ANDREJ TARKOVSZKIJ
Napló
A fo rd ítá s a la p já u l a p á riz si In stitu t International Andrei Tarkovski a r c h ív u m á b a n talá lh a tó o ro sz n y e lv ű g é p ira t szolgált. A k ö tet m eg je le n é sét a M a g y a r M o z g ó k é p K ö z a la p ítv á n y ,
a N e m z e ti K u ltu rá lis Ö rö k s é g M in isz té riu m a tá m o g a tta
F o rd íto tta VÁ RI RZSÉBET
A sz ö v e g e t a z e red e tiv e l e g y b e v e te tte SZOBO SZLA 1 M A R G IT A b o rító n A n d re j T ark o v szk ij p o rtréja láth a tó S z e rk esztette Z A L Á N V IN C E r '
875933
Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes
írásbeli hozzájárulásához kötött.
© In stitu t In te rn a tio n a l A n d re i T ark o v sk i, 2002 © O siris K ia d ó , 2002
» MOSZKVA, 1970. ÁPRILIS 30.
M egint a Dosztojevszkijről beszélgettünk Szása M isarinnal.1 M indenekelőtt persze m eg kell írni a forgatókönyvet, és nem gondolni a rendezésre.
Aligha van értelm e m egfilm esíteni Dosztojevszkijt. Inkább m agáról F. M.-ről2 kell filmet készíteni: a személyiségéről, az Is-tenéről, az ördögéről és a m űvészetéről.
Tolja Szolonyicin3 nagyszerű Dosztojevszkij lehetne. M ost m indent el kell olvasnom , am it Dosztojevszkij írt, de azt is, am it róla írtak, és az orosz filozófiát: Szolovjovot, Leontyevet, Ber- gyajevet és így tovább.
A Dosztojevszkij értelm et adhatna m indannak, am it filmes-ként szeretnék megvalósítani.
De m ost itt a Solaris. Egyelőre kínszenvedés és erőm et m egha-ladó m unka az egész, m inthogy a Moszfilm4 határozottan vál-ságkorszakába lépett.
A zután az Egy fehér, fehér nap következik.
1 lí helyen szeretnénk köszönetét m o n d an i Sew erin K uám ierczyknek, a Napló lengyel fordítójának, aki a szöveg lengyel k iadását (Andriej Tar- kowski: Dzicnniki, W arsaw a 1998) bőséges jegyzetekkel látta el (i. m. 497-535. o.), am elyekből többet átvettünk. V. E. és a Szerk.
Alekszandr Misarin (1939 -) orosz író, forgatókönyvíró. A z Egy (eltér, fehér nap társszerzője, m ely a Tükör cím ű film forgatókönyvének korábbi válto-zata. A film címe A rszenyij Tarkovszkij, a rendező édesapja egyik versének címével azonos, az Egy fehér, fehér nap ped ig e vers egyik sorára utal, de ez a m o tív u m a költő m ás verseiben is visszatér. Vö. Kovács A n d rás Bálint - Szilágyi Ákos: Tarkovszkij - A z orosz film Sztalkere. B udapest, 1997, Helikon Kiadó, 138. o.
2 Fjodor Mihajlovics (Dosztojevszkij)ről
1 Anatolij Szolonyicin (1934-1982) orosz színész. N eve az Andrej Rubljov cím szerepének m egform álásával lett ism ert. Játszott m ás Tarkovszkij-fil- m ekben is (Solaris, Tükör, Szlalker).
4 A legnagyobb orosz filmgyár. Tarkovszkij itt készítette az összes, Szov-jetunióban forgatott filmjét.
» MOSZKVA, MÁJUS 10.
1970. április 24-én házat v ettünk Mjasznojban, olyat, am ilyet szerettük volna.
M ost m ár sem m itől sem félek, nem dolgozom többet - itt m a-rad o k ebben a faluban, malacokat, libákat nevelek, kertészke-dem , és köpök rájuk!
Lassan rendbe hozzuk a házat és a telket, és n agyszerű falusi házu n k lesz. Kőből.
A környékbéli em berek rendeseknek látszanak. Felállítot-tunk egy kaptárt. Lesz m ézünk. M ár csak egy kis autót kellene szerezni, és akkor m inden rendben lesz. M ost m ég több pénzt kellene keresnem, hogy őszre elkészüljön a ház. A kkor télen is itt lakhatunk. H árom száz kilom éterre van a falu M oszkvától - n em fognak csak úgy idem ászkálni.
M ost két dolog fontos:
1. H ogy a Solaris kétrészes legyen;
2. Hogy a Rubljov százszázalékos kópiaszám ban kerüljön be-m utatásra.
A kkor kifizetném az adósságaim at. Bizony, és bárcsak sike-rülne m egkötni a szerződést Dusanbéban.
Elvégzendő m unkák a házban: 1. A tető rendbehozatala 2. A padló újraburkolása
3. D upla üveget rakni az egyik ablakra 4. A fészer befedése tetőcseréppel 5. Gőzfűtéses kemence készítése 6. Betömni a réseket a hídon 7. Palánkkal körülkeríteni a házat 8. A pince
9. Leszedni a m ennyezetről a faburkolatot 10. Ajtót nyitni a szobák között
11.Beburkolni a hidat
12. G őzfürdőt építeni a vetem ényeskertbe 13. W C-t építeni
14. (Elektromos) szivattyút vezetni a folyóból a házba (ha té-len n em fagy be)
15. Z uhany (a gőzfürdőhöz) 16. N övényeket ültetni a kertbe
» MÁJUS 25.
Voltam Baszkakovnál.5 M egígérte, hogy felhívja telefonon Szu- rint6 a két rész ügyében. Jaj, csak minél előbb tenné meg! All az egész m unka.
H am arosan próbákat kell tartani. Lényegében valam ennyi színészem m egvan. C sak H arey szerepére nincs m ég senki.
A színészeim:
Chris Kelvin - Banionisz7 Chris apja - G rinyko8 Berton - M aszjulisz9 Snaut - Jarvet11’ Sartorius - Szolonyicin
Anya - Tarkovszkaja (? - ha beleegyezik)11 M issenger - Stevens.
Larisza rosszul érzi m agát. N em sokára szülni fog. Oh, Iste-nem!
» JÚ NIUS 4.
Fokozatosan rendeződnek a dolgok. Úgy tűnik, a Filmbizottság engedélyezi, hogy a Solaris tizennégy részből álló, négyezer m é-ter hosszú, két óra húsz perces film legyen. Fs úgy tudom , a KB-ban12 m ár foglalkoznak a forgatáshoz szükséges japán u ta-zással kapcsolatos dolgokkal.
La risza orvosnál volt és m egtudta, lehet hogy ikrei vannak (?!).
5 Vlagyimir Baszkakov - A Szovjetunió M inisztertanácsa Állam i Filmbi-zottsága (Coszkino) elnökhelyettese ez időben.
h Vlagyimir Szurin - a M oszfilm igazgatója,
1 Donatasz Banionisz (1924-) litván színész. 1946-ban kap diplom át. Sen-ki sem akart meghalni (rendezte Zsalakjaviciusz 1965) cím ű film ben nyújtott alakítása tette népszerűvé. Tarkovszkij Kelvin apja szerepét bízta rá a Sola-ris bán.
s Nyikolaj Grinyko (1920- ) orosz színész, esztrádm űvész. 1955-től fil-mez. Több Tarkóvszkij-film ben szerepel: Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalkcr.
9 Algimaniasz M aszjulisz (1931- ) litván színész.
111 jurij javét (1919-) ném et színész. Kozincev Lear király (1970) cím ű film-jében ő játszotta a cím szerepet.
11 Maria Ivanovna Tarkovszkaja (1907-1979) Tarkovszkij édesanyja. 12 A K özponti Bizottságban.
Legkésőbb a hónap végéig (körülbelül húszadikáig) ki kell választanunk a külső helyszínt Kelvin házához. E lutazunk Fegya Rikalovhoz13, Rovnóba.
Eljött Jarvet a forgatócsoportba. Pontosan Snaut szerepére term ett. Ez igen, rem ekül dolgoztál, Larisza! Tizenötödike kö-rül vizsgázom autóvezetésből. H a jól értettem , nem tudok ve-zetni, és a szabályokat sem ismerem. Rá kell kapcsolnom . Szé-gyen. N agyon rossz a csoportunk gyakorlati tanára. Egyszóval tökfilkó.
El kell m ennem B aszkakovhoz a filmszalag és a cseh kiállítás ügyében, ott lenne jó m egvenni a dekorációs anyagokat. A hhoz, hogy filmezhessek, harcolni kell a stúdióval. Vagyis a stúdió nem azért van, hogy segítse a forgatócsoportokat, hanem azért, hogy kerékkötője legyen a m unkának.
Jaj, csak H arey-t találnám m eg m inél előbb! Larisza egy hó-nap múlva szülni fog, ennek ellenére m ég m indig próbafelvéte-leket készít színésznőkről, de m ég nem talált rá a megfelelőre. N em volna rossz K am csatkán, a G ejzír-völgyben felvenni film-részleteket.
» JÚ NIUS 13.
Tegnap bem utattak Bibi A nderssonnak.14 Egész este figyeltem, vajon alkalmas-e H arey szerepére. Persze nagyszerű színésznő, de m ár nem fiatal, noha jól néz ki. N em tudom , m ég nem dö n -töttem el, m itévő legyek vele kapcsolatban. N y áro n Bergman- nal forgat, ősszel szabad lesz. M ajd meglátjuk, hogyan alakul, m ég n em döntöttem el semmit.
13 Fjodor Rikalov - Larisza Tarkovszkaja rokona.
14 Bibi Andersson (1935-) svéd színésznő, a m ozinézők leginkább a Berg- m an-film ekben m egform ált szerepeiről ismerik.
» JÚNIUS 15.
