Várakozásaink szerint a háztartások gazdagodásával kevesebb tűzifát és korszerűbb energiahordozókat, például földgázt és villamos energiát használnak fel, ami arra utal, hogy a fa alacsonyabb rendű áru a vizsgált területen (Izrael, 2002; Jiang - O'Neill, 2004). Couture et al., 2012). Emellett fenntartjuk annak lehetőségét, hogy a tűzifa normál áru, így a fogyasztók növekvő jóléte növeli a felhasznált mennyiséget (Arnold et al., 2006; Baland et al., 2010). Egyes kutatók szerint az energiahordozó saját ára erősebben hat a fogyasztásra, mint a bevételre, ezért a tűzifa (PWOOD) árát is figyelembe vesszük (Hiemstra-vander Horst - Hovorka, 2008; Kowsari - Zerriffi, 2011; Couture et al., 2012; Lillemo – Halvorsen, 2013).
Mivel a legtöbb tanulmány az anyagi jólét tüzelőanyag-váltásra gyakorolt hatásának különös szerepet tulajdonít, különös figyelmet fordítunk a jövedelemre (Hoiser - Dowd, 1987; Shafik, 1994; An et al., 2002; Arnold és mtsai, 2005). . . Az erdőborítás mértékét (FOR) is különösen fontos változónak tekintjük (Fu et al., 2014; McLean és mtsai, 2019). Pozitív kapcsolatot feltételezünk a szállított hulladék mennyisége és a hulladékégetés helyettesítésére alkalmas termékek, például a földgáz (GAS) és a villamos energia (POW) használata között (Fu et al., 2014; McLean et al., 2019). ) .
Mivel a szilárd tüzelőanyag és ezért az illegális hulladékégetés jellemzőbb a vidéki területeken, a sűrűbben lakott városi területek (DUE) pozitív hatással lehetnek a szállított települési hulladék mennyiségére (Abbott et al., 2016; Tao et al., 2016; McLean et al., 2019). Feltételezzük, hogy a tűznek pozitív kapcsolata van a háztartások számával (HOU) és a lakás méretével, amelyet a lakás átlagos alapterületével (FLOOR) mérnek (Song et al., 2012). A lakók életkora is befolyásolhatja az energiafelhasználás mértékét, amit a gyermekkort elérő idősek (AGE) száma jelent (Rahut et al., 2016).
Figyelembe vesszük a háztartási aggregációt is (~háztartás mérete), amelyet a száz háztartásra jutó személyek száma (CROWD) reprezentál (Van der Kroon et al., 2014; Rahut et al., 2016).
Eredmények és értékelésük
A tűzifafogyasztás becslésének eredményei és értékelésük
Az eredmények szerint a földgáz ára nem a legnagyobb rugalmassággal rendelkezik a vizsgált változók közül, és nincs is a legnagyobb hatással a fa keresletére. Magának a tűzifa árának van a legnagyobb határhatása: a fa egy százalékos árváltozása 1,5 százalékos fogyasztásváltozást okoz, a többi tényező változatlan marad. Ez az eredmény összhangban van számos külföldi szerző megállapításaival, akik rámutatnak a saját ár fontos szerepére munkájukban, például Hiemstra-vander Horst – Hovorka (2008), Kowsari – Zerriffi (2011), Couture et al.
Az eredmény összhangban van Leach (1992), Song et al. 2012a) és Karimu (2015), akik az energiatermék relatív árának fontosságát hangsúlyozzák. Az eredmények megszerzése után ellenőrizzük, hogy előfordul-e autokorreláció, ami csökkentené a becslésünk hatékonyságát (még ha elfogulatlan és konzisztens is maradna) (Ramanathan, 2003). A tesztet White teszttel végezzük, melynek eredménye szerint (chi Prob > chi nem kell tartanunk a heteroszkedaszticitástól.
