1. VIZSGÁLAT: AZ AT1R AZ [11C]KR31173PET RADIOPHARMACEUTIKAI GYÓGYSZEREK SPECIFIKUS KÖTŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ALKALMAZÁSA A KEDVEZMÉNYEKBEN ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÉPLEGÉSBEN 66 7.2 AZ ACE-GÁTLÓ AKUT ÉS KRÓNIKUS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA KUTYA VESE AT1R-BEN. ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÉPBEN 80 8.2 ACE-GÁTLÓ KUTYA VESE AT1R AKUT ÉS KRÓNIKUS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA.
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAR) – beleértve az angiotenzin II-t is – az extracelluláris folyadéktérfogat és a kardiovaszkuláris rendszer egyik legfontosabb szabályozója. A kilépő pozitron - az elektronnal azonos tömegű, de pozitív töltésű - lelassul, majd egy elektronnal egyesül, és a kölcsönös pusztulás során ebből kettő, kb. 1 HEVESY György magyar származású vegyészt 1943-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki "az izotópok nyomjelzőként való felhasználásáért a kémiai folyamatok vizsgálatához". egybeesés), ezáltal jelentős mértékben kiszűrik az egyedi és szórt fotonokat.
A PET vizsgálatok kvantifikációja
Mivel az in vivo képalkotásból adódó zajos adatokból a (viszonylag sok) full-compartment modellek paraméterei csak igen nagy bizonytalansággal becsülhetők meg, a mindennapi gyakorlat számára az ún. Logan grafikus módszerét a reverzibilisen kötött radioligandumok modellezésére, a Patlak módszerrel analóg módon, Logan írta le először (Logan et al. 1990). A vér és szövet időaktivitási görbéire transzformációt alkalmazunk, a teljes eloszlási teret (DV vagy tDV) a transzformált görbe végső szegmensére illesztett egyenes meredeksége adja.
Angiotenzin származékok, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer és azt befolyásoló gyógyszerek
Mindezek mellett maga az angiotenzin II és az ADH - negatív visszacsatolási hurkon keresztül - csökkenti a renin szekréciót. Az angiotenzin II (korábbi nevén: hypertensin vagy angiotonin) az egyik legerősebb érszűkítő az emberi szervezetben, kb. A RAAR-t befolyásoló gyógyszereket, az angiotenzin-konvertáló enzim-gátlókat (ACEI-k) és az AT1-receptor-blokkolókat (ARB-k) széles körben alkalmazzák az orvostudományban.
Az ACEI szedésének korai szakaszában a plazma Ang II jelentős csökkenése figyelhető meg az angiotenzin I - angiotenzin II konverzió blokkolása miatt. Krónikus ACE-gátlás során az Ang II szintje idővel a normál tartományba esik, mivel az ACE-gátlók nem képesek blokkolni az angiotenzin II szintézis alternatív útvonalait (pl. kimáz). Úgy gondolják, hogy az AT1 receptor blokkolók hatékonyabban befolyásolják az angiotenzin II hatását, mint az ACE-gátlók, mivel közvetlenül az AT1R-re hatnak.
Angiotenzin II receptor és altípusai
Angiotenzin receptorok szövetspecifikus eloszlása A vese és vasculaturája
A tumorrészekben mindkét receptor altípus szignifikánsan kisebb számban volt jelen, az AT1R nagyobb arányban (60%), mint az AT2R (40%) (Goldfarb et al. 1994). Ezzel szemben a zona fasciculata és reticularis szegények az Ang II receptorokban a legtöbb emlősben, kivéve a nyulak, juhok és szarvasmarhák mellékveséjét, ahol ezekben a rétegekben mérsékelt vagy nagy AT1R és AT2R sűrűség is mérhető. A velő katekolamin-termelő kromaffin sejtjeiben az AT1R szintje alacsony, míg az AT2R szintje magas, kivéve a humán mellékvesevelőt, ahol az AT2R szintén alacsony.
