Az érdekekkel való személyes kapcsolatrendszer a társadalomban rejlő erőforrás, az egyének közötti kapcsolatokból, kapcsolatokból levezethető társadalmi tőke része, amelyet mindenki tudástőkéjének megfelelően használhat fel (Élő, 1995). A személyes magánhálózat része a társadalomban rejlő erőforrásnak, a társadalmi tőkének az egyének közötti kapcsolatokból, kapcsolatokból levezethető része, amelyet mindenki tudástőkéjének megfelelően használhat3.
A KUTATÁSI FELADAT HÁTTERE ÉS CÉLKITŰZÉSEI
- A KUTATÁSI TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, VISZONYA MÁS TERÜLETEKKEL
- A KUTATÁS GYAKORLATI INDOKOLTSÁGA
- A KUTATÁS ÚJSZERŰSÉGE
- A KUTATÁS GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, VESZÉLYEI
- A KUTATÁSI FELADAT
Gelléri Péter az 1970-es évek elején empirikus szociológiai kutatásokat végzett a műszaki kutatás-fejlesztés személyi feltételeinek komplex vizsgálatán belül, az érdeklődésen alapuló személyes kapcsolatrendszerek problémavilágában (Farkas, 1974). Célunk itt egy olyan informatikai eszköz fogalmának ismertetése, amely az érdeklődésen alapuló személyes kapcsolattartási rendszerek kezelését támogatja, pontosítva az eszköz funkcionális követelményeit és az elvárt szolgáltatásokat.
A KAPCSOLATI VILÁG MODELLJE
A mátrix elemei olyan hivatkozások, amelyek azt jelzik, hogy az adott személy a tartományhoz tartozik-e (vagy hivatkozhatnak annak egy globális attribútumára, például, hogy jelenleg benne van-e vagy sem), vagy egy adott adattáblázatra hivatkoznak. A mátrix elemei olyan indikátorok, amelyek jelzik, hogy az adott eset szerepel-e a tartományban (vagy utalhatnak annak egy globális jellemzőjére, mint például, hogy jelenleg szerepel-e vagy sem).
HYPERPNM, AZ ESZKÖZ GRAFIKUS FELHASZNÁLÓI FELÜLETE
ALAPFOGALMAK
Az eszközök egyik csoportját az úgynevezett grafikus eszközök alkotják, amelyek a táblákra szabad formátumban elhelyezett grafikus és szöveges információk előállítására, manipulálására szolgálnak a felhasználó, pl. jelölés, szövegírás, vonalvezetés, törlés stb. tulajdonképpen a festőprogramban szokásos eszközök). A következő fólia a háttérobjektumok fóliája, amely a speciális eszközökkel készült, háttérhez tartozó tárgyak helye, pl.
PÉLDA AZ ESZKÖZ HASZNÁLATÁRA
A felső fólia az előtérben lévő tárgyak fóliája, ez a helye azoknak a tárgyaknak, amelyek speciális eszközökkel készültek és egyedileg a táblához tartoznak, pl. Kereshetünk domain-specifikusan (pl. egyrészt újságírók, másrészt politikusok tartományában, mert nagy szükségük van rájuk) és például életkor szerint.
ADATVÉDELMI ALAPELVEK
Az adatvédelmi kérdések tárgyalásakor támaszkodunk Székely Iván korábbi munkáira, és leginkább az adatvédelem informatikai vonatkozásairól szóló részre a munka összefoglalójában (Székely, 1994). Az adatvédelem és az adatbiztonság általában kölcsönösen függenek egymástól, hiszen technikailag azt érdemes megvédeni, ami jogilag lehetséges.
A KAPCSOLATI VILÁG GYAKORLATA
FELADATSPECIFIKUS TÉMÁK
Az emberek különböző attitűdökkel és képességekkel élik le életüket, tervezik és szervezik tevékenységeiket, melyeket mélyen átszövi a személyes kapcsolatok áthatolhatatlannak tűnő világa. Kihasználva az emberek kilátástalan anyagi helyzetét és bizonyos általános (kultúrafüggő) gondolkodásmódját, olyan cégek alakultak ki, amelyek disztribúciós és kereskedelmi formákra épülő nagyszabású hálózatokat építenek ki, amelyekben elsősorban az emberek személyes kapcsolatait használják fel ügyfélbázis kialakítására.
