Anthony Giddens

(1)

SZOCIOLÓGIA

Második kiadás

(2)

Tartalom

Előszó az ötödik kiadáshoz

Köszönetnyilvánítás

A kötet tartalmáról

A kötet felépítéséről

Mi a szociológia?

A globalizáció és a változó világ

Szociológiai kérdések felvetése és megválaszolása

A szociológiai elméletalkotás

Társadalmi interakció és mindennapi élet

Szocializáció, életút, öregedés

Családok és intim kapcsolatok

Egészség, betegség és fogyatékosság

Társadalmi rétegződés és osztály

Szegénység, társadalmi kirekesztettség és jólét

Globális egyenlőtlenség

Szexualitás és társadalmi nem

Faj, etnikum és migráció

A vallás a modern társadalomban

A média

Szervezetek és hálózatok

Oktatás

Munka és gazdasági élet

Bűnözés és deviancia

Politika, kormányzat és terrorizmus

Városok és városi terek

Környezeti kockázatok

Irodalom

Alapfogalmak

Mutató

18

19

20

22

23

43

73

93

113

139

169

203

233

269

301

337

373

413

447

487

525

569

611

649

689

725

751

775

797 F V

(3)

Részletes tartalom

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ 18

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 19 A KÖTET TARTALMÁRÓL 20 FŐBB TÉMAKÖRÖK 20 A KÖTET FELÉPÍTÉSÉRŐL 22

1. fejezet • Ml A SZOCIOLÓGIA?

A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET 24 Szociológiai tanulmányok 26 A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA 27

Elméletek, elméleti megközelítések 27

Az első teoretikusok 28 Újabb szociológiai szemléletmódok 35

Elméletalkotás a szociológiában 39 Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia 40

MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA? 40

Összefoglalás 42 Internetes források 42

2. fejezet • A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A VÁLTOZÓ VILÁG

TÁRSADALOMTÍPUSOK 45 Eltűnő világ: a premodern társadalmak és sorsuk 45

A modern világ ipari társadalmai 49

Globális fejlődés 50 TÁRSADALMI VÁLTOZÁS 52

A változásra ható tényezők 53 Változások a modern időszakban 55

GLOBALIZÁCIÓ 56 A globalizációt segítő tényezők 56

A globalizációs vita 63 A globalizáció hatása 65 KÖVETKEZTETÉS: GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS KELL 69

Összefoglalás 70 Megfontolandó kérdések 71

Ajánlott olvasmányok 71 Internetes források 71

(4)

3. fejezet « SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK FELVETÉSE ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉSEK 75 A tudományos szemlélet 76 A kutatási folyamat 77 AZ OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELISMERÉSE . 79

Kauzalitás és korreláció 79 KUTATÁSI MÓDSZEREK 82 Terepmunka (etnográfia) 82 Felmérés (survey) 83 Kísérlet ' 85 Élettörténet 85 Összehasonlító kutatás - 86 Történeti elemzés 86 Az összehasonlító és a történeti kutatás egyesítése 86

KUTATÁS A VALÓ VILÁGBAN: MÓDSZEREK, PROBLÉMÁK ÉS BUKTATÓK 87

Az ember mint vizsgálati alany és az ebből fakadó etikai problémák 87

Tud-e újat mondani a szociológia? 89

A szociológia hatása 90

4. fejezet • A SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETALKOTÁS

MAX WEBER: A PROTESTÁNS ETIKA 95

NÉGY ELMÉLETI PROBLÉMA 96

Struktúra és cselekvés 97

Értékelés 98

Konszenzus és konfliktus 99

A nemek problémája 100

A modern világ kialakulása 101

ÚJABB SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK 103

Posztmodernizmus 103

Michel Foucault 104

NÉGY KORTÁRS SZOCIOLÓGUS 105

Jürgen Habermas: demokrácia és nyilvánosság 106

Ulrich Beck: a globális kockázattársadalom 106

Manuel Castells: a hálózatgazdaság 108

Anthony Giddens: társadalmi reflexi vitás 109

KÖVETKEZTETÉS 110

Összefoglalás 110

Megfontolandó kérdések 110

Ajánlott olvasmányok 111

(5)

TARTALOM

5. fejezet • TÁRSADALMI INTERAKCIÓ ÉS MINDENNAPI ÉLET

A MINDENNAPI ÉLET VIZSGÁLATA 115 NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 116 Az „arc", a gesztusokés az érzelemkifejezés 116 A nem verbális kommunikáció nemi vonatkozásai 117 AZ INTERAKCIÓ TÁRSADALMI SZABÁLYAI 119

Közös jelentések 119 Garfinkel kísérletei 119 „Interakciós vandalizmus" 120

Reaktív kiáltások 122 AZ ARC, A TEST ÉS A BESZÉD AZ INTERAKCIÓBAN 122

Érintkezések 124 Benyomáskeltés 125 A személyes tér 127 INTERAKCIÓ IDŐBEN ÉS TÉRBEN 127

Kronometrikus idő 129 A társadalmi élet és a tér-idő rend átalakulása 129

A mindennapi élet kulturális és történelmi szemlélete 129 Szociológiai vita a valóság társadalmi felépítéséről 132

Társadalmi interakció a kibertérben 133 KÖVETKEZTETÉS: GYŐZ A KÖZELSÉG KÉNYSZERE 136

Ajánlott olvasmányok 137 In tern etes források 138

6. fejezet • SZOCIALIZÁCIÓ, ÉLETÚT, ÖREGEDÉS

KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS A GYERMEK SZOCIALIZÁCIÓJA 141

Elméletek a gyermekfejlődésről 141 Szocializációs közegek 143 NEMI SZOCIALIZÁCIÓ 145 Szülők, felnőttek reakciói 145 A nem tanulása 146 Mesekönyvek, televízió 146

A nemsemleges nevelés nehézségei 146

A szociológiai vita 147 A TELJES ÉLETÚTRA KITERJEDŐ SZOCIALIZÁCIÓ 149

Gyermekkor 149 Serdülőkor 150 Fiatal felnőttkor 150 Érett felnőttkor 151 Öregkor 151 ÖREGEDÉS 151 A brit társadalom „őszülése" 152

Hogyan öregszik az ember? 153 Az öregedés folyamata: versengő szociológiai magyarázatok 155

(6)

Az öregedés jellemzőiNagy-Britanniában 157 Öregedéspolitika 160 A világnépesség őszülése 165 Összefoglalás 167 Megfontolandó kérdések 168 Ajánlott olvasmányok 168 Internetes források 168

7. fejezet * CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK

ALAPFOGALMAK 172 A CSALÁD A TÖRTÉNELEMBEN 173

A családi élet fejlődése 173 Hol volt, hol nem volt: mesék a hagyományos családról 174

Világszerte változó családminták 175 CSALÁDOK ÉS INTIM KAPCSOLATOK NAGY-BRITANNIÁBAN 176

Altalános jellemzők 176 A családminták változása és változatossága 176

Egyenlőtlenség a családban 179

Intim erőszak 181 Családon belüli erőszak 181

Válás és különélés 183 A családi élettel kapcsolatos attitűdök változása 187

Új partnerkapcsolatok és mostohacsaládok 188 A házasság és a családi élethagyományos formáinak alternatívái 192

A CSALÁD ÉS AZ INTIM KAPCSOLATOK ELMÉLETI NÉZŐPONTJAI 194

Funkcionalizmus 195 Feminista megközelítések 195

Új nézőpontok 196 KÖVETKEZTETÉS: VITA A CSALÁDI ÉRTÉKEKRŐL 199

8. fejezet • EGÉSZSÉG, BETEGSÉG ÉS FOGYATÉKOSSÁG

A TEST SZOCIOLÓGIÁJA '- 204 AZ EGÉSZSÉG ÉS A BETEGSÉG SZOCIOLÓGIÁJA 206

Az orvostudománnyal kapcsolatos szociológiai nézőpontok 209

Orvostudomány és egészség a változó világban 214 Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatos szociológiai nézőpontok 215

AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMI ALAPJA 218

Osztály és egészség 218 Nem és egészség 221 Etnikum és egészség 223 Egészség és társadalmi kohézió 224

(7)

I TARTALOM

A FOGYATÉKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA 225

A fogyatékosság egyéni modellje 225 A fogyatékosság társadalmi modellje 225 Fogyatékosság az Egyesült Királyságban és világszerte 230

Összefoglalás 232 Megfontolandó kérdések . 233

9. fejezet • TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS OSZTÁLY

A TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS RENDSZEREI 237

A rabszolgaság 238 A kasztrendszer Indiában és Dél-Afrikában 238

A rendi tagolódás 240 Az osztály • 240

OSZTÁLY- ÉS RÉTEGZŐDÉSELMÉLETEK 241

Kari Marx elmélete 241 Max Weber elmélete 242 Erik Olin Wright osztályelmélete 243

AZ OSZTÁLY-HOVATARTOZÁS MÉRÉSE 244 John Goldthorpe: osztály és foglalkozás 244 Goldthorpe osztályszerkezetének értékelése 245 OSZTÁLYTAGOZÓDÁS A MAI NYUGATI TÁRSADALOMBAN 248