Összefoglalva elmondható, hogy az Ang II receptorok jelenlétét vizsgálva a különböző fajokban az AT1R-nek az aldoszteron, míg az AT2R-nek a katekolaminok szekréciójában lehet komolyabb szerepe (Allen et al. .. 2000). A patkányszívben az AT1R legmagasabb eloszlása a szívimpulzus-generáló és -vezető rendszerben, a sinus csomópontban, az AV-csomóban (legmagasabb), a His kötegében, míg a pitvari és a kamrai szívizomban alacsony volt (Allen et al. 1990). Az AT1R a patkányagy azon területein lokalizálódott, amelyek fontos szerepet játszanak az adenohipofízis (circumventricularis szervek és paraventricularis magok) vérnyomásának, vízfelvételének és hormontermelésének szabályozásában, míg az AT2 receptor altípus funkciója az agyban nagyrészt ismeretlen. régiók (számos thalamus mag, 3 és 12. agyidegek, corpus geniculatum, cerebellum és cinguláris kéreg) főként fiatal állatokban fordult elő.
 -Ang II autoradiográfiás képe humán vese metszeten: A fehér a kötést, a fekete a hátteret mutatja](https://thumb-eu.123doks.com/thumbv2/9dokorg/19338544.0/21.892.180.712.520.927/autoradiográfiás-humán-metszeten-fehér-kötést-fekete-hátteret-mutatja.webp)
Fokozott receptor- és mRNS-expressziót mutattak ki humán hasnyálmirigy-daganatokban és sejtvonalakban, és AT1R antagonista adásával csökkenteni tudták a tumorsejtek növekedését (Fujimoto et al. 2001). Az immunszuppresszió által kiváltott kísérleti vesesejtes karcinómában magasabb AT1R értékeket mértek, és a tumor progresszióját csökkentette az Ang II inhibitorral (Losartan) végzett kezelés (Maluccio et al. 2001).
Az állatok előkészítése és altatása
Az új környezethez való gyors alkalmazkodás elősegítése érdekében a 2-3. tesztben részt vevő állatokat 1 héttel a vizsgálat előtt a laboratóriumi állatok negyedébe vitték, és speciális "H/D diéta" nevű állateledel etették (Hill's Pet Nutrition, Topeka, KS), amelyhez naponta 60 mekv NaCl-t adtak a normál sóbevitel szabályozására. Az állatokat minden esetben intubáltuk, és a legfontosabb fiziológiai paramétereket (pulzusszám, vérnyomás, oxigénszaturáció, EKG, testhőmérséklet) folyamatosan monitoroztuk. Az artériás radiofarmakon-koncentráció időbeli változásának mérésére (bemeneti funkció) kanült helyeztek az egyik femorális artériába, amelyet az artériás vérnyomás mérésére is használtak.
Egy 24 kg-os Papio anubis páviánt Saffannal (Pitman-Moore, Middlesex, Egyesült Királyság) érzéstelenítettünk 9 mg/kg kezdeti dózissal, és 7 mg/kg/óra értéken tartottuk. Az artériás hozzáférési funkció elérése érdekében kanült helyeztünk az egyik femorális artériába; két perifériás vénát biztosítottak a folyadékpótláshoz, az érzéstelenítés fenntartásához és a radiofarmakon injekcióhoz. A PET-vizsgálatokat GE Advance PET-szkennerrel (GE Medical Systems, Milwaukee, WI) végeztük.
A vesék lokalizálására mobil US (Ultramark 4, Advanced Technology Laboratories, Seattle, WA) készüléket használtak, majd az állatokat úgy helyezték el, hogy mindkét vese a PET kamera látómezejében legyen. 1.4. vizsgálat: A [11C]KR31173 klinikai PET-vizsgálata kutyákon Két dinamikus PET-vizsgálatot végeztek érzéstelenített hím beagle kutyákon (n kg), 135 perces intervallumot hagyva a radiofarmakon két injekciója között. Mindegyik PET-vizsgálat 95 percig tartott, és a következő képfelvételi időket használtuk: négy 15 mp, három 1 perc, három 2 perc, három 5 perc, három 10 perc és kettő 20 perc.
Két hónap eltéréssel ugyanazt az állatot használták a [11C]L-159-884 radiofarmakon vizsgálatára, amelyből 530 MBq-os injektált dózist adtak, átlagosan 243 GBq/µmol fajlagos aktivitással. A két radiofarmakon specifikus kötődését az AT1 receptorhoz PET-vizsgálatokkal mérték a kiinduláskor és az SK-1080 (1 mg/kg iv.) kezelés után (az AT1 receptor blokkolása). A dinamikus PET-vizsgálatok során átlagosan 370 MBq (10 mCi) [11C]L-159,884-et fecskendeztek be, majd 18 felvételi periódus következett, összesen 95 percben (lásd fent).
