BEVEZETÉS
Az adatok és információk sok esetben egymás szinonimájaként jelennek meg, míg egyes tudományágak megkülönböztetik a kettőt. A versenyképességgel is foglalkozom, hiszen a menedzsment, a vezetői döntéshozatal, az információs és információs rendszerek egyaránt hozzájárulhatnak a cégek versenyképességének megőrzéséhez, növeléséhez.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS
A Dél-Alföld gazdasági helyzete és élelmiszeripara
A régióhoz tartozó három járás közül Bács-Kiskun volt a legnagyobb, 40%-os, Csongrádé 35%-kal, míg Békésen a régió GDP-hez való hozzájárulásának mindössze 25%-át termelték meg. A régióban az egy főre jutó GDP értéke 2008-ban 1,7 millió forint volt, ami a korábbi évekhez hasonlóan az országos átlag 67%-a, a járási átlag 90%-a.
A vezetés
- A vezetés jelentősége
- Vezetés és menedzsment
- Vezetési szintek és specializációk
- A vezetés tevékenysége, feladatai
- Vezetői szerepek és mit csinálnak valójában a vezetők?
Ugyanakkor több annál: munka, tudomány, művészet és hivatás egyszerre (Klein et al., 2009). Berde a vezetési tevékenységet olyan folyamatnak tekinti, amelynek alapvető elemei a kommunikáció, az információ, a tervezés, a döntés, a szervezés és az ellenőrzés (Berde et al., 2003).
Adat és információ
- Az adat és az információ szükségessége
- Az adat és az információ értelmezése
- Az információk csoportosítása és forrásai
- Információszükséglet
- Az információ értéke
- Az információ mennyisége
Míg korábban a statisztikai megközelítés miatt, ma a kibernetikai megközelítés hatására az adat és információ fogalmak lényegében szinonimákként használatosak. Egy információban gazdag világban az információbőség valami másnak a szűkösségét jelenti, nevezetesen annak szűkösségét, ami az információt felemészti.
Vezetői döntéshozatal
- Probléma
- A döntés értelmezése
- Racionalitás, szubjektivitás, intuíció
- A döntéshozatal szakaszai
- A döntések típusai
- Döntés a szervezetben
- A vállalati működés fontosabb döntési területei
Céltudatos, jövőorientációt kifejező emberi döntés (Bőgel et al., 2002) (Fröhlich, 2006), amelyet részben objektíven korlátoz a valóság (Horváth, 2002), de amely nem csupán konzisztens logikai folyamat, hanem átszűrődik az emberien. témában (Hanyecz, 1994), valamint a szervezeti kultúráról (Radó, 2008) is. Az élelmiszeripar sikere és fennmaradása, a fő tevékenység sikere, i.e. a termelő tevékenység – élelmiszer-feldolgozás – a hatékony szervezettől függ.
Információs rendszer
- Igény
- Standard rendszer vagy saját fejlesztés
- Vállalati informatika
- Az információs rendszerek fejlődése, típusai
- Vezetői információszükséglet
- A döntéstámogató rendszer és a döntési folyamat
- Az információs rendszer megtérülése
Napjainkban az információs rendszerek fejlődése az integrációban nyilvánul meg: az elszigetelten működő rendszereket a vezetési igényeknek megfelelően integrálják (Gulyás, 2008). A fenti felsorolás korántsem teljes, vannak más rendszernevek is - az ellátott funkciók alapján -, ugyanakkor véleményem szerint az elnevezések jól kifejezik azokat a főbb feladatokat, amelyeket az információs rendszer ellát.
Versenyképesség
Ezzel szemben a "várakozás" az élelmiszeripar területén (is) gyakran kifejezésre jut az informatikai beruházások, fejlesztések kapcsán. Ennek a versenyképességnek a feltétele, hogy a vállalat képes legyen érzékelni a környezeti és belső változásokat, és azokhoz alkalmazkodni a versenytársainál tartósan kedvezőbb piaci versenyfeltételek teljesítésével" (Chikán et al., 2006).