A felső osztály kérdése 248 A középosztály 251 A munkásosztály változó jellege 252

A marginális osztály kérdése 253

Osztály és életstílus 256 Nemek és rétegződés 259 TÁRSADALMI MOBILITÁS 261 Összehasonlító mobilitásvizsgálatok 261

A lefelé irányuló mobilitás 262 Társadalmi mobilitás Nagy-Britanniában 263

Anglia meritokrácia lenne? 264 KÖVETKEZTETÉS: AZ OSZTÁLY JELENTŐSÉGE 265

10. fejezet I SZEGÉNYSÉG, TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ÉS JÓLÉT /

SZEGÉNYSÉG ' 271

Mi a szegénység? 271 A szegénység mérése 272 Kik a szegények? 275 A szegénység magyarázata 279

(8)

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG 282 Mi a társadalmi kirekesztettség? 282 Társadalmi kirekesztettség példái 284 Bűnözés és társadalmi kirekesztettség 287

A JÓLÉTI ÁLLAM 289 A jóléti állam elméletei 289 Jóléti állam Nagy-Britanniában 290

KÖVETKEZTETÉS: SZEGÉNYSÉG ÉS SEGÉLYEZÉS EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN 297

11. fejezet • GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

GLOBÁLIS GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG . 305

Magas jövedelmű országok 306 Közepes jövedelmű országok 307 Alacsony jövedelmű országok 307 Növekszik-e a globális egyenlőtlenség? 307

ÉLET A GAZDAG ÉS A SZEGÉNY ORSZÁGOKBAN 309

Egészség 309 Éhség, alultápláltság és éhínség 310

Oktatás és írni-olvasni tudás 312 MEGGAZDAGODHATNAK-E A SZEGÉNY ORSZÁGOK? 312

Fejló'déselméletek 317 A fejlődéselméletek értékelése 324

A nemzetközi szervezetek szerepe és a globális egyenlőtlenség 324

Globális gazdasági egyenlőtlenség egy változó világban 325

A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE 328

Népességelemzés: demográfia 329 A népesség változásának dinamikája 329

Malthusianizmus 329 A demográfiai átmenet 333 A változás kilátásai 333 Összefoglalás 335 Megfontolandó kérdések 336 Ajánlott olvasmányok 336 Internetes források 336

12. fejezet • SZEXUALITÁS ÉS TÁRSADALMI NEM

AZ EMBERI SZEXUALITÁS • / 340 Biológia és szexuális viselkedés / 340

A társadalom hatása a szexuális viselkedésre 340 Szexualitás és prokreatív technológia 342 Szexualitás a nyugati kultúrában 344

(9)

TARTALOM

SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ 350

Szexuális orientáció - velünk születik vagy tanuljuk? 351

Homoszexualitás a nyugati kultúrában 352

Attitűdök a homoszexualitással kapcsolatban 353

Mozgalmak a melegek és leszbikusok polgárjogaiért 354

TÁRSADALMI NEM 356

Társadalmi nem és biológia: természetes különbségek? 357

Nemi szocializáció 357

A társadalmi nem és a biológiai nem társadalmi konstrukciója 359

Feminitás, maszkulinitás és nemi viszonyok 359

A NEMI EGYENLŐTLENSÉG 363

Funkcionalista megközelítések 363

Feminista megközelítések 364

KÖVETKEZTETÉS: TÁRSADALMI NEM ÉS GLOBALIZÁCIÓ 370

Összefoglalás 370

Megfontolandó kérdések 371

Ajánlott olvasmányok 372

Internetes források 372

13. fejezet - FAJ, ETNIKUM ÉS MIGRÁCIÓ

ALAPFOGALMAK 376 Faj 376 Etnicitás 379 Kisebbségi csoportok 380 ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ 380 Rasszizmus 382

A rasszizmus szociológiai értelmezései 385

ETNIKAI INTEGRÁCIÓ ÉS KONFLIKTUS 386

Az etnikai integráció modelljei 386

Etnikai konfliktusok 387

MIGRÁCIÓ ÉS ETNIKAI VÁLTOZATOSSÁG

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 389

Bevándorlás 389

Etnikai sokféleség 393

Az etnikai kisebbségek helyzete a munkaerőpiacon 396

Lakáskörülmények \ 399

A büntető igazságszolgáltatás rendszere 399

BEVÁNDORLÁS ÉS ETNIKAI VISZONYOK

A KONTINENTÁLIS EURÓPÁBAN 403

Migráció és az Európai Unió 403

GLOBÁLIS MIGRÁCIÓ 405

Migrációs minták és modellek 406

Globalizáció és migráció 407

Globális diaszpórák 408

(10)

Összefoglalás 409 Megfontolandó kérdések 410 Ajánlott olvasmányok 410 Internetes források 411

14. fejezet « VALLÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN

SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK ÉS ELKÉPZELÉSEK 415

A vallás szociológiai vizsgálata ' 415

Valláselméletek 416 A VILÁG VALLÁSAI 420 Totemizmus és animizmus 420 A zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám 421

A Távol-Kelet vallásai 422 Vallási szervezetek 423 Kereszténység, nem és szexualitás 427

A SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁSI MEGÚJULÁS 428

A szekularizáció 428 Vallás Európában 430 Vallás az Egyesült Királyságban 432

Vallás az Egyesült Államokban 435 A szekularizáció elméletének értékelése 439

A vallási fundamentalizmus 440 Összefoglalás 444 Megfontolandó kérdések 445 Ajánlott olvasmányok 445 Internetes források 446

15. fejezet « MÉDIA

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÉDIA 449 Hagyományos médiumok 449 Új média 454 MÉDIAELMÉLETEK 458 Funkcionalizmus 459 Konfliktuselméletek 459 Újabb elméletek 460 A MÉDIA ELFOGULTSÁGA: A GLASGOW-I

EGYETEMI KUTATÓCSOPORT 464 Televíziós hírműsorok 464 A KÖZÖNSÉG ÉS A MÉDIA \ 466 Közönségvizsgálatok 466 A média hatásai 467 A MÉDIA ELLENŐRZÉSE 470 Politikai ellenőrzés 470 A globális média és a demokrácia 473

(11)

TARTALOM

A MÉDIA A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN 473

Zene 476 Mozi 477 „Szupervállalatok" 478

Médiaimperializmus? 481 Ellenállás a globális médiával szemben és más utak keresése 483

KÖVETKEZTETÉSEK 483

16. fejezet • SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK

SZERVEZETEK 489 Bürokratikus szervezetek 490

A szervezetek fizikai környezete 496 Világméretű szervezetek ' 500

Gazdasági szervezetek 503 TÚL A BÜROKRÁCIÁN? 511 Szervezeti változások: a japán modell 511

A vezetés átalakulása 512 A hálózatok elméletei 515 HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK ÉLETÜNKET A SZERVEZETEK ÉS HÁLÓZATOK? 518

Társadalmi tőke: erős és gyenge kötődések 518 Egyedül tekézni: példa a társadalmi tőke hanyatlására? 519

KÖVETKEZTETÉSEK 521

17. fejezet • OKTATÁS

AZ OKTATÁS FONTOSSÁGA 527 AZ OKTATÁS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 528

Kezdetek és fejlődés 528 A középfokú oktatás és a politika jt 530

Felsőoktatás 535 A brit oktatási rendszer összehasonlítása más rendszerekkel 540

AZ ISKOLÁZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK /

ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELMÉLETEI 541

Ivan Illich: a rejtett tanterv 542 Basil Bernstein: a nyelvi kódok 544 Pierre Bourdieu: az oktatás és a kulturális újratermelés 546

A tanulás és a fizikai munka: Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről 547

(12)

EGYENLŐTLENSÉG ÉS OKTATÁS 550 Az iskolai teljesítmények megoszlása nemek szerint 551

Az etnikai kisebbségek az oktatásban 555

Az IQ és az oktatás 556 AZ OKTATÁS ÉS AZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 561

Technológia az osztálytermekben 561 Eljött-e máris az e-egyetemek kora? . 563

KÖVETKEZTETÉS: AZ OKTATÁS'jÖVŐJE 564

18. fejezet • MUNKA ÉS GAZDASÁGI ÉLET

MI A MUNKA? FIZETETT ÉS NEM FIZETETT MUNKA 571

A MUNKA TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉSE 571

Taylorizmus és fordizmus 573 A taylorizmusés a fordizmus korlátai 575

A MUNKA VÁLTOZÓ TERMÉSZETE 579

A nők és a munka 579 Posztfordizmus 587 Változási trendek a foglalkozási struktúrában 591

MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG

ÉS A MUNKA TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE 598

A munka társadalmi jelentősége 600 A munkahelyi bizonytalanság növekedése 600

Munkanélküliség 602 KÖVETKEZTETÉS: „A JELLEM KORRÓZIÓJA"? 607

19. fejezet • BŰNÖZÉS ÉS DEVIANCIA

ALAPFOGALMAK 613 A BŰNÖZÉS ÉS A DEVIANCIA MAGYARÁZATA: SZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK , 615 Funkcionalista elméletek \ 615 Interakcionista elméletek 618 Konfliktuselméletek: „Az új kriminológia" 621

