Az Id Urai
Id gazdálkodás Mesterfokon
Rendhagyó önszervezési kalauz krónikus
id hiányban szenved knek
Kerner Tibor
2012
Tartalom
Bevezet – Az önz óriás…..……….……...……...4
I. Id gazdálkodás: kulcs az álmainkhoz………..………..…………...6
1.1 A hetedik f n ……...………..………...7
1.2 Négy generáció ……….………...…...…..12
1.3 Értékek, célok, prioritások ………...…….15
1.4 Zéróalapú gondolkodás ………..………..….…..…….19
II. Az id gazdálkodás tíz alaptörvénye ………...……22
2.1 A Pareto-elv ………..………...…..…………..23 2.2 Az Id megmaradás törvénye ………..……….24 2.3 A Felkészülés törvénye …….………...…….27 2.4 A Papír törvénye ……..….………..…….….…..…29 2.5 A Dugó törvénye ……….………..……….31 2.6 Az Elefánt törvénye ……..……….….…………35 2.7 A Béka törvénye ………..…………...…..…………..36
2.8 A Második Kvadráns törvénye ………..………..……37
2.9 A Növekv Hatékonyság törvénye …….…………...…….39
2.10 A Szokás törvénye ………..……….……….40
III. Hogyan legyél id milliomos ………..………..42
3.1 Önmenedzselési kérd ív …....………….….………...43
3.2 A varázskód……….………..………..51
3.3 Id rablók rács mögött……….………....…55
IV. Életmin séged radikális javítása ………..…...………...70
4.1 Marslakó a villamoson …………..………...71
4.2 A stressz kezelése ………….……….….……..….…….75
4.3 A boldogság titka: célok és egyensúly …….……..……...78
Zárszó – Gazdag ember, szegény ember………...81
1. Melléklet – Id gazdálkodási tippözön……..…………...82
Bevezet
_____________________________
Az önz óriás
„Az id repül, és TE ülsz az irányítótoronyban.” Robert Orben Az önz óriás Oscar Wilde egyik gyönyör meséje, amelyben az óri-ás hét évi távollét után hazatér birtokára. Dühösen fedezi fel, hogy a környékbeli gyerekek iskola után minden nap bejárnak játszani
kastélyának csodálatos kertjébe.
- Ez az én kertem, ide ne járjon senki! – mondja az önz óriás, és magas
falat húz a kert köré, a bejáratnál táblával: „A kertbe lépni szigorúan
tilos!”A gyerekek ezután kénytelenek az országút porában játszani. Egy nap eljön a tavasz. Rügyek fakadnak, virágok nyílnak, a fákra visszatérnek a madarak. Csak az önz óriás kertjében marad a tél. A madarak nem énekelnek, mert nem találják a gyerekeket, akiket a fák is annyira megsajnálnak, hogy virágozni is elfelejtenek. Süvít a jeges szél, és hó takar mindent az egykor oly pompás kertben.
Az óriás nagyon szomorú. Mindennap várja a tavaszt, de az csak
nem akar eljönni. Mígnem egy reggelen arra ébred, hogy odakint a kertben dalolnak a madarak. Az ablakon kitekintve selymes zöld füvet és rózsás virágdíszbe öltözött barackfákat lát.
A tavasz visszatért.
A fákon a gyerekek ülnek, akik a fal egy hasadékán át bemásztak,
Az óriás ekkor megérti, hogy miért nem akart eljönni a tavasz. El-dönti, hogy amíg él, a gyerekek mindig játszhatnak a kertben, ahol „sok szép virág van, de közöttük a legszebbik mégiscsak a gyermek.”
*******************************************************************************
Van elég id d? A legtöbb ember erre határozott nemmel felel.
Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Azt tapasztaltam, hogy a legtöbben úgy akarják megoldani id gaz-dálkodási problémáikat, hogy összes teend jüket megpróbálják
begyömöszölni a nap 24 órájába. Olyan ez, mint amikor egy érett-ségiz öltönyt akarunk felvenni húsz évvel kés bb. Nem fog menni. Az óriásnak rá kellett döbbennie arra, hogy az annyira vágyott ta-vaszhoz a gyerekek jelenlétének az elfogadására – másképpen:
pa-radigmaváltásra - van szükség. Hasonlóképpen nekünk is el kell jutnunk arra a pontra, amikor ráébredünk: ahhoz, hogy urai
le-gyünk az id nknek, nem a meglev feladatainkat kell hatékonyan menedzselnünk, hanem a SAJÁT ÉLETÜNKET kell élnünk és a
SAJÁT CÉLJAINKAT kell megvalósítanunk.
Az Id Urai program ebben nyújt Neked segítséget. Megtanulod
új-ratervezni az életedet, hogy mindenre legyen id d, és tökéletesen megvalósítsd igazi önmagad, a tavasz pedig végleg visszatérjen életed kertjébe. Sok sikert kívánok hozzá!
I. RÉSZ
ID GAZDÁLKODÁS:
KULCS AZ ÁLMAINKHOZ
ELS FEJEZET
A HETEDIK F
N
„Szereted az életet? Akkor ne tékozold el az id det, mert ebb l áll az élet szövete.” Benjamin Franklin
Arisztotelész óta tudjuk, hogy az ember számára a boldogság a
„legf bb jó”; mindenki ennek elérésére törekszik. A nagy görög fi-lozófus mutatott rá arra is, hogy mindannyian célkövet lények va-gyunk, és CSAK akkor lehetünk egyensúlyban, ha folyamatosan ha-ladunk kit zött céljaink felé.
Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló id alatt elérjük ezeket a célokat, a
kulcsot az id gazdálkodás jelenti. Ma – sokkal inkább, mint bármi-kor bármi-korábban – az eredményekért „fizetnek”. Id nk hatékony fel-használása ezért szó szerint létfontosságú.
Az ember „gyárilag”, vagyis genetikailag lusta. A hetedik f n nem véletlenül a restség; amikor valaki engedi magán elhatalma-sodni a tétlen, er feszítés nélküli életet, számolnia kell a „henye” életmód súlyos, nem kívánt következményeivel.
A lustaság azonban nem feltétlenül negatív jellemvonás. A megfe-lel csatornákba terelve mindig is ez volt az emberiség fejl désének egyik f motorja; kreatív ötletek, invenciózus találmányok és az éle-tet könnyebbé tev újítások el mozdítója.
Az ember mindig is arra vágyott, hogy kevesebb munkával többet teljesítsen, vagyis a felhasználható id l minél több eredményt „sajtoljon ki”. Hogyan lehet ezt elérni? Javítani kell a hatékonyságot. A hatékonyság növelésének f bb módszerei a következ k:
1. Hosszabb munkaid .
Ha többet akarunk teljesíteni, ez a legnyilvánvalóbb és egyben a
legalacsonyabb hatékonyságú eszköz. A legtöbb ember alkalma-zottként, havi bérért dolgozik. Mivel ezt szokta meg, amikor töb-bet szeretne keresni, az els gondolata automatikusan az, hogy ezért többet kellene dolgoznia.
A heti 50-60-70 órás munkahét egy ideig kétségtelenül hozza az eredményeket, s t átmenetileg akár indokolt is lehet. Hosszabb távon azonban a hátrányok nyilvánvalóak: a „gyertyát két végén
éget ” embernek nincsen szabadideje, megromlik az egészsége, és el bb-utóbb tönkremennek a családi kapcsolatai.
****************************************************************************
Hány órát dolgozol hetente? Ha többet, mint 40 órát, mi ennek az oka? Átmeneti helyzet, vagy már régóta így van? Ha régóta, akkor miért?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
2. Tempósabb munkavégzés.
Ha gyorsabban végzünk el egy adott tevékenységet, az növeli hatékonyságunkat. A gyakorlatban ez sokféleképpen megvaló-sítható, például feladatok csoportosításával és ismétlésével, vagy összetett feladatok leegyszer sítésével.
