BEVEZETÉS
- A kutatás felépítése
- A kutatás célja és a téma lehatárolása
- A kutatás módszertana
- Hipotézisek
- Fogalomtár
Az integrált fenntarthatósági modell segítségével mind a szubjektív, mind az objektív tényezők napvilágra hozhatók a fenntarthatósági problémákban. Ennek az axiómának az alapját Hölderlin gondolatmenete adja, amelyben kifejti, hogy „az ítéletek formájában való gondolkodás a benne rejlő egységet szubjektum és tárgy perspektíváira osztja” (Frank, 1987), ugyanakkor „a létezésben a szubjektum és a tárgy nemcsak részben egyesül, hanem oly módon, hogy az elkülönülés nem valósulhat meg”. 3).
A SZUBJEKTUM
Pszichoszociális fejlődés
Dolgozatomban ezért csak azokkal az elméletekkel foglalkozom, amelyekkel az egyén fejlődésének és a kulturális sajátosságok változásának leírásakor találkozom. Azaz az egyének közösségére jellemző leggyakoribb szűk keresztmetszetek, mint a fenntarthatóság fő akadályai.
Társadalmak értékrend változása
A sémák általában gyermekkorban alakulnak ki, gyakran egy kellemetlen, de általában traumatikus élmény (szeretett személy halála, megaláztatás, bántalmazás stb.) eredményeként. Ahogy korábban kifejtettem - Maslow szerint mindaddig, amíg az alapvető szükségletek (fiziológiai (étkezés, ital, alvás stb.), majd a biztonságérzet, az összetartozás és a szeretet) nem teljesülnek, addig a magasabb rendű szükségletek, mint például az önmegvalósítás, nem is jelentkeznek.
A szubjektum fejlődési dinamikája – holarchia
A „szent uralom” kifejezés a keresztény misztikus Szent Dionüsziosztól származik, és először „A mennyei hierarchia” és „Az egyházi hierarchia” (6. sz.) című műveiben jelent meg. A következő fejezetben bemutatom a holarchikus evolúció elvén alapuló integrálelméletet és annak részterületét az integrálökológiát, majd kontextusba helyezem a fenntarthatóság kérdésével.
A FENNTARTHATÓSÁG INTEGRÁL MEGKÖZELÍTÉSE
Integrál elmélet
Az integrálelmélet és a pszichoszociális elméletek szintézisével létrehozott integrál-holarchikus modellt a vízgazdálkodással kapcsolatban a 4.4. fejezetben mutatom be. A fent bemutatott fejlődési irányok, állapotok és típusok alapján megállapítható, hogy az integrálmodell széles spektrumban használható a szekuláris folyamatok vizsgálatára.
Integrál ökológia
Az integrál ökológia megpróbálja elősegíteni az ökológiai folyamatok megértését, és ezáltal hozzájárul a környezeti problémák integrált megközelítéséhez. Az integrál ökológia a KI-HOGYAN-MIT kérdések megválaszolását döntő fontosságúnak tartja a környezeti problémák értelmezésében és kezelésében.
A koncepcionális integrál fenntarthatósági modell elméleti alapjai és ábrázolása
Dolgozatomban egy új fogalmi modellt mutatok be, amelyet az integrálelmélet és az integrálökológia alapján fejlesztettem tovább a fenntarthatósági kérdések feltérképezésére. Az integrálelmélet kapcsán bemutatott alapvetően két megközelítés, vagyis az objektív vagy szubjektív módszertan alkalmazása nagy eltéréseket eredményezhet a kapott értelmezésekben.
Az integrál fenntarthatósági modell alkalmazása
- A fenntarthatósági problémák objektív értelmezése
- A fenntarthatósági problémák szubjektív értelmezése
- A fenntarthatósági problémák objektív kezelési módjai
- A fenntarthatósági problémák szubjektív kezelési módjai
De az enyém összetört az elmúlt években... Az az igazság, hogy már nem hiszek a tévedhetetlenségemben. Az egyénnek bátorságra van szüksége ahhoz, hogy tudatosuljon az elfojtott, nehezen feldolgozható vonások és viselkedési minták (amelyek a tudattalan árnyékaként hatnak). Ezek az egyén életében bekövetkező kritikus események (pl. hozzátartozó elvesztése) és a rendszeres magas stressz (pl. munkahelyi elvárások), valamint két másik környezeti stresszforrás, környezeti katasztrófák (pl. árvíz, földrengés, vulkánkitörés) és a környezeti stressz káros egészségügyi hatásai (pl. légszennyezés okozta asztma).