Kontrollelméletek / 623

Elméleti következtetések 627 A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 627

(13)

TARTALOM ÁLDOZATOK ÉS BŰNELKÖVETŐK 630 A nemek és a bűnözés 630 Ifjúság és bűnözés 635 Fehérgalléros bűnözés 636 Szervezett bűnözés 639 Kiberbűnözés 641 BÖRTÖNÖK: MEGFELELŐ VÁLASZA BŰNÖZÉSRE? 642

KÖVETKEZTETÉS: BŰNÖZÉS, DEVIANCIA ÉS TÁRSADALMI REND 646

20. fejezet » POLITIKA,KORMÁNYZÁS ÉS TERRORIZMUS

A POLITIKAI SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAIVAL

KAPCSOLATOS VITÁK 651 Politika, kormányzás és az állam 651

Hatalom " 652

Autoritás és demokrácia 653 A DEMOKRÁCIA GLOBÁLIS TERJEDÉSE 656

A kommunizmus bukása 656 A demokrácia népszerűségének magyarázata 658

Bajban van-e a demokrácia? 661 Globális kormányzás 663 PÁRTPOLITIKA AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 666

Új Munkáspárt 667 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK 669

Globalizáció és társadalmi mozgalmak 670 Technológia és társadalmi mozgalmak 671 A NACIONALIZMUS ÉS A NEMZET ELMÉLETEI 673

A nacionalizmusés a modern társadalom 673

Állam nélküli nemzetek 675 Nemzeti kisebbségek és az Európai Unió 675

Nemzetek és nacionalizmus a fejlődő országokban 676

Nacionalizmus és globalizáció 677 A nemzetállam, a nemzeti identitás és a globalizáció 678

A TERRORIZMUS 679 A terror és a terrorizmus eredete 680

Régi és új típusú terrorizmus 682 Terrorizmus és háború 685

Összefoglalás 686 Megfontolandó kérdések , 687

Ajánlott olvasmányok \ 687 Internetes források \ 688

(14)

21. fejezet • VÁROSOK ÉS VÁROSI TEREK

AZ URBANIZMUS ELMÉLETEI 690

A Chicagói Iskola 691 Az urbanizmus és a mesterséges környezet 695

Értékelés 696 A VÁROSOK KIFEJLŐDÉSE 698

A hagyományos társadalmak városai 698 Iparosodás és urbanizáció . 698 A modern nagyváros kialakulása 700 Ujabb urbanizációs trendek Nagy-Britanniában és USA-ban 701

Urbanizáció a fejlődő világban 709 A VÁROSOK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 712

Globális városok 713 Egyenlőtlenség a globális városokban 716

Városi közigazgatás a globalizáció korában 716 KÖVETKEZTETÉS: A NAGYVÁROSOK SZEREPE

A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁSBAN 721

Ajánlott olvasmányok . 723

Internetes források 723

22. fejezet • KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK

A KÖRNYEZET MINT SZOCIOLÓGIAI KÉRDÉS 727

KÖZÖS KÖRNYEZETÜNK 728 A növekedés határai 728 Fenntartható fejlődés 729 Fogyasztás, szegénység és a környezet 729

Veszélyforrások 731 TECHNOLÓGIAI EREDETŰ KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 737

Globális felmelegedés 738 Genetikailag módosított élelmiszerek 743

A globális „kockázattársadalom" 746

ELŐRETEKINTÉS 748

Ajánlott olvasm ányok 750

Internetes források 750 IRODALOM ALAPFOGALMAK MUTATÓ 751 775 797

(15)

Előszó az ötödik

kiadáshoz ^

Könyvem negyedik kiadása a 2001. szeptember 11-i eseményeket megelő zően jelent meg. Az ötödik kiadásban igyekeztem lépést tartani társadalmi világunk jelentős változásaival, taglalva az említett eseményeket követő éve ket is, ezért a szöveget egyrészt alaposan átdolgoztam, aktualizáltam, más részt jócskán belefoglaltam új anyagokat is. Akárcsak a korábbi kiadásokban, ezúttal is arra törekedtem, hogy könyvem olvasmányos, érdekfeszítő legyen, ugyanakkor tartalmazza a tudományág legújabb eredményeit. A kötetben most először részletesen foglalkozom a globális egyenlőtlenséggel, a terro rizmussal, az egyéni életúttal, az öregedéssel, a fogyatékossággal és más új, időszerű témákkal. Ezeket az új részeket úgy próbáltam összeilleszteni a ko rábbi kiadásokból megtartásra érdemesnek bizonyult szövegrészekkel, hogy a könyv ezután is méltó legyen az elismerésre, és a szociológiatanítás napra kész alapművének tekintsék.

(16)

Köszönetnyilvánítás

Itt mondok köszönetet mindenkinek, aki segített könyvem elkészítésében. Hálás vagyok az előző kiadás sok olvasójának hasznos észrevételeikért. Az ötödik kiadás nem készülhetett volna el Simon Griffiths tevékeny részvétele nélkül, aki hónapokat szentelt a kötet gondozásának. Ha e könyv bármilyen beccsel bír, az éppúgy az ő érdeme, mint az enyém. Sokkal tartozom neki ezért.

Szeretnék köszönetet mondani azoknak a társadalomtudósoknak, akik könyvem készülőfélben lévő fejezeteit véleményezték. Oly sokan voltak, hogy nehéz volna felsorolni őket, de észrevételeik rengeteget segítettek. Ki adóm, a Polity Press munkatársai közül főként John Thompsont, David Hel-det, Gill Motley-t, Neil de Cortot és Breffni O'Connort illeti köszönet. Emma Longstaff alapvető szerepet játszott a könyvkészítés teljes folyamatában. Nagyszerű volt vele dolgozni. Sarah Dancy a szöveggondozásban remekelt, nagyon hálás vagyok, hogy semmi nem kerülte el a figyelmét, és mindig megtalálta a legjobb megoldást.

Végül köszönettel tartozom Alena Ledenevának a fáradhatatlan támogatá sért és biztatásért.

(17)

A kötet tartalmáról

Ez a könyv abban a hitben íródott, hogy a szociológia kulcsszerepet játszik a modern szellemi életben és központi helyet foglal el a társadalomtudomá nyok között. Olyan könyvet igyekeztem írni, amely amellett, hogy több vo natkozásban eredeti, taglalja a kortárs szociológusokat érdeklő legfontosabb problémákat is. Kerültem a túl bonytmiltrfogalmak bevezetését, ugyanakkor a különböző fejezetekben kitérek a tudományág legújabb elképzeléseire, ku tatási eredményeire. Remélem, hogy eljárásom semmiféleképpen nem elfo gult, és a szükséges szelekció ellenére ismertetni tudom az összes fontos szociológiai nézőpontot.

FŐBB TÉMAKÖRÖK

A könyvet egy sor alaptéma köré rendeztem, ezek mind sajátos jelleget köl csönöznek munkámnak. Az egyik fő téma a változó világ. A szociológia azok nak az átalakulásoknak köszönheti létét, amelyek kiszakították a Nyugat ipa rosodó társadalmi rendjét a korábbi társadalmakra jellemző életformákból. Az így létrejött világ a szociológiai elemzés legfőbb tárgya. A társadalmi vál tozások üteme azóta is szakadatlanul nő, és lehetséges, hogy olyan alapvető változások előtt állunk, mint amelyek a 18. század végén és a 19. században zajlottak le. A szociológia legfontosabb feladatai közé tartozik mind a múlt ban történt átalakulások feltérképezése, mind pedig a ma zajló változások fő irányainak megragadása.

A kötet második fő témája a globalizálódó társadalmi élet. A szociológiá ban túl sokáig uralkodott az a nézet, hogy minden társadalmat önmagában, külön lehet tanulmányozni. A múltban sem léteztek egymástól elszigetelt társadalmak, napjainkban pedig egyértelműen az egész világra kiterjedő in tegráció folyamatainak felgyorsulását tapasztalhatjuk. Ez világosan megmu tatkozik például az egész világot átfogó nemzetközi kereskedelemben. A glo-balizációt azért is lényegesnek tartom, mert ma igen fontos az iparosodott és a fejlődő világ kölcsönös függősége. Könyvem első, 1989-es kiadásában újdonságnak számított, hogy foglalkoztam a globalizáció hatásával, az efféle vizsgálódás akkoriban még a tudományág technikai jellegűbb területein is gyerekcipőben járt. Azóta jóval több vitát kavar a globalizáció, amely maga is sokat fejlődött, akárcsak a hozzá kapcsolódó egyes információtechnológiai változások.

