• Nenhum resultado encontrado

FOOD CHOICE: Influencing Factors

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2021

Share "FOOD CHOICE: Influencing Factors"

Copied!
42
0
0

Texto

(1)

ÉLELMISZER-VÁLASZTÁST

(2)

Élelmiszeripari kézikönyv 3.

ÉLELMISZER-VÁLASZTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

(3)

1. Az élelmiszer-választást befolyásoló tényezők ... 5

2. A felmérés ... 9

2.1 A felmérés háttere ... 9

2.2 A felmérésben részvevők és az elemzési alcsoportok bemutatása ...10

3. Az élelmiszer-választásra ható tényezők ...17

3.1. Tudatosság ...19 3.2. Pszichés tényezők ...22 3.3. Gazdasági tényezők ...24 3.4. Szociális tényezők ...26 3.5. Környezettudatosság ...28 3.6. Média ...30

(4)

Tisztelt Olvasó!

Ön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari kézikönyv sorozatának élelmiszer-választást befolyásoló tényezők jelentőségével foglalkozó kiadványát tartja a kezében.

Az élelmiszer-választás mindennapi tevékenységünk, amely a folyamatosan szélesedő ter-mékpalettának köszönhetően egyre nagyobb kihívás elé állítja még a tudatosságra törekvő fogyasztókat is. Az élelmiszerek versenyképessége megőrzésének, illetve egy új termék piaci pozícionálásának a kulcsa a célcsoport ismerete. Milyen elvek és szokások mentén hozzák meg döntéseiket, hogyan lehet őket termék-választásukban befolyásolni? Ezen kérdések megvála-szolásához próbál kiadványunk segítséget nyújtani.

A Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága 2016 és 2018 között tizenhét országgal együtt egy portugál koordináció alatt működő projekt keretében mérte fel az élelmiszer-választást befolyásoló tényezők hatásának mértékét. A munka keretében 2017-ben egy hazai reprezentatív kérdőíves megkérdezést végeztünk, melynek eredményeit a jelen kötet fejezeti részletezik. Remélem, hogy munkája során hasznát veszi kiadványunknak.

Győrffy Balázs

elnök

(5)
(6)

1. Az élelmiszer-választást

befolyásoló tényezők

A kiegyensúlyozott táplálkozás az egészség fenntartásának egyik alappillére. Azonban megalapozása és fenntartása korántsem egyszerű. A fogyasztók élelmiszerválasztási döntéseiket számos tényező mérlegelését követően hozzák meg. A folyamatot befolyásoló tényezőket többféle szempontrendszer alapján lehet csoportosítani. Az egyik meg­ közelítés alapján exogén (marketingkörnyezet) és endogén (a fogyasztó saját jellemzői) csoportokba sorolhatjuk azokat. Az exogén tényezők közé a termék, az ár, a csatorna, a promóció és a makrokörnyezet elemei tartoznak, míg az endogén tényezők esetében a fogyasztók kulturális, gazdasági, társadalmi, demográfiai, biológiai és lélektani jellemzői említhetők [1, 2].

A háztartások jövedelmük jelentős hányadát élelmiszerek vásárlására költik – Magyar­ országon a háztartások fogyasztási kiadásainak 27,7 százalékát fordították élelmiszerre és alkohol mentes italokra 2018­ban, így a gazdasági körülmények komoly befolyással bírnak[3] a vásárlási szokásokra. Az élelmiszer­keresletet főként a rendelkezésre álló jövedelem mértéke és az ár befolyásolja.

A fogyasztók vásárlási döntéseire jelentős hatást gyakorolnak a szociológiai tényezők. Ezen belül kiemelt jelentősége van a csoporthatásnak (amelynek tagja, vagy része szeretne lenni az egyes fogyasztó). A család, mint kollektív döntéshozó és gazdálkodó közösség, egy speciális csoportként értelmezhető, amely egy életen keresztül hatást gyakorol az egyén táplálkozási kultúrájára. Egy másik kört képeznek az úgynevezett véleményvezetők, akik hasonló nézettel rendelkező csoportokon belül meghatározó szerepet töltenek be a vélemények alakulásában és az információáramlásban.

A fogyasztók pszichológiai jellemzői határozzák meg azt, hogy bizonyos élelmiszereket elutasítanak vagy elfogadnak. Az elfogadás és az elutasítás jelentkezhet a termék érzék­ szervi tulajdonságain (például az íz, a szín, az illat, az állag), az élelmiszerekhez köthető szimbólumokon (például márkajelek, védjegyek), illetve a várható következmények meg­ ítélésén keresztül. A lélektani tényezők közé tartozik az egyén személyisége, a cselekvést aktivizáló tényezők (az emóció, a motiváció, és az attitűd), illetve a kognitív tényezők, mint az észlelés, a tanulás és a gondolkodás.

A fentiek mellett az élelmiszervásárlási döntéseket jelentősen befolyásolja a fogyasztók értékrendje, életstílusa és a rájuk ható aktuális trendek.

(7)

Az önmagukat tudatos fogyasztónak valló, döntéseiket tájékozottan meghozó vásárlók száma növekszik. Ezzel párhuzamosan napjaink fogyasztóinak életstílusát a magas elvárások mellett a szükségletek gyors kielégítésére törekvés is jellemzi. A rohanó életvitel egyik következményeként a szabadidő fontossága felértékelődik, amely a vásárlási és táplálkozási folyamatok egyszerűsítéséhez vezet.

Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt következményei nyilvánvalóak, mely napjaink­ ban aktívan kommunikált téma. Fontos, hogy a környezeti szempontokat is mérlegeljék a fogyasztók döntéseik során, mely a tudatos fogyasztói csoport döntéseiben tükröződik leginkább. Ennek a vásárlás során keletkező csomagolási hulladékok elkerülése, a mégis keletkező szelektív hulladék visszagyűjtése, az élelmiszer­pazarlás csökkentése, valamint a környezetkímélő megoldások előnyben részesítése egyaránt részét képezik.