M a eljön Kolja Sislin.15 (M eglepően kedves, rendes ember.) Sze-retném felolvasni neki az Egy fehér, fehér napot. Vele kell „fölül-ről" elindítani az ügyet. N incs m ás m egoldás. Talán tanácsol valamit.
» JÚLIUS 11.
Régen nem írtam sem m it. N álunk járt Bibi A ndersson a férjével. N agyon szeretne szerepelni a Solarisban. Persze zseniális szí-nésznő. M ég egy próbát teszek Irával16 úgy, hogy új sm inket kap, és ha kételyek m erülnek fel vele kapcsolatban, „kipróbá-lom " Bibit. R áadásul beleegyezett abba, hogy rubelban kapja a honorárium át, am i az ő esetében azt jelenti, hajlandó ingyen dolgozni.
H o lnapután Larisza bem egy a kórházba.
K iválasztottuk Kelvin házának helyszínét. Szerintem nagyon jó lesz. Ezüstös füzek, egy kis tó. M ásutt - a folyó ugyanolyan fűzfákkal.
N eki kell látnunk a díszleteknek.
A színészekkel m indent rendben. Jarvet és Banionisz nagy-szerű színészek. Szolonyicinnel és Grinykóval m ég kell egy ki-csit dolgoznom - ők a félig dilettáns orosz iskola neveltjei.
Falusi asszony válasza a korára panaszkodó férfinak: - Még m inden m aga előtt áll!
Bibi nagyszerűen játszaná el az anya szerepét az Egy fehér napban.17
Tegnap láttam K araszikot18, am int próbafelvételeket csinált Csehov Sirályához19 - hajm eresztő volt. Azt hiszem , ezúttal ki-töri a nyakát.
15 Nyikolaj Sislin - az SZKP KB kulturális osztályának m unkatársa, Tar- kovszkij ism erőse volt.
16 Irma (Ira) Rauch Tarkovszkaja - film rendező, Tarkovszkij első felesége. M oszkvában a Film főiskolán ism erkedtek m eg. Iván anyjának szerepét ját-szotta az Iván gyermekkorában és a ném a lányt az Andrej Rubljovbzin.
17 AN apíobanTarkovszkij ezt a m űvét hol Egy fehér, fehér nap, hol Egy fehér nap cím en emlegeti.
18 Julij Karaszik (1923-) orosz fiirendező.
» JÚLIUS 12.
Tegnap berúgtam , és leborotváltam a bajszomat. Reggelre rá-eszm éltem , hogy m in d en hivatalos papíron bajszos vagyok. N öveszthetem újra.
N agyon szeretem az én jó Larocskámat. De m iért csak az ivás szabadít fel? Biztosan azért, m ert nem létezik az a híres-neveze-tes szabadság.
Bárcsak Lara minél előbb szülne! Attól félek a legjobban, hogy nekem kell ó't a kórházba vinnem . Szörnyű lesz.
► AUGUSZTUS 15.
Larisza augusztus 7-én este ha t óra huszonöt perckor m egszülte a fiunkat, A ndrjusát. Egy hónappal túlhord ta, de gyorsan szült. Ma, azaz nem is m a, hanem tegnap hoztuk őket haza. A forgató-csoportból R ugyinán és Tam ara Georgijevnán kívül senki sem gra trulált nekünk. Egye fene. Közös ajándékként babakocsit sze-retnének adni nekünk. N ahát aztán! Juszov211 valam iért m egkér-dezte: m inek ilyen drága ajándék? M egőrültek az emberek, ki-vetkőztek em beri mivoltukból.
A ndrjusa m ár hét napos, d e úgy néz ki, m intha m ár egy hóna-pos volna. N y u g o d t gyerek, nem sírós. N éha szipog, vinnyog és nyöszörög.
Ezt a p apírkát tették ki a szülőotthonban: L. Tarkovszkaja
fiú
-Súlya: 4 kg 60 dkg. Hossza: 62 cm.
Ez pedig az A ndrjusa kezére kötött szám: N.: 41-25.
Rosszul állnak a dolgok a forgatócsoportban. N em küldik Dvorzseckij21 m inősítését az om szki körzeti bizottságból.
20 Vagi/im Juszov (1929-) orosz film operatőr. Tarkovszkijjal közösen ké-szített diplom am unkája: A z én nagy barátom (1960). Később az Iván gyermek-kora (1962), az Andrej Rubljov (1966-69) és a Solaris (1972) operatőre.
21 Vlagyiszlav Dvorzseckij (1939-1978) - orosz színész. B erton szerepét ját-szotta a Solaris cím ű filmben.
H ajszálon függ a japán út. N em a dnak nyersanyagot. Kelvin h ázának díszleteivel n em készülnek el idejében, tehát ebben az évben nem kerülhet sor a külső felvételekre.
M ég egyszer próbáltam Irával. Jól játszik. De „am ú g y " fogal-m afogal-m sincs róla.
Idő hiányában nem tudjuk folytatni Ljonya Kozlovval a film-m űvészetről szóló közös film-m unkánkat.22
M egérkezett délről Friedrich23. N ekilát a forgatókönyvünk átdolgozásához. Semmi válasz a Beljajev-szinopszisunkra, am elyet elkül d tünk D usanbéba. Pedig ha válaszolnának, lenne p én -zünk. Egy fillérünk sincs, csak szörnyű adóságaink vannak. El-képzelni sem tudom , mi lesz.
A nd rjusa jóllakottan alszik. Okos, nyűgöd t kisfiú, nem sírós. Tatarozni kell a falusi h ázunkat és m eg kell csináltatni a tetőt. Ú jraolvasom Thom as M annt. Zseniális író. A Halál Velencében - az ostoba történet ellenére egyszerűen döbbenetes.
Tejnyisvili24 a Szojuzinfilmtől azt ajánlotta, hogy készítsek fil-m et a külföld száfil-m ára. Majd fil-meglátjuk. Ez lehetne a Doszto-jevszkijről szóló filmem. De csakis az Egy fehér, fehér nap u tán le-het róla szó.
» AU GUSZTUS 26.
A ndrjusa nagyon m ulatságos, ha jóllakik - mosolyog. Figyel-m esen néz, ha szólunk hozzá. Elbűvölő kölök. Igaz, egy kissé ragyás lett. Az orvos szerint kenegetni kell.
Ú gy néz ki, mégiscsak m együnk Japánba. Ö tünkre kétezer dollárt adnak. Nevetséges összeg! Z venyigorodban 1971. május végéig m egtartják a díszletet.
22 A Szoposztavlenyija (Szembeállítások) cím ű írásról v an szó. Később A ndrej Tarkovszkij Olga Szurkovával 1979-ben készült beszélgetése a Km/iga Szoposztavlenyij (Szembeállítások könyve) - Tarkovszkij '79. (Ki-nocent, M oszkva, 1991) cím en jelent meg. Ez volt A ndrej Tarkovszkij film-elm életi m unkája első változata, A megörökített idő, m agyarul az Osiris Ki-ad ó n ál jelent m eg, 1998-ban, fordította Vári Erzsébet.
23 Friedrich Gorenstein (1932- ) orosz író, 1980-ban emigrált.
24 Otar Tejnyisvili - A Szojuzinfilm, a film ek exportjával és im portjával foglalkozó szovjet film vállalat franciaországi képviselője.
Larisza rosszul érzi m agát, fáj a szíve és a melle. H álaistennek az em lőgyulladás h am ar gyógyul, de két napig n agyon m agas láza volt.
A stúdióban m inden rémes. Isten tudja, m i lesz ennek a vége. Idióták igazgatják a dolgokat.
> AUGUSZTUS 27.
Vjacseszlav O vcsinnyikov A szakura ága cím ű Japánról szóló karcolatait olvasom a Novij M irben.25 N agyszerű! Érzékeny és okos. Jó, hogy m ég az oszakai utazás előtt el tu d tam olvasni.
» SZEPTEM BER I.
Elolvastam V onnegut A gyerekekkeresztes hadjárata cím ű m űvét. Ez igen, V onnegut pacifista és rem ek ember. C sak trehányan ír. És hiányzik belőle a mi eszelős és haszontalan nagy orosz m élységünk! Szomorú.
Régi papírok között kotorászva rábukkantam a Rübljov egye-tem i vitájának gyorsírásos jegyzőkönyvére. Úristen, m ilyen ala-csony színvonalú, m ilyen szegényes az egész!
A fiatal, az akkoriban alig több m int harm inc éves Lenin-díjas m atem atikaprofesszor, M anyin hozzászólása azonban megle-pően érdekes. Vele egyetértek. Persze ilyesmit nem m o n d h at m agáról az ember. De M anyin pontosan m egfogalm azta, m i-ként éreztem m agam az Andrej készítése közben. Ezért köszönet jár neki.
„M ajdnem m indegyik felszólaló m egkérdezi: m iért kénysze-rítik az em bert arra, hogy a film m egtekintése közben három órán át szenvedjen. M egpróbálok erre a kérdésre válaszolni: az a helyzet, hogy a XX. században valam elyest inflálódtak az ér-zelmek. A m ikor az újságokat olvasva m egtudjuk, hogy Indoné-ziában lem észároltak kétmillió em bert, ez a hír ugyanolyan h a-tással van ránk, m int a hokicsapatunk győzelm éről szóló közle-mény. És nem vesszük észre, m ilyen óriási a különbség a két esem ény között, ingerküszöbünk annyira egyform ának észleli őket! De nem szeretnék m oralizálni ezzel kapcsolatban. Lehet,
25 O vcsinnyikov írása a Novij M ir cím ű folyóirat 1970/2. (173-223. o.) és 1970/3. szám áb an (192-222. o.) jelent meg.
hogy enélkül nem lennénk képesek élni. V annak azonban m ű -vészek, akik képesek érzékeltetni a dolgot valódi m értékét. Egész életükben hordozzák ezt a terhet, és MI EZÉRT HÁLÁ VAL T A R TO ZU N K NEKIK!"
