divatlabor
v i r t u á l i s d i v a t t e r v e z ő - k é p z ő
1.
• Tervezési alapok:
ismerd meg a fegyvertárad
• Divatrajz-technikák: a grafit
• Digitart: grafikai programok és a divat
• A divat nagyjai: Chanel
• Varrj, nem nehéz!
Félvállas komplé step-by-step
• Kreatív tálalás: a styling ereje
•
Divatfigura-sablonok
100
oldal!
ISSN 2062-8897Kezdhetném azzal is, hogy a kezedben tartod a Divatlabor első számát – de ez persze nem állná meg a helyét, hiszen nem offline, nyomtatott magazinról van szó, hanem digitális, kézzel megfoghatatlan formában létező újságról.
De még csak nem is újság, nem is magazin, nem is tankönyv. Inkább mind egyszerre.
Nem újság és nem magazin, mert a benne levő tartalom nem veszíti el aktualitását a következő lapszám megjelenésével, bár a külsejét „magazinosra” formáltuk, a tartalma hasznos, már-már tananyagszerű, egymásra épülő írásokból áll, kifejezetten kezdő és hobbi divattervezőknek szól, valamint azoknak, akiknek (még) nincs lehetőségük arra, hogy egy divatiskolában tanul-hassák a ruhatervezés első lépéseit. Ez persze nem pótolja az iskolát (azok az évek pótolhatatla-nok és megismételhetetlenek), de előkészítőt, kapaszkodót jelenthet az érintett embereknek. Ami a rovatokat illeti, szó lesz divattörténetről, divatillusztráció-történetről, divatrajzról, szá-mítógépes grafikai programok használatáról a gyakorlatban, tervezési alapokról, szabás-minta-készítésről – könnyen értelmezhető és megtanulható módon –, lesz benne kreatív varróiskola (képekkel, lépésről-lépésre), külön figyelmet kap az öko(zöld)-vonal, lesz Kreatív tálalás rovat, ami a styling erejéről szól konkrét példákkal, képekkel kísérve, lesz trendfigyelő és még sok egyéb, hasznos információ. Ezen felül minden lapszámban változó mennyiségű ajándék divatfigura-sablon lesz, ezek megkönnyíthetik számodra a ruhatervezés első lépéseit. A lapot igyekszünk nem a nagy divatlapokban megszokott módon összeállítani, újszerű, egye-di, kísérletezős formában szeretnénk átadni mindazt, amit fontosnak tartunk egy hobbi- vagy kezdő tervező számára.
A kiadvány kéthavonta jelenik meg, magyarul és angolul, igyekszünk a nemzetközi közönség fókuszába kerülni, kifejezetten a kelet-európai tervezőket ismertetjük meg a kiadvány oldalain keresztül. (Ha van olyan fiatal, de igazán tehetséges tervező ismerősöd, akit szívesen látnál a kiadvány hasábjain, nyugodtan ajánlhatod őt, egyetlen kikötés, hogy valóban jó legyen. Nem baj, ha nem ismert, csak legyen JÓ.)
A Divatlabor előfizetéses kiadvány, kivéve ezt az első lapszámot, amely – ahogy magad is látod – ingyenesen letölthető. Miután letöltötted, már internetes kapcsolat nélkül is lapozgatható. Olvasd át elejétől a végéig, nézd meg, hogy neked megéri-e egy süti és cappuccino
árát kéthavonta. Mi mindent megteszünk azért, hogy lapszámról-lapszámra ér-dekes és értékes információkat nyújtsunk tetszetős, modern formában.
Remélem, hogy a Divatlabor olyan fontos lesz számodra, mint amilyen gon-dossággal mi készítjük neked, mint ahogy azt is, hogy nem csak olvasónk leszel, hanem aktív társunk is a jövőben. Mert nem csak olvasókat szeretnénk, hanem igazi csapattársakat is, akikben él a kreativitás, akiket izgalommal tölt el, ha tanulhatnak, és akik szívesen meg is mutatják a tanultakat. Ezért a lap a www. divatlabor.hu honlapon külön interaktív felületet biztosít azoknak, akik szeretnének visszajelzést kapni arról, hol is tartanak épp aktuálisan.
Ahhoz, hogy ez a szerintünk klassz dolog minél tartalmasabb legyen, szükségünk van Rád, ezért ha tetszik a lap, és úgy érzed, ez számodra is hasznos tartalommal bír, kattints az előfizetés gombra – már csak az ajándék divatfigura-sablonok miatt is megéri :)
Molnár Csikós Hajnalka alapító, főszerkesztő
4
Divatfigura-sablonok
56
Varrj, nem nehéz!
Félvállas
komplé
step-by-step
Miért fontos, hogy te magad
készítsd el a szabásmintát?
60
Forma
tan
Ami a szónak a hang, az a képnek a pont, a vonal,
a szín… a forma. A vizuális kommunikáció
alapkészlete, mely eljuttat a firkától a divatrajzig.
Tervezési alapok:
ismerd meg a fegyvertárad
6
Divatrajz-technikák:
A grafit
16
Digitart:
grafikai
programok
és a divat
22
A divat nagyjai:
Chanel
26
Portré:
Sápi Bea
39
Kreatív
tálalás:
A styling ereje
46
A TArTAloMból:
4
Tervezési AlApok
ismerd meg
a fegyvertárad
Forma
tan
Ami a szónak a hang, az a képnek a pont, a vonal, a
szín… a forma. A vizuális kommunikáció alapkészlete,
mely eljuttat a firkától a divatrajzig.
Formatan – mivaaan?!
Először is bemutatkozom: Molnár-Csikós Virág vagyok, okleveles vizuális-kommu-nikációs tervező. A diplomámat a mai nevén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Tervezőképző Intézetének Vizuális Kommunikáció Tanszékén szereztem még a múlt század kilencvenes éveinek legelején. A szűnni nem tudó alkotómun-ka „mellett” főállásban formatant, rajzolást-festést, képzőművészetet, művészi megformálást és esztétikát tanítok néhány szabadkai középiskolában, többek között divatszabó- és ruhamodellező hallgatóknak, divattervező-palántáknak. A formatan gyakorlati tanítása során szerzett tapasztalataimat igyekszem e cikk-sorozatban hasznos és könnyen „emészthető” adagokba gyúrni a Kedves Olvasó számára.
Az első órákon a hallgatók a szokásos „karbatettkezes-ellenállós” pózban szoktak kérdő pillantásokat küldeni felém, nagyjából ilyen mögöttes tartalmakkal: „Forma-tan – na, persze, de minek az nekünk?”, „Ugye nem valami újabb elmélet-rizsával jönnek itt megint?!”, „Rajzolni is kell? Mivaaan?!”... Majd az óráim előrehaladtával lassan, lépésenként megfejtve a minden vizuális alkotásban ott rejlő „kódot”, elkezdik kijelentő móddá alakítani agyukban a korábbi, finoman szólva szkeptikus kérdésfelvetéseiket...
Mi lehet a lényeg?
Ha egyszer valaki arra adja a fejét, hogy divattervező lesz, vagy egyszerűen csak érteni szeretné a vizuális műfajok közléseit, esetleg maga is próbálkozik saját „rajzi” stílus kiérlelésével, mindenképpen haszonnal olvashatja az itt következőket.
A formatan, ha úgy tetszik, egyfajta szótára, sillabusza a képzőművészetnek. Magától
értetődő jelenségekkel foglalkozik, mint a fény és az árnyék, a szín és a forma..., a célja pedig nem egyéb, mint hogy a már tudott/megtanult és magától értetődő kifejezőeszköz tudatossá és magától értetődővé érjen a kezdő alkotó fejében és kezében.
szöveg: Molnár-Csikós virág
Tervezési AlApok
vizuális kommunikáció,
azaz képi közlés.
én rajzoltam. Fogtad?
Kezdjük azzal a ténnyel, hogy körülöttünk (és persze bennünk is...) mindig minden
kommunikál. Ahogyan megtanulunk hangokból előbb szavakat, majd a
szavak-ból mondatokat formálni, mondatainkkal pedig már pontos közléseket intézhe-tünk környezeintézhe-tünk felé („Aaaa”, „Ana”, „Anya”, „Nem!”, „Éhes vagyok!”, „Kérek még!”, „Szeretlek...”), ugyanúgy fog működni a kommunikáció a nonverbális síkokon is. A zene például szintén hangokból épít, és alkalmas többek között érzelmeink konk-rét kifejezésére is, bár kevésbé elképzelhető, hogy egy eldúdolt szonátarészlet után szeretett édesanyánk tudni fogja, hogy szedhet még a tányérunkra az újévi töltött káposztából. A pantomimes arckifejezéssel, testtartással, mozdulataival, mozgásának dinamikájával már vizuális síkon hat ránk, ébreszt bennünk érzése-ket, néha ellenérzéseket... Szavak és hangok nélkül is tud közölni velünk bármit. Nem beszélve az útkereszteződésben nekünk integető rendőrről, amikor nem működik a jelzőlámpa, vagy működik, de éppen egy külföldi delegáció halad át, felülírva a piros-sárga-zöld lámpakódokat.