Az önmegvalósítás és a döntéshozás szabadságának felértékelődése mellett, a döntést megalapozó rendelkezésre álló hatalmas információtömeg a fogyasztó számára gyakran nehezen átlátható és szűrhető. A médián keresztül felerősített hagyományos táplálkozás esetleges veszélyeinek felismerése, az élelmiszer­biztonsági botrányok, illetve az élel­ miszeripari innovációkkal kapcsolatos, sokszor ismerethiányból fakadó bizalmatlanság növelik a fogyasztók kockázatérzékenységét, amely az előállítókkal kapcsolatos bizalom­ vesztést eredményezheti.

Az információk számos csatornán keresztül érhetik el a fogyasztókat, azonban ahhoz, hogy célba érjen az üzenet, a célcsoport számára legmegfelelőbbet kell alkalmazni. Az élelmiszer­vásárlást befolyásoló tényezők

hatásának mértéke nemzetenként jellegzetessé­ geket mutat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatóságának résztvételével 2016­ban indult két éves EATMOT

(Élelmi-szer-választással és étkezési szokásokkal kapcsolatos pszicho-szociális motivációk,

Psy-cho-social motivations associated with food choices and eating practices) nemzetközi pro­ jekt a fogyasztók élelmiszer választását és a táplálkozási szokásokat befolyásoló tényezők megismerését tűzte ki célul. A projektben részt­ vevő tizennyolc ország munkáját egy portugáliai kutatóközpont (CI&DETS/Escola Superior Agrária

do Instituto Politécnico de Viseu) koordinálta.

Jelen kiadványunk a hazai vizsgálatok eredmé­ nyeit mutatja be.

(8)
(9)
(10)

2. A felmérés

2.1. A felmérés háttere

Az élelmiszer­választást befolyásoló tényezők hatását számos tanulmány vizsgálta különböző speciális kérdőívek (skálák) segítségével. Annak érdekében, hogy a kutatási célhoz leginkább illeszkedő kérdőívet alakítsuk ki, előzetesen számos munkát áttekin­ tettünk. A kialakított kérdőív a nemzetközi partnerek által véleményezésre, majd a portugál koordinátor által validálásra került. A közösen véglegesített kérdőívet minden résztvevő ország nyelvére történő lefordítás után, lakosai körében töltette ki [4, 5]. A kérdőívben adott válaszok önbevalláson alapulnak, az adatgyűjtés során pontos méré­ seket (pl. magasság, testsúly) nem végeztünk.

A hazai vásárlási döntések hátterének megismerése céljából nem, kor, végzettség, lakhelytípus és régiójellemzők alapján reprezentatív megkérdezést készítettünk a 18 és 59 éves hazai lakosság körében (1. ábra). Az NRC NetPanel segítségével többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel 2017 októberében 500 fő részvételével online kérdőíves felmérést végeztük. 0 10 20 30 40 50 60 Férfi Alapf okú 18-29 é vesek 30-39 é vesek 40-49 é vesek 50-59 é vesek Középf okú Felsőf okú Budapest Vár os Közép -Mag yarors zág Nyug at-Ma gyaro rszág Kelet -Mag yarors zág Falu 50 50 46 35 19 18 30 30 30 40 25 27 23 25 52

NEM KOR VÉGZETTSÉG TELEPÜLÉS RÉGIÓ

(11)

2.2. A felmérésben részvevők és az elemzési alcsoportok bemutatása

Két kérdés segítségével szerettünk volna egy általános képet kapni arról, hogy a válasz­ adók mennyire élnek fizikailag aktív életet és mennyire követik az egészséges táplálkozás alapelveit. Saját bevallásuk alapján minden negyedik megkérdezett gyakran vagy rendsze­ resen sportol, és a válaszadók több mint fele csak ritkán, vagy soha. A kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás irányelveihez a célcsoport 38 százaléka igyekszik alkalmazkodni. A további elemzések céljából a mozgás gyakoriságára és a táplálkozás minőségére adott válaszok alapján három alcsoport került kialakításra: egészséges életmódot élők (32%); átlagos életmódot élők (44%) és egészségtelen életmódot élők (24%) (2. ábra).

13 13 17 37 20 mindig gyakran néha ritkán soha Milyen gyakran sportol?

Elemzési alcsoportok

Milyen gyakran tartja be az egészséges táplálkozás alapelveit étkezései során?

36 34

20 4 6

EGÉSZSÉGES

ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK

32 44 24

gyakran (több mint 3 alkalommal egy héten) rendszeresen (2-3 alkalommal egy héten) alkalmanként (egyszer egy héten)

ritkán (kevesebbszer, mint egyszer egy héten) soha

(12)

*Az affinitási index a 18-59 éves lakosság demográfiai összetételétől való eltérést mutatja 3. ábra Az elemzési alcsoportok szocio-demográfiai tényezők szerinti jellemzése (%)

2. A FELMÉRÉS Férfi Alapfo 19-29 évese k 30-39 évese k 40-49 évese k 50-59 évese k Közép fokú Felső fokú Buda pest ros Közép -Mag yarors zág Nyug at-Ma gyaro rszág Kelet -Mag yarors zág Falu 52 48 38 33 29 24 22 36 33 32 27 29 23 21 54 91 109 92 113 95 98 103 99 91 112 89 94 106 113 99 111 89 136 83 45 58 129 77 139 72 113 103 85 97 98 45 55 42 39 19 17 31 30 36 34 23 26 24 28 52 104 96 84 94 149 135 74 118 82 105 106 106 103 84 103 55 45 63 29 9 10 39 23 55 22 29 28 19 24 51

NEM KOR VÉGZETTSÉG TELEPÜLÉS RÉGIÓ

EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK n=121 n=221 n=158 affinitás* affinitás* affinitás*

(13)

Az elemzési alcsoportok további vizsgálata alapján elmondható, hogy egészségtelen életmódot leginkább a 30 év alattiak, a férfiak, az alapfokú végzettségűek, valamint a falvakban élők folytatnak. Az egészséges életmód elsősorban a felsőfokú végzettségű­ ekre és a budapestiekre jellemző (3. ábra).

*Habár a mintában az önbevalláson alapuló válaszok alapján egészségtelen életmódot

élők aránya csak 24%, a testsúly és magasságadatok alapján számított testtömeg-index

(Body Mass Index, BMI) szerint a 18-59 éves lakosság több mint fele túlsúlyos (29%)

vagy elhízott (24%). A 4. ábrán látható, hogy az egészséges, vagy átlagos életmódot élő

kategória esetén sem alakulnak jobban az arányok: az ide tartozó válaszadók 33 és 29 százaléka túlsúlyos és 20, illetve 26 százaléka elhízott a BMI index alapján.

