RAJZELEMZÉS Vass Zoltán dr

(1)

rajzvizsgalat.indd 1

(2)

(3)

Vass Zoltán

A RAJZVIZSGÁLAT

PSZICHODIAGNOSZTIKAI

ALAPJAI

Kivetítés, kifejezés, mintázatok

Flaccus Kiadó

Budapest, 2006

(4)

(5)

Tartalom

ELŐSZÓ ...17

BEVEZETÉS ...19

Mit nevezünk projektív rajznak?...20

A mintázatelemzés módszere ...22

A mintázatelemzés fogalma és kidolgozásának módszere ...22

A mintázatelemzés eredete...24

A mintázatelemzési modell szakaszainak áttekintése ...25

ELŐZETES ELEMZÉS...29

Vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása ...30

Információ „bevitele” és „kiolvasása” a rajzból ...34

Moderátorváltozók és artefaktumok ...39

Művészi tehetség (esztétikus rajzok) ...39

Kézügyesség (tetszetős rajzok) ...40

Életkor ...44

A vizsgált személy neme ...49

Instrukció ...50

Iskolázottság ...52

Intelligenciaszint ...53

Szocio-ökonómiai státusz (SES) ...55

Kulturális és etnikai különbségek ...55

Foglalkozás ...57

Kezesség ...58

Aktuális élethelyzet és testi-lelki állapot ...59

A vizsgálatvezető attitűdje ...60

Szituációs hatások ...62

Rajzeszköz, ábrázolási eszköz ...63

Konfrontációs technika: a rajzi fenomenológia és a klinikai realitás szembeállítása . 66 Diagnosztikus kategória helyett tünet és működési mód ...69

Speciﬁ kus helyett általános itemek és értelmezési hipotézisek ...73

AZ AKTUÁLGENEZIS ÉRTELMEZÉSE ...81

A rajzok folyamatelemzésének fogalma ...83

A dinamikus interaktivitás ...83

A rajzolási folyamat kognitív modellje pszichodiagnosztikai szempontból ...87

Az ábrázolási döntések és pszichodiagnosztikai jelentésük ...88

A produkciós stratégiák és pszichodiagnosztikai értelmezésük ...94

(6)

6 T

A feltételes mozgásterv és pszichodiagnosztikai jelentősége ...99

1. A részletek kihagyása ... 101

2. A ﬁ gura eltorzítása ... 102

3. Képzeleti kiegészítés ... 103

4. Kreatív hasznosítás ... 104

A tervezési rutinok két típusa: kivitelezési és ökonómiai szabályok ... 108

Mozgásprogramok ... 112

A készítési szabályok ... 114

A rajzfolyamat pszichodiagnosztikai elemzési szempontjai ... 125

Több rajz összehasonlítása ... 125

Ugyanazon időpontban készült rajzok összehasonlítása... 127

Szokatlan színvonalváltozások ... 128

Színvonalromlás ... 132

Színvonaljavulás ... 134

A rajzok feltűnő méretkülönbségei ... 136

A rajzvizsgálat, mint modellreakció ... 138

Verbális viselkedéses reakciók ... 142

Fantáziabeli bevonódás ... 143 Utasítások igénye ... 144 Támaszkeresés igénye ... 145 Verbális bizonytalanság ... 145 Önkritika ... 147 Elégedetlenség a rajzzal ... 148 Helyzeti kritika ... 149 Fokozott verbalizálás ... 152

Rövid, vonakodó válaszok ... 153

Konkretizálás ... 154

Bizarr válaszok ... 156

Paradox vidámság vagy mosoly ... 156

Gesztus és mimika ... 157

Humorizáló, nyugodt vagy öntudatos viselkedés ... 159

Humorizáló viselkedés ... 159

Nyugodt viselkedés ... 160

Öntudatos viselkedés ... 160

Óvatos vagy gyanakvó viselkedés ... 161

Óvatos viselkedés ... 161

Gyanakvó viselkedés ... 162

Arrogáns, ellenséges vagy impulzív ... 163

Arrogáns viselkedés ... 163

Az ellenséges és az impulzív viselkedés ... 164

Szorongó, nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés és sírás ... 165

Szorongó viselkedés ... 165

(7)

Nyugtalan, szokatlanul feszült viselkedés ... 166

Sírás a teszthelyzetben ... 167

Közönyös, érzelemmentes vagy negativisztikus ... 169

Közönyös, érzelmek nélküli gesztusok és mimika ... 169

Negativisztikus viselkedés ... 170

Tesztviselkedés ... 172

Fokozott ﬁ gyelmi bevonódás ... 174

Felszínes együttműködés ... 177

A vizsgálatvezető véleményének manipulálására tett kísérlet ... 177

Hanyag, gondatlan rajzolás, összecsapott rajz ... 178

Egyedüllét igénye rajzoláskor ... 178

Szokatlanul domináns viselkedés ... 179

Aggraváció ... 180

Szimpatikus aktiváció ... 180

A rajz megcsonkítása (összegyűrés, összetépés) ... 181

Az instrukció vonakodva követése... 183

A rajzolás visszautasítása ... 184

Az instrukció követésének képtelensége ... 185

Szokatlan kimerülés ... 186

Pszichomotoros jellemzők ... 187

Görcsös, diszritmiás mozgás ... 187

Hosszú szünet vagy megakadás ... 189

Gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során ... 189

Szokatlan lelassulás ... 190

A papírlap határainak átlépése ... 190

Jelentős sebességváltások ... 191

Rajzolási idő és kezdeti reakcióidő ... 191

Szokatlanul rövid rajzolási idő ... 192

Szokatlanul hosszú rajzolási idő ... 194

A szokásos késleltetés hiánya, azonnali reakció ... 196

Meghosszabbított reakcióidő, reakciógátlás ... 197

A rajzolási sorrend (szukcesszió) értelmezése ... 197

A papírlap elforgatása ... 204

Lábbal kezdés emberalak ábrázolásakor ... 206

Szemekkel kezdés emberalak rajzolásánál ... 207

Befejezetlen rajz ... 211

Többszörös motívum ... 212

Áthúzott rajz ... 215

Új vonalak hozzáadása a már befejezett rajzhoz ... 217

A radírozás pszichológiai jelentése ... 219

Mérsékelt radírozás, melyet javulás követ ... 219

Radírozás javulás nélkül ... 220

(8)

8 T

Túlzott radírozás ... 221

Utóteszt ... 222

Az utóteszt felvételének általános irányelvei ... 222

Házrajz ... 225 Farajz ... 226 Állatrajz ... 226 Emberrajz ... 227 Szabadrajz ... 228 Családrajz ... 228

(1) A ház-, fa-, emberrajz teszt kérdőíve: adminisztráció és értelmezés ... 232

A kérdőív adminisztrációja... 232

A kérdőív értelmezése... 234

(2) A verbális projekciók tartalomelemzése ... 264

Boldogság ... 264

Családiasság, otthonosság ... 266

Depresszió, szomorúság vagy reménytelenség ... 266

Szorongás, félelem ... 269

Agresszió ... 270

Tehetetlenség ... 278

Fájdalom, szenvedés ... 281

Szégyen, bűntudat ... 282

Undor, averzió vagy ellenszenv ... 283

Magány ... 287

Szexuális tartalom ... 290

Szeretetéhség, az érzelmi támasz igénye ... 291

Azonosulás más személlyel ... 292

Megkapaszkodás, függőség vagy élősködés motívuma ... 294

Hideg, rossz időjárás verbális projekciója ... 295

FENOMENOLÓGIAI LEÍRÁS ... 299

Az 1. számú gyakorlat megoldása ... 301

A 2. számú gyakorlat megoldása ... 301

A 3. számú gyakorlat megoldása ... 302

INTUITÍV ELEMZÉS ... 307

Az intuitív elemzés meghatározása ... 307

Az intuitív megértés módszerei ... 308

1. Szemlélés befogadó attitűddel ... 308

Megoldások (szabad benyomások módszere) ... 309

Megoldások (leíró listák módszere) ... 311

(9)

2. Spontán ﬁ gyelmi fókusz ... 312

3. Motoros empátia ... 316

4. Kinesztetikus empátia ... 323

5. A rajz vizualizálása ... 328

6. A rajz empátiás elemzése kérdező viszonyulás útján ... 331

A rajz erőt sugárzó összhatása mint empátiás minőség ... 333

A ﬁ gura gyengesége mint empátiás minőség ... 336

A ﬁ gura elveszettsége és bizonytalansága mint empátiás minőség ... 338

A ﬁ gura szeretetre méltó összhatása mint empátiás minőség ... 340

A ﬁ gura összhatása, amely szerint uralja érzelmeit ... 342

A ﬁ gura összhatása, amely szerint érzelmei uralják ... 342

7. A rajz egyetlen mondatos jellemzése ... 344

EGÉSZLEGES ELEMZÉS ... 349

Az egészleges elemzési módszer meghatározása szempontjai ... 350

Érzelmi-hangulati tónus ... 350

1. Meleg vagy érzéki érzelmi-hangulati tónus ... 356

Meleg érzelmi-hangulati tónus ... 356

Érzéki érzelmi-hangulati tónus ... 357

2. Vidám, játékos vagy idealizált érzelmi-hangulati tónus ... 362

Boldog, vidám érzelmi-hangulati tónus ... 362

Játékos érzelmi-hangulati tónus ... 363

Irreálisan idealizált ábrázolás ... 364

3. Félelemteli vagy feszült érzelmi-hangulati tónus ... 366

Félelemteli, szorongó érzelmi-hangulati tónus ... 366

Feszült érzelmi-hangulati tónus ... 368

4. Üres, hideg, depresszív vagy halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus ... 368

