfél, megrendel!, taná0sot kér! személy.

Pedagógiai legitimizálás + 5örvényesít, jogosít, megatalmaz, igazolt.

Pedagógiai paradigma + 2izonyításra vagy összeasonlításra alkalmazott pedagógiai példa, minta, modell. Bintaszer-, szabályszer-, példaszer-.

Pedagógiai paradigmaváltás + A szo0ialista pedagógia Alternativitás, pluralizmust tagadó paradigma. 5öbbpólus$  pedagógiai legitimizá0iós mez! kialakítása. 2iztosítani kell a :?

és "J77K értékduál legitimizálását.

2lobális problémák napainkban

• A nevelést s$lyosan érinti a gazdasági, társadalmi válság

az értékválság.

• ;özponti kérdés az iskola által közvetített

m-veltségtartalom a tanterv.

• A nevelés oktatás f! tényez!je a &=A>?>N7 személye,

felkészltsége, elyzete. &edagógusképzés, továbbképzés átalakítása.

• A nevelési 0él megatározása, az oktatás programjának,

módszereinek kialakítása, az iskola m-ködtetése, a  pedagógusképzés, továbbképzés a /UHÉ7+

5N=JBG/Y közrem-ködését igényli.

! 0*A08!8#$ HIG@I$A8-$-'I0 $8>!8-25#G!

• Az oktatás fejlesztése megalapozott, átfogó és

összeangolt stratégia kidolgozását igényli.

• A magyar oktatási rendszert korszer-síteni és fejleszteni

kell.

• A fiatalok iskolázása a következ! évtizedben eléretné a

gazdaságilag nálunk jóval fejlettebb nyugat európai országok mai magas iskolázási arányait, és szilárd alapot képezne a gazdaság és társadalom fejl!dése számára.

• Az oktatás fejlesztésének stratégiájának végreajtása 0sak

fokozatossággal történet, és nagyrészt elyi

intézkedéseken alapulat, gondoskodni kell a végre+ ajtásoz szkséges feltételekr!l és támogatásról.

• 7zámolni kell az átmenet neézségeivel, amelyek a régi és

$j iskolaszerkezet egy ideig tartó páruzamos m-ködéséb!l következnek.

• A stratégia végreajtása azt jelenti, ogy az oktatási

gazdasági fejl!dést atékonyan szolgáló oktatási és szakképzési rendszer kifejlesztéséért és m-ködéséért. A közoktatás fejlesztésének f! feladata az évtized végéig* + az általános képzés kiterjesztése az alsó+középfokon O9+'T. oszt.P a megfelel! kor$ tanulók legalább (T+(6Z+ára

+ a fels!+középfok$ oktatás O'T+''. évf.P kiterjesztése a megfelel! kor$ tanulók 9T+96Z+ára

A következ! évtized végére pedig a f! feladatok*

+ az általános képzés teljessé tétele az alsó+középfokon

+ a fels!+középfok$ oktatás kiterjesztése a megfelel! kor$ tanulók 96+(TZ+ára

!z oktatásfelesztés stratégiában megfogalmazott célok megvalós+tása a k(vetkez operat+v feladatok végrehatását igényli

'. A /emzeti alaptanterv kidolgozása, a végs! változat kiirdetése.

1. A /A5+oz illeszked! elyi mintatervek, programok, tantárgyi tantervek, tankönyvek és taneszközök választékának növelése. 3. Az alapm-veltségi vizsga megvalósítási tervének a

kidolgozása, a vizsga lebonyolításáoz szkséges Omár elkészltP mér!eszközök tartalmi egyeztetése a /A5+ban a 'T. évfolyam végére megatározott követelményekkel.

4. A kétszint- standardizált érettségi vizsga kon0ep0iójának a kidolgozása, kipróbálások kezdeményezése.

6. A pedagógus+továbbképzési programok kidolgozása, valamint az intézményvezet!k és +fenntartók számára graduális és

 posztgraduális kurzusok indítása.

8. Az oktatásgy informá0iós rendszerének korszer-sítése. 9. A korszer- pedagógiai értékelés és ellen!rzés rendszerének kialakítása.

(. Az iskola munkáját segít!+támogató pedagógiai infrastrukt$ra normáinak megatározása.

