Az épületek, akárcsak a kortárs építészet egésze, végtelen sokszínűséget mutatnak, és a környezettudatos gondolkodás is a legkülönfélébb módon tükröződik bennük. Az építészet kettős definíciója és a téma összetettsége miatt a környezettudatos építészet vizsgálata komplex megközelítést igényel, amelyben az építészet szellemi és műszaki vonatkozásai egyaránt szerepet kell kapjanak.
A kutatás aktualitása
Népességrobbanás és urbanizáció
A modern épületek anyag- és energiaáramai
A technikai forradalom hatásai
A kutatás célkitűzései
A kutatás célkitűzései
A kutatási terület behatárolása
A környezettudatos építészet elméleti alapjai és eredményei
- A környezettudatos építés hagyományai és áramlatai
- Low-tech
- High-tech
- A környezettudatos építés szabályozása és szabványai
- Passzívház standard – Németország (1990-)
- BREEAM (1990-), Code for Sustainable Homes (2007), DGNB (2011)
- A környezettudatos építészet fogalmának meghatározása
- A kutatás módszere
Az épület jó példája annak, hogy a high-tech épületek sem tudnak teljesen megszabadulni a hely és a helyi hagyományok befolyásától. Mind a CSH, mind a DGNB rendszer számos aspektusból vizsgálja az épületek környezeti hatását, az épület végső értékelését az egyes kategóriákban elért pontszámok összesítése adja.
A környezettudatos építészet a gyakorlatban
Helyszín vizsgálat
- A természeti adottságok vizsgálata
- Domborzat
- Éghajlat
- A regionális építészeti hagyományok vizsgálata
- Infrastruktúra
- Zöld infrastruktúra
- Szürke infrastruktúra
- A helyi Infrastruktúra – Összefoglalás
- A helyszín vizsgálatának jelentősége
Az épületek egy egyszerű, értelmes gondolkodásmódot tükröznek, ahol az ember szövetségesének tekintette a természetet: együtt élt a természettel, nem akarta meghódítani. A domborzat nagymértékben befolyásolja az épületek körüli mikroklímát, az épületek természetes megvilágítását és az épületek üvegezését, ami azt jelenti, hogy az épületek energiamérlegét is nagymértékben befolyásolják. A déli fekvésű lejtők a legkedvezőbbek a napenergia-nyereség és a napenergia-nyereség maximalizálása szempontjából, ezeken az épületek egymáshoz közelebb helyezhetők el, miközben a napnyereségük és az ebből eredő napnyereség továbbra is hasznosítható.
A helyi mikroklíma kialakításában is fontos szerepe van a domborzatnak, melyet a környezettudatos épületeknél már a telepítési szakaszban is figyelembe kell venni, elsősorban az épületek hőveszteségének csökkentése érdekében. Az éghajlati adottságok az építészettörténet során alapvetően meghatározták az épületek tervezését, felismerésük, figyelembevételük szükséges volt, ezért természetes. A nemzetközi szakirodalom (67) három alapvetően eltérő éghajlati zónát említ, amelyek befolyásolhatják az épülettervezés alapvető stratégiáját:
A hagyomány felismerése és a hagyományokból levonható tanulságok nagymértékben hozzájárultak az épületek kulturális értékének növeléséhez, környezetterhelésük csökkentéséhez. A zöld infrastruktúra tulajdonképpen egy beruházás, amelynek fenntartásával, védelmével, bár még nem tudni pontosan, milyen mértékben, kétségtelenül csökkenthető a szennyvíztisztításra, épületklímára fordított összeg. A környezettudatos tervezési gondolkodásban az építési terület kiemelten fontos szerepet tölt be, a telek természeti, kulturális és infrastrukturális adottságai alapvetően befolyásolják az alkotó építész mozgásterét, a tervezési stratégiát és az épületek építészeti kialakítását.