A közértben leveszünk egy müzlis dobozt a polcról, és a hatályos,
EU-szabványokat követő élelmiszeripari törvény adekvát cikkelyei szerint elhelyezett piktogramok alapján a csomagolásra pillantva azonnal tudjuk, hogy a benne lévő terméket cukorbetegek fogyaszthatják-e, mennyi kalóriát viszünk be, ha felfaljuk az egész dobozzal, és mennyit, ha csak egy ajánlott adaggal. Ha egy pillantást ve-tünk a vadonatúj angóra-pulcsink bevarrott címkéjére, rögtön kiderül, hogy nem kellett volna a szárítógépbe hajítanunk, akkor most nem nézne úgy ki, mintha a gyereknek vettük volna... És így tovább. Tudjuk, hogy a telefonunk dolby, hogy a lejátszónk nem kezeli a másolt CD-ket, hogy hol a bejárat a női toaletthez. Mind-ezt képi jelekből olvassuk ki, mely jelek velünk szándékosan, vizuálisan kommu-nikálnak. Vizuális jeleket használunk, ha chat-elünk, tömören kifejezve pillanatnyi érzelmeinket, vagy véleményünket: „szmájli”, LOL, :-/ és a többi.
Valamennyi vizuálisan értelmezhető jel kódolva hordozza a hozzá kapcsolt tartalmat, töltést. De hogyan lehetséges ez, amikor például egy „szmájli” csak két
8
Tervezési AlApok
pontból és egy felfelé görbülő vonalból áll? Pontosan úgy! A vonal, mint a vizuális kifejezés legalapvetőbb eleme képes arra, hogy hangulatot, érzelmet közöljön.
Ahogyan kifejezhet nyugalmat és közönyt, úgy energiát, nyugtalanságot is. Ami a szónak a hang, az a (jel)képnek a pont, a vonal, a szín... a forma. A képzőművé-szet kifejező elemei egyszersmind a vizuális kommunikáció alapkészlete,
mely-nek segítségével azt mondunk, amit csak akarunk. Egy eszköztár, mellyel ügyesen bánva kódolhatunk és dekódolhatunk bármit; leírhatunk jelentést és jelenséget, vagy akár színt, amelyre még szavak sincsenek...
Hol a titok? Én is tudok „kódolni” vizuálisan? Meg tudják az emberek majd fejteni az én saját kódjaimat? Egyáltalán, mire jó ez az egész? Divattervező akarok lenni, nem pedig Leonardo da Vinci, akkor minek nekem bármilyen kód? – jönnek az újabb szkeptikus kérdések.
Nos, ha divattervező akarsz lenni, meg kell tanulnod újra beszélni. Egy olyan nyelven, amit mindenki ért, amelynek „hangjai” a te vonalaid, színeid. Tanuld meg tudatosan használni az árnyalatokat, hozz létre ritmust, teremts harmóniát a saját vizuális „nyelvjárásodban”, ami nem egyéb, mint a te saját stílusod. Hogy ez utóbbi kialakulhasson, meg kell ismerned egyenként és „be kell törnöd” valamennyi ele-mét a képzőművészetnek. Mire a képi „aaa....ááá...”-zásból szinte fél kézzel oda tu-dod sederinteni a vizuális „szuperkalifradzsilisztieszpialidózis”-t*, akkorra nemcsak én és Mary Poppins fogunk hinni benne, hogy valóban remek tervező lehetsz!
A képzőművészeti
kifejezés technikái
Hogy kerül a csiz
(for)
ma
(tan)
az asztalra?
rajz, festmény, szobor
és grafika
Ahhoz, hogy egy tárgyat ábrázoljunk, többféle
vizuá-lis kifejezési lehetőség is a rendelkezésünkre áll. A
legegyszerűbb, ha a plázában előkapjuk a mo-bilunkat és lefényképezzük a csizmát, ami annyira megtetszett. Közlés? Simán: elküldjük mms-ben a barátnőnknek és probléma megoldva. Kame-ránk felbontás- és fókusz-korlátait beszámítva egy korrekt leképezését kapjuk a szemlélt csizmának. Feladat teljesítve. Nemigen fordulhat elő, hogy a le-fotózott csizmát valaki avokádónak nézi... Ez tehát egy gépi, érzelemmentes vizuális közlési mód egy létező dologról. Ideális esetben a képről leolvasható, vajon műanyag, gumi, bőr vagy lakk az anyaga, melyik oldalon záródik, miből vannak rajta a díszek, tűzött vagy ragasztott...
De próbáljunk meg tervezni egy saját csizmát! Mondjuk, lerajzolhatjuk egy papírra grafitce-ruzával. Nagyjából látszik a ceruzarajzból, hogy milyenek az arányai, hol vannak rajta varrások, kiemelkedések, milyen a díszítése, az orrformája. Viszont nem fog kiderülni, hogy milyen színű, milyen anyagból van, csak ha szavakkal melléírjuk.
10
*szuperkalifradzsilisztieszpialidózis= Mary Poppins dalából, megnézheted itt: http://www.youtube.com/watch?v=Rg6vc66foXE
Tervezési AlApok
1Alapjában véve rajznak tekinthetjük a gondolatok és ér-zelmek sík felületen vonallal való kifejezését. A rajz képezi minden képzőművészeti alkotás alapját, tehát a szobrászat, építészet, festészet, iparművészet segédeszköze – vázlat- és tanulmányrajz formájában. A művészek mindenkor nagy tisz-telettel viseltettek a rajz iránt, de valójában a rajz megérde-melt helyét a művészeti kifejezésmódok között a reneszánsz-ban vívta ki. Leonardo da Vinci szerint: „A rajzot nem elég tudománynak nevezni, hanem istenségnek, mert a teremtés minden látható művét újra tudja alkotni.”
A rajzeszközök anyaguk szerint lehetnek szárazak (ceruza, fém-vessző, kréta, szén, pasztell stb.) és nedvesek (tinta, tus, szépia).
Le is festhetjük a csizmatervünket. Fogunk egy alkalmas ecsetet a választott festési technikához, és ügyesen „materializálhatjuk” a látványt. Anyagszerűségét
könnyebben kifejezhetjük egy tárgynak, ha rendelkezésünkre állnak a szí-nek és az árnyalatok. Csillanás megfestésével egy fényes és sima
felületre utalunk vizuálisan, a puhaságot a szín több lágy árnyalatának egymás mellé/fölé festésével tudjuk érzékeltetni. Kemény törési felületet erős kontraszt alkalmazásával tudjuk legin-kább visszaadni... De ekkor még mindig nem megfogható, nem körbejárható a tervezett
tárgy, csak látszólagosan háromdimenziós – de legalább már színes.
2A festészet (képírás, piktúra) a képző-művészet azon ága, mely sík felületen
színekből és vonalakból alakít esztétikai hatást ébresztő
él-ményt. Az őskori barlang-rajzok tanulsága szerint
a festés az ember vele-született ösztöne, s általa utánozza a sí-kon a valóságot. A szobrászat-tól eltérően a térélmény
ábrázolására a festő kifejezőeszközei korlátozottabbak – alul-ról felfelé, jobbalul-ról balra, elölről hátrafelé.
A festészeti ábrázolás két lényeges eszköze különböztethető meg, ezek: a térbeli valóság és a látszat ábrázolása. A térbeli valóságot a festészet a rajz, a rajzolat által ábrázolja. A rajzo-lat körülírja a formát, illetve a formák térbeli kiterjedését jelzi a síkon; a szín által pedig a köröttünk lévő valóság színeit fe-jezi ki, illetve jelzi a valóság látszatát.
A festészet kifejező elemei közé sorolhatjuk még a fény-ár-nyékot és a textúrát. A fény-árnyék által érzékelhető a forma térbelisége (plaszticitása), a textúra által pedig az anyaga.
Mit tehetünk még? Ki is faraghatjuk, agyagból vagy gyurmából meg is formázhatjuk, esetleg papírmaséból makettet készíthetünk. Ekkor tökéletesen tudjuk térben ábrázolni, hogy mi milyen a csizmánkon: milyenek az arányai hossz és magasság viszonylatban, milyen alakú az orra, hol vannak a díszek, díszvarratok. Az anyagára is következtethe-tünk, ha ügyesen használtuk a formázóeszközöket: felbolyhoztuk, kifényesítettük stb. Sőt, a színét is meg tudjuk adni, egyszerűen befestjük a makettet a kívánt színre.
3A szobrászat alapeleme a massza vagy tömeg; a művész a ki-domborodó (konvex) és bemélyedő (konkáv) tömegek által te-remti meg a közvetlen térbeliséget. A leggyakoribb anyagok, amelyekkel a szobrász gondolatait kifejezi, az agyag, a gipsz, a kő, a márvány, a bronz és a fa, de szinte nem létezik olyan anyag, amely ne lenne felhasználható – deszka, fémlemez, huzal, szög, rongy, műanyag, sós-gyurma, használati tárgyak stb.
Az anyagtól függően több megmunkálási eljárást ismerünk: a mintázás, az öntés és a faragás. A puha anyag, mint amilyen az agyag, könnyen mintázható, a kemény anyag csak faragás-sal alakítható… A görögök dekoratív színezést alkalmaztak a szobrok díszítésére (mélykék és vörös, fekete és vörösbarna színeket használtak). A művészettörténet hosszú korszakai-ban mellőzték a színezést, de a mai posztmodern szobrászat-ban újra megjelenik a festett szobor.
Mondhatnánk ezek után, hogy a háromdimenziós modellezés lehet a legtökélete-sebb ábrázoló/kifejező technika, például a formatervezésben. Ez nagyjából meg
12
Tervezési AlApok
is állja a helyét. De jó, ha tudjuk: az ipari formatervező (vagy a divattervező!) a kezdeti vázlatrajzai után tanulmányrajzokat, modellrajzokat készít, majd gyártási
rajz alapján készül el a minta, vagy prototípus egy újonnan tervezett tárgyhoz.
