Magyarország területén – az „Szülőföldön” – az első világháború kitörésekor mintegy 1500 nemesi rezidencia volt, amelyekről kb. a cikksorozat szerzője sok fotót maga is készített.17 A legtöbb írás a cikksorozatok névtelenül íródtak. vagy álnéven, de az biztos, hogy mindegyiket gróf Vay Sándor történész írta, "...a nemesi kultúrtörténet leghivatásosabb művelője, akinek tudását, ízlését, íráskészségét külföldön is elismerik. Igaz. a századelő diszharmóniájára Vay gróf „Sándor” neve egy nőre, gróf VAY Sarolta íróra utal, aki.
A rendeltetés és a funkció viszonya, összefüggése a téralakítással
Rendeltetés és funkció értelmezése és jelentésváltozásai a XVIII–XX. században
A magyar nyelv magyarázó szótára 1960-ban két cikkben külön fejtette ki a funkció [működés] és a cél ["az a cél, amelyre valamit használnak, amiért valamit létrehoztak vagy előállítottak"] fogalmát,44 azonban a Műszaki Lexikon45 1970-ben ["minden épületnek és építménynek mindenekelőtt célja van, rendeltetése..."] a Magyar jelentésszótár46 1972-ben a cél szinonimájaként használta a funkció kifejezést. 49 Megjegyzendő, hogy a francia "fonction" kifejezés nem szerepel a Viollet-le-Duc építészeti szótárban 5.
A „funkció”, mint „teljesítés” XXI. századi új értelmezése és az értékelemzés
Rendeltetés – funkció, a doktori értekezés fogalomhasználata
A funkció és az épület lényeges, elválaszthatatlan kapcsolata lehetővé teszi, hogy a funkció az épületek osztályozásának, elemzésének alapjává, szempontjává váljon. Ezért nem mindig lehetséges közvetlenül rekonstruálni az eredeti építtetői/tervezői szándékot a pontos rendeltetés ismerete nélkül - például ha a forrás nem jelzi névvel vagy felirattal a helyiségek rendeltetését - és ezáltal a térbeli kialakítás sajátosságainak felismerését. A forrásokból megismerhető funkcióhoz kapcsolódva ebben a korszakban különös jelentősége van.
4. „Castle-life” – a fõúri életformából eredõ alapvetõ rendeltetés-igények
A „foglalkozási presztízs” és a rang szerinti viselkedésszociológiai rétegzõdés, a fõnemesi
Azok, akik bírói képességgel (Hoffähigkeit) rendelkeztek, azaz részt vehettek a királyi udvari szertartásokon, a viselkedésszociológiai értelemben a legmagasabb osztályt képviselték. Évente legalább egyszer muszáj volt mindazoknak, akik az udvar belső hierarchiája szerint valódi belső titkostanácsosok vagy udvari kamarások voltak.
Konvenció – nevelés, kulturális eszmeáramlatok befogadása: felvilágosodás, nemzeti
Az „új divat” ellen felszólaló közemberek nemcsak kifogásolták az új nemesek pazarlását és láthatóságát, hanem olykor a „nemzettől”, vagyis a történelmi nemességtől való eltávolodásként, elidegenedésként jellemezték azokat, olyan erőfeszítéseket, amelyek a kezdetlegesebb XVII . A szabadkőművesség, mint a felvilágosult rend mozgalma, elsősorban a nemesség középső és felső rétege - az Orczy-, Podmaniczky-, Ráday-, Vay-, Festetics- és Batthyány-család tagjaival - a legfelsőbb értelmiségiek mellett van még egy - ha nem legfeljebb többet. távoli – társadalmi és a vallási rétegek egymáshoz közelítésén, a társadalmi és ideológiai feszültségek tompításán dolgozott.
4.3. (Föld)birtok, jövedelem – ranghoz illõ reprezentációs igény
Származás és házasság (connubium), családi és társasági élet (kommenzalitás)
Az arisztokrácián belül a legmagasabb réteget ("kasztot") olyan családok alkották, amelyek Ausztria és Nyugat-Európa legfelsőbb köreihez szoros rokoni és társadalmi kötelékek voltak. A királyi látogatások társadalmi jelentőségét jól tükrözi, hogy a vár első emeletén található egykori grófnői lakosztály108 fejedelmi vendéglakosztálynak lett berendezve.