Harmadszor: a könyvben erősen érvényesül az összehasonlító szemlélet mód. A szociológiát nem lehet úgy tanítani, hogy egy-egy társadalom intéz ményeinek a bemutatására szorítkozunk. Bár elsősorban Nagy-Britanniával foglalkozom, a témák tárgyalását más kultúrákból merített sokszínű anyag teszi kiegyensúlyozottá. Ebbe főként más nyugati országokban végzett ku tatások tartoznak, de gyakran hivatkozom Oroszországra és a kelet-európai társadalmakra is, amelyekben lényeges változások zajlanak. A könyv lénye gesen több anyagot tartalmaz a világ szegényebb országairól, mint a koráb ban megjelent szociológiai alapművek. Ezenfelül nagy hangsúlyt fektetek a szociológia és az antropológia kapcsolatára, mert vizsgálódási körük jelentős mértékben megegyezik. Mivel ma a világ különböző társadalmai szoros kö telékekkel kapcsolódnak egymáshoz, és szinte teljesen eltűntek a

(18)

tradicio-nális társadalmi rendszerek, a szociológia és az antropológia is egyre inkább összeolvad.

A negyedik téma a szociológia szükségképp történeti szemlélete. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy vázoljuk egy-egy esemény történeti kontextusát. Az utóbbi években a szociológia egyik legfontosabb fejleménye, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a történeti elemzés. Ez úgy értendő, hogy nem ki zárólag a múltat vetjük alá szociológiai vizsgálatnak, hanem jelenlegi in tézményeinket is megpróbáljuk érthetőbbé tenni a történeti megközelítés segítségével. Könyvemben mindenütt kitérek a történeti szociológia újabb eredményeire, a legtöbb fejezetben ez adja az értelmezési keretet.

Ötödször: a szövegben végig megkülönböztetett figyelmet szenteltem a

társadalmi nemmel kapcsolatos kérdéseknek. A társadalmi nem vizsgálata

ma már a szociológia egyik önálló területének számít - e kötetben is egy teljes fejezetet szántam a témához kapcsolódó elméleti munka és kutatás fel térképezésére (12. fejezet). Ugyanakkor a nemek viszonyának kérdései any-nyira lényegesek a szociológiai elemzésben, hogy nem utalhatók egyszerűen a tudományág egyik alosztályába. Ezért több fejezet is tartalmaz a társadalmi nemmel foglalkozó részt. \ /

A hatodik téma a mikro- és makroszintek összefüggése. A kötetben sokszor rámutatok, hogy a mikroszinten zajló interakció hat a szélesebb társadalmi folyamatokra, és a makroszintű folyamatok is befolyásolják mindennapi éle tünket. Mindig felhívom az olvasók figyelmét arra, hogy jobban megérthe tünk egy-egy társadalmi szituációt, ha mikro- és makroszinten is elemezzük.

Az utolsó téma a társadalmi és a személyes kapcsolata. A szociológiai gon dolkodás nagy segítség önmagunk megértéséhez, az önismeret révén pedig jobban megérthetjük a társadalmi világot. A szociológiatanulás felszabadító élmény lehet: általa átláthatjuk mások helyzetét, fejleszthetjük képzelőerőn-ket, új nézőpontokból mutatja meg viselkedésünk mozgatórugóit, és segít megismerni a miénkétől különböző kulturális környezeteket. Az így születő szociológiai elképzelések megkérdőjelezik a dogmákat, a kulturális sokszí nűség megbecsülésére tanítanak és segítik megérteni a társadalmi intézmé nyek működését, ezáltal a szociológia gyakorlata az emberi szabadság lehe tőségeit javítja.

(19)

A kötet felépítéséről

Kötetem nem az alapvető szociológiai fogalmak elvont fejtegetésével kezdő dik. Ezeket inkább a könyv végén foglaltam egy bővebb, átfogó fogalomtárba, amelyben az olvasó haszonnal tallózhat, egy helyen találhatja meg a korábbi fejezetekben említett fontosabb_azoeielégiai szakkifejezéseket. A kötet szö vegében vastag betűs kiemelés jelöli az Alapfogalmakban szereplő terminu sokat. Végig arra törekedtem, hogy az olvasó konkrét példáim révén köny-nyebben megértse az ismertetett gondolatokat, elképzeléseket és elmélete ket. E példák rendszerint szociológiai kutatásokból származnak, de gyakran merítettem szemléltető anyagot más forrásokból is (például újságcikkekből). Igyekeztem a lehető legegyszerűbb és legközvetlenebb stílusban fogalmazni, ugyanakkor megpróbáltam minél érdekesebb, minél inkább „meglepetések kel teli" könyvet írni.

A fejezetek sorrendjét is úgy alakítottam, hogy az olvasó fokozatosan mind mélyebb ismereteket szerezzen a szociológia különböző területeiről, mi közben arra is ügyeltem, hogy a könyv többféleképp is forgatható, az egyes kurzusok igényeihez igazítható legyen. Különösebb veszteség nélkül lehet egy-egy fejezetet kihagyni vagy más sorrendbe állítani. Mindegyik fejezet többé-kevésbé önálló egységet alkot, miközben a megfelelő helyeken más fejezetekhez is kapcsolódik.

A fejezetek végén felsorolt internetes források kiindulópontul szolgálnak az emberekkel és a szociológiával kapcsolatos információk gazdag tárházá hoz, amelyet a világháló kínál. Emellett a kötet külön honlappal is kiegészül, amely bőséggel tartalmaz további anyagokat (elérhető a http://www.polity.co.

uk/giddens5 címen). Itt az oktatók és a diákok egyaránt számtalan olyan for

rást találhatnak, amely kritikai gondolkodásra ösztönöz és segíti az elmé lyülést könyvem egy-egy témájában. így fontos új dimenzióval egészül ki a Szociológia ötödik kiadása, amely szándékaim szerint egyaránt hasznára válik azoknak, akik e tudományágat tanítják, és azoknak is, akik most ismer kednek vele.

(20)

Ml A

SZOCIOLÓGIA?

A SZOCIOLÓGIAI SZEMLELET

Szociológiai tanulmányok

A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS KIALAKULÁSA Elméletek, elméleti megközelítések

Az első teoretikusok

Újabb szociológiai szemléletmódok Elméletalkotás a szociológiában

Elemzési szintek: mikro- és makroszociológia MIRE JÓ A SZOCIOLÓGIA?

Összefoglalás Internetes források

(21)

Ma, a 21. század elején olyan világban élünk, amely igencsak nyugtalanító, ugyanakkor fényes jövőt ígérf Ez a világ az állandó változások korát éli, mély konfliktusok, feszültségelfés társadalmi szakadékok jellemzik, miközben a modern tech nológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a ter mészeti környezet ellen. Ugyanakkor irányíthat juk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket, ami a korábbi nemzedékek számára teljesen el képzelhetetlen volt.

Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbö zik ennyire az életünk szüleink, nagyszüleink éle tétől? Vajon mit hoznak majd az eljövendő vál tozások? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia, az a tudományág, amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben.

A szociológia az ember társas életével, a cso portokkal és a társadalmakkal foglalkozó tudo mány. Lenyűgöző, rabul ejtő vállalkozás, hiszen magunkat vizsgáljuk: azt, hogy hogyan viselke dünk társas lényként. A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág, éppúgy beletartozik az egyé nek közötti futó utcai találkozások elemzése, mint a globális társadalmi folyamatoknak, pél dául az iszlám fundamentalizmus erősödésének a boncolgatása.

A legtöbben úgy szemléljük a világot, hogy nem szakadunk ki életünk megszokott keretéből. A szociológia megmutatja, hogy sokkal tágabb keretben kell látnunk, miért vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk, és miért cselekszünk úgy, ahogyan cselekszünk. Arra tanít minket, hogy amit természetesnek, szükségszerűnek, jónak vagy igaznak tekintünk, az talán nem az, és hogy életünk „adottságait" a történelmi és társadalmi erők jócskán befolyásolják. A szociológiai szem lélet alapfeltétele, hogy megértsük, hogyan - alig észrevehetően, mégis sokféleképp, sok minden ben - tükröződnek társadalmi tapasztalataink kontextusai egyéni életünkben.

A SZOCIOLÓGIAI SZEMLÉLET

A szociológiai gondolkodásmód elsajátítása (más szóval látóterünk szélesítése) azt jelenti, hogy ki kell bontakoztatnunk a képzelőerőnket. A szocio lógiatanulás nem lehet csupán az ismeretek meg

szerzésének rutinszerű folyamata. A szocioló gus olyasvalaki, aki képes elszakadni személyes körülményeitől, attól, ami körülveszi, és tágabb kontextusba tudja helyezni a dolgokat. A szocio lógiai munka alapja az, amit egy amerikai szerző, C. Wright Mills találóan szociológiai

képzelő-erőnek nevezett (Mills 1970).

A szociológiai képzelőerő mindenekelőtt /azt követeli tőlünk, hogy elvonatkoztassunk min dennapi életünk szokványos cselekvéseitől, pró báljuk új módon szemlélni őket. Vegyük azt az egyszerű példát, hogy megiszunk egy csésze ká vét! Szociológiai szemszögből mit mondhatnánk viselkedésünk e látszólag érdektelen mozzanatá ról? Rengeteget.

