• Nenhum resultado encontrado

HVG Extra-Pszichológia 2016 - 02.pdf

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2021

Share "HVG Extra-Pszichológia 2016 - 02.pdf"

Copied!
116
0
0

Texto

(1)

••

extra

magazin

magazin 2016/2. szám

ON ISMERET

i~~~~T!!,.;·••v·

ÖNISMERET

l

PÁRKAPCSOLAT CSALÁD

l

KARRIER

INTERJÚ:

Buda László

a pszichoszomatikáról

Szőke

András a

kiskorú

áldozatok segítéséről

HARMÓNIA

KÍVÜL-BELÜL Érezzük jól

magunkat a

bőrünkben

TEST ÉS ÉRZELMEK

Az elválaszthatatlan

kapcsolat

Testképzavaros

férfiak

DOSSZIÉ:

Az

evésről

Meddig egészséges

a sport?

Orgazmussal

a jobb világért

,

,

-

--

-;;;;;;;;o

=

r-.

-

-=

r-.

=

N

=

"'

= o

M

ESEN

=

N

=

....

=:r....

"'

IT

CSA lA

TESTI KÉRDÉSEK

Kamaszok változásban

(2)
(3)

ISSN 2062-7181

Kiadja: HVG Kiadó Zrt. 1037 Budapest, Montev1deo u. 14.

FELELÓS KIADÓ: Szauer Péter vezerigazgató LAPIGAZGATÓ: Budaházy Arpád

·

Pszichológia

FÓSZERKESZTÓ: Szörnyi Krisztina SZERKESZTÓ: Smdelyes Dóra OLVASÓSZERKESZTÓ: Petó András KIADÓI MUNKATARS: Csinálos János

A KIADVÁNY ELKtSZÍTtStBEN KÖZREMÚKÓDTEK: Artner Sz1lvia Sisso, Bajtal András, Bányai György, Bedő Boglárka, Bóhm Kornél, Büky Dorottya,

Cserna-Szabó András, Cser Zoltán, Deliága tva, Dragomán György, Faludi V1któria,

Feldmár András, Gács Zsófia, Gerevich József, Gócza Anita. Harmat László, Hercsel Adél, Hevesi Kriszta, Horváth Szilvia, lllényi Balázs, Indries Krisz!lán, Iványi Zsófia, Kovács Erika, Kugler Judit. Léder László, L. St1pkovits Erika, Lukács Liza. Magyar László András, Márky Ádám, Megyeri Zsuzsanna. Mester Dóra Djamila, Miklósi Zoltán, Porkoláb-Minarik Annamária, Nagy Gergő, Panyi Anna, Kohlné Papp Ildikó, Pék Gyózó, Repka Ágnes. Sallay tva, Szabó T. Anna, Szvetelszky Zsuzsanna, Tomka Eszter, Vekerdy Tamás

LAYOUT, NYOMDAl ELÓKtSZÍTtS, BORITÓTERV: Németh Imre FOTÓK: Shutterstock

ILLUSZTRACIÓK: Kre1f Zsuzsi, Pástl Nóra, Molnár Péter

HIRDET~SFELVtTEL: Tasnádi Rózsa értékesitési csoportvezető 1037 Budapest. Montev1deo u. 14. Telefon: 06 1 436 2020, 06 1 436 2000 Fax: 06 1 436 2089

E-mail: hirdet a hvg.hu

LAPTERJESZTtS: Tóbiás Andrea E-mail: ugyfelszolgalat a hvg.hu Megrendelhető és elóf1zethetó a k1adónál: bolt.hvg.hu/extra

1037 Budapest. Montev1deo u. 14. Előfizetési dij egy évre: 3560 Ft Megvásárolható a h1rlapárusoknál.

Online: hvg.hu/pszichologlamagazin

11

hvgextrapsz1chologiamagazm

NYOMDA: l press Center Central Europe Zrt. 2600 Vác. Nádas utca 8.

FELELÓS VEZETÓ: Lakatos Viktor www.1presscenter.hu

A kiadvány készült: 2016. május

beköszöntő

Ötévcsck vagyunk. Ez alatt az idéí alatt közel száz szakért6 bevonásúval félezernél is több cikk szülc-lclt sokféle témában az ön ismereli kérdésektől az intim viszonyokon út a karriertervezés ig. Szcx. válás. gyerekneve lés. lchctséggondozús. képességcink ki-bontakoztatása. csaláeli minták- csak néhány azok közüla fontos témák közül, amelyeket igyekeztünk több szempontból megvilágítan i. l létköznapi prob-lémák. gyakorlatias kérdések mcntén gondolkozunk róluk. és szerelnénk segíteni abban. hogy mindcnki megtalálja sajá L szcmélyrc szabott válaszút. Ma múr nem kérdés. hogy a pszichológia különbözíí aspektu-sai átszövik a mindcnnapjai nkat. és a scgítségükkclj<Í eséllyel oldhatjuk meg aktuális problémáinkat konfliktusainkaL nehézségcinkeL Síít az élet teljesebb élvezetc is lchctíívé vúlik. ha tisztúban vagyunk adottságainkkal és vágyainkkal. a lehetőségcinkel pedig ezekhez mértcn hasznúljuk ki és alakítjuk.

i\ kiivctkczíí idiíszakra újabb inspirúlcí, gondolko-dúsra késztctlí témúkkal készülünk kiegészítve mindczl a hvg.hu rovata-ként megjelenlí új online oldal unkkal. és a beszélgeté-sekre. találkozásokra alkal-mat adó szalon eseményeivel.

Tartsanak \'el ünk új útjai n-kon. hogy egyült fedezhessük fel rejlelt mozgatcírugóinkat!

Sziirnyi K riszli na j('ís::.erkes::./6

A ki.tdó .1 l.tp b.irmcl)' részének m.bol.h.tval, tcrjcsué~hcl .. t b<.'nnc megj d cm .td.uok elektroniku~ drol.ís:íval és fddolgodsával k.tpcsol.tto!t mindcn jogm fcnnt.trt. A IIVC Fxtra P~1ichológiot ki.tdvjnyb.tn megjelent mindcn sz.crzöi mli (cikk. fotó. t.ihl.iL.H, grafika) cs:tk a kiJdó elóJctc~ ÍrJsbdi \,tgy elektronikus dokumcn-tumb.t fogl.tlt c:ngcdélyévcltehetó honáférhctóvé. illetve mobolható a nyilvoino~~ág sdmára a ~ajtóban. Ez .t nyilatkO/at a ~lCr7Öi jogokról ~n)ló l ?9?. évi LXXVI. tün·ény J6. § (2) bekenlésében fogl.altak ~7crimi liltó nyil.ukoz;un.tk min<hlil.

(4)

10

SZAKÉRTÖINK

Hírek

Tudományos érdekességek röviden "A testre is igaz, ami egy gyerekre: csak az érti, aki ismeri és szereti" Inte1:jú: Buda László pszichiáter

Értem, nem ellenem Harmónia kívül-belül ,.Depressziós leszek, ha nem feszülnek eléggé a pólóim··

Tes/képzavarosférfiak A maszk mögölt

Az öregedés elfogadásának visszásságai

Futni önmagunk elől Meddig egészséges a sport? I< i van ki ellen?

A barát. az ellenség és az életerő '!lll a sejthető ha túrokon Afc(jdalom rejtélye

s

3

c:::l

Cl:)

3f

c.,:)

CL

40

;2

cc

4

~-=z:

CL

46

~

:s

Cl:)

cc

66

L.L.I

-cc

70

~

72

74

Az elv<ilaszlhatatlan kapcsolat Test és érzelmek Pygmalion ú! mai

Mennyirefontos a liiilső a párkapcsolat ban? A folyó sodrúsa

Orgazmussal a jobb világért Barbie baba széf,rycne

Milyen a viszonyunk intim részeinkhez? .. Csak donornak, szponzornak kellellem?" A Fágy csell(lje a gyerme/,· sziiletése után

Az élő emlékezel Érintés a családhan A belséí tükör

l-Ia csúnya a gyermekem I<ulcsszó: lapinlal Kamas::o/; testi FÚl/ozása A szervezct nem robot

Kontmll az étkezésben Szélmalomharc

Elégedetlen.~éy a testiinkkel "Inkább gyerek maradok" Anorexiás a családhan Kedély-és sonkás molnúrka r\z érzéki-érzelmi átmeleyít{í élmény

i\ leanmesler

Jól működ{í szen•e::et -jólnu/köd{í test Az :íllam én vagyok'-'

A kii/s{í adott.wígok a:: énnuírlwépítésben Olvasni ajelekb{íl

Mit tesz l'l.'liink a mssz stressz:> Egy jel nem jel

Testbeszéd a:: ál/úsinteJ:jún

Blíhrn Kornél kommunikációs tanácsadó; Büky Dorottya tanácsadó, a Feldmár Intézet munkatársa; Deliága Éva gyerekpszichológus; Faludi Viktória spor/pszichológus; Feldmár Andrásjilozójits, pszichoterapeuta; Gács Zsófia gyermek-endokrinológus szakorvos; Gerevich József pszichiáte1; egyetemi taná1;· Harmat László pszichológus; Hevesi Krisztina pszichológus. az ELTE PPK oktatója; Indries Krisztián pszichológus, egyetemi tanársegéd; Kugler Judit pszichológus; Léder László pszichológus. tréner: Licskainé

(5)

5!:

~c:~:

::a:

c::::l

c:::l

i=

76 80 82 86 88 90 9 9 98 102 M ikrokozmosz a makrokozmoszban Az európai teslszemléletváltozásai A tóba dobott kavics hullámai

Stressz és meditáció

.,Minden gyerek kiszolgúltatott" InterJú: Szőke András pszichológus

A mikrobúktól függünk?