4. ábra A kutatási minta és az elemzési alcsoportok testtömeg-index szerinti jellemzése (%)

A hazai felnőtt lakosság egészséges táplálkozással kapcsolatos tájékozódásának leg­ gyakoribb forrása az internet (91 százalék), illetve a család és barátok (83 százalék) melyek nem feltétlenül a leghitelesebb információforrások a témában. Az egészséges életmódot élők minden platformot magasabb arányban használnak ismeretszerzés céljából, mint az egészségtelen életmódot élők, melyből látszik a magukat tudatos fogyasztóknak valló fogyasztók jelentősebb információkeresési hajlandósága (5. ábra).

EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK Kórosan sovány

(BMI<18,5) Normál(18,5<BMI<25) Túlsúlyos(25<BMI<30) Elhízott(BMI>30)

3 5 4 1 44 45 41 46 29 25 29 33 24 26 26 20

(14)

2. A FELMÉRÉS Magaz in ó, kö nyv, újság Intern et Csalá d, bará tok Televí zió Egész ségkö zpont, kórhá z, orvo s dió Iskola EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK Szokott innen informálódni Soha nem informálódik innen Szokott innen informálódni Soha nem informálódik innen Szokott innen informálódni Soha nem informálódik innen Szokott innen informálódni Soha nem informálódik innen 75 83 74 70 42 91 62 25 17 26 30 58 9 38 69 72 66 57 38 86 54 31 28 34 43 62 14 46 75 85 76 75 45 92 61 25 15 24 25 55 8 39 81 89 79 73 43 94 69 19 11 21 27 57 6 31 Gyümölcs diéta Vegetáriánus étrend Flexitarianizmus Vegán étrend Nyers diéta Általános étrend

(15)

A megkérdezettek közel 80 százaléka nem folytat semmilyen diétát. Akik mégis, azok elsősorban a kalória korlátozás módszerében hisznek. A diétázók az egészséges életmódot élők csoportjában vannak a legnagyobb arányban. Körükben is a kalóriakorlátozás a legnép­ szerűbb (6. ábra).

6. ábra A leggyakrabban folytatott diéták az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

A válaszadók bevallása szerint tízből négyen szenvednek valamilyen krónikus betegségben. Bár a legnagyobb arányban a magas vérnyomást (20%) és az elhízást (14%) említették, fontos észrevenni, hogy az önbevalláson alapuló testtömeg és testsúly alapján számított BMI tekintetében a válaszadók 24 százaléka elhízott, viszont csupán 14 százalék van tisztában azzal, hogy számára ez valós problémát jelent. Az egészséges életmódot élők körében kevésbé gyakoriak a krónikus betegségek (7. ábra).

Kalória korlátozás/ Testsúly kontroll Gyümölcs diéta Vegetáriánus étrend Flexitarianizmus Vegán étrend Nyers diéta Vallási szabályokhoz igazodó étrend Egyéb diétás étrend Általános étrend 11 3 2 2 1 1 0 7 77 9 6 5 3 3 0 0 2 81 8 1 2 1 0 0 0 6 83 17 3 2 1 1 1 0 14 67 EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(16)

7. ábra A leggyakrabban előforduló krónikus betegségek az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%) A megkérdezettek 11 százaléka állította, hogy valamilyen élelmiszer érzékenységtől (allergia vagy intolerancia) szenved. Az ételallergiával és ­intoleranciával rendelkező fogyasztók ará ­ nyáról kevés pontos adat áll rendelkezésre, viszont a jelenleg ismert adatokhoz viszonyítva a jelen felmérés alacsonyabb értékeket eredményezett. A legtöbben a laktózintoleranciát említették (6%), bár egyes mérések szerint ez az érték a magyar lakosságon belül jóval magasabb is lehet. Annak ellenére, hogy a felmérésbe nem került gluténérzékenységgel rendelkező válaszadó, egyes felmérések szerint a lakosság kb. 0,5­1 százalékát érinti [6, 7].

8. ábra A leggyakrabban előforduló élelmiszer érzékenység az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

2. A FELMÉRÉS Magas vérnyomás Elhízás Cukorbetegség Magas koleszterinszint Szív- és érrendszeri betegség Gyomorbetegség Bélrendszeri rendellenességek Egyéb krónikus betegség Nem szenved krónikus betegségben 20 14 8 7 6 5 4 7 58 24 23 8 9 9 4 6 9 51 23 15 7 7 6 6 3 6 57 14 7 9 5 4 3 5 6 65 EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK Laktóz Mogyoró/ dióféle Tejfehérje Rákfélék Glutén Nem szenved élelmiszer allergiától intoleranciától Egyéb élelmiszer allergia, intolerancia 6 2 1 1 0 2 89 1 3 2 2 0 2 92 10 2 1 0 0 3 86 5 1 1 0 0 1 91 EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(17)
(18)

3. Az élelmiszer-választásra

ható tényezők

A 21. században a táplálkozás és az élelmiszerek kiválasztása már nem pusztán csak biológiai szükségleteink kiegészítéséről szól, hanem egy komplex folyamat eredménye. A kutatásban attitűdállításokkal vizsgáltuk az élelmiszerek kiválasztásának folyamatát, melyeket hat fő tényező köré csoportosítottunk. A különböző tényezők mellé egy index­ számot is rendeltünk, hogy kiderüljön, melyik van nagyobb hatással (determináltság) a hazai lakosság táplálkozására.

MÉDIA TUDATOSSÁG PSZICHÉS TÉNYEZŐK GAZDASÁGI TÉNYEZŐK SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

(19)
(20)

3.1. Tudatosság

Ebbe az attitűdrendszerbe olyan állítások tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság tagjainak táplálkozását mennyire határozzák meg különböző ismeretek, táplálkozással kapcsolatos hitek.

Tipikus attitűdállítások:

„Az egészséges étrend a kalóriaszámoláson alapszik.”

„Soha nem kellene zsíros ételeket fogyasztanunk.”