). A stratégiáoz igazodó oktatásfinaszírozása rendszer kidolgozása és bevezetése, a gazdálkodás atékonyságának  javítása.

'T. Az oktatásfejlesztési stratégia véglegesítése, a közoktatási törvény és 0satlakozó törvények módosításának kidolgozása,  parlament elé terjesztése.

! k(zoktatás távlati felesztési stratégiáa "K1K6ig L1;;. októberM

 /em kormány dokumentumként, anem szakmai kiadványként  jelent meg.

@. rész* Bodernizá0iós törekvések a /A5+oz, az alapm-veltségi és érettségi vizsga követelményeiez kap0solódó fejlesztési

feladatokat atározza meg.

@@. rész* A középiskola kiterjesztésével kap0solatos tennivalókat atározza meg

O1T'T+ben a tankötelesek 9T+(TZ+a középiskolába fog  járniP

@@@. rész* Az anyagi és emberi er!források atékonyabb kiasználásának fejlesztési leet!ségeit fogalmazza meg.

<#@$#2 -$ 05N80I>I$-$ ! 7!2C!> PI?!2F25#B!'

Uálság + el$zódó, napjainkban kiteljesed!.

Bi az, ami válságban van[ + A szo0ialista nevelés. A szo0ializmus, mint atalmi konstruk0ió a 0entralizált, a maDimális, a totális állam egyik megvalósult formája. bb!l fakad, ogy az oktatási rendszer is 0entralizált formát ölt.

Básik jellegzetessége* totális állam egy sajátos formája a

 pártállam. A párt és az állam sok vonatkozásban összeolvad, de mindegyik rendelkezik saját szervezettel és saját értékrendszerrel. A szo0ialista társadalom nem alkotott $j pedagógiát, a régi

irányzatokat átvette és 0ímkézte. ;i$tkeresésben fontos*

+ a pluralizmus Otöbbféle irányzatP érvényeslése a pedagógiában + alternatív pedagógiák biztosítása

+ paradigmaváltás

+ korszer- nevelésfilozófiai kon0ep0ió kidolgozása.

'I<I@-$ -$ 7I2NGE@#$ 8*>8-'I85 JI@CAI8D'0 $A>O8#$#B!'

 A NEMZETI ALAPTANTERV ELMÉLETI KÉRDÉSEI:  NAT: + ;erettanterv, 0ore 0uri0ullum, integrált tanterv.

+ Az általános m-veltség alapjainak pedagógiai dokumentuma. + A Bagyar ;öztársaság közoktatásának, tartalmi

szabályozásának alapdokumentuma.

 Két részből áll: + tantervi alapelvek 

+ tantervi követelmények.

+ gységesen minden magyarországi oktatási intézményben kötelez!en érvényesítend! szabályozást kíván az alapvet! iskolai tudás megatározására és ennek megvalósítására

+Szabadságot ad: ideológiai, iskolatípus, módszer, tanterv,

tantárgy.

+Szabályoz k!t!ttség érvényes"l: értékek, m-veltségi körök,

elérend! szintek.

+ Aoz, ogy teljes tantervvé váljon, szkséges* + a elyi tanterv elkészítése

+ az ellen!rzési, értékelési rendszer, vizsgarendszer  kialakítása

+ tankönyv, taneszköz biztosítása.

 A NAT SZEREPE A KÖZOKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN:

• A /A5 a Bagyar ;öztársaságnak a közoktatásról szóló +

'))3. évi törvényben és annak '))6. évi módosításában megatározott + alapdokumentuma.

• A törvény kimondja, ogy az iskolai oktatás els! tíz

tartalmi követelményeit, az elvekkel és jogokkal összangban a nemzeti alaptanterv atározza meg.

• épít az óvodai nevelés országos irányelveire

• alap a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és

más taneszközök, valamint az alapm-veltségi vizsgakövetelmények kidolgozásáoz

• követelményeit a demokrá0ia atja át, minden ember

számára nélklözetetlen általános m-veltségnek a továbbépít! alapjait tartalmazza

• nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja • követelményeinek megatározásakor az európai

umanista értékrendre épít, amelyek urópáoz tartozásunkat er!sítik 

• figyelmet fordít az emberiség el!tt álló közös problémákra • szolgálja a klönböz! kult$rák iránti nyitottságot,

megértést

• alapja a tizedik évfolyam elvégzése utáni alapm-veltségi

vizsga követelményeinek.