Elképzelhető, hogy a vizsgálatba bevont magyarázó változók nemcsak az eredményváltozóra hatnak, hanem egymásra is, és ezáltal egymás hatását erősítik, ami megnehezíti/értelmetlenné teszi az egyes magyarázó változók külön-külön hatásának vizsgálatát (Kovács, 2008). Becsléseink még ekkor is objektívek, hatékonyak és következetesek maradnak (Ramanathan, 2003). A multikollinearitás teszteléséhez a varianciainflációs tényezőket (VIF) vizsgáljuk.
A szemétégetés becslésének eredményei és értékelésük
A jövedelemre vonatkozó egyik fő hipotézisünk (lnINC) szerint a vagyon növekedése csökkenti az illegális égetést, mivel lehetővé teszi a korszerűbb, tisztább és egyben drágább technológia alkalmazását. Lehetséges, hogy a jövedelemhatást gyakran más tényezők uralják, de az is lehet. A jelenség azzal magyarázható, hogy a nagyobb erdők nagyobb kínálatot jelentenek, ami minden más fennállása mellett csökkenti a tűzifa árát.
A bőséges fa több lehetőséget teremt az illegális kereskedelemre és lopásra8 is, ami – bár vitathatóan – a hulladékpótlást is segíti. Úgy gondoljuk, hogy a lehetséges magyarázat az, hogy az idősek több ruhát, vastagabb ruhát viselnek, nem pedig többet égnek (Csutora et al., 2018). Elképzelhető, hogy a nagy meleg otthonok nem voltak jellemzőek az idősebb generációkra gyerekkorukban, és azóta sem követelték.
Ez oda is vezethet, hogy az idősebbek kevesebbet fűtenek, így kevesebb hulladékot égetnek el, mint a fiatalok. Ez nem meglepő, hiszen a felsőoktatás általában városi környezethez és nagyobb környezettudatossághoz kötődik (Brávácz, 2014). Az a feltételezésünk, hogy minél többen élnek egy háztartásban (nGROWD), annál magasabb az illegális lövöldözés mértéke, beigazolódni látszik.
Elképzelhető, hogy bár egy zsúfoltabb háztartás fajlagos energiaigénye kisebb, a háztartási hulladék nagyobb mértékben jelenik meg a fogyasztásban. Ennek oka lehet a szerényebb jövedelmi helyzet, amely egyre több embert kényszerít egy fedél alá, de az eredmény regionális üzenet is lehet. Ismét ellenőrizzük, hogy kell-e számolnunk a multikollinearitást, és teszteljük a varianciainflációs tényezők (VIF) segítségével.
Látható, hogy az eredmények közül csak a jövedelemmel kapcsolatos tekinthető szignifikánsnak (1 százalék erejéig), ami viszont negatív kapcsolatot mutat a két változó között. Feltételezhető azonban, hogy az adatok nem alkotnak konzisztens, inkonzisztenciák nélküli egészet, ezért fenntartásokkal kell megközelítenünk az eredményeket.
Következtetések és javaslatok
Következtetések és javaslatok a tűzifafogyasztás mérséklésével kapcsolatban
A többkulcsos személyi jövedelemadó az egykulcsos alternatívához képest a szegényebb fogyasztók jövedelmének csak viszonylag kis részét engedi levonni a kormánynak. Vagyis ha úgy tetszik, ez egyfajta fordított kormányzati támogatási forma: a kormány több pénzt hagy az embereknek. Ez utóbbi lehetőség a tisztább technológiák elterjedését jelenti: a régi fatüzelésű kazán helyett új, hatékonyabb vásárlást, a faalapú technológia gázalapú technológiára váltását, napkollektorok és/vagy hőszivattyúk vásárlását, stb.