FOGLALKOZÁSSPECIFIKUS TÉMÁK
Ma Magyarországon így nevezik azokat a személyzeti tanácsadó cégeket, amelyek szolgáltatásai az ügyfél kívánságainak megfelelő szakember (általában speciális feladatok ellátására alkalmas vezető) felkutatása, kiválasztása, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges előzetes egyeztetések lebonyolítása. A fejvadász célja, hogy a meghirdetett pozícióhoz minél teljesebben illeszkedő szakembert keressen, a feladat és az ember minél gyorsabban egymásra találjon, és minél teljesebb legyen a párosítás.
A KAPCSOLATI INFORMÁCIÓS RENDSZER VÁLLALATI MODELLJE
A relációs információs rendszer teljesen hasonló módon ábrázolható (Élő-Szabó, 2000), mint más, más funkciókat támogató információs rendszer (2-14. ábra).
A KAPCSOLATI VILÁG ÁLTALÁNOS MODELLJE
A kapcsolattartási adatok egyén számára való használhatósága biztosítható, ha a társadalomban kialakult kategóriákat első helyen rögzítjük, és a kialakuló adattömeget az informatikai módszerek alkalmazásával összhangban strukturáljuk. A hasonló felépítésű PNM tevékenységekhez olyan típusú informatikai eszközök használhatók, mint például az adattárház technológia.
MIT JELENT A MOBILITÁS?
Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a vezeték nélküli jelleg nem feltétlenül jelent mobilitást (például a sugárzás is vezeték nélkül történik, pl. tévéadás esetén). A vezeték nélküli információs rendszerek kutatói még ezt is lassúnak találják, ugyanakkor a témában jártasak a fejlődés ütemét kifürkészhetetlenül gyorsnak találják.
A NOTEBOOK SZÁMÍTÓGÉP NEM MOBIL ESZKÖZ
Az állandó kapcsolódás szükségessége azt jelenti, hogy a mobileszközök tervezési koncepciói fontos tényezőkké válnak - olyan eszközök, amelyeket fel kell oldani, amelyeknek több mint két percre van szükségük a készenléti állapotból való felébredéshez, és amelyek rendszerei nem mobil eszközök, amelyek a navigációhoz billentyűzetre támaszkodnak - és különösen nem jöhet számításba, ha súlyuk meghaladja az 500 grammot. Az alkalmazások architektúrája feltételezi, hogy a felhasználó ugyanúgy interaktív módon vesz részt az alkalmazások használatában, mint az asztali hálózati alkalmazásoknál.
AZ INFORMÁCIÓK MOBILLÁ TÉTELE
ÁTMÉRETEZÉS
ÁTFORMÁLÁS ÉS ÁTSZERKESZTÉS
A stílusfájlok segítségével történő átalakítás nagyon egyszerűen elvégezhető, ha az információ kódolása az eszközöktől és az információ tartalmától függetlenül történik. Általában a korlátozott feldolgozási teljesítményű és még korlátozottabb memóriaméretű hordozható eszközök nem mindig alkalmasak egy teljes dokumentum letöltésére.
A BÖNGÉSZŐ PROGRAM JELENTI A FELHASZNÁLÓI FELÜLETET
Most egy sor új eszköz várhatóan elárasztja a piacot, és arra kényszeríti az információszolgáltatókat, hogy az információkészletek még több változatát karbantartsák.
AZ ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPES GONDOLKODÁSMÓD MEGVÁLTOZTATÁSA
A VEZETÉK NÉLKÜLI TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSE FOLYAMATOS
A multimédiás alkalmazások szállítását lehetővé tévő számítástechnika gyakran kulcsfontosságú követelménynek számít a következő generációs mobilhálózatok, a GPRS, a W-CDMA és a jövő globális rendszere, az UMTS/IMT2000 fejlesztése során. A világ legtöbb részén azonban az ehhez szükséges mobilhálózatok fejlesztése még sok évig tart.
HOL TÖRNEK A MOBIL SZOLGÁLTATÁSOK A FELSZÍNRE ÉS MIÉRT?
A messzi északon fekvő Sami település lakossága például félnomád rénszarvascsordákból áll, akik a mobiltelefon-rendszer nagy forgalmú felhasználóivá váltak – ez a helyzet különleges bánásmódot igényel. A GSM gyakorlatilag az egyetlen életképes mobiltelefon-rendszer Európában összességében (van még néhány régebbi rendszer, de ezek már kivezetés alatt állnak).