A DISSZERTÁCIÓ CÉLKITŰZÉSEI
ANYAG ÉS MÓDSZER
- A minta kiválasztása
- Információforrások és vizsgált döntési területek
- Információs rendszerek vizsgálata
- A megkérdezés módja
- A kérdőív
- Vizsgálatok
A kísérleti felmérés tapasztalatai alapján a nyitott kérdéseket az egyszerű és gyors kitöltés érdekében zárt kérdésekké is konvertáltam. A fürtözéshez a Microsoft Excel 2007 táblázatot használtam a Microsoft SQL Server 2008 és a Microsoft SQL Server 2008 adatbányászati bővítményeivel a Microsoft Office 2007-hez.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
A Dél-Alföld régió élelmiszeripari társas vállalkozásainak adatai
A közvállalatok egyhatodának éves árbevétele nem éri el a 20 millió forintot, ötödének pedig 51-300 millió forintos árbevétele van. A mezőgazdasági szövetkezetek felének éves árbevétele 51 és 300 millió forint között mozog, harmadának 20 millió forint alatti az árbevétele. A tevékenységeket bevételi kategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy az első kategóriába tartozó, azaz a 20 millió forint alatti éves bevételű cégek többsége bor (25,50%), friss kenyér és tészta (13,86%) termelő. ). ), az üdítőital-gyártók pedig (9,65%) származnak.
A 301-500 millió forintos és az 501-700 millió forintos éves árbevétel kategóriában ismét magas a bortermeléssel, valamint a kenyér- és frisstésztagyártással foglalkozók aránya (mindkét kategóriában mindkét tevékenység 19,05%-a). A 20 millió forint alatti éves árbevételű cégek 97,77%-a tíz főnél kevesebbet foglalkoztat, ennek közel kétharmada az 1 főnél nem többet foglalkoztató cégek. A legtöbb, 700 millió forintot meghaladó árbevételű élelmiszeripari társadalmi vállalkozás Szegeden, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kecskeméten, Baján, Nyárlőrincen, Lajosmizsén és Kerekegyházán található.
A vizsgált minta, a kérdőívet kitöltők adatai
Az élelmiszeripari társadalmi vállalkozások székhely és létszám szerinti csoportosítása során az előző pontban már említetthez hasonló településlistát kapunk. A legtöbb, legfeljebb 9 főt foglalkoztató élelmiszeripari társadalmi vállalkozás Kiskőrösön, Kecskeméten, Szegeden, Soltvadkerten és Békéscsabán található.
Cronbach-alfa teszt
A kutatás folytatásával és nagyobb rendelkezésre álló források esetén célszerű több vezetőt, vállalkozást bevonni a kutatásba, a vizsgált minta nagyobb fokú reprezentativitása érdekében. A teszt szerint a negyvennyolc információforrásból tizenkettőt figyelmen kívül kell hagyni, hogy a Cronbach-alfa értéke 0,7 felett legyen, azaz konzisztens.
Az információforrások és információforrás csoportok használata
- Információforrások működési területek és döntés tárgya szerint 74
A felsővezetők kisebb mértékben, a középvezetők nagyobb mértékben támaszkodnak a tíz leggyakrabban használt pénzügyi forrásra. Gyakoriság alapján a tíz leggyakrabban használt forrásból 6 a belső jelentési rendszer része, 1 külső, 3 pedig emberi információforrás. A felsővezetők itt is kisebb mértékben (37,4%) használják a tíz legjobb információforrást a felhasználás gyakorisága szerint, a középvezetők pedig nagyobb mértékben (37,5%) a piacgazdasági döntésekhez.
A piacgazdasági és technikai döntésekhez a két vezetői csoport azonos mennyiségű információforrásból szerzi be az információkat – a megadott pontszámok 80%-ának megoszlása alapján; míg a szervezeti döntéseknél a felsővezetők pontszámainak 80%-a megoszlik a különböző információforrások között. 0 nem használt forrás 1 ritkán használt forrás 2 gyakran használt forrás 3 mindig használt forrás Az adott pontszám aránya az adhatóhoz képest. A pénzügyi területen a vezetők a belső jelentési rendszert, az embereket és az üzleti környezetet tartják a legfontosabbnak, ez az első csoportosítás.