Telepítés
- Épületek telepítésének energetikai vonatkozásai
- Természetes megvilágítás és szoláris energia nyereségek
- Az épületek körüli légáramlatok
- Az épületek közötti külső terek minősége
- Területhasználat
- Telken belüli úthálózat
- Kertészeti kialakítás (Telek zöld infrastruktúrája)
- A környezettudatos épülettelepítés a gyakorlatban
- Összefoglalás
36 Hagyományos környezettudatosság Lepenye Zoltán BME Lakástervezési Tanszék A lehetséges napnyereség mértékét elsősorban az épületek tájolása határozza meg. Az északi féltekén az épületek főhomlokzatának déli (délhez közeli) tájolása az ideális, ami legkönnyebben a telken belüli úthálózat kelet-nyugati tájolásával érhető el. Az épületek hideg szél elleni védelmének tervezése nem egyszerű feladat, ehhez az építész kompetenciáján kívül eső segédtudományok - elsősorban aerodinamika - is szükségesek.
Ennek elkerülése érdekében a beépítés során általában gondoskodni kell arról, hogy az épületek hossztengelye a lehető legnagyobb mértékben párhuzamos legyen az uralkodó széliránnyal (67). A környezettudatos gondolkodás alapvető ambíciói, az épületek környezetterhelésének csökkentése, az épületek és a természeti környezet harmóniájának megteremtése már a telepítési fázisban tudatos és előremutató tervezést igényelnek. Az olyan egyszerű eszközök, mint a tudatos növénytelepítés, a megfelelő infrastrukturális kapcsolatok és a természetes szivárgórendszerek alkalmazása, vagy a telken belüli úthálózat hierarchikus kialakítása, azaz a gyalogos forgalom kedvezése nagyban hozzájárulhatnak az épületek környezetterhelésének csökkentéséhez.
A növényzet, mivel széláteresztő képessége miatt a környezetében ritkábban fordulnak elő kedvezőtlen áramlások, az épületek szélvédelmében is szerepet kaphat. A lakókörnyezet minőségére és élhetőségére is jótékony hatást gyakorolnak azok a döntések, amelyeket az építész a telepítési szakaszban hoz az épületek környezetterhelésének csökkentése érdekében. A napfény energiaforrásként való felhasználása, a természetes megvilágítás, valamint a helyi növényzet árnyék- és szélfogó szerepe olyan egyszerű eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak az ember testi-lelki egészségéhez, valamint az épületek környezetterhelésének csökkentéséhez.
Tömegalakítás
- Lépték, méret és forma
- A természeti adottságok szerepe a tömegalakításban
- Összefoglalás
44 Hagyományos környezettudatosság Lepenye Zoltán BME Lakóépítési Tervezési Tanszék Az egyszerű, kompakt forma elsősorban az épület hőpajzsának (5.3.1. táblázat) optimalizált felület/térfogat arányát és folyamatos „felesleges hőhidaktól mentes” kialakítását jelenti. Az épület egyszerű, ósdi építészeti elemekből áll, lényegében nem más, mint egy hatalmas, ívelt kőfal az északi oldalon, és egy könnyű tető lebegő felette. Az épület formájából adódóan mesterien hasznosítja a passzív napenergiát, miközben a Wrightra jellemző, erősen túlnyúló tető is fontos szerepet játszik abban, hogy a belső terek klímája minden évszakban kellemes legyen.
Az építészeti minőség mellett a tömeg kialakítása során a hely sajátosságainak figyelembevétele is hozzájárulhat az épület környezetterhelésének csökkentéséhez. A domborzati viszonyokra érzékenyen reagáló épülettömeg nemcsak az épület megjelenése, hanem energetikai (hőtároló tömeg, hideg szél elleni védelem) és az épület szerkezete szempontjából is előnyös lehet. épület (pl. épületszerkezetek kedvezőtlen időjárási viszonyok ellen) . Az épület karakterét elsősorban a formája adja, amely érzékenyen követi a domborzatot, az épületet körülvevő töltéseket és.
Az érzékeny telepítésre, tömegképzésre és az épület környezetbe illesztésére jó példa az Andersson Wise építészek által tervezett Montana nyaralóépület. A belső terek és a környező vidék intenzív vizuális kapcsolata megerősíti az épület és környezete szimbiózisát: a külső és belső határvonalak elmosódása, a lokális fények és az ezek állandó változásából fakadó sokszínűség a belső terek meghatározó elemei. A tömegformálás fontos része a környezettudatos szemléletű építészeti tervezésnek, hiszen tükrözi az épület és az építtető környezethez való viszonyát, melynek minősége alapvetően meghatározza az épület környezetre gyakorolt hatását.