 Egységes alapve! "#veel$é%ye":

+ Az alapvet! tartalmak egységesen és arányosan érvényesljenek minden iskolában.

+ Az oktatás tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjáratóságot segíti el!.

 Egységes alap&"'a ép(l! )*++e'e%,*-l-s:

+ A tartami szabályozását $gy valósítja meg, ogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók

sokféle differen0iált tevékenysége éplessen.

+ Az egységes követelményeket $gy szabja meg, ogy azok teljesítéséez + átlagos feltételek mellett és a közoktatási törvényben megszabott órakeret + mintegy 9T+6T százaléka elegend! legyen, így leet!vé teszi a kiegészít! tartalmak megatározását.

+ A tartalmakat és a követelményeket átfogó m-veltségi terletek és részterletek keretében fogalmazza meg, leet!séget ny$jtva az iskoláknak az önálló tantárgyak kialakítására.

+ A követelményeket f! pedagógia szakaszoknak megfelel!en + atodik ill. tizedik év+folyam végére, a részletes követelményeket  pedig negyedik és a atodik, ill. a nyol0adik és tizedik

évfolyamok végére atározza meg.

 A a%.l/" s0e$ély*ség+e1l!)ésé "*2&%a"&0a/ pe)ag/g*a*  +&lya$a:

• az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló,

ismeretszerzési, kommuniká0iós, 0selekvési képességeinek a kialakításáoz

• a képzés tartalma a kult$ra alapvet! eredményeit foglalja

• feldolgozása megalapozza a tanulók m-veltségét,

világszemléletket, világképk formálódását

• a gyermek képességeinek fejl!déséez szkséges

követelmények megatározásával ösztönzi a személyiségfejleszt! oktatást

• akkor leet eredményes, a az intézmények pedagógiai

 programja, nevelési, tanítási+tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldal$ iskolai életnek 

• olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a

tanulók tudásának képességeinek, egész személyiségének fejl!dése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, ogy az oktatás, a nevelés színtere nem0sak az iskola, anem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

 MIR3L SZ4L5

• központi tartalmi szabályozás

• megatározza a nemzeti m-veltségi minimumomot • tíz évfolyamra szól O'8 éves korigP

• a m-veltségi anyagot szakaszolni kell a fejl!déslélektan

elveit figyelembe véve

• megatározza a nevelés alapjául szolgáló értékeket

klönböz! életkorokban

• a elyi tantervek 6T+9T+át alkotják a /A5+ban foglalt

követelmények 

• összeköti integrálja, a magyar közoktatást

• a tanszabadság maDimális megvalósítását teszi leet!vé •  bevezetése a német+porosz agyomány végét jelenti • valóságos értékké, m-köd! szellemi t!kévé akkor válik,

a ozzáéplnek a elyi tantervek, a pedagógusok ozzáteszik ötleteiket, elképzeléseiket, miután

elsajátították fogalomtárát, megértik, mi az, ami fontos és ésszer-en saját érték+rendjknek megfelel!en válogatni kezdenek bel!le.

 A NAT M6VELTSÉ7I TER8LETEI 9RÉSZTER8LETEI:

'. Anyanyelv és irodalom 1. Él! idegen nyelv

3. Batematika

4. mber és társadalom* társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek emberismeret

történelem

6. mber és természet* természetismeret fizika kémia biológia egészségtan

8. #öldnk környezetnk 

9. B-vészetek* ének+zene tán0 dráma vizuális kult$ra mozgóképkult$ra

(. @nformatika* számításte0nika könyvtárasználat

). Életvitel és gyakorlati ismeretek* te0nika áztartástan és gazdálkodás

 pályaorientá0ió 'T. 5estnevelés és sport

;. ! k(zoktatás mk(dését meghatározó

 ogszabályok.

! 0*A08!8#$ $AI>0IAI8-'I0 0*<I8I@7-'C -$ <5A$2!>I'?6$AI>-'I0 $A!B#@CA#$!