Lefordítva: ahhoz, hogy vizuálisan tökéletesen leírhassuk egy háromdimenziós dolog tulajdonságait, valamennyi attribútumát meg kell tudnunk fogalmazni két dimenzióban, azaz rajzban is. Itt van tehát az a bizonyos eb elhantolva! Mit van mit tenni: muszáj lesz hát rajzolni, rajzolni és rajzolni...
Azért van még remény. A képzőművészet igen sokágú kifejezési technikáját, a
grafikát szándékosan a végére hagytam. A grafika olyasminek tekinthető a
kép-zőművészeti kifejezés technikái között, mint a színház a poézis, a zene és a balett mögött. Benne van minden, de valahogy mégis kevesebb, és valamivel mégis több.
A grafika esetében is lennie kell egy eredeti rajznak, vagy legalább egy erede-ti ecsetnyomnak... A különféle formakészítési eljárások a kéz rajzba nyomott mozdulatát nyomóformává/klisévé alakítják, amiről nagyobb számú levonat, azaz másolat készül. Ilyen értelemben a grafika saját eredetink eredeti hamisítványa. Számozva, jelezve. Mint amikor ki van írva a kirakatban, hogy eredeti Gucci-másolatok, legjobb áron, csak most, csak nálunk.
4A grafika eszköztára szintén a vonal, a felület, a síkforma. Ám a rajztól mégis sokban eltérő képzőművészeti kifejezésmód. A legszembetűnőbb a különféle sokszorosító eljárás, amely által megsokszorozzuk az eredeti rajzot. Kulturális szempontból a grafikának épp ezért nagy fontosságot kell tulajdonítanunk. A grafika elterjedésével a műalkotások kiléptek az elit sza-lonokból és a nagyközönség közelébe kerültek. Nagyon sok műalkotás épp valamely grafikai technika által vált ismertté. A legrégibb nyomtatási formák a pecséthengerek (föníciai, mezopotámiai). Az első ismert grafika egy 1432-ből származó Szent Kristófot ábrázoló német fametszet.
A művész először papíron képtervet készít, majd a rajz végle-ges kialakítása a különböző anyagú nyomóformákon, az ún. dúcokon történik. A dúcok készítése és anyaga szerint beszél-hetünk különböző nyomásfajtákról és technikákról.
Fajtái szerint a művészi grafika lehet:
1. Magasnyomás – a nyomóforma felső felületéről készül a
nyomat; a negatív, nem nyomandó felületeket kell kimetszeni (fametszet, linómetszet).
2. Mélynyomás – a nyomóformába bemetszett vagy vegyi eljá-rással bemart vonalak lesznek láthatóak a nyomaton (rézmet-szet, hidegtű, mezzotinta, rézkarc, akvatinta).
3. Síknyomás – a nyomólemez sík felületű, a rajzot fotókémiai eljárással készítik elő nyomtatásra; a nyomó- és nemnyomó elemek azonos síkban vannak (litográfia).
4. Szitanyomás – egyesek a síknyomáshoz sorolják, valójában áteresztőnyomás, mert a kép nyomóformája a szita egyes ré-szeinek elfedésével készül.
5. Digitális nyomás – a technológiai forradalom nemcsak a nyomdaiparban hozott nagy változásokat, hanem a művészi grafikában is. Digitálison a rajzi elemek letapogatását és di-gitális jelekké/adatokká alakítását, az adatok tárolását vagy továbbítását kell érteni. A digitális nyomógép nyomóformája soronként és pontonként kerül kialakításra (inkjet printing, PT Plate).
Ennyivel is okosabbak lettünk. Hogy mit választunk végül, melyik lesz a legtest-hezállóbb, leginkább preferált képzőművészeti kifejezési technika a számunkra, kiderülhet a végére. A folytatásban érkezik a fentiekben megemlített technikák
eszköztárainak részletes bemutatása, és belevágunk a képzőművészet alapvető kifejező elemeinek megismerésébe is. Mostanra kiderült, mi mindent csinálhatunk, hogy képileg adekvátan fejezhessük ki magunkat, azaz célirányosan kommunikál-junk – szigorúan vizuálisan, persze. Ezután már „csak” az maradt, hogy megtudjuk:
mivel és hogyan tehetjük mindezt?
Találkozunk a folytatásban; addig is érdemes beszerezni egy rajztömböt vagy üres füzetet, B-jelű grafitceruzát, tust és tollat, ecsetet...
1, 2, 3, 4: A kiemelt definíciók Buzási Marganić Maria: A vizuális kultúra alapjai című
digitális tankönyvéből valók (Zombor, 2005).
16
rAJzTeCHNikÁk
A CerUzA
– GYéMÁNT
Miért gyémánt a ceruza? Elsősorban, mert óriási előnyt jelent az alkotni vágyó emberek számára, másodsorban anyaga ré-vén, hiszen a grafit anyaga a szén, s így édestestvére a gyémántnak. Amikor papírt ér a ceruza hegye, a dörzsölés következtében a ceruzabélről megtapad
bi-zonyos mennyiség, s meg-születik a rajz. A legtöbb rajzhoz ceruzát használunk, vázlatokhoz, skicceléshez, előrajzoláshoz. Annak ellenére, hogy a ceruza egy színre egyszerűsítve ábrázolja a színes valósá-got, annak kezében, aki jól forgatja, csodás alkotások születnek.
A CerUzA TÖrTéNeTe
Leonardo da Vinci idejében a ceruza elődei az ón-, ólom,- vagy ezüstvesszők voltak, melyek színereje meg sem közelítette a mai ceruzákét.
A grafit fémes fényű, szürkésfekete, igen puha, semmiféle oldószerben nem olvad fel, s nagyon nehezen ég. Az ókori népek plumbago, molybdaena néven ismerték. A grafitot az 1500-as évek közepén fedez-ték fel Angliában, majd 1761-ben Kaspar Faber, Stein városában ceruzagyártásba fogott, ez azonban még kézimunkával elő-állított írószergyártás volt. A modern grafit-ceruza Joseph Hardtmuth osztrák építő-mester, és Nicholas Jacques Conté francia kutató nevéhez fűződik, ők a grafitport agyaggal keverve megalkották a hatéko-nyabb és könnyebb ceruzahasználatot. A ceruza keménységét ennek a két összete-vőnek az arányaival lehetett változtatni. A találmány és a ceruzagyártás folyamata 1795-ben lett szabadalmaztatva.
A legjobb minőségű grafitot Szibériában találták, közel a kínai határhoz, ezért azok a ceruzák, melyek ázsiai grafitból készültek, sárga színűre festett fahüvelyt kaptak (lásd Koh-I-Noor). A ceruza háza lehet fa, fém vagy műanyag. Eleinte régi gerendákból, hajók deszkáiból, vagy elkopott vasúti talpfákból készültek a ceruza házak, mert ezek kevésbé vetemedtek, így a ceruzabél legtöbb esetben épen maradt, s nem tört el. Ma már nemesítéssel és impregnálással sikerült a hársfából, égerfából és egyes fenyőkből igen jó fahüvelyeket készíteni, de a legjobb gyárak kaliforniai cédrusfát használnak a grafitbél beburkolására. A harmadik évezredben is divatos rajzeszköz maradt a ceruza, ezt igazolja a körülbelül 20 milliárd eladott ceruza évente.
Szöveg és illusztráció:
Máté W. Orsolya
CerUzA
skÁlA
A ceruza keménységét 9H-tól 9B-ig (Derwent-skála), 10H-tól 8B-ig (Koh-i-Noor), vagy 9H-tól 8B-ig (Staedtler) terjedő skálán osztályozzák. A H angol jelentése hard, azaz kemény, míg a B jelentése black, vagyis fekete. A 10H a legkemé-nyebb, a HB a közepes keménységű, míg a 9B a legpuhább ceruzát jelzi. A vázlatkészítéshez a keményebb ceruzákat (általában HB-től 4H-ig), míg árnyékoláshoz a puhábbakat használjuk (2B-től 8B-ig).rAJzTeCHNikÁk
18
TervezzÜNk
CerUzÁvAl
A divattervezés nem kötött műfaj, nincsenek előírt eszközök, csak jól beváltak. Ezért mielőtt kiválasztjuk a számunkra legmegfe-lelőbb technikát, előtte járjuk végig az alkotás örö-meit a kínálkozó rajzeszkö-zök szinte mindegyikével.
és nem keni el a rajzot), papírból pedig az A4-es famentes műszaki rajzlap a legalkalmasabb.
A tervezésnél alkalmazott ceruzahasználat szubjek-tív, ezért a lenti ábrákon használt technikák nem kizárólagosak, inkább irányadóak egy lehetséges tervezési folyamat szemlél-tetésére.
1. ábra
Halványan felrajzoljuk a női alakot, majd a ruha fazonját, a legfontosabb redőzé-seket és anyageséredőzé-seket. Használjunk hozzá 4H-s, 2H-s, esetleg HB-s ceruzá-kat. Ezután elkezdhetjük „életre” kelteni a tervünket, vonalak hálózatával vagy satírozással, egyre sötétebb felületeket létrehozva a
legárnyékosabb részeknél. A javasolt ceruza a 2B-stől a 6B-s puhaságig terjed. A haj legsötétebb részeihez és az utolsó árnyékolási fi-nomításokhoz a legpuhább, 8B-s ceruzát használjuk. Lássuk, mi mindent
tarto-gat számunkra ez alkalom-mal a ceruza.