A nagyobb munkatempó jó stratégia, de az elérhet eredmény itt is korlátos. Legfeljebb duplázni tudjuk teljesítményünket, a több-szörözés kizárt. Ráadásul nem is célszer folyamatosan „csúcsra járatni” magunkat, mert annak kimerültség és kiégés a vége.
****************************************************************************
Milyen a munkatempód? Tízes skálán, ahol tíz a maximum, osztályozd magad! Mekkora tartalékaid vannak ezen a területen?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
3. Prioritások alkalmazása.
Ha azokkal a tevékenységekkel foglalkozunk, amelyek a legna-gyobb mértékben járulnak hozzá eredményeinkhez, akkor
ugyanannyi id alatt nagyságrenddel többet tudunk elvégezni. A Pareto-elv szerint tevékenységeink 20%-a hozza az eredmény 80%-át. Ez négyszeres hatékonyság-áttétet jelent, szemben azzal a 80%-kal, ami 20%-ot hoz, vagyis egynegyedes áttétet eredmé-nyez. A különbség tehát összesen tizenhatszoros.
Jellemz en magas prioritású tevékenységekkel foglalkozol, vagy váloga-tás nélkül mindent igyekszel elvégezni, ami adódik a nap során?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
4. Team munka.
A harmóniában, összehangoltan végzett csapatmunka
nagyság-renddel több eredményt hoz, mint az egyének munkájának egy-szer összege. Az ok nyilvánvaló és egyegy-szer : mindenki saját er sségei területén tud tevékenykedni.
Külön-külön az „1 + 1 = 2”, csapatban azonban az „1 + 1 = 11” képlet az érvényes. Ennek els dleges oka, hogy a csapattagoknak lehet ségük nyílik egymás tudását, pénzét, idejét, energiáját, si-kereit, kudarcait, ötleteit és kapcsolatait hasznosítani.
Ha a csapatmunkát kombináljuk a prioritások alapján végzett te-vékenységekkel, az eredmények világra szólóak lesznek, mert létrehoztuk a Napoleon Hill-féle Mesterelmét.
****************************************************************************
Életed mely területein - munkahely, vállalkozás, család, sport, hobbi, vagy bármilyen más szervezet - vagy tagja „1+1=11” típusú csapat-nak? Ha egy ilyen van, vagy egy sem, mi ennek az oka?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
5. Id többszörözés.
Hatékonyságunk növelésének ez a legjobb módszere. Lényege, hogy csak egyszer „tesszük bele” a rendszerbe az id nket, a ki-meneti oldalon mégis többszörös lesz a végeredmény.
Az id többszörözés véglegesen felszabadítja az id nket. Három alaptípusa létezik:
Befektetések.
Ha ezek – részvények, ingatlanok, stb. - volumene elég nagy, a passzív jövedelem egy ponton lefedi költségeinket.
Jogdíjas termék létrehozása.
Olyan terméket – könyvet, zenét, szoftvert, infóterméket – hozunk létre, ami folyamatosan termeli a bevételt.
Saját vállalkozás.
Felépítünk egy olyan vállalkozást, amelyben egy ponton túl már nem kell aktív munkával részt vennünk. Ilyen például egy jól összerakott MLM hálózat, vagy egy cég, amelynek az üzletmenetét az alkalmazottak bonyolítják.
****************************************************************************
Milyen id többszöröz lehet ségen dolgozol jelenleg? Ha egyen sem, ak-kor miért nem? Milyen stratégiai terved van arra az id szakra, amiak-kor az id det már nem tudod, vagy nem akarod munkára fordítani?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
MÁSODIK FEJEZET
NÉGY GENERÁCIÓ
„Id nk legrosszabb felhasználása, amikor nagyon jól végzünk el valamit, aminek elvégzésére nem is lenne szükség.” Brian Tracy
Milyen alapszisztémák közül választhatunk, ha a cél id nk minél ha-tékonyabb felhasználása?
Stephen R. Covey, a téma nemzetközi hír szakért je szerint alapve-en négyféle ralapve-endszer létezik, az megfogalmazásában „az órától az
irányt ig”. A négy generáció a következ :
1. Cetli menedzsment
Egyfajta „úszunk az árral” filozófia. A szisztémát használók – ná-lunk kb. az emberek 60%-a - úgy gondolkodik, hogy tervezni nem kell, hiszen az élet feladatai adottak. Körülményeinket nem mi teremtjük, legfeljebb csak alkalmazkodni tudunk hozzájuk.
Tervezni ezért felesleges, legfeljebb az id „józan paraszti ész” alapján történ beosztásáról lehet szó. Ha képes vagy „lekezelni” napi teend idet, akkor már sikeresnek tekintheted magad.
A „cetlis”embernek a papír csak a végs mentsvár - szükséges rossznak tekinti -, és igyekszik inkább mindent fejben tartani. Mivel aktív életet él ember számára ma ez gyakorlatilag lehetet-len, a helyzet feloldására rendszerint kétféle „megoldás” születik. Az egyik, hogy visszafogja az aktivitását, és életét a komfortzóna
fejben lehet tartani. A másik a káosz, amire a folytonos t zoltás, a szanaszét hever cetlik, és a naponta többször felhangzó „jaj,
elfe-lejtettem” típusú felkiáltások a jellemz ek.
2. Határid napló
Az emberek mintegy 25-30%-a naptárt használ id tervezésre. Számukra is a meglev események hatékony lekövetése a cél. A teend lista belekerül a naptárba, és minél többet pipálunk ki bel le, annál eredményesebbek vagyunk.
A határid naplós rendszernek két Achilles-sarka is van. Az egyik, hogy a prioritások különösebb mérlegelése nélkül mindent el akarunk végezni a listáról.
A másik gyenge pont, hogy a naptár használata öncélúvá válhat. Aki beleesik ebbe a hibába, annak az élete teljesen a határid nap-ló köré szervez dik, és egyedül az elvégzett feladatok számát
fogja élete értékmér jének tekinteni.
3. Tervezési rendszer
A tudatosan tervez ember úgy gondolkodik, hogy tartja kéz-ben az életét. Tudja, hogy mit akar, ezért el ször meghatározza
céljait, majd prioritás szerint rendezi ket, és csak ezután hatá-rozza meg napi teend it.
A célok és prioritások alapján történ id gazdálkodást nálunk az
emberek 8-10%-a használja, ami magyarázatként szolgálhat arra, hogy miért érik el olyan kevesen a céljaikat.
4. Értékrendre épül id tervezés
Ez a legmagasabb szint id gazdálkodási rendszer. Nem a meg-lev célokat menedzseli, hanem a személyes értékrendb l
kiin-dulva teljesen újratervezi az életcélokat. A következ fejezet részletesen tárgyalja ezt a tervezési szisztémát.
Az id gazdálkodás ilyen megközelítése magas tudatossági szin-tet feltételez, mert komplett életfilozófiát kell kialakítanunk. Másrészr l azonban ez a rendszer – melyet becslésem szerint az embereknek csupán 2-3%-a használ - rendkívüli módon leegy-szer síti az életünket, mert komplex döntési helyzetekben
érték-rendünk irányt ként szolgálszámunkra az eligazodáshoz.
******************************************************************************
A TE id gazdálkodásod hányadik generációs? A fentiekben vázolt négy rendszerb l melyiket használod?
____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ A rendszer, amit használsz, mennyire tölti be a funkcióját? Írd le, hogy mi-vel vagy elégedett, és azt is, amiben nem igazán m ködik jól, és nem hozza a kívánt eredményeket! ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ________________________________________________________
HARMADIK FEJEZET
ÉRTÉKEK, CÉLOK, PRIORITÁSOK
„Minden gyermek küldetéssel érkezik erre a Földre.” Wayne Dyer
Id nk hatékony menedzselése nem azzal kezd dik, hogy beírjuk te-end inket a naptárunkba, és még csak nem is céljaink kit zésével.