Az utolsó m o n d at kedvéért lehetett kibírni ezt a két óra h ü -lyeséget. M ost nem olyan idők járnak, hogy p anaszkodni lehet-ne vagy folyosói beszélgetéseken helyteleníteni valamit. A zok az idők elm últak. A panaszok pedig ostobának és kicsinyesnek tűnnek.
M ost azon kell gondolkodni, hogyan tovább, m áskülönben téved h etü n k és heveskedve valam i őrültséget csinálhatunk.
N em előnyökről van szó, hanem az értelm iségünk, a nép és a m űvészet létéről.
H a szem m el látható a m űvészet hanyatlása, m iként m ost is, és a m űvészet a nép lelke - akkor a mi n épünk, a mi országunk súlyos lelkibeteg.
A rra hajlok, hogy inkább Bibit válasszam.
N agyon szeretném m egm utatni a Rubljovot Szolzsenyicinnek és szeretnék beszélni Sosztakoviccsal.
> SZEPTEMBER 3.
„M ondják, hogy az igazi vésnök enyhén tom pa vésővel dol-gozik."
„V égtelenül szép az ó'szi Hold. Az az em ber, aki azt gondolja, hogy a H old m indig ilyen, nem érti a különbséget és ezért sajná-latra méltó."
„...T alán azért szállják m eg akarattal különböző gondolatok egym ás u tán a lelkünket, m ert m aga a lélek hiányzik belőlünk. H a a lelkűnknek gazdája volna, bizony nem szorongnánk a vég-telen sok gondtól."
Urabe Kenko: Unalmamban írott feljegyzések,26 XIV. század 26 U rabe Kenkó: (papi nem zetségből való jós): Les Heures oisives. Traduit d u japonais par C harles G rosbois et Tomiko Yoshida. Paris, 1968.163. o. - Vári Erzsébet fordítása.
Tegnap este N. P. A bram ovnál voltam ,27 a lengyel Kinő című lap szám ára készülő interjú miatt.
Kedves, jószándékú, de szörnyen korlátolt ember.
Elragadtatással hallgatta a film term észetéről szóló fejtegeté-seim et és vélem ényem et a sci-firől. Vajon ő tényleg soha nem gondolkodott ezen?
N ekem ajándékozta két elképesztően sem m itm ondó, nehéz-kes stílusú, unalm as könyvét.
M ilyen hiúak ezek az öregek - valahány Geraszim ov!28 M ennyire vágynak a dicsőségre, a dicséretre, a kitüntetésekre, a díjakra! N yilvánvalóan úgy vélik, hogy ettől jobb filmeket fog-nak rendezni. Szánalm as, szerencsétlen dilettánsok, akik pénzt keresnek a jelentéktelen kis dolgaikkal. R áadásul teljesen hiva-tásszerűen űzik m indezt, m eg kell adni. H eyse2y egyébként éles elmével jegyezte m eg ebben a vonatkozásban: „A dilettáns olyan különös ember, aki élvezetet talál abban, hogy olyasmit csinál, am ihez nem ért".
U gyanígy sajnálatra m éltóak azok az úgynevezett m űvészek, költők és írók, akik úgy találják, olyan állapotba kerültek, am elyben képtelenek dolgozni, pontosabban pénzt keresni.
N agyon kevés pénz kell a m egélhetéshez. Viszont szabadon alkothatsz. Persze szükség v an arra, hogy publikáljon vagy ki-állítson az ember, de ha ez lehetetlenné válik, akkor m ég m indig ott a legfontosabb lehetőség: az alkotásé, am elyhez nem kell senkitől engedélyt kérni.
Film m űvészetben azonban nincs ilyen lehetőség. Egyetlen filmkockát sem lehet felvenni állami engedély nélkül. Saját p én -zen pedig m ég kevésbé. Ezt rablásnak, ideológiai agressziónak, felforgató tevékenységnek tekintenék.
H a egy író a tehetsége dacára azért hagyja abba az írást, m ert nem közlik, nem író. Az alkotásvágy ha tározza meg, a m űvészt, és ez a tulajdonság beleszám ít a tehetség m eghatározásába.
27Nyikolaj Abramov (1908-1977) orosz kritikus, forgatókönyvíró. Két in-terjúja jelent m eg Tarkovszkijjal (Lityeralurnaja Gazeta, 1971. dec. 4. és Ekran 1970-1971. M oszkva, 1971.162-165. o.).
28 Szergej Geraszimov (1906-1985) orosz film rendező, színész. K ezdetben az av an tg árd d al kacérkodó film esek közé tartozott. 1930-ban rendezett először. A negyvenes-ötvenes évek egyik első szám ú film készítője (Ifjú gár-da, 1948, Csendes Don, 1958).
» SZEPTEMBER 5.
M a válaszolnom kell A bram ov ostoba kérdéseire.
A ndrjusának begyulladtak a mellmirigyei. A kórházban ich- thyolos borogatást tettek rá. Szegény kisfiú. Ma egész reggel m osolygott.
N yugtalanít a japán vízum ügye. Persze nem tudni, m ikor kapjuk m eg végre. M icsoda viszonyok! M eg lehet őrülni! H a a kiállítás végére érkezünk m eg, m ár semmiféle felvételre nem lesz idő. A kkor a városban kell forgatni. Úristen, m ilyen idió-ták!
N éha az az érzésem, m intha m agánszem élyként, kedvtelés-ből és a m eggazdagodás vágya m iatt készülnék filmet rendezni, és ez felháborodást és ellenállást vált ki.
Vajon ki lesz m ost a gyártásvezetőnk és a jelm eztervezőnk? Tejnyisvili azt m ondta az asszisztensem nek, hogy nem érde-m es „harcolni" Bibiért, hogy ez nehéz és felesleges... H át neérde-m! K edden rászállok. Majd meglátjuk, mi lesz. M ost új m agatartást vettek fel a csinovnyikok: szidják a körülm ényeket, m indenkit rossz színben tüntetnek fel m aguk körül és az egész rendszer-ben csak saját m agukat tartják rendes em bernek. „Képtelenség dolgozni" - ezzel m ag y a rá z z á k a saját sem m ittevésüket. De G. I. K unyicin30 egészen m ás ember. M eg is kapta a büntetését, m iután m inden kérdést önálló akart megoldani.
Mi jelent az igazság? Mi az igazság fogalma? Valószínűleg v a-lam i olyannyira em beri, am inek objektív, em beren kívüli, ab-szolút nézőpontból m inden bizonnyal nincs megfelelője. És ha egyszer emberi, akkor ez azt jelenti, hogy korlá tozott, anyagi ér-telem ben teljes egészében behatárolják az em beri lét korlátai. K éptelenség kapcsolatba hozni a világm indenséggel azt, am i em beri, így például az igazságot. A saját korlátaidon belüli (euklidészi értelem ben vett és a végtelenséggel szem ben jelen-téktelen) nagyság elérésével bizonyíthatod, hogy m égiscsak em ber vagy. A jelentéktelen em ber nem törekszik lelki nagyság-ra. M ezei egérre vagy rókára hasonlít. A vallás az egyedüli szfé-ra, am elyet a nagyság m eghatározása érdekében tárt fel az
em-30 Ceorgij Kunyicin - az SZKPKB kulturális osztályának vezetője, jelentős szerepe volt abban, hogy az Altdrej Rubljov cím ű film kikerült a dobozból.
bér. De „az a legm agasztosabb a világon, am i nem látható, nem hallható és nem tapintható" - m o n d ta Lao-ce.31
Az elérhetőség határain túli végtelen törvények vagy a végte-lenség törvényei értelm ében Istennek m indenképpen léteznie kell. A határtalanság lényegének érzékelésére képtelen em ber szám ára Isten ismeretlen, m egism erhetetlen. Erkölcsi értelem -ben Isten - a szeretet.
A z em bernek szüksége van valam i eszm ény létezésére ah -hoz, hogy m ások gyötrése nélkül tudjon élni. Az eszm ény a tör-vény lelki-szellemi, erkölcsi koncepciója.
Az erkölcsiség az em ber benső értéke. A köznapi m orál - az erkölcsiség helyettesítésére kitalált külsőség. Ott, hol nincs
er-31 nézel reá sem m it se látsz neve Messzire ment fülelsz reá sem m it se hallasz neve Csend után an y ü lsz el nem nyered neve Se kint se bent ezt a H árm at tovább kutatni sehogyan sem lehet m ert ott H om ály v an m i v an ott az Egy
fölfelé száll nem ragyog lefelé hull nem sötétül fonál szalad végtelenül ide s tova halad m egnevezhetetlen
és visszatér a dolgok nélküli sem m ibe ezt m o n d ju k ú g y nincs-alakalakja ez a dolgok nélküli forma
erre m o n d ju k ho g y -hogy el van mosódva találkozol vele n em láto d arcát m ögötte m ész és n em látod a hátát őrizd te csak a Régiek Útját őrajta járj a jelenbeli létben az O Kezdetet aki ism eri az U tat hol fut m o st fölleli
Lao-ce : Tao-te-king. 14. vers. Fordította és az u tószót írta: K arátson G á-bor. B udapest, 1990, Cserépfalvi. 14. o. „A legm agasztosabb" fogalm ához lásd Lao-ce 17. költem ényét. I. m. 17. o.
köles, a koldusszegény és h itvány m orál uralkodik. Ott, hol van - a köznapi m orálnak sem m i keresnivalója.
A z eszm ény elérhetetlen, és lényegének e m egértésében rejlik az em beri ész nagysága.
Egy konkrét, m egvalósítható dolog eszm ényi alakban törté-nő kifejezésére törekedni nem más, m int elveszíteni a józan eszünket, megó'rülni.