! k(zoktatási rendszer képzési szintei

+a nevel!i+ oktató munka óvodai, elemi fok$ O'+8. oszt.P, alsó középfok$ O9+'T. osztP és fels! középfok$ O''+'4. osztP szinten folyik 

+az óvodai szint követelményeit az óvoda teljesíti, az iskola+ el!készítésben az iskola is részt veet

+az óvodai nevelés programját a közoktatási miniszter dolgoztatja ki és adja ki

+az elemi szint- és alsó középfok$ szint- nevelés+oktatás 0éljait, követelményeit a /A5 tartalmazza

+a fels! középfok$ nevelés 0élja a fels!fok$ továbbtanulásoz, valamely szakma gyakorlásáoz szkséges képességek

fejlesztése az érettségire való felkészítés

+a fels! középfok$ szint követelményeinek teljesítésére felkészít! iskolák a középiskolák 

+többfunk0iój$ összevont intézmények m-ködetnek 

+a Bagyar ;öztársaság az iskolai oktatás szkséges egységét és az iskolák közötti átjáratóságot a nemzeti alaptantervvel,

valamint az egységes vizsgarend+szerrel biztosítja.

! nemzeti alaptanterv

'. ;erettanterv, a tankötelezettség id!tartamára es! iskolázás m-veltségi követelményeit elemi és alapszinten atározza meg. 1. 5artalmazza az iskola nevel!+ és oktatómunka alapjául szolgáló demokratikus, nemzeti és európai értékeket.

3. Begatározza a m-veltségi terleteket, ezek oktatási és nevelési 0éljait, valamint követelményszintjeit, oktatásuk

id!arányát és tanévenként minimálisan szkséges oktatási id!t. 4. Alapjául szolgál az iskolák elyi tantervének kidolgozásáoz, a tankönyv+ és taneszköz+készítésez.

6. A nemzeti kisebbségek iskolái nemzeti kult$rájukra kiterjesztve, azonos színvonal$ m-veltséget közvetítve valósítatják meg.

8. A követelményekb!l a gyógypedagógiai intézmények annyit valósítanak meg és olyan id!atárok között, amennyit a tanulók leet!ségei és spe0iális igényei megengednek.

9. A /A5+ot a m-vel!dési és közoktatási miniszter dolgoztatja ki. (. A /A5 alapelveit az országgy-lés, a /A5+ot a m-vel!dési és közoktatási miniszter agyja jóvá.

<izsgarendszer

'. A tanuló az alsó középfok$ szint után záróvizsgát, a fels! középfok$ szint után érettségi vizsgát teet.

1. Bindkét vizsga állami vizsga, a tanuló munkavállalásra és%vagy továbbtanulásra jogosító okiratot kap.

3. A vizsgák követelményrendszerének, módszerének

megállapítása, az országos vizsgaszabályzat kiadása a m-vel!dési és közoktatási miniszter feladata.

4. A tanuló a vizsgát a tanulói jogviszony megsz-nése után is leteeti, ill. befejezeti. A már teljesített követelményekb!l nem kell $jra vizsgáznia.

6. A feln!ttoktatás keretében leteet! záró+ és érettségi vizsgára azonos követelmények és rendelkezések érvényesek.

8. A záróvizsga követelményei a /A5+ra éplnek.

9. Az alsó középfok$ szint befejez! évfolyamának elvégzése Oa vizsga letételét!l fggetlenlP alapfok$ iskolai végzettséget tan$sít, és feljogosít az alapfok$ szakképzésbe való

 bekap0solódásra.

(. Az az iskola, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll és fels! középfok$ végzést is folytat a továbbaladás érdekében el!íratja a záróvizsga letételét.

). A fels! középfok$ tanulmányokat lezáró állami vizsga az országosan egységes, sztenderdizált érettségi.

'T. Az érettségi vizsga a fels!fok$ oktatás intézményeibe való  jelentkezésre jogosít.

''. 7zakközépiskolában végz! tanulónak biztosítani kell az érettségi vizsga letételének leet!ségét.

'1. Az állami vizsgák követelményrendszerének, módszereinek és lebonyolítási rendjének megatározása a B-vel!dési és

;özoktatási Binisztérium feladata.