Az egészségtudatos emberekre inkább jellemző, hogy különböző táplálkozással kapcsolatos ismeretek, hitek alapján szervezik meg étkezésüket. Az egészségtudatosság szempontjából átlagosnak tekinthető alcsoport tagjaira is inkább a tudatosság jellemző, természetesen kevésbé, mint az elkötelezettekre (9. ábra).

9. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a tudatosság mentén (%)

3. AZ ÉLELMISZER-VÁLASZTÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK

-2,4 10,7 14,8

EGÉSZSÉGTELEN ÁTLAGOS EGÉSZSÉGES

(21)

Részletesebben vizsgálva az állításokra adott válaszokat, a válaszadók leginkább azokkal a kijelentésekkel értettek egyet, melyek szerint az egészséges táplálkozás alapját a zöld­ ségek és a gyümölcsök jelentik (85%), valamint hogy az egészséges étrend feltétele a változatosság és a kiegyensúlyozott táplálékbevitel (76%). Ennek ellenére a válaszadók mindössze 39 százaléka vélekedett úgy, hogy általában egészséges és kiegyensúlyozott étrendet követ.

Az egészséges életmódot követő csoportnál valamivel jobban alakulnak az arányok e téren, mint a másik kettőnél, de a vélekedések és a táplálkozási gyakorlat között még körükben is eltérés mutatkozik. 90 százalékuk ért egyet a zöldség­gyümölcs alapú étrend fontosságával, 86 százalékuk a kiegyensúlyozott és változatos étrend egészségességé­ vel, de csak 59 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott étrendet követi.

Az egészségtelen életmódot folytatók táplálkozása kevéssé épül fel „elvek, vagy ismeretek mentén”. Ezt mutatja az is, hogy ők például gyakrabban fogyasztanak annak ellenére is bizonyos ételeket, hogy tudják, az megemeli a koleszterin­ vagy vércukorszintjüket. Pozitív hozzáállásként értékelhető, hogy bizonyos ételek teljes kizárásának szükséges­ ségében kevesen hisznek (pl. „Soha nem kellene cukros ételeket fogyasztanunk”, „Soha nem kellene zsíros ételeket fogyasztanunk”) (10. ábra).

(22)

10. ábra A tudatossággal kapcsolatos attitűdállításokkal való egyetértés mértéke az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

3. AZ ÉLELMISZER-VÁLASZTÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK

A gyümölcsök és a zöldségek az egészséges táplálkozás nagyon fontos részét képezik.

Az egészséges étrendnek kiegyensúlyozottnak, változatosnak és teljesnek kell lennie.

Fontos számomra, hogy olyan élelmiszereket fogyasszak, amelyek megőrzik az egészségemet. Fontos számomra, hogy a napi étrendem sok vitamint és ásványi anyagot tartalmazzon. Kis mennyiségben mindent ehetünk.

Kerülöm a genetikailag módosított összetevőket tartalmazó élelmiszert.

Próbálok olyan ételeket fogyasztani, amelyek nem tartalmaznak adalékanyagokat. Vannak olyan ételek, amelyeket rendszeresen fogyasztok, akkor is ha megemelik a koleszterinszintemet.

Vannak olyan ételek, amelyeket rendszeresen fogyasztok, akkor is ha megemelik a vércukorszintemet. Általában egészséges és kiegyensúlyozott az étrendem. Úgy gondolom, hogy a tradíciók fontos szerepet játszanak az egészséges táplálkozásban. Nagyon aggódom az általam fogyazstott élelmiszerek higéniája és biztonsága miatt. Úgy gondolom, hogy a bioélelmiszerek egészségesebbek.

Fontos számomra, hogy étrendem alacsony zsírtartalmú legyen. Kerülöm a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, mert alacsonyabb a tápértékük. Soha nem kellene cukros ételeket fogyasztanunk.

Az egészséges étrend a kalóriaszámoláson alapszik.

Soha nem kellene zsíros ételeket fogyasztanunk. 85 77 76 53 53 49 44 43 43 39 37 33 30 26 24 20 77 63 78 34 33 41 54 26 85 79 73 53 52 51 39 45 90 86 78 68 69 54 42 55 55 17 44 30 28 15 19 17 39 37 32 32 31 29 23 17 39 59 39 35 30 31 28 26 17 14 16 14 16 16 17 11

Átlagon aluli egy

etértés Átlagon f elüli egy etértés EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(23)

3.2. Pszichés tényezők

Ebbe az attitűdrendszerbe olyan állítások tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság tagjainak táplálkozását mennyire határozzák meg a különböző pszichés tényezők. Tipikus attitűdállítás:

„Amikor magányosnak érzem magam, evéssel vigasztalódom.”

„Amikor lehangolt vagyok, több édességet kívánok.”

A vizsgált alcsoportok mindegyikére igaz, hogy a pszichés tényezők kevéssé határozzák meg azt, hogy milyen ételeket, italokat választanak (determináltságok negatív előjelet kaptak). Az egészségtelenebb életmódot folytatókra azonban valamelyest jellemzőbb a hangulat által vezérelt étkezés (11. ábra).

11. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a pszichés tényezők mentén (%)

Az egészséges életmódot élőkre inkább jellemző, hogy odafigyelnek súlyukra, illetve arra, hogy az éppen aktuális érzelmi állapotuk ne befolyásolja táplálkozási döntéseiket. Az egész­ ségtelen életmódot folytató fogyasztók hangulatingadozásai viszont jelentőseb ben befo ­ lyásolják táplálkozásukat, például lehangoltság esetén jellemzőbb, hogy édességért, vagy éberség fenntartására koffein tartalmú italokért nyúlnak (12. ábra).

-20,2 -18,8 -10 EGÉSZSÉGTELEN ÁTLAGOS EGÉSZSÉGES PSZICHÉS TÉNYEZŐK

(24)

12. ábra A pszichés tényezővel kapcsolatos attitűdállításokkal való egyetértés mértéke az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

3. AZ ÉLELMISZER-VÁLASZTÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK

13 17 15 9

Az ételek jó közérzetet biztosítanak számomra. Gyakran fogyasztok olyan ételeket, italokat melyek segítenek ébren tartani (pl. kávé, kóla, energiaital).

Amikor unatkozom, többet eszem.

Általában olyan ételeket eszem, amelyek segítenek odafigyelni a súlyomra. Amikor lehangolt vagyok, több édességet kívánok.