Üres érzelmi-hangulati tónus ... 368

Hideg érzelmi-hangulati tónus ... 370

Depresszív érzelmi-hangulati tónus ... 371

Halált tematizáló érzelmi-hangulati tónus ... 373

5. Negatív érzelmek: dühös, vad, ijesztő, ellenséges vagy gúnyos érzelmi-hangulati tónus ... 375

Dühös, agresszív érzelmi-hangulati tónus ... 375

Vad, impulzív érzelmi-hangulati tónus ... 377

Ijesztő, félelmet keltő érzelmi tónus ... 379

Ellenséges, hosztilis érzelmi-hangulati tónus ... 381

Tréfás, gúnyos érzelmi-hangulati tónus ... 382

6. Izgatott, nyugtalan, felhangolt vagy mániás érzelmi-hangulati tónus ... 385

Izgatott, nyugtalan érzelmi-hangulati tónus ... 385

Felhangolt, mániás érzelmi-hangulati tónus ... 387

7. Kusza, nehezen érthető, zavaros vagy bizarr érzelmi-hangulati tónus ... 387

(10)

10 T

Nehezen érthető, zavaros egészleges összkép ... 387

Bizarr érzelmi-hangulati kifejezés ... 389

8. Konvencionális vagy stilizált érzelmi-hangulati tónus ... 391

Konvencionális érzelmi-hangulati tónus ... 391

Stilizált érzelmi-hangulati kifejezés ... 392

Mozgás- és formakép, térhasználat és színhasználat ... 397

Mozgáskép és formakép ... 397

A mozgáshangsúlyos rajz jellemzői ... 397

A formahangsúlyos rajz jellemzői ... 400

A mozgás- és a formahangsúlyos rajzok pszichológiai értelmezése ... 401

További elemzési szempontok a mozgáskép és a formakép értelmezéséhez ... 408

Mozgáskép ... 409

Formakép ... 409

Térhasználat ... 410

A rajz téri pozíciója... 411

A rajz mérete ... 412

Színhasználat ... 415

A színek alapvető dimenziói: árnyalat, világosság, telítettség ... 415

Pszichológiai szín, színérzet, színkontraszt, színáthangolódás ... 417

Színkeverés, alapszínek, metamerek ... 420

Milyen színek tetszenek az embereknek? ... 421

Színpreferencia ... 422

A színek feszültségkeltő hatása ... 422

A színek szimbolikája: archetipikus, kulturális és egyedi jelentés ... 425

Színdominancia és formadominancia ... 426

Színhasználat a ház-, fa-, emberrajzokban ... 428

A színhasználat, mint egész ... 430

A kifejezés spontaneitása ... 433

Spontán kifejezésmód... 433

Sztereotip vagy sablonos ﬁ gura ... 434

Stílus ... 439 Egyedi stílusok ... 439 Infantilis stílus ... 442 Realisztikus stílus ... 447 Különcködő rajzolási stílus ... 450 Absztrakt stílus ... 453 Geometrizálás ... 457 Formalizmus ... 460 Szimbolizmus ... 463 Fiziognomizálás ... 464 Manierizmus ... 474 Integrációs szint ... 475 rajzvizsgalat.indd 10 rajzvizsgalat.indd 10 2006.04.19. 23:12:292006.04.19. 23:12:29

(11)

Részletek szokatlan diszkrepanciája, eltérő színvonala ... 475

Szokatlanul szétválasztott részek ... 476

Patológiás dezintegráció ... 477

Általános harmónia... 478

Diszharmonikus rajz... 479

Súlyos fokú diszharmónia ... 479

Rajzi személyiségszintek ... 480

A személyiségszintek fogalma ... 480

A személyiségszintek jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése ... 486

Szétbomlott formák, ﬁ rka (a₁ rajzi személyiségszint) ... 487

Fej-láb emberke, a₂ rajzi személyiségszint ... 491

Karika-vonal séma (b₁ rajzi személyiségszint) ... 494

Pálcikaemberke (b₂ rajzi személyiségszint) ... 499

Pálcikaember a gyermekrajzban ... 500

Pálcikaember felnőttrajzban ... 501

A pálcikaállat ... 502

A pálcikaember értelmezése a szakirodalomban... 503

A pálcikaember öt fenomenológiai típusa ... 506

A pálcikaember öt pszichodiagnosztikai típusa ... 506

Kettős vonalú séma, c rajzi személyiségszint... 515

Közel realisztikus rajz, d rajzi személyiségszint ... 517

Diﬀ erenciáltabb realisztikus rajzok, e személyiségszint ... 520

Kiemelkedő, esetleg tehetséges személyiségszint, f szint ... 525

A vegyes, az átmeneti és a többféle rajzi személyiségszint ... 530

Az Elkisch-féle pszichoanalitikus elemzés ... 533

Az Elkisch-féle elemzés fogalma ... 533

Az Elkisch-féle szempontok jelölése és pszichodiagnosztikai értelmezése ... 534

1. Ritmikusság a szabályossággal szemben ... 536

Ritmikusság ... 536

Szabályosság ... 537

2. Komplexitás az egyszerűséggel szemben... 538

Komplexitás ... 538

Egyszerűség ... 538

3. Kiterjesztés az összehúzódással szemben ... 538

Kiterjesztés ... 538

Összehúzódás (kompresszió) ... 540

4. Integráció a dezintegrációval szemben ... 542

Integráció ... 542

Dezintegráció ... 544

5. Realizmus a szimbolizmussal szemben ... 544

Realizmus ... 544

Szimbolizmus ... 546

(12)

12 T

Az Elkisch-féle elemzés értelmezési táblázatai ... 548

Elemzési példa ... 553

Az Elkisch−féle elemzés táblázata ... 555

Összefoglaló értelmezés ... 556

További egészleges értékelési szempontok ... 557

A férﬁ asság és nőiesség tükröződése a rajz egészéből ... 557

Személyesség és a projekció szabad áramlása ... 560

Megoldás (mozgáskép, formakép, térhasználat, színhasználat). ... 569

A táblázat megítélők konszenzusán alapul... 569

A SZOKATLAN JELENSÉGEK ITEMANALÍZISE ... 573

Az itemanalízis fogalma és módszere ... 573

Szintelemzés: enaktív, ikonikus és szimbolikus elemzés ... 576

Enaktív elemzés ... 576

Ikonikus elemzés ... 580

Szimbolikus elemzés ... 585

Az itemanalízis két alapvető típusa: formai és tartalmi elemzés ... 592

Formai-szerkezeti elemzés ... 592

A formai-szerkezeti elemzés fogalma ... 592

A formai-szerkezeti jegyek leíró taxonómiája ... 594

Tartalmi-szimbolikus elemzés ... 597

A tartalmi-szimbolikus elemzés tizenegy területe ... 597

(1) A motívumok ikonikus azonosítása ... 598

(2) A jelentésbeli összefüggések és interakciók feltárása ... 598

(a) Közvetlen interakciók ... 599

(b) Közvetett interakciók ... 600

(c) Nem tudatos interakciók ... 602

(d) Jelenet és történet ... 603

(e) Azonosulások ... 607

(f) Az ismétlődések típusai: sablon, perszeveráció, tematikus sztereotípia és visszatérés ... 609

(g) Hiányzó motívumok vagy részletek... 621

(h) Akadályok... 627

(1) A motívumokat egymástól elválasztó akadályok ... 627

(2) A motívumokat a nézőtől elválasztó akadályok ... 631

(i) Belehelyezkedés a képbe ... 635

(j) Elhelyezés, távolságok és irányok ... 637

(k) A képek egymásra helyezése ... 641

(l) Eszközök, anyagok kiválasztása és használata ... 645

(m) Speciﬁ kus tartalmak ... 646

Írás a képen és a kép címe ... 647

(13)

