SZAKDOKUMENTUMOK
Egészségfejlesztés, LXI. évfolyam, 2020. 2. szám 82
Egészség az EU-ban: Magyar egészségügyi országprofil 2019 1
State of Health in the EU: Hungary. Health profile 2019
Szerző: Vitrai József Beküldve: 2020. 03. 31.
doi: 10.24365/ef.v61i2.579
Kulcsszavak: egészségi állapot; magatartási kockázat; ellátórendszer Keywords: health status; behavioral risk; health care system
ÖSSZEFOGLALÓ
A 2000 óta tapasztalható javulás ellenére Magyar- ország egészségi állapot mutatói még mindig elma- radnak a legtöbb uniós országétól, ami egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethető vissza.
A dohányzás szintje, a túlzott mértékű alkoholfo- gyasztás és az elhízás a legmagasabb értékek között van az EU-ban, amely hozzájárul a szív- és érrend- szeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozás magas arányához. Az egészségügyi ellátásra fordí- tott közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, és sok magyarnak közvetlenül kell finanszí- roznia az ellátását, ami aláássa a méltányosságot.
Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem fordítanak elegendő figyel- met az alapellátásra és a megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség, hogy csökkentsék az EU többi részéhez viszonyított teljesítménybeli hátrányt.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET MAGYARORSZÁGON
A születéskor várható élettartam Magyarországon alacsonyabb, mint a legtöbb szomszédos országban, a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti eltérések pedig jelentősek. 2017-ben a születéskor várható élettartam 76,0 év volt, ami négyéves emelkedést jelent a 2000-ben mérthez
képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól (80,9 év). Az iskolázottság szerint nagy eltérések mutatkoznak a születéskor várható élettartamban: a legalacsonyabb iskolai végzettség- gel rendelkező férfiak átlagban 12 évvel rövidebb ideig élnek, mint a legképzettebbek, míg e szakadék több mint 6 év a nők esetében.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők felel- nek a halálozások feléért Magyarországon. Négy felnőttből több mint egy dohányzott napi szinten 2014-ben, ami az EU-ban a harmadik legmagasabb arány. A felnőttkori elhízás is a legmagasabbak között van az EU egészéhez viszonyítva: 2017-ben öt felnőttből egy volt elhízott, ez az arány pedig folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben.
A túlsúly és az elhízás a gyermekek körében is növekvő probléma, amely majdnem minden ötödik 15 évest érintett 2013–2014-ben.
SZAKDOKUMENTUMOK
Egészségfejlesztés, LXI. évfolyam, 2020. 2. szám 83
AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER
Magyarország mind abszolútértékben, mind a GDP százalékában kifejezve jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint az uniós átlag. Ráadásul az egészségügyi kiadásoknak alig több mint kéthar- madát finanszírozza az állam, így a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulások szintje az uniós átlag duplája. Összességében az egészségügyi rend- szer túlzott mértékben támaszkodik a kórházi ellátásra, az alapellátás felszereltsége pedig elégte- len ahhoz, hogy komolyabb szerepet játsszon.
HATÉKONYSÁG
A megelőzhető és kezeléssel elkerülhető halálozás magas szintje azt sugallja, hogy az egészségügyi rendszer eredményességén nagymértékben le- hetne javítani. A megelőzés és az alapellátás közép- pontba helyezése segíthet az elkerülhető elhalálo- zások csökkentésében.
HOZZÁFÉRÉS
A társadalmi egészségbiztosítás által nyújtott egész- ségügyi ellátási csomag nagysága viszonylag korlátozott más uniós országokhoz képest, aminek eredményeként a zsebből fizetett közvetlen lakos- sági hozzájárulások magasak, különösen gyógysze- rek esetében. Az ellátáshoz való hozzáférést az egészségügyi szakemberek hiánya is akadályozza.
REZILIENCIA
A magyar egészségügyi rendszer tartós alulfinanszírozottságának kezelése javíthatna az ellátás hozzáférhetőségén, tágabb értelemben pedig az egészségi állapoton. Ugyanakkor jelentős hatékonyságjavulás lenne elérhető a kórházi ágazat megreformálása, méretének csökkentése, valamint az alapellátás megerősítése révén.
HIVATKOZÁSOK
1 OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2019), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2019, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels. ISBN 9789264690851 https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf
(Elérve: 220.03.31.)