Lélekállapotaink titokzatos irányítói 1cslmandalák

Az emberi szervezet keleti szem me/ A nem létező tökéletesség

ÚJra tabu amezte/enség

Film

10 film az emberi testről

Amikor megdohban a szívünk A zene mint kapocs

Csak a lestükön út

lfáromml71'ész. aki lei•etkc'íztel bennünkel is Túncfelliillés

ilf i amozgástenípia:' l :)4 'I'· eslresze ' k maganc ' 'l etc

Szh•.feJ. pénis:; a gazdák hahí/a után 108

I>' IC<ISSO CS ' l' •crnan d C Ol' . lVI er

111

A n 6 i arc elcsúfít ása. Ul'(l,lJY amodem festészetmegs::iiletése

Boldog embermódjára Fi::ilwi visszahatások

Stipkovits Erika klinikai és mentálhigiéniás szakpszichológus; Lukács Lizapszichológus; Márky Ádám orvos. tréner: Magyar László András orvos történész: Megyeri Zsuzsanna pszichológus; Mester Dóra Djamila szexedukáto1~ Kohlné Papp Ildikó pszichológus:

Panyi Anna pszichológus; Porkoláb-Minarik Annamária pszichológus; Pék Győző klinikai szakpszichológus, egyelemi docens;

(6)

,

,

,

..

TUDOMANYOS ERDEKESSEGEK HOVIDEN

szerzö: KUGLER JUDIT

Boldogság:

a külsö teszi?

Feltételezzük, hogy aki elégedett a külsejével,

az boldogabb is- <lm egy friss vizsgálat sze ri nt a hétköznapokban eltúlozzuk ezt az összefüggést. A pszichológi<íban régóta ismert a fóku zálási

illúzió jelensége: amikor élctünk egyik aspcktu-sára, például az egészségre vagy az anyagiakra összpontosítunk, akkor ennek aránytalanul nagy fontosságot tulajdonítunk életünk egésze szem -pontjúbóL Lukasz Kaczmarek lengyel pszichológus az Adam M ickiewicz Egyetemen azt vizsgálta,

igaz-c mindcz a ki nézettel kapcsolatban. Két kérdőívet vett fel 97 önkéntesseL az egyik atcs-tükkcl, a m<Ísik <ll talában az élctükkel való elége-dettségüket mértc, dc a fontos szempont a kitölté sorrendje volt. M int kiderült, a fókuszálási illúzió ebben az esetben is müködött: a külsejükkcl elé-gedettebb vúlaszadók boldogabbak is voltak, dc csak ha a lesti elégedettség kérdőívet töltötték ki

előbb, azaz erre irúnyították a fi~:,ryelmüket­ ellenkező esetben alig volt látható a kapcsolat.

(7)

AJÁNLÓ

E

TÉRTÁNCKONCERT

A TOLERANCIAÉRT

A Budapesti Fesztivalzene-kar szervezésében több hónapos felkészulést es közösségteremtö élményt követöen 500 nehéz sorsu fiatal vesz reszt a szabadten TérTáncKoncerten ILliliUS 3-an a Hösök terén a zene-kar muzs1kusa1val együtt.

A nyarkészöntö kancerten a vilaghirü zenekar az egymás elfogadásán alapuló alkotasban re]lö eröre. a zene közösségteremtö és -formáló hatásara hiv1a fel

a figyelmet ... Ez a kezdemé-nyezés a toleranciáról szél. arról. hogy együtt táncolnak hátranyos és szerencsésebb környezetból erkezö gyere-kek a Fesztivalzenekar zené1ére. Nagy tolerancia-ünnep lesz ez" -fogalmazta meg Fisher Iván.

A zenekarvezetö egy vvel ezelött inditotta Lit1ára a BFZ országos pro1ekt1ét. hogy az egymastól távol esö magyar telepulések 22 különbözö Jskolciiciból érkezö. félszáz hátranyos helyzetLí gyerek kilépve megszekott környe-zetéból megtapasztalia a zene. a 1áték. a mozgas és az együttműködés. összefo-gás ere1ét. A gyerekek lelképesen és a valóságban is nagy utat 1árnak be. mig eljutnak a fövárosba. hogy bemutassák a Stravinsky

Kartyajátek címu darabjára

komponalt táncjátékot - a sokezres közönség és

maguk örömére.

L. Ritók Nóra. aki más neves személyiségek mellett nagykövetként csatlakozott az eseményhez. k1emeli: .. Ez egy szunbolikus figyelemfel-hivas 1s lesz a hátrányos helyzetü gyerekek ügyere. tehetségére. esélytelensé-gére. Ped1g m111danny1unk jövö1ét meghatározza ma1d. hogy a következö nemzedék m1lyen életesélyekkel épit 1övöt magának."

Info: www.bfz.hu

Kockázatvállaló _

bukósisakosok

Régi vita, hogy a kerékpárosok si akjajól zolgálja-e

a biztonságot: ellenzői szerint hamis biztonságérzetet ad. így vakmerőbbé tesz, és növeli a balesetek

koc-kázatát. Tim Gamble és lan Walker, az angliai Bath i Egyetem kutatói nemrég laborkörülmények között

igazol ták, hogy e zempontnak van létjogosultsága.

A

Psycholog ica/ Science

cím ü lapban bemutatott kísérletükben nyolcvan felnőtt zerepclt, akik úgy

tudták, hogy szemkövetéses vizsg<ílat résztvevői. Egyik részük biciklissisakot, a 1mísik baseballsap-kát viselt- a fedőtörténet sze ri nt ezt a szemkövető e zköz rögzítése indokolta-. miközben képernyős

feladatokkalmérték a kockázatvállal<ísi kedvüket.

oha a fejfedőnek a feladat kimenetelére semmilyen

hatása nem volt, a sisako t viselök mérhetöcn többet

kockáztattak. mint a bascballsapkások. Szerencsejá-tékosként viselkedtek, ami arra utal, hogy ha a hatás

valós körülmények között is kimutatható, akkor

a biztonsúgi felszereléseket használó sportolók n a-gyobb eséllyel teszik ki magukat olyan veszélyeknek is, amelyekkel szemben az adott felszerelés nem véd.

Jó testtartással

a stressz ellen

A testtartás nemcsak a hangulatról árulkodik. dc egyes érzelmek kiv<iltója is Ichel -derül ki Shwetha airnek, az új-zélandi Aucklandi Egyetem pszichológusúnak és

munkatársainak a

Health Psycho/ogy

cím ü folyóiratban publikúlt munkújából. A

kuta-tás egyes résztvevőit arra kértek, húzz<ík ki magukat, músokat pedig, hogy üljenek

görnyedten, miközben színlelt állásinterjút végeztek velük. Ezután kérdőíves vizsg<ílalok

következtek. A stresszes helyzet és a tesztekre adott válaszok elemzése sze ri nt a görnyedt

pozícióba kényszerített résztvevők alacsonyabb önértékelésröl, rosszabb hangulatról

és nagyobb izgalomról sz<Ímoltak be, mint egyenes háttal ülö társaik, és több negatív

kifejezést haszmíltak az álinterjú során. Lehetséges, hogy az egyenes testtartás jó

viselkedéses módszer astresszel való küzdelembcn- következtettek a szerzök.

(8)

Honnan ered

a J'övérek

stigmatizálása?

a

~~

A kutatások szcrint a kövérséggel szembeni előítéletek 5-10 éves korra már határozottan kialakulnak. Az új-zélandi Otagói Egyetemen Ted Ruffman vezetésével készült kuta-tús a közelmúltban arra kereste a választ, mikor bukkan fel ez az attitűd, és milyen szerepe van benne az anyának. 70 kisgyereknek párok fotóit mutatt;\k: a kép egyik szercplőjc

normál tcstalkatú, a másik túlsúlyos volt (a fejeket kitakar-ták, hogy a kicsik figyeimét a testre irányítsák). Az any;\k clhíússal kapc olatos nézeteit kérdőívvel mérték. A ll hónapos gyerekek az elhízott, míg a 32 hónaposok az <Hla-gos kinézetü figur;\ kat nézték szívescbbcn, és a nagyobbak választ;ísa szarosan összefüggött anyjuk kövérségcllencs-ségévcl, vagyisminél előítéletesebb volt az anya, annúl hat{u·ozottabban fókuszált a gyerek az átlago alakra. Szú -mít;\sba vettek egyéb lehetséges tényezőketis-a sz ülők tcsttömegindcxét, végzett. égét és a gyerek tévézés i szokúsait

-,dc ezek nem álltak kapcsolatban a kicsik választásaivaL

Meditáció és sport

hangulatjavításra

A mcditúció és a sportjótékony hatásai közismcrtck, az amerikai Rutgcrs Egyetem friss kutatása pedig fclt<írta, hogy az együt-tes mcnt<1lis és testi tréning már két hónap alatt érdemben enyhítheti a depressziós tüneteket. Brandon Aldcrman és Traccy Shors 22 klinikai dcpr sszióval küzdő és 30 egészséges diákot toborzott az egyetemről, akik nyol héten <lt hetente kétszer gyakorolták a mcdit{lció fókuszált figyelmct fejlesztő típus<lt és aerobikedzést végeztek (szobabiciklin vagy futópadon) fél-fél órában. A program végeztével valamennyien szorongúscsökkcnésről sz;\moltak be, és a jelek szerint a kombinált módszcr segí-tett a depressziós diákok negatív gondolatainak megfékezésében. A kutatást súlyos szorongásos és depressziós tünetekkel élő,

korúbban hajléktalan anyúkkal is megismételték, akik a tréning kezeletckor rehabilitációs otthonban laktak. Ök szintén a lelki panaszok enyhüléséről, valamint motivációnövekcdésről sz<1moltak be, és képesekké váltak pozitívabban szemiéin i az életüket.