Elidegenedtek egym ástól az emberek. A zt hihetnők, egy k ö -zös ü gy összekötheti, egyesítheti őket. De ez ham is elképzelés, m ert m ár ötven éve lopnak és alakoskodnak az em berek, tehát ugyanazt gondolják arról, hogy m i a hivatásuk, m ég sincs összefogás köztük.
Csakis erkölcsileg m egalapozott, az eszmény, az abszolút rendszerébe tartozó ügyekkel lehet egyesíteni az embereket. Épp ezért a m unka sohasem lehet valam i felemelő. És ezért van technikai fejlődés. A m ennyiben a m unka - dicsőség dolga és er-kölcsi kategória, akkor a fejlődés reakciós, vagyis teljesen értel-metlen.
„A m un k a érdem m é em elése éppen olyan elfajzottság, m int-ha az emberi táplálékot avatnánk érdem m é és erénnyé" - m o n d ta Lev Tolsztoj. A csizm akészítés és a szántás egészen m ásra, önnön testének különösen intenzív érzékelésére szolgál-tak, hiszen Tolsztoj m aga is e test énekese volt.
H a az em ber „nem képes felfogni azt, am i felfoghatatlan", ak-kor Istenen kívül sem m ivel sem igazolta létezését. A vallást, a fi-lozófiát és a m űvészetet - a világ e három tartóoszlopát - azért fedezte fel az ember, hogy szim bolikusan m egtestesítse a végte-lenség gondolatát, és szem beállítsa vele a végtelen lehetséges m egvalósításának szim bólum át (ami szó szerinti értelem ben persze lehetetlen). Más hozzájuk hasonlóan nagy jelentőségű dologra nem talált rá az emberiség. Igaz, erre is ösztönösen ta-lált rá, nem tudván, m ire is kell neki Isten (könnyebb vele!), a fi-lozófia (m indent m egm agyaráz, m ég az élet értelm ét is!) és a m űvészet (a halhatatlanság kedvéért). A végtelenség gondola-tát zseniálisan kitalálta az em ber rövid élete vonatkozásában. M aga ez a gondolat végtelen. Persze m ég nem vagyok biztos benne, hogy az egész konstrukció m értéke az ember, éppúgy le-hetne a növény is! N em , nincs m érték. Vagy pedig m indenütt, a világm indenség legapróbb részecskéjében is jelen van. De ez rosszat jelent az em ber szám ára, m ert sok m indenről le kell
m ondania. És akkor a term észetnek nincs rá szüksége. A zt m in-denesetre m egértette az Em ber itt a Földön, hogy az örökkéva-lóság színe előtt áll. Persze lehet, hogy egyszerű félreértés m indez? H iszen senki sem tudja bebizonyítani az értelem léte-zését! Igaz, ha valaki bebizonyítaná (persze önm agának), akkor m egőrülne. Értelm etlenné válna szám ára az élet.
H. G. Wells Alma című novellája arról szól, hogy az em berek m ennyire féltek enni a tudás fájának gyümölcséből. N agyszerű gondolat.
Egyáltalán nem vagyok m eggyőződve arról, hogy a Semmi, az üresség, az álom talan álom vár a halál után, m iként ezt az okosok m agyarázzák. Senki sem tud sem m it az álom talan álomról. Az em ber elalszik (erre emlékszik) és felébred (erre is). Am i a kettő között volt, arra nem emlékszik. Pedig történt vala-m i a kettő között, csak arra nevala-m evala-mlékszik!
Az életnek term észetesen nincs sem m i értelme. H a lenne ér-telme, az em ber nem lenne szabad, m ert ennek az értelem nek a rabja lenne, és egészen új kategóriák szerint épülne föl az élete. A rab kategóriái szerint, hasonlóan az állatokhoz, melyek létének értelme m aga az élet, a faj fenntartása. Az állat végzi a m aga rab-szolgamunkáját, m ert ösztönösen érzi az élet értelmét. Ezért zárt a világa, az em ber azonban az abszolútum elérésére törekszik.
» SZEPTEMBER 7.
M ilyenek lesznek a gyerm ekeink? Sok m inden rajtunk múlik, de tőlük is függ. Fontos, hogy törekedjenek a szabadságra. Ez tőlünk függ. A rabságban született em bereknek nehéz elszokni-u k a rabigától.
Egyfelől szeretném , ha a következő nem zedék egyfajta n y u -galom ra tenne szert, másfelől azonban a nyu-galom veszélyes dolog. Lelkünk nyárspolgári, kispolgári része vágyik n y u g a-lomra. C sak nehogy eltom puljon az u tán u n k következők lel-ki-szellemi érzékenysége. A z a legfontosabb, hogy m éltóságra és becsületességre neveljük a gyerm ekeinket.
Feltétlenül el kell készítenem az Egy fehér, fehér napot.31 Ez is e m unka része. Kötelesség.
M ilyen szörnyű, hitvány dolog lehet azt érezni, hogy senki-nek sem m ivel nem tartozik az ember, m égpedig azért, m ert m indig tartozunk valakinek. Csak erőfeszítés árán, csukott szem m el lehet erre az álláspontra jutni. M ostanában nagyon sok em ber jut erre a következtetésre. Ú gy tűnik, jól kiism ertem A rtúr M.-et.33 N agyon gyenge ember. Vagyis olyan fokon gyen-ge, hogy elárulja önm agát. Végletesen m egalázza m agát.
A Szembeállításokat34 írjuk Ljonya Kozlovval. N ehézségekkel küszködünk. Szeretnénk őszintén írni m indenről. De vannak olyan problém ák, am elyek érintésével m egégetjük m agunkat, így vagy úgy, m in d en k ép p en átszerkesztik a szöveget. Erőseb-ben kell teoretizálni.
M indig az Egy fehér, fehér napra gondolok. G yönyörű filmet le-hetne csinálni belőle, olyat, am elyik teljes egészében a saját tapasztalom ra épül. És biztos vagyok benne, hogy ezzel össze-függésben a néző szám ára is fontos lesz.
Bárcsak minél h am arabb befejezhetném a Solarist, pedig m ég el sem kezdtem . M ég egy teljes, gyötrelm es év! ... N incs kivel dolgozni. K irúgtam a gyártásvezetőt. A jelm eztervezőt szintén. Ki lesz helyettük? A stúdió - teljesen üres. M ost kaptam egy táv-iratot Banionisztól: „Az am erikai utazás tavaszra halasztódik". É ppen akkorra, am ikor szükségünk van rá. N apról nap ra ször- nyebb m inden. És ha nem Banionisz, akkor kicsoda? Talán Kesa Szm oktunovszkij?35
G yorsan cselekedni kell Bibivel kapcsolatban is.
De honnan kezdjem? M elyik irányból? Tejnyisvili piszm og valam iért, nem osztozik a határozottságunkban.
V életlenül a kezem be került Jevtusenko Kazanyi egyetem című a Novij M irben megjelent poém ája.36 D öbbenetesen tehetségte-len! N yárspolgári avantgard, am it csinál. Szeverjanyin ezerszer tehetségesebb volt a m aga idejében. És mi m aradt fenn utána? Az Ananász pezsgőben37 és m egvető mosolyok. Zsenya valahogy sajnálatra méltó. M indenáron tetszeni akar.
33 A rtúr Makarov - szovjet forgatókönyvíró.
H A megörökített idő'cím ű filmelméleti m unka első változata. Vö. 22. lap-alji jegyzet.
35 bmokentyij (Kesa) Szmoktunovszkij (1925-1*594) orosz színész. 36 Novij Mir, 1970./ 4. szám , 46-89. o.
Egyszer részegen odajött hozzám a VTO-ban38: - Andrej, m iért vagy ennyire kegyetlen? - Hallgatok. - Tudod, a jégm ezei csatán részt vett fehér tisztre hasonlítasz. - N a és?...
- Az én n agyapám (vagy az apja?) ott feküdt a hóban (állító-lag partizán volt) és három tized hüvelykes puskából lőtt rájuk. Ő k p ed ig odafagytak a jeges hóhoz és egy lépést sem tudtak tenni.
A hum anista Zsenya!
Korábban pedig állandóan azt firtatta: - M iért nem szeretsz te engem ?
Lakása falait rossz képekkel zsúfolta teli. Burzsoá. És nagyon szeretné, ha szeretnék őt. H ruscsov is, Brezsnyev is, a lányok is...
M ulatságos történetet m esélnek róla. A m ikor O laszország-ban járt, egy olasznál lakott, akit a barátjának nevezett. Egyszer
J . elmesélte neki, m ilyen elbűvölő hölggyel találkozott, aki
im ádja őt. De azt nem m ondta meg, hogy hívják. O laszország-ban tartózkodása idején időről időre m esélt szenvedélyes sze-relméről.
Egyszer a barátnak el kellett utaznia egy időre a városból. J. megkérte, hogy hagyja ott neki a lakáskulcsát. A barát otthagyta neki. A m ikor visszatért, J. pátosszal teli hangon áradozott sze-relméről és a szeretője jó tulajdonságairól.
- M iért nem kérdezed m eg, hogy hívják őt? - érdeklődött ]. A szekrény és íróasztalkulcsokat hagytam itt neked -m ondta a „barát", eleresztvén a füle -m ellett Zsenya kérdését.
Szellemes történet, m ég akkor is, ha andekdota. H ű en jellem-zi Jevtusenkót, akiben nincs egy szem ernyi nem eslelkűség sem.
N álunk, O roszországban im ádják Leloucht.39 M ég a D óm Kinő40 közönsége is. Ez nem véletlen. N álunk szeretik azt, ami közönséges. A z élet, a szerelem, a halál (La vie, l'am our, la m órt -1969) a legrém esebben köznapi film. A halálbüntetés elleni til-takozásról szól, se nem többről, se nem kevesebbről. (M ajd-hogynem Dosztojevszkij!) De miféle eszközöket használ annak
38 VTO: V szeszojuznojeTyeatralnoje Obscsesztvo (Összövetségi Színhá-zi Egyesület).
39 Claude Lelouch (1937-) szentim entális filmjeiről ism ert francia film ren-dező, o p eratő r és producer.
érdekében, hogy felkeltse a néző (akárcsak a saját! sic!) érdeklő-dését! Szex, perverzitás és szentim entalizm us egyidejűleg van jelen e tehetségtelen kis francia filmjében. A D óm Kinő közönsé-ge egész egyszerűen odavolt a gyönyörűségtől.