Először is rámutathatunk, hogy a kávé nem csupán ital, hanem a naponta ismétlődő társadal mi rítusok részeként szimbolikus értékkel is bír. A kávéiváshoz kapcsolódó rituálé gyakran sok kal fontosabb, mint magának az italnak az elfo gyasztása. Sok nyugati számára a reggeli kávézás köré szerveződik egy személyes szokás: fontos első lépés, amellyel a napjuk indul. Ezt sokszor a nap későbbi részében másokkal közös kávézás követi, amely a társas rituálé alapja. Ha két em ber megbeszéli, hogy együtt kávéznak, akkor va lószínűleg a találkozás és a beszélgetés fontosabb számukra, mint maga az ital. Az evés-ivás min den társadalomban alkalom a társas interakcióra, a rituális cselekvésre - ezek bőven adnak vizsgái nivalót a szociológiai elemzésnek.

Másodszor: a kávé drog, amely koffeintartalmá nál fogva serkenti az agyműködést. Sokan azért isznak kávét, mert „feldobja" őket. A kávészüne tek elviselhetőbbé teszik a hivatalban eltöltött hosszú napot vagy az éjszakába nyúló tanulást. A kávé szokásformáló anyag, a nyugati kultúrák ban azonban az emberek többsége a szenvedélyes kávéfogyasztókat nem tekinti „kábítószeresek nek". Az alkoholhoz hasonlóan a kávé is társa dalmilag elfogadott kábítószer, szemben például a marihuánával. Ugyanakkor vannak olyan kul túrák is, amelyek tolerálják a marihuána-, sojt, a kokainfogyasztást is, de nem helyeslik a kávé- és az alkoholfogyasztást. A szociológusokat az ér dekli, miért vannak ilyen különbségek.

Harmadszor: a kávéivó bekerül a társadalmi és gazdasági kapcsolatok egész világra kiterjedő, rendkívül bonyolult rendszerébe. A kávé olyan

(22)

Az is egy társas rituálé része, ha kávézni megyünk a barátainkkal. termék, amely bolygónk leggazdagabb részeit kö

ti össze a legszegényebbekkel: a gazdag orszá gokban nagy mennyiségben fogyasztják, mégis főként szegény országokban termesztik. Az olaj mellett a kávé a legértékesebb árucikk a nem zetközi kereskedelemben; sok ország számára a legnagyobb bevételi forrás. A kávé termesztése, szállítása és elosztása szükségessé teszi számta lan, a kávéivótól sok ezer mérföldnyire élő em ber folyamatos egymás közötti ügyletét. Az ilyen globális tranzakciók tanulmányozása a szocioló gia fontos feladata, mivel manapság életünket je lentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok.

Negyedszer: amikor kávénkat kortyolgatjuk, nem is gondolunk arra, milyen múltbeli társa dalmi és gazdasági fejlődési folyamatok eredmé nye ez az ital. A nyugati étrend számos egyéb is mert összetevőjével együtt - mint a tea, a banán, a burgonya és a cukor - a kávét is csak az 1800-as évek vége óta fogyasztják széles körben (az elit körében már korábban divatossá vált a kávézás). Bár a kávé a Közel-Keletről származik, tömeges fogyasztása mintegy két évszázaddal ezelőtt, a Nyugat gyarmati terjeszkedésével kezdődött. Ma gyakorlatilag minden Nyugaton fogyasztott kávé

olyan térségekből érkezik, amelyeket annak ide jén európai országok gyarmatosítottak (Dél-Ame rikából és Afrikából), vagyis semmiféle értelem ben nem „természetes" része a nyugati étrend nek. A gyarmati örökség óriási hatást gyakorolt a globális kávékereskedelem fejlődésére.

Ötödször: a kávé a mai globalizációról, nem zetközi kereskedelemről, emberi jogokról és kör nyezetpusztításról folyó viták középpontjában álló termék. A kávé népszerűségének növeke désével márkanevekkel differenciált és politiká val átitatott termékké vált: ma már a fogyasztó életstílusát határozza meg, milyen kávét választ és hol veszi meg. Van, aki úgy dönt, hogy csak olyan kávét iszik, amely organikus, koffeinmen tes, vagy amelyet a „méltányos kereskedelem" keretei közt értékesítenek (olyan rendszereken keresztül, amelyekben a fejlődő országok kis termelői a teljes piaci árat megkapják). Van, aki a Starbuckshoz hasonló, „nagyüzemi" üzletlán cokkal szemben a „független" kávéházakat pár tolja. A kávékedvelők elhatározhatják, hogy nem vesznek olyan országból kávét, amely nem tart-1)

ja tiszteletben az emberi jogokat és nem törek szik a környezet védelmére. A szociológusok azt igyekeznek megérteni, hogyan szerezhetnek tu domást az emberek a globalizáció révén a

(23)

föld-A méltányos kereskedelemben részt vevő dél-amerikai szövetkezet kávészemeket válogató munkásainak a kávé

biztosít megélhetést.

kerekség távoli tájain zajló fontos eseményekről, hogy aztán új ismereteiket hasznosítva éljenek és cselekedjenek.

Szociológiai tanulmányok

A szociológiai képzelőerő segítségével felismer hetjük, hogy sok olyan esemény, amely látszó lag csak az egyént foglalkoztatja, valójában szé lesebb körben érvényes kérdéseket vet fel. Pél dául a válást nehezen dolgozza fel az, aki megéli - Mills ezt hívja személyes gondnak (personal trouble) -, ugyanakkor rámutat, hogy a válás egy, a mai Nagy-Britanniához hasonló társadalom ban közösségi ügy (public issue) is: a házasságok több mint harmada tíz éven belül felbomlik. Ve hetjük példának a munkanélküliséget is, amely személyes tragédia lehet annak, akit kitesznek az állásából, és nem tud másikat találni. Mégis jó val többről van szó, mint egy-egy ember kétség beeséséről, ha egy társadalomban milliók kerül nek ugyanilyen helyzetbe: közüggyé válik, amely sokakat foglalkoztató társadalmi trendeket jelenít meg.

Próbálja most olvasóm ilyen szemmel nézni a saját életét! Nem kell feltétlenül aggasztó ese ményekre gondolnia. Vegyük például azt, hogy miért lapozgatja a könyvemet, miért döntött úgy, hogy szociológiát tanul! Lehet, hogy fanyalgó egyetemi hallgató, akinek azért kell szociológiát tanulnia, hogy megszerezze a diplomáját. Vagy lehet lelkes olvasó, aki szeretne elmélyedni a tárgyban. Bármi is az indítéka, olvasómnak - bár talán nem is tud róla - sok közös jellemzője lehet másokkal, akik érdeklődnek a szociológia iránt. Egyéni döntése a tágabb társadalomban elfoglalt helyzetét tükrözi.

A 18. századi Nagy-Britannia elitje számára a kávéház szol gált a társalgás és a politikai szervezkedés legfőbb szín

tereként.

Nézzük, illenek-e az olvasóra a következő jel lemzők! Fiatal? Fehér? Értelmiségi vagy szellemi foglalkozású? Végzett vagy most is végez rész idős munkát, hogy kiegészítse jövedelmét? Ha befejezi az iskolát, szeretne jó álláshoz jutni, de nem lelkesedik a tanulásért? Nem tudja igazán, mi a szociológia, de úgy véli, hogy valamiképp összefügg azzal, hogyan viselkednek az emberek egy-egy csoportban? - Ezekre a kérdésekre álta lában olvasóim több mint háromnegyede igennel válaszol. Az egyetemi hallgatók nem a népesség átlagos tagjai, hanem többnyire jobb helyzetű családokból származnak. Attitűdjeik rendszerint hasonlóak barátaik és ismerőseik attitűdjeihez. Társadalmi hátterünk igen nagy mértékben meg határozza, milyen döntéseket tartunk elfogadha tónak.

De tegyük fel, hogy az olvasó a fenti kérdések^ egyikére-másikára nemmel válaszol! Lehet, hogy egy kisebbség tagja vagy szegénységben él. Talán már középkorú vagy idősebb. Épp ebből

(24)

követ-keztethetünk azonban más jellemzőire. Valószí nűleg meg kellett küzdenie azért, hogy idáig jus son; talán szembe kellett néznie barátai és mások ellenérzéseivel, amikor megmondta nekik, hogy egyetemre készül; vagy lehet, hogy felsőfokú ta nulmányait főfoglalkozású szülőként folytatja.

Bár mindannyiunkat befolyásol a társadalmi környezetünk, amelyben mozgunk, viselkedésün ket nem egyszerűen ez a környezet határozza meg. Egyéniségünket mi alakítjuk ki. A szocioló gia azt az összefüggést hivatott vizsgálni, hogyan formál minket a társadalom és hogyan formáljuk önmagunkat. Tevékenységünk egyszerre struk turálja - alakítja - a körülöttünk lévő társadalmi világot és ugyanakkor strukturálódik is e társa dalmi világ hatására.