A ceruza az egyik legalap-vetőbb és legkedveltebb rajzeszköze egy terve-zőnek, hiszen gyors és folyamatosan alakítható tervezést tesz lehetővé, ki-radírozhatóak a nem kívánt vonalak, és újrarajzolhatóak az elhibázott részek.
Egyetlen hátránya, ha nem megfelelően használják, hogy túl halvány és egy-síkú, szürke, azaz semmit-mondó lesz a ruhaterv. Szerezzünk be jó minősé-gű (Koh-I-Noor, Lyra, Faber Castell) ceruzákat 4H-tól 8B-ig terjedő skálán, puha radírt vagy gyurmaradírt (előnye, hogy nem hagy szemetet radírozás után,
TANÁCsok, Tippek:
· Az először felvitt vonalak meghatározóak lesznek és mérvadóak!
· A vonalakat próbáljuk egybefüggő mozdulattal felraj-zolni és nem szaggatottan.
· A vázlatot halványan rajzoljuk elő, hogy könnyen kira-dírozhassuk, majd utána erősítsük meg a vonalakat! · Vonalak rajzolásához ceruzánk legyen mindig hegyes,
a tompa és kerek végű ceruza inkább nagyobb felüle-tek finom árnyékolásához alkalmazandó.
· A sötétebb felületeket puhább ceruzával, a világosab-bakat keményebbel kezeljük.
· A test ábrázolásánál kevés árnyékolást használjunk, inkább az arcélek mentén és a testkontúrok finomítá-sánál.
· A legsötétebb tónusok (pl.: fekete haj, sötét ruha-anyag) 6B-s vagy 8B-s ceruzával érhetőek el.
· Fontos a ruhaanyag tónusozásánál, hogy ne legyenek éles vonalak, hanem egymásba mosódva, fokozatosan sötétedjen az anyagfelület.
· A sötétítést nemcsak a ceruza papírra nyomásával tehetjük meg, hanem vonalrétegek egymásra helye-zésével is, így a legsötétebb ceruza árnyékot 4-5 réteg egymásra helyezésével érjük el.
· Magányos vonalakat ne hagyjunk a rajzunkon, a szür-ke foltokat pedig frissítsük újabb vonalakkal!
· A túl kontrasztos vonalak összehangolására szolgál a szürke-skála.
· Végezzünk drapéria tanulmányokat, készítsünk redő-zési rajzokat, ezáltal az anyagszerűséget egye jobban tudjuk majd visszaadni ruhatervezéskor is.
· Figyeljünk, hogy minél kevesebbet radírozzunk, ne le-gyen maszatos a rajzunk! Ugyanakkor a radír tökéletes fényhatások érzékeltetésére.
· Minél több tónust használva, sötétebb és világosabb felületek váltsák egymást, így téve izgalmassá a raj-zunkat.
· A tónusozásnál merjünk sötétebb felületeket létre-hozni, hogy ne legyen túl szürke a rajzunk, ezért egy fekete lapot tegyünk a rajzunk mellé, hogy bátrabban használjuk ceruzánkat a sötétebb tónus eléréséhez.
20
2. ábra
A sötét háttér ajánlott fehér vagy világos ruhák kiemelésére, míg a sötét ruhaanyag jobban érvényesül fehér alapon.
Sok művész előszeretettel használta a ceruzát, Vincent van Gogh például csak Faber ceruzát használt, de a ceruzarajzo-lás mestere volt Jean-Auguste Ingres és Pablo Picasso is.
A divattervezők közül a legtöbben alkalmazták/alkalmazzák valamilyen mértékben a ceruzát, főleg a felvázolás-hoz, az alapvonalakhoz. Ceruzatechni-kával tervez az új generációs tervezők közül Richard Chai, Shipley & Halmos, Stella Mccartney, Kinder Aggugini, vagy éppen Thakoon Panichgul. A divatil-lusztrátorok közül érdemes Laura Laine, Kelly Smith, valamint Tinis Elena Sofia ceruzarajzait szemügyre venni.
Thomas C. Wang grafikusművész szerint a ceruza helye az alkotás folyamatában nagyon fontos, ugyanis a ceruza fizikai kapocs a szem, az agy és a kéz között. Próbáljuk a ceruza nyújtotta lehetősége-ket minél jobban kirajzolni magunkból. Jó alkotást!
3. ábra
Az anyagszerűségnél a sötét és világos felületek megfelelő kezelése teszi érzékelhetővé a textília milyenségét. A minták ábrázolása sötét felületen erősebben, míg világosabb felületen halványabban kerüljön megrajzolásra (a sötétebb felületen erő-sebben, míg a világosabb felületen halványabban nyomtam a ceruzát, ezáltal a pöttyök beépültek és nem lettek kirívóak).
szóMAGYArÁzAT
Fontos kulcsszavak, amik a tervezés során felmerülnek:
Tónus/Valőr: a világos és sötét
árnya-latok fokozatai, ritmikus váltakozása
Árnyékolás: ceruzavonásokkal több
rétegben felvitt tónus
Skicc: kevés részletet tartalmazó, kör-vonalakkal megrajzolt vázlat
Kontúr: körvonal, a formák határait
jelző vonal, a francia contour szó nyomán
Drapéria: esztétikusan elrendezett,
Kétségkívül ma a vizuális művészetek egyik leg-nagyobb fegyvere a számítógép és az azon futó grafikus programok, nélkülük már elképzelhe-tetlenek a magazinok címlapjai, a reklámok. De festmények, grafikák, rajzfilm- és filmhátterek is készülnek különböző grafikus programokkal, melyekből sokfajta létezik: némelyik kezdetle-ges lehetőségekkel bír, míg a másik hihetetlen és elképesztő dolgokra képes a képmanipulálás területén. És akkor még nem is szóltunk a 3D programokról...
Aki először szeretné magát kipróbálni a számítógé-pes grafika világában, bizony nincs könnyű dolga: szinte lehetetlen feladatnak tűnik kiigazodni a sokfajta grafikus program között.
Nekik, Neked szeretnénk segíteni az ebben a rovat-ban megjelenő lépésről-lépésre leckékkel, amely a grafikus programok gyakorlati használatához ad konkrét útmutatót.
Ismerkedj meg a számítógépes grafika két alapvető csoportjával: a képpontalapú és a vektoros grafika alapvető tulajdonságaival.
képpontalapú grafika
Ezt a fajta grafikát másképpen „raszteres” grafikának is nevezik, alapvető jellemzője, hogy a kép kép-pontról-képpontra épül fel, mindegyik képpont – pixel – külön tulajdonsággal (színinformációval) bír. A fényképek, beszkennelt rajzok mind ilyen, önálló pixelekből összetevődő képek.
Ahhoz, hogy a fényképeinken, beszkennelt raj-zainkon különböző műveleteket hajtsunk végre, szükségünk van egy képszerkesztő programra. Ilyen program segítségével például korrigálható a „vörös szem” a fényképeken, kiradírozható a háttér vagy éppen eltüntethető a pattanás az arcról.
De ennél jóval többet is lehet. A beszkennelt ceru-zarajz kifesthető, és ha professzionális festőprog-rammal teszi ezt az ember, akár olyan hatást tud elérni, mintha ezt „igazi” festékkel és igazi ecsettel tenné.
Íme, néhány képszerkesztő program, amely raszte-res képek feldolgozására alkalmas:
diGiTArT
22
szöveg és rajz:
Molnár Csikós Hajnalka
A grafikai
programok
és a divat
vektorgrafika
A számítógépes grafika má-sik csoportját a vektorgra-fika – másképpen vonalas grafika – képezi, amelyben a képeket, ábrákat szabályos és szabálytalan geometriai alakzatok alkotják. A képet nem a pixelek által hordo-zott színinformációk adják, hanem az ábrában található mértani alakzatok tulajdonsá-gai: a pozíció, a hossz, a szög, az irány stb.
Noha a fényképeinket nem tudjuk vektorosan szerkeszte-ni, ennek a fajta grafikának is megvannak a maga előnyei: rajzolhatunk vele, a rajz vonalai bármikor módosítha-tók, az ívek finomíthatók és az eredmény egy gyönyörű, letisztult grafika, amely korlát nélkül nagyítható pl. óriáspla-kát méretűre is!
diGiTArT
24
· Paint – kezdetleges program, minden (Windows-os) gépen megtalálható; · Adobe Photoshop – professzionális, nagy tudású képszerkesztő program rengeteg felhasználási területre (retusálás, képszerkesz-tés, festés stb.); · Corel Photo Paint –képszerkesztő, sok-funkciós program; · Corel Painter – festő
program, csodákra képes! · Gimp – ingyenes kép-szerkesztő program, eszköztára és felépítése nagyban emlékeztet az Adobe Photoshopra, igényes grafikák előál-lítására is tökéletesen alkalmas!
Néhány vektorgrafikus program: · Adobe Illustrator
· CorelDraw
· Inkscape – ingyenes program, szinte mindent tud, amit a fizetős nagytesói, kiváló minőségű vonalas rajzok készítésére alkalmas.
Lapunkban leginkább a Gimp és az Inkscape haszná-latát mutatjuk majd be a divatrajz és a divatillusztráció területén, de sort kerítünk a Photoshop, az Adobe Illustrator és a CorelDraw programok bemutatására is – konkrét példákon keresztül.