A nap és az emberalak arca ... 652

További speciális tartalmak ... 660

(3) A kulturális és társas hatások feltárása ... 662

(4) Az aktuális szituatív hatások feltárása ... 665

(5) A személyes viszonyulás feltárása ... 667

(6) Az előtörténet és az asszociációk értelmezése ... 670

(a) Élményelaborációs mechanizmusok a rajzokban ... 670

Primer elaboráció ... 671

Feszültségredukció ... 672

Élménysematizálás ... 672

(b) Az asszociációk pszichodiagnosztikai értelmezése a rajzvizsgálatban ... 680

Az asszociációk törvényei ... 682

Az asszociációk vizsgálatának módszerei ... 683

Az asszociációs reakcióidő értelmezése ... 685

Asszociációs tipológia ... 687

Az előadásmód és a sajátos tartalmak értelmezése ... 689

Egyes betegcsoportok képzetáramlásának sajátosságai ... 691

(7) A rajz mint kommunikációs üzenet elemzése ... 696

A rajzolás mint kommunikációs folyamat pszichodiagnosztikai értelmezése . 696 Rajz, rajzoló, megítélő és kontextus ... 697

Teljesítmény, kifejezés, közlés és önkifejezés ... 700

Teljesítmény ... 700

Kifejezés ... 702

Közlés ... 703

Önkifejezés ... 705

(8) A manifeszt és a látens tartalom feltárása ... 711

(9) Szimbólumelemzés: archetipikus, kulturális és egyedi szimbolika ... 713

A szimbólum fogalma ... 713

A szimbólumelemzés előnyei és problémái... 714

A szimbólumelemzés három alapszabálya ... 716

(a) A vizsgált személy saját asszociációinak elsőbbsége ... 716

(b) A megkülönböztető attribútumok elsőbbsége ... 716

(c) A téri és idői közelség elsőbbsége ... 717

A szimbólumok három jelentésrétege ... 717

(a) Archetipikus jelentés ... 717

(b) Kulturális jelentés ... 718

(c) Individuális jelentés ... 718

(10) Szimbólumelemzés: pszichoanalitikus szimbólumelemzés ... 720

A freudi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban ... 721

A látens tartalom manifesztté alakulása a rajzokban ... 722

Az elhárító mechanizmusok megjelenése a rajzokban ... 726

Az énfunkciók megjelenése a rajzokban ... 738

(14)

14 T

A jungi szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban ... 741

Az énpszichológiai szimbólumelemzés a rajzvizsgálatban ... 741

Magyar pszichoanalitikus kutatók ... 744

(11) Motivációs elemzés ... 747

A motiváció három alaptípusa ... 748

A tizenegy motivációs terület ... 748

A képi kifejezés motivációs elemzése ... 749

Motivációelemzési példák ... 754

A tartalmi-szimbolikus jegyek leíró taxonómiája ... 756

Hogyan válasszuk ki, mi a fontos a rajzban? ... 768

A lényeg kiemelésének általános szabályai ... 768

Gyakori felismerési problémák és megoldásuk ... 770

Az egészleges jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai ... 770

A formai jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai ... 772

A tartalmi jellemzők felismerésének tipikus hibaforrásai... 788

Házrajzok ... 788

Farajzok... 790

Emberrajzok ... 791

A RAJZ ESSZENCIÁJÁNAK FELISMERÉSE ... 799

Mit nevezünk a rajz esszenciájának? ... 799

Hogyan ismerjük fel a rajz lényegét? ... 800

A rajz megértésének általános modellje ... 801

A konﬁ guráció fogalma ... 803

A konﬁ gurációelemzés szabályai ... 804

A konﬁ gurációelemzés módszere ... 805

(a) Tudáselemek kiválasztása és előzetes aktiválása ... 805

(b) Egyedi mintázatok konstrukciója a rajzi jegyek mintázataiból ... 806

(c) Jelentésmintázatok kialakítása a rajzi jegyek mintázataiból ... 807

(d) A jelentésmintázat magasabb jelentésszinten történő újraértelmezése ... 807

A projektív rajzok összesített információtartalma ... 809

A projektív rajzok információtartalmának fogalma ... 809

A projektív rajzok információtartalmának pszichodiagnosztikai értelmezése 809 A projektív rajzok tipológiája: prototípus, genotípusok és fenotípusok ... 814

Kitekintés: a heurisztikus tesztelemzési paradigma ... 818

HOGYAN TOVÁBB? ... 821

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 822

(15)

Válogatott irodalmak a további tájékozódáshoz ... 824

(1) Rajzelemzés, képi kifejezés magyar nyelven... 824

(2) Néhány ajánlott irodalom a színpszichológiához ... 825

A projektív rajzvizsgálat szótára ... 826

Hivatkozott irodalmak ... 854

(16)

(17)

ELŐSZÓ

Tudományos munkákban az egyetlen fejezet az előszó, amelyben a szer-ző megengedhet magának némi személyességet – és itt is csak röviden.

Eredetileg a könyv azért született, hogy egyetemi szemináriumom hallgatói számára írásban is rendelkezésére álljon mindaz, amit élőszó-ban hallottak. A könyv azonélőszó-ban mindenkinek szól, akit érdekel a képek, a rajzok jelentése. Az itt következő fejezetek hosszú évek munkájának eredményei, s aki alkalmazni kívánja a tanultakat, annak is hosszabb időre van szüksége. Megéri a fáradozás, mert ma már a rajz pszichodiag-nosztikája legalább olyan speciális területté fejlődött, mint más szaktu-dományok, szakágak.

A mű lényege az „egész” szemlélete: az egész emberrel, az egész rajz-zal foglalkozunk, a részjelenségek is csak a nagy egészben nyerik értel-müket. Ma már az egyes jegyeknek nem lehet izoláltan jelentést tulaj-donítani, mindig az összképet célszerű ﬁ gyelembe venni, beleértve az előtörténetet és a rajzolás közben megﬁ gyelhető viselkedést is. A nehéz feladatot segítik a könyvben bemutatott mintázatok.

Ez a mű gyakorlati kézikönyv, melyben az olvasó támogatást találhat felmerülő kérdéseihez. Ebben gyakorlatok, elemzési példák és 1256 rajz, illetve festmény segíti, mely összesen 25.000 képből került kiválasztásra.

Tudományos szempontból a könyv három újdonságot tartalmaz, melyek az általam kidolgozott számítógépes vizsgálati módszerből szár-maznak: (1) új taxonómia, (2) új értelmezések, (3) mintázatelemzés.

A könyv egy sorozat része, ezért az ismétlés elkerüléséhez eddigi munkáimra csak utalok. Érdemes velük megismerkedni, csak úgy, mint az irodalom többi munkáival, melyre remélem, e munkából kellő ösz-tönzést kapnak. A legfrissebb anyagok megtalálhatók az Interneten, a www.zoltanvass.hu oldalon, de örömmel fogadom a rajz@zoltanvass.hu címre érkező kérdéseket, javaslatokat is.

(18)

(19)

BEVEZETÉS

Ez a könyv projektív rajzok pszichológiai értelmezéséről szól. A témával sokan foglalkoztak már: ha például az olvasó hátralapoz az irodalom-jegyzékhez, 649 darab forrásmunkát talál, ami csak egy része az iroda-lomnak. Milyen újdonságot ad hozzá ez a könyv a korábbiakhoz?

A könyv kutatásaim eredményeit mutatja be, amelynek célja a pro-jektív rajzok obpro-jektív értelmezése. Ehhez kidolgoztam egy számítógép-programot, amelyből számos pszichodiagnosztikai tanulság adódott. Ezeknek a tanulságoknak egy részét írtam le a könyvben.

Amivel a könyv újdonságként egészíti ki a rajzvizsgálat irodalmát, az főként ebből a kutatásból származik:

Hogyan elemezzük lépésről lépésre a rajzokat?

Mit ﬁ gyeljünk meg a rajzokban és a vizsgált személy viselkedé-sében?

Milyen alapelvek segítenek bennünket a rajzok megértésében? Hogyan kerüljük el a szótárszerű elemzést mintázatelemzés al-kalmazásával?

Melyek ezek a mintázatok?

Hogyan mutatja be a rajzvizsgálatban megﬁ gyelt viselkedés a vizsgált személy viselkedését más élethelyzetekben?

Hogyan érthetjük meg a rajz „esszenciáját” megﬁ gyeléseink ösz-szegzésével?

Szeretném, ha a könyvet az olvasó gyakorlati kézikönyvként és bizonyos értelemben tankönyvként használná. Ezt a célt szolgálják: a szöveg ta-golása, az apró betűs részek, a keretes kiemelések és a részletes ábrama-gyarázatok.

Tanulni legjobban saját tapasztalatból lehet, ezért megadtam olyan gyakorlatokat is, amelyeket az olvasó önállóan is elvégezhet. Fogjunk is hozzá nyomban az első feladathoz!

rajzvizsgalat.indd 19 rajzvizsgalat.indd 19 2006.04.19. 23:12:312006.04.19. 23:12:31

(20)

B 20

Mit nevezünk projektív rajznak?