A kényelem és biztonság kedvéért az emberek lemondtak és feladnak olyan élményeket, amelyek történelmileg életük, növekedésük, asszociációjuk, személyiségfejlődésük részét képezték (például természetes anyagok, ízek, hangok, látványosságok stb.) Az intenzív iparosodás kezdete óta mindössze 6-7 generáció nőtt fel, így rendkívül rövid időbe telt, amíg az emberek alkalmazkodtak az új körülményekhez (190 városi viszonyokhoz). Környezetének része, benne van az ősi ember és az egész világ." Egy ember elméletileg képes lenne erre. Minden olyan ideológia, amely nem tiszteli a gyengeséget, a hibákat, nem tud megújulni, ezért nem tiszteli az életet.
Az integrál fenntarthatósági modell általános fenntarthatósági kérdéskörben való
A FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁS INTEGRÁL MEGKÖZELÍTÉSE
Az integrál fenntarthatósági modell vízgazdálkodási elméleti alapjai
Az integrált szemléletű vízgazdálkodás (Ijjas F., 2014) a gazdasági-társadalmi-ökológiai és hidrológiai kérdéseket is igyekszik együtt kezelni, de tovább megy, és megpróbálja feltérképezni az emberi tevékenység által alakított hidrológiai folyamatok és vízhasználat mögött meghúzódó humán és kulturális tényezőket is. Az integrált vízgazdálkodás kifejezésre van példa a szakirodalomban (erről a 4.2.2. fejezetben részletesebben is kitérek, lásd még: Straatsma et al. 2009), de ez csak a pszichoszociális fejlődés egyik elméletét használja, és nem ír le modellt vagy módszertant annak megvalósítására.
Az integrál fenntarthatósági modell általános alkalmazása a vízgazdálkodásban
- A vízgazdálkodás objektív megközelítései
- A vízgazdálkodás szubjektív megközelítései
- Az integrál fenntarthatósági modell általános vízgazdálkodási kérdéskörben való
Egy ország vízlábnyoma az ország lakói által egy időegység alatt elfogyasztott víz vagy áru teljes mennyisége. A felülről lefelé történő számításban egy ország vízlábnyoma az országon belül előállított és elfogyasztott termékek előállításához felhasznált víz mennyisége, plusz a más országokban az országba importált termékek előállításához felhasznált víz mennyisége (virtuális vízimport), mínusz az országból exportált termékek előállításához felhasznált víz mennyisége (virtuális vízexport). Minél hatékonyabb egy adott növény termesztése adott éghajlati viszonyok között, annál kedvezőbb lesz az ország vízlábnyoma.
Egy másik példa lehet Kína, ahol Somlyódy 44 szerint a jövőben megnőhet a vízigény, "aminek kielégítésére nem biztos, hogy elegendő többletforrás áll majd rendelkezésre a környezet veszélyeztetése nélkül". Ebben az esetben az ország dönthet az import mellett, de ha máshonnan is tud gabonát beszerezni, a globális kereskedelem révén nagy mennyiségű "virtuális" vizet szállít, ami beépül a termékbe, ami viszont máshol is vízhiányt okozhat." jin: a bölcsesség mindig győzött".
Az integrál fenntarthatósági modell alkalmazása konkrét vízgazdálkodási esetekben
- Esettanulmány – A Duna vízgyűjtő egyes országainak fenntartható vízgazdálkodás
- Esettanulmány – A Bős-Nagymarosi vízlépcső rendszer
Ezenkívül az országok vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek társadalmi elfogadottsága függ például a társadalmi szerepvállalás sikerétől, amely előre láthatóan attól függ, hogy az emberek mennyire hisznek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogban. A közösség ereje és az aktív részvétel arra utal, hogy az emberek milyen mértékben tudnak segítséget kérni rokonaiktól, barátaiktól, és milyen mértékben vesznek részt informális, önkéntes tevékenységekben. Az észlelt korrupciós mutató egy adott országban azt mutatja, hogy az emberek milyen korruptnak tartják a közszférát.