Életünk megszervezése ÉRTÉKRENDÜNK letisztázásával indul. EZ az id gazdálkodás ALAPJA.
Ahogy láttuk az el fejezetben, az emberek 97-98%-a nem így ter-vezi az idejét. A többség számára az id gazdálkodás a meglev
feladatok hatékony menedzselését jelenti. Ez azonban téves el-gondolás, és minél hamarabb jut el valaki ennek felismeréséhez, an-nál hamarabb indul el a kiteljesedett élet felé vezet úton.
A fentiek értelmében tehát életutunk „összerakásának” helyes
sor-rendje a következ :
a) Értékrend meghatározása.
Mindenekel tt azt kell meghatározni, hogy mi a fontos szá-munkra az életben. Mivel ez mindenkinek más és más, a do-mináns 4-5 érték is szinte mindig eltér . (Az 1. táblázatban a választás megkönnyítésére a 100 legfontosabb, felmérésekben is legtöbbször választott emberi érték található.)
Ha életünket értékrendünk köré szervezzük, soha nem fo-gunk utat téveszteni. Ha ezt a központi helyet másvalami ve-szi át – munka, pénz, vallás, párkapcsolat, vagy akár mindent
1. táblázat 100 emberi érték
Pontosság Szépség Együttérzés Tör dés Kreativitás Alkalmazkodóképesség Ambíció Kaland
Kiválóság Együttm ködés Bátorság Karrier Tág látókör Egyensúly Hozzáértés Hit Teljesítmény Fels bbrend ség Pénz Jó küls
Szabadság Vakmer ség Tudatosság Alkotás Nyugodtság Emberi kapcsolatok Odafigyelés Szeretet Profizmus Természetesség Energia Jó humor Lelkesedés Világos gondolkodás Boldogság Remény Szorgalom Önbizalom Barátság Képzelet Kötetlenség Mások segítése Jó attit d Siker
Jó er nlét Önmegvalósítás Eredetiség Béke Fegyelem Az élet élvezete Önfejlesztés Hála Dinamizmus Rugalmasság Egészség Lazaság
veltség Kemény munka szinteség Szex Diploma Harmonikus család Gazdagság Becsület Hatékonyság Megbocsátás Min ség Élvezet
Lojalitás Nagylelk ség Szerénység Türelem Integritás Lelki béke Szimpátia Életer Akarater Anyagi függetlenség Optimizmus Hatalom Bölcsesség Érettség Szervezettség Utazás Gondoskodás Pragmatizmus Empátia Tisztelet Megbízhatóság Határozottság Szellemesség Presztízs Önkontroll Kiegyensúlyozottság Tolerancia Kitartás
Mi az 5 legfontosabb értéked, amire életcéljaidat építed? Az 1. táblázatból válaszd ki ezeket, majd rendezd ket sorrendbe prioritás szerint!
Érték #1 __________________________________ Érték #2 __________________________________ Érték #3 ___________________________________ Érték #4 ___________________________________ Érték #5 ___________________________________
b) Határid s célok kit zése.
Életünk hét területén – család, pénz, munka, egészség, embe-ri kapcsolatok, tanulás és lelki fejl dés – meg kell határoz-nunk, hogy konkrétan mit akarunk.
Kulcsfontosságú, hogy az így meghatározott célok
összhang-ban legyenek értékrendünkkel. Az egyik legrosszabb dolog, ami megtörténhet az emberrel, ha évekig, évtizedekig mászik fel egy olyan létrán, amir l csak a végén derül ki, hogy rossz falhoz támasztotta.
A problémát az okozza, hogy lentr l a létra teteje ködbe vész, ezért nem lehetséges, hogy minden egyes létrafokot el re lás-sunk. Elég azonban, ha már lent kristálytisztán látjuk azt a pa-norámát, ami majd fent fog a szemünk elé tárulni.
Más szavakkal: nem szükséges részleteiben látni az elején a teljes
utat. Csak az számít, hogy már az elején lássuk a végs célt.
Az odavezet részletes utat csak menet közben fogjuk megismerni. Azaz: ha megvan a MIT és a MIÉRT, akkor a HOGYAN a legtöbb esetben magától megoldódik.
c) A célok közötti prioritás meghatározása.
Prioritások - ez a szó a hatékony id gazdálkodás talán
legna-gyobb titka. Minden döntésünkben a céljaink által diktált pri-oritásnak kell meghatározónak lennie.
Tudnunk kell, hogy egy adott pillanatban mi jelenti számunk-ra a leghatékonyabb id felhasználást, ezért ki kell alakítanunk a prioritásokban gondolkodás SZOKÁSÁT. A prioritásokra épül élettervezés részletes módszertanával az Éld az Álmod! oktatóanyagunk foglalkozik.
d) Napi tevékenységek listája.
Amikor megtörtént az els három lépés, akkor már képesek leszünk a hatékony napi tervezésre.
Fontos, hogy napi tevékenységeink összhangban legyenek
céljainkkal, mert CSAK így tudjuk elérni, hogy MI alakítsuk a körülöttünk lev világot, ahelyett, hogy a világ alakítson
ké-NEGYEDIK FEJEZET
ZÉRÓALAPÚ GONDOLKODÁS
„A gyakorlat jó iskola; csak túl magas a tandíj.” Heinrich Heine
Értékrendünk a zéróalapú gondolkodással karöltve az egyik leg-hatékonyabb eszköz életünk újratervezésére. Bármikor „bevethe-”, leginkább azonban akkor érdemes alkalmazni, amikor nagy vál-tozások zajlanak az életünkben, vagy életszakaszok közötti váltás-ban vagyunk (ez utóbbi jellemz en a 17-22, a 40-45, illetve a 60-65 közötti életévekben zajlik).
A zéróalapú gondolkodás alapelve rendkívül egyszer . A körülöttünk
lev embereket és dolgokat értékrendünk szempontjából vizsgál-juk meg, más szavakkal: ha nem lennének, akkor törekednénk-e
arra, hogy életünk részévé tegyük ket.
Életkörülményeink még feln ttként sem kizárólag tudatos döntése-ink eredményeként jönnek létre. Sokszor csak sodródunk az esemé-nyekkel – kényszerb l vagy kényelmességb l -, és a végeredmény
nem mindig az, amit eredetileg elterveztünk.
A gyermekkor után – 18-20 évesen – még nincsen stabil
értékren-dünk, ami irányítson, és amikor 30-40 éves korunk körül ez kiala-kul, akkor már olyan életkörülmények vesznek körül bennünket, amelyek gyakran ellentmondásban vannak legf bb értékeinkkel. Ezen a ponton sokan megrekednek, mert a status quo-t, vagyis a fennálló élethelyzetet fixnek, változtathatatlannak tekintik. A
követ-kezmény: nem is gondolkodnak a megváltoztatásán; maradnak, és
kényszer , léleköl kompromisszumok árán megtanulnak együtt élni a frusztráló élethelyzettel.
A megoldás: minden évben tervezd újra az életedet! Zéróalapú gondolkodással nézd át, hogy ahol most tartasz, ott akarsz-e tartani igazán! Évente egyszer tarts teljes leltárt az életedben!
Tudatosítsd magadban, hogy az id gazdálkodás célja nem egy
adott élethelyzet menedzselése, hanem hogy azzá váljunk, akivé igazából válni szeretnénk.
Képzeld azt, hogy újra megszülettél! Mi lennél, mibe fognál bele, mit szeretnél elérni ebben az „új” földi életedben?