Fõúri építtetõi igények korai megfogalmazásától a szabályos programalkotásig
- Építtetõ és építész szerepe, megbízói programadás és tervezés viszonya a korszakban
- Rendeltetések megfogalmazása pályázati programban a XIX–XX. század fordulóján
- Korszerûség és komfort-elvárások változása a korszakban
1867-ben a bezerédi Bezerédj Elek tulajdonos alaprajzot és részletes terveket készített a zennyei kastély helyreállításához. Az építtető és az építész viszonyának megváltozása, a történeti szerep felcserélhetősége azt eredményezte, hogy 1890-91-ben a Magyar Mérnök- és Építészegylet Építési és Középületi Osztálya alakult ki.
A fõúri reprezentatív magánépítészet funkcionális meghatározása és jellemzése
A „kastély” fogalmának morfológiai értelmezése és a történeti jelentéstartalom rekonstrukciós
A „kastély” funkcionális értelmezése
- A „kastély” funkcionális értelmezése a mûemlékvédelem szakirodalmában
- A „kastély” korszerû, összetett funkcionális értelmezése
A „kastély” mint épülettípus fogalmi meghatározását célzó tudományos törekvés az uradalom reprezentatív magánépítészetében, mint sajátos építészeti műfajban a kastély funkcionális tartalmát kívánja hangsúlyozni a történeti jelentőségű tartalom kapcsán. A „kastély” vidéki épület, a „palota” városi épület, ahol átmenetileg különböző társadalmi rétegek élnek ugyanabban a háztartásban.
A fõúri lakóhely-építészet funkcionális modellje
Lakófunkció és lakórendeltetések
- Tulajdonosi lakrész, lakosztály („Wohnung”, „apartement”)
- Az uralkodók tulajdonosi lakosztályai
- Vendégszállások és uralkodói vendéglakosztályok kialakítása
- Gyermekszállások
Titkos" később „Closette"], majd a XIX-XX. A 19. században a fürdőszoba ["Baadzimer"] is - funkcionálisan és közvetlen térkapcsolatai révén - a lakosztály szerves részévé vált. A tulajdonos éjszakai szobája volt. századi lakosztály, különböző neműek hálószobája - férfi vagy nő ["Chambre • Coucher", "Schlaff Zimmer"156]. Az A.) és C.) változatok közül a XVIII. században, B.) a XIX. első században, míg a D.) a század második felében zajlott.
Közösségi funkció és társasági rendeltetések
- Ebédlõ (nyári ebédlõ, kis ebédlõ) reggelizõ
- Szalon(ok), dohányzó, biliárd
- Rendezvénytermek és kapcsolódó rendeltetések
- További sajátos társasági rendeltetések: színházak, lovardák
- Gyûjteményes funkciók rendeltetései: levéltár, könyvtár, mûgyûjtemények, botanika
- Szakrális funkció: oratórium vagy házikápolna
- Társasági és gyûjteményes rendeltetések állandósuló funkcionális kapcsolatai
Hazánkban az 1870-es évektől jellemző, hogy a lakások szociális funkciót töltenek be - "szociális szoba" [Gesellschaft Zimer]184-, amely biztosítja a lakás reprezentatív feltárását, valamint belső tereinek intimitását. Az osztrák udvar hatására megjelentek az első magyar urak által szervezett táncok is, amelyek közül az első 1727-ben zajlott. A női csapat tehát a társasági fellépések meghatározó színtere, a nagy társasági összejövetelek helyszíne, az ünnepi terem. ("Festsaal"). ") állandóan táncos mulatságokra fenntartott. , bálterem volt. Az arisztokratikus társasági élet egyik legegyedibb megnyilvánulása, amely egybeesett ezzel a társadalmi osztállyal, hiszen a megjelenés aktusa létének lényegéhez tartozott.
A 18-19. században sajátos módon egy további társadalmi célt szolgáltak (például a nagyközönség felé történő nyilvánosságot, vagy jelentős kulturális és művészeti hozamot stb.).