MOBILITÁS ÉS A VILÁGHÁLÓ
A VEZETÉK NÉLKÜLI ALKALMAZÁS PROTOKOLL (WAP)
A Wireless Application Protocol (WAP) a vezeték nélküli hordozható eszközökben használható alkalmazások fejlesztésére és adatok megjelenítésére szolgáló szabványok halmaza. Szükség volt az adatátviteli és adatmegjelenítési szabványok optimalizálására, hogy megfeleljenek a vezeték nélküli környezettel szemben támasztott elvárásoknak.
MOBIL INFORMÁCIÓK TERVEZÉSE
A KÖVETKEZETESEN EGYÉRTELMŰ MEGJELENÍTÉS
ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT INFORMÁCIÓK
WWW-ALKALMAZÁSOK WAP-OSÍTÁSA
Ez azt is jelenti, hogy a HTML formátumokhoz már létrehozott szkriptek, programok és alkalmazások újra felhasználhatók, ha elkülönítve vannak a megjelenítendő információktól. Ez azt jelenti, hogy sokkal több felhasználó fogja használni a rendszert a korábbiaktól eltérő időpontokban (és vélhetően a használat gyakorisága is nőni fog).
FELHASZNÁLÓI FELÜLET MEGTERVEZÉSE
Egy adatközpontban meg kell osztani a feladatokat különböző gépek között, külön adatbázis-szervert kell használni, előtérben egy tranzakciós szerverrel, előtte egy alkalmazásszerverrel, a végén pedig egy WWW szerverrel. Ennek az architektúrának a megvalósításával az adatbázis nem válik függővé a WWW-kiszolgáló telepítésétől és futásra készen.
INFORMÁCIÓTERVEZÉS
ÚTKERESÉS
Az egyik ilyen építészeti koncepció az útkeresés módszere, amelynek segítségével az emberek képesek megtalálni a szükséges utat az összetett szerkezetek között. Az építészeti értelmezés szerint az útkereső definíció a fizikai, városi és földrajzi terekben való tájékozódás céljára szolgáló eljárást jelent.
MENTÁLIS MODELLEK ÉS JELKÉPEK
Nem is olyan régen még élnek emberek, akik emlékeznek arra, hogy az egyik ma magától értetődő kulturális konvenció pánikot keltett a párizsi mozikban, amikor egy vonat jelent meg a vásznon, és láthatóan egyenesen a nézők közé hajtott.
SZERKEZET
A helytelen választásokkal kapcsolatos visszajelzések is segíthetik a felhasználót a folytatásban, de csak akkor, ha a visszajelzés nem a helyes választ mondja el, hanem a válasz megtalálására ösztönzi. Az, hogy a felhasználó milyen tudásra tesz szert az információkkal való interaktív kapcsolat révén, attól függ, hogy a felhasználó hova összpontosítja figyelmét, és mire használja fel az információt.
FELHASZNÁLÓK AZONOSÍTÁSA ÉS FELADATOK KIKERESÉSE
AZ ÉRDEKELTEK KÖREINEK AZONOSÍTÁSA
Más szóval: azokat a sikertényezőket, amelyeket az érintettek csoportja számára kritikus fontosságúnak tartanak, prioritásként kell kezelni, és vizsgálatnak kell alávetni. Sikeres fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a releváns kritikus sikertényezők kellő átláthatósága biztosított (például az érintettek kritikus sikertényezőiből összeállított profilokban), és ha az érintettek között bizonyos szintű konszenzus áll rendelkezésre.
MEGCÉLZOTT CSOPORTOK
Ha az érintettek kritikus sikertényezői és különösen a végfelhasználók sikertényezői ütköznek egymással, a fejlesztés alatt álló alkalmazás nagyon valószínűtlen, hogy sikeres lesz. A kritikus sikertényezőkből összeállított profilok és releváns szempontok alapján meghatározhatók az adott pályázat elbírálásának elbírálási kritériumai.
AZ IGÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Ha azonban a felhasználók vélhetően mindenhol igénylik az információk elérhetőségét, mint a már említett Merite Nordbanken ügyfélkör, akkor kétségtelenül szükség van a megfelelő mobil láthatóság biztosítására.