A termelésben és a szolgáltatásban meghozott döntéseknél az élelmiszeripari cégek vezetői az előzőhöz hasonlóan, de fordított sorrendben az embereket és a belső jelentési rendszert tekintik a leggyakrabban használt információforrásnak. információforrások csoportjai alkotják a gyakran használt források klaszterét. Mindkét összesítésből a belső jelentési rendszer és az emberek állnak az első két helyen, mint a leggyakrabban használt információforrás csoport.
Információs rendszerek az élelmiszeripari társas vállalkozásoknál . 114
- Az információs rendszerek által ellátott feladatok
A mélyinterjúk során megállapították, hogy a termelésre vonatkozó stratégiai döntések rendszeres értekezleten születnek, a kivételes menedzsment pedig egy olyan irányítási módszer, amely magában foglalja az információs rendszerekből rendszeresen generált jelentések és szükség esetén ad hoc kérések monitorozását. döntéshozatal. Ráadásul éppen ezen a két irányítási szinten merülnek fel leggyakrabban olyan információs igények, amelyek egyáltalán nem illeszthetők be az információs rendszerbe, vagy nagyon nehezen megoldhatók. Tulajdonképpen a vállalatok számítógép-függőségéről beszélhetünk abban az értelemben, hogy az adminisztrációs feladatok ellátása a számtalan szabályozó miatt gyakorlatilag lehetetlen számítógép nélkül.
A kutatási adatok ugyanakkor alátámasztják, hogy az információs rendszerek még nem játszanak jelentős szerepet a hosszabb hatású és komolyabb kihatású döntések meghozatalában. A dél-alföldi régió élelmiszeripari szociális vállalkozás-vezetőitől gyűjtött adatok is alátámasztják a korábbi kutatási eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy a legtöbb cég nem használ néhány egyszerű alkalmazáson kívül más eszközöket. Gyakori az információs rendszerek használata az irodai feladatok elvégzésére, a készletek rögzítésére, valamint a szállítói és vevői adatok rögzítésére.
Összefüggésvizsgálatok
- Asszociációs vizsgálatok
- Faktor analízis
- Klaszter analízis
Felmérésem adatai azt mutatják, hogy pénzügyi területen a kérdőívben felsorolt 48 információforrást figyelembe véve az első csoport vezetői az információforrások 65%-ára támaszkodnak jobban, mint a második csoport tagjai. A marketing és kereskedelmi döntések tekintetében az első csoport vezetői a források 63%-ánál átlagosan magasabb pontszámot adtak, mint a második csoport vezetői. A technikai döntések leggyakoribb információforrásai közül az Internet az egyetlen, amelyre a második csoport vezetői jobban támaszkodnak, mint az első csoportba tartozók.
A két csoport információforrás-használati gyakoriságában a legnagyobb eltérés a beszállítók, vevők, a termelés, a beosztottak és a versenytársak információforrásainál tapasztalható, az első csoportba tartozó élelmiszeripari vezetők javára. A technikai döntéseknél az információs erőforráscsoportok felhasználási gyakorisága mindig magasabb az első irányítási csoportban. A vezetői csoportok között a legnagyobb különbség a kontrollinformációk felhasználásában mutatkozik – amelyre az első csoport vezetői nagyobb mértékben támaszkodnak.
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A vállalkozások pénzügyi területére vonatkozó döntések meghozatalakor az élelmiszeripari vezetők elsősorban a tervezés és ellenőrzés, valamint a pénzügyi számvitel által biztosított információkra támaszkodnak. A szervezeti döntéseknél az élelmiszeripari társadalmi vállalkozások vezetői is a termelési információkat jelölték meg a leggyakrabban használt és legfontosabb forrásként. Ha megvizsgáljuk az információforrásokat akár a működési területek, akár a döntés tárgya szerint, akkor megállapíthatjuk, hogy az élelmiszeripari társadalmi vállalkozások, mint termelő vállalkozások számára az információ a legfontosabb.