A „projektív rajz” kifejezést folyamatosan használni fogjuk ebben a könyvben. Értelmezésünkben a projektív kifejezés arra utal, hogy a rajz az instrukció keretein belül szabadon készül, irányítás nélkül, a rajzoló azt és úgy rajzolhatja meg, amit és ahogyan akar. A vizsgálatvezető nem szól bele a rajzba, még akkor sem, ha a vizsgált személy azt kéri, hogy se-gítsen eldönteni, hogyan rajzoljon (csak fejet vagy egész alakot, fenyőfát vagy gyümölcsfát stb.). Az instrukció szándékosan csak minimális mér-tékben befolyásolja a rajzot, és a lehető legkevesebb információt adja a vizsgált személy számára.

A projektív kifejezés tehát nem utal spekulatív elemzésre vagy bele-magyarázásra, amint azt néhány szerző kifogásolja. Jelentése az, hogy

maximális szabadságot adunk a rajzolónak a rajzoláshoz. Ezzel pedig az

a célunk, hogy minél jobban kifejezhesse önmagát, önmagáról és a vi-lágról alkotott képét, véleményét. Minden ember másképpen rajzolja le ugyanazokat a dolgokat, mást vetít bele (projektál) a helyzetbe, az

E       

Mindent, amit ebben a könyvben olvasunk, ellenőrizzünk saját tapasztalataink alapján! Ehhez sok és különböző rajzra lesz szükségünk.

Lapozzunk hátra az 1. melléklethez, amelyben megtaláljuk a rajzfelvétel tech-nikáját.

Kérjünk meg minél több embert arra, hogy segítsenek a tanulásban: rajzoljanak nekünk a megadott instrukciók alapján.

Először azonban magunkkal vegyük fel a rajzteszteket, mert később már be-folyásolni fognak bennünket újonnan megszerzett ismereteink, és soha többé nem pótolhatjuk az „első rajzokat”!

Készítsünk egy kis rajzgyűjteményt! Bár a könyv ismereteinek elsajátításához a HTAPF* rajzok használhatók a legközvetlenebbül, gyűjtsünk minél többféle rajzot és spontán ﬁ rkát is! Az is tanulságos lesz, ha egy személlyel több alkalom-mal is felveszünk rajzokat.

Gyűjteményünk darabjait gondosan rendezzük össze, és a rajzok hátoldalára precízen írjuk fel a nevet, instrukciót, dátumot, sorrendet és mindent, ami még fontos lehet, mert később már nem lesz erre módunk.

A rajzokat időnként vegyük elő, miközben olvassuk ezt a könyvet, és tegyük próbára ismereteinket a gyakorlatban!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

* A HTAPF a „House, Tree, Animal, Person, Free Drawings” rövidítése a szakiro-dalomban. Jelentése: ház-, fa-, állat-, ember- és szabadon választott témájú rajzok.

(21)

instrukcióba, a rajzba. A pszichológiai diagnosztikában ezeket az egyedi különbségeket keressük és értelmezzük. Megkönnyítjük dolgunkat, ha a könnyebb összehasonlíthatósághoz ugyanolyan szavakkal kérjük meg a rajzolásra a vizsgált személyt, ugyanazokat a motívumokat rajzoltatjuk és ugyanolyan eszközöket adunk ehhez. Értelmezni azonban nemcsak a standard rajzokat lehet, hanem bármilyen más képet is.

Határozzuk meg azonban tudományosabban is könyvünk alapfo-galmát, a projektív rajzot (1. ábra). Általános értelemben a projektív

rajz valamely kognitív struktúra externalizációja (S, 1983, 1999;

V, 1999a, 2003a). A megfogalmazás nem véletlenül ilyen általános: a kognitív struktúrát nem egyszerűsíthetjük le tudatos vagy tudattalan tartalomra (ahogyan a korai szerzők tették), valamint az externalizációt sem tekinthetjük kizárólag a rajzot létrehozó mozgás lenyomatának. A rajz mint externalizált, kognitív struktúra, több összetevőből áll, me-lyek minden egyes esetben más-más arányban vannak jelen:

(a) A projekció mint az individuális világ konstrukciója. F (1939) a projekciót valamely strukturálatlan helyzet egyénre jellemző strukturálási módjának tartotta. Ugyanazok az instrukciók és tesztfelvételi körülmények különböző személyeknek különböző ingereket jelentenek. Reakciójukat a világról alkotott egyedi mo-delljeik, valamint észlelési és jelentésadási elveik határozzák meg. (b) Tudattalan projekció, ahogyan F bevezette a fogalmat

1895-ben, és ahogyan a projektív rajzok irodalmának klasszikus szerzői (Machover, Buck, Hammer, Levy stb.) is használják.

(c) Nem tudatosan irányított kifejező mozgások vagy expresszív visel-kedés, mint a pszichomotoros tempó vagy a térhasználat. (d) Tanult kognitív sémák és jelek, amelyek előre meghatározott

sor-rendben rajzolt, állandó grafémákból1_{állnak, amint az jól látható}

például a pálcikaemberben, a sematikus állatokban vagy a karika-túraszerű ﬁ gurákban. Ide tartoznak a képi kommunikáció jelei és

jelképei is, melyek lehetnek analóg (például élethű szemek) vagy

transzformált (két ponttal ábrázolt szempár) közlések. Ezek gyak-ran konszenzusra épülő jelzések, mint például a betűk, vagy a szív mint a szerelem vagy szeretet szimbóluma.

1 A graféma azt a legkisebb graﬁ kus egységet jelenti, amely nem bontható kisebb graﬁ kus elemekre. A graféma tehát egy olyan kognitív séma, amely a rajzolás folyamatában egyetlen egészet képez. Graféma lehet a pont, a vízszintes, illetve függőleges egyenes vonal vagy a hajlított vonal; de ugyanígy grafémának tekint-hető az emberalak arcának rajza, vagy akár a pont-pont-vesszőcske sémája, ha azt a személy egyetlen cselekvési aktusban, gondolkodás nélkül, automatizáltan hajtja végre.

(22)

B 22

A projekció és a kifejező viselkedés fo-galmának tanulmányozása sokat segít a rajz keletkezési folyamatának megértésében. A pro-jekció és az expresszió meghatározásával és jellemzőivel részletesen foglalkoztunk máshol (V, 2003a, 19−60. o.).

A mintázatelemzés

módszere

A továbbiakban ismertetünk egy módszert, a mintázatelemzést (V, 2001b, 2001c, 2002b, 2003b, 2004b, 2005a), amely a projektív rajzok megértésére irányul. A mintázatelemzés hét, egymásra épülő szakaszt tartalmaz, melyek a rajz megértésének egy-egy lépését jelentik. Lényege az összefüggések értelmezése izolált rajzi jegyek helyett. A módszer alkalmazható pszichológiai és pszichiátriai (azaz: mentális zavarban szenve-dő) betegek és egészséges felnőttek, illetve gyer-mekek bármilyen képi produktumának pszicho-lógiai értelmezésére.

A mintázatelemzés fogalma és kidolgozásának

módszere

A módszer a szerző kutatásaiból származik, amelyet 1995 óta folytat a rajzvizsgálatok területén. A kutatás egy mesterséges intelligencia-mód-szerekre épülő, számítógépes szakértői rendszer kifejlesztéséhez vezetett

(ESPD: Expert System for Projective Drawings), amelynek célja a

rajzvizs-gálathoz szükséges szakértői ismeretek és eljárások objektív, gyakorlati szempontú feldolgozása. A program2_{feladata a szakértő}

gondolkodá-sának részleges modellezése; előzménye a projektív rajzok algoritmusos elemzési módszere, amelyet a szerző külön kötetben ismertetett (V, 1996a, 1996b, 1997a, 1999a, 1999b, 1999c, 2000c, 2005a).

A programból származik a mintázatelemzés (2. ábra) hétlépéses módszere. Ez a képi kifejezéssel foglalkozó szakértő gondolatmenetének

2 A programot a könyvhöz mellékelt CD mutatja be, a szövegben csak érintőle-gesen foglalkozunk vele. Tudományos vonatkozásait lásd a szerző más közlemé-nyeiben (V, 2000-től), illetve az Interneten (http://www.zoltanvass.hu/prog-ram.htm).

M   

A „projektív rajz” kifejezés jelentése ebben a könyvben:

Olyan rajz, amely az instrukció keretein belül szabadon, irányítás nélkül készül. A rajzoló azt és úgy rajzolhatja meg, amit és ahogyan akar. A vizsgálatvezető nem ad pontos instrukciót.

Az instrukció a lehető legkevesebb információt adja a vizsgált személy számára.

A vizsgált személy maximális sza-badságot kap önmaga kifejezésé-hez.