'3. A vizsgaszabályzatot a vizsgák letétele el!tt legalább négy évvel ki kell irdetni.

'4. Ualamennyi vizsga önkéntes, díjtalan és nyilvános.

'6. A vizsgarendszer m-ködtetéséez szkséges infrastrukt$ra kiépítése a B-vel!dési és ;özoktatási Binisztérium feladata. '8. Az érettségi vizsgabiztos kijelölése a m-vel!dési és

közoktatási miniszter feladata.

'9. A vizsgák letétele az iskolában vagy kijelölt elyen történik. '(. A szakmai vizsgák követelményeit, szabályait a szakképzési törvény tartalmazza.

1K. !z iskola. ! katolikus iskola.

!A 5$0@! H2!@7!, 8OPE$!5, J5<!8#$!

Hogalma, hivatása + a nemzedékek közötti kult$rközvetítés saját 0élját szolgáló társadalmi intézmény + a nevelési, oktatási,

képzési feladatokat tervszer-en, folyamatosan ellátó intézménytípusok összefoglaló elnevezése.

8+pusai

'. A képzés jellege szerint*

• általánosan képz!

• szakképz!

1. 7zintek szerint*

Eagyományos* ;orszer- jelenkori*

• alsó fok$ óvodai szakasz

• középfok$ elemi szint O8 oszt.P

• fels!fok$ alsó középfok$ szint O9+

'T oszt.P

• fels! középfok$ szint

O''+'3 oszt.P

• fels!oktatási szint

Heetnek többfunk0iój$ összevont iskolák, intézmények. 3. @skolafenntartók szerint* • állami • önkormányzati • egyázi, felekezeti • alapítvány • magán

!z iskola mk(dését meghatározza k(zvetlen k(rnyezete

Az iskola teleplési környezete* az a természeti és földrajzi környezet, amely az iskolát körlveszi, környezeti, tapasztalati forrásul szolgál. Az iskola a környezet megatározó alkotó eleme,  jellemz! része.

Az iskola közvetlen társadalmi környezete* a teleplési egység lakosságának társadalmi összetétele, a 0saládok foglalkozási viszonyai, társadalmi rétegz!dése.

0!8@50E$ 5$0@!

• a lelkipásztori gondoskodást az ország klönféle

iskoláiban tanuló egész katolikus ifj$ságra ki kell terjeszteni

• a pspöki konferen0iáknak kell nevelési tervet

kidolgozniuk 

• az gyáznak az a kldetése, ogy irdesse az

evangéliumot, nyilvánítsa ki mindenki el!tt az dvösség örömírét, a keresztség által támasszon $j teremtményeket ;risztusban

• az iskola olyan központ, aol kidolgoznak, és

nemzedékr!l nemzedékre agyományoznak egy sajátos képet a világról, az emberr!l és történelemr!l

• a katolikus iskola része a itre való nevelés kötelessége • az gyáz arra törekszik, ogy korunk eseményeiben

fölismerje azokat a kiívásokat, amelyeknek meg kell felelnie, ogy megvalósítassa @sten tervét

•  biztosítani kell a keresztény gondolkodás jelenlétét • ragaszkodik az iskolarendszer pluralizmusának elvéez • fönntartja és biztosítja a jogot, ogy a szl!k

megválasztassák az iskolát, amely a legjobban megfelel nevelési elképzeléseinek 

• a katolikus iskola el!segíti a valóságos fejl!dést, amely az

ember teljes kiformálódásáoz vezet

• az iskola ely, aol a m-veltség módszeres és kritikus

elsajátítása által kiformálódik a teljes ember 

• az iskola feladata, ogy a diákot értelmének gyakorlására

késztesse

• az iskola azért tanít, ogy neveljen, bellr!l alakítsa az

embert

• az iskola feladata, ogy feltárja a m-veltségnek erköl0si és

vallási dimenzióit

• az iskola tudjon er!s, felel!s, szabad és erköl0sileg elyes

döntésekre képes személyiségeket nevelni

• a fiatalokat alkalmassá teszi, ogy kialakítsanak

maguknak egy világnézetet

• a valóságról alkotott igazi keresztény felfogásra épít,

világlátásának középpontja ;risztus

• nevelési tervének ;risztus az alapja, az evangéliumi elvek

válnak nevelési eszménnyé, bels! ösztönz!vé és végs! 0éllá.