******************************************************************************
Az alábbi kérdéseket mintaként használva és értékrendedet szem el tt tartva tervezd újra zéróalapú gondolkodással az életedet!
Ha most keresnél állást, választanád-e a jelenlegi munkahelyedet? Ha lakásvásárlást terveznél, a jelenlegi lakhelyedre költöznél?
Ha most kezdenél iskolába járni, azt a szakmát választanád, amiben je-lenleg is dolgozol?
Ha nem lennél házas, kit választanál?
Ha nem lenne autód, megvennéd azt, amivel most jársz?
Ha most kellene kialakítanod a baráti körödet, ugyanazokat az embere-ket választanád?
A hatékonyság növelésének f bb módszerei: Hosszabb munkaid . Tempósabb munkavégzés. Prioritások alkalmazása. Team munka. Id többszörözés.
Az id gazdálkodási rendszerek négy generációja: Cetli menedzsment.
Határid napló.
Prioritások alapján történ tervezés. Értékrendre épül tervezés.
Életünk megszervezésének helyes sorrendje: Értékrend meghatározása.
Határid s célok kit zése.
Célok közötti prioritás meghatározása. Napi tervezés.
Értékrended alapján minden évben tervezd újra az életedet a zéróalapú gondolkodás segítségével!
DIÓHÉJBAN
ID GAZDÁLKODÁS: KULCS AZ ÁLMAINKHOZ
II. RÉSZ
AZ ID GAZDÁLKODÁS TÍZ
ALAPTÖRVÉNYE
ELS FEJEZET
A PARETO-ELV
„Semmi nem ad nagyobb er t a kezedbe, mint ha energiáidat néhány jól kiválasztott célterületre fókuszálod.” Nido Qubein
Az id saját logikája szerint m ködik. Az alapvet törvényszer sé-gek megértése nélkül nem képzelhet el hatékony id gazdálkodás. A következ kben a tíz legfontosabb törvényt tekintjük át.
A Pareto-elv felfedez jér l, Vilfredo Pareto olasz közgazdászról kapta a nevét, és az élet egyik alaptörvényének számít, bármilyen területr l is legyen szó. A világ népességének 20%-a birtokolja a va-gyon 80%-át; a betegségek 20%-a okozza a halálozások 80%-át; a
ve-k 20%-a hozza a bevétel 80%-át; és még sorolhatnánve-k.
A Pareto-elv id gazdálkodási variánsa így hangzik:
tevékenysége-ink 20%-a hozza eredményetevékenysége-ink 80%-át. Egyedül ennek az egyszer összefüggésnek a tudatos alkalmazásával nagyságrendi
hatékony-ság növekedést érhetünk el.
Annyi csak a teend nk, hogy id nk 80%-ban kizárólag azzal a
20%-kal foglalkozzunk, ami az eredményeket hozza. Ha elég fegyelme-zettek vagyunk ebben, akkor a siker nem marad el.
Alkalmazod a Pareto-elvet a mindennapokban? Tudod, hogy feladataid me-lyik 20%-a fontos igazán? Id d nagy részében valóban ezekkel foglalkozol? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________
MÁSODIK FEJEZET
AZ ID MEGMARADÁS TÖRVÉNYE
„Kevésbé tehetséges emberek is képesek kimagasló eredményekre, ha fáradhatatlanul egy dologra összpontosítják energiáikat.” Samuel Smiles
Ez a törvény kimondja: mindenre soha nincsen id , de a
legfonto-sabb dolgokra mindig van. Eredményes stratégiákra van szüksé-günk tehát, hogy megszabaduljunk tevékenységeink haszontalan
és értelmetlen 80%-ától.
Az id megmaradás törvényének gyakorlati alkalmazása:
1. Gyakorold a kreatív halogatás szokását!
A haszontalan 80%-ot addig húzzad-halasszad, ameddig csak lehetséges! CSAK az igazán fontos dolgokkal foglalkozzál!
Az átlagember ezt pontosan fordítva csinálja: a fontos – általá-ban nehéz – dolgokat halogatja, és idejét a lényegtelen – legtöbb-ször könny vagy szórakoztató – teend kre fordítja.
Sikertelen-ségének éppen ez az egyik f oka.
***************************************************************************
Rád melyik jellemz ? A fontos vagy a lényegtelen dolgokat halogatod? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
2. Takarítsd el a káoszt az életedb l!
Rendezd el minden függ ügyedet! Bármi, amivel „saras” vagy: évek óta kikölcsönzött könyvek visszavitele, lakásrezsi elmaradá-sok, autó szervizelés, adótartozáelmaradá-sok, hitelek és adósságok vissza-fizetése, befejezetlen iskolák, elvarratlan emberi kapcsolatok; a lista gyakorlatilag végtelen.
Látszatra ezek az elmaradt feladatok is a kreatív halogatás kate-góriájába tartoznak, valójában azonban ez nincs így. Rendezd el
ket, mert mentális ballasztként fogják vissza az életedet! ***************************************************************************
Mi az, amit régóta halogatsz? Írj le mindent, ami „függ ügy” az éle-tedben, és tudod, hogy már réges-rég el kellett volna intézned!
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
3. Dobj ki mindent, amire nincsen szükséged!
Amire nincsen szükséged, az foglalja a helyet, mentálisan leköt
és elviszi az id det. A gy jtögetés a mókusoknak való. Csinálj helyet az új dolgoknak! Azt a ruhát, amit egy éve nem vettél fel, add oda a Máltai Szeretetszolgálatnak! Csinálj otthon teljes lom-talanítást! Dobj ki, vagy ajándékozz el minden felesleges holmit!
Nézz körül otthon! Mit lehetne kidobni vagy elajándékozni? __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
4. Hagyj el felesleges, saját magad által id rablóvá tett dolgokat!
Ilyen például a TV-nézés, vagy az addiktív internetezés. Tudjuk, hogy nagyrészt kidobott id , mégis csináljuk.
Milyen – értelmetlen vagy felesleges – tevékenységeket lehetne elhagyni az életedb l? Írj össze mindent! Legyél brutálisan szinte magadhoz! __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
HARMADIK FEJEZET
A FELKÉSZÜLÉS TÖRVÉNYE
„A tervezés nélküli cselekvés minden kudarc els dleges oka.” Alec MacKenzie
Ez a törvény kimondja, hogy az el készület színvonala határozza
meg a végeredmény min ségét. Id gazdálkodásunk hatékonysága nagy részben az el zetes tervezést l függ. Ha ez nem volt elég át-gondolt, azért id nkkel fizetünk.
Három ok, ami miatt a tervezésre fordított id b ségesen – sokszor ötszörös-tízszeres szorzóval - megtérül:
1. Nem felejtünk ki semmit.
A teljes munkafolyamat – sokszor csak pár perces - végiggondo-lásával megel zhet , hogy kimaradjon egy fontos lépés, amit a kés bbiekben költséges vagy id igényes lenne bepótolni.
2. Kisebb valószín séggel hozunk rossz döntéseket.
Végzetesnek bizonyulhat, ha döntési pontoknál rossz irányba in-dulunk el. A tervezés során gyorsan fény derülhet az elgondolás
gyenge pontjaira, és id ben lehet korrigálni azokat.
3. Optimalizálással id t takaríthatunk meg.
Feladataink optimális sorrendjének meghatározása jelent s id megtakarítást eredményezhet. A vállalati világban ezt
pro-jekttervezésnek hívják; segítségével számottev id - és költség-csökkenés érhet el.
A felkészülés törvényének két legfontosabb alaptechnikája:
1. Mindig feladatlistával dolgozz!
Miel tt egy feladaton elkezdesz dolgozni, mindig gondold végig és gy jtsd össze el tte papíron a teend ket! Soha ne ugorj bele
egy munkába gondolkodás és tervezés nélkül!