Gyakran fogyasztok olyan ételeket, amelyek segítenek az ellazulásban (pl. bizonyos teák, vörösbor).

Az ételek számomra segítenek leküzdeni a streszt. Furcsának tartom, hogy egyes emberek édesség után sóvárognak.

Az étkezés számomra érzelmi vigaszt nyújt.

Amikor magányosnak érzem magam evéssel vigasztalódom.

45 42 28 26 25 24 19 18 17 43 55 39 32 16 29 22 20 45 42 22 25 23 23 18 14 45 33 29 24 35 21 16 20 19 17 14

Átlagon aluli egy

etértés Átlagon f elüli egy etértés EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(25)

3.3. Gazdasági tényezők

Ebbe az attitűdrendszerbe olyan állítások tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság tagjainak táplálkozását mennyire határozzák meg a különböző gazdasági tényezők. Tipikus attitűdállítás:

„Élelmiszer-választásnál a fő szempont számomra az alacsony ár.”

„Általában akciós élelmiszereket vásárolok.”

A hazai lakosság körében egyértelmű kapcsolat rajzolódik ki az életmód minősége, valamint a gazdasági tényezők között. Az egészségtelenebbek körében magasabb az alacsony státuszúak aránya, így ők érzékenyebbek a gazdasági hatásokra (13. ábra).

13. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a gazdasági tényezők mentén (%)

Az egészségtelen csoportra sokkal jellemzőbb, hogy az élelmiszer kiválasztásának legfőbb jellemzője annak ára, kényelme, könnyű elkészíthetősége, kényelmes beszerezhetősége. Mindemellett ezen fogyasztók a legérzékenyebbek az akciókra. Ezzel szemben az egész­ ségtudatosan élők jóval nagyobb arányban vásárolnak friss zöldségeket, mint kevésbé fitt társaik. Azonban mindhárom csoport egyetértett azzal az állítással, hogy az egészséges étrend drága (14. ábra).

0,7 6,7 15,5 EGÉSZSÉGTELEN ÁTLAGOS EGÉSZSÉGES GAZDASÁGI TÉNYEZŐK

(26)

14. ábra A gazdasági tényezővel kapcsolatos attitűdállításokkal való egyetértés mértéke az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

3. AZ ÉLELMISZER-VÁLASZTÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK

64 64 56 43 41 39 35 15 51 61 55 51 49 44 46 22 68 64 58 41 39 38 38 14 69 65 55 40 36 34 23 11

Főzéshez gyakrabban vásárlok friss zöldséget, mint fagyasztottat.

Általában jó ár-érték arányú élelmiszereket választok.

Azért vásárolom az általam választott termékeket, mert kénylemesen beszerezketőek. Általában olyan élelmiszereket vásárlok, amelyeket könnyű elkészíteni. Úgy gondolom, hogy az egészséges étrend drága.

Általában akciós élelmiszereket vásárlok

Élelmiszer-választásnál fő szempont számomra az alacsony ár

Vásárlás során a kész, vagy félkész ételeket részesítem előnyben.

Átlagon aluli egy

etértés Átlagon f elüli egy etértés EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(27)

3.4. Szociális tényezők

Ebbe az attitűdrendszerbe olyan állítások tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság tagjainak táplálkozását mennyire határozzák meg a különböző szociális tényezők. Tipikus attitűdállítás:

„Amikor társaságban vagyok, többet eszem, mint általában. ”

„Az étkezés a közösségi élet és az örömszerzés ideje.”

A szociális tényezők determináltságának negatív előjele jelzi, hogy azok gyenge hatást gyakorolnak a hazai fogyasztók vásárlási döntéseire. Mindemellett az alcsoportok között a szociális tényezők mentén található a legkisebb eltérés (15. ábra).

15. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a szociális tényezők mentén

Azonban, ha az egyes állításokat külön­külön vizsgáljuk, érdekes különbségeket talál­ hatunk az eltérő életmódúak között. Míg az egészségtudatosaknak a társaságban étkezés inkább örömöt nyújt, addig az egészségtelen életmódot folytatóknak a közösségi élmény az átlagosnál nagyobb mennyiségű táplálékbevitelt jelent. Talán ennek hatására ez a csoport sokkal jobban szeret egyedül enni. A társadalmi elvárások is e csoportot nyomják leginkább, emiatt bizonyos élelmiszereket csak azért fogyasztanak, mert azt a környezet elvárja tőlük. A legnagyobb egyetértés az újdonságokra való nyitottsággal kapcsolatban volt – ez leg­ inkább az egészséges, vagy átlagos életmódot élőkre jellemző (16. ábra).

-15,1 -13,4 -10,7

EGÉSZSÉGTELEN ÁTLAGOS EGÉSZSÉGES

SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK

(28)

16. ábra A szociális tényezővel kapcsolatos attitűdállításokkal való egyetértés mértéke az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

3. AZ ÉLELMISZER-VÁLASZTÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK

Átlagon aluli egy

etértés

Szeretek új ételeket kipróbálni, amelyek nem ismertek számomra.

A szezonális ételeket szoktam választani.

Az étkezés a közösségi élet és az örömszerzés ideje.

Amikor társaságban vagyok többet eszem általában Fontos számomra, hogy az étel amit megeszem hasonló legyen ahhoz, amit gyermekkoromban ettem.

Egyedül szeretek enni.

Általában divatosnak számító ételeket választok. Azért eszem bizonyos ételeket, mert más emberek is eszik (kollégák, barátok, család).

Bizonyos élelmiszereket azért eszem, mert elvárják tőlem, hogy megvegyem. 51 36 34 34 23 18 13 10 36 28 37 26 28 28 15 12 55 39 32 34 22 18 12 11 58 38 34 40 20 12 12 6 11 12 11 10 Átlagon f elüli egy etértés EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(29)

3.5. Környezettudatosság

Ebbe az attitűdrendszerbe olyan állítások tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság tagjainak táplálkozását mennyire határozza meg a környezetükre való odafigyelés. Tipikus attitűdállítás:

„Vásárlásnál azokat az élelmiszereket részesítem előnyben, amelyekhez minimális csomagolást használnak.”

„Főzés során odafigyelek a mennyiségre, hogy elkerüljem az élelmiszerpazarlást.”