Téralakítás
- Méret, funkcionalitás, flexibilitás
- Kapcsolat a természetes környezettel
- A természetes megvilágítás szerepe a téralakításban
- Energiatudatos téralakítás
- A Szoláris energia hasznosítása - Tájolás, napterek
- Természetes szellőzés
- Összefoglalás
Az épülethez tartozó átmeneti terek, teraszok, tornácok, átriumok, loggiák mind-mind kiváló lehetőséget kínálnak a belső terek és a természeti környezet kapcsolatának erősítésére, valamint nagy hatással lehetnek az épület energiamérlegére is. A természetes világítás szorosan összefügg az épületburkon elhelyezett világítófelületekkel, ezért tervezése az építész feladata (69). A környezettudatos épületek esetében alapvető fontosságú az épület hőveszteségének csökkentése, a napenergia-nyereség maximális kihasználása, ami az épület térbeli elrendezését is befolyásolja.
Környezettudatos tervezés esetén nagy gondot kell fordítani a napenergia hasznosítására és az épület természetes szellőztetésére, ha csökkenteni akarjuk az épület energiaigényét. A télikert nagyban hozzájárul a térélményhez és az épület használati értékéhez, hiszen az év nagy részében használható. Az épületet meghatározó gondolat a több kevesebbel elve: a használók komfortérzetének megteremtése és az épület természeti környezettel való összekapcsolása a természeti erőforrások intelligens felhasználása mellett, egyszerű építészeti eszközökkel.
Az épületet illetően a környezettudatos szemlélet leginkább az anyaghasználatban (vörös cédrusfa nyers burkolat) és a lakóterek természetes megvilágításának, szellőzésének figyelembevételében követhető nyomon. Az épület talán legnagyobb erénye, hogy tervezői sajátos módon tudták beépíteni az építészeti koncepcióba a környezettudatosság bizonyos elveit – a régi és az új épületrészek tudatos vizuális szétválasztását. Tekintettel arra, hogy az épület lényege a tér, az építészet elsődleges célja pedig a térteremtés, elengedhetetlen, hogy a környezettudatos szemlélet szerves része legyen a térteremtési folyamatnak és az épület alapkoncepciójának.
Homlokzatképzés
- Homlokzati anyagok
- A nyílások tájolása és a homlokzati nyílásarány
- Speciális homlokzati megoldások
- Összefoglalás
Ebben az esetben a hely adottságainak megfelelő racionális anyagválasztás nemcsak azt eredményezte, hogy az épület harmonikus viszonyban maradjon a környezetével, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy az épület létrejötte csak olyan mértékben terheli a környezetet. szükséges. A környezettudatosság szempontjából az épület legnagyobb erénye, hogy nem haladja meg a helyszín adta lehetőségeket, hanem azokat hasznosítja, hogy értékes építészeti alkotássá váljon. A homlokzatnak tükröznie kell az épület rendeltetését és az épület alatti és feletti belső terek rendeltetésének összefüggéseit, ami lakóépületek esetén a belső terek méretének és világítási igényének megfelelő homlokzati nyílásokat jelent. .
Ha a homlokzat valóban az épület belső tereinek ábrázolása az épületburkon, akkor a belső terek építészeti és környezeti szempontból helyes elrendezése (5.4. fejezet) természetesen követi a nagyobb nyílások helyes tájolásának lehetőségét. és így a napenergia-nyereség kihasználásának lehetősége. Ha az épület térelrendezése a környezettudatos térelrendezés elveit követi, környezetvédelmi szempontból csak a nyílások méretének helyes megválasztására kell ügyelni. Az épület energiamérlegének szempontjából speciális homlokzati konstrukciók segíthetik az ideális homlokzat kialakítását, melyek segítségével nagymértékben lehet befolyásolni az épületburok építési-fizikai tulajdonságait, segít megoldani. ellentmondások az egyéni követelmények között.