Általánosan: externalizált kognitív struktúra, melynek összetevői a következők: (a) a projekció mint a világ egyéni strukturálási módja, (b) a projekció mint tudattalan tartalmak kivetítése, (c) kifejezés, azaz expresszív viselkedés, (d) ta-nult sémák és jelek. 1. ábra rajzvizsgalat.indd 22 rajzvizsgalat.indd 22 2006.04.19. 23:12:322006.04.19. 23:12:32

(23)

kivonata, általános sémája, amely a megértés folyamatát részekre bont-ja. A valóságban a szakértők természetesen nem feltétlenül követik eze-ket a lépéseeze-ket, egyes szakaszokat kihagynak, másokhoz utólag térnek vissza, időnként pedig egyes lépéseket párhuzamosan, egyszerre hajtanak végre. A szakaszokra tagolás részben didaktikus célt szolgál (azaz segít

megtanítani a rajzelemzés módszerét), részben pedig tudományosan

vizsgálhatóvá teszi a megértés intuitív és globális folyamatát. A szakértő fejében „egyszerre” zajlik le a folyamat; csak akkor „ragad le” valamely szakaszban, ha különösen

nehe-zen értelmezhető rajzzal találkozik. Ekkor visszatér valamelyik szakaszhoz, például a tárgyilagos leíráshoz (lásd: fenomenológiai elemzés), és keresi, hogy valamit félreértett-e a rajzban.

A bonyolult jelenségek megér-téséhez a számítógépes modellezés egyedülálló lehetőséget nyújt, mert rákényszeríti a kutatót a tárgyilagos és világos fogalmazásra. A rajzvizs-gálat legnagyobb kihívása, hogy az egyes rajzi jelzések sokféle je-lentést hordoznak. A megfelelő jelentés ráadásul csak utólag derül ki, amikor már megvan az összkép − ugyanúgy, ahogyan szövegnél is előfordul, hogy végig kell olvas-ni az egész bekezdést egy-egy szó megértéséhez.

Ezzel függ össze a szakértői rend-szer kidolgozásának legnagyobb előnye: lehetett vele kísérletezni. Az ESPD olyan szemantikus hálók-ban tárolja az ismereteket, amelyek egymással kombinálható

„tudásele-meket” tartalmaznak. A kombinációkat algoritmusok és heurisztikák segítségével tetszőlegesen lehet létrehozni. Ez a szerkezet lehetővé tette a kísérletezést a megértési folyamattal: az összképből ugyanis vissza le-hetett következtetni arra, hogy az egyes elemeknek milyen kapcsolat-ban kell állniuk egymással.

Számszerű adatokkal jellemezve, a szerző kutatásai során kidol-gozott program ismeretbázisa 2055 darab pszichológiai értelme-zést és 1613 diagnosztikus fogalmat tartalmaz. A diagnosztikus

M  

A mintázatelemzés (konﬁ gurációelemzés) olyan ér-telmezési módszer, amely a képi kifejezés megértésé-hez nyújt segítséget.

A mintázatelemzés az ESPD szakértői rendszer működésének didaktikus célból készült kivonata. A szakértői rendszer olyan számítógépes program, amely a szakértő gondolkodását modellezi. A modell hét, egymásra épülő szakaszból áll, me-lyek a rajz pszichológiai megértésének egy-egy lé-pését jelentik.

A mintázatelemzés első alapelve, hogy a rajzokat kontextusba helyezve elemezzük, vagyis az anam-nézis, a heteroanamanam-nézis, a tesztviselkedés és az aktuális klinikai állapot összefüggéseiben értel-mezzük.

A második alapelv szerint kizárólag mintázatokat (konﬁ gurációkat) értelmezünk.

A rajz megértéséhez egyaránt szükséges a folyamatelemzés, az intuitív, az egészleges, a for-mai és a tartalmi elemzés.

Az elemzés végeredménye a rajz „esszenciája”, azaz pszichológiai jelentésének rövid kivonata. 2. ábra rajzvizsgalat.indd 23 rajzvizsgalat.indd 23 2006.04.19. 23:12:332006.04.19. 23:12:33

(24)

B 24

fogalmak egy része általános személyiségpszichológiai ismerete-ket képvisel (772 ismeretelem), egy másik része specifi kus klinikai pszichológiai és pszichopatológiai ismereteket, amelyek a DSM-IV. fogalomrendszeréhez igazodnak (886 ismeretelem). A vizsgált személy anamnézisének, aktuálisan megfi gyelt tesztviselkedésé-nek és projektív jelzéseitesztviselkedésé-nek kódolására összesen 811 leíró jellemző szolgál. A projektív rajzi jegyek azonosítását segítik a példarajzok (5343 darab), valamit a változók pontos defi níciói (960 darab).

Az elemzés mintázat- vagy konfi gurációelemzés, amely az is-meretbázisban tárolt 1627 konfi guráció, 122 kontraindikáció, 34 patogenetikus ok-okozati összefüggés és 90 heurisztikus skála se-gítségével valósul meg. A végső szemantikus Gestalt kialakításá-nak minden egyes lépése dokumentált, követhető, ellenőrizhető. Az elemzés bizonyos szakaszai, így például a szemantikus hálók ágainak bejárása és a jelentések keresése algoritmusokkal törté-nik (3961 darab). A jelentések magasabb szintű összekapcsolá-sa-szétválasztása csak heurisztikákkal valósítható meg. Ezeket a program minden egyes elemzés során idiografi kus módon gene-rálja (számuk 10.000 feletti).

A mintázatelemzés eredete

A szakértői rendszer és a mintázatok kidolgozásának első lépése az írá-sos szakirodalom feldolgozása volt. A könyvekben leírt értelmezések önmagukban azonban statikusnak bizonyultak, ezért általános elveket keresve a terület néhány kiemelkedő szakértőjéhez fordultam. Erre rész-ben itthon, részrész-ben németországi és amerikai tanulmányutak, konferen-ciák során kaptam lehetőséget. Kiemelkedően sok segítséget kaptam a Dr. Hárdi Istvánnal folytatott hosszú, baráti beszélgetésekből, valamint heidelbergi tanulmányaim során Prof. Wolfgang Sehringertől. Elgon-dolkodtatóak voltak azok a kérdések is, amelyeket pszichológus és kép-zőművész hallgatóimtól kaptam a rajzelemzéssel foglalkozó egyetemi előadások és továbbképzések során. Sokat változtatott a szakértői rend-szeren azoknak az esettanulmányoknak a feldolgozása, amit betegekkel foglalkozó pszichológushallgatóim írtak, és amelyeket a számítógépes módszerrel is végigelemeztem, az emberi és a számítógépes megértés különbségeit keresve. Végül, de nem utolsósorban kollégáimmal együtt, gyerekek és felnőttek pszichológiai vizsgálata során is próbák elé állítot-tuk a módszert.

A hétlépéses elemzési módszert az alábbiakban rajzi példákkal, klini-kai esetleírásokkal és elemzési feladatokkal kibővítve mutatom be.

(25)

A mintázatelemzési modell szakaszainak

áttekintése

A hét elemzési szakasz összefoglalóan felsorolva (3. ábra) a következő: az előzetes ismeretek összegyűjtése, aktuálgenetikus elemzés, fenomenoló-giai leírás, intuitív megítélés, egészleges megítélés, a szokatlan jelenségek itemanalízise és végül a rajz esszenciájának megragadása.

A   

. E 

vakdiagnózis helyett a meglévő ismeretek gazdagítása a moderátorváltozókat vegyük ﬁ gyelembe

konfrontáljuk a rajzot a klinikai realitással

esemény- és élménykontextus feltárása, gyermekrajzban heteroanamnézis diagnosztikus kategóriába sorolás helyett keressünk működési módot speciﬁ kus helyett általános itemek és értelmezési hipotézisek 1. 2. 3. 4. 5. 6. . A

ﬁ gyeljük meg a rajzolás folyamatát

értelmezzük a folyamatváltozókat (ábrázolási döntések, produkciós stratégiák, a mozgás kivi-telezése stb.)

hasonlítsuk össze a korábbi és későbbi rajzokat ﬁ gyeljük meg a tesztviselkedést

a rajzvizsgálatot tekintsük modellreakciónak az utótesztben kérdezzük ki a vizsgált személyt 1. 2. 3. 4. 5. 6. . F 

a jelenségek elfogulatlan tudatosítása

. I 

szemlélés befogadó attitűddel (szabad benyomások vagy listák) mire irányul a néző spontán ﬁ gyelme?

motoros empátia kinesztetikus empátia a rajz vizualizálása empátiás kérdezés

a rajz egyetlen mondatos jellemzése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. rajzvizsgalat.indd 25 rajzvizsgalat.indd 25 2006.04.19. 23:12:342006.04.19. 23:12:34

(26)