Az egészségtelen életmódot folytatók nem csak magukra nem, de a környezetre sem fordítanak kellő figyelmet, ha a táplálkozásról van szó. Ugyanakkor érdekes eredmény, hogy az átlagos életvitelt élő fogyasztók az egészségtudatos társaikkal szemben valamivel nagyobb figyelmet fordítanak környezetükre (17. ábra).

17. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a környezettudatosság mentén

A környezettudatosságra vonatkozó állítások közül csupán kettővel értettek egyet a meg­ kérdezettek. Az élelmiszer­pazarlás elkerülése honfitársaink 62, míg a termékek hazai eredete 48 százalékuk számára fontos szempont – bár ez utóbbi tényező nem csak a környezetvédelmi szempontok miatt lehet fontos a fogyasztók számára.

A környezettudatossághoz kapcsolódó kérdések között található két etikai szempontokat vizsgáló kérdés is: az állatjóléti szempontok, valamint az emberi jogok figyelembe vétele. Mindkét állításra igaz, hogy bár Nyugat­Európában egyre inkább erősödő trendről van szó [8], addig Magyarországon egyelőre ez kevéssé érdekli a fogyasztókat. Érdekes, hogy az e téren érzékenyebb válaszadók szintén nem az egészségtudatos csoportból kerülnek ki, hanem az átlagos életmódot élők csoportjából.

Összességében elmondható, hogy a környezettudatos szemlélet a hazai lakosság vásárlási döntéseit kevésbé befolyásolja (18. ábra).

KÖRNYEZET-TUDATOSSÁG

-11,5 0 4,2

(30)

Átlagon aluli egy

etértés

Fontos számomra, hogy az általam fogyazstott élelmoiszer.

Vásárlásnál azokat az élelmiszereket részesítem előnyben, amelyekhez minimális csomagolást használnak. Azokat az ételeket részesítem előnyben, melyek elkészítésénél állatjóléti szempontokat figyelembe vettek. Fontos számomra, hogy az élelmiszer, amit megeszek, környezetkímélő módon legyen csomagolva.

Olyan élelmiszereket választok, amelyeket olyan országokban állítottak elő, ahol az emberi jogokat nem sértik. Elkerülöm azokat az éttermeket, amelyek nem gondoskodnak a megmaradt élelmiszerek hasznoításáról 62 48 33 30 27 24 44 31 24 24 25 23 66 55 34 31 31 25 69 51 38 33 22 22 Átlagon f elüli egy etértés 23 18 25 23 Főzés során odafigyelek a mennyiségre, hogy elkerüljem az élelmiszer pazarlást. EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

18. ábra A környezettudatosság tényezővel kapcsolatos attitűdállításokkal való egyetértés mértéke az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

(31)

3.6. Média

Ebbe az attitűdrendszerbe olyan állítások tartoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság tagjainak táplálkozását mennyire befolyásolja a média.

Tipikus attitűdállítás:

„Vásárlás során inkább elolvasom a termék címkét, mint hogy a reklámoknak higgyek.” „Élelmiszervásárláskor nem érdekelnek a

bolti marketingkampányok. ”

A média, illetve a reklámok hatása sokszor nem tudatosul az emberekben. Ez ebben a kutatásban is megmutatkozik, hiszen a válaszok alapján a média és a reklámok azok a tényezők, melyek legkevésbé hatnak a lakosság táplálkozási szokásaira, és a lehetséges válaszok értékeléséből látszik, hogy a megkérdezettek elutasítóak a reklámok befolyásoló hatásával szemben (19. ábra).

19. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a média tényező mentén (%)

Természetesen itt is láthatóak különbségek. Az egészségtudatos életmódot folytatók sokkal kevésbé „engedik”, hogy a reklámok befolyásolják tudatos életüket. Helyette hite­ lesebbnek vélik a termékek címkeinformációit (20. ábra).

MÉDIA

EGÉSZSÉGTELEN ÁTLAGOS

EGÉSZSÉGES

(32)

20. ábra A média tényezővel kapcsolatos attitűdállításokkal való egyetértés mértéke az elemzési alcsoportokon és a teljes mintán belül (%)

Élelmiszer-vásárláskor nem érdekelnek a bolti marketing kampányok.

Élelmiszer-választás során fontosnak tartom a termékek márkáját. A reklámok vágyat ébresztenek bennem bizonyos élelmiszerek elfogyasztására. Próbálom a promóciók, vagy leárazások idejére ütemezni a vásárlásom.

Általában olyan élelmiszerket veszek, amelyek akaratlanul is felkeltik a figyelmemet (pl. szemmagasságban vannak figyelemfelkeltő a színe, tetszetős a csomagolása). Eszem, amit eszem, mert ezeket látom a hirdetésekben és a televízió reklámokban. 60 51 38 32 20 17 46 51 34 27 21 24 62 50 42 35 21 17 67 52 34 30 16 11 Átlagon f elüli egy etértés 12 16 14 6

Vásárlás során inkább elolvasom a termék címkét, mint hogy a reklámoknak higgyek.

Átlagon aluli egy

etértés

Élelmiszer-vásárláskor nem érdekelnek a bolti marketing kampányok.

Élelmiszer-választás során fontosnak tartom a termékek márkáját. A reklámok vágyat ébresztenek bennem bizonyos élelmiszerek elfogyasztására. Próbálom a promóciók, vagy leárazások idejére ütemezni a vásárlásom.

Általában olyan élelmiszerket veszek, amelyek akaratlanul is felkeltik a figyelmemet (pl. szemmagasságban vannak figyelemfelkeltő a színe, tetszetős a csomagolása). Eszem, amit eszem, mert ezeket látom a hirdetésekben és a televízió reklámokban. 60 51 38 32 20 17 46 51 34 27 21 24 62 50 42 35 21 17 67 52 34 30 16 11 Átlagon f elüli egy etértés 12 16 14 6

Vásárlás során inkább elolvasom a termék címkét, mint hogy a reklámoknak higgyek. EGÉSZSÉGTELEN ÉLETMÓDOT ÉLŐK ÁTLAGOS ÉLETMÓDOT ÉLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOT ÉLŐK 18-59 ÉVESEK

(33)

3.7. A felmérés eredményeinek összegzése

Napjaink rohanó világában kiemelten fontos, hogy az emberek egészségük megőrzése érdekében tudatosságot vigyenek az életükbe. E tudatosság két alapköve a rendszeres testmozgás, valamint a táplálékok helyes megválasztása. Nem mindegy azonban, hogy a fogyasztók helyesen ítélik­e meg a saját életmódjuk minőségét.