A társadalmi struktúra fogalma fontos szere pet játszik a szociológiában. Arra utal, hogy éle tünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlen szerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshal mazokból állnak, hanem strukturáltak, sajátos módon meghatározott mintába rendeződnek. Vi selkedésünkben és az egymással kialakított kap csolatainkban vannak ugyan szabályszerűségek, de a társadalmi struktúra nem hasonlítható va lamilyen fizikai struktúrához, például egy épü lethez, amely az emberi cselekvéstől függetlenül létezik. Az emberi társadalmakban sosem szűnik meg a strukturálódás folyamata, minden pilla natban átalakítják őket elemi alkotórészeik, „épí tőköveik": a magunkfajta emberek.

Térjünk vissza a kávé példájához! Az a csésze kávé nem magától kerül az asztalunkra. Mi dön tünk például arról, hogy melyik kávézóba me gyünk, hogy tejes- vagy presszókávét iszunk-e. Amikor - több millió embertársunkhoz hason lóan - meghozzuk ezeket a döntéseket, akkor for máljuk a kávé piacát, hatunk a kávétermelők éle tére, akik tőlünk óriási távolságra, a világ másik felén is élhetnek.

A SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS

KIALAKULÁSA

Sokan meghökkennek a többféle megközelítés től, amelyeket szociológiai tanulmányaik kezde tén megismerhetnek. A szociológia tudomány területén sosem alakult ki egységes törzsanyag a mindenki számára elfogadható elképzelésekből. A szociológusok gyakran körömszakadtáig vi tatkoznak arról, miként kell tanulmányozni az emberi viselkedést, és hogyan lehet a legjobban értelmezni a kutatási eredményeket. Vajon ők miért nem tudnak megegyezni egymással úgy, mint a természettudományok művelői? A válasz

a tudományág természetében keresendő: a szo ciológia a mi életünkkel, a mi viselkedésünkkel foglalkozik, és nincs könnyű dolgunk, ha önma gunkat próbáljuk tanulmányozni.

Elméletek, elméleti megközelítések

Például amikor egy olyan összetett dolgot igyek szünk megérteni, mint az iparosodásnak a társa dalomra gyakorolt hatása, rögtön megmutatko zik, mennyire fontos az elméletalkotás a szocio lógiában. A tények feltárása megmutatja, hogyan történnek a dolgok; a szociológia azonban nem szorítkozhat a tények gyűjtésére, bármennyire fontosak, érdekesek (tény az, hogy ma reggel ká vét vettem, hogy bizonyos összeget fizettem érte, hogy a kávébabot Közép-Amerikában termesztet ték stb.). Azt is tudni akarjuk, miért történnek a dolgok, ehhez viszont magyarázó elméleteket kell kidolgoznunk. Például tudjuk, hogy az iparoso dás nagy hatást gyakorolt a modern társadalmak kialakulására, de honnan ered, milyen feltételek között indult meg maga az iparosodás? Miért ta lálhatunk eltéréseket különböző társadalmak iparosodási folyamatai közt? Miért tulajdonítunk szerepet az iparosodásnak a büntetési módszerek vagy a család- és házassági rendszerek változá saiban? Az efféle kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen az elméleti gondolkodás.

Az elméletalkotás során elvont értelmezéseket alakítunk ki, amelyekkel a megfigyelt szituációk széles köre magyarázható. Például az iparosodás ról alkotott elmélet kidolgozásakor igyekeznénk megragadni az ipari fejlődés különböző folyama tainak főbb közös jegyeit, és megpróbálnánk rá mutatni, hogy e jegyek közül melyek a legfonto sabbak a szóban forgó fejlődés magyarázatában. Persze a tényfeltárást és az elméletalkotást sosem lehet teljesen szétválasztani. Csak akkor alakít hatunk ki helytálló elméleti megközelítéseket, ha a tényfeltárás eszközeivel igazolhatók.

A tények értelmezéséhez elméletekre van szükségünk. Közkeletű tévedés, hogy a tények magukért beszélnek. Sok szociológus dolgozik elsősorban tényfeltárással, de ha ezt nem vala milyen elméleti tudásra alapozva teszik, aligha tudnak magyarázatot találni a modern társadal mak sokrétűségére. Ez akkor is igaz, ha a kutatást szigorúan gyakorlati céllal végzik.

A „gyakorlatias emberek" általában gyanak vók az elméletalkotókkal szemben, és szeretik azt hinni magukról, hogy „talpraesettek", ezért nem kell foglalkozniuk elvontabb gondolatokkal - mégis elmondhatjuk, hogy minden gyakorlati döntés alapja legalább részben valamilyen

(25)

el-I 1. FEJEZET

Brueghel fenti képén számos ember foglalatoskodik különös tevékenységekkel. Első pillantásra a festménynek nincs sok értelme. A címe azonban, a Flamand közmondások segít megérteni, miről van szó. A kép valójában több mint száz olyan szólást ábrázol, amelyek a festésekor, a 16. században közkeletűek voltak. Ehhez hasonlóan értelmezheti megfigyeléseit

a szociológus elméletek keretében. méleti feltevés. Például elképzelhető, hogy egy

üzleti vállalkozás vezetője ügyet sem vet az „el méletre". De bárhogyan is gondolkodik az üzleti tevékenységről, vannak elméleti feltevései, még ha gyakran kimondatlanok is. Mondjuk feltéte lezi, hogy alkalmazottait főként a pénz - a nekik juttatott bér - ösztönzi szorgos munkára. Ez az emberi viselkedés egyik elméleti értelmezése, rá adásul az iparszociológiai kutatásokból kiderül, hogy téves.

Elméleti megközelítés nélkül azt se tudnánk, mit keressünk, amikor vizsgálódni kezdünk vagy értelmezni próbáljuk egy kutatás eredményeit. Az elmélet azonban nem csak azért foglal el fontos helyet a szociológiában, mert segítségével meg világítható a kutatás során gyűjtött tények értel me. Az elméleti gondolkodásnak megoldást kell találnia az ember társadalmi életének vizsgálatá ban felmerülő általános problémákra, és még a filozófiai jellegű kérdésekre is választ kell adnia. Nem kínálkozik egyszerű megoldás, amikor meg próbáljuk eldönteni, milyen mértékben követhe

ti a szociológia a természettudományokat, vagy hogyan foglalhatjuk a legjobban fogalmi keretbe az emberi tudatot, cselekvést és intézményeket. A tudományunkban kibontakozott különféle el méleti megközelítések más-más módon láttak neki e kérdések megválaszolásának.

Az első teoretikusok

Mi, emberek mindig is kíváncsiak voltunk visel kedésünk mozgatórugóira. Az önmagunk meg ismerésére tett kísérletek azonban évszázadokon keresztül olyan gondolkodásmódokra épültek, amelyek nemzedékről nemzedékre hagyomá nyozódtak, és gyakran vallási formát öltöttek. (A modern tudomány megszületése előtt sokan hitték, hogy a természeti eseményeket, például a földrengést istenek vagy szellemek idézik elő.) Bár a korábbi idők szerzői is megvilágították az emberi viselkedés és társadalom természetét, a társadalom szisztematikus vizsgálata viszonylag)

(26)

új fejlemény, kezdete az 1700-as évek végére, az 1800-as évek elejére tehető. A szociológia szüle tésének hátteréül egy sor viharos erejű változás szolgált, amelyeket Európában az 1789-es francia forradalom és az ipari forradalom kezdete indí tottak el. Ezek a változások lerombolták a hagyo mányos életformákat, ezért a gondolkodóknak is új módon kellett értelmezniük a társadalom és a természet világát.

A fordulópontot az jelentette, hogy a vallás he lyett a tudományt állították a világ megértésének szolgálatába. A 19. századi gondolkodók ugyan olyan kérdéseket tettek fel, mint a mai szocioló gusok: Milyen az emberi természet? Miért szerve ződik így a társadalom? Hogyan és miért változ nak a társadalmak? Modern világunk gyökeresen eltér a múlt világától; a szociológia feladata, hogy segítsen megérteni, milyen a világ most, és mit tartogathat a jövő.