****************************************************************************
Mi jellemz rád: tervezel vagy inkább az ösztöneidre hallgatsz, és azon-nal a dolgok közepébe vágsz?
__________________________________________________________ __________________________________________________________
2. Minden napot tervezz meg el este papíron!
Miel tt lefekszel, kivétel nélkül minden nap írd össze a
napi feladataidat! A listában azok a teend k kapnak helyet, amelyeket a következ napon valamikor – bármikor - el kellene in-tézni. Ezután határozd meg a teend k ABCDE prioritásait!
Az ABCDE jelentése:
„A": meg kell csinálni. „B" : meg kellene csinálni. „C": jó lenne megcsinálni. „D”: delegálható.
„E”: elhagyható.
***************************************************************************
Vizsgáld meg az elmúlt hetedet! Hány olyan nap volt, amikor az ABCDE - vagy hasonló - módszerrel tervezted meg a következ napot? __________________________________________________________
NEGYEDIK FEJEZET
A PAPÍR TÖRVÉNYE
„A siker az a folyamat, melynek során az egyén az összes er forrását egy konkrét irányba fókuszálja.” James Allen
A papír törvénye szerint, ha megtanulsz papíron gondolkodni, ak-kor hatékonyságod legalább EGY nagyságrenddel fog növekedni. A papíron gondolkozás szokásának el nyei a következ k:
o Rákényszerít az összpontosított figyelemre.
Gondolataink csaponganak, az írás mederbe tereli ket. o „A szó elszáll, az írás megmarad.”
Amit leírunk, azt nem fogjuk elfelejteni. o Vizuális csatornán is érkezik inger az agyba.
Ha látunk valamit, az er sebben stimulálja az agyat. o Leköti a tudatos elmét.
Az írás mechanikus, monoton tevékenysége megnyugtat,
ella-zít, így a tudatalatti zavartalanul tud közben dolgozni.
Alkalmazás a gyakorlatban:
1. Mindig listából dolgozz!
Angol nyelvterületen az élet szinte minden területén – egy megszervezését l a repülésig - használják a „checklist”, vagy-is ellen rz lvagy-ista kifejezést. Az adott terület szakemberei sok ezer munkaórát töltenek a lista tökéletesítésével, amit ezért aztán az átlagember is rendkívül hatékonyan tud használni.
Ugyanezt a módszert kell követnünk privát életünkben is. A mi ellen rz listánk a Mesterlista, ami napi id tervezésünk
kiindu-lópontjaként szolgál. Mindig ezt kell el ször elkészíteni.
2. Alkalmazd a húszválaszos ötletrohamot!
Papírhoz köt dik a problémamegoldás egyik zseniális technikája is: az Earl Nightingale-féle húszválaszos ötletroham.
Amikor nehéz problémával találkozol, tegyél magad elé egy üres
papírlapot! Írd fel a tetejére a NAGY kérdést! Például: „Hogyan
tudnék havi plusz háromszázezret keresni?”
Alatta megszámozol 20 sort, és odaírod a válaszokat, amik eszedbe jutnak. Addig csináld, amíg megvan a húsz! Ismételd meg a gyakorlatot egy teljes héten keresztül minden nap! Soha ne nézd meg az el nap ötleteit! Egy hét után lesz 140 válaszod, és
közöttük ott lesz a megoldás!
******************************************************************************
Mennyire jellemz rád a papíron gondolkozás és a listaírás szokása? Osztályozd magad egy tízes skálán! Ha az érték nyolcas alatti, mi az oka? Hogyan tudnál ezen javítani?
____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________
ÖTÖDIK FEJEZET
A DUGÓ TÖRVÉNYE
„Eddig el nem ért célokhoz eddig meg nem szerzett jártasságok kellenek.” Brian Tracy
Ha még nem értük el kit zött célunkat, annak mindig van EGY f
oka; van EGY sz k keresztmetszet, ami miatt ez még nem sikerült.
Amíg ezt a „dugót” nem húzzuk ki, addig nem jutunk el re.
A jó hír, hogy a korlátozó tényez k 80%-a bennünk van: képessé-geinkkel, szakértelmünkkel, és szokásainkkal kapcsolatos. A körül-ményeket nem mindig tudjuk változtatni, de önmagunk fejlesztése kizárólag csak t lünk függ. Id nk egy részét mindig a „balta élezé-sére” kell fordítanunk.
A dugó „kihúzása” érdekében tedd a következ ket:
1. Tágítsd a komfortzónádat!
A komfortzóna életünk azon része, amelyen belül kényelmesen, stressz nélkül tudjuk elvégezni napi feladatainkat. Ha a világ
lassan változik körülöttünk, ez nem is jelent gondot, mert van id nk biztonságot adó napi rutin kialakítására, amelynek segítségével szinte er feszítés nélkül tudjuk élni életünket.
Egy gyorsan változó világbanazonban a komfortzóna a fejl dés
legnagyobb ellensége. Ha megragadunk benne, egy id után skövületté” válunk, és a világ elvágtat mellettünk.
Ha „beleragadtál” a komfortzónádba, és emiatt halogatsz azon kívül es dolgokat, tedd a következ ket:
Mondd magadnak: „Meg tudom csinálni!”
A bels beszéd a legjobb önbizalom-er sít eszköz.
Gyakran képzeld el a céljaidat!
A komfortzónából való kitörés legbiztosabb módja, ha újra meg újra emlékeztetjük magunkat álmainkra, mert ez megadja a szükséges ösztönzést és motivációt.
***************************************************************************
Vizsgáld meg jelenlegi élethelyzetedet! A komfortzóna rabja vagy, vagy keresed a kihívásokat, és folyamatosan törekszel a fejl désre?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
2. Kötelezd el magad az egész életen át tartó tanulás mellett! Olvass el hetente LEGALÁBB EGY könyvet!
A könyvek inspirációt, tudást és új gondolatokat adnak, ezért
nélkülözhetetlenek a fejl déshez. Ha valaki nem olvas, akkor gyakorlatilag ugyanolyan, mintha analfabéta lenne.
Olvass gondosan kiválasztott szakmai és könyveket, vagy életrajzokat! Akárhová mész, mindig
Nézz inspiráló filmeket!
Ilyen például a Gladiátor, a La Mancha lovagja, a Gran Torino, a
Bakancslista, Az élet csodaszép, vagy A muzsika hangja. Egy jól kiválasztott film ugyanazt a hatást képes kiváltani, mint egy könyv, csak jóval intenzívebb formában: ötleteket ad, motivál,
inspirál, feltölt és elgondolkoztat.
SOHA ne nézz CSAK azért meg egy filmet, mert éppen az megy a tévében! Vagy ajánlás alapján válassz, vagy pedig va-lamelyik megbízható filmértékel honlap értékelése alapján! Ilyenek például: magyarul a www.port.hu, vagy angolul a www.rottentomatoes.com.
Járj rendszeresen képzésekre és tanfolyamokra!
Legalább negyedévente, de ideális esetben havonta egyszer vegyél részt valamilyen egynapos vagy félnapos
konferenci-án vagy szemináriumon! Már egyetlen „dugóhúzó” ötlet miatt is megéri elmenni, mert a hozam a belép díj sokszorosa lesz.
Hallgass a kocsidban oktató és motiváló audióanyagokat!
Az átlagember napi 1-2 órát tölt közlekedéssel. Az egyik leg-hasznosabb szokás, hogy utazás közben hanganyagokat hall-gatsz, és a kocsidat guruló egyetemmé alakítod.
Keresd profik társaságát!