A felmérés szerint a testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás kevéssé része éle-tünknek. A válaszadókat megkérdeztük arról, hogy milyen gyakran sportolnak és mennyire

követik az egészséges táplálkozás irányelveit. A hazai felnőtt lakosság döntő többsége ritkán, vagy soha nem végez testmozgást, és 26 százalékuk vallja, hogy rendszeresen, vagy gyakran – heti két alkalommal, vagy annál többször – mozgatja meg magát.

A kiegyensúlyozott táplálkozás kapcsán jobbnak ítélték meg a saját gyakorlatukat a vá­ laszadók, ugyanis a megkérdezetteknek csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy soha, vagy csak ritkán számít neki, hogy az egészséges étrendnek megfelelő étel kerüljön a tányérjára.

Az egészséges táplálkozásra vonatkozó állítások alapján kiderült, hogy a hazai lakosság a zöldség- és gyümölcstartalmú étrendet azonosítja leginkább az egészséggel, valamint a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozást gondolják az egészséges étrendnek meg-felelőnek. Ez a vélekedés egybecseng a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által

kidolgozott Okostányér® ajánlással [9]. Azonban a saját táplálkozási gyakorlatukra

vo-natkoztatva már kevésbé érezték jellemzőnek, hogy teljesülnek az egészséges étrend alapelvei.

A megadott testsúlyból és magasságból kalkulált testtömeg­index alapján a válaszadók 53 százaléka a túlsúlyos (29%) vagy elhízott (24%) kategóriába tartozik, míg plusz kilóit valós egészségügyi problémának alig 14 százalékuk véli, ami azt mutatja, hogy a magyar

fogyasztók nem mérik fel jól, túlságosan optimistán ítélik meg az életmódjuk egészség-ükre gyakorolt hatását.

A testmozgás és az egészséges táplálkozás önbevalláson alapuló gyakoriságai alapján létrehoztunk egy háromosztatú változót, mely megmutatja, hogy a két tényező alapján az adott egyén mennyire él egészséges életmódot. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a magyarok negyede úgy ítéli meg, hogy egészségtelen életmódot, 44 százaléka átlagos életmódot, míg 32 százaléka egészséges életmódot él. Egészségtelenül elsősorban a 30 év alattiak, a férfiak, az alapfokú végzettségűek, valamint a vidéki életmódot folytatók élnek. Az egészséges életmód egyértelműen a magasabb státuszú emberekre jellemző; köreikben felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők.

(34)

A 18-59 évesek 42 százaléka szenved valamilyen krónikus betegség tünetétől. A magas vérnyomás és az elhízás a leggyakoribb egészségügyi probléma, amelyet a cukorbetegség és a magas koleszterinszint követ. Az egészségtelen életmódot élők körében 50 százalékos

arányban fordul elő valamilyen krónikus betegség, míg ez az arány „csak” 35 százalék az egészségtudatosak esetében.

Az általánostól eltérő étrendeket önkéntesen kevesen követnek. A legnépszerűbb a kaló­

riakorlátozáson és a testsúly kontrolon alapuló diéta, amelyet minden tizedik honfitársunk próbál követni. A vizsgált alcsoportok között az étrend tekintetében is különbségek figyelhetők meg. Az egészségtelenek 19 százaléka, míg a tudatosabbak 33 százaléka folytat valamilyen diétát. Ételallergiáról a megkérdezettek 11 százaléka számolt be. A leg­ gyakoribb allergén összetevő hazánkban a laktóz.

A felmérés kérdései hat témakör mentén vizsgálták a fogyasztók élelmiszerválasztási döntéseire ható tényezőket. Az állításokkal való egyetértés mértéke alapján a hazai

lakos-ság élelmiszervásárlási döntését legjelentősebben a táplálkozással kapcsolatos hitek és tudatosság mértéke, valamint a gazdasági tényezők befolyásolják (21. ábra).

MÉDIA TUDATOSSÁG PSZICHÉS TÉNYEZŐK GAZDASÁGI TÉNYEZŐK SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK KÖRNYEZETTUDATOSSÁG -20 0 20

21. ábra Az elemzési alcsoportok determináltsága a vizsgált tényezők mentén

(35)

A felmérés eredményei alapján látható, hogy a jó ár­érték arányú termékek preferálásában viszonylag egyetértenek az alcsoportok, azonban a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy az egészséges életmód drága. Összességében viszont elmondható, hogy az egészség­ telen életmódot folytatók gyakrabban vásárolnak akciós termékeket, és árérzékenyebbek, ha az ételek kiválasztására kerül sor, valamint a kényelmi szempontok is az ő esetükben befolyásolják erősebben a döntéseket.

A környezettudatosság szempontjainak jelentősége a tudatos vásárlók körében egyre inkább terjedőben van, azonban az ilyen jellegű tudatos gondolkodás a hazai lakosság döntéseit egyelőre gyengén befolyásolja. Érdekes megfigyelni, hogy a válaszadók közül kevésbé az egészséges életmódot követőkre, mint inkább az átlagos életvitelt folyta­ tókra jellemző, hogy odafigyelnek az élelmiszer­pazarlás, vagy a nem környezetbarát csomagolások elkerülésére.

(36)

Az állatjóléti szempontok, valamint az emberi jogok figyelembevétele Nyugat­Európában egyre erősödő trendként jelenik meg [8]. Magyarországon egyelőre ez kevéssé izgatja a fogyasztókat. Érdekes, hogy az e téren érzékenyebb válaszadók szintén nem az egészség­ tudatos csoportból kerültek ki, hanem az átlagos életmódot élők csoportjából.

A táplálkozásnak is megvan a közösségi jellege, azonban a szociális hatások kevésbé determinálják azt. A különböző életmódot élők számára mást jelent a közösségi jelleg. Az egészségtelenül élők mértéktelenebbé válnak, míg az egészségtudatosak inkább örömforrásként tekintenek a közös étkezésekre.