Auguste Comte

Egyedül nyilván senki nem alapíthat meg egy tel jes tudományágat, így a korai szociológiai gon dolkodás kialakulásához is sokan hozzájárultak. A legnagyobb szerepet közülük általában Au guste Comte-nak (1798-1857) tulajdonítják, ha másért nem, azért, mert tőle ered a „szociológia" szó. Comte eredetileg a „társadalmi fizika" meg nevezést alkalmazta, miután azonban a vele vi tatkozók is elkezdték használni ezt a kifejezést,

Auguste Comte (1798-1857)

szerette volna megkülönböztetni saját nézeteit, ezért alkotta meg a „szociológia" szót, hogy ne vet adjon a tárgynak, amelynek megalapítására készült:

Comte gondolkodása tükrözte kora kavargó eseményeit. A francia forradalom jelentős társa dalmi változásokat hozott, az erősödő iparosodás pedíg megváltoztatta a francia népesség tradicio nális életét. Comte olyan társadalomtudomány megteremtésére törekedett, amellyel éppúgy ma gyarázhatók a társadalmi világ törvényei, mint ahogyan a természettudomány magyarázza a fizi kai világ működését. Bár Comte felismerte, hogy mindegyik tudományágnak megvan a maga tár gya, úgy vélte, hogy mind egy közös logikára és az egyetemes törvények feltárására irányuló tu dományos módszerre épül. Éppen úgy, ahogyan a természeti világ törvényeinek fölfedezése révén irányíthatjuk és előre láthatjuk az eseményeket környezetünkben, az emberi társadalmat vezér lő törvények kipuhatolásával sorsunkat is irá nyíthatjuk és közelebb juthatunk az emberiség jólétének megteremtéséhez. Comte szerint a tár sadalom - akárcsak a fizikai világ - állandó tör vényeknek engedelmeskedik.

Comte a szociológiát pozitív tudománynak lát* ta: úgy vélte, hogy a szociológiában a társadalom tanulmányozása során ugyanazokat a szigorú tudományos módszereket kell alkalmazni, ame lyekkel a fizikában vagy a kémiában vizsgálják a világot. A pozitivizmus feltevése, hogy a tu domány csak megfigyelhető, közvetlen tapasz talással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Eszerint gondos, érzékeléssel történő megfigye lésekből olyan törvényekre következtethetünk, amelyek a megfigyelt jelenségek közötti összefüg gést magyarázzák. Az események közötti ok-oko zati kapcsolat megértésével a tudós előre láthat ja, hogyan fognak bekövetkezni a jövőbeli ese mények. A szociológia pozitivista megközelítése arra a meggyőződésre épül, hogy a megfigyelés ből, összehasonlításból és kísérletezésből szár mazó empirikus eredmények alapján ismereteket szerezhetünk a társadalomról.

Comte megalkotta a három stádium törvényét, amely kimondja, hogy a világ megismerésére irá nyuló emberi törekvések teológiai, metafizikai és pozitív szakaszokon haladnak át. A teológiai stádiumban a gondolkodást vallási eszmék vezé relték, valamint az a hit, hogy a társadalom Isten akaratának megnyilvánulása. A metafizikai stá diumban, amely nagyjából a reneszánsz idejére tehető, a társadalmat már nem természetfeletti, hanem természeti keretek között kezdték vizs gálni. A pozitív stádiumban, amelyet Koperni kusz, Galilei és Newton felfedezései és eredmér

(27)

nyei nyitottak meg, a tudományos módszereket igyekeztek alkalmazni a társadalmi világra is. E szemléletet követve Comte megállapította, hogy a szociológia az utolsóként, a fizikát, a kémiát és a biológiát követően kifejlődött tudomány, mégis minden tudomány közül a legjelentősebb és leg összetettebb.

Pályája későbbi szakaszában Comte nagysza bású terveket vázolt fel arról, hogyan lehetne, szociológiai nézőpontjának megfelelően^újjá-szervezni különösen a francia társadalmat, de általánosságban minden emberi társadalmat is. Sürgette az „emberiség vallásának" megalapítá sát, amely elképzelése szerint a hitet és dogmát mellőzve tudományos alapokra, főként a szocio lógiára épült volna. Comte nagyon is jól ismerte társadalmának állapotát, aggasztották az iparo sodás okozta egyenlőtlenségek, látta, hogy ezek a társadalom egységét veszélyeztetik. A hosszú távú megoldást úgy képzelte, hogy morális kon szenzust kell teremteni, amely az új egyenlőt lenségi minták ellenében segít szabályozni vagy összetartani a társadalmat. Bár Comte-nak a tár sadalom újjászervezéséről kialakított elképzelése sosem valósult meg, hozzájárulása a társadalom tudományának rendszerbe foglalásához és egy ségesítéséhez lehetővé tette, hogy a szociológia később magas szakmai színvonalú, elismert tu dománnyá váljon.

Émile Durkheim

Egy másik francia szerző, Émile Durkheim (1858-1917) írásai maradandóbb hatást gyakoroltak a modern szociológiára, mint Comte elképzelé sei. Noha Durkheim számos vonatkozásban tá maszkodott Comte munkájának egy-egy elemére, elődje elképzeléseit többnyire túlságosan speku latívnak, ködösnek tartotta, és úgy vélte, hogy Comte-nak nem sikerült végrehajtania tervét, a szociológia tudományos alapokra helyezését. Durkheim a szociológiát új tudománynak tekin tette, amely segíthet tisztázni a hagyományos fi lozófiai kérdéseket, ha ezeket empirikus módon vizsgálja. Comte-hoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a társadalmi élet elemzésében ugyanolyan objektivitásra kell törekedni, mint a természet tu dományos vizsgálata során. Durkheimnek a szo ciológiára vonatkozó híres első alaptétele: „A tár sadalmi tényeket dolgoknak kell tekintenünk!" Ezt úgy értette, hogy a társadalmi életet ugyan olyan pontosan lehet vizsgálni, mint a természet tárgyait vagy eseményeit.

Durkheim írásai a témák széles körét ölelik fel. Három fő témával foglalkozott: a

szocioló-Émile Durkheim (1858-1917)

gia mint empirikus tudomány jelentőségével, az egyén szerepének felértékelődésével és egy új társadalmi rend kialakulásával, valamint az er kölcsi tekintély forrásaival és jellegével. A kötet későbbi fejezeteiben, a vallás, a deviancia és "a: bűnözés, illetve a munka és a gazdasági élet tár gyalásakor is találkozhat az olvasó Durkheim el képzeléseivel.

Durkheim számára a szociológia fő feladata a

társadalmi tények vizsgálata. A szociológusnak

a szociológiai módszereket nem annyira az egyén, mint inkább a társadalmi tények vizsgálatában kell alkalmaznia: a társadalmi életnek azokkal az aspektusaival kell foglalkoznia, amelyek for málják az egyén cselekvését, például a gazdasági helyzettel vagy a vallás hatásával. Durkheim úgy vélte, hogy a társadalomnak megvan a maga sa ját valósága, vagyis a társadalom nem pusztán az egyes tagjai tetteinek és érdekeinek összessége. Szerinte a társadalmi tények olyan cselekvési, gondolkodási vagy érzelmi módozatok, amelyek az egyénen kívüli, külső tényezők, és megvan a maguk - az egyes emberek életén és látásmódján túli - realitása. A társadalmi tények egy másik jellemzője az, hogy kényszerítő erővel bírnak az egyénekkel szemben. Korlátozó jellegüket azon ban az emberek gyakran nem látják

(28)

kényszerí-Durkheim tanulmánya az öngyilkosságról

Az egyén és a társadalom viszonyát feltáró klasz-szikus szociológiai tanulmányok egyike Durk heim 1897-es elemzése az öngyilkosságról (Durkheim 2003a). Bár az emberek szabad aka rattal és választási lehetőségekkel bíró egyénnek tekintik magukat, viselkedésüket gyakran társa dalmi minták és elvárások formálják. Durkheim tanulmánya rámutatott, hogy a társadalmi világ még egy olyan igencsak személyes cselekményre is hat, mint az öngyilkosság.

Bár Durkheim vizsgálata előtt is végeztek ku tatásokat az öngyilkosságról, elsőként ő adott rá szociológiai magyarázatot. A korábbi írások is elis merték a társadalmi tényezők hatását, de az egyén hajlamát az öngyilkosságra a faji hovatartozással, az éghajlattal vagy az elmezavarral próbálták in dokolni. Durkheim szerint azonban az öngyilkos ság társadalmi tény, amely csak más társadalmi tényekkel magyarázható. Nem pusztán egyéni tet tek végeredménye, hanem olyan jelenség, amely mintákba rendeződő jellemzőket hordoz.

A hivatalos franciaországi öngyilkossági adatok magyarázata során Durkheim arra a következte tésre jutott, hogy bizonyos emberek másoknál hajlamosabbak öngyilkosságot elkövetni. Például felfedezte, hogy az öngyilkosok között több a fér fi, mint a nő, több a protestáns, mint a katolikus, több a jómódú, mint a szegény, és több az egye dülálló, mint a házas. Azt is megfigyelte, hogy az öngyilkosságok aránya háború idején általában alacsonyabb, gazdasági változás vagy bizonyta lanság idején pedig magasabb.