Ki kell deríteni, m egfilm esítették-e m ár C am us-tói A pestist.41 H a nem , érdem es lenne tárgyalásokat folytatni O. Tejnyisvili- vel. H ad d ajánljon két dolgot G am barovnak42: A pestist és a Dosztojevszkijről szóló forgatókönyvet, am elyet készülök m eg-írni. Szolonyicin nagyszerű Dosztojevszkij lehetne.
MI M IN D EN T R EN D EZH ETN ÉK MEG? I. A Kagolt (a Borm ann-perről),43
II. A fizikus -d ik tá to rt (változatokat egy témára), III. A tornyocskás házat,44
IV. A Huhogókat,45 V. A Dezertőröket, VI. A József és testvéreit,
VII. Szolzsenyicintől a Matrjonci házát, VIII. A Dosztojevszkijt,
IX. Az Egy fehér, fehér napot - MINÉL ELŐBB! X. Dosztojevszkij: A kamaszát,
XI. AJeanne d'Arc 1970-et, XII. C am us regényét, A pestist, XIII. A Ketten látták a rókát.
FORGATÓKÖNYVEK:
1. A z utolsó vadászat avagy az Összeütközés, 2. a Katasztrófa,
3. Beljajev Repülő'embere alapján.
41 Évekkel később, 1991-ben készült egy különös adaptáció a C am us-re- gényből az argentin Luís P uenzo rendezésében.
42 Sergio Gambarav szovjet film ekre specializálódott berlini film szakem -ber, a Szovexportfilm hag y o m án y o s patrnere. 1989-ben h u n y t el.
43 Martin Barmaim (1900 -1945) a ném et nem zetiszocialista p árt egy veze-tője, akit a II. világháború végén a nürnbergi perben elítéltek.
44 Friedrich G orenstein kisregénye. M agyarul Szőllősy Klára fordításá-ban m egjelent a Kilátó cím ű antológiáfordításá-ban, 1966-fordításá-ban.
W illiam James (a „pragm atizm us" filozófusa) írta: „Igaz, m int valaha m ondták, (a filozófiával) »nem süthetünk kenyeret«, de bátorságot ö nthetünk lelkűnkbe; (...)"
„A filozófia története jórészt em beri kedélyalkatok m eghatá-rozott összeütközésének története." „A filozófus megbízik ke-délyalkatában."46
» SZEPTEMBER 9.
Abból ítélve, hogy m ár szeptem ber hó 9-e van, teljes m értékben lecsúsztunk az EXPO-ról.47 A kárcsak az ó'szi külső' felvételekről. Ez igen, G utkin nagyszerűen dolgozik!
Jobb időkben m illiom os lehettem volna. Ha 1960-tól kezdve évente két filmet rendeztem volna, m ár 20 filmmel készültem volna e l... De a mi idiótáinkkal aztán forgathat is az ember!
„Ilyen kom plett hülyét m ég nem hordott a hátán a Föld. O sto-ba. A k szen -o sto b a, három szor hordta át a h ázátegyik helyről a m ásikra. Jobb helyet keresett." (Falusi beszélgetésekből.)
A drám aírók gyakran túlzásba viszik a hatásos replikát vagy a lecsapódó függöny előtti fordulatot. Ez ízléstelen. A jó d ara-bokban nincs ilyen.
H át nem különös, hogy am ikor az em berek pusztán a term e-lésben vagy földrajzi elv alapján alkotnak közösséget, elkezdik gyűlölni és kiszorítani egymást. M ert m indenki csak saját m a-gát szereti. Az így létrejött közösség - látszat, am elynek eredm ényeképpen előbb vagy utóbb gonosz, p usztulást hozó goeredm -ba alakú felhők em elkednek.
Pusztulásra, züllésre, kibékíthetetlen ellentétre van ítélve egy olyan em bertöm eg, am elynek egyetlen célja, hogy jóllakjon.
„N em csak kenyérrel él az ember!"
Ellentm ondásos tulajdonságok összességeként terem tődött az ember. A történelem egyértelm űen bizonyítja, hogy valóban a legrosszabb úton fejlődik. Tehát az em bernek vagy nincs ereje a történelem irányítására, vagy pedig irányítja ugyan, d e csak arra képes, hogy a legszörnyűbb és legsúlyosabb útra lökje.
46 W illiam James: Pragmatizmus. In Pragmatizmus. V álogatta Szabó A n d -rás György. B udapest, 1981, G ondolat. 124. és 125. o. Fordította M árkus György.
N incs egyetlen példa, am ely ennek az ellenkezőjét bizonyítaná. A z em berek nem tu d n ak m ásokkal bánni, csak rom bolni képesek. És a fékevesztett, cinikus m aterializm us bevégzi ezt a rom -bolást.
N oha m inden em ber lelkében ott lakozik Isten, az örökkéva-lóság és a jóság felhalm ozásának képességét az em berek összes-ségükben csak tönkretenni tudják. M inthogy nem az eszmény, hanem az anyag eszméje köré szerveződtek.
Az em beriség sietett m egvédeni a testét. (Talán e term észetes és tudattalan gesztus volt az úgynevezett fejlődés kezdete). És azon nem gondolkodott, hogyan védje m eg a lelkét.
Az egyház (és nem a vallás) erre képtelen volt. A civilizáció történetének útján az em ber spirituális fele egyre távolabb és tá-volabb került az állati, az anyagi világtól, és m a a végtelen tér sötétjében alig látjuk a tovatűnő vonat fényeit, am ely örökre és rem énytelenül m agával vitte lényünk m ásik felét.
A szellem és a test, az érzés és az ész m ár soha többé nem tu d -nak újraegyesülni. M ár túlságosan késő. E szörnyű betegség kö-vetkeztében, am elynek neve spirituális hiány, egyelőre m ég csak nyom orékok vagyunk, de ez halálos betegség.
Az em beriség m indent m egtett azért, hogy elpusztítsa ö nm a-gát. Először erkölcsileg - a fizikai halál ennek csak következm é-nye.
M ilyen jelentéktelenek, sajnálatram éltóak és védtelenek az emberek, am ikor a „kenyérre" és csak a „kenyérre" gondolnak, és nem értik m eg, hogy ez a gondolkodásm ód a halálukhoz ve-zet. A z em beri ész egyetlen vívm ánya a dialektika elvének felis-m erése volt. A dialektika elve által vezérelt efelis-m ber sok felis-m indent m egértene, ha következetes volna, nem pedig öngyilkos.
M indenki csak egym aga üdvözülhet.
Elérkezett a személyes bátorság ideje. Lakom a pestis idején. Csak önm agunk m egm entésével m enthetünk m eg m indenki mást. Persze spirituális értelemben. H iábavalóak a közös törek-vések. Mi em berek m ár elveszítettük a fajfenntartás ösztönét, m iként az a hangyák és a m éhek világában is előfordul. H alha-tatlan lelket k aptunk ezért cserébe, am elybe az em beriség kár-öröm m el köpött bele. Az ösztönünk nem m ent m eg minket. H i-ánya tönkretesz. A spirituális, erkölcsi alapelvekre pedig kö-pünk. És m it teszünk az üdvözülésünk érdekében? Csak nem fogunk vezérekben hinni?!
M ost csak egy zseni m entheti m eg az em beriséget - nem pró-féta, nem -, hanem egy új erkölcsi ideált m egfogalm azó zseni. De hol van ő, ez a Messiás?
N em m arad m ás hátra, m int hogy m egtanuljunk méltósággal m eghalni. A cinizm us m ég senkit sem m entett m eg, ez a kishi- tűek osztályrésze.
Az em beriség története túlzottan hasonlít egy kegyetlen és könyörtelen lény által az em bereken végzett szörnyű kísérletre. Afféle élveboncolásra. M egértjük-e valaha, m i ennek az értel-me? Valóban n em több az em berek sorsa egy végtelen folyamat egyik ciklusánál, am elyik ráadásul felfoghatatlan a szám ukra? M ég elgondolni is szörnyű. Hiszen az Em ber cinizm usa, m ate-rializm usa és m inden m ás ellenére hisz az Ö rökkévalóságban, a H alhatatlanságban. H a azt m ondjátok neki, hogy többé egyet-len em ber sem születik a világra, golyót röpít a fejébe.
Azt tanították az em bernek, hogy halandó, de ú gy fog fellép-ni a H alhatatlanság jogát tőle valóban m egvonfellép-ni akaró fenyege-téssel szem ben, m intha abban a pillanatban m eg akarnák ölni.
Egész egyszerűen m egrontották az embert. Pontosabban, fo-kozatosan m indenki m egrontotta a másikat. A zokat pedig, akik gondoltak a lélekre, sok évszázadon át fizikailag m egsem m isí-tették és m ind a m ai napig megsem m isítik. C sak egyetlen dolog m enthet m eg minket: a szerencsétlen, barbár világunk vala-m ennyi ideológiai intézvala-m ényét vala-m egváltoztatni képes új eret-nekség. A m odern em ber nagysága - a tiltakozásban van.
Dicsőség illeti azt a férfit, aki az ostoba, szótlan töm eg szem e láttára tiltakozásképpen felgyújtja m agát; m indazokat, akik protestálnak, és akikre m egtorlás vár, am iért plakátokkal és jel-szavakkal vonulnak fel egy téren, és elismerés jár m indenkinek, aki nem et m ond az önző, istentelen embereknek.