Az élelmiszeripari vezetők által használt információforrások között vannak előnyben részesítettek és gyakrabban használtak, és vannak olyanok is, amelyeket csak alapértelmezettként használnak. A vezetők által felsorolt - az információs rendszer által biztosított - feladatok alapján olyan rendszerekről van szó, amelyek alkalmasak a jelenlegi helyzet elemzésére, ugyanakkor a vizsgált cégek mindössze egyharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszerük is alkalmas . jóslatokat készíteni. Az információs rendszerek tervezői és kivitelezői számára hasznosak lehetnek az élelmiszeripari vezetők általam felfedezett használati szokások különböző területeken és különböző témákban történő döntések meghozatalakor.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
ÖSSZEFOGLALÁS
Magyar nyelvű összefoglaló
Angol nyelvű összefoglaló
Managers rely less on information from the media, while the other information source groups are considered even half as important during their decision-making. If the information source groups' information sources are examined one by one, it can be stated that since these are manufacturing companies, the most important information sources are linked to the production part of the information system of the organization, or other parts that are tightly linked to the production part. Most of the managers think that their information system is able to analyze the current situation but not able to make predictions.
Examining the responses according to the form of business, annual revenue, number of employees and main activity, a connection was found between these characteristics of the company and the responses of executives, but association tests and data mining did not unequivocally confirm this. . According to the results of the survey, the leaders of the food industry can be classified into two groups. The first group relies more on information, while the leaders of the second group use information sources less.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
IRODALOM
Proceedings of the Joint International Symposium on IS: Information Technology Management for Productivity and Strategic Advantage. In: Proceedings of First European Workshop on Information System Teaching at Aix-en-Provence in April 1981. The changing role of information technology in food and beverage logistics: optimizing beverage networks using intelligent agent technology.
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL MEGJELENT
Hampel György, Nagy Elemérné (2010): Study of Characteristics of Food Industry Enterprises in the Southern Great Plains Region of Hungary. Hampel György (2006): Survey of information systems of food industry enterprises in the southern Great Plain region of Hungary. Hampel György, Nagy Elemérné (2005): Preparation of a Survey of Food Industry Enterprises in the Southern Great Plains Region of Hungary.
Európai Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Informatikai Szövetség – 3. Világkongresszus a számítástechnika a mezőgazdaságban és a természeti erőforrások területén. Hampel György (2004): Vezetői döntéshozatalhoz szükséges adatok – felmérés a dél-alföldi régió élelmiszer-feldolgozó vállalatairól. Hampel György, Nagy Elemérné (2005): Vállalati döntéshozatalhoz szükséges adatok és adatforrások felmérése. A teljes kiadvány CD mellékleten jelent meg.).
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉN KÍVÜL MEGJELENT
Schleusener, Heinz, Nagy Elemérné, Hampel György (2008): Web 2.0 – AJAX – Internet-Technologie – Vertreten in Unternehmen der ungarischen Lebensmittelindustrie. Hampel György (2005): Auswirkungen der Modernisierung der Informatikstudiengänge auf die Studierendenleistung an der Fakultät für Lebensmitteltechnik. Nagy Elemér, Nagy Elemérné, Hampel György (2003): Der Einsatz von Edutainment an der Hochschule für Lebensmitteltechnik.
Fabulya Zoltán, Hampel György (2003): Számítógépes tervezés oktatása a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszermérnöki Karán. Hampel György (2002): Pénzügyi informatika oktatása a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi és Gazdálkodástudományi Karán. Nagy Elemér, Heves Csilla, Hampel György (2002): A svéd oktatási elvek megvalósításának kulcstapasztalatai (SZTE SZÉF-ben).
SZAKMAI ÉLETRAJZ