Érkezési és forgalmi funkciók – közlekedõ rendeltetések
- Reprezentatív közlekedõ- és elõterek: kocsibehajtó, elõcsarnok, fõlépcsõház, elõszoba. 65
A francia "Vestibule" és a német "Vorhalle" elnevezéseket hazánkban az 1840-es évektől gyakran használták,220 előcsarnok célzattal, amelyhez a lépcsők kezdetben nem feltétlenül kapcsolódtak közvetlenül, és az elnevezések sem. . szorosan kapcsolódik a használt térformához, mint külföldön. Ybl Miklós például gyakran használta a „Halle” megjelölést az előcsarnokra, függetlenül attól, hogy az lépcsőházhoz kapcsolódott-e,221 míg Linzbauer István nádasdladányi kastélytervén a központi kompozíció központi elhelyezkedésű, túlvilágított terét is előcsarnoknak nevezte. 222 Az előcsarnok kifejezésére szánt "Halls" XIX. A főlépcső előszoba ["Pallier", amely a felső szinthez képest a "Grand Palier"-hez hasonlóan az előcsarnok szinonimája is lehet]224 nem rendelkezett saját névvel, csak a gyöngyösi vár alaprajzán kb. 1826-ban a „Vorhaus” felirat olvasható, ami általában bármilyen kisebb előteret jelenthet.
Shneden-Stiegen",236""Eiserne Rundeltreppe"237] és a járókelőknek, akik gyakran hivatkoztak kiterjesztett építészeti tervükre - a "csigalépcsőre" - és néha az anyaghasználatukra is.
Kiszolgálás funkciói és rendeltetései
- Lakosztályok kiszolgálása, belsõ személyzeti szobák
- Udvari nagykonyhák, különféle más konyhák és munkaszobáik, éléstárak
- Technikai felszerelés (fûtés, épületgépészet) generálta új rendeltetések
- Tiszti- és cselédszállások, közösségi funkcióik
- Parádés lóistállók és kocsiszínek, szerszámosok
1836-ban NOVÁK Dániel építész is ezt írta: „Különös figyelmet érdemelnek a konyhák, amelyeket rendeltetésükhöz képest nem szabad távol elhelyezni a tornáctól és az ebédlőtől, nehogy emiatt kihűljön az étel; másrészt nem szabad a szobákhoz nagyon közel elhelyezni őket, mert a konyha illata csak a szobákat, előszobákat töltené be, így alkalmatlanná válna.. E kandallók érdeme abban rejlik hogy az étel fapazarlás nélkül, tehát kevés fával elkészíthető, amivel azonban egyesek tiltakoznak és panaszkodnak, és talán nem is ok nélkül, hogy a sült ételek íztelenek és hasonlítanak a főtt vagy párolt húshoz. A konyhák füstölésének elkerülése érdekében a kandallót úgy kell elhelyezni, hogy a nap ne sütött be az ablakokon a kandallóra.
Az épületek káros füstjének elkerülése érdekében különösen fontos a kemencék formája és elhelyezkedése.
A korszakra jellemzõ funkciószervezés és téralakítás módszerei
- Tagolás – tagolt térformák, tércsoportok létrehozása
- Differenciálás – önálló terek beosztása
- Specializálás – sajátos funkciójú egyedi terek kialakítása
- Integrálás – térkapcsolatok, áthatások létrehozása
- Összetett funkcionális rendszerek és térstruktúrák kialakítása
- A helyiségek beosztásával szemben támasztott követelmények történeti áttekintése
- Az intim és a nyilvános szféra viszonya a XVIII-X IX. században
- A térhasználat és funkció egy épületen belüli változása – térstruktúrák átalakulása
Egyrészt társadalmi rangok szerint szerveződtek, tagoltak, másrészt a tulajdonosi és részben fejedelmi vendégházak lakosztályokká való kialakítása és nemi elkülönítése a XVIII-XIX. Az elemek funkcionális egységbe szervezése, a megfelelő funkcionális kapcsolatok kialakítása - a helyiségek elrendezése - meghatározó építészeti feladat volt a XVIII-XIX. Nem véletlen, hogy az implicit közlekedési vonalak klasszikus megfelelője - az enfiládrendszer - éppen a gazdag térszervezésű, lenyűgöző térhatású kastélyokra, palotákra volt jellemző.
Az explicit közlekedési terek esetében így felosztható az oldalsó és a középső folyosó, amelyek különböző időszakokban különböző geometriájúak (lineárisan, egy- vagy több könyökkel stb.) vezettek.