T

ÖBB

VA

N A KÁRTYÁJÁN,

,

MINT G

ONDOLNA

!

AKCIÓK, EXTRA KEDVEZMÉNYEK: WWW.HVGKLUBKARTYA.HU

n

FB.COM/HVGKLUBKARTYA

(9)

..",...

KÓRUSOK

ÉJSZAKÁJA

500 énekhang zengi be Budapest VIli. kerületének Palotanegyedét JLiniUS 4-én este. a Kórusok EJszakáJán. 50 amatör kórus 76 koncert-Jéhez lehet csatlakozni a nyár egyik legvarázslatosabb eseményén. amelynek kimondott célja a kózósségi éneklésben re) ló élmény megmutatása és a kózönség bevonása. Népi, rég1zene. klassz1kus. könnyüzenei és modern dallamok hangzanak fel templomban. lakóházak erkélyein, köztereken, belsó udvarnkbanvagy éppenegy presszó teraszán. Kiváló alkalom. hogy átadjuk magunkat a zene

Az anorexiások

nem élvezik

az érintést

~~

~~

sodrásának!

Info: www.korusokejszakaja.hu

A leggyakoribb evészava r, a főképp fiatal nőket veszélyeztető anorexia eddig nem vizsg<11t aspektusára világított rá a brit Hertfordshire-i Egyetem. a University College

London és a King's College London közös kutatócsoportja. Az örömérzet hiányúval is együttjáró zavar és a t<Írsas érintkezés során átélt testi érintések kap ·so latitt tanul

-m<Ínyozva bizonyították, hogy az anorexiás páciensek másképp dolgozzúk fel a társas

ingere ket, mint nem evészavaros kortársaik, és kevesebb örömüket lel ik a többség szúnu1ra élvezetes érintésekben. A Psychiatly Research cikkének feltételezé e sze ri nt

mindez a kellemes érintések feldolgozását végző a6'Yi struktúrák hibás működésére

vezethető vissza, és hozzájárulhat a zavar kitöréséhez vagy fennmaradás:'thoz.

Torzító

,

szorongas

Aki szorong, szö szerint másképp látja a világot- mutat

-ták ki a napokban az izraeli Weizmann Intézet kutatói Ro ny Paz vezetésével. A Current Biology

m

ü lapban

ismertetett vizsgálatuk résztvevőinek először megtaní -tott<ík, hogy egy-q,ry hangot különböző kimenetekkel -pénzszerzéssel, -vesztéssel vagy a közömbös kimenettel - társítsanak. Ezt követően ki.ilönböző hangokatjátszot

-tak le nekik: a feladat az volt, hogy eldöntsék, a tanul<ís során hallották-e az adott hangot-a helyes válaszokat pénzzel díjazták. A szorongó résztvevők az e gé zs éges ko n troliszemélyekhez képest 6'Yakrabban kapcsoltak hibásan új hangot az ismerős érzelmi élményhez, és a1,ryi válaszaik is eltérőek voltak- elsősorban a szo-rongáshoz és félelemhez köthető amygdala aktivitása szerint. Ajelek alapj<ín túláltalánosítanak: az érzelmi

ingerek- akár már egészen enyhékis- olyan agyi vá l t o-zásokat indítanak be náluk, amelyek erős szorongáshoz vezetnek, mindez pedig azt is mabryarázhatja, egyesek

miért hajlamosabbak a szorongásra, mint mások.

Dave DermaSpa Uplifted+

termékcsalád

-Hidratálás már az első használattól a feszesebb bórért

A Dove DermaSpa Uplifted' termékcsalád helyreállítja a bőröd termé -szetes hidratáltságát, hogy az már az első használattól feszesebbé és

rugalmasabbá váljon.

A Ceii-Moisturisers'" összetevő hatékonyan hidratálja, míg a sza

-téngél érezhetően feszesebbé teszi a bőrt.

Illatvilága kényezteli az érzékeidet, a vízililiom és az uborka illatje-gyei egyesülnek az ibolyaszirmok frissítő illatával, amelyeket remekül kiegészít a szantálfa, a pacsuli és az édes pézsma kombinációja.

A testápoló és a testápoló olaj mellett a termékcsalád egy

gör-gős testápolót is tartalmaz, aminek három gyengéd görgője segit

-ségével a kimondottan kihívást jelentő

bórfelületek kezelése közben masszírozhatod a feszesitő gélt a bőröd mélyebb rétegeibe. Testápoló olaj 150 ml -2899 Ft Görgős testápoló 100 ml -2899 Ft Testápoló 200 ml -1999 Ft ~

o

(Q

~

~

"mo" oh Itt. •,u 7

(10)

Hogyan

tűnjünk

---

P$~·~

okosabb nak?

Aki többet alszik, intelligen ebbnek látszik- állítja a Journal of Experimental Psychology: General folyóiratban megjelent

tanul-nuínyában can Talamas, a kóciai t. Andrcw Egyetem kutatója.

Munkat{trsaival előbb 190 mlegcs arckifejezésű gyerek és felnőtt arcképét elemezte: megmérték a szemhéj nyitottságát és a száj

görbü-letét, majd 200 emberrel értékel tették, mcnnyirc tűnnek vonzónak

és intelligensnek az egyes arcok. Eredményeik szerint az enyhén

lcgörbülö sZ<Íjjal és megereszkedett szemhéjjallátható arcokat kevésbé soroljuk ide: a szerzők sze ri nt azért, mert ezt a kétjegyet

a f<íradtsággal és a rosszkedvvel társítjuk, amelyek pedig köztudottan rombolják a szellemi teljesítményt. Fcltétclezésük igazolására a svéd orvostudományi K:íroly Egyetemmel (Karolinska lnstituttal) együtt-működésben újab b fotósorozatot készítettek az eredeti modcllekről: egy részük teljcsen kialudta magát. mások alig aludtak a fotózás előtt.

Amikor Uf,>yanazokon az arcokon megjelentek a kialvatlanságjelci,

szignifikánsan kevésbé intelligensnek értékelték őket. mint korúbban.

Testi-lelki

tisztaság,

m

i az összefüggés?

A tisztaság fogalmai sok nyelvben az erkölcsösség metaforái, és a test rituá

-lis fürdetése több vilúgvallásban a lelki megtisztulás szimbóluma. Dc vajon

egyetcmcs pszichológiai jelenség-e a tisztaság és az erkölcs kapcsolata? Attól

függ, mit értünk egyeteme ségcn- állítja Spi ke W. S. Lee, a kanadai Toron

-tói Egyetem oktatója, aki holland é kínai kollégái segítségével végzett ösz-szehasonlító kutat:íst a témában. Az összefüggést valamennyi vizsg:ílt kultú-níban mcgfif,>yelték, ugyanakkor mcgállapították, hogy kultúnínként má. -más módokon fejeződik ki. Például míg a kelct-ázsiai résztvevők számára ink~íbb

az arc, az európaiaknak a kéz megtisztítása segítette a mcgbámíst. A sajátos

megtisztulási rituálék kultúránként eltérőek, és az egyes testrészek kulturális jelentése hat<Írozza meg, hogy az arcot vagy a kezet, esetleg a lábat érinti-c.

Túlsúlyosférfiak

~~1!1

és a testük

---

~D

~

Az amerikai férfiak 20-40 százaléka elégedetlen a külscjével,

a súlyával vagy az izomzat~íval. Icm túl mcglepő, hogy a normál testalkatúak testképe inkább pozitív, míg az elhízottnké inkább negatív. Érdekes azonban, hogy a túlsúlyosok többsége elégedett a ki nézetével- világított rá összesen több mint 116 ezer férfi öt fel-mérésből szcrzett adatainak másodelemzése során David Fred rick,

a kaliforniai Chapman Egyetem pszichológusa. Az utóbbi

ered-ményt azzal magyarázza, hogy a társadalom a férfiaktól erőt su-gúrzó külsőt vár cl. így néhány pluszkiló mégjól is jöhet. Az elem-zés a homo-és hete ro zexuális férfiak különbségcit is érintette (a mintában mintcgy ötezer melcg férfi szercpelt), és kimutatta,

hogy a me l egek nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy a vonzc

-rejüket tekintve a média na&>y nyo1míst gyakorol rájuk, és kerültek már el szcxuális kapcsolatot azért, me rt elégedetlenek a testük kel, illetve fontolgatnak szépészcti mlítétct-olvasható a Psychofogy ofM en and Masculinity címlí folyóiratban nemrég közölt cikkben.

(11)

Derma

S

po

up

l

ifte

d+

Body lotion with replenishm~ satin gel for improved elasticity and firmnes:::

wilnCEMOISTURISERS l l8

/

Ebresztő

a

bőrnek!