A felmerülő kérdéseket és kéréseket az info@divatla-bor.hu e-mail címre várjuk.
26
Chanel, Dior, Balenciaga, Givenchy, Gucci és még sokan híres tervezők lettek, mégis különböző utakat jártak be, különbö-ző módon közelítettek a divathoz, és értelmezték azt. Egy biztos, üzentek és üzennek ruháikon keresztül. Ez a rovat arra vállalkozott, hogy bemu-tassa ezen tervezők divat-felfogását, kreativitását és egyediségét. Választ keresve arra a kérdésre, hogyan lesz egy ruhából luxusmárka, státusszim-bólum, netán divatőrület.
A divat nem a D-nél, hanem a C-nél kezdődik. Ma már elég két egymásba fonó-dott C, s máris tudjuk, hogy egy Chanel termékkel van dolgunk. De hogyan lesz
egy ruha sokak által áhított Chanel ruhává? Nos, divattá válik valami, ami sok ember tetszését elnyeri, s ennek a nyitját találta meg Coco Chanel a 20. században. Olyan ruhadarabokat és kiegészítőket tervezett, melyek nők millióinak jelen-tették és jelentik az elegan-ciát és a szabadságot. A kis fekete, a tweed kosztüm, a garconne stílus, mind beírták magukat a divattör-ténelembe. Gabrielle Coco Chanel ruháiban ötvöződött a szabadságvágy és a korlá-tok áttörése. Ruhái felsza-badították a női testet és lelket egyaránt. Sutba dobta a korszetteket, a kényel-metlen darabokat, és olyan ruhákat tervezett, melyek komfortosak voltak, és nem akadályozták a nőket a sza-bad mozgásban. A férfi
öltö-zetből átvett ruhadarabok, az egyenes fazonú dzsörzé ruhák, a tweed kosztümök kapaszkodót nyújtottak a divatos, új ruhákra vágyó nőknek.
Chanel minden idejét a divatnak szentelte, talán ezért nem is ment férjhez soha, megmaradt a divat Mademoiselle-jének, azaz Kisasszonyának. Rengeteg ötletes és praktikus do-loggal ajándékozta meg a nőket, elég csak a rúzsra gondolnunk, ami régen a színésznők kiváltsága volt, és papírba csomagolva lé-tezett. De jött Coco Chanel, és mivel ő mindig minden-hova „színesen” akart menni, ezért egy kis sárgaréz és elefántcsontból készült tokot, valamint egy pom-pás csavaró mechanizmust terveztetett hozzá.
A divAT NAGYJAi
26
CHANel
- FrANCiA eleGANCiA
Szöveg és illusztráció:
Máté W. Orsolya
A divAT NAGYJAi
28
Minden tervezőnek van kedvenc témája, melyhez inspirációért nyúl, vannak korok, színek, irányzatok és érzelmek, amelyek hangsúlyosabban vannak jelen kollekcióiban, ezáltal megkülönböztetve más tervezőktől, és felismerhe-tővé téve őt. Coco Chanel inspirációit főleg a férfi-divatból, a lóversenyeken használt kiegészítőkből, a sportos életmódból merí-tette. Szerette a lovaglást, a lóversenyeket, a vitorlázást, vadászatokat, teniszezést és kiváltképp a horgászást. Érzelemvilágában mély nyomott hagytak gyermek-kori emlékei is, a kolostori évek, ahol apácák nevelték és öltöztették, így az egy-szerű fekete-fehér egyenru-ha beitta Cegyenru-hanel stílusába magát. Ruháit a letisztult elegancia és kényelem jel-lemzi, a 20. század elejének arisztokrata attitűdjeivel átitatva. Célja a tudatos nő hangsúlyozása, a bézs, szürke, piros, tengerész-kék, fekete és fehér színek dominanciájával. Chanel halála után, 1983-tól a di-vatház művészeti vezetője Karl Lagerfeld lett, aki meg-tartotta a Chanel princípi-umokat, és kreativitásával 21. századivá tette azokat. Így született újjá a Chanel, mely garanciát jelent az eleganciára.
GArÇoNNe
sTÍlUs:
A franciák garconne stílusa megegyezett az ango-lok ’flapper’ divatjával. A húszas éveket jellemző stílus lényege az eddigi-nél rövidebb, alaktalan, csípőre tolódott ruha-fazon, deszka egyenes mellrésszel. Chanel a férfi viseletből kölcsönzött ké-nyelmes szabásvonalakat, anyagokat és ruhadarabo-kat, úgymint a nadrágot és az öltönyt, beemelte a női divatba, univerzálissá téve azokat. Coco nem-csak tervezte, hanem élen
járt ezen új ruhadarabok népszerűsítésében. Rövid-re vágta haját, nadrágot húzott, melyet kivételes ízléssel tett nőiessé, köny-nyű anyagok és kiegészítő ékszerek, nyakláncok, karkötők viselésével. Maszkulin ruhadarabjait szerelmei ihlették, ugyanis egy-egy férfias ruhadara-bot felpróbálva kedvet és inspirációt kapott kollek-cióihoz. Így születtek a kötött pulóverek, dzsörzé ruhák, mandzsettás ing-blúzok, zsoké mellények és tengerészcsíkos ruhada-rabok á lá Chanel.
A divAT NAGYJAi
30
csak stílusában, de színé-ben is. A fekete szín azelőtt a gyásszal kapcsolódott össze, ám Chanel az ele-gancia színévé alakította át. Tervezésekor az egész nap hordhatóság és az egysze-rűség volt a cél, ami vissza-fogottan kihívó és elegáns jegyekkel ajándékozta meg viselőjét. A Vogue egyik számában Chanel Fordjá-nak nevezte a kis fekete ruhát, különböző funkciói és tartóssága miatt, s mert Henry Ford T-modellje is egyetlen színben jött ki a gyárból: feketében. A kis fekete ruha népszerűsége nemcsak abban rejlett, hogy bármilyen alkalom-ra felvehető volt, hanem hozzáférhető lett minden nő számára, bármilyen szo-ciális osztályból származott is. A fekete népszerűségét a hollywoodi filmipar is elő-segítette, elsősorban prak-tikus okok miatt, ugyanis ellentétben más színekkel, a fekete ruha a filmvásznon nem torzult és a színezési eljárást is könnyítette.
Hamis gyöngyök,
bizsuk:
Chanel a hamis gyöngyö-ket és a bizsut merészen használta, igazgyöngyökkel keverte, s árai felértek az igazi ékszerekével. Ruháival ellentétben ékszerei
gaz-No.5:
A Chanel No.5 volt az első parfüm, mely egy tervező nevét viselte.
Coco Chanel a nőknek egy mesterséges parfümöt, egy kompozíciót álmodott, melyet úgy kell elkészíteni, mint egy ruhát. Egy csepp örökkévalóságot tervezett, melyet Ernest Beaux nem kevesebb mint 80 össze-tevőből állított össze úgy, hogy egyik jegye sem volt domináns, mégis a virágos illat elvarázsoló volt, hiszen elsőként alkalmazott aldehi-deket, szintetikus anyagokat az illatok fokozására. Chanel a számára bemutatott minták közül az ötödiket választotta, mely véletlenül épp a szerencseszáma is volt, azzal a kéréssel, hogy a par-fümhöz adjanak Grasse-ból származó jázmint. Így lett a No.5 parfüm egyedülálló, a CHANEL luxusérzés meg-testesítője. Marilyn Monroe kedvenc parfümjéből ma is minden percben elkel egy üveg a világon.
lbd - little
black dress,
azaz a kis
Fe-kete ruha:
A kis fekete ruha 1926-tól hódít. Egy teljesen új ötlet volt a divatvilágban,
nem-dagok és teátrálisak voltak. Szívesen nyúlt inspirációért a bizánci, egyiptomi, indiai, etruszk és kelta ékszer-világhoz, a reneszánsz gyöngyláncokhoz, a barokk kor gyöngyfüggőihez, és az afrikai faragásokhoz, előszeretettel használva fel a múlt gazdagságát ékszerkreációin. A piros és a zöld sajátos és jellegzetes színpár volt az ékszereinél. Chanel vizuális művész lévén nem rajzolt és skiccelt, hanem egyenesen a próba-babán készítette el terveit, és ez a tervezési folyamat volt jellemző ékszertervezé-sére is. Rugalmas, formál-ható műanyagot használt, amibe igaz és hamis ékköveket illesztett, egész addig kombinálva azokat, míg a megfelelő összha-tást és egyensúlyt meg nem találta. Tipikus Chanel ékszerek közé tartoznak a máltai kereszt motívummal ellátott brossok, karkö-tők, az ékszerré alakított mandzsettagombok, arany láncok és medálok, gyöngy fülbevalók, és kamélia alakú kitűzök. Ars poetica-ja az ékszerkészítésnél, szavaival élve: „Egy nő keverheti a hamisat és az igazit. Egy nőt arra kérni, hogy csak igazi ékszert hordjon olyan, mint megkérni, hogy csak igazi virágokkal fedje magát, virá-gos selyem minták helyett.”