TERVEZÉS A FELHASZNÁLÓK SZEM ELŐTT TARTÁSÁVAL
A FELHASZNÁLÓI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
A célmeghatározás az egyik módszer, amellyel a felhasználó megteremti a mobil információs szolgáltatás használatának kívánt élményét. Amikor elkötelezzük magunkat egy cél elérése mellett, cselekvések láncolatába kezdünk, amelyben megszerezzük, rendszerezzük és kiválasztjuk a szükséges információkat.
A CÉLORIENTÁLT TERVEZÉS
Mind a forgatókönyveknek, mind a használati eseteknek meg kell osztaniuk a modalitás iránti elkötelezettséget, például olyan koncepciókat, amelyek meghatározzák a képernyők és gombok elrendezését és funkcióit, sőt az egyes párbeszédstílusokhoz rendelt eseményutakat is. Ennek a struktúrának tartalmaznia kell az összes információs objektumot, amelyet a különböző megjelenítési formák használni fognak, mivel a lehetséges megjelenítési formák száma nincs korlátozva.
AZ OBJEKTUMOK MEGTALÁLÁSA: INFORMÁCIÓK ELEMZÉSE
Ha az információt objektumként kezeljük, a megjelenítés (amely tartalmazza a szövegrészt, valamint a grafikus és kitöltési stíluselemeket) az objektum tulajdonává válik. Még ennél is fontosabb, hogy ha magunkat tárgyfogadónak tekintjük, az objektum elhelyezkedése és elérési ideje, valamint a tárgy viszonya más objektumokhoz a mi szemszögünkből a tárgy tulajdonságaivá válik.
AZ INFORMÁCIÓK SZERKEZETE
AZ INFORMÁCIÓARCHITEKTÚRA MEGTERVEZÉSE
AZ INFORMÁCIÓK TESTRESZABÁSA
A kedvezmények felajánlásával elismerjük, hogy nem hisszük, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások értéke megéri a szokásos árat (vagy hogy valami nem stimmel a szolgáltatásokkal, és a célunk, hogy túlértékesítsük azokat). Ha az általunk szolgáltatni kívánt információk már adatbázisrendszerben vannak tárolva, az egyedi oldalak generálása viszonylag egyszerű feladat az ügyfelek számára.
FELHASZNÁLÓI FELÜLETEK A MOBIL TERMINÁLOKON
A hatékony kommunikáció érdekében meg kell határoznunk a felhasználói élmény biztosításával elérendő célt, és meg kell fogalmaznunk az ehhez a célhoz küldendő üzenetet. Ez azt jelenti, hogy a megjelenés ne takarja el az interaktív beavatkozás tervezésének hiányosságait - ami a WWW alkalmazások esetében túl gyakran előfordul.
A FELHASZNÁLÓK ÉS TERVEZŐK ELVÁRÁSAINAK EGYEZTETÉSE
Határozzuk meg az információs szerkezetet az információk megfelelő elrendezésével és tanácsokkal, amelyek segítik az információs elemek összekapcsolását a célfeladatokkal. Figyelmeztető címkék és egyéb navigációs segédeszközök megjelenítése, ha a felhasználó rossz irányba akar menni.
A FELHASZNÁLÓK TAPASZTALATI ÉLMÉNYEINEK KIÉPÍTÉSE
Hasznos támogatást nyújtunk a felhasználóknak a kért feladat újrapróbálásához, amikor a kért információ nem jelenik meg. Ezt a felhasználói élményt korrekciós módon alakítani képes támogató megjegyzések megjelenítésével lehet megoldani.
MI AZ, AMIT A HONLAPNAK VÉGRE KELL HAJTANIA?
Az információalkotás során soha nem tudhatjuk előre a felhasználó kívánt formátumát, sem az általa használt eszköz megjelenítési lehetőségeit. Új információtervezési módszerekre van szükség – olyanokra, amelyek nem teszik látványossá az információt, de jól működnek.
MOBIL ALKALMAZÁSOK TERVEZÉSE
Az állapotmentés egyszerűbb az adatbázisrendszerben, az interaktív beavatkozási módok létrehozása pedig sablonokkal és változó helyettesítéssel megoldható. Az ésszerű és ésszerű interaktív beavatkozás engedélyezése egy másik szempont, ami sok WWW-tervező számára kihívást jelent.