• tiszteli az emberi értékeket, érvényre juttatva sajátos,

nekik kijáró autonómiájukat

• :ézus ;risztus az életeszmény és példakép, amelyet a

katolikus iskola a fiatalok elé állít

• feladata, ogy szintézist teremtsen a m-veltség és it,

• nem pusztán elsajátítandó ismereteket ny$jt, anem

értékekre is fölívja a figyelmet, az igazság feltárására nevel

• a tanítást átatja a keresztény szellem

• a keresztény tanítás pótolatatlan jelent!séget tulajdonít az

erényeknek 

• kap0solatot tart klönböz! más nevel! intézményekkel • a itoktatás 0élja, ogy az egész embert ;risztus

tanítványává tegye

• a katolikus iskola $gy közvetíti a m-veltséget, mint

képességet a közösségteremtésre, emberek, események, dolgok megértésére

• a tudás az, amib!l kötelezettség fakad a szolgálatra, a

többi ember iránti felel!sségtudatra

• részt vállal az igazságosság megvalósítására irányuló

er!feszítésekben

• minden munkatársában közös meggy!z!dések és

szándékok élnek 

• a nevelési terv megvalósítására irányuló felel!sségteljes

egyttm-ködést a közösség minden tagja lelkiismereti kötelességének tekinti

•  biztosítja jelenlétét a nevelés és iskoláztatás terletén az

emberi nem javára

• a nevel! közösséget alkotó 0soportok illetékességk

mértékében beleszólnak a katolikus iskolát érint! döntésekbe és azok alkalmazásaiba

• szorosan egyesíti a vallásoktatást, a vallásnevelést egy jól

megatározott szak+mai tevékenységgel

• az oktatók tegyenek keresztény tan$ságtételt

• felkínálja szolgálatát sajátos nevelési programjával a

nemkeresztényeknek is

• fönnállásának egyetlen jogos feltétele, ogy - legyen

sajátos nevel!i programjáoz.

11. Qsaládi nevelés. ! család, mint nevel k(z(sség.

Qsalád és iskola kapcsolata.

A nevelés egyik színtere a 0salád.

! család fogalma* Jlyan közösség, aol nem belépnek, anem a 0salád reprodukálja magát.

+gazdasági +társadalmi +biológiai

! gyerek szempontából funkciói

+gondozás, ápolás%nélklözetetlen% +beszédtanulás

+els! interak0iós tér, kontaktusba lép másokkal +példaképek felfedezése, utánozás

+identitás kialakulása

 /élklözetetlen a 0saládi nevelés, fontosRRR Ea intézménybe kerl, akkor is az els!dleges nevelés a 0saládból származik. A feladatok egy 0saládban változnak a benne él! gyerekek korával*

+gyerek nélkli ázaspár 

+kisgyermeket nevel! ázaspár 

+iskoláskor$ gyermeket nevel! 0salád +serdl!kor$ gyereket nevel! 0salád

+feln!tt, de ottonél! gyereket nevel! 0salád +gyerek kireplt, de aktívan dolgozó ázaspár  +nyugdíjas ázaspár.

! nevelési hatások tengelyei

'. A 0salád érzelmi légköre* + vonzó vagy taszító légkör 

+ a tengely két véglete a ideg és a meleg érzelmi légkör.

1. A nevelés rugalmassága* + a bizalom, egyttm-ködés, önállóság + gátlás, kudar0fenyegetés, korlátozás + a két véglet a nyílt és a zárt nevelés. 3. A követelmények atározottsága* +a normák kialakításának szintje + atározottság, normák  betartása + kiszámítatatlanság + a két véglet az er!s és a gyenge követelés.

'. Jarmonikus nevelés Omeleg+ nyíltP+ igényei a gyerekekez alkalmazkodnak.

1. @iberális nevelés Omeleg+ nyílt+ gyengeP+a felállított követelményeket nem tudja betartani.

3. !mbiciózus vagy normat+v nevelés Omeleg \zárt \er!sP+  biztonságban, szeretben, de mereven nevel.