Téralakítás és funkciónális beosztás XVIII. századi elõremutató megoldásai
Lakófunkciók állandósulása – a lakosztályok kialakulása a XVIII. században
Lakosztályok reprezentatív kialakítása, feltárása a nyugat-dunántúli kastélytípus változataiban 95
- Társasági rendeltetések és feltárási változatai – kocsibehajtók a korszakban
- A nyugat-dunántúli kastélytípus változatai, elterjedése és hatása
Fontos jelenség volt, hogy az épület magasabb rangjával nőtt a lakószobák száma, de a XVIII. ábra), mert a korabeli társasági életet alkalmankénti szabadtéri ünnepségek jellemezték, amelyeken nagyszámú vendég vett részt. Ennek tükrében a "Grassalkovich-típus" hazai hagyományok és európai, elsősorban német közvetítésű olasz hatások által formálódik, a nyugat-dunántúli kastélytípus pedig a reprezentatív feltáró közlekedési rendszerek kapcsán is megtalálható. A nyugat-dunántúli kastélytípus meghatározó vonása tehát a teljes traktust elfoglaló, tagolt tágas feljáró, lépcsőház és felső emeleti reprezentatív tér, feltárva a magánlakosztályokat.
Gyülevíz és Gács reprezentatív közlekedési rendszerei a 18. századi nyugat-dunántúli vártípus tekintélyesebb és összetettebb változatát képviselik. század második felében, Mária Terézia idejében jelentek meg és fejlődtek együtt a fennmaradt "archetípussal".
Hagyományos feltárási módok megváltozása 1750 körül
Érzékelhető a Nagy Károly-korszak vagy a nyugat-tengerentúli kastélytípus egyidejű építészeti hatása is, ami a középkori hagyományt képviselő bejárati ajtók kiszélesedésében, a teremtérbe és egy reprezentatívabb, csarnokba való kiterjesztésében nyilvánult meg. tervezés. lépcsőház, amely az egész szakaszt lefedi. A gyülevizi kastély egyszerűbb közlekedési rendszerét követték a kastélyok, amelyek emeleti csarnokkal - vagy ilyen célú előkamrával -, de hagyományos feljáró-átjáróval épültek. század első felében is kimutatható. Mivel a kastélyépület rendeltetésének hierarchikus elrendezése hűen követte és tükrözte a korabeli társadalmi hierarchiát, szükség volt a földszinti férfiszobák központi, hangsúlyos megjelenésére, illetve a 2010-ben nyíló bejárati ajtók forgalmára. egy tengely. az épületek térben összeférhetetlenek.
3.2..Sala Terrena – kerti elõcsarnok, mint téri elõzmény – új diszpozíciója és
Lakosztályok és társasági rendeltetések differenciálása – beosztása két épületszintre, társasági
Az épület feltárása továbbra is axiális volt, Sala Terrena ezen központi helyén, de előcsarnoki szerepe mellett közösségi funkciója, további közösségi rendeltetése - pl. Az új lakásigény jegyében mind az emeleten, mind a földszinten differenciált szociális és lakófunkciók sora jött létre, a lakosztályt az épület tengelyében elhelyezett hall vagy előszoba köti össze. Jellemző volt, hogy a tengely két oldala - az eltérő rendeltetés miatt - aszimmetrikussá vált, az egyik oldalon a tulajdonos magánlakosztályainak enfiládja, a másikon a szociális terek enfiládja.
Földszinti tulajdonosi lakószint [„piano nobile”] elsõ XVIII. századi példái (elõzmények)
A maison de plaisance példakép léte és magyarországi ismeretsége ellenére valószínűleg nem játszott akkora szerepet az 1750 utáni szociális és tulajdonosi lakószint új, földszinti elrendezésének kialakításában, mint a teljessége. nem. a hazai kontextusban lezajlott és fentebb bemutatott, az emlékek széles körét érintő átalakulási folyamatokról. . Az 1760-as, 1770-es években a szociális funkciók földszinti elrendezése mellett a velük egy szinten elhelyezhető magánlakosztályok elrendezésében is innovatív törekvés mutatkozik. a korszakban, de amit a XVIII. A földszinti elrendezésben továbbra is a lakóterű elrendezések túlsúlya érvényesült, annak ellenére, hogy az így kialakítható rendes lakosztályok száma nem lehetett több 2-3-nál.