Tweed kosztüm:
1928-ban skóciai látogatását követően először használt női ruhák készítéséhez tweed anyagot (finom, szövött gyapjú), mely azelőtt csak a férfiak kényelmes öltözetét alkotta. Chanel nem szerette, ha a térd kilóg a szoknya alól, ezért szoknyái mindig térdet fedő hosszú-ságban készültek. Ám odáig volt a zsebekért funkciona-litásuk miatt. Tweed kosz-tümjei ebben a szellemben lettek megtervezve. A klasszikus Chanel kosz-tüm 1954-ben tért vissza, s jellegzetes jegyeit máig megtartotta. A kosztüm egy térdig érő, egyenes vonalú, enyhén bővülő szoknyából, és egy gallér nélküli, derékig érő, dobozszerű kiskabátból áll, melyen bordűr szegély fut végig, leggyakrabban négy zsebbel és aranyozott gombokkal díszítve. A kabát bélés nélkül, vagy olyan béléssel készült, ami meg-egyezett a blúz anyagával és mintájával.
2.55
Chanel a táskák terén is maradandót alkotott. Először 1929-ben, amikor az addig csak kézben hordott retikülöket, a katonáknál használt táskák mintájára pánttal látta el, felszabadít-va ezáltal a női kezeket.
A divAT NAGYJAi
32
Másodszor, amikor megal-kotta a 2.55-öt. Ez a furcsa számkombináció nem más, mint a zseniális, ma már a klasszikus kiegészítők közé tartozó steppelt válltáska születési ideje; 1955. február. A steppelt táska ötletét Chanel szintén a férfidivat-ból merítette, mégpedig az általa oly nagyon kedvelt ló-versenyeken használt zsokék steppelt kabátjából. A pán-tokat arany lánccal dobta fel, melyeken lapos csüngők lógtak, hasonlók, mint amik a kabátjain díszelegtek. Két verzióban készült, az egyik báránybőrből nappali használatra, egy pedig se-lyemből vagy dzsörzéből esti alkalmakra. Bézs, tengerkék, barna és fekete színekben volt kapható, piros bőr vagy ripsz béléssel.
kéttónusú cipő
1957-ben robbant be ez a fenomenális innováció a női cipőiparba, természe-tesen a férfi sportcipők nő-iesített alternatívájaként. Chanel nagyszerű felfede-zései közé tartozott, hogy míg a natúr szín megnyújt-ja a lábfejet, addig a cipő orrára helyezett fekete rész még a leghatalmasabb lábfejet is kecsessé teszi. Cipőinél is a kényelmet helyezte előtérbe, ezért a magas sarkú cipők mellett
kényelmes, lapos sarkú lábbeliket is tervezett, melyekben sportolni, de még kirándulni is lehetett. Négy színkombinációt kínált, egy bézs-fekete kombinációt bármilyen alkalomra, egy bézs-arany kombinációt estélyinek, egy bézs-barna színpárt sportoláshoz, és végül egy bézs-kék variációt a nyári napokra. A cipőkről alko-tott véleménye szállóigévé vált: „Egy nő szép cipőben sosem csúnya”.
Coco Chanel a 20. század legbefolyásosabb embe-rei közé tartozott. Úttörő
szerepet játszott a divat világában, ruhái pedig a divat királynőjévé emelték. Miben rejlett Coco Chanel sikerének titka? Az ő sza-vaival: „hogy pótolhatatlan légy, mindig különbözni kell”. Chanel mestere volt az önreklámozásnak, amin keresztül el tudta adni saját egyedi kinézetét és egyéniségét, önmaga termékévé válva legendát teremtett. Tervei és kreációi időtlenek, hiszen alapötle-tei jelentősebb változtatá-sok nélkül kínálnak divatos megjelenést generációról generációra.
A divAT NAGYJAi
Chanel
kronológia
1883. augusztus 19-én
Gabrielle Bonheur Chanel-ként látta meg a napvilágot a franciaországi Saumur városában, Jeanne Devolle és Albert Chanel második gyermekeként. Hatan voltak testvérek, három lány és három fiú.
1895-ben édesanyja halála
után, őt és lánytestvéreit apja az aubazine-i ko-lostor árvaházába adta. Az ünnepeket a lányok a nagyszülőknél töltötték Moulins-ben.
1900-1902 között a
moulins-i zárdában tanult nagynénjével, Adrienne-vel, aki hasonló korú volt. Az apácák megtanították varrni őket, így hamarosan mindkét lány talált munkát, először egy kelengyebolt-ban, majd egy kalapos üzletben dolgoztak.
1905-ben bárénekesnek
állt a La Rotonde nevű lokálban. Itt ragadt rá a ’Coco’ becenév is egy dalról, ami egy szegény lányról szólt, aki elvesztette Coco nevű kutyáját. Chanel egy újságban viszont a francia cocotte (kitartott nő) szó rövidítéséből magyarázta becenevének eredetét.
34
ma is a Chanel divatbiroda-lom székhelye. Egyetlen riválisának ebben az időszakban Elsa Schiaparelli számított. Állandó összehasonlítás és versengés folyt közöt-tük, főleg mivel azonos szociális körökben mozog-tak, hasonló ambíciókkal megáldva.Az 1920-as években
felkérték színházi (1922 - Sophoklész, Antigoné) és balett ruhák tervezésére is (1924 - Le Train Bleu, az Orosz Balett számára terve-zett dzsörzé ruhákat).
1921-ben rue camboni
szalonjában elsőként árult ékszereket ruhái mellett, hogy feldobja velük laza, egyszerű vonalait. Kapcso-latai ebben az időszakban az orosz motívumokat erősítették benne. Rövid affér alakult ki közte és Igor Stravinsky orosz zene-szerző között, valamint Dmitri Pavlovitch orosz nagyherceggel is, akinek köszönhető, hogy bemu-tatta egymásnak Chanelt és Ernest Beaux-t, az orosz cári udvar parfüm kreátorát.
1921. május 5-én a Chanel
No.5 parfüm hódító útjára indult.
1922-ben bemutatott
hosszú, öves ingblúzai a lenek voltak a praktikus,
meleg, szabad mozgást biztosító ruhák.
1916 elejére Chanel, már
több mint 300 dolgozót foglalkoztatott, és vissza tudott fizetni mindent, amit Boy a Chanel cégekbe invesztált. Ez év őszén be-mutatta első couture kol-lekcióját, és dzsörzé ruhái nagy szenzációt keltettek.
1917-ben rövidre vágta
haját, mely ezek után elválaszthatatlan része lett stílusának.
1918-ban Boy
felesé-gül vette az arisztokrata Diana Wyndham-et, majd 1919 decemberében szerencsétlen autóbaleset áldozata lett. Egy különös és közeli barátság vette kezdetét Misia Sert zon-goraművésszel, aki olyan festők múzsája volt, mint Toulouse-Lautrec, Bonnard, Vuillard vagy Renoir. Misia patrónusa és barátja volt számos művésznek és híres embernek, Chanel számára pedig belépőjegyet jelen-tett a magasabb körökbe.
1919-ben ruhái nagy
népszerűségnek örvend-tek, kliensei voltak az egész világból. Októberben nyil-vántartásba vették, mint couturiere-t, és couture szalonját áttette a rue Cambon 31. szám alá, mely Ebben az időben ismerte
meg Étienne Balsan-t, aki a felső tízezer tagja-ként, gazdag arisztokrata családból származott. Öt évig éltek együtt Balsan royallieu-i kastélyában, ahol sok befolyásos ember-rel ismerkedett meg. Coco tisztában volt azzal, hogy Balsan nem fog feleségül venni egy árva, szegényebb státuszból való nőt, ezért a kapcsolatuk felbomlott, bár jó barátok maradtak egész életükben.
Chanel karrierjét kalapter-vezéssel kezdte, fantázia-dús kreációira hamar felfi-gyeltek. Eleinte egyszerű csónakosok által használt szalmakalapokat vásárolt fel, melyeket egyedi sza-lagdíszítéssel tett sikkessé. Saját magának készített kalapjait sporteseménye-ken és partikon is viselte.
1909-ben egy kis kalapos
üzletet nyitott Balsan apart-manjának földszintjén. Az első megrendelője Emilienne d’Alencon kaba-ré táncos és híres kurtizán volt, majd őt követték sokan mások, köztük olyan méltóságok, mint Charlotte hercegnő.
Hamarosan feltűnt az életé-ben nagy szerelme, Étienne egyik barátja, Arthur ’Boy’ Capel, milliomos
üzletem-ber és pólójátékos. Boy támogatta Coco álmait, csendestársa lett, és az első befektetője. Coco tehetsége és az ő pénze nagyszerű csapatot alkottak, s hamaro-san megnyílt az első kalapo-kat árusító boltja Párizsban, Chanel Modes néven, a rue Cambon 21. szám alatt.
1913-ban megnyitotta
második üzletét Deauville-ben, egy tengerparti üdülő-városban, ahol bemutatta első sportos kollekcióját, melyhez dzsörzé anyagot használt, amiből eddig csak férfi alsóneműk készültek. A csónak nyakú tenge-részcsíkos póló, melyet a francia tengerészek ruha-tárából vett át, és a kötött ruhadarabok szintén ekkor kerültek bemutatásra.
1915-ben Boy pénzt
köl-csönzött neki, hogy nyisson egy haute couture szalont Biarritz-ben.
A világháború még tartott, Chanel ruhái pedig kiváló-ak voltkiváló-ak ebben a háborús időszakban, hiszen nem-csak megmaradt és olcsó anyagokból készültek, de egyszerűek voltak és funk-cionálisak. Míg a férfiak a harctéren voltak, addig a nők számára, akik egyre nagyobb számban álltak munkába, gyári munkát is végezve,
elengedhetet-rubashka orosz paraszti viseleten alapultak, és megjelentek tunikáin az oroszos hímzések.