A zöldhomlokzat alkalmazásának érdekes példája a francia Périphériques által tervezett Ikonház, ahol a zöld homlokzat az épület homlokzatának fontos eleme, lehetőséget kínálva a lakóknak, hogy ízlésük szerint alakítsák az épületet - a meghatározott keretek között. az építész által. Az (igazán) környezettudatos épületekben a helyi építőanyagok alapvetően meghatározzák az alkotó építész mozgásszabadságát, hiszen használatuk kulcsfontosságú az épület létrehozásával járó környezeti hatások csökkentésében. Az építész feladata az egyedi szempontok figyelembevételével a legoptimálisabb megoldás kiválasztása, hogy az épület építészetileg értékes legyen, környezetre gyakorolt hatása pedig elfogadható határok között maradjon.
Épületszerkezetek
- A környezettudatos épületszerkezet-tervezés elméleti háttere
- A környezettudatos épületszerkezet-tervezés a gyakorlatban
- Öszefoglalás
68 Hagyományos környezetvédelem Lepenye Zoltán BME Lakástervezési Tanszék U Nagy Gábor szentgotthárdi épületét - akárcsak a kétvölgyi építész házat - a helyi adottságok határozták meg, mind az anyaghasználat, mind a szerkezetválasztás tekintetében. Az épület favázas szerkezettel készül, mely a helyszínen könnyen beszerezhető anyagokból áll, alkalmazkodik a helyi mesteremberek szakértelméhez és képességeihez, és teljes mértékben megfelel a korszerű épületépítés követelményeinek. . Az épületben a fantáziadús faszerkezeten kívül a tervező az épület környezetterhelése szempontjából érdekes és praktikus megoldásokat alkalmazott: A hálószobák az épület északi lejtős földszintjén helyezkednek el, és a a nappalik az emeleten vannak, így minden helyiség elrendezése ideális, az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő hálószobákat is a pufferzónaként működő felső szint védi a túlzott fűtéstől.
Az épület homlokzati nyílásai is a praktikus, az éghajlati adottságokat is figyelembe vevő, kreatív gondolkodásra vezethetők vissza: a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében az épület déli oldala viszonylag zárt, a nappali főleg keleten nyitott. délkeleti irányban a déli homlokzat egyetlen nagyméretű üvegfelületét egy nagyméretű kilógó tetőfelület fedi, amely a teraszt is lefedi és megvédi a nyári melegtől. Az épület karakterét a hagyományos döngölt földfalak határozzák meg, amelyek az épületet a vidék szerves részévé teszik, szinte észrevétlenül kiegészítve a tájat. Az épület egészét alapvetően a zord sivatagi viszonyokhoz való alkalmazkodás határozza meg: Az épület középvonala felé lejtő, túlnyúló tető véd a tűző nap melegétől, egyúttal elősegíti a csapadékvíz összegyűjtését, ami különösen fontos ezen a sivatagi vidéken.
Az épület átmeneti terei és nagy átlátszó síkjai jellemzően az észak-északkeleti oldalon helyezkedtek el, megakadályozva a túlmelegedést. Az épület a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás szép példája, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a kortárs környezettudatos építészetben a hagyományos építmények is helyet kapnak. Az épület legnagyobb érdeme, hogy alkalmazkodik az éghajlati viszonyokhoz, és egyszerű építészeti segédletekkel (tájolás, árnyékolás, passzív hűtés) képes leküzdeni a forró éghajlat okozta problémákat, miközben sajátos karakterével és integráltságával vitathatatlan építészeti értéket képvisel. a táj.
Szellemi erőforrások
A környezettudatosság alapelveinek ismerete és integrációja
A környezettudatosság alapelveinek adaptálása a helyi viszonyokra
Kommunikáció
További kutatási területek
Mivel ezen épületek egy része építészeti örökségünk részét képezi, és gazdasági okokból kifolyólag nem tűnik reális elképzelésnek a nem konkrét építészeti értéket képviselő épületek tömeges lebontása a 21. században. Mivel a meglévő épületállomány megőrzése alapvetően egybeesik a környezettudatosság alapelveivel (ökológiai értékek védelme; a meglévő infrastruktúrára épülő barnamezős beruházások előtérbe helyezése; az épületállomány megőrzése és újrahasznosítása), ezért a rehabilitáció fontos téma és kihívás a településen. olyan környezettudatos épített környezet kialakítása, ahol természeti értékeink és kulturális örökségeink központi szerepet játszanak a megőrzésben és fejlesztésben.
Irodalomjegyzék