Fedezd fel az Upltfted+ testápolót a

Dave DermaSpa-tol! Selymes formulánk

Ceii-Moisturisers -t és szatén gélt tartalmaz,

tgy kényeztetve börödet, llogy feszesebb

és rugalmasabb legyen. Fejlett

arcápoló-tecllnologia- most egy testápoló ban. Élvezd

a szakertö borapolast es a varázslatos luxus

élmenyet a feszesebb es rugalmasabb

bőrért!

O.rmo:.po

ftt: O.rmoSI o lift e.

Dave

De

rma

S a

(12)

10

"Eiidegenedtünk a

testünktől"

- véli

a

szo

m

a

t

odráma módszer magyar

k

i

dolgo

z

ója. A

Mit üzen a tested?

Gyógyító kommunikáció belső

világoddal

című

könyvet

jegyző

orvos

k

ödésének

középpontjában

a test és a lélek közötti kapcsolat

helyreállítása áll. A testkultusz és

testünk

gyűlöletének

paradoxonáról

,

a betegségek okairól kérdeztük.

A könyvében leírja, hogy amikor elkezdett pszi-chiáterként praktizál ni, tudatosan nem foglalkozott a páciensek testével. Ahogy mi is csak akkor foglalkozunk vele, amikor már nagyon muszáj. Hat év egyetemi orvosképzés után az volt az alapélménycm, hogy még mindig nem értem,

szerzö: GÓCZA ANITA

miért betegszik meg valaki. Erre a számomra legfontosabb kérdésre nem kaptam magya-rázatot, ezért is indultam cl a lélekkel foglalkoz<ís felé.

A betegségeket többnyire a génekre szokták visszavezetni.

Igen, általában a genetika döntő

jelentőségéről beszélnek, illetve kismértékbcn a környezeti ;Í!·tal-mak, az életmód szcrcpéről, és

néha megemlítik a pszichológiai

eredetű dolgokat is, me rt azért az nyilvánvaló, hogy vannak olyan, lelkileg nehéz pillanatok, amikor szintc azonnal testi tünetek is jelen tkcznck.

Szinte mindenki által megélt ilyen helyzet, ami -kor valaki fontos vizsgára készül, és az izgalomtól az emésztése is felborul.

(13)

Mondok egy még egyszerlíbb példát: ha valaki olyan dologra gondol, ami neki kellemetlen,

el pirulhat. Eleve rejtély, hogyan lesz egy gondolatból materiális,

testi folyamat. Egyes kutatók e jelenséget vizsgálva arra jutottak,

hogy a gondolat nagyon finom rezgéshullám, az érzelem pedig nagyobb hullám, és van a biológiai,

testi sz int, még strukturáltabb valami. Úgy tünik, a gondolat és a test között az érzelemhullámok a

közvetítő közeg. Ezért azok a gondolatok tudnak igazán komoly hatást kifejteni a testre, amelyek érzelmeket indítanak el bennünk. A genetika meghat<1rozó

jelentőségére visszatérve: az újab b kutatások szerint olyan ez az egész, mint egy gigantikus könyvtár, ahol csak néh<1ny könyvet haszmílunk.

Vagyis azt, hogy genetikai állomá-nyunkbólmely gének kerülnek aktív helyzetbe, a mostani elmélctek szerint na!,rymértékbcn az ember érzelmi környezete határozza meg. A szeretcttel e!,ryenértéklí érzelmi élmények:

a hála, az öröm biokémiailag is olyan környezetet teremtenek. amely a sejteket azzal az informá-cióvallátja el, hogy lehet fejlődni, gyarapodni. És ez fordítva is igaz: a félelm i állapotok, a szorongások, az egzisztenciális aggodalmak, a harag ellentétes folyamatokat indítanak el. Ha belegondolunk, hO!,'Y hasmenést okozhat a r et-tegés a vizsgától, akkor ellehet képzelni, mit idézhetnek elő a hosszútávon meglévő félelmek. Meghatározó jelentöségü tehát, ki ho!,ryan érzi magát, mennyire de rüs, me n nyire szeret élni.

Hogyan vált nyilvánvalóvá önnél, hogy a testtel foglalkozni kell?

Egy idő után észrevettem, hO!,'Y számomra nem kellően hatékony a pszichoter<Ípiáknak az a válfaja, amikor két ember egyszcrüen csak leül és beszélget, nem érnek hozzá egymáshoz, nem foglalkoznak az életnek azzal az alapvető minöségével, hogy testben létezünk Elkezdtem

ebbe az irányba keresgélni, és így talál tam rá a testorien tál t szomato-pszichoterápiákra, amelyeket- ha akkoriban, tíz évvel ezelőtt Magyaro r zágon nem is- Franciaországban el tudtam sajátítani.

Hogyanjutottunk el idáig, hogy ennyire elidegenedett az ember a saját testétől? Ez sokrétü folyamat, egyéni és társadalmi sz i n ten is. Ami kultúránkban a szocializáció több ilyen el idegenedési pontot tartalmaz: többek között a sz ülök nem tolerálnak bizonyos dolgo

-kat, amiket a gyerek a testével müvel. Sokminden az undorító, nemkívánatos kategóriába kerül: nem piszkáljuk az orrunkat, nem nyúlkálunk a nemi szervünkhöz.

SZOMATO[TERAPIA

mEND

Ahogy e!:.'Y gyermek közö ségbc kerül, talMkozhat az ö testétől

eltérő testideállal is, amiért kriti

-kákat kap. AJ1ogy pedig nő, egyre értetlenebbül állhat saj<lt testi változásai előtt. Gyakran a környe

-zet sem segíti, hogy szeretctteli viszonyt alakítson ki a testével,

pedig nagyon fontos lenne. hogy ne teljen el nap anélkül, hogy

ezt a fontos kapcsolatot ápolja.

Ez utóbbi szavak azért sokak számára nevetsé-gesen hangozhatnak.

Megértem. De gondoljon bele, hogy a testünkön kívül meg

tudunk-e nevezni b<írkitvagy bármit, ami. illetve aki ilyen hlíségesen elkísér minket az életben. Nem az az abszurd inkább, hogy ilyen fontos kapcsolatot ennyire elhanyagol unk? Pedig már az is elég lenne, ha a tükörbe nézve nem lennénk közömbösek az irúnt, amit látunk. Sokaknál ráadásul ez a közöny az évek múlásávaJ viszolygássá, szégyen né v<Íiik, szintc menekülnek a saját

testüktől, akár annak látványától is. A testünk az egyik legnagyobb fájdalom-, egyben örömfOIT~lsunk az életben, vajon nem az az igazán abszurd, ha nem tanulunk meg vele kommunikálni?

Pedig a női magazinok nagy része arról szól, mit együnk,

milyen gyakorlatokat

végezzünk, hogyan ápoljuk a bőrünket. Az emberek sokat foglalkoznak a testükkel, rengeteg pénzt költenek az áta

lakí-tására-ez egyáltalán nem

tiinik elhanyagolásnak.

Társadalmunkban a testhez viszonyulásnak gyakran tapasz-taljuk két, szélsőséges módj<1t: egyik oldalról az extrém gondos törődést és kényeztetés t, a másik

(14)

B

uda

L

á

szló

A 48 éves pszichiáter. pszichoterapeuta a Pécsi Tudományegyetem korábbi tanszékvezetöje,

a Magyar Szarnato-pszichoterápiás Egyesület társ-alapítója. Megalkotta a szarnatodráma módszerét, amelyben önismereti és terápiás játék során a ré szt-vevék megérthetik, mit üzen a testük egy-egy tünettel, betegséggel. egyúttal be is indulhatnak eröteljes öngyógyító folyamatok. 2013-ban jelent meg Mit üzen a tested? Gyógyító kommunikáció belsó világoddal címü könyve a Kulcslyuk Kiadóná l. Rendszeresen tart eléadásokat a Nyitott Akadémián.

12

oldalról az elhanyagoló, bá ntal-mazó hozzáállást. Ráadásul ez a kettő egyszerre is tud működni, elég, ha az önsanyargató fogyókú-rákra gondolunk. Közben a mély-ben épp a lényeg hiányzik: az igazi kapcsolat, az elfogadás, a töröd' s, a hála, aminőségi kommunikáció a testemmel arról, hogy neki mire van szüksége. A test olyan. mint egy pici gyermek, nem beszél, nem lehet közvetlen ül megkérdezni, mi a baja, és rá is igaz, ami egy gyerekre: csak az érti, aki ismeri és szereti.

A drasztikus fogyókúrák tehát nem véletlenül nem működnek hosszú távon, hiszen abból indulnak ki, hogy az ember

gyűlöli a saját testét.

Ha nem értem meg, mi a funkciója ennek vagy annak a zsÍI·párnának, akkor hiába dolgozam le a fogyó-kúrával a pluszkilókat, a rendszer azon lesz, hogy újratennelj a zsírpárná t. Az egyik hölgy például a szomatodráma-játék során értette meg, hogy a túlsúlya összefügg egykori féle l mévcl a bántalmazó édesapjútól, é a csalódá al első nagy szerelm é-ben- és hogyan segíti őt abban, hogy tartsa távol magúta férfiakkal kialakítható meghitt viszonytól,

s így egy új abb csalódástó!. De hiába értem én mondjuk, hogy mit üzen nekem a túlsúlyom, ettől még nem leszek boldogabb, ha éppen vékony szeretnék lenni. Hogyan válhat

a megértés elfogadássá?