Ezekből a vizsgálati eredményekből Durkheim megállapította, hogy vannak olyan, az egyénen kívüli társadalmi erők, amelyek meghatározzák az öngyilkosságok arányát. Magyarázatát a társadal mi szolidaritás fogalmára és a társadalmat össze tartó tényezők két típusára építette: a társadalmi integrációra és a társadalmi szabályozásra. Úgy vélte, hogy kevésbé hajlamosak öngyilkosságot elkövetni azok, akik erősen kötődnek társadalmi csoportokhoz, és akiknek a vágyait, törekvéseit társadalmi normák szabályozzák. Az integráció és a szabályozás relatív megléte vagy hiánya szerint az öngyilkosság következő négy típusát külön böztette meg:

Az egoista öngyilkosságot alacsony fokú tár sadalmi integráció jellemzi, és akkor következik be, ha az egyén elszigetelődik, illetve csoportkö telékei gyengülnek vagy megszakadnak. Például a katolikusok alacsonyabb öngyilkossági aránya erős társadalmi közösségükkel magyarázható, míg a protestánsok személyes és erkölcsi szabad

sága azt jelenti, hogy „egyedül állnak" Isten színe előtt. A házasság úgy véd az öngyilkosságtól, hogy az egyént stabil társas kapcsolatba foglalja, míg az egyedülállók elszigeteltebbek a társadalmon be lül. Dui-Jdretm szerint a háború idején tapasztal ható alacsonyabb öngyilkossági arányt a fokozot tabb társadalmi integráció jelének tekinthetjük.

Az anómiás öngyilkosságot a társadalmi szabá lyozás hiánya okozza. Durkheim ezzel az anómia társadalmi feltételeire utalt, amikor a társadalom gyors változása vagy instabilitása miatt az em berek „normák nélkül" maradnak. A normák és vágyak állandó vonatkoztatási pontjának elve szítése - például a gazdasági rend megbomlása vagy személyes összezördülések, mondjuk válás idején - felboríthatja az emberek lehetőségei és vágyai közötti egyensúlyt.

Az 3/fm/'sfa~öflgyjlkosság akkor következik be, amikor az egyén „túlintegrált" (túl erősek a társa dalmi kötelékei), és a társadalmat többre értékeli önmagánál. Ebben az esetben az öngyilkosság a „nagyobb jóért" hozott áldozat. A japán kamika ze pilóták vagy az iszlám „öngyilkos merénylők" ilyen altruista öngyilkosok. Durkheim úgy látta, hogy ez a típus a tradicionális társadalmakra jel lemző, amelyekben fennmaradt a mechanikus szolidaritás.

Az utolsó típus a fatalista öngyilkosság. Bár Durkheim ezt a típust a maga korában kisebb je lentőségűnek tekintette, úgy vélte, hogy akkor kö vetkezik be, amikor a társadalom túlszabályozza az egyént. Az egyén elnyomása azt eredményezi, hogy a sorssal vagy a társadalommal szemben te hetetlennek érzi magát.

Az öngyilkossági arányok társadalmanként kü lönböznek, de szabályos mintázatokat mutatnak, ha hosszabb időtartamot vizsgálunk. Durkheim ezt bizonyítéknak tekintette arra, hogy vannak az öngyilkossági arányt befolyásoló, egységesen ható társadalmi erők. Az öngyilkossági arányok vizsgálata feltárja, hogyan ismerhetünk fel általá nos társadalmi mintákat az egyéni tettekben.

Az öngyilkosság megjelenése óta sokat vitat ták a tanulmányt, főként azt kifogásolva, hogy Durkheim hivatalos statisztikákat használt, nem vette figyelembe az öngyilkosságot befolyáso ló nem társadalmi hatásokat, és mindenképp egyetlen osztályozási rendszerbe akarta foglalni az öngyilkosság összes típusát. Ennek ellenére a tanulmány ma is klasszikusnak számít, és alapve tő megállapítása helytálló: még az öngyilkosság látszólag személyes aktusa is szociológiai magya rázatot követel.

(29)

tőnek, mert általában szabad akaratukból enge delmeskednek a társadalmi tényeknek, hiszen meggyőződésük, hogy nincs más választásuk. Durkheim kifejti, hogy az emberek gyakran nem is tesznek mást, csak társadalmuk általános min táit követik. A társadalmi tények sokféleképpen korlátozhatják az emberi cselekvést, az egyénre kiszabott büntetéstől (például ha bűncselekmény ről van szó), a társadalmi elutasításig (elfogadha tatlan viselkedés esetén) vagy (a nyelvi szabályok megsértésekor) az egyszerű félreértésig.

Durkheim elismerte, hogy a társadalmi ténye ket nehéz vizsgálni: mivel láthatatlanok és meg-foghatatlanok, nem lehet őket közvetlenül megfi gyelni, jellemzőiket inkább közvetve kell feltárni: hatásaik elemzésével, vagy annak vizsgálatával, hogyan próbálták őket kifejezni törvényekben, vallási szövegekben vagy írott illemszabályok ban. Durkheim hangsúlyozta, hogy a társadalmi tények vizsgálata során az előítéletek és ideoló giák figyelmen kívül hagyására kell törekedni. A tudományos szemlélet az érzékelés útján sze rezhető bizonyítékokra nyitott, a kívülről készen kapott elképzelésektől mentes elmét követel. Durkheim úgy vélte, hogy tudományos koncep ciók csak a tudományos gyakorlatból születhet nek. Arra biztatta a szociológusokat, hogy a dol gokat a maguk valóságában vizsgálják és olyan új koncepciókat alkossanak, amelyek a társadalmi dolgok igazi természetét tükrözik.

A szociológia többi alapítójához hasonlóan Durkheim is mindenekelőtt a társadalmakat át alakító változásokkal foglalkozott. Főként a tár sadalmi és morális szolidaritás érdekelte, más szóval az, hogy mi tartja össze a társadalmat és akadályozza meg annak káoszba süllyedését. Szolidaritás akkor áll fenn, ha az egyéneket si kerrel integrálják társadalmi csoportokba és tevé kenységüket közös értékek, szokások révén sza bályozzák. Első jelentős, A társadalmi munka

megosztásról című művében (1893) Durkheim a

társadalmi változás olyan elemzését adta, amely nek értelmében az ipari kor kezdetén egy újfajta szolidaritás jelent meg (Durkheim 2001). A fej tegetés során Durkheim szembeállította a szoli daritás két - mechanikus és organikus - típusát, és ezeket összekapcsolta a munkamegosztással, a különböző foglalkozások egyre fokozódó elkü lönülésével.

Durkheim szerint mechanikus szolidaritás jel lemzi a tradicionális kultúrákat, amelyekben a munkamegosztás kis mértékű. Mivel a társada lom tagjainak többsége hasonló foglalkozást űz, összekötik őket a közös tapasztalatok és nézetek. A közös nézetek gátló erejűek: a közösség azon nal megbüntet mindenkit, aki szembefordul a

konvencionális életmóddal, ezért nincs sok tere az eltérő egyéni vélemények kifejezésének. Tehát a mechanikus szolidaritás alapját a konszenzus és a hasonló meggyőződés képezik. Az ipar- és városfejlődés erői azonban fokozták a munka megosztást, ami hozzájárult e szolidaritásforma felbomlásához. A feladatok specializálódása és az egyre erősebb társadalmi differenciálódás a fejlett társadalmakban új rend kialakulását ered ményezte, amelyet Durkheim szerint organikus szolidaritás jellemez. Az organikus szolidaritású társadalmakat az emberek kölcsönös gazdasá gi függősége és mások szerepének a felismerése tartja össze. A munkamegosztás fokozódásával az emberek egyre inkább egymásra utaltak, mert mindenkinek olyan árukra és szolgáltatásokra van szüksége, amelyet más foglalkozásúak bizto sítanak. A társadalmi konszenzus megteremtésé ben a közös nézeteket a gazdasági reciprocitás és a kölcsönös függőség viszonyai váltják fel.

De a modern világban a változások annyira in tenzívek, ütemük annyira gyors, hogy komoly társadalmi nehézségeket okoznak. Bomlaszthat ják a tradicionális életstílusokat, erkölcsöket, vallási hiedelmeket és a mindennapi élet min táit, miközben nem adnak egyértelmű új értéke ket. Durkheim ezeket a bomlasztó feltételeket az

andmia fogalmával kapcsolta össze: a céltalanság

vagy reménytelenség érzésével, amelyet a mo dern társadalmi élet kelt. A modern társadalom fejlődés lerombolta a tradicionális erkölcsi ko látok és minták nagy részét, amelyeket korábban a vallás biztosított, és ez a modern társadalmak sok tagjában olyan érzést kelt, hogy nincs értel me az életének.

Durkheim egyik legismertebb tanulmányában az öngyilkosságot elemzi (lásd a keretes részt az előző oldalon). Az öngyilkosság látszólag tisztán személyes cselekedet, teljes egészében a rendkí vüli személyes boldogtalanság következményé nek tűnik. Durkheim viszont kimutatta, hogy az öngyilkos viselkedésére nagy hatást gyakorolnak a társadalmi tényezők - ezek közül az egyik az anómia. Az öngyilkossági arányszámok évről évre visszatérő mintákat követnek, amelyeket szociológiai módszerekkel kell megmagyarázni.

Kari Marx

Kari Marx (1818-1883) nézetei éles ellentétben állnak Comte és Durkheim eszméivel, de hozzá juk hasonlóan azokat a változásokat igyekezett magyarázni, amelyek az ipari forradalom idején következtek be a társadalomban. Fiatalkorában összetűzésbe került a német hatóságokkal