Felülem elkedni a lehetőségeken a jövő, a H alhatatlanság ne-vében - gyakorlatilag elism erni testünk h a la n d ó ság át... H a az em beriség képes erre, akkor m ég nincs m inden veszve. A kkor m ég van esélyünk.
Az em beriség rendkívül soka t szenvedett, és em iatt fokozato-san érzéketlenné vált a szenvedésre. Ez veszélyes. Ezért sem le-het m ár vérrel és szenvedéssel m egm enteni az em beriséget. Is-tenem, m icsoda időket élünk!
» SZEPTEMBER 10.
A ndrjusa m ár m osolyog, nevet, gagyog, követ a tekintetével, de m ár a fejével is utánafordul annak, am it néz, m egism er engem. Igyekszik hasra fordulni. Bárkinek m eséljük, nem hiszi el. N e-héz is elhinni, hiszen m ég csak m ost 7-én volt egy hónapos. Gri-m aszaival W alt Disney Hófehérke (Snow W hite and the Seven D warfs, 1938) című filmjének „Kukájára" hasonlít.
» SZ E PT EM B ER IT
T egnap Z avattini48 rózsacsokrot és kis levélkét küldött Lariszá- nak:
„Éljen az új Tarkovszkij. Zavattini".
(Valerij Szirovszkij49 fordította le és tiszta szívből gratulált.) Levelet kell írnom neki, am elyben m egköszönöm .
Szása M isarint m intha a föld nyelte volna el. Fel kell kutat-nom őt.
Tegnap az Építészek H ázában ünnep eltü k Ljonya Kozlov kandidátusi dolgozatának védését. Frejlichhel5“ in d ultunk ha-za. Szerintem rendes ember, de kissé m eglepett, am ikor váratla-nul azt ajánlotta, készítsek filmet a forgatókönyve alapján. M ár csakez hiányzott! Ez nagy baj. A m intvalaki felajánlja a forgató-könyvét, azonnal m egfutam odom . És bukott em berré válik a szem em ben valam iért, anélkül hogy becstelenséget követett volna el. Frejlichnek, úgy tűnik, van arról valam i fogalma, ki va-gyok én, de akkor m iért nem érti, hogy csakis a saját forgató-könyveim alapján rendezek filmet? Egyébként pedig nem hi-szem , hogy m eg tud írni egy forgatókönyvet. A zt is elmesélte nekem , hogy O. Tejnyisvilitől hallotta, m iszerint nem sokára ve-títeni fogják a m ozikban a Rubljovot. A kkor O tar m iért nem szólt nekem erről egy szót sem? Valami itt nincs re n d b e n ...
A ndrjusa m ár figyeli a csörgőt, utánafordul. Valahogy na-gyon ham ar csinál m indent.
18 Cesare Zavattini (1902-1989) - olasz forgatókönyvíró és film teoretikus, a II. világháború utáni olasz neorealizm us szellemi atyja.
49 Valerij Szirovszkij - a M oszfilm olasz tolm ácsa volt. O tolm ácsolt Tar- kovszkijnak az 1962-es Velencei Filmfesztiválon.
> SZEPTEMBER 12.
A napokban beszéltem J. Mihajlovval, aki valóban nagyszerű hangm érnök. Azt m ondja, ne használjunk Bachot a filmhez, m ert m ost divatban van, sokan felhasználják.
Csodabogár. Kit érdekel, hogy Bach „divatos". N em azért van szükségem az orgonára írott f-moll korálfeldolgozás fő té-májára, m ert divatos, hanem azért, m ert csodálatos zene.
Az is egyfajta sznobizm us, ha azért tartu n k a Bach-zene alkal-m azásától, alkal-m ert az új filalkal-m alkal-m űvészet lelkesedik érte. M eg kell m ajd hallgatnom azt a zenét, am elyet A n d ro n 51 akar használni a Nemesi fészekben. M ost nem em lékszem pontosan, m elyik az. Á ltalában figyelm esebben kell zenét hallgatni.
Ma fogadás lesz Stevensnél. M egérkezett Ászja, érdekes lesz látnom őt.
Érdekes tűz-m otívum rendszert találtam ki a Solaris számára. A Z ELSŐ TŰZBEN égeti el Chris az indulás előestéjén vala-m ennyi felesleges papírját és holvala-miját.
A MÁSODIK: C hris betegsége, lázálma. Egyidejűleg jeleníti meg a hős honvágyát és az őt gyötrő forróságot. A legkülönbö-zőbb tárgyak éghetnek el benne, például H arey ruhája. Ragyo-gó napfényben kell felvenni, am ikor szinte alig látni a lángnyel-veket és gom olyog az izzó, forró levegő.
A H A R M A D IK TŰZBE Chris botlik bele a Solarison a „házuk" közelében, am ikor elhagyja a „Vendégek" által lakott házat. Ez olyan tűz lehet, am elynek nem éget a lángja. A tárgy, am it Chris beledob, nem gyullad meg. H ideg tűz.
Szerintem ez nem rossz.
Egy afrikai törzsnél a mai napig az a szokás, hogy évente egy-szer egy óriási közös tűzben elégetik a ruhájukat, edényeiket, használati tárgyaikat. A m egtisztulásuk érdekében teszik ezt, így kezdenek új életet.
Olasz szokás szerint az újév beköszöntekor az em berek kido-bálják lakásaikból a régi bútorokat.
Á ltalában a régi papírok és holm ik elégetésében van valam i ősi, tudattalan, heves érzékiség. Úgy gondolom , a tűz abban a form ában, ahogyan m os t kitaláltam, kellőképpen kifejező lesz.
51 Andrej (Andron) Mihalkov-Koncsalovszkij (1937-) orosz film rendező, for-gatókönyvíró. T urgenyev azonos cím ű m űvéből k észült film jének eredeti címe: Dvorjanszkoje Gm/ezdo (1969).
M ivel a h arm adik tűz hideg, talán árnyéka sincs? A tűz vissz-fénye m ár önm agában is különös életet él a tárgyakon és a fá-kon. H o n n an tudná az Óceán, hogy mi is a tűz? Ez esetben csak a jelenség KÜLSŐ KÉPÉT tudja lemásolni.
Ez a h arm adik tűz jobb az Óceán szubsztanciájával rendelke-ző, sistergő, füstölgő kis kráternél, am elyet Juszov ajánlott. H o g y C hris a háztól nem m essze ebbe botoljék bele.
» SZEPTEMBER 13.
M a véget ért O szakában az EXPO '70 kiállítás. Végérvényesen lem arad tu n k róla. A tegnapi fogadás Stevensnél a Gagarin u t-cában m eglehetősen unalm as volt. Aszja m egszépült, igaz, olyan vékony, m int a seprűnyél. M egism erkedtem az USA kul-turális attaséjával. B. A hm adulina52 is ott volt. N yúzott, m int akibe hálni jár a lélek. Szánalom ra méltó. N agyon kedvesen él- celődött a megjelent kulturális attasék nagy szám án. „Itt m in-denki olyan kultúrem ber, csak mi nem , ugye?" - ezt a megjegy-zést tette, vagy valam i ehhez hasonlót.
O lga Okunyevszkaja is ott volt a férjével - valam i Szuhod- revvel. A férfi tolmács. Csillogó szürke öltönyben volt. Ragyo-gott az arca ennek az ostoba képű, jelentéktelen embernek. Büszke kétes foglalkozására. A nyelvtudás m int foglalkozás. Nevetséges. Inga ostoba, m int a sötét éjszaka. De m eglehetősen önfejű. Vele hiába vitatkozik az ember. Van benne valam i v a d -ság és ösztönös sérthetetlenség. N em a fejével, hanem a bőrével gondolkodik.
Sokan voltak a fogadáson. U nalm as volt.
A jövő héten Aszja is Oszakába és Tokióba utazik az apjával, és m ég valahová Japánban. Szintén két hétre.
N agyon fáj a hátam . Ez nem egyszerű lum bágó.
H olnap elmegyek Tejnyisvilihez és beszélek vele Bibi ügyében. M a egész n ap aludtam . Borzalmas hangulatban vagyok. Újra el akartam olvasni Dosztojevszkij feleségéhez írott leveleit. A zonnal beleütköztem a játékszenvedélye és a veszteségei okozta gyötrelmekbe. Képtelen vagyok tovább olvasni. Félre-tettem.
52 Bella Ahmadulina (1937-) orosz költőnő, aki n éh án y film forgatókönyv és rip o rto k at tartalm azó prózai m u n k ák szerzője is egyben.
A szenvedés fizikai érzékelése.
Szeretném , ha M oszkovics m iham arabb m egjönne Párizsból: m egígérte, hogy elhozza Bach János és M áté passióját.
» SZEPTEMBER 14.
Ma azt m on d ta Juszov a stúdióban, hogy m eghalt Ljova Ko- csarin.53
Borzasztó. Ez valahogy nagyon elszom orított. Talán azért, m ert nagy közös vállalkozásunk (a Sansz54) idején azt eredm é-nyezte, hogy elégedetlenek voltunk egymással. A m ikor abba-hagytuk a közös m unkát, m ár beteg volt. Rémes. Valahogy nem hagy n yugton a m iatta érzett bűntudat. Pedig m indent m egtet-tem azért, hogy segítsek neki, am iben csak tudtam . H osszú időn keresztül mégiscsak közeli barátok voltunk. A temetésére való-színűleg nem m egyek el. N eki m ost m ár mindegy, én pedig nem szeretném m egjátszani m agam . Lara tiltásom ellenére Ljova ké-résére dolgozott az utolsó filmjében, és nagyon sokat segített neki.
M a m egküldték a japánoka vízum ot. Ú gy tűnik, hét végén el-u tazel-unk, „ha senki sem tesz keresztbe".