B 26

. E 

érzelmi-hangulati tónus egyéni ábrázolási stílus

integráció, harmónia, spontaneitás ember- és állatrajzban személyiségszintek mozgás- és formakép, térhasználat és színhasználat az öt pszichoanalitikus diagnosztikus kritérium egészleges férﬁ asság-nőiesség személyesség 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. . A   

csak az egyértelműen azonosítható, szokatlan, kiugró jelenségeket értelmezzük szótárszerű elemzés helyett mintázatok

izolált rajzelemzés helyett kontextuselemzés (anamnézis és tesztviselkedés) enaktív, ikonikus és szimbolikus elemzés

formai és tartalmi elemzés

tartalmi elemzés 11 lépésben: tartalmi azonosítás; jelentésbeli összefüggések és interakciók; kul-turális és társas tényezők; aktuális szituatív hatások; személyes viszonyulás; asszociációk és előtör-ténet; kommunikáció; manifeszt és látens tartalom; motivációs elemzés; archetipikus, kulturális és individuális szimbolika; pszichoanalitikus értelmezés

speciális skálák alkalmazása (például Koppitz emocionális indikátorai) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. . A   

a rajz információmennyiségének ﬁ gyelembevétele rajzi jelenségek mintázatainak felismerése diagnosztikus jelentésmintázatok felismerése a jelentésmintázatok magasabb szintű újraértelmezése

a rajzi fenotípus alapján a genotípus, majd a prototípus azonosítása 1. 2. 3. 4. 5. 3. ábra A   

A hétlépéses mintázatelemzés a rajzot elemző szakértő gondolatmenetének kivonata, sémája, amely a megértés folyamatát szakaszokra bontja. A valóságban a szakértők természetesen nem feltétlenül követik ezeket a lépéseket, egyes szakaszokat kihagynak, más szakaszokra utólag térnek vissza, időnként pedig az egyes lépéseket egyszerre hajtják végre. A szakaszokra tagolás részben didaktikus célt szolgál.

(27)

ELŐZETES ELEMZÉS

(28)

(29)

ELŐZETES ELEMZÉS

A projektív rajzok (és a projektív tesztek általában) más elven működ-nek, mint a sztenderdizált kérdőíves tesztek. A rajz megértéséhez világo-san kell ismerni a projektív rajzok és a kérdőívek értelmezésének különb-ségeit (4. ábra).

Az első fontos különbség, hogy bizo-nyos kivételektől eltekintve (lásd a konf-rontációs technikáról szóló fejezetet)

önmagukban, a vizsgált személy ismerete

nélkül nem értelmezhetők.

A sztenderdizált kérdőívek skáláin elért pontszám anélkül is jelentést hor-doz, hogy a vizsgált személyről előzetes ismereteink lennének. Bár a vizsgált sze-mély neme és életkora szükséges lehet a skálapontszám leolvasásához, más adato-kat ritkán igényel az értelmezés. Az MMPI (Minnesota Multiphasic Personality In-ventory) kérdőív depresszióskálájának ér-tékéről például mindig meg tudjuk mon-dani, mennyire jelez depressziót a skála, függetlenül minden más információtól.

A kérdőívek skálái tehát mindig megmutatják, hogy jellemzi-e a sze-mélyt az adott dimenzió – ugyanakkor csak ezt mutatják és (eltekintve egyes kérdőívek, például a CPI skálák interakcióitól) semmi mást. A kér-dőíveket (és általában az úgynevezett objektív pszichológiai mérőeszkö-zöket) emiatt szűk sávszélességű vizsgálóeljárásoknak nevezzük.

A projektív rajzok másképpen működnek: ha szűk sávszélességű módszerként szeretnénk használni őket, és izolált diagnosztikus kérdést teszünk fel, akkor nem mindig kapunk választ. Nem fognak például egy-értelműen depressziót jelezni a depressziós beteg esetében. Cserébe vi-szont elárulnak sok más jellemzőt a vizsgált személyről, olyasmit is, amit nem kérdeztünk, amire nem is gondoltunk, amit a vizsgált személy sem tudott önmagáról. A projektív rajzok sok esetben olyan „ablakot”

nyit-nak a személyiség mély rétegeibe, amely hirtelen megmutatja a

legmé-lyebb, legbelső, legalapvetőbb rétegeket is a személyiségben.

Ha a vizsgált személy például depressziós, akkor egy-egy rajzában nem feltétlenül mutatkozik meg a depressziója. Ha kompenzált állapotban

raj-M      

A projektív rajzok legfontosabb sajátosságai: a rajz nem önmagában hordoz jelentést a rajzvizsgálat nagy sávszélességű módszer nem mindig hordozza a keresett informá-ciót

nem csak a keresett információt mutatja meg

az információ Gestalt-jellegű hirtelen mutathat meg mély szinteket ok és okozat aszimmetrikus viszonyban áll többszörös okság elve magyarázza az egyedi rajz valamely prototípus példánya 4. ábra rajzvizsgalat.indd 29 rajzvizsgalat.indd 29 2006.04.19. 23:12:392006.04.19. 23:12:39

(30)

30 E 

zol, sokkal jobb színvonalat érhet el rajzával, mint rosszabb állapotában. Rajzolhat vidám tájat, mosolygós embereket, vagy olyan összecsapott, gyorsan leﬁ rkált emberrajzot is, amely elfedi depresszióját. Minél több olyan rajzát ismerjük, melyek különböző időpontokban készültek, annál nagyobb eséllyel fogja mutatni valamely rajz a keresett jelentést.

Egy másik különbség az objektív teszt és a projektív rajz között, hogy az előbbi „szimmetrikusan”, oda-vissza működik: ha depressziót mutat a teszt, akkor a személyt depressziósnak tartjuk, ha viszont a teszt azt mutatja, hogy „nem depressziós”, akkor elvetjük a depresszió hipotézisét.

A projektív rajz ezzel szemben „aszimmetrikusan”, egyirányban műkö-dik: ha a rajz depressziót mutat, akkor a kérdőívhez hasonlóan feltételez-zük a depressziót, ha viszont nem mutat egy adott rajz depressziót, attól még nem zárjuk ki a depresszió lehetőségét. Lehetséges ugyanis, hogy az adott rajzban nem fejeződik ki a depresszió, de egy másik rajz már „beszé-desebb” lesz. Minél több rajzot ismerünk a rajzolótól, annál biztosabb és sokrétűbb véleményt lehet alkotni róla („egy rajz nem rajz”).

Vakdiagnózis helyett a meglévő

ismeretek gazdagítása

A projektív rajzok nem arra valók, hogy a beteg ismerete nélkül, pusz-tán ránézve egy rajzra, diagnosztikus következtetéseket vonjunk le (5−6. ábra). Az értelmezéshez a rajzot összefüggésekbe kell helyezni.

L (1958) a következőképpen fogalmaz:

Egy sajátos pszichodinamika az egyik faktormátrixban „A” rajz-szimbólumot hozhatja létre; egy másik mátrixban „nem-A”-t; megint másban „A” ellentétét vagy „A” reciprokát (85. o.).

A depresszió például kifejeződhet mo-tiválatlanul részletszegény, üres, sivár rajzban éppúgy, mint a „boldogság” motívumával kapcsolatos, vágyteljesítő fantáziákat kifejező rajzban. A ragadozó állat ábrázolása mutathatja az agressziót, de a szorongást is. A nagytestű, izmos, harcias, domináns férﬁ alak rajza férﬁ vizsgált személy esetében mutathatja a dominanciamotívumot épp úgy, mint a kisebbértékűségi érzéseket.

Ugyanazon rajzi jellegzetességek különböző pszichológiai okból is létrejöhetnek. Az egyes rajzi jegyek ezért csak a kontextus ismeretében értelmezhetők (7. ábra).

F :   

Egy adott kórkép sokféle módon fejeződhet ki graﬁ kusan, és minden képi kifejezés mögött többféle jelentés állhat.

5. ábra

(31)

Gyermekrajzra fokozottan érvényes alapelv, hogy a rajz

keletkezé-si körülményeinek ismerete nélkül nem lehet őket értelmezni. Ha egy gyermek például véresen agresszív jelenetet ábrázol szabadrajzában, 6. ábra

A        

A projektív rajzok graﬁ kus jegyeihez nem rendelhetünk szótárhoz hasonló egyértelműséggel pszichológiai jelentéseket. Más szavakkal, egy bizonyos rajzi ismérvet több különböző ok is létrehozhat. Ugyanez fordítva is elmondható: egy bizonyos ok többféle rajzi ismérvben is megnyilvánulhat. Az emberrajzban az átlagosnál nagyobb méret oka lehet az emelkedett hangulati állapot (H, 1983), a magas önértékelés (M, 1949), de az agresszió is (L, 1958). A magas önértékelés azonban nemcsak a nagy méretben tükröződ-het, hanem például a ﬁ gurának a lap közepére rajzolásában (H, 1958), a lendületes, határozott vo-nalvezetésben (L, 1958) vagy az emberalak domináns testtartásában (M, 1949).

személyiség ok 1 ok 2 ok 3 projektív rajz okozat személyiség ok projektív rajz okozat 1 okozat 2 okozat 3 7. ábra M    

A fenti emberrajz a következő grafi kus jegyeket mutatja: gyors, „röpködő” vonalakkal rajzolt, nagy méretű fi gura, elnagyolt részletek, formai torzítások, szélesen vigyorgó száj és szokatlan, nem konvencionális részletek (azonosíthatatlan nemi szerv). A felsorolt grafi kus jelenségeket éppúgy létrehozhatja a fi gyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) nyugtalansá-ga, türelmetlensége, impulzivitása és általános alkalmazkodási problémái, mint a mániás beteg (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296) expanzivitása, pszichomotoros agitációja, ab-normálisan emelkedett hangulata, fokozott ön-értékelése, gondolatrohanása és gondolattorló-dása. Az ábra azt illusztrálja, hogy a rajzokat csak kontextusba helyezve lehet értelmezni (6 éves, hiperaktív fi ú emberrajza).