4. 8=lgyámol+tó Omeleg \zárt \gyengeP+ passzívan gátolt a gyerek, mert a szl! mindent elyette meg0sinál.

6. ?emokratikus vagy hideg nevelés Oideg \ nyílt+ er!sP+ elvárásokat a gyerek képességeiez irányítja, t$l

ra0ionális.

8. Ilhanyagoló nevelés O ideg+ nyílt+ gyengeP+érzelmi téren anyagolt, anyagi téren ellátott nevelés.

9. 0emény nevelés Oideg+ zárt+ er!sP+ a nevelés alapja a félelem keltés, fenyítés, paran0s, bntetés.

(. =iszarmonikus nevelés O ideg+ zárt+gyengeP+ szereteet iány, fejleszt! iányok, a nevelési eszközök* szidás, megalázás.

1". ! pedagógus személyisége.

A nevelés sikerében dönt! tényez! a pedagógus személye.

! ó pedagógus

+trelmes, toleráns, tiszteletbe tartja az egyéni adottságait a gyerekeknek 

+a gyerek számára a tanárral eltöltött id! élmény legyen + legyen megért!, legyen umorérzéke, találékonysága + tisztelje és szeresse a gyerekeket

+ kreatív személyiség legyen

+ magas szint- pedagógiai, pszi0ológiai felkészltség- legyen. + magyaráz az órán, és nem utasít

+ mindig segít, irányítja az órát +többféle módszert alkalmaz +igazságosan osztályoz

+érdekl!dik a tanulók iránt +bízik a tanítványaiban

! rossz tanár

+utasít

+félnek a gyerekek t!le +kivételez a tanulókkal

A tanuló személye, a pedagógussal való kap0solata befolyásolja a tanulás eredményességét.

A pedagógusnak fel kell fedeznie a gyerekek er!s pontjait, fejleszteni kell a pozitív ozzáállást.

! pedagógus vezetési st+lusai

+autokratikus

+egyedl vezet, döntéseit egyedl ozza +elfojtja a gyerekeket

+demokratikus

+figyelembe veszi mások döntését +0soport véleményét is kikéri +sok alkalmat ad önállóságra +laissez+faire OlesszéferP

+vezetési stílus iánya +anar0ia jellemzi

! pedagógus személyisége

a pedagógus személyiségének fontos összetev!i

• konstruktív képesség • szervez! képesség

• kommuniká0iós képesség

spe0iális képességek 

• empátia, konfliktus felismerésének képessége • döntési képesség

• alkalmazkodási képesség

• toleran0ia és kivárás képessége • figyelemmegosztás képessége • identifiká0ió

•  játszani tudás • kreativitás

a tanulók nevelése

• állandó általános felkészlést kíván O szakmai képzettség,

általános m-veltség, pedagógiai m-veltség P

• felkészlés a tanév elején O elyi tanterv P

• közvetlen, konkrét felkészlés O óravázlat készítése P

a pedagógus tulajdonságai

• kiegyens$lyozottság, ivatástudat, egyéniség, trelem,

umor, tapintat

• alapvet! vonzás, a umanizmus, a tanulók iránti szeretet

és megértés

• fejlettebb és tökéletesebb legyen, mint növendékei

a pedagógus munkájának lényege

• tudását átadva ozzásegítse tanítványait az életre

felkészlésben

• a pedagógus teljes személyiségével részt vesz, és

tanítványainak is a teljes személyiségére at

• a tanítványokra való atni tudás a pedagógus legfontosabb

személyiségvonása személyiségjegyek 

• emberszeretet, empátia, trelem, önismeret,

áldozatkészség, másság elfogadása, felel!sség vállalás

• a pedagógus vezet!je tanítványainak, ezért vezet!i

személyiség vonásokkal is rendelkeznie kell

• döntési képesség, kreativitás, atározottság, tudatosság,

rugalmasság

• a pedagógus alkotó személyiség

• természetes igénye, életmódja az állandó tanulás és

környezet alakításában való részvétel a pedagógus önismerete, lelki egészsége mentális problémák 