A transzmissziós felvételek után [15O] vízperfúziós tesztet végeztünk (370 MBq, 30 felvétel/5 perc) a szűkületes és az ellenoldali/kontroll vese véráramlásának összehasonlítására.
PET képfeldolgozás és a radioligand kötés kvantifikációja
Az idő-aktivitás görbéket a vesekéregre a csúcsaktivitás 20%-ánál felrajzolt ROI-kból származtattuk, és meghatároztuk az aktivitás megjelenése és a csúcsaktivitás között eltelt időt is. A radioaktív gyógyszer beadását követő 75-95 perc intervallumban mért aktivitás és a legmagasabb szöveti aktivitás (kb. 5. perc) hányadosa.
Radiofarmakonok vér koncentráció-görbéje, metabolizmusa, szérumfehérjékhez való kötődése és vizelettel való kiválasztódása
A 3. számú vizsgálatban 1-4 héttel a constrictor behelyezése után MR angiográfiát végeztünk a veseartéria szűkület és a veseperfúzió mérésére fentebb részletezett érzéstelenítésben. Az egyes állatok veseartériáinak (szűkület, többszörös/kollateralis artériák stb.) értékeléséhez digitális röntgenkivonásos angiográfiát (DSA) végeztünk standard műtős körülmények között: a klasszikus Seldinger technikával a veseartériákat átszúrtuk. a nyaki artériából. Az összegyűjtött vérmintákat a megfelelő reagenst tartalmazó, előkészített, lezárt és lehűtött csövekben tároltuk, majd centrifugálás után (3000 g, 10 perc) a plazmából nyert 100-100 µl-es mintákat -800 C-on tároltuk.
A plazma aldoszteron szintjét radioimmunoassay módszerrel (Coat-A-Count Aldosterone; Diagnostic Product Corp., Los Angeles, CA) mértük heparinizált csövekben (100 egység heparinnal) gyűjtött duplikált vérminták 200-200 µl plazmájából. A minőségellenőrzést háromszintű aldoszteron kontroll reagens (Lyphochek Hypertension Markers Control; Bio-Rad, Irvine, CA) hozzáadásával biztosítottuk (Szabo et al. 2001; Owonikoko et al. 2004). Az utolsó PET vizsgálat után a kutyákat elaltattuk az AT1R denzitás in vitro szövettani mérésére.
A veseszövetben mért in vitro receptorsűrűség (BBmax) és ligandumaffinitás (Kd) értékeket összehasonlították az in vivo PET során mért adatokkal. A disszekció során a veséket azonnal eltávolítottuk, jeges tálcán kérgi és velős részekre osztottuk, majd folyékony nitrogénnel lefagyasztottuk és -800 C-on tároltuk. Az AT1R denzitás meghatározásához izolált glomeruláris és medulláris frakciókból membránokat készítettek (Mok et al. 2003).
Növekvő [125I]-[Sar1,Ile8]Ang II koncentrációjú vese glomerulus és medulla minták telített radioligandum analízise során a PD-123,319 AT2 receptor blokkoló telítő dózisának (3μM) és 1 μM [Sar1,Val5, Ile8] Ang II (Saralasin) jelenlétében vagy hiányában inkubálva. Abban az esetben, ha az adott változó normális eloszlást mutatott, vagy az esetek száma ezt lehetővé tette, egy- vagy kétmintás Student-féle t-próbát alkalmaztunk. Azokban az esetekben, amikor a Kolmogorov–Smirnov és Shapiro–Wilk tesztek a legtöbb paraméter nem normális eloszlását mutatták, nem paraméteres statisztikai eljárásokat alkalmaztunk: két csoport összehasonlításához a Mann-Whitney tesztet, az értékek közötti statisztikai különbséget használtuk. Ugyanannak az állatnak a két különböző időpontban mért értékét az általunk vizsgált Wilcoxon teszttel határoztuk meg.