(32)

32 E 

amelyben egy szörny kettéharap egy kislányt, akkor nem kell feltétlenül agresszióra vagy szorongásra gyanakodni: lehet, hogy csak egy meseﬁ lm ihlette a rajzot (8. ábra). S (1992) megfogalmazásában a rajz az

összviselkedésnek egy fragmentuma csupán, melyet a megértéshez bele

kell helyezni a viselkedés egészének kontextusába.

8. ábra

A, ,       

Hétéves, egészséges kislány rajza, amelyben két, sárkányra emlékeztető szörnyet ábrázol. A motívumot korábban egy meseﬁ lmben látta. A rajz egészséges élményelaborációt mutat be annak ellenére, hogy a széttárt karú, hegyes karmú, ijesztő fogú szörnymotívumból szorongásra is következtethetnénk; a hiányos végtagokból pedig a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzésére gondolhatnánk. Egy másik gondolatme-net szerint azonosíthatnánk a gyermeket a kisebb sárkánnyal, az édesanyát pedig a nagy szörnyeteggel, amely a gyermeket üldözi (domináns, elnyomó anya).

Az egészség jelei a rajzban a következők: meleg érzelmi-hangulati tónus (a szörnymotívum ellenére), har-mónia és kiegyensúlyozottság. Szintén egészséges elaborációt jelez a gazdag és „realisztikus”, azaz ikonikus értelemben pontos színhasználat, a színezés gondossága (egyenletes satírozás, amely ﬁ gyelembe veszi a kontúrokat), az apró részletek (például ujjak, fogak) precíz ábrázolása, a dekorativitás, melyet a gyermek szemmel láthatóan élvezett (hasonlítsuk össze a lángokat és a kislányos, masniszerű díszt a nagy sárkány farkán), és a rajz egészének sajátos bája (Gerő Zsuzsát idézve: esztétikuma). Az ábra azt illusztrálja, hogy a rajzok megértéséhez ismernünk kell keletkezésük történetét.

(33)

Gyermekrajzban különösen nagy ﬁ gyelmet kell fordítani a tartalmi összefüggések, a rajz élményhátterének felderítésére. Beszéltessük rajzá-ról a gyermeket, mondja el saját szavaival:

szokott-e ilyet rajzolni máskor is, miről jutott ez éppen most az eszébe, mire gondolt, amikor rajzolta.

Ha máskor is szokott ilyet rajzolni, akkor olyan visszatérő motívumot lá-tunk, amelyet nem aktuális élmény váltott ki, hanem a gyermeket folya-matosan foglalkoztatja. Ilyenkor a manifeszt tartalom mögött keressük meg a látens tartalmat is: mi lehet a gyermek egyedi világában az a na-gyon fontos törekvés, állandósult érzés, vagy fejlődési jelenség, amelyet a gyermek állandó elaborációs kísérletekkel próbál meg újra meg újra, mindig csak részeredményeket elérve feldolgozni?

A „miről jutott az eszébe” kérdés segít az előtörténet, a rajz jelenté-sét meghatározó aktuális élmények megismerésében, a „mire gondolt” pedig rámutathat, hogy milyen belső monológgal kísérte a gyermek a rajzolást, mit akar kifejezni vele (lásd „A rajz mint kommunikációs üze-net elemzése” című fejezetben).

Játékosra is vehetjük ezt az „interjút”, segítve a gyermeket abban, hogy kitaláljon egy történetet, amelyben továbbszövi a rajzban rejlő fantáziát. Tekintsük a rajzot olyan fényképfelvételnek, amely csupán egy megdermedt pillanatát rögzíti a gyermek gondolataiban lejátszódó ﬁ lmszerű történetnek.

Mutassuk meg a rajzot olyan személyeknek, akik nagyon közel állnak a gyermekhez. Mit tudnak hozzáfűzni a rajz témájához, motívumaihoz, mi jut nekik eszükbe a rajzról?

G    *

Keressen egy rajzot, és tegye maga elé! Találjon három különböző kontextust, melyek alkalmasak arra, hogy a rajzot mindig új színben láttassák.

Keressen olyan rajzokat, amelyek Önre hasonló benyomást tesznek, azonban a valóságban eltérő körülmények között készültek, vagy a rajzok készítői különböztek egymástól (jelentősen eltérő életkor, élethelyzet, diagnózis, instrukció és a többi moderátorváltozó, vö. 7−8 ábrák).

Ezt megfordítva, keressen olyan rajzokat, melyek Önnek nagyon eltérőnek tűnnek, de azonos kö-rülmények között készültek, vagy a rajzok készítői hasonlítottak egymáshoz életkorban, nemben, diagnózisban stb. Tud-e Ön további információk és a képek újabb analízise alapján új felismeré-sekhez jutni?

1.

2.

3.

* A gyakorlatok egy részét S (2005) munkája alapján, kevés módosítással adjuk közre.

(34)

34 E 

Információ „bevitele”

és „kiolvasása” a rajzból

A projektív rajzelemzés egyik alapelve szerint először bele kell olvasni az információt a rajzokba, hogy azután több és gazdagabb ismeretet, összefüggéseket olvashassunk ki belőlük. Minél többet tudunk előze-tesen a vizsgált személyről, annál mélyebb szintű összefüggések tárul-hatnak fel.

A gyakorlatban kétféle ismeretet követel a rajzok megértése: (1) a rajzvizsgálat moderátorváltozóit kell ismerni (9. ábra),

(2) a rajz keletkezésére és történetére vonatkozó, egyedi megﬁ gyelé-seknek kell birtokában lenni.

A moderátorváltozókkal1_{a következő}

fejezetben foglalkozunk, itt csak röviden említjük őket. Ismerni kell a rajz instruk-cióját, a rajzoló nemét, életkorát (vö. 10. ábra), foglalkozását, végzettségét (a szakmai válaszok kiszűréséhez) és alapvető diagnosztikus státuszát (leg-alább azon a szinten, hogy egészséges, neurotikus vagy pszichotikus a rajzoló).

Bár a gyakorlatban nehéz lehet el-lenállni a kísértésnek, hogy amikor mutatnak egy rajzot, rögtön értelmez-ni kezdjük, mégsem tehetünk másként. A rajzelemzéssel foglalkozó szemináriumokon visszatérő eset, hogy amikor a résztvevők ismerősei megtudják, miről szól a szeminárium, rögtön saját rajzokat, ﬁ rkákat mutatnak és a pszichológiai értelmezésről faggatóznak. Amíg azonban nem ismerjük a moderátorváltozókat (lásd részletesen később) és a rajz készítésének körülményeit, kerüljünk el minden értelmezést, és csak

kér-déseket tegyünk fel a rajzról!

A 10. ábra bemutat példaként egy olyan rajzot, ami kizárólag az élet-kor ismeretében válik értelmezhetővé. Hasonlítsuk össze a 11−12. áb-rákkal (lásd még a keretes részt is).

Érdekes ugyanakkor, hogy a fenti adatok (a moderátorváltozók) egyes esetekben leolvashatók a rajzokból is. A rajzoló nemét naiv kísér-leti személyek is sokszor eltalálják intuitív úton (14. ábra). Az életkort a gyermekpszichológusok könnyedén megállapítják a rajzokból (28. ábra).

1 A moderátorváltozók olyan változók (tényezők, adatok, hatások), amelyek más változók értékeit (esetünkben a rajz jelentését) alapvetően befolyásolják.

M   

A projektív rajz megértéséhez ismernünk kell legalább a következőket:

instrukció életkor nem

alapvető diagnosztikus státusz

foglalkozás, végzettség (hozzávetőlegesen) a rajz keletkezése, története

9. ábra rajzvizsgalat.indd 34 rajzvizsgalat.indd 34 2006.04.19. 23:12:542006.04.19. 23:12:54

(35)

10. ábra

H   

Ezt a lovast ábrázoló rajzot első ránézés-re felnőtt művész alkotásának gondol-hatnánk, holott készítője 5 éves, autista kislány (Nadia) volt. A rajz meglepő rész-letgazdagsága, realista ábrázolásmódja és perspektívája hihetetlen teljesítmény ebben az életkorban (fotograﬁ kus rea-lizmus).