Első körben elég, ha elfogadom, hogy az a zsírpárna most ott van. Ha nem u tálom. Önutálatból, elutasításból, undorból amúgy sem sok jó dolog indul. Ez nem aztjelenti. hogy azt is cl kell fogadn om, hogy mindig is ott lesz. Sokat gondolkodtunk a munka -társaimmal azon, hogyan lehet segíteni, hogy valaki megbar át-kozzon például a vastag bokájával, amin ráadásulmég műtéttcl scm lehet segíteni. Arrajutottunk,

hogy a legjobb, ha .. találkozik vele", ha" zcmélycs kapcsolatba" kerülnek. Jó pár ilyen szomatod

-ráma-játékoll~tttam Im1r, ezek a "tal{tlkozások" a nagyobb orral vagy a széles csípővel érzelmileg egészen megnízóak tudnak lenni. Amikor valaki szerepe t cserél az elutasított testrészéve l, és átéli ezt az lutasít:'tst: hogy őt nem lehet elfogadni. Ilyen 'lmény ut<1n mcröbcn músk ·pp tud nézni valaki az elutasított testré zé re.

Mindenki képes erre a játékra? Vagy a másik módszerre, hogy

gondo-latban addig kicsinyítem magam, amíg be tudok bújni

a testembe, és körülnézek belül? Hogy őszinte legyek, nehezen tudom elképzelni

magam ilyen játékban. Megértem, hogy nehéz elkép-zelni addig, amígát nem éli az ember. Az persze fontos, hogy az illető nyitott legyen. Sokan akkor jönnek cl hozz;ím, amikor múr túl vannak sok kez Iéscn. műtétcn. és valahogy nem gyó-gyulnak. Az emberek többsége sajnos csak ekkor fontolja meg, hogy esetleg neki is van valam i köze a betegségé hez. Pedig a test nem véletlenül üzen, a betegség adott esetben vészcsengő.

cm rég volt egy daganatos betegem, aki bevallotta: annyira tudta. hogy ez lesz. ha nem v:'tltoztat, ha nem hagyja abba a teste kizsigcrclését a rengeteg munkúval és beteg hozzátarto-zója ápolúsúval. Dc hiú ba tudta mindezt, a dk nélkül nem jutott cl oda, hogy változtasson.

A szomatodráma keretében

a különbözőjátékok

segítségével érzelmileg erős

pillanatokat lehet létre-hozni, egyfajta "katarzist".

Ez több, mint az egyszerű

végiggondolása mindcnnek? 11\'(i EXTIU

(15)

~~

a

Buda László

weboldala

Igen. pontosan. Eror dolog ésszel felismerni valamit, és m<1s megélni. hagyni, hogyérzelmek hulhímai menjenek keresztül rajtunk. Lehet, hogy az adott érzelemhullám kiindulópontja egy tavalyi, va~:,ry akci r c~:,ry

ötven évvel ezelőtti történet. De a múltbéli f~dalmak ettől még ott maradnak, nem múlnak el. Vagy

kevésbé fognak fájni? Az ember Ú!,rynevczctt múltja nem egyéb, mint képek, érzelmc-ket mozgató emlékek. történetek halmaza. Kicsit túlzóan azt is mondhatnám. hogy illúziók tárh<Íza. A mostani memóriaku-tatúsok r<Íadásul clőúllnak azzal a zavarba ejtő feltételezéssel is,

hogy a memóriaraktárunk nagy részét mi hozzuk létre aktívan, nem pedig múltbéli történéseket idézünk vissza. Teh<Ít nagyrészt konstrukció, nem pedig rekonst-rukció mindaz, amire emlékezni vélünk. És ezt az "emlékhalmazt" úgy mozgatjuk, hogy összhan g-ban legyen azzal az érzelmi állapottal amiben- sokszor öntudatlanul- lenni "akarunk". A legnagyobb lelki változások is meg tudnak történni egy pillanat alatt. Jelentősmúltbéli sérelmek bűn tudatok, fújdalmas emlékek is gyorsan felolvadnak megfelelő érzelmi állapotban. Lehet, hogy egy-egy emlék csak arra vár, ho~:,ry kimondjam, ennyi volt, elmúlt, és én most új útra indulok. Gyakran maga az érintett is nehezen hiszi el, hogy- megtörtént eset

Generali a Biztonságért Alapítvány

Elkötelezetten a társadalomért

Egészség

megőrzés,

gyermek- és ifjúságvédelem,

közlekedésbiztonság,

diák- és

szabadidősport

GENERALI

SZOMATO l TERAPIA

m

EN

0

- a szemölcs. ami egy éve ott van,

egy hét alatt elmúlik, miután az

illetőnek a szomatodráma-játék-ban előkerült a rendezetlen kap-csolata egy korábbi szerelmével.

Persze tudom, hogy ez kívülről nézve hihetetlenül hangzik.

A betegség

vészcsengő.

Az egyik legnagyobb vágyam, hogy a saját szakmám ban, az orvosok között egyre többen ébredjenek arra, hogy az emberi testben lakik valaki, és ha ezzel a valakivel- nem feltétlenül saját hibújukból!- egyáltalán nem foglalkoznak, akkor a saját dolgukat i megnehezítik, a betegekéről nem is beszélve.

(16)

,

Ertem,

nem ellenem

(17)

'

1'!-'ZICIIOI.O<ilr\

Ha érezte már úgy, hogy

boldogságának a

testén

lévő

plusz öt kiló, túl kicsi vagy

túl

nagy melle, krumpli

méretű

orra

,

túl lapos vagy túl terebélyes

feneke állja útját, akkor

ez a cikk

önnek szól. Vajon

mitől

függ,

hogy

jól

érezzük magunkat

a

bőrünkben,

és mit

tehetünk

testi-lelki jóllétü nkért?

/

E

p testben ép lélek"-szól

a népi bölcsesség.

Va-lójában ókori eredetlí, az első századból való gondol at-ról van szó, Juvenalis római költő tollából, és éppen az ellentétét jelentette mai értelmének. Ju -venalis mondata - "Azért kellene imádkozni, hogy ép testben ép lélek legyen"- voltaképpen ironikus odaszólás volt a kor emberének: a ránézésre makulátlan testek sok esetben belső zlírzavart r ej-tettek magukban. Az idő szépen átcsiszolta a mondanivalót, így ma ebből a mondatból nyerünk bá tor í tás t testszépí t és ünk-tes t-építésünk időt, energiát és pén z-tárcát nem kímélő mutatványai

-hoz. Tesszük mindezt azért, hogy testünk "(sz)épsége" visszah as-son lelki bizonytalanságai nkra, és mindebből testi-lelki harmónia, öröm és boldogs<íg szülcthessen. Ám a való ágban már testünk tök é-letesítésébe beletörik a bicskánk, mcrt valóságtól elrugaszkodott

v<irakozásokat, énidegen változt

a-tási terveket szövögctünk: e célok általában nem elérhetők vagy nem

fenntarthatók. lia mégis sikerül kiviteleznünk testtökéletesítési törekvéseinket, az előre elképzelt boldogságérzés kérészéletűnek bizonyul. De mitől is ép tulajdon -képpen a te tünk, és hogyan hat mindez a lelkünkre? A testi épségről első nekifutásra csupa egészségügyi és esztétikai

szempont jut eszünkbe. li{trom kérdésre egyszerűsíthetjük le szem

-pontrendszerünket: helyén van-c

mindcn tcstrészünk, egészségesen

működnek-e a szervcink, és jól né-zünk-e ki. J-la ezek alapján minden

stimmel, elméletileg testi épség

jellemez minket. Mégis, a gyakor -latban azt tapasztaljuk, hogy t

est-részek nélküli ésjvagy betegeskedő és/vagy esztétikailag kifogásolható emberek tökéletesen harmonikus

lelki világgal éldegél nek, míg kiváló egészségnek örvendő. szép embe

-rek belső démonaikkal viaskodnak. Gondoljunk csak egy ismert magyar példára, Káposzta l'ercncre, aki

vonatbaleset következtében 25 éve

lábak nélkül, mindösszc Cb'Y karral

éli mindennapjait, mégis tele van

energiával, életerővcl, jókedvvel.

Mczőgazdasági kisbirtokosként

a családi gazdaságot mcnedzseli, és sokkal produktívabb, boldogabb

életet él testileg hiánytalan ember

-társai jelentős h<ínyadúnál.

Azok a testünkkel kapcsolatos feltevéseink, hogy kisebb orral,

hosszabb combokkal vagy dúsabb

hajjal boldogabb élctet élhetnénk,

boldogsúgmítoszok csupán. Ezek

olyan hiedelmek, amelyekkel fel

-tételhez kötjük boldogsitgunkat

(18)

- állítja Sonja Lyubomirsky, a Ka-liforniai Egyetem pszichológia

-professzora. "Addig nem lehetek boldog, amíg ... " és "akkor leszek boldog, ha ... " kezdctíí önmantrák

ezek, amelyek szám os variációban

folytatódhatnak, például "amíg

túlsúlyos vagyok", vagy "ha

gaz-dag leszek". Ezek jó mentségkén t

szalgálnak boldogtalanságunkra vagy sikertelenségünkre, ám gyor -san elmúlnak, amint, ne adj' isten, elérjük őket. őként például haj

-lamosak vagyunk ki.ilsőnk tök

é-letlenségeire (is) fogni pártaláJási nehézségi.inkct, és boldogságunk

zálogát ezek helyreállításában látjuk. Ám szigorú diétázás, kon

-ditcremben átszenvedett órák, kozmetikai és plasztikai sebészcti

bcavatkozások után valahogy még

mindig nem jön a várva várt el

ége-dettség. Ha sikerül is megvalósítani változási vágyunkat, örömünk idei g-óráig tart csupán, aztán szépen el

-párolog, és boldogságszintünk vi sz-szaáll a korábbi állapotra. A pozitív

pszichológiában jól ismert jelenség, a hcdonikus adaptáció áldozataivá válunk. Ahogy Lyubomirsky szel

-Icmesen megjegyzi: "Az életben

semmi sem olyan fontos, mint ami

-lyennek akkor gondolod, amikor

gondolkodsz róla." Egyszerűen el

-túlozzuk a kellemes és lelombozó események hatásának mértékét

és tartósságát kedélyállapotunkra

nézve. Úgy képzeljük, ha bekö

-vetkezik a vágyott dolog, eszünk

szüntclcnül csak azon fog járni.