Jó lenne minél előbb elutazni és felvenni azt a százötven m é-ternyi városképet. Szeretném elkezdeni végre, jóllehet most m ár bezár a kiállítás. Talán sikerül virradatkor felvételeket ké-szíteni. K örülbelül ötnapi m unka van. H a pedig reggel és este forgatunk, akkor három nap alatt felvehetjük ezeket a beállítá-sokat. A többire pedig Tokióban és O szakában kerül sor.
Valahogy így lesz:
1. először a japán városképek,
2. m ajd a díszlet kihordása a tengerpartra (Jaltában), 3. az űrállom ás stúdiófelvételei,
4. külső felvételek Zvenyigorodban,
5. Kelvinék háza - m űterem ben, és valahova középre az „Ülésterm et".
53 Lev Kocsarin - ö rm én y rendező, Tarkovszkij barátja volt.
54 A z Ogyin sansz íz tiszjacsi (Ezerből egy esély -1969) cím ű filmről vari szó, Tarkovszkij A rtú r M akarovval és Lev Kocsarinnal közösen írta a forga-tókönyvet, s az ogyeszai film stúdióban zajló forgatáskor Kocsarin volt a m űvészeti vezető.
M a beszéltem T. O tarral. M egígérte, hogy Pavljonok55 vissza-érkezése után m egpróbálja m egnyerni őt a Bibi-ügy szám ára és óvatosan felveti R om anovnak56 ezt az esztelen ötletet. N em tu -dom , mi lesz ebből, d e rem énykedem .
Beszélnem kell K ulidzsanovval57 a lakás ügyében. M egígérte, hogy segít valahogy. M ég ha n ekünk Lariszával és A ndrjusával nem is jár három szobás, h an em csak kétszobás lakás, akkor is ezt a m ostanit és az újat elcserélhetjük egy ötszobásra. És ezzel, úgy vélem , m egoldódnának a lakásproblém áink.
K ulidzsanov szerdán M oszkvában lesz. Ha én addigra m ár elutazom , akkor hagyok neki egy levelet.
Ma Tejnyisvili azt m ondta, hogy szeretne külföldi m u n k át ajánlani nekem a Solaris után. Érdekes, mire gondolhat? És kire? G am barovra?
M indenesetre el kell m agyaráznom neki, hogy csak a pénz kedvéért nem rendezek sem m it.
Szerintem az Egy fehér, fehér napot kell m egrendeznem a Solaris után.
Érdekelne, vajon keresek-e annyi pénzt valaha, hogy m egad-jam az adósságaim at és m egvegyem azt, am i a legszüksége-sebb: egy díványt, valam i bútorfélét, egy írógépet, olyan köny-veket, am elyeket a saját polcom on szeretnék birtokolni? A falu-si házat is fel kell újítani. Ez m egint csak pénzbe kerül.
M ár nagyon régen nem láttam az apám at.58 Minél hosszabb ideje nem látom , annál szom orúbb és nehezebb elm enni h o z-zá. N yilván kom plexusaim v annak a szüleim m el kapcsolatban. M ellettük nem érzem felnőttnek m agam , és szerintem ők sem tekintenek annak. Nehéz, összetett, tisztázatlan viszonyok ezek. Valahogy nagyon bonyolult ez az egész. N agyon szeretem őket, de m ellettük sohasem éreztem nyugodtnak és velük
egyenran-55 Borisz Pavljonok - 1973-1985 között a G oszkino gyártásv ezető je/ig az-gatóhelyettese.
56 Alekszej Romnnov - 1968-1972 között a G oszkino igazgatója.
57 Lev (Ljova) Kulidzsanov (1924- ) orosz film rendező, Tbilisziben szüle-tett. 1954-ben kapott diplom át. Évtizedeken át a szovjet Film m űvészek Szövetségének vezető funkcionáriusa. Ism ertebb filmjei: M úló órák (1957), Bűn és bűnhó'dés (1970).
gúnak m agam . Szerintem ők is feszélyezve érzik m agukat ha velem vannak, holott szeretnek.
N agyon nehéz olyasvalakivel érintkezni, aki soha nem foglal világosan és egyértelm űen állást. D ehát kinek a hibája ez? Az övék vagy az enyém ? Bizonyára egy kicsit m indnyájunké. A ja-p án u tam előtt mégiscsak m eg kell látogatnom aja-pám at. Hiszen ő is gyötrődik am iatt, hogy így alakult a kapcsolatunk. N em tu -dom . El sem tu-dom képzelni, mi történne, ha egyedül én tör-ném m eg a jeget. De ez nagyon nehéz lenne. Talán levelet kelle-ne írnom kelle-neki? A levél kelle-nem old m eg semmit. Majd a levél után találkozunk, és m indketten úg y teszünk majd, m intha nem is lé-tezne sem m iféle levél. Valami dosztojevszkijizmus, dolgoru- kijizm us59 ez. Szeretjük egym ást és mégis feszengve tartunk a másiktól. Valamiért sokkal könnyebb teljesen idegen em berek-kel érintkeznem ...
M ost ágyba bújok és Hesse A z üveggyöngyjáték című könyvét fogom olvasni. M ár régóta készülök rá, hogy elolvassam. Ma végre elhozta nekem valaki.
M ennyire félek a temetésektől! A n ag ym am a60 temetése is rettenetes volt. N em is azért, m ert m eghalt, hanem m ert olyan em -berek vettek körül, akik kifejezésre juttatták az érzéseiket. Látni sem bírom, ha sír valaki. M ég akkor sem, ha őszinték az érzései. M eghaladja az erőmet, ha hozzám közel álló em berek kim utat-ják az érzéseiket.
Em lékszem , apám m al a tem plom ban álltunk és arra vártunk, hogy el lehessen vinni a nagym am a koporsóját (m ásutt v olta te-m ető, te-m int ahol elbúcsúztatták), és akkor ap áte-m ezt te-m ondta (nem fontos, m i okból): - A jó passzív, a rossz aktív.
A m ikor a danyilovi tem ető tem plom ában búcsúztatták a nagym am át és m ég hét vagy nyolc m ásik halottat, a koporsó fe-jénél álltam , nem m essze M arinától61 és az anyám tól. M arina gyakran sírt. A p ap felírta a holtak nevét, és m egkezdődött a
ha-59 D olgorukij D osztojevszkij A kamasz c ím ű re g én y é n ek elbeszélő fő-hőse.
60 Vem Visnyakova (1870-1950) - Tarkovszkij anyai nagyanyja.
61 Marina Tarkovszkaja (1935- ) - Andrej Tarkovszkij húga. Szerkesztő. Bátyja halála u tán Tarkovszkij ról cím en m egírta a film rendezőről szóló visz- szaem lékezéseit; a könyv 1989-ben jelent meg. R övid elbeszéléseket írt a Tarkovszkij családról, és a bátyjával eg y ü tt töltött gyerm ekkorról.
lottak búcsúztatása. A m ikor a p a p a gyászszertartás közben ne-vén nevezte a holtakat, nekem ú g y tűnt, m intha elfelejtkezett volna Veráról (így hívták a nagym am ám at), m intha nem emlí-tette volna a nevét. Ú gy m egijedtem , hogy elindultam a p ap felé azzal, hogy em lékeztessem a n ag ym am a nevére. Ú gy éreztem , hogy ha ezt nem teszem meg, valam i szörnyűség történik a nagym am ával. A halála előtt tudta ugyanis, hogy el fogják b ú -csúztatni a tem plom ban. M ost abban a hitben feküdt ott, hogy elbúcsúztatják, a p ap pedig egyszerűen elfelejtett m egem lékez-ni róla. Ott feküdt a nagym am a holtan, és én tudtam , hogy ha m ég érezne és fel tudná fogni, ő is b orzasztóan m egijedne, m i-kor m egérti, hogy a halottbúcsúztatás közben m egfeledkeztek róla. M ár a p ap m ellett álltam, am ikor m ásodszor is elismételte a elhunytak nevét - és m eghallottam : Verá t... Tehá t csak nekem tűnt úgy, m intha m egfeledkeztek volna róla. M ennyire m eg-ijedtem!
Ez volt az egyetlen temetés, am elyiken részt vettem. Nem , m égsem , először akkor voltam tem etőben, am ikor A ntonyina A lekszandrovnát, ap ám m ásodik feleségét tem ették.62 De akkor m ég gyerek voltam . C sak az elhunyt keskeny, éles profiljára és erősen púderes arcára emlékszem . A. A. agydaganatban halt meg. Rákban. Tél volt, fázott a fejem. És apám akkor is m ellet-tem volt.
Em lékszem , egyszer, am ikor m ég gyerek voltam, apám nál voltam a Partyijnij („Párt"!) utcában, eljött hozzá Ljova Gar- p u n g bácsi (ha jól emlékszem).
A pám betakarózva ült a díványon, azt hiszem, beteg volt. Ljova bácsi m egállt a küszöbön és ezt m ondta:
- Tudod, Arszenyij, m eghalt Marija Danyilovna.63
A pám nézett egy ideig, nem értette, m i történt, m ajd elfordult és sírva fakadt. N agyon boldogtalannak és m agányosnak lát-szott, am int ott ült betakarózva a díványon. Marija D anyilovna - a z én nagym am ám , apai ágon. A pám n agyon ritkán látta őt. És vélhetően ő is valahogy feszengett. Lehet, hogy ez családi, p o n -tosabban örökletes vonás? De lehet, hogy tévedek apám és M a-rija Danyilovna kapcsolatát illetően. Lehet, hogy ők egészen m ás viszonyban voltak, m int an y ám és én. A nyám olykor
be-62 Antonyina Alekszandrovna Tarkovszkaja (1907-1940). 63 Marija Danyilovna Tarkovszkaja (1870-1943) - költőnő.
szélt arról, hogy Arszenyij csak m agára gondol, hogy önző. N em tudom , igaza van-e. Jogában áll rólam is ezt állítani, m ert biztosan önző vagyok. Persze rettenetesen szeretem anyám at, apám at, Larát és A ndrjusát, m égis állandóan van bennem ben-nem egyfajta m erevség, és képtelen vagyok kifejezni az érzései-met. Az én szeretetem valahogy nem tevékeny. Biztosan csak arra vágyom , hogy hagyjanak békén, akár feledjenek is el. N em szeretnék a szeretetükre szám ítani, a szabadságon kívül nem követelek tőlük sem m it, pedig tudom , hogy szabadság nincs, és nem is lesz. IraM m iatt is elítélnek, érzem én. Szeretik őt, term é-szetesen és egyszerűen. N em vagyok féltékeny rá, de cserébe csak arra vágyom , hogy ne gyötörjenek és ne tartsanak szent-nek. N em vagyok se szent, se angyal. O lyan önző alak vagyok, aki a szerettei szenvedéseitől fél a világon a legjobban.