A környezetünkben lev emberek vagy felemelnek, vagy
le-húznak minket. Igyekezz olyan emberekkel tölteni az id det, akik jobbak nálad valamiben, vagy magasabb tudatossági
Mennyire vagy elkötelezett az egész életen át tartó tanulás mellett? Vizsgáld meg a tényeket! Hány könyvet olvastál el az elmúlt hónapban? Hány jó filmet láttál? Hány tanfolyamon voltál az elmúlt évben?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
HATODIK FEJEZET
AZ ELEFÁNT TÖRVÉNYE
„Az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezd dik.” Konfucius
A klasszikus találós kérdés szerint: – Hogyan lehet megenni egy elefántot? Válasz:
– Falatonként!
A „falatonként” stratégiát kiválóan tudjuk hasznosítani id gazdál-kodásunkban. T njék bármennyire is nyomasztóan nagynak és megoldhatatlannak egy feladat a munka elején, hogyha
feldarabol-juk kisebb, áttekinthet bb részfeladatokra, akkor sokkal könnyeb-ben kezelhet vé válik.
Amikor már belevágtál a munkába, mindig csak a következ
lépés-re fókuszálj! Ahogy a kínaiak mondják: „Csak ha már odaértél a
híd-hoz, akkor gondolkodj azon, hogyan mész át rajta!”
******************************************************************************
Gondolj a két legnagyobb munkára vagy feladatra, amin most dolgozol, vagy amit a közeljöv ben kell elkezdened! Gondold végig, hogy milyen kisebb, könnyebben kezelhet részfeladatokra tudnád felbontani!
1. feladat: __________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ 2. feladat: __________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________
HETEDIK FEJEZET
A BÉKA TÖRVÉNYE
„A sikeres ember szokássá változtatja azt, amit a sikertelen ember nem szeret csinálni. A sikeres sem szereti ezeket, de megcsinálja, mert tudja, hogy ez az ára a sikernek.” Herbert Gray
A NAGY BÉKA – Brian Tracy hasonlatával élve – nem más, mint a
legfontosabb feladat, amit leginkább hajlamosak vagyunk
halo-gatni! Ez tipikusan nagy, „A” kategóriás teend , amelynek elvégzé-se rendszerint leginkább el re visz bennünket céljaink irányában. A béka törvényének lényege, hogy a munkanap során el ször ezt a békát nyeld le – vagyis minden napot a legfontosabb feladattal
kezdj -, és tudni fogod, hogy a legkellemetlenebb dolgon túl vagy, a nap többi része biztosan élvezetesebb lesz!
Van valami varázslatos abban, ha tudjuk, hogy bár a napnak még
csak a harmada telt el, a legfontosabb dologgal már végeztünk. Az „ez is megvan, mégsincs este” típusú érzés jelent sen képes csökkenteni például a halogatásra való hajlamot is.
******************************************************************************
Mennyire vált szokásoddá, hogy minden napot a legfontosabb feladattal kezdj? Lenyeled a békát, vagy a lényegtelen feladatokra megy el az id d?
____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________
NYOLCADIK FEJEZET
A MÁSODIK KVADRÁNS TÖRVÉNYE
„A szabadság egyet jelent a felel sséggel. Ezért retteg t le a legtöbb ember.” G. B. Shaw
Minden egyes feladatunk négy kategóriába sorolható (1. ábra):
a) Sürg s és fontos (1. kvadráns)
Ilyen egy fontos jelentés, amit határid re le kell adnunk, vagy egy akut válsághelyzet, ami azonnali megoldást követel.
b) Fontos, de nem sürg s (2. kvadráns)
Ezek azok a tevékenységek, amelyek fontosak, de szinte
bár-meddig lehet ket halogatni: testedzés, hosszú távú tervezés, családunkkal töltött id , szabadid s tevékenységek, és minden, ami lazítás, kikapcsolódás.
c) Sürg s, de nem fontos (3. kvadráns)
Ilyenek a bejöv telefonhívások, vagy az e-mailek jelent s része, illetve a „bees ” kollégák, ismer sök részér l jelentkez , cseve-gésre invitáló félbeszakítás.
d) Nem fontos és nem sürg s (4. kvadráns)
Szörfözgetés a neten, vagy az e-mailek és bejöv hívások egy ré-sze. A „kellemesnek”tekintett id töltések nagy százalékban eb-be a kategóriába tartoznak, mint például a TV-nézés, vagy egy grillparti, sörözgetés a barátokkal, stb.
A legtöbb ember káoszmenedzsmentet folytatva éli az életét.
egyik t zoltásból rohanva a következ re. Ebben annyira elfárad, hogy a maradék 10%-ban már csak haszontalan, nem sürg s és
nem fontos dolgokra (negyedik kvadráns) marad energiája.
1. ábra A fontos – sürg s négyszög 1. kvadráns Fontos és sürg s 2. kvadráns Fontos, nem sürg s 3. kvadráns Sürg s, nem fontos 4. kvadráns
Nem sürg s és nem fontos
A második kvadráns törvénye kimondja, hogy életünk sikerének
kulcsa a kettes kvadránsban rejlik. Az igazán fontos dolgok ritkán sürg sek, a sürg s dolgok pedig ritkán fontosak, ezért a fontos –
nem sürg s feladatok jelentik az igazi prioritást.
Tevékenységeid nagy része a kettes kvadránsba essen: legyen ro-hanás nélküli, ütemezett alkotó tevékenység, regenerálódás, terve-zés, családi kapcsolatok ápolása, vagy testi kondíciód meg rzése! ******************************************************************************
Végezz id elemzést egy teljes héten keresztül! Félórás id közönként írd fel, hogy mikor mit csinálsz! Egy hét elteltével nézd meg, hogy feladataid hány százaléka esik az egyes kvadránsokba! Ideális esetben teend id 80-90%-a fontos, de nem sürg s!
____________________________________________________________ ____________________________________________________________
KILENCEDIK FEJEZET
A NÖVEKV HATÉKONYSÁG TÖRVÉNYE
„Amit akkor tanulsz, amikor már mindent tudsz, az számít igazán.” John Wooden
Régi megfigyelés – a futószalag melletti munka is erre épül -, hogy
ha sokszor ismételünk egy feladatot, akkor egyre jobbá válunk benne, és emiatt a munka elvégzéséhez szükséges id a töredékére csökken. Egy feladat elvégzési idejét akár 80%-kal is tudjuk
csök-kenteni ezzel az egyszer módszerrel.
A növekv hatékonyság törvényének alkalmazása:
Csoportosítsd egybe a hasonló jelleg feladatokat!
Például: ügyintézés, háztartási munka, telefonálás, adminisztrá-ció, vásárlás, tervezés. Ha több, hasonló jelleg feladatot végzel egymás után, akkor az ismétlésb l adódó gyorsított tanulási fo-lyamat miatt rövidebb id alatt fogsz végezni a teend iddel.
Nagy - 60-90 perces - id blokkokban végezd feladataidat!
A felkészülés, a ráhangolódás és aztán a munka végén az össze-pakolás relatíve nagyon sok id t elvihet. Ha legy zted a kezdeti tehetetlenséget, mozgásban maradni már jóval könnyebb. Ne csapongj a feladataid között; ha belekezdesz valamibe, csináld
huzamosabb ideig, és ezzel rengeteg id t tudsz megtakarítani! ******************************************************************************
Gondold végig egy tipikus hetedet! Milyen – hasonló jelleg – tevékenységeket tudnál összecsoportosítva elvégezni?
TIZEDIK FEJEZET
A SZOKÁS TÖRVÉNYE
„Semmi sem igényli úgy a változtatást, mint mások szokásai.” Mark Twain
A szokás törvénye kimondja: sikerünket - vagy sikertelenségünket
- legalább 95%-ban szokásaink határozzák meg. Jó szokásokat nehéz
kialakítani, de könny velük együtt élni, rossz szokásokat könny kialakí-tani, de nehéz velük együtt élni.