Testünk

e

lj

bqadá

s

a

,.

,.

, ,

·

e

lhal

a

ro

z

as

kcrdcsc is.

relaxációvaL meditációval, jógával vagy autogén tréninggel! A test el lazítása pozitívan hat az elmére is.

2. Fogla

lj

a írásba

elhatározásait! Tudományosan kimutatott tény, hogy a leírt szóhoz szigorúbban tartjuk magunkat.

3.

V

ezesse na

p

lóba

n

testével kapcsolatos terveit, a formálódás fázisait, eredményeit! Jegyezzen fel minden pozitív visszajelzést, amit ez idö alatt kap.

4.

A r

u

h

a

a test kiterjesztett részévé válik.

16

Tudatosan válasszon olyan ruhadarabokat, kiegészítöket, amelyektöl tettre késznek, vonzónak érzi magát.

Megfeledkezünk a hétköznapok

apró-cseprő ingereiről, amelyek

összeadódva sokkal nagyobb é

tartósabb befolyással vannak ránk,

mint az egyszeri nagy történések.

Változtatás vagy

_ _

,...

lakítás?

Amíg más mell-, haj- vagy bőrtí­ pustól, más 1<1baktól, más alkattól reméljük az önbizalmat és a siker

e-ket, addig csupán eszközként tekin

-tünk a tcsti.inkrc. Külöm111ó, egyedi

értékkel bíró elemek halmazaként

viszonyulunk hozzá, mely halma

z-ban lehetnek selejtes, takargatni

való darabok. Átütő változást egé-szen addig nem fogunk elérni, amíg testünket erőszakosan meg aka r-juk változtatn i, amíg valami "mást" szcretnénk.

Közelebb vihet minket ahhoz,

hogy jó viszonyt alakítsunk ki

a testünkkel, ha az említett egész-ségügyi és esztétikai szempontokat

elcngcdji.ik, és testünk épségét lel

-künk szemlivegén át ellenőrizzük. Fogadjuk cl azt a csomagot, amit genetikai örökségként kaptunk, és

nézzük át tüzetesen, mi van benne.

Mi az, ami cgyértclmüen tetszik,

mely részünkön lenne jó alakítani, és mi az, ·imi teljesen elfogadhatat

-lan. Vajon miért? Érdemes végiggondolni, hon -nan cred ez a zsigeri tiltakozás. Emlékeztet valakirc az orrom, akire nem szcrctnék hasonlítani? A média makulátlan nő-/férfi­

ideáljához mércgetcm magam? etán egész gyerekkoromban piszk<íltak az elálló füleim miatt? Az okok felismerése segíthet azok

clcngedésében.

Fogadjuk cl a csomag tartal mát,

dc ne használjuk mentségként vagy

kifogáskén t. Nem igaz, hogy nem

alakíthatunk rajta. Ismerjük fel

a mozgástcrünket. miből mit lehet kihozni, mi az az összkép, amivel már elégcelettek lennénk, és ezt

figyelembe véve fogalmazzuk meg

testünk épségének feltételeit. Tü z-zünk ki reális célokat, alakításban

és ne megváltoztatásban gondol

-kodjunk, majd tegyük is meg az

első lépéseket céljaink mcgvalósu

-lásáért. Abban a pillanatban, hogy cselekedni kezdünk, érezhető is

lesz a változás fejben.

(19)

•. [!]

1-'lr'• . L:.IH• Riport Káposzta Ferencról

Gyümölcsöző

QSSZ

a

g

Testünk elfogadása meglepő mó-don elhatározás kérdése is. 1- Iatá-rozottan döntök arról, hogy jóban zeretnék lenni a testemmel. Olyan ez, mint az emberek köz ti barátko-zás i folyamat. Gesztusokat teszünk egymás felé, és figyeljük a reakci-ókat. Feltérképezcm, mire vágyik a testem, mi az, amivel kedvezni tudok neki, és mivel érek el ell en-tétes, kártékony hatást. Mérjük fel testünk igényeit: mekkora az al-V<Ísigényc, milycn ételeket szerct, ülve vagy állva érzi jobban magát, mivcllchct kényeztetni, mennyi a napi mozgásigényc és milycn mozgástípusokat szcrct. Mindcn test másra vágyik. másra érzékeny.

lia figyelmcs kív<íncsisággal sikerül kiismernem és a kedvére tennem, testem meg fogja hálálni a törődést, s ezzel szimbolikusan lépünk egyet egymás felé. A cél az ismerkedési folyamat szakad·:ttlan ápolása, az interakció kialakítása, és a kö l-csönös kedvezés egymásnak. Én a testemnek, a testem a lelkemnek.

Ebből alakulhat ki gyümölcsöző összhang test és lélek között, ami -nekjárulékos hozadéka lesz, hogy megszeretem az al katrészeket is,

amikből felépülök.

A latin közmondás orvosi ér-telemben nem igaz, ezt l<íssuk be. Egészsége testben bármilyen pszi-chévellehet élni, és tökélctlen test sem kárhoztat boldogtalanságra. De ha az ép testjelentését nem ob-jektív, hanem szubjektív alapon