Magyarország új javaslatában a költség-haszon elemzés alapján az szerepel, hogy a projekt az eredeti 1977-es tervek szerint veszteséges. Bartus (2007) idézettel: "Az ügy története jól példázza az ellentmondást, a felkészületlenséget, a döntéshozatal meggondolatlanságát, az egymásnak ellentmondó lépések rövid időn belüli megtételét. A mai magyar villamosenergia-fogyasztás 10-12%-át kitevő hazai vízenergia-készletek hasznosításához fűződő gazdasági érdek olyan, hogy a lemondás csak kúttal indokolható." Véleményem szerint a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban fentebb leírt objektív eseménysor, illetve annak a háttérben zajló szubjektív folyamatok általi értelmezése magyarázza a Szeredi által említett "ismeretlen" állapotokat.
A fenntartható vízgazdálkodás integrál-holarchikus modellje
Az egyes szintek hierarchiába és egyben heterarchiába szerveződnek (lásd a 2.3. fejezetet), és így jön létre a holarchikus rendszer, amely egy olyan dinamikus rendszer, ahol minden új szint meghaladja az előző szintek korlátait, de magában foglalja e szintek legfontosabb aspektusait. A komplexitás és a mélység minden szintje egyben a struktúra része és egésze, és önmagában egy egészet képvisel, így például az egyéni szubjektív szférában az érzeteket az impulzusok felülmúlják és magukban foglalják, amelyeket az érzelmek felülmúlnak és magukban foglalnak, amelyeket áthaladnak és tartalmaznak szimbólumok, amelyeket a fogalmak felülmúlnak és tartalmaznak. A szubjektív kollektív mezőben az archaikus értelmezésektől a mágikus magyarázatokig, a mitikus történetektől a racionális nézeteken át az integrált megközelítésig a transzcendencia-tartalmi dinamika is megszólal.
A helyi társadalmi csoportok jóléte (GDP, szegénység, munkanélküliség stb.) a Duna vízgyűjtőjének ökológiai állapotától és gazdasági fejlettségétől függ. Célom, hogy bemutassam, hogy a pszichoszociális fejlettség különböző szintjein lévő társadalmi csoportok különböző értékeket, más-más hasznosságot és más-más felhasználási módot rendelnek a vízhez. Ha meglátod egyik vagy másik szörnyedet, ne undorodj és ne félj és ne hazudj magadnak, inkább örülj, hogy felismerted; vigyázz rá, mert könnyen megszelídíthető, jó házi kedvenc lehet." /Weöres Sándor/70.
ÖSSZEGZÉS
Értékelés és javaslatok
Új tudományos eredmények
A szubjektum bevonása elengedhetetlen feltétele a fenntarthatósági
Az integrál fenntarthatósági modell alkalmazásával a szubjektív és objektív
Az integrál fenntarthatósági modell alkalmazható a vízgazdálkodás területén
A környezeti nevelés és a személyiségtényezők hatása a környezeti attitűdre, ELTE (Pszichológiai Diplomamunka), Budapest, pp. 2014) Sri Aurobindo nézete az integrált emberi fejlődésről. Magyar Tudományos Akadémia (2011) Állami stratégiai programok Magyarország vízgazdálkodása: helyzet és stratégiai feladatok pp. 2003) A nyilvánosság részvétele a spanyolországi vízgyűjtő-gazdálkodásban: tükrözi a külső és saját maga által létrehozott kontextus változásait. Ökopszichológia, Sierra Club Books, San Francisco, 1995, 2003. o.) Nyilvános részvétel a vízgyűjtő-gazdálkodásban Svájcban: Áradások elleni küzdelem.
Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) (2012) Tematikus hatókör: Víz és élelmezésbiztonság, in: Water and Food Security, World Water Week 2012, August Stockholm, Second Announcement, Trosa, Sweden, pp. 2009. UN Water (2012) World Water Day 2012 Brosúra, Víz és élelmezésbiztonság, Élelmezés és Mezőgazdaság, ENSZ Szervezete, március 22. Fenntartható/Környezetbarát Fogyasztás (Tanári kézikönyv), Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 2003. o.) A lakosság részvétele a Flanders watershedben. Budapest: MTA Világgazdasági Kutatóintézet, pp 2012) Klímaváltozás: Innovatív megközelítések a vízkészletek és a társadalmi-gazdasági dinamika modellezéséhez és szimulációjához. szerk.).