Id gazdálkodásunk hatékonysága is végs soron szokásaink min -ségét l függ. Talán a leghasznosabb szokás, amit kifejleszthetünk megunkban, a cselekvés-orientált attit d. Itt válnak szét a sikeresek és a sikertelenek. Aki szokásává teszi az azonnali cselekvést, sikeresebb lesz, mint a nála tehetségesebb, de kevésbé tettorientált ember, egyszer en csak azért, mert többször fog próbálkozni, és így a maga oldalára állítja a nagy számok törvényét!
******************************************************************************
Írd össze 20 legjellemz bb szokásodat! Gondold végig ehhez életed egyes területeit: munkádat, napirendedet, családi kapcsolataidat, kommuniká-ciódat, viselkedésedet, az egészséggel, pénzzel, tanulással, stb. kapcsolatos szokásaidat! Ha ránézel a listára, a jó vagy a rossz szokások dominálnak? Miben kellene változnod és változtatnod?
____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________
Tevékenységeid 20%-a hozza eredményeid 80%-át.
Soha nincsen id mindenre, de mindig van id a legfontosabb dolgokra.
Szabadulj meg tevékenységeid haszontalan 80%-ától!
Az el készület színvonalától függ a végeredmény min sége. A papíron gondolkozás nagyságrenddel növeli a hatékonyságot. Minden napot tervezz meg el este papíron!
Mindig van EGY DUGÓ, ami miatt még nem érted el a célodat. Kötelezd el magad az egész életen át tartó tanulás mellett!
Komplex feladatokat darabolj fel kisebb, áttekinthet bb rész-feladatokra!
Minden napot a legfontosabb feladattal kezdj!
Teend id zöme a fontos – nem sürg s kvadránsban legyen! Ismétléssel egy feladat elvégzésének idejét akár 80%-kal is csökkentheted.
Sikeredet vagy kudarcodat 95%-ban szokásaid határozzák meg. DIÓHÉJBAN
AZ ID GAZDÁLKODÁS TÍZ ALAPTÖRVÉNYE
III. RÉSZ
ELS FEJEZET
ÖNMENEDZSELÉSI KÉRD ÍV
„Általában jobban meggy znek minket azok az érvek, amiket mi magunk fedezünk fel, mint azok, amiket másoktól kapunk.” Blaise Pascal
A következ lépés: a törvények és az alapelvek felhasználásával ki-alakítani hatékonyan m köd id gazdálkodási rendszerünket. Az alábbi tíz kérdés ebben nyújt segítséget:
1. Mi a 10 legfontosabb célom az idei évre?
Életbevágó az adott év tíz legfontosabb céljának ismerete. Az id gazdálkodás boszorkánykonyhájában az értékrend, a célok és a prioritások nélkülözhetetlen hozzávalók; nélkülük értelmetlen-né válik az egész folyamat.
****************************************************************************
Most, ebben a pillanatban – legfeljebb 1 perc gondolkodási id után - el tudnád mondani az idei éved tíz f célját?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
2. Miért nem értem el még a célomat? Mi a f akadály?
Láttuk a DUGÓ törvényénél, hogy mindig van EGY f oka an-nak, ha nem vagyunk képesek valamely célunk elérésére. Tudod
Amennyiben sikerül meghatároznod az okot, akkor a lézerhez hasonlóan rá tudsz fókuszálni a megoldásra. Felmérések szerint már az is jelent sen javítja a helyzetet, ha egy probléma okát egy-értelm en beazonosítjuk és tudatosítjuk magunkban.
****************************************************************************
Az el pontban már meghatároztad 10 legnagyobb célodat az idei évre. Most írd oda mindegyik mellé a f akadályt – a dugót -, ami miatt még nem sikerült elérni!
1. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 2. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 3. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 4. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 5. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 6. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 7. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 8. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 9. cél: _____________________ Dugó: _______________________ 10. cél: ____________________ Dugó: _______________________
3. Mi az els számú célom idén?
Ez a cél az idei év f „motívuma”. Ha úgy éled az életedet, hogy
minden évednek megvan a központi célkit zése, akkor fantasz-tikus dolgokat fogsz „kihozni” földi pályafutásodból. Aki nem sajátította el ennek a sikerelvnek az alkalmazását, azt az igazán nagy eredmények elkerülik, mert energiáit nem képes egyetlen,
pontosan meghatározott irányba fókuszálni.
****************************************************************************
Mi az idei évre a legfontosabb célod? Ha nincsen ilyen, miért nincs?
__________________________________________________________ __________________________________________________________
4. Mik a kulcsfeladataim?
Láttuk a Pareto-elvnél, hogy teend ink 20%-a határozza meg eredményeink 80%-át. Ez a 20% a kulcsfeladatok köre. Tud-nunk, kell, hogy életünk egyes területein melyek ezek, és id nk nagy részében ezekre kell fókuszálnunk.
Eközben a többi teend nket – a 80%-ot - limitáljuk, delegáljuk,
halogassuk a kreatív halogatás segítségével, vagy egész egysze-en húzzuk ki a feladatlistánkról!
Életed egyes területein melyek a kulcsfeladataid, amelyek az eredménye-id 80%-át hozzák? Írd le ket! MUNKA: ________________________________________________ __________________________________________________________ CSALÁD: ________________________________________________ __________________________________________________________ PÉNZÜGYEK: ____________________________________________ __________________________________________________________ EGÉSZSÉG: ______________________________________________ __________________________________________________________ EMBERI KAPCSOLATOK: _________________________________ __________________________________________________________ TANULÁS: ______________________________________________ __________________________________________________________ SPIRITUALITÁS: _________________________________________ __________________________________________________________
5. Mennyire vagyok jó a kulcsfeladataimban?
Kulcsfeladatainkban Mesterré kell válnunk, mert a leggyengébb
Ha kulcsfeladataid lefedik személyes er sségeid területét, akkor sikerre vagy ítélve. Fejl dj ezekben, és válj kiemelked vé ben-nük! Munkád többi feladatát delegáld a megfelel embereknek, akiknek az a részterület az er ssége!
Az el pontban fellistáztad a kulcsfeladataidat. Most minden kulcsfel-adatnál osztályozd magadat egy tízes skálán, hogy az adott feladat mennyire tartozik az er sségeid közé! Ahol nyolcas alatti az érték, az a terület kritikusnak számít, mert lassítja a céljaid elérését.
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
6. Mi az a képesség, amelynek elsajátítása kiemelked hatással lenne ered-ményeimre?
Egy adott élethelyzetben mindig létezik egy olyan jártasság vagy
képesség, amelynek megtanulásával ugrásszer en javulnának
eredményeink. Ez bármi lehet: vezetési képességeink fejlesztése, online marketing módszerek elsajátítása, kommunikációnk javí-tása, angoltudásunk elmélyítése, vagy magánéleti hátterünk, párkapcsolatunk rendezése.
Tisztában vagy vele, hogy jelen pillanatban mi az az EGY dolog, aminek a megtanulása a leginkább el re vinné az életedet?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
7. Mekkora hasznom származik abból, ha elvégzem ezt a feladatot?
Ha tempósan akarunk haladni céljaink felé, akkor a legtöbbet kell kihoznunk a rendelkezésre álló id l. Mindenre soha nincsen id , tehát pontosan kell tudnunk a prioritásainkat, hogy a leg-nagyobb hasznú tevékenységet tudjuk választani.
A haszon itt mindazt az eredményt jelenti, ami céljaink
megvaló-sulásához kapcsolódik. Lehet természetesen pénz is, de jelenthet harmonikusabb családi kapcsolatokat, jobb egészséget, tartalma-sabb munkát, vagy lelki békét, attól függ en, hogy abban a
pil-lanatban éppen mi élvez számunkra prioritást.