11. ábra

E    M   

Hasonlítsuk össze Nadia ötévesen raj-zolt lovát és lovasát egy egészséges, 7 éves gyermek és Michelangelo hasonló témájú rajzával. Noha a lovagot rajzoló fi ú két évvel idősebb Nadiánál (7 éves), rajza sokkal ügyetlenebb és egyszerűbb, mint az autista kislányé. A kisfi ú javára szól azonban, hogy képes volt kiemelni a ló és a lovas fogalmának lényegi ele-meit, és a zavaró részletek elhagyásával, csak a lényeget ábrázolta. Rajza emiatt egységesebb, koherensebb, értelmesebb egész, mint Nadia fotografi kus, egyen-rangú részleteket ábrázoló rajza. A lé-nyegkiemelés azonban nem egyszerűen a részletek elhagyásából származik: a művész a részleteket és a lényeget is ké-pes egyszerre láttatni.

(36)

36 E 

12. ábra

N  –  

Egy másik különbség az autista Nadia és az egészséges gyermekek rajzai között, hogy Nadia kiemelkedő rajzi tehetsége nem fejlődött tovább: későbbi rajzai ugyanolyan (vagy alacsonyabb) színvo-nalúak, mint 3–6 éves kora között ké-szült ábrázolásai.

E  , N   

Nadia (13. ábra) kiemelkedő rajzi tehetséggel rendelkező, autista gyermek volt, akiről L S- (1977) írt esettanulmányt (Nadia: A Case of Extraordinary Drawing Ability in Children. London:

Academic Press). Nadia egészségesnek látszott születésekor, de kétéves korára szülei már tudták,

hogy más, mint a többi gyermek. Kerülte a szemkontaktust, nem reagált szülei mosolyára és szavai-ra. Még annak sem mutatta jelét, hogy felismeri édesanyját. Nem beszélt, szokatlanul ügyetlen volt mozgásában, és órákat töltött olyan repetitív játékokkal, mint például papírok csíkokra tépkedése. 3 és fél éves korában azonban felkapott egy tollat, és hirtelen rajzolni kezdett. Egy képeskönyvben látott ábrázolás alapján emlékezetből kezdett el rajzolni olyan vágtató lovakat, melyeket csak egy gyakorlott felnőtt tudna megrajzolni. A rajzok hihetetlen perspektívával, rövidüléssel, valós arányok-kal és életszerű mozgásábrázolással készültek.

A szokásos technikával szemben nem a ló körvonalával kezdte a rajzolást, hanem véletlenszerűen kiválasztott egy részletet, majd egy másikat, és ezeket egymás mellé rajzolta. Megrajzolta először a patát, majd a sörényt, azután a kantárt stb. A részleteket összekötő körvonalakat csak később adta hozzá rajzaihoz. Amikor azonban összekötötte a részleteket, azok a megfelelő helyen voltak. Repe-titív motívumválasztása szűk, de fókuszált érdeklődését tükrözte: kizárólagosan állatok érdekelték, elsősorban a ló, a kakas, az elefánt. Az ember csak tárgyként, a lovas kellékeként szerepel a rajzon, miként az más autisták rajzaiban is megﬁ gyelhető.

13. ábra

N 

(37)

Más gyermekekkel ellentétben, Nadia „veleszületetten” képes volt rajzolni, nem kellett tanulnia a rajzolást, és nem ment keresztül a szokásos rajzfejlődési szakaszokon sem. Rajzainak színvonala 3–6 éves kora között érte el a csúcsot, ezután a rajzok száma és motivációja fokozatosan csökkent, majd tehetsége 12 éves kora táján elhalványult. Nadia graﬁ kus és verbális kifejezőkészsége érdekes módon fordított arányban állt egymással: Nadia beszéd helyett rajzolt, majd amikor 12 évesen már megfele-lően elsajátította a funkcionális szókincset, elvesztette érdeklődését a rajzolás iránt.

Nadia esete szisztematikus kutatást indított el, amelynek során néhány más gyermeket is felfedeztek, akik különleges rajzi képességgel rendelkeztek, ugyanakkor súlyos kognitív és intellektuális deﬁ citet mutattak (S, 1983). Nyelvi fejlődésük mindannyiuknak megkésett vagy a szokásostól eltérő volt, és mindannyian autisták voltak.

Rajzaik különlegessége a fotograﬁ kus realizmus, mely a következő négy kritériummal határozható meg: (1) realisztikus arányok a tárgyon belül,

(2) síkszerűség helyett kifejező, térbeli ábrázolás,

(3) a távolsággal csökkenő méret ábrázolása, azaz a méretperspektíva felismerése, (4) a nem látható, tárgyak által eltakart vonalak elhagyásának képessége.

Normál gyermekeknél ezek a jellemzők fokozatosan, a rajzfejlődés során alakulnak ki, a fenti ese-tekben azonban igen korai gyermekkorban, hirtelen jelentek meg; a rajzfejlődésből teljesen hiány-zik a reprezentatív ábrázolást megelőző ﬁ rkaszakasz is. Bár valamivel később kezdenek rajzolni, mint a normál gyermekek (1,5–3,5 éves kor helyett 2,5–4 évesen), már a legelső rajzi próbálkozás is felismerhető tárgyat ábrázol.

A rajzok érdekes módon további közös vonásokat is mutatnak. A gyerekek szokatlan rajztémákat választanak: nem rajzolnak embert (ami pedig az egészséges gyermekek első rajztémája), hanem sokkal egyedibb motívumokhoz vonzódnak (például templom, jacht, közlekedési táblák, metró). Sok esetben kényszeres szenvedéllyel ragaszkodnak ugyanahhoz a témához. Különös és merev rajzi szokásaik vannak, melyeken nem változtatnak (az egyik autista gyermek például semmi mással nem volt hajlandó rajzolni, mint egy bizonyos vékony golyóstollal). Sohasem modell után rajzolnak, ha-nem mindig emlékezetből. A térhasználat különösen foglalkoztatja őket.

A rajzfolyamatot idiograﬁ kus tervezés jellemzi: bármely részletnél elkezdhetik a rajzot, memóriájuk-ban előre rendelkeznek a rajz minden részletének reprezentációjával. Az egyes, apróbb részleteket akár külön-külön, izolált módon is megrajzolhatják, és befejezhetik a lap különböző részein; amikor a végén összekötik őket nagyobb vonalakkal, minden a helyén lesz. A rajz egésze nem válik arány-talanná emiatt, mindig kifér a papírlapra és minden részletet tartalmazva realisztikus marad. Az egészséges gyerekek ezzel szemben megváltoztatják, eltorzítják a rajz kontúrját, ha az nem fér ki a papírlapra: a realizmust feláldozzák a tartalmi teljesség érdekében.

Nem érdekli őket a dekorativitás, a rajz díszítése részletekkel vagy valamilyen mintával, de szívesen írnak betűket és számokat a rajzra. A rajz elsődleges kifejezési eszköz, melyet nem neveznek meg és nem kísérik magyarázattal, szemben a normál gyermekek rajzaival, akik sokszor szavakkal is mesél-nek a rajzról, és a rajz csupán illusztratív jellegű. Az autista gyerekeket kevéssé érdekli az is, hogy mit szólnak szüleik vagy mások a rajzaikhoz.

A kutatások szerint azonban a jelenség igen ritka (S, 1983, magyar nyelven részletesen ismerteti K Andrea, 2001, 139–150. o.).

A foglalkozást vagy az érdeklődési kört időnként éppen a szakmai vála-szok árulják el explicit vagy implicit módon (40, 41, 351, 354, 458. ábra). A diagnózis egyes esetekben ránézésre kiderülhet a rajzból (15. ábra). Kizárólag rajzok alapján önálló ítéletet azonban nem szabad alkotni (részletesen lásd a konfrontációs technikánál).

(38)

38 E 

14. ábra

F   

A        

Intuíciónkra támaszkodva, néha anélkül is leolvasunk információt a rajzról, hogy bármit is tudnánk a rajzo-lóról. A fenti rajzokról nemcsak naiv megítélők, hanem gyerekek is el tudják dönteni a rajzoló nemét. Mind a négy rajzot különböző személy készítette; próbáljuk meg mi is kitalálni, férﬁ vagy nő volt-e a rajzoló! Csak akkor folytassuk az olvasást, ha minden rajznál hoztunk egy döntést; a megoldás megtalálható az utolsó bekezdésben.

A rajzban spontánul, globálisan megnyilvánuló férfi asság vagy nőiesség a nemi identitás hiteles kifejeződése, mert az expresszív viselkedés olyan, nem tudatos eleméről van szó, amelyet a vizsgált személy nem tud kont-rollálni vagy manipulálni (lásd részletesebben az „Egészleges férfi asság, nőiesség” című fejezetben). (Megoldás: a bal felső emberrajzot nő, a mellette lévőt férfi rajzolta. Az alsó sorban a bal oldali fát rajzolta nő, a jobb oldalit férfi .)