M egyek H essét olvasni.
» SZEPTEMBER 18.
Elolvastam Z am jatyin M i cím ű könyvét. N agyon gyenge, m es-terkélt szöveg. Olyan töredezett, „dinam ikus" próza vagy mi. V alam iképpen ellenszenves.
M a m egnéztem B ondarcsuk Waterloo-ját.65 Szegény Szerjo- zsa! Szégyellem m agam m iatta.
Ma m egszólított egy talán Roberto C om a nevű olasz, akit de Laurentiis66 bízott m eg a Waterloo ügyeinek intézésével. M eg-kérdezte tőlem, volna-e lehetőség arra, hogy m eghívjon Olasz-országba rendezni. M indenesetre azt ajánlottam neki, hogy ol-vassa el M ann Józsefét. H a ez sikerül, lesz értelm e m egrendezni C am us A pestisét.
Szása M isarinnal együtt m eg tu d n án k írni a forgatókönyvet. N a igen! Találkoztam Álla G.-vei.67 K iderült, hogy Szása ke-m ényen iszik. És ke-m ost két hónapra bevonul. Tartalékos
szolgá-6,1 Vö. 16. lapalji jegyzet.
65 Szergej Bondarcsuk (1920-1994) szovjet film rendező, színész. A szovjet hatalom egyik kedvenc és befolyásos rendezője, „hivatalos" m űvész. Wa-terloo cím ű filmjét 1970-ben forgatta, O laszországban.
66 Dino de Laurentiis (1919-) olasz producer. 67 Álla Cerber - naplóvezető.
latra. Szerencsétlen Szása! Igaz, sikerült egy újságnál elhelyez-kednie. Szása és a hadsereg - teljesen kizárják egymást!
Láttam Bunuel egyik filmjét, elfelejthettem a címét, nem , mégis m egvan: a Tristanát. N agyon rossz, elképesztően közön-séges film egy nőről, akinek am putálják a lábát, és aki olykor egy harangról álm odik, am elynek nyelve helyén a férje - a m os-tohaapja fejét látja. B unuel olykor m egenged m agának ehhez hasonló visszalépést.
Elolvastam A k u tag aw a68 vízi koppákról szóló kisregényét. M eglehetősen szegényes, szellem telen szöveg.
C suhraj m egkért,69 hogy vigyem el neki az Egy fehér, fehér nap forgatókönyvét. A zt szeretné/ ha az ő stúdiójukban rendezném meg. Ú gy hírlik, az Ariéit70 is készül m egvenni. M ajd meglátjuk. N em hiszek Csuhrajnak. G yakran becsapta az embereket. Elárulta őket
-> SZEPTEMBER 20.
- sokan panaszkodtak r á ...
A háború után az egész világon valahogy rom ba dőlt a kultúra, és ez a lelkiszellemi színvonal hanyatlásával járt együtt. N á -lunk, O roszországban, m ás egyebek m ellett a k ultúra követke-zetes és barbár m egsem m isítése következtében nyilvánvalóan ez történt. És kultúra nélkül term észetesen elvadul a társada-lom. Isten tudja, hova fajul mindez! Azelőtt sohasem állt ilyen
68 Rjunoszuke Akutagawa (1892-1927) - japán író. Feltehetően a Víz alatti emberek (1927) cím ű kisregényéről van szó. A k u tag aw a írta A vihar kapujá-ban cím ű elbeszélést, am ely alapján K uroszava A kira forgatta nag y szerű (azonos cím ű) filmjét.
69 Crigorij Csuhraj (1921-2001) film rendező, a h atv a n a s évek szovjet film m ű v észetén ek k iem elk ed ő alakja (.Ballada a katonáról - 1953, Tiszta ég-bolt 1961). 1965-től a M oszfilm en belül az ú g y n ev ezett kísérleti stú d ió ve-zetője, m ely m ű h ely első sz á m ú célja az elsőfilm es re n d ez ő k m egsegítése volt.
70 Tarkovszkij A lekszandr Beljajev azonos cím ű kisregénye alapján írt forgatókönyve. A forgatókönyv kezdeti m u n kálatait Friedrich Gorenstein- nel végezte a d u sanbei rendező, Viktor Ahadov. A tém a a zo n b a n annyira felkeltette Tarkovszkij érdeklődését, hogy ő m aga kezdett el belőle forgató-könyvet írni, s szerette volna filmre vinni, de sohasem kap o tt engedélyt a film elkészítésére.
rém esen alacsonyan a tudás színvonala. Csakis szörnyűségeket szülhet a szellemről való lem ondás. M ost m inden korábbinál inkább védelm ezni kell m indazt, am i bárm ilyen kapcsolatban áll a szellemmel!
Valóban az állati lét volna az em ber organikus létezésmódja, ha ennyire gyorsan lem ond a halhatatlanságról? A m agas erköl-csi színvonal stabilitásának m egőrzése lényegesen nehezebb, m int a jelentéktelenségben tengődni.
H esse A z üveggyöngyjáték cím ű könyvében nagyszerű eszm e-futtatás olvasható a kínai zenéről71. Viszonylag hosszan idéz be-lőle író, m ajd ezekkel a szavakkal zárja a gondolatsort:
„(...) Ezért a jó, rendet tartó korban a zene nyugodt és derűs, a korm ányzat pedig egyenletes. Egy nyugtalan korban a zene iz-gatott és dühös, és a korm ányzás a feje tetejére áll. A hanyatló állam zenéje érzelgős és szom orú, s korm ányzata veszélyben van".72
M ost beszéltem telefonon A ndronnal. Beszélt Szerjozsa Bon- darcsukkal, aki saját stúdiót szervez a Moszfilmnél. És hívja A ndront, Száltikovöt73, Szurint74, Panfilovot75 - Leningrádból, és hív engem is. Az egyesülés igazgatója a fiatal Dosztal, irodal-mi vezetője - V. Szolovjov76 , m űvészeti vezetője pedig Bon- darcsuk. M ár régen beszélt erről. Szeretné, ha azok, akiknek for-gatniuk kell, két filmet rendezhetnének évente. Bárcsak így len-ne! Valahogy hihetetlennek tűnik. És m ennyi nagyszerű filmet
71 H e rm an n Hesse: A z üveggyöngyjáték. Fordította Szabó Ede. M ásodik, á tdolgozott kiadás. B udapest, é. n., Tericum Kiadó, 30. o.
72 Lü Pu-vej: Tavasz és ősz.
73 Alekszej Szaltikov (1934-) orosz film rendező. 1961-ben fejezi be a főis-kolát, Geroszim ov-tanítvány. A m in d e n n a p i élet filmjeinek fő ihletője. A z elnök (1964) cím ű filmje heves vitákat váltott ki.
74 Alekszandr Szurin (1939-) orosz film rendező.
75 Gleb Panfilov (1934 ) orosz film rendező, a h etvenes évek orosz film -m űvészetén ek egyik legtehetségesebb alakja. Első játékfil-mjével - a Tűzön nincs átkelés (1968) - nem zetközi sikert ért el. Poetikus hangvétel, m áskor m eg társadalom ritikai realizm us jellemzi filmjeit: Kezdet (1970), Szót kérek (1975), Téna (1979), Vássza (1983). Filmjeinek főszerepét - tö b b íz b e n -Irin a C surikova játssza.
lehetne rendezni. De azt gondolom , hogy m ég Szergejnek sem sikerül létrehoznia ezt az állam ot az állam ban (ha egyáltalán EZT akarja).
A z Egy fehér, fehér napot akkor nála kellene rendezni. Egy ki-csit várni kell Csuhrajjal.
„De azt kívánom , hogyha ü t az óra, és szükséges lesz, én is el tudjak szakadni és tudjak »ugrani«, csak épp nem vissza abba, am i kevesebb, hanem előre és m agasabbra."
Josef K necht szavai Hesse: Az üveggyöngyjáték cím ű könyvéből77 „A m it te szenvedélynek nevezel, az nem a lélek ereje, hanem a lélek és a külvilág sú rló d á sa /'78
Allotria (lat.): dilettantizm us, m ásodrangú szenvedélyek, je-lentéktelenségek.
M artirologia: ítéletek jegyzéke.
„A z igazságot élni kell, nem tanulni." (A. R.) „Készülj fel a küzdelm ekre (...)."
Hesse Hesse A z üveggyöngyjáték cím ű könyvét olvasom , ragyogó mű! És még egy idézet:
„Az élet, a fizikai és szellemi élet egésze dinam ikus jelenség, am elynek az Ü veggyöngyjáték lényegében csupán esztétikai oldalát ragadja meg, éspedig túlnyom órészt ritm ikus folyam a-tok képében" ,79
M inden tudás és felfedezés egyetem es tapasztalatán alapuló m agas m űvészet. A z élet lelki-szellemi szim bólum a. Zseniáli-san kigondolt regény! Régen nem olvastam sem m i ehhez fog-hatót.
A z állandó jóindulat a jól nevelt em ber jellemzője.
77 Hesse: i. m. 76. o. 78 Hesse: i. m. 82. o. 79 Hesse: i. m. 110. o.