Nemcsak méltányossági és igazságossági okokból lenne elfogadhatatlan, de a megnövekedett költségteher növelheti az illegális hulladékégetést és a falopást is, amelyek mindkettő a kitűzött környezetvédelmi célok ellen hat. Mivel a gázárcsökkentés minden gázfogyasztót egyformán érint (lásd a fogyasztáscsökkentést és annak szabálytalanságait a disszertáció 23. lábjegyzetében az 55. oldalon), és mivel a nagyobb mennyiségű gázt fogyasztók a társadalom gazdagabb feléhez tartoznak, úgy gondoljuk, hogy ez a forma A beavatkozás környezeti szempontból nem olyan hatékony, mint a gáztámogatás. Mivel a gáztámogatáshoz vezető eljárási rendszer lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettekről, azok társadalmi-gazdasági jellemzőinek ismeretében egyedi döntések szülessenek, úgy gondoljuk, hogy ez a fajta beavatkozás jobban megcélozható ott, ahol a legnagyobb szükség van rá, pl. a szegények háztartásaiba. az energiaátmenethez.
A regressziós együttható alapján a magasabb áramár alacsonyabb fafogyasztással párosul, de az ebből eredő adó és/vagy hatósági áremelés emelésekor ismét a méltányosság és az igazságosság korlátaiba ütközünk. Ezt azért tettük, mert viszonylag rövid idősor állt rendelkezésünkre (28 megfigyelés), de fontos lenne a mintát más változókkal is bővíteni. Fontos tényező lenne az iskolai végzettség (Karimu, 2015; Rahut et al., 2016), amelyet jól reprezentálhat a felsőoktatásban tanulók aránya a teljes népességhez viszonyítva.
A magasabb iskolai végzettség általában magasabb jövedelemmel és városi környezettel jár, mi pedig nagyobb tudatossággal, mindez a fafelhasználás csökkentését szolgálja. Több változó is elképzelhető, de már ez a kevés is egyértelműen mutatja, hogy a kutatási keret könnyen kibővíthető természeti, társadalmi és technikai tényezőkre – főleg elméleti szinten.
Következtetések és javaslatok a törvénytelen lakossági szemétégetéssel kapcsolatban
Az illegális égetés visszaszorítására jó eszköz lehet a tűzifa árának csökkentése, mellyel csökkenthető a mérgező anyagok légkörbe kibocsátása, de könnyen lehet így jelentősen növelni a szálló por kibocsátását. Az ilyen furcsaságok feltárása azért fontos feladat, hogy csak azt tudjuk elérni, hogy a társadalmat ne homogén tömegként kezeljék, és hogy a leghatékonyabb politikát tudjuk az egyes csoportokra szabni. Végezetül ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a modellünkben szereplő kimeneti változó - az "elégetlen" hulladék - csak nagyon erős absztrakciókkal állja meg a helyét.
Ez ellentmond az első modell eredményének, amely szerint a bevételnek nincs közvetlen hatása az illegális hulladékégetésre, de az elemzett minta jellegéből és nagyságából adódóan nem mondhatunk többet, mint hogy az adatok megbízhatósága megkérdőjelezhető. A jelenség jobb adatbázissal történő vizsgálata indokolt.
Szabályozási hasonlóságok és különbségek
Tekintettel a szakirodalomban és elméleti modelljeinkben betöltött kiemelkedő szerepére, a jövedelem egyik forrásra sem hat a várt módon. A fa esetében a pozitív együttható, a háztartási hulladék esetében pedig a szignifikáns eredmény hiánya azt mutatja, hogy az „energialétra” mechanizmus nem működik. A fa drágulása csökkenti a fatüzelést, de mivel nehezebbé válik a hulladék fával való helyettesítése, akár fokozhatja az illegális égetést is.
Eredményeink azt mutatják, hogy az égést csökkentik a városi viszonyok (nagyobb népsűrűség) és az iskolázottság. A tűzifa esetében ezeket a változókat nem tudtuk vizsgálni, de feltételezzük, hogy városiasabb, ami (távolabb) van az erdőktől. Mint már említettük, az eredmény ellenére óvatosan kezeljük a fa és a villamos energia kapcsolatát, de még ha erős is a kapcsolat, az áram árának emelése (hasonlóan a tűzifa árának emeléséhez) nem valós beavatkozási lehetőség. .
Általánosságban elmondható, hogy ha vannak is eltérések mindkét energiaforrásban, úgy tűnik, mindkettőre igaz, hogy használják.
Új kutatási eredmények
A disszertáció témaköréből megjelent publikációk