ha-OPERAFESZTIVÁL

~

PLUSZ

~~~SK?LC

r;t=

JUniUS

~

10-19.

www.operafesztival.hu

••

ON ISMERET

tározzuk meg, akkor az épség abban

a markáns érzésben ragadható meg, hogy a testem értem van, és nem el -lenem. Ha minden porcikám szer -ves része a nagy egésznek, amit úgy

hívnak, Én, az tökéletesen kimeríti az ép test fogalmát, függetlenül attól, hogy két lábam, szabályos fogsorom, hat- vagy nyolckock<ís

hasam van-e. Így fonódhat össze mégis a testem épsége a lelkem egységéveL

Erös Ferenc -Csabai Márta: Test-beszédek. Köznapi és

tudományosdiskurzusoka teströl, Új Mandátum Kiadó, 2002.

Sonja Lyubomirsky: Boldogságmítoszok -Tények és tévhitek.

(20)

18

A testképzavar szóról a legtöbbünknek

csontsovány, magukat taszítóan

kövérnek látó tinilányok jutnak

eszünkbe, pedig egyre több férfi

akad

,

aki kórosan elégedetlen

a megjelenésével.

"Aki ilyen problémával küszkö-dik, nem tudja reálisan megítélni

a testi adottságait, és lényegében bármit megtenne azért, hogy me g-szerezze a szerinte ideális külsőt.

Mivel azonban torzult az öné

zle-lése, sosem éri el amindennél fon-tosabbnak tartott célt"- avat be az evészavarok paradoxonába Lukács Liza szakpszichológus, aki a férfiak testképzavaraiból írta a doktori

értekezését. Míg a nőknél szintc

mindig a vékonyság az elérendő

cél, a férfiaknál két testideál l éte-zik: a sovány, kisfiús Pán Péter és a csupa izom Schwarzenegger.

Elvétve akadnak a férfiak közt anorcxiások és bulimiások is, de a testképzavaros férfiak többsége

inkább izomdiszmorfiában szen-ved - mondja a szakértő -, ami aztjelenti, hogy függetlenül attól,

szerzö: IVÁNYI ZSÓFIA

mcnnyire izmosak, mindig

kicsi-nek és vékonynak látják magukat. Ők nem azok a tcstépítők, akik üvcgfalú termekben emelgetik

a súlyokat, remélve, hogy minél

több járókelő megb<1mulja őket: az izomdiszmorfiások pincetermek-ben edzenek, és szégyellik, m<ísok elől takargatják a testüket.

"Az egyik fő ki.ilönbség a testkép-zavaros nők és férfiak között, hogy

utóbbiak a világ mindcn kincséért sem vallanák be, hogy elégedetl

e-nek a testi adottságaikkal, hiszen az ilyen dolgokra panaszkodni még ma is meglehetősen férfiatlan

visel-kedésnek számí t- mondja Lukács Liza.- Ha megkérdezem C!,'Y anore-xiás férfitól, akar-c még fogyni, azt

(21)

Milyen

jövőben

bíznak a

gyermek-otthonban

nevelkedők?

Kutatás a családban és

gyermekotthonokban

élő

gyermekek

jövőképéről

Tényleg eldől egy fiatal sorsa, amikor kiemelik a csa-ládjából, és bekerül egy gyermekotthonba? Másképp gondolkoznak a jövőjükről, mint családban felnövő társaik? Mivel tudunk segíteni, hogy boldogabb felnőt­ tekké váljanak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ szakemberek segítségével a Generali a Biztonságért Alapítvány.

Rengeteg negatív képet kapcsolunk a gyermekvé-delemben nevelkedő, családjukból kiemeit gyerekek-hez: sokszor azt, hogy drogoznak, tinédzserként szül-nek, prostituáltak vagy bűnözők lesznek, ha kikerülnek a rendszerből. De vajon tényleg különböznek-e család

-ban nevelkedő társaiktól?

Féléven át szervezett rendszeres foglalkozásokélt 12 gyermekotthonban a Generali a Biztonságért Ala-pítvány az Élményakadémia Közhasznú Egyesület tré-nerei segitségével. A többnapos fejlesztő tréningeken foglalkeztak drogprevencióval, a szexuális élet kérdé-seivel és a 12-18 éves gyerekek jövőképéveL

A foglalkozásokon szerzett tapasztalatokat ösz-szevetették egy, a családjukban élők körében végzett kutatással, melyből többet között az látszik, hogy valamennyi fiatal bízik benne, hogy jobban fog élni a jövőben. A gyermekotthonban élők is idealizálják a jövőt, többen mondták, hogy "gazdagok lesznek",

de ehhez konkrét tervet nem tudnak kapcsolni. Kör-nyezetükből gyakran hiányzik a motiváció, a példaké-pek és a valós lehetőségek a kitörésre.

A jövőképet illetően szembetünő különbség volt,

hogy a gyermekotthonban nevelkedő gyerekeknek nagyon kevés konkrét elképzelésük van a következő 5-10 évükről. Ekkorra már a nagy részük szeretne va-lamilyen szakmát és munkát, de alig néhányan tud-ták konkrétabban is megfogalmazni, pontosan mire vágynak a munka területén. Ezzel szemben a Generali a Biztonságért Alapítvány reprezentatív kutatásából az látszik, hogy a 12-18 éves fiatalok háromnegyedé-nek van elképzelése arról, mivel szeretne foglalkozni, a megkérdezettek felének pedig pontos céljai vannak. Ez a különbség valószínűleg összefügg a lehetősé­ gek és példaképek hiányával is. Az Élményakadémia trénerei azt tapasztalták, hogy a gyermekotthonokban

élő gyerekek által választott jellemző szakmák nem az ő valós vágyaikon, hanem a környéken elérhető lehe-tőségeken, és saját korábbi iskolai teljesítményükön alapultak. A foglalkozások tapasztalatai alapján a mo

-tivációt és a lelkesedést valami iránt többen a zenében és a táncban találják meg. Azoknál, akik valamilyen sportot vagy hobbit komolyabban üztek (rendszeres délutáni óra, edzés vagy fellépés), sokkal nagyobb ki-tartást, céltudatosságot és kevesebb destruktív visel-kedést tapasztaltak a trénerek. A családban felnövő gyermekeket, válaszaik alapján leginkább a szülők és a környezetükből érkező elismerés motiválja, de ha-sonlóan a gyermekotthonokban gyűjtött tapasztala

-tokhoz, többek között a zene és a sport is kapaszko-dét jelentenek számukra a mindennapokban.

A családban élő gyermekek körében az értékrend

-ben legnagyobb hangsúllyal a család, valamint a bará-tok jelennek meg a 12-18 éves fiatalok számára. A család a gyermekotthonban élők számára is alapvető viszo-nyítási pont. Több fiatal még akkor is példaként tekint vérszerinti szüleire, ha azok méltatlanul bántak vele, elhanyagolták, esetleg bántalmazták őket. Példaképek lehetnek a gyermekotthonban élő idősebb gyerekek is,

egy-egy tanár az iskolából vagy azok a gyerekotthon

-ból kikerülö rokonok, ismerősök, akiknek sikerült elhe

-lyezkedniük és egzisztenciát teremteniük maguknak.

Összességében azonban nagyon kevés kézzelfogható,

elérhető pozitív példa van a gyerekek közelében.

"Aiapítványunk célja, hogy felelősségteljesen se

-gitse a gyermekvédelmet az anyagi támogatáson túl fejlesztő programokkal és a személyes jelenléttel is. Fontosnak tartjuk, hogy olyan lehetőségeket kapjanak a gyerekek, amelyben megtalálják a kellő motivációt a sikeres felnőtté váláshoz" - mondta el Olt Boglárka, az alapítvány képviseletében.

(22)

••

ONISMERET

T

válaszolja, hogy nem, sőt hízni akar, csak nem tud." Ezért nem egyszerű dolog diagnosztizálni egy testkép -zavarral küszködő férfit, és arra vonatkozóan is csak becslések van-nak, hogy a férfipopuláció mekkora h:ínyada érintett. Szakemberhez cl-vétve fordulnak, és akkor sem azzal, hogy testképzavaruk van, hiszen azt sosem ismerik fel magukon, hanem me rt járulékos pszicholó-giai zavarok, például súlyos szoron-g:ís, depresszió va!,')' pánikbetegség

edző azzal kapcsolatban, hogy

ta-lálkozott-c már testképzavaros

tes-tépítőveL agyon zárkózottak, cl

-vannak a maguk világában, hetente ötször, akár naponta kétszer is Ic-jönnek edzeni. Nekik csak az edzés számí t, a munkahelyük másodlagos. Persze nem mindcnki tcstképza-varos, aki sokat edz: a testépítés olyan sport, ahol nagyon oda kell tennic magát az embernek,

komo-lyan kell vennie az edzéseket és az étkczésckct."

J)omincins anya

nellet t n{incl

· ·

·

S(

)kSZ<

CljJCl

nélkül.

alakult ki náluk. Az is előfordulhat, hogy a testképzavar á that más élet-területekre, és az illetőnek mun -kahclyi, magánéleti problémái

ke-letkeznek, mcrt a napi8-10 órányi edzés be nem fér bele semmi más.

Elégedetlen

Qáde se

"Eljutottam arra a szintre, amikor ez már őrületté vált. Szarul érzem magam, ha nem mchctek le, akkor meg szabályos depresszió lesz úrrá

rajtam, ha nem feszülnek a pólóim" - írja egy testépítéssel foglalkozó

fórumon az egyik érintett. Sok ha-sonló, szorongásról és depresszió-ról beszámoló bejegyzést találni, bár a Fórumozók többsége inkább olyan kérdéseket tesz fel a közös-ségnck, hogy mcnnyi tojásfehérje-Icvet ajánlatos inni naponta.

"Előfordul, dc ritka- mondja Fodor Károly tcstépítő-és

fitnesz-Túry Ferenc -Babusa Bernadett: Adonisztól Schwarzeneggerig -Férfiideálok és civilizáció, Oriold és Társai Kiadó, 2012.

Túry Ferenc-Pászthy Bea: Evészavarok és testképzavarok, Pro 01e Kiadó. 2008.

20

Van, aki koplal, más szénné gyúrja magát, és olyan is akad, aki kés alá fekszik, hogy elérje a hőn

áhított külsőt. "Pontos országos statisztikitnk nincs, dc jelenleg Magyarországon a plasztikai se-bészhez forduló páciensek 20-30 százaléka férfi" - tudtuk meg Sobor György és Gacs J:ínos plasz-tikai sebészektőL Mint mondják, a férfi p<Ícicnsck aránya az utóbbi húsz évben ugrásszerücn megnőtt,

15 évvel ezelőtt 5 százalék volt az arányuk. A leggyakoribb műtétck a nőies emlők korrekciója (gyncco-mastia), a hasplasztika. az orrpl asz-tika, a zsírlcszívás, illetve 40 éves kor felett a szem héj-és arcplasz-tika. Emellett a férfiak is egyre

na-gyobb szúmban kérnek

rúncfcltöl-tést és botoxkczelést.

Persze attól, hogy valaki plaszti-kai sebészhez fordul, még cgy:ílta-lán nem biztos, hogy testképzavara van. "A testképzavar nem plasztikai

sebészeli kategória- mondja

Ur-szán Albert plasztikai sebész.- l !a a konzultáció során felmerül, hogy testképzavaros az illető, például mert az clv:írásai sokkalmagasab-ban vannak, mint a teljesíthetőség.

vagy mcrt mindcn testrészével

elégedetlen, akkor az orvos inkább megpróbálja lebeszélni a