• magányos szakma

• nin0s gyakorlata az egyeztetésre • erélytelen

• er!s az autonóm igénye O saját elképzelései szerint akar

dolgozni P

• tapasztaltabb vezet!nél nem jött be

• a a gyerek is $gy tudja, ogy sikeresebb lesz sikerlt

 pedagógusi személyiségvonások  '. általános vonások  • kiegyens$lyozottság • ivatástudat • kitartás • kiforrott egyéniség • elyes kommuniká0iós készség • trelem • optimizmus

• legyen világnézete, és saját véleménye • alapvet! szakmai és emberi kult$ráltság • tanulók iránti megértés és szeretet

1. spe0iális pedagógusi vonások 

• kommunikatív Okap0solatteremtési P képesség • konstruktív O szervezési P képesség

• megfigyel!képesség, megosztott figyelem • tapintat O fontos eszköze a személyes

kap0solatteremtésnekP

3. pedagógiai munkafolyamat pillérei

• elyzetfelismerés • döntés

• végreajtás

1&. ! tanulás fogalma, alapvet ellemzi, korszer

értelmezése, t(rvényszerségei, modellei.

A tanulás fogalma* egy rendszerben a környezettel kialakult köl0sönatás eredményeként el!álló tartós és adaptív változás. A rendszer ] ember.

Adaptív ] asználató, környezetéez jobban alkalmazkodóvá tenni.

A tanulás fogalmainak változása* '. ?korban+középkorban*

+Bások által már feldolgozott ismeretek elsajátítása.% el!adó szóban elmondja és ennek visszamondása%

1.7zenzualizmus pedagógiája %Fomenius%

+Az ismeretszerzés az érzékszerveinken keresztl történik  +szemléltetés a f! módszer 

3. '). század vége 1T. század eleje. +reform pedagógia* 0selekvéspedagógia +a gyerek aktív, 0selekv! lény

+ meg tudja tapasztalni a klvilág ingereit

+0selekedetei által tudja megismerni a világot, a gyerek 0selekedeteire épl.

3.;onstruktív pedagógia*

+meglév! ismeretek értelmében, rendszerében értelmezi az $j ismereteket

+ akkor jó a tanulás, a meglév! ismereteket figyelembe vesszk  +el!zetes tudás figyelembe vétele fontos* +beszélgetéssel,

1). ! tanulás folyamat szervezeti6 és munkaformái.

Az iskola alapvet! szerkezeti kerete az osztály. Hétezik bontott is. A minél kisebb osztály az ideális.

Ba osztályok koedukáltak+ ')8T+ as évekt!l a lányok és fi$k egytt járatnak.

')TT+as évekt!l érettségizetnek a lányok.

Hontos szervezeti módok* ^ltetési rendRR

+régen az ltetés $gy volt+el!l a jók, átul a romák 

+ma egészséggyi szempontok alapján ltetnek. %rövidlátás%

! tanulási folyamat szervezeti formáa

5anítási óra.

"égen ',6 +1 órásvolt, &oroszoktól származik az 6T per0es.

')''.+t!l 46 per0esek a tanórák + rituálék a a 0seng!, kolomp jelzi a sznetet.

+ez az id!keret alsó tagozatban felosztató +fels! tagozatoknál ez nem valósítató meg.

8an+tási munka formái

'. #rontális osztály munka

+amikor a tanár kiáll az osztály elé 1. gyéni munka

+a diák olyan munkát kap, ami az ! szintjének megfelel! +önálló munkát kap

3. &árban történ! tanulás

+van a páros m#nka+1 egyforma szinten lév! tanuló

+van a tan#l$ pár +1 klönböz! szinten lév! tanuló végzi a

4. Fsoport munka

+3+8 f!s kis0soport végzi a tanulási feladatot +véletlenszer-en létrejött 0soport

+választatnak a tanulók 

+tanár valamilyen szempont szerint 0soportosít +szo0iálisan is 0soportosít a tanár 

1/. ! tanulás módszerei és eszk(zei.

1. ! szociálpedagógus szerepe, fbb feladatai és

lehetségei a k(zoktatási rendszerben.

A szo0iálpedagógia szó német nyelvterleten alakult ki. A szo0iális munka Angol kifejezés.

! szociálpedagógus*+ minden, ami nevelés, de nem iskola és nem 0salád.