1923-ban részt vett egy
hajóúton, ahol barná-ra égett a napon, ami ezek után divatossá vált a nők körében. Az év végén Monte Carlo-ban megismerkedett Hugh Grosvenor-val, Westmins-ter hercegével, Anglia egyik leggazdagabb emberével, akivel tíz éves kapcsolat vette ekkor kezdetét, mely kapcsolat a tweed és az angol szabás-vonalak felé irányította figyelmét.
Eaton-ban tartózkodása alatt hatott rá a komornyi-kok és inasok által viselt csíkos mellény, melyet nőiessé alakítva, laza gyapjú kardigánnal és igaz gyöngysorral hordott, amit ma úgy ismerünk, mint „Chanel angol stílusa”.
1924-ben különálló
ék-szerműhelyt nyitott, melyet Etienne de Beaumont gróf irányított. Beaumont tervezte a hosszú láncokat színes kövekkel és a kereszt formájú függőket, melyek a Chanel ház klasszikusai-vá klasszikusai-váltak. Chanel nagyon szerette a bizánci kereszte-ket, és a katonai kosztümök gombjai, láncai, bojtjai is inspirálták.
A divAT NAGYJAi
36
1925-től Vera Bate
Lom-bardi lett Coco múzsája és ruháinak népszerűsítője sok neves európai királyi csa-ládnál. Ekkor került bemu-tatásra a híres gallér nélküli Chanel kardigán kabát.
1926-ban az amerikai
Vogue-ban megjelent egy rövid, egyszerű fekete ruha, csupán pár átlós vonallal díszítve. Ez volt a Chanel-féle kis fekete ruha premierje, mely a nők számára egyfajta unifor-missá vált. Ebben az évben Chanel divatba hozta az ellentétes, színben össze nem illő fülbevalók vise-lését is, amikor az egyik fülébe fekete, a másikba fehér gyöngyöt tűzött.
1927-ben megnyitotta
londoni butikját, és elké-szült La Pausa nevű villája a francia Riviérán.
1928-ban párizsi
szalonjá-ba fazettás tükröket instal-láltatott, melyek lehetővé tették, hogy bemutatóit kintről követhesse figye-lemmel.
1929-ben egy nagy brosst
tűzött barett sapkájára, új trendet teremtve.
Az 1930-as évektől
kezdett hosszú, kecses ru-hákat is tervezni. A masnik sajátos Chanel motívum-má váltak, dekorációként
megjelentek ruhái váll- és szoknyarészén. A mas-nis nyakkendői nőiessé varázsolták blúzait, és megjelentek a fehér fodrok a fekete kosztümök gallér- és kézelőrészén, valamint ruháin.
1931-ben 2 millió dollárt
keresett hollywoodi mun-káiért. Olyan színésznőket öltöztetett, mint Gloria Swanson, Jean Harlow, Ina Claire, Madge Evans vagy Lili Damita. Ruháit sokan kritizálták, hogy nem túl szenzációsak, ezért sok színésznő megtagadta a viselésüket. Coco ezután nem tért vissza többet Hollywoodba, nem akarta magát a sztárok alá ren-delni.
1932-ben a DeBeers, egy
válsággal küzdő gyémánt-gyártó óriás cég felkérte Chanelt, hogy tervezzen egy gyémánt kollekciót számára. Paul Iribe párizsi grafikusművész, újságíró, ékszertervező és divatil-lusztrátorral közösen egy sikeres kollekciót álmodtak meg, mely Chanel privát lakásán, a Rue du Fauborg-Saint Honore 29. szám alatt két hétig volt látható. Paul eljegyezte Coco-t, de sosem házasodtak össze.
1935-ben, mint
ünne-pelt tervező, Chanel
karrierjének csúcsán volt, több mint 4000 dolgozót foglalkoztatott, és 28 000 modellt adott el világszer-te évenvilágszer-te.
1936 júniusában az
el-adónők és varrónők sztráj-koltak alacsony béreik és munkakörülményeik miatt.
1939-ben kitört a második
világháború. Chanel be-zárta boltjait, kivéve a rue Cambon 31-et, ahol par-fümjei továbbra is kapha-tóak voltak. A háború alatt ismerkedett meg Hans Gunther von Dincklage német őrmesterrel, mely ismeretség lehetővé tette számára, hogy a Ritz Hotelben szálljon meg, s védelem alatt álljon a háború alatt. A háború végeztével az állítólagos náci kémmel való viszonya veszélybe sodorta őt és a Chanel házat. Letartóz-tatták háborús bűnökért, de az angol királyi család közbelépésének köszön-hetően nem kellett bíróság elé állnia, és Lausanne-ba emigrált.
1947-ben Christian Dior
sikerei rosszul érintették Chanelt, aki teljesen eluta-sította Dior ’New Look’ stí-lusát, és kijelentette, hogy Dior nem öltözteti, csupán kárpitozza a nőket. Dior stílusa Chanel stílusának
antitézisével ért fel, hiszen újra divatba hozta a szűk, karcsúsított ruhákat.
1954. február 5-én a
Chanel stílus és eszme újjászületésének vágyával, a 70 éves Coco visszatért a divat világába. A Chanel márka nem örvendett népszerűségnek Francia-országban, ellenben Nagy- Britanniában és az Egye-sült Államokban szárnyalt. Chanel férfi parfümje, a Pour Monsieur ebben az évben jelent meg. A Wertheimer család, akik a Chanel parfüm ág tulaj-donosai voltak eddig, ekkor megvették az egész Chanel házat.
1955-ben kollekciójának
gombjain megjelentek az oroszlánfejek, melyek Chanel asztrológiai jegyé-ből inspirálódtak.
1955 februárja a
klasz-szikus steppelt válltáska piacra dobásának időpont-ja volt.
1957-ben a dallasi divat
díjátadó gálán Chanel és tavaszi kollekciója elnyerte a Divat Oscart.
Az 1960-as évektől
Chanel már nem volt a divat élvonalában, mivel a kor nagy divatőrületét, a miniszoknyát utálta, azt
tartva továbbra is, hogy a nő térde legjobb, ha el van takarva. Hűséges kliensei-nek továbbra is készítette kosztümjeit, az egyik legje-lentősebb vásárlója ebben az időszakban Jacqueline Kennedy volt.
1962-ben ismét felkérték
filmekhez tervezőnek. Ő tervezte például Romy Schneider ruháit a Boccac-cio ’70 című filmben.
1969-ben Chanel
éle-téről elkészült a ’COCO’ broadway musical, mely-nek főszerepét, Chanel jóváhagyásával, Katharine Hepburn játszotta.
A párizsi Ritz Hotel több mint harminc éven át szolgált otthonául. Barátai között olyanok sorakoztak, mint Salvador Dali, Jean Cocteau, Winston Chur-chill, Pablo Picasso, Ernest Hemingway. Vásárlóinak tudhatta Greta Garbo-t, Marléne Dietrich-et, Lauren Bacall-t, Grace monacói hercegnőt, és nem utolsó-sorban a windsori herceg-nőt. Élete végéig aktívan dolgozott és tervezett. Egy vasárnapi napon hunyt el, ez az egyetlen nap, melyen a Chanel divatház nem volt nyitva. Egyik barátja „vicce-lődve” jegyezte meg, hogy ez volt az egyetlen nap, amikor megengedhette
magának, hogy távozzon.
1971. január 10-én hunyt
el Párizsban, kívánsága sze-rint a svájci Lausanne-ban helyezték örök nyugalomra.
38
„Gyerekkorom óta arra törekszem, hogy azt csinál-jam, amit szeretek. Mivel már óvodáskoromban is a rajzolás érdekelt a leg-jobban, természetes volt, hogy művészeti vonalon választottam iskolát. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába jártam üveg szakra. Érdekelt a különleges anyag, a festői látásmód elsajátítása. Ez a fajta gondolkodás egészült ki a Kaposvári Egyetem lát-ványtervező szakán tanult jelmeztervezői elvekkel. Ott tanultam meg az adott kor öltözetének átírását, a jellemábrázolás, a karak-terismeret, a láttatásmód fontosságát, tehát hogy hogyan tölthető meg élettel egy rajz. Különböző eszközökkel, technikákkal találkoztam, mégis inkább a „folyékony anyagok”, a festés került hozzám a legközelebb. Tanulmánya-im során eljutottam odáig, hogy adott volt a festői előadásmód és a személyi-séggel teli rajzok, már csak a hozzám legjobban illő téma hiányzott…
Iskoláim befejezése után, amellett hogy elkezd-tem festeni, fotózásokon kezdtem el dolgozni, mint látványtervező. Nagyon megszerettem azt a hangu-latot, azt a fajta munkafo-lyamatot.
Ezeken a fotózásokon való részvétel automatikusan hozta magával, hogy
portré:
sápi bea
jelmeztervei
porTré
40
divatillusztrációkat készítsek. Így jutottam el az oviban készült királylány rajzoktól a „modern királylányokig”, a divatillusztrá-ciókig. Ezek a rajzok jelentik számomra a képzőművészeti megoldások és a divat-fotók közötti határt. Nagyon szeretem bennük, hogy a szépről szólnak, és olyan világot mutatnak be, amely mindannyi-unk életében jelen van kisebb-nagyobb arányban. Festményeim témája is hasonló indíttatásból fakad, de ott inkább álomsze-rű hangulat van jelen a képeken.
porTré
42
sápi bea
illusztrációi
porTré
44
Arra törekszem, hogy a munkáim olyanok le-gyenek, mint egy csepp parfüm: egy pici is elég, hogy észrevétlenül meg-szeressék.”