FELHASZNÁLÓI VISSZAJELZÉSEK ÉS EGYÉNIESÍTÉSEK
Ha a teszteket úgy futtatjuk le, hogy a felhasználó mellettünk van a laborban, akkor a felhasználó reakciói nagyon eltérnek a kísérletező reakcióitól egy olyan környezetben, ahol ténylegesen hozzáfér a tervezési megoldásokhoz. A felhasználó reakciója is nagyon különbözik egy forgalmas belvárosi utca sarkán állók reakcióitól.
ADAPTÍV RENDSZEREK KIÉRTÉKELÉSE
Azt szeretnénk mérni, hogy a felhasználó valóban megtalálja-e a legmegfelelőbb információt, és nem téved el az információs térben keresés közben. Csak ilyen hosszabb távon határozható meg, hogy a felhasználó elvárásai és céljai hogyan változnak egy természetes folyamat során.
MOBIL ÉRTÉKNÖVELT SZOLGÁLTATÁSOK TAXONÓMIÁJA
A TECHNOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS
AZ ÜZLETI MEGKÖZELÍTÉS
Ebből a szempontból az "új gazdaság" is érdekesen hasonlítható a klasszikus banki (pénzintézeti) biztonsághoz, hiszen a nagy erőforrásokat igénylő értékbiztonság az előbbiből teljesen hiányzik, hiszen nincsenek nem számítástechnikai értékhordozók (pénz, értékpapír stb.). tevékenységként "csak" az információk adatbázisba való betöltésére szűkül le; bevétele pedig automatikusan átkerül a bankszámlájára a hálózatszolgáltató bevételének arányos részeként).
A FELHASZNÁLÓI MEGKÖZELÍTÉS
Az interneten jelenleg széles körben elterjedt „süti” technológia már egy köztes lépés, mert ezzel a módszerrel a felhasználó saját számítógépén tárolódnak a konkrét használati adatok, és ezeket a következő alkalommal automatikusan felhasználják egy személyre szabottabb szolgáltatás nyújtására. A jövőre nézve azonban az adaptív személyre szabottság lesz jellemző a felhasználó-szolgáltatás kapcsolatra, olyan technológiákra, amelyek már a központi szerveralkalmazások nagyobb lehetőségeire épülnek.
MOBIL ÉRTÉKNÖVELT SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A DÖNTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI, ALAPELEMEI, FUNKCIÓI ÉS EZEK MEGVALÓSÍTÁSA
Kizárási küszöbszintek meghatározása, azaz lehetőség van olyan szintek megadására, amelyek nem teljesülése esetén az adott alternatíva (pályázó, projekt) kiesik a versenyből az érdem-hátrány értékelés megkezdése előtt. A rendszerben lehetőség van szakértőnként és szempontonként megadni, hogy a kirendelt szakértő mennyire kompetens egy szempont mérlegelésében és értékelésében.
MOBIL ÉRTÉKNÖVELT SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE AZ "ÚJ GAZDASÁGBAN"
34 A "szolgáltatás platform" egy terméktípus, általában egy - fizikailag különálló - gépen futó szerveralkalmazás, amely a kommunikációs hálózatra csatlakozik (Karvalics-Élő, 2000). A "szolgáltatás platform" forma természetes választás a PNM megvalósításához, mert alapvetően erőforrásigényes háttéradatbázist igényel, ugyanakkor a felhasználói igények lehető legszélesebb körű fejlesztési lehetőségeit is biztosítani kell.
PNM SZOLGÁLTATÁS CÉLJAI
Gyakorlatilag a számítógépes alkalmazások fejlesztése során senki sem lépi át a határt a nyilvános és az érzékeny adatok között, sőt, mintha valami kartell létezne az érzékeny adatok nyilvántartásában az összekapcsolódás lehetőségének elkerülése érdekében.
PNM SZOLGÁLTATÁS MEGVALÓSÍTÁSA
Élő Gábor: Informatikai eszközök alkalmazása a személyes kapcsolatrendszer reprezentációs és keresési stratégiáiban, BME Egyetemi doktori értekezés, Budapest, 1995. Élő Gábor: Verseny és értékelés a közbeszerzési eljárásban GDSS típusú eszközök felhasználásával, tanulmány, kézirat, PMS, Budapest, 1995.