Az AT1-specifikus SK-1080 antagonistával előkezelt állatokban szignifikánsan csökkent radiofarmakon szöveti aktivitást mértünk (páros Student; specifikus gátlás p felett: mellékvesében (98%), tüdőben (96%), szívben (96%) és vese (82%) Az AT2-specifikus antagonistával, a PD123,319-cel kezelt állatokban nem figyeltek meg statisztikailag szignifikáns csökkenést a radiofarmakon felvételében a mellékvesékben, a vesékben, a tüdőben, a szívben és a májban.
A [ 11 C]KR31173 kisállat PET vizsgálata egereken
A [11C]KR31173 specifikus kötődését a kontroll állatok és az SK-1080 előkezelt állatok veseidő-aktivitási görbéi közötti különbségből számítottuk ki. A két állatot párhuzamosan vizsgáltuk izoflurán érzéstelenítésben: kontroll (balra) és SK-1080 előkezelt (2 mg/kg, jobbra).
A [ 11 C]KR31173 klinikai PET vizsgálata kutyákon
A [11C]KR31173 radiofarmakon átlagos szöveti idő-aktivitás görbéi a kontroll kutyák (n=3) és a korábban SK-1080-nal kezelt állatok (1 mg/kg, n=3) vesekéreg területéről, és b. ) logan idő-aktivitás görbék, grafikus transzformációs módszerrel kapott.
1992) The role of angiotensin II receptor subtypes in the regulation of aldosterone secretion in the rat adrenal glomerulosa zone. A highly potent, orally active imidazo[4,5-b]pyridinebiphenylacylsulfonamide (MK-996; L-159,282): a novel AT1-selective angiotensin II receptor antagonist. Clark KL, Robertson MJ, Drew GM. 1993) Role of angiotensin AT1 and AT2 receptors in mediating the renal actions of angiotensin II in the anesthetized dog.
In: Epstein M, Brunner HR (szerk.), Angiotensin II receptor antagonists. 2007) Clinical trial update: focus on the ONTARGET study. 2001) Angiotensin II type 1 receptor expression in human pancreatic cancer and growth inhibition by angiotensin II type 1 receptor antagonist. Receptor-binding radiotracers for the angiotensin II receptor: radioiodinated [Sar1, Ile8] Angiotensin II. 1982 ) Calculation of cerebral glucose phosphorylation from brain uptake of glucose analogs in vivo: a reexamination.
Goldfarb DA, Diz DI, Tubbs RR, Ferrario CM, Novick AC. 1994) Angiotensin II receptor subtypes in the human renal cortex and renal cell carcinoma. 1996) Development of [11C]L-159,884: a radiolabeled, non-peptide angiotensin II antagonist useful for angiotensin II, AT1 receptor imaging. Millan MA, Jacobowitz DM, Aguilera G, Catt KJ. 1991) Differential distribution of AT1 and AT2 angiotensin II receptor subtypes in the developing rat brain.
Modrall JG, Quinones MJ, Frankhouse JH, Hsueh WA, Weaver FA, Kedes L. 1995) Upregulation of angiotensin II type 1 receptor gene expression in chronic renovascular hypertension. Paradis P, Dali-Youcef N, Paradis FW, Thibault G, Nemer M. 2000) Overexpression of angiotensin II type I receptor in cardiomyocytes induces cardiac hypertrophy and remodeling. The angiotensin II receptor of rabbit liver: characterization in isolated hepatocytes and effect of GTP.
Xia J, Seckin E, Xiang Y, Vranesic M, Mathews WB, Hong K, Bluemke DA, Lerman LO, Szabo Z. 2008) Positron emission tomography imaging of angiotensin II subtype 1 receptor in porcine renal artery stenosis. . Zober TG, Brown RP, Sandberg K, Hilton J, Bluemke DA, Sy MA, Rauseo P, Mathews WB, Ravert HT, Dannals RF, Szabo Z. 2003) PET demonstrates upregulation of renal angiotensin-II (AT1) receptors in renovascular hypertension experiments (abs.). Zober TG, Brown RP, Sandberg K, Hilton J, Bluemke DA, Sy MA, Rauseo P, Mathews WB, Ravert HT, Dannals RF, Szabo Z. 2003) PET demonstrates upregulation of renal angiotensin-II (AT1) receptors in renovascular hypertension experiments.