Jelenleg a festmények és a divatillusztrációk ké-szítésére koncentrálok, mert a jövőben szeretnék galériákkal, magazinokkal együttműködni, mint festő, divatillusztrátor.
TÁlAlÁs és sTYliNG
Hosszú a folyamat a tervezéstől egy kollekció piacra dobásáig. Azon kívül, hogy a tervezést piackutatás előzi meg, a trendek figyelemmel követése, a nemzetközi tervezők kollekcióinak, projektjeinek megfigye-lése és a témaválasztás is nagyon fontos lépések. Vázlatozás után kivá-lasztásra kerülnek azok a darabok, amelyek a kollekció irányadó részei lesznek. A ruhatervek megrajzolása után követ-kezik az a fontos lépés sorozat, amely a pro-jekt technikai részéhez tartozik: szabásminták elkészítése és anyagok kiválasztása. Miután a kollekciót megvarrják és véglegesítik, következik maga a TÁLALÁS. Hogyan kerül a befogadók elé mindaz, amit a tervező elképzelt és láttatni akar?
A TÁLALÁS folyamatához szükség van egy stylistra. Mi is a stylist? Olyan szakember, aki a művészi érzékét és tudását használ-ja ahhoz, hogy egy ember vagy egy tárgy jól nézzen ki a maga mivoltában, illetve a környezetében. Mun-kája, hogy egy egyszerű személyből vagy tárgyból kihozza a legtöbbet, hogy értékesnek, különlegesnek és drágának, de a
legfon-tosabb, hogy esztétikusnak látsszon, még akkor is, ha az abszurd vagy a groteszk esztétikai értékét kell kép-viselnie. Egy divat-stylist munkakörébe tartozik a személyi styling mellett a SHOW-styling, PHOTO-styling és a divatmagazin-, katalógus-styling. A SHOW-styling a divat-bemutatók alkalmával összefogja a szabás-varrás, a ruhapróba műveleteit, részt vesz a ruhák, az adott kollekciók szakszerű és ösz-szehangolt bemutatásának megszervezésében, lebo-nyolításában. Egy stylist így számol be tapasztalatairól:
„Nehogy azt gondolja bárki is, hogy egy divatbemutatón például a stylist a sarokban üldögél, és vígan kávézik.
Fotó dANiel robU
Modellek TrANsilvANiA FAsHioN
Model MANAGeMeNT
smink és haj rÁkossY reNÁTA
szöveg lÁszló beA
46
A styling
ereje
TÁlAlÁs és sTYliNG
48
Ott ugrabugrálsz, öltöztetsz, simítasz, a bemutató végéig igazítasz a ruhákon, majd összecsomagoltatod azokat, és így tovább.”
De nem csupán a divatbe-mutató az egyedüli látvá-nyos bemutatási módja egy-egy kollekciónak, a tálalásába beletartozik a fotózása is. A divatfotózás alapembere a PHOTO-stylist. Ennek a szakmának az áru, illetve az adott ruhakollekció eladása a cél. Sok fotográfus esik abba a hibába, hogy stylist hiányában elkezd divatfotózni anélkül, hogy előzetesen elvégezné a stylist feladatát – helyesen. A legnagyobb hibák egy divatfotózásnál a vasalatlan vagy a régi, kopottas ruha (hacsak nem szándékos elem, ami a koncepciót kívánja erősíteni), a nem megfelelő kiegészítők, illetve a nem megfelelő modell kiválasztása is rosszul sülhet el. Mindezek kulcsfontos-ságú szerepet töltenek be egy fotó megalkotásában. Képalkotáskor a fotósnak és a stylistnak meg kell keresniük azokat a képi kife-jezőeszközöket, amelyek a leghatékonyabban juttatják el az elérni kívánt üzenetet a nézőhöz: a fény, árnyék, színek, háttér, környezet, mozdulat – mind-mind kifejezőeszközök. Egy jó fotó helyes összbenyomást vált
ki, közvetlen vizualitással hat. „A fő tevékenységed,
hogy a megrendelő által meg-adott paraméterek szerint fel kell öltöztetned bizonyos embereket. Ruhát kell adnod olyan emberekre, akiket nem ismersz, például modellek-re, vagy színészekmodellek-re, filmek szereplőire. Mindig elmond-ják, milyennek kell lennie a végeredménynek, bármiről is
legyen szó. Nem úgy működik, hogy a saját fejed szerint inté-zel mindent, hanem bizonyos feltételek szerint kell kiválasz-tanod a ruhákat, a kiegészítő-ket, a stílust.”
A stylistnak széleskörű ismerete kell legyen nem csupán a divat terén, de a könyvek, filmek, a művé-szettörténet, színház, és a társművészetek terén is
TÁlAlÁs és sTYliNG
50
kellő tudás birtokában kell legyen ahhoz, hogy igazán jól végezhesse a munkáját. Jó szervezési és kommunikációs készséggel, kreatív érzékkel, szemmel kell rendelkeznie és naprakésznek kell lennie az aktuális tren-dekkel. De itt még nem ér véget a munkája: részt vesz divatlapok, katalógusok ARCULA-TÁNAK kialakításában is. Egy jó stylist akkor sikeres, ha a kapcsolatépítésben is jeleske-dik – és egy kicsit pszichológus is...
Amennyiben ez a szakma érdekel, pályavá-lasztás előtt érdemes elgondolkodni a fent leírtakon. Mérlegelni kell, hogy megvan-e bennünk a kellő ambíció, kitartás ahhoz, hogy elvégezzük a munkát, olyan szinten, amelyre utána büszkék lehetünk.
Mert csakis így érdemes.
styling a gyakolatban
A képek aTAXIDERMIA kollekció fotózása-kor készültek.
52
TÁlAlÁs és sTYliNG
52
TAXiderMiA
A projekt koncepciójának kiindulási pontja David Lynch Rabbits című filmje. A nyúl szimbolikus képét választottam. A projekt visszatükrözi a világtól való elidegenedés, eltávolodás fogalmát, a deperszonalizációt és az exisztenciális szorongást. Egy abszurd és bizarr atmoszférát teremtettem. A karakterek tudatalatti gondolatok és elsődleges emberi impulzusok. A nyúl maszk a kollekció styling eleme. A kollekció úgy készült el, hogy az kiállítható legyen bármelyik kortárs művészeti galériában.
TÁlAlÁs és sTYliNG
54
Fotó dANiel robU
Modellek TrANsilvANiA FAsHioN
Model MANAGeMeNT
divATFiGUrA-sAbloNok
56
divATFiGUrA-sAbloNok
58
kreATÍv vArróiskolA
60
Gondolkodtál-e már azon, hogy szíve-sen készítenél magad álmodta ruhada-rabokat, de nincs hozzá elég tudásod és tapasztalatod? Túl bonyolultnak tűnik a szabásminták elkészítése?
Ha igen, akkor
jó helyen jársz!
Itt és most bevezetést nyerhetsz a szabásminták egyszerű, gyors, pontos elkészítésének a módjába és a var-rástechnikák elsajátítását is könnyen megtanulhatod a „lépésről lépésre” való útmutatásokban.
Ha végigköveted a képekkel és varrásleírásokkal megkönnyített egymás utáni sorrendet, talán Te is, mint kezdő, kedvet kapsz a ruhák megvalósításához.
Az itt bemutatott
szabás-minták elkészítésének technikája
kissé szokatlan – nem „iskolai”
módon zajlik, de annál
egysze-rűbb és gyorsabb, és a
sikerél-mény sem marad el.
varrj,
nem nehéz!
Első lépés:
készítsd el
az alap-szabásmintát
TIPP#1:
Ha nincs még próbabábud, a legjobb az, ha magad készít
esz egyet ragaszt ószalag-mód-szerrel, ami ak
ár a saját alakod mása is lehet (kattints ide).
TIPP#2:
Az alapozásnál legjobb az újság
papír, mert kel-lően vékony és hajlékon
y, és a bábu kör becso-magolásánál a hajtások és illeszt
ések következ-tében keletkez ett többszörös papír rétegekkel könnyebben bánunk .
szöveg és fotók:
balanescu Hajnalka
Miért fontos, hogy te magad
készítsd el a saját szabásmintáidat?
Nem elég jók a készen kaphatók?
Szó sincs róla, hogy a készen kaphatók ne lennének jók – hiszen már sok évtized óta bizonyítanak.
Hát akkor meg miért válasszam a nehezebbik utat? –
kérdezheted.
A válasz egyszerű: ha te magad képes leszel
önállóan készíteni a szabásmintákat, elhárul minden akadály előled, hogy bármikor, bárhol, bármilyen körülmények között úgy alkothass ruhákat, ahogyan megálmodod őket.
1. fázis: Alapozás: A próbabábut (újság)papírral szorosan „körbecsomagoljuk”, azután a szükséges helyeken hajtásokat csinálunk, amit ragasztószalag csíkokkal rögzítünk.
Szükséges: próbabábu, (újság)papír, íróeszköz (filctoll), egy kb. 2 cm széles textilszalag, mérőszalag, ragasztószalag, olló.
2. fázis: Az „előszabásminta” felrajzolása: felrajzoljuk a becsomagolt próbabábura megálmodott ruhatervünket.
3. fázis: Kiigazítás: A próbabáburól levágott előszabásminta kiigazítása.