A funkciószervezés és téralakítás új jelenségei 1790 és 1920 között
Társasági és lakófunkciók földszinti mellérendelõ beosztása és monumentális sorának
- Mellérendelt lakó- és társasági terek monumentális sora
1.2.. Vestibule – térsor hagyományos axiális feltárása
- Korszerû megközelítési mód, az oldal-kocsiáthajtó és kettõs reprezentatív feltárás
- Földszinti monumentális társasági tércsoport kialakulása és újszerû központos feltárása az
- Társasági rendeltetések állandósuló funkcionális kapcsolatai
- Újszerû központos feltárás hatása: centrálisan feltárt, központos térsorok 1850 után
- Lakosztályok emeleti elhelyezése – az emelet jelentõségének visszatérése
- Feltáró térformák – elõ- és lépcsõház-csarnokok terei
- Galériás csarnok (aula) funkciómódosulása – hall az 1880-as évektõl
- A reprezentatív magánépítészet „összefoglalása” a XIX–XX. század fordulóján
- Elõzmények és kortárs jelenségek felhasználása a századfordulón
- Közösségi és lakóterek szervezésének tipikus megoldása a századfordulós fõúri
Lakosztályok elhelyezése az emeleten - az emelet fontosságának visszatérése. A 20. század második felében a kastélyok társadalmi tereinek központi szerepét betöltő nagy szalon – vagyis a monumentális közterek egész csoportjának méltó feltárása – visszahozta a reprezentativitás jogos igényét. Figyelembe kell venni azt is, hogy a funkcionális szerveződés fejlődését az 1850-es évektől egy erősebb szegmentáció jellemezte, amely a társadalmi funkciókat a lakófunkciótól kívánta elválasztani. Mindezt figyelembe véve az 1850-es évekből származó kúriák első emelete visszanyerte eredeti megjelenését, hazánkban korábban csak a 18. században.
Az 1850-es évektől alkalmazott középkori és kortárs reneszánsz történeti formák mellett a központilag, később csarnokba rendezett belső terek alapjaiban újították meg a műemlékvárak jellegzetes folyosórendszerét.
A fõúri lakóhely-építészet európai kontextusa
Uralkodói építkezések és a fõurak német-osztrák mintakövetése
A központi terem rendeltetése ["Haupt Sahl"] nincs feltüntetve, mindkét oldalán lépcső és egy szoba ["zu dem Parade zimmer und Kamern"], és ezek folytatásában egy hálószoba ["Schlaffgemächer"] következik. A sarkokon megfordulva van egy játszószoba ["Spiel zimmer"], belülről nyíló árnyékszékes szoba ["Sekret"], amely a lépcsőhöz vezet, majd a traktust lefedő kihallgatószoba ["Audienz zimmer"] következik. az oldalsó kar mellett. Ezután egy gardrób ["Garderobe"] oldallépcsővel, egy tágas szoba ["Vorgemach"] a sarokban, majd egy szekrény ["Cabinet"], mellette egy kis játékszoba ["Spiel zimmer"], és végül a traktus a közös középső ebédlőben ["Speissahl"].
Decker rajzán az U-alakú épület ["Haupt Portal"] tengelyében lévő bejárati nyílás előtt egy rámpa és szabad lépcső ["Grosse frey treppe..."], onnan érhető el egy szimmetrikus lépcső. hall ["Haupt treppe"], amely mögött található a földszinti kerti teraszra nyíló nagy terem ["dem untern Sahl von velchen man in dem Garten über die zweyte frey treppe gelanden kan"] található, amely 3 felfedi előszobák. ["Vor Zimer"] mindkét oldalon, majd ezt követően egy fülkés hálószoba következik ["Parade Zimmer" ”].
Európai rokoni kapcsolatok, nemzetközi baráti társaságok – francia mintakövetés
Ennek mindkét oldalán az étkező ["Salle a manger"] vagy az előszobák ["Anti Chambre"] egy vagy két fülkés hálószobába ["Chambre á Coucher"] vezetnek a földszinten, több gardróbbal ["Cabinet" ] nyílása.a fő különbség azonban az, hogy míg Franciaországban az előszoba a nappalit helyezte a kompozíció főtengelyébe, addig középre, addig Magyarországon a hagyományosan itt található ebédlőt tárta elénk, ennek megfelelően az előszoba [ Az "előszoba"] feltárja az étkezőt ["Antichambre servant de Salle • jászol"] a szalon ["Sallon"] mellett, amely a kert homlokzatának közepén van felosztva.
Ennek megfelelője egy közösségi tér is ["Cabinet d' assemblée"], amely szimmetrikusan megelőzi a hálószobát ["Cambre • kanapé"] és az azt követő szekrényt ["Cabinet"].
Fõúri életformából (nevelés, külföldi utazás, könyvkultúra) eredõ európaiság – angol minták
Európai párhuzamok vázlata, az európai hatások útja az építészeken keresztül – itáliai minták