A fenntarthatósági problémák objektív értelmezései
Az utóbbi időben több olyan vélemény is felmerült, hogy az energianövények iránti időnkénti túlkereslet felpörgette az élelmiszeripari termények (pl. kukorica, búza stb.) árát. Ebben az esetben az lenne a helyzet, hogy az így túlzottan megdrágult élelmiszerek az éhségérzet növekedéséhez vezetnének, amit közvetve a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslet és az államilag támogatott energianövény-termesztés elterjedése okozott (Ijjas F., 2013). Az Economist arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt évek hitelválságában az ingatlan- és élelmiszerárak emelkedése miatt (2007 és 2008 között 78%-os növekedés) a mezőgazdaság meg tudta őrizni viszonylagos népszerűségét.
Schumacher a buddhista közgazdaságtan kifejezést használta szlogenként, hogy megszólítsa azt a réteget, amelyet el akart érni. Schumacher (1973) szavai szerint „a gazdaság haragja nem csillapodik a „magasabb életszínvonal” elérésével, és éppen a leggazdagabb társadalmak törekszenek a legnagyobb könyörtelenséggel gazdasági haszonra. Például az anyagi gazdagság nagyobb valószínűséggel vezet jobb orvosi ellátáshoz, de lehet, hogy ez az, ami gyökeres változást hoz az egyén életében. ha nem a legmodernebb kezelésben részesül.
A fenntarthatósági problémák objektív kezelési módjai
Ez a lábnyom-család olyan elszámoltathatósági eszközök készlete, amelyek figyelemmel kísérik az ember által okozott környezeti hatásokat a fogyasztásra összpontosítva. 1972-ben a Római Klub bebizonyította, hogy az ipari civilizáció elérte növekedésének határait, mert a véges biogeokémiai készletek kimerültek. A környezetgazdaságtani iskola ugyanakkor a ricardoi relatív szűkösség elméletére épül, vagyis arra, hogy az erőforrások mellett az azokat használó technológiák minősége is fontos tényező.
Pál szerint a természet által inspirált módszerek alkalmazásával 10 év alatt 100 millió munkahely jöhetne létre, az innovációk többszörös pénzáramlást generálnának, az ökológiai problémák megoldódnának, az alapvető szükségletek kielégíthetők. A környezeti, gazdasági, társadalmi és így fenntarthatósági problémák rendszeralapú újragondolása is antropocentrikus, hiszen az ember (anthropos) a probléma gondolkodója. Az ember pedig az, aki az adott környezeti, gazdasági, társadalmi helyzetről nemcsak gondolkodni, hanem tudatosan alakítani is képes.
Vízügyi szervezetek
Egyes Duna vízgyűjtő országok fenntartható vízgyűjtőgazdálkodásának
Úgy tűnik, hogy a jellemzően posztmaterialista értékekkel rendelkező, ugyanakkor gazdaságilag erősebb országok magasabb környezeti és vízgazdálkodási potenciált mutatnak. A társadalmi és kulturális fenntarthatósági potenciál számítása eredményeként Németország és Ausztria jóval magasabb értéket ért el, mint a többi ország. A legnagyobb különbség az emberek elégedettségében, az emberi szabadságjogok területén, a szomszédokkal való kapcsolatok minőségében és a posztmaterialista értékek meglétében van.
A posztmaterialista értékek részindikátora esetében a magasabb gazdasági és környezeti vízgazdálkodási fenntarthatósági potenciállal rendelkező Ausztria és Németország megelőzi a többieket, vagyis elképzelhető, hogy összefüggés van a társadalom egyfajta érettsége és fenntarthatósági lehetőségei között. Ráadásul a férfi öngyilkossági rátát tekintve messze Magyarország kapta a legrosszabb értéket, és alacsony a posztmaterialista értékek aránya is. Az is látszik, hogy a gazdaságilag fejlettebb nyugati országok nagyobb környezeti és vízgazdálkodási potenciállal, valamint magasabb társadalmi és kulturális potenciállal rendelkeznek.
A Bős-nagymarosi vízlépcső rendszer és Szigetköz környezetértékelése