****************************************************************************
Lapozd fel a határid naplódat, és gondold végig az elmúlt hetedet! Mindig azt a tevékenységet választottad, ami számodra a legtöbb haszonnal járt? Amikor nem, akkor miért nem? Mi a legjellemz bb ok?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
8. Hogyan tudnám a rendelkezésre álló id t MOST a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban felhasználni a céljaim érdekében?
Mennyire vált szokásoddá, hogy rendszeresen feltedd magadnak ezt a kérdést? A válasz megadja id -tudatosságod mértékét. Aki
hagyja szétfolyni az idejét, az ritkán ér el nagy sikereket, mert nem képes arra, hogy er forrásait egy irányba koncentrálja.
Az id túlzott el térbe helyezése ugyanúgy problémát jelenthet. Az ”A” típusú személyiség egyik f ismertet jegye a
sietség-betegség, ami f oka e típus gyakori szívbetegségének. Alakíts ki egy egészséges középutat, ami kiküszöböli a két széls séget!
****************************************************************************
Mennyire jellemz rád az id -tudatosság? Osztályozd magad egy tízes skálán! Ha az érték nyolcas alatti, mi ennek az oka?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
9. Melyik kvadránsban található napi tevékenységeim nagy része?
Ha ez a fontos – nem sürg s kvadráns, akkor jó úton jársz. Ha nem, akkor dolgozz ki stratégiát, hogyan juthatnál át oda!
****************************************************************************
Az el részben meghatároztad, hogy az elmúlt heti tevékenységeidnek mekkora százaléka esik az egyes kvadránsokba. Most írj le legalább öt megoldást, amivel a fontos – nem sürg s teend k arányát növelheted!
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
10. Elegend az energiám az eredményes id gazdálkodáshoz?
Id nk hatékony menedzseléséhez magas energiaszint szükséges. Ha ez nincsen meg, akkor elkerülhetetlen az életmód átalakítása. ****************************************************************************
Tízes skálán értékeld az energiaszintedet! Ha kevesebb, mint nyolcas, mi az oka? Hogyan tudnád javítani?
__________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
MÁSODIK FEJEZET
A VARÁZSKÓD
„Minden ember olyan mértékben vált sikeressé, amilyen mértékben képes volt energiáit EGY pontosan meghatározott irányba fókuszálni.” Orison Swett Marden
A felkészülés törvényénél már esett szó a feladatok közötti
priori-tás meghatározására használt ABCDE módszerr l. Most vizsgáljuk meg részleteiben, hogy miért is annyira varázslatos ez a technika, és miért képes ez az öt bet megoldani id gazdálkodási problémáidat! Az id gazdálkodás klasszikus problémája, hogy sokkal több
fel-adatunk van, mint amennyi a rendelkezésre álló id be beleférne. Ennek a problémának nincsen feloldása; felesleges tehát azon kí-sérletezni, hogy több id t találjunk, vagy a feladatok számát lecsök-kentsük. Egyik sem reális elképzelés.
A megoldás a varázskód: ABCDE. A módszer lényege a következ : A. Els lépésként összeírunk minden elintézésre váró teend nket.
Ez a Mesterlista. „Húzós” id szakokban ez akár 40-50 feladat is lehet; nem csoda, hogy túlterheltnek és frusztráltnak érezzünk magunkat ilyenkor.
B. A második lépés a feladatok prioritás szerinti rangsorolása az ABCDE szisztéma segítségével.
„A": meg kell csinálni. „B" : meg kellene csinálni. „C": jó lenne megcsinálni. „D”: delegálható.
Nézzünk egy gyakorlati példát! A listán 50 teend sorakozik, miu-tán a Mesterlistával elkészültünk. A sokk túlélése umiu-tán elkészítjük a rangsorolást. A feladatok 10%-áról jobban átgondolva kiderül, hogy nem is lényegesek, vagyis „E” kategóriásak. ket kihúzzuk.
A feladatok 20%-a delegálható; csak annyi munka van velük kap-csolatban, hogy a célszeméllyel - családtaggal, beosztottal, munka-társsal – meg kell beszélni a pontos teend ket.
A megmaradt 35 teend l a Paretoelv szerint 68 feladat – 20%
-lesz „A” kategóriás. Ugyanennyi - 6-8 - kerül a „C” csoportba, a fennmaradó rész - 20-22 feladat - pedig a „B” kategóriába.
Ezután átvezetjük a naptárunkba a listát: az „A” feladatokat
beír-juk másnapra (6-8 teend már kezelhet ), a „B”-ket a következ
hét napra, a „C”-kkel pedig egész egyszer en nem foglalkozunk.
A nap során így kezeld a három kategóriát:
„A”: csak ezekkel foglalkozz, amíg el nem készülsz velük! „B”: lehet leg csak azokkal foglalkozz, ami halaszthatatlanná vált, vagy pár perc alatt megvan!
„C”: kreatívan halogasd, ameddig csak tudod!
A 2. táblázat egy 20 tételb l álló ABCDE Mesterlistát mutat (az „E” – elhagyható, eliminálható – tételek nélkül). Ez alapján készítsd el a holnapi napod ABCDE Mesterlistáját!
2. táblázat
ABCDE prioritásba rendezett feladatlista
Fontosság Feladat Id igény (perc)
1 A Szerdára készletjelentést megírni 120
2 A Tankolás 30
3 A Dodót szülinapján felköszönteni 5 4 A Fogorvoshoz id pont egyeztetés telefon 10 5 B Megrendelt könyvért elmenni 30 6 B Gázóraállást lejelenteni 5 7 B 30 perc szobabiciklizés + zuhanyozás 60 8 B Nyaraláshoz horvátországi szálláskeresés 180 9 B Könyvel nek felmondani + anyagok elhozni 60 10 B USB kábelt venni az új nyomtatóhoz 30 11 B Nyári gumi felrakáshoz id pont telefon 5 14 C Névjegyet csináltatni 40 15 C Áramszámla reklamálás telefon 10 16 C Lincoln élettörténetét megnézni Wikipédián 20 17 C Kocsiba ablakmosót tölteni 10 18 D Ajánlott levél átvétel postán (párom elmegy) 20 19 D nyírás (fiam megcsinálja, ha szépen kérem) 60 20 D Bevásárlás szombati partira (párom posta után) 60
ID NYOMÁS KEZELÉSE
„Id nyomás” alatt azt a szituációt értjük, amikor egységnyi id
alatt tízegységnyi feladatot kellene elvégeznünk, ráadásul ezek mindegyike halaszthatatlanul sürg snek t nik. Mit tudunk tenni ilyenkor? Az ABCDE módszer ekkor is segít.
Mindenekel tt higgadj le! Az amygdala ilyenkor „küzdj vagy me-nekülj” helyzetet érzékel, és hormonokkal árasztja el a szervezetet. Ez azonban téves riasztás: megküzdeni nincs kivel, elmenekülni pe-dig nem lehet. Úgyhogy nyugalom!
Egy ilyen szituációban csak az „A” – meg kell csinálni – kategóriájú
teend kkel szabad foglalkozni. Els lépésként írj egy olyan listát, amin CSAK a sürg s, vagy sürg s ÉS fontos „A” feladatok szerepel-nek (ami fontos, de nem sürg s, az nem)!
Utána húzd ki azokat a teend ket, amelyeknek a határidejét külö-nösebb következmény nélkül ki tudod tolni!
A harmadik és egyben utolsó lépés, hogy a megmaradt feladatokat
rangsorold aszerint, hogy mekkora probléma lenne bel lük, ha nem csinálnád meg ket AZONNAL! Használj tízes skálát, mert így könnyebb ket összehasonlítani!
Csak a kilencesre és tízesre rangsorolt feladatokkal foglalkozzál!
Ezek száma általában nem több mint 3-4; velük már viszonylag könnyedén megbirkózol.