beavat-Fókuszban az evészavarok

~g

mashogy.hu

[!]

~

kozúsróL'' Mint mondja, egyrészt

nem etikus mcgműtcni valakit, akinek testképzavara van, mivcl az nem fogja megoldani a problé-máját, músrészt egy elégedetlen pá-ciens sokat árthat az orvos hírnevé -nek. nHÍrpcdig egy testképzavaros sosem lesz elégedett a külscjévcl - ezért sz:ímára inkúbb a

pszichole-rápia a megfelelő clj:írás.

Gyerekkori

gyökere

A férfiak testképzavarának háttcré-ben t:írsadalmi és egyéni tényezők egyaránt állnak. Egyrészt a férfi-és nőszercpekben jelentős változás történt az utóbbi évtizedekben: m{tr nem v:llnak cl annyira mc-rcven egymústól, a férfiszcrcpbc vegyülnek finomabb, nőiesebb vonások, például a megjelenéssci foglalkozás. Ezzel púrhuzamosan az életmód és a szépségidcálok is mcgvúltoztak: ma az olyan férfi sz:ímít vonzónak, aki törődik ma -gával, úpolt, egészségcsen t<íp

-l:ílkozik, és az sem árt, ha hobbi gyanánt hétvégenként lcfutja a félmaraton t. Persze a t;írsadalmi

változások, a média és a filmek suly-kol ta szépségidcúl hatlisára még nem lesz v·~ laki kórosan elégedet-len a külscjévcl: a testképzavarok kialakulásúban meghatározák az egyéni tényezők. "Az ilyen zava-roknak mindig gyerekkori gyökc-rcik vannak"-mondja Lukács Li za. Az izomdiszmorfiás férfiak cseté-ben a szakemberek megfigyel ték. hogy nagyon domimíns anya mct -lett nőnek fel, sokszor apa nélkül, vagy periferikus hclyzctü, gyenge apa mcllclt. Ezek a férfiak félnek attól, hogy túl nőiesek lesznek, és

szerelnék erősnek, hatalmasnak

mutatni magukat. Emellett fontos

nekik a versengés: karikírozottan klasszikus férfiképel akarnak

fel-venni, kompenzációjaként annak.

amil otthon l<Íttak.

(23)

HIRDETlOS

Túl

büszkék

rákszürésre

járni

a férfiak

Az Európai Unióban Magyarországon

a legmagasabb az 1000 lakosra jutó

rosszindulatú megbetegedések száma.

A ROSZ szerint a rák elleni küzdelem

legfontosabb eszköze a megelőzés,

a rendszeres szürés. Egészségtudatos

életmóddal, kiegyensúlyozott

táplálko-zással és rendszeres szürövizsgál

atok-kal a rosszindulatú elváltozások jelentős

része megelőzhető vagy időben

felis-merhető, ez pedig jelentösen javíthatja

a gyógyulás esélyét.

Míg a civil szervezetek és a média

egyre nagyobb figyelmet szentelnek a

nőket veszélyeztető méhnyakráknak és

mellráknak, a férfiakat érintő daganatos

betegségeket tabuként kezeli a társa-dalom. Ez pedig nap mint nap

emberéle-tekbe kerül.

NN

Félnek

tőle,

de nem tesznek ellene

A daganatos betegségek súlyos problémát jel

e

nte

n

ek

Magyarországon: a hazai halálozási statisztik

á

k s

z

er

i

nt

több mint 32

OOO

ember hal meg valamilyen r

o

sszindulatú

elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi - hívja fel a figyelmet

a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezet

e

(ROSZ)

.

A férfiak még a

nőknél

is kevesebb figyelme

t

s

z

en

t

elnek

egészség üknek, nem járnak rendszeres

rákszűrésre,

így

gyakran a diagnózis csak akkor állítható fel, amikor már túl

késő. Riskó Agnes onkopszichológus szerint

a férfiak azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, ami nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet ön-magukról kialakítottak. Úgy gondolják, hogy egy férfi nem panaszkodik, mert helyt kell állnia. Az ilyen hozzáállás azonban veszélyes, és az egész család

életére kihathat

"Meg kell tanítani mindenkit, hogy

miként védekezhet az önkárosító

életmóddal szemben. Ebben a nőknek,

anyáknak fontos szerep jut, ök

hozhat-nak szemléletbeli és magatartásbeli

változást. A férfiak távolmaradását a

szürésektöl indokolhatja az is, hogy a

médiában a nőket érintő betegségekről

hallani többet. Az emlőrákról és

méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő dagana-tokról, például a prosztatarákról vagy a vastagbélrákról, ritkábban beszélnek.

Az edukációnak óriási szerepe van abban,

hogy ki vigyáz jobban magára és jár rendszeresen szürésekre" - teszi hozzá.

Annak ellenére hanyagolják a férfiak az

egészségügyi szűréseket, hogy

majd-nem ugyanannyira tartanak a rosszin-dulatú elváltozásoktól, mint a nők. Az NN Biztosító Egészségtesztie szerint a

nők 73 százaléka, a férfiaknak pedig 60

százaléka fél a daganatos

megbetege-désektőL A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következ-ményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén

minimum 300 ezer forint extra tökére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy vélik: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár

évekre is kieshetünk a munkából, és a

kezelés időszaka tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést.

"Ezen csak kismértékben enyhít a táp-pénz: az érvényes szabályozás szerint

legfeljebb egy éven át, a jövedelem

50-60 százalékára, de maximum havi

217 ezer forint táppénzre számíthatunk

egy elhúzódó betegállomány során.

Pontosan ezért fejlesztettük ki a testre

szabható Életút programot, amely

ellensúlyozhatja a daganatos

betegsé-gek miatt kieső jövedelem egy részét,

és fedezetet nyújthat a kezelés alatt felmerülő költségekre. Ez olyan konst-rukció, amelyben az anyagi biztonság mellett további praktikus segítséget is

kaphat, aki erre szorul. Ilyen például a

diagnosztikai vizsgálatok vagy a külföldi

ellátás megszervezése, vagy a mindig

elérhető telefonos orvosi tanácsadás"

-magyarázta a súlyos betegségre történő

anyagi felkészülés lehetöségét Vanyek Claudia, az NN Biztosító élet- és

egész-ségbiztosítási szakértője.

Az NN Biztosító támogatja a rovatot és ügyfeleit, hogy

(24)

..

'

'

'

'

'

AZ O REGEDES ELFOGADASANAK VISSZASSAGAI

A

maszk mög

ött

22

"Öreg

vagyok már ehhez!" - hallhatjuk

a lemondó, sommás megállapítást.

Ellentettje a nagyobb

énerőt képviselő

"

Nem vagyok még annyira öreg, hogy

ne tudjam megcsinálni". Utóbbi egyre

gyakoribb, "viselkedéses mimikrit"

kényszerítve az

idősödő

társadalomra,

amely igyekszik lépést tartani

a fiatalabbakkaL

A pszichológiai, szubjektív kor

-tudat a kronológiai, szociológiai

és biológiai öregkor összj<Héka.

A W !TO 2002-es korbeosztása alap-ján a középkorúak a 45-59 évesek, az öregedők a 60-74 év közöttick,

az öregek a 75-90 évesek, és aggas-tyánok a 90 év felettiek. A közlc-mények többsége a 65, illetve a 60 éves kornál húzza meg a határt,

amitől kezdve már "idősekről" be

-szél. A pszichológiai kor megélését jelentősen befolyásolja, hogy az idős embert a közvetlen környezete, illetve a szélesebb értelemben vett társadalmi közvélemény kronoló

-giai életkora alapján miként minő­ síti, sztereotipizálja, milyen elvei

rá-sokat kapcsol a korához. Illetve az a- mindenki életében megjelenő - tapasztalat, hogy valamilyen

hely-zetből, aktivitásból "kiöregszik". Ebből a megközelítésből az ,.örege-dés" szubjektív élménye akár már a kamaszkor u tán is kezdetét veheti. A persona latin szó eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészck vi-seltek. A szcmélyiség (personal i ty) kifejezés is ebből a szóból fakad, és arra utal, hogy a társaknak és önmagunknak ismutatott egye-diségünk mögöttes, közvetlenül

nem megragadható hatótényező­

ket is takar. A maszkjelenséget az angol Ka ren Ballard és csapata az

szerzö: PÉK GYŐZŐ

illusztáció: KREIF ZSUZSI

idősödő emberek-főként az idős nők-vonatkozásában írta le 2005-ben. Az öregedés sokak számára kínos és takargatnivaló folyamattá is válhat, teret adva a rejtőzködés­

nek. Az öregedésből az érintettek a publikum számára csak az elfo-gadhatónak vélt dolgokat, az illen

-dőt, a kívánatosat teszik közzé, de mcgtartj<ík maguknak, megőrzik ,.privcítnak" azt, ami kínos, fáj-dalmas, nehezen elviselhető. Ezt a védekező viszonyulást részben a dinamikus fogyasztásban érd e-kelt, a felszínen gyorsan v<Íltozó társadalom még inkább rákén ysze-rítheti a középkorú és idősödő em-berre. A kedvezőtlen testi állapot diagnosztizálásútól való félelem,

a fizikai és pszichikai egészségben kimutatható .,lcmarad{ts" szintén

cl takaníshoz, maszkeláshoz vezet-het. Különösen az egészségesség látszatát- állása, munkája m egtar-tása érdekében- fenntartó, nagy megterhelésekkel és felelősséggel jcíró mencdzscri, vezetői munka-körben dolgozók érintettek ebben.

Referências

Documentos relacionados

Aprova as (IR 60 – 10) Instruções Reguladoras para a Organização e o Funcionamento do Programa de Atualização dos Diplomados pela Escola de Comando e Estado-Maior do

Procede à décima primeira alteração ao Decreto-Lei n.º 27/2000, de 3 de Março, à primeira alteração ao Decreto-Lei n.º 205/2004, de 19 de Agosto, à quarta alteração

2 No caso do controlo de grupo, estabeleça as ligações elétricas do controlo remoto com a unidade principal quando ligar ao sistema de operação simultânea (as ligações elétricas

[r]

As novas medidas As novas medidas estão incluídas nas mudanças econômicas anunciadas em. estão incluídas nas mudanças econômicas anunciadas em estão incluídas nas

As lesões periféricas de cauda eqüina e nervos periféricos são bastante freqüentes nas cirurgias radicais da pelve, como tumor de reto e histerectomia radical. Nestas ocasiões,

Jorge, por culpas de solicitar mulheres, maneira canónica de dizer que as apalpava e fornicava, decerto começando na palavra do confessionário e terminando no acto recato da

no entanto, embora o tratamento do câncer de lábio apresente resultados bastante satisfatórios, podem ocorrer tumores secundários em outros sítios, recidiva