A pszichés tényezők, valamint a média hatása kevésbé tudatosul a fogyasztókban, azonban az alcsoportokon belül érdekes eltérések fedezhetőek fel. A pszichés tényezők esetében például az egészségtelen életmódot élők saját bevallásuk szerint gyakrabban fogyasztanak édességet, ha lehangoltak és gyakrabban fogyasztanak koffeintartalmú italokat, amikor fáradtak. A média is inkább erre a csoportra hat. A címkeinformációk olva­ sását inkább az átlagos, vagy egészséges életmódot élők részesítik előnyben a reklá­ mokkal szemben.

Összességében elmondható, hogy az önbevalláson alapuló táplálkozás és sportolás gya­ ko risága alapján kialakított életmód csoportok (egészségtelen, átlagos, egészséges) között egyértelmű különbségek mutathatók ki a táplálkozást befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos attitűd mentén. Azon kérdések mentén viszont, amelyekből az egészségesebb életvitel gyakorlatban való megvalósulása tükröződik, a csoportok között határozottan kisebb különbség azonosítható. Így a fogyasztók edukálása (pl. olcsó is lehet egészséges) mellett, érdemes olyan ösztönző eszközök alkalmazása is, amely a vásárlás helyén (pl. termékkihelyezés, kóstoltatás), vagy közvetlenül a terméken elhelyezett könnyen érthető információ (pl. környezetbarát csomagolás), üzenet (pl. Ennek a terméknek a meg­ vásárlásával 3 fa életét mentetted meg!) alkalmazásával segíti a vásárlót a cselekvésben, azaz a termékválasztásban mindezt a jelölési rendlettel (1169/2011/EU rendelet) [10] összhangban, a fogyasztó megtévesztése nélkül.

Emellett a szakpolitika részéről elengedhetetlen az élelmiszeripari innovációt ösztönző és a megnövekedett kihívásoknak való megfelelést támogató környezet biztosítása, hogy egyre több olyan hazai termék jelenjen meg a boltok polcain, amely környezetkímélő, egészséges táplálkozást támogató, ugyanakkor elérhető árú, és könnyen elkészíthető választást jelenthet a minél szélesebb fogyasztói réteg számára.

A helyes táplálkozás azonban csak az egyik pillére az egészséges életmódnak – a megfelelő gyakoriságú testmozgás szükségességének tudatosítása nélkülözhetetlen az elhízás meg­ előzése és az egészség hosszú távú megőrzése érdekében.

(37)

[1] Kárpáti L., Lehota J. (2007): Agrármarketing. Debreceni Egyetem Agrár­ és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen.

[2] Lehota, J. (2004): Az élelmiszerfogyasztói magatartás hazai és nemzetközi trendjei.

Élelmiszer Táplálkozás Marketing, 1 (1­2), pp. 7­13.

[3] KSH (2018): Háztartások fogyasztása 2018 I. félév. Statisztikai tükör, 2018. november 8. [4] Ferrão A. C., Guiné R.P.F., Correia P., Ferreira M., Duarte J., Lima, J. (2018): Development

of a Questionnaire to Assess People’s Food Choices Determinants. Current Nutrition &

Food Science, 14, pp. 1­15

[5] Ferrão A.C., Guiné R.P.F., Correia P., Ferreira M., Cardoso A. P., Duarte J., Lima J. (2018): Perceptions towards a healthy diet among a sample of university people in Portugal.

Nutrition & Food Science, 48(4), pp. 669–688.

[6] EFSA (2014): Scientific Opinion on the evaluation of allergenic foods and food ingredients for labelling purposes. EFSA Journal, 12(11):3894.

[7] EFSA (2010): Scientific Opinion on lactose thresholds in lactose intolerance and galactosaemia. EFSA Journal, 8(9):1777.

[8] EFSA (2019): Special Eurobarometer. Food safety in the EU. European Commission. [9] MDOSZ (2017): OKOSTÁNYÉR®.

https://mdosz.hu/uj­taplalkozasi­ajanlasok­okos­tanyer/

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmisze­ rekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Unió

(38)
(39)
(40)

Köszönetnyilvánítás

A munkát a CI&DETS Research Centre (IPV ­ Viseu, Portugal) PROJ/CI&DETS/2014/0001 nemzetközi project keretében végeztük. Köszönjük az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. kutatás során végzett munkáját.

(41)

Szerző: Dr. Szűcs Viktória, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Hámori Judit, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Raquel P. F. Guiné, CI&DETS/Escola Superior Agrária do

Instituto Politécnico de Viseu

Kreatív vezető: Nagy­Tószegi Bálint

Grafikai tervező, tördelő: Kezes Zsófia Réka

Kiadja: © Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – minden jog fenntartva

(42)

A VIDÉKI TÉRSÉGEKBE BERUHÁZÓ EURÓPA 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.

Telefon: +36 80 900 365 ugyfelszolgalat@nak.hu www.nak.hu

Referências

Documentos relacionados

Subestação de utilização (tipo Predial, Comercial ou Industrial): São subestações localizadas em edifícios residenciais, comerciais ou em indústrias, e são destinadas

Ao reabrir a sessão, o pregoeiro informou aos presentes que as propostas vencedoras da fase de lances seriam submetidas a exame minucioso por si e pela equipe de apoio... Do exame

O Manual Compras (Procedimento para Aquisição de Materiais e Serviços para Solicitantes, Compradores e Fornecedores), tem como objetivo: orientar os solicitantes e

* 6:19 Boas Novas As notícias de que Deus abriu um caminho por meio de Cristo para que as pessoas possam ter seus pecados perdoados e vivam com Deus. Quando as pessoas aceitam

Dentre os problemas identificados durante o pré-processamento dos dados, é importante destacar: muitos atributos estão presentes na base de dados, porém nem

12 3 Convergˆ encia para o estado estacion´ ario no mapa log´ıstico-like 13 3.1 Classifica¸c˜ ao de bifurca¸c˜ oes.. 13 3.2 Convergˆ encia para o ponto de equil´ıbrio no mapa

Porém, com o aumento das doses de esterco bovino no substrato acima dos picos de máximo citados para AP, DC e NF, promoveu reduções no crescimento das muda de

Formação de Públicos Estratégicos para a obtenção da Especialização em Igualdade de