Élményből tudást Természetesen
a Mátra Múzeumban
EFOP-3.3.6-17-2017-00001
Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Rend vagy rendetlenség?
● 1. Élőlények szárazon és vízben →
● 2. A lösz mesélye
● 3. Tegyünk rendet
● 4. A Föld
● 5. Túl a Tejútrendszeren
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
1. Földünk kialakulása 2. Ősmaradványok
3. Evolúció fogalma, bizonyítékai
4. Az élővilág kialakulásának főbb evolúciós állomásai szárazon és vízben
5. Az emberré válás folyamata
Korosztály: 5-6. osztály
Kapcsolódás a NAT-hoz: Ember és természet > A felépítés és a működés kapcsolata > életközösségek; az élővilág
rendszerezése
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Honnan érkezett az élet?
Az élővilág kialakulásának története szárazon és vízben.
Forrás: www.instagram.hu
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Földünk kialakulása:
A naprendszer kialakulása gázból és porfelhőből. Az összesűrűsödött anyagból jött létre a Nap.
Forrás:www.origo.hu
A porszemek összetapadtak és a gravitáció segítségével nőttek össze. A bolygókezdeményekből bolygók jöttek létre. Így jött létre 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Föld is.
Forrás: www.origo.hu
Földünk és egy Mars méretű bolygó a Thea összeütközött, és a kilökődő kőzettörmelékből alakult ki a Holdunk.
Földünk és kísérője a fiatal Hold.
Forrás: www.origo.hu
A kék bolygó a Föld.
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Őslénytan (paleontológia):
A földtörténeti múlt élővilágának kutatásával foglalkozó tudomány .
Ősmaradványok (fosszíliák, kövületek):
A múltban élt növények, illetve állatok testének ősmaradvánnyá válás során fennmaradt része, vagy az élőlény életműködésének a nyoma.
Információt ad arról, hogy milyen éghajlat uralkodott és milyen volt a környezet az elmúlt földtörténeti korokban.
Az ősmaradvánnyá válásnak külső és belső feltételei vannak. Külső feltétel: gyors betemetődés, belső feltétel:
szilárd váz megléte.
Az ősmaradványok fajtái:
Két nagy csoportja van:
•
Valódi kövületek: egykori élőlény maradványai
•
Őséletnyomok: az egykori élőlény különböző élettevékenységét rögzítő nyomok
Az ősmaradványok elnevezése szintén kettős nevezéktan alapján történik.
Ezáltal tudják a fosszilis és a ma élő fajok közötti evolúciós kapcsolatokat kideríteni illetve egyértelművé tenni.
Ammonitesz
Forrás: www.instagram.hu
Fosszilizáció folyamata – angol nyelvű animáció https://www.youtube.com/watch?v=4-dTz416rYg
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Az evolúció definíciója:
•
Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során új fajok alakulnak ki.
•
Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás
•
Időben egymást követő változások sorozata.
•
A biológiában evolúciónak nevezzük az élővilág történeti fejlődését.
•
Napjainkban is zajlik.
Charles Darwin (1809-1882)
Az evolúció bizonyítékai:
•
Közvetlen bizonyítékai: ősmaradványok (kövületek, lenyomatok, stb), melyek az egykor élt élőlények nyomait őrzik.
•
Közvetett bizonyítékok: különböző típusú élőlények testfelépítésének,
életműködésének és embrionális fejlődésének hasonlóságai.
„Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az aki a legfogékonyabb a változásokra.”
Charles Darwin
Forrás: www.wikipedia.hu
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Az élővilág kialakulásának főbb evolúciós állomásai szárazon és vízben:
Forrás: www.instagram.hu
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Forrás: www.pinterest.hu
Összefoglaló a Földi élet
kialakulásáról.
Elemezd az ábrát a megadott szempontok alapján!
Szempontok:
1. Milyen szakaszokra
bonthatjuk a Föld történetét?
2. Mennyi időt ölelnek fel ezek a szakaszok?
3. Milyen élőlények alakultak ki
az egyes korszakokban?
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
A Földi élet evolúciójának főbb állomásai szárazon és vízben:
A Föld története körülbelül 4,6 milliárd évet ölel fel. A legidősebb ismert földi kőzetek csak 3,9 milliárd évesek.
Archaikum: 4 000 – 2 500 millió évvel ezelőtt
A kémiai evolúció során az élethez szükséges vegyületek (cukrok, aminosavak) alakultak ki.
Megjelentek a cianobaktériumok. Ezek primitív, egysejtű létformák. Még sejtmagjuk sincs - mégis nagy szerepet játszottak abban, hogy a Föld ma ismert élővilága kialakulhasson. Ezek a baktériumok már képesek voltak a fotoszintézisre. Az oxigéntermelésnek köszönhető az ózonréteg
kialakulása. Az ózonréteg elengedhetetlen a Föld felszínén élő szervezetek számára az élethez. A cianobaktériumok együtteséből alakultak ki a sztromatolitok. A Föld egyre oxigéndúsabb hellyé vált. A többi egysejtű számára ez ökológiai katasztrófát jelentett. Két és fél milliárd éve az oxigén szinte minden élőlényt kiirtott, a tudósok
csak oxigénkatasztrófa néven emlegetik a jelenséget. A cianobaktériumok még ma is léteznek, és szinte mindenhol megtalálhatók az erdőktől az óceánokig.
Proterozoikum: 2 500 – 541 millió évvel ezelőtt Egyetlen szuperkontinens létezett, a Rodinia. Kiterjedt sekélytengerek jellemezték. Viszonylag meleg volt az éghajlat. A prokariótákból kialakultak a sejtmagos eukarióták. A proterozoikum elején a légköri
oxigéntartalom elérte a mai szint 0,01%-át, ez már elég volt ahhoz, hogy az élőlények elkezdjenek áttérni a légzésre, és ez jelentős evolúciót indított el.
Ausztrál szrtomatolit
Gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók.
Forrás: www.wikipedia
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Ediacara időszak: 635-541 millió éveEdiacara életközösség „ az első telepesek”
Az Ediacara állatvilágát egy 1950-ben Regonald Sprigg által felfedezett paleontológiai helyen találták meg, Ausztráliában az Ediacara-
hegységben.
Ezek az élőlények még nem rendelkeztek szilárd vázzal, lágy testük lenyomatait a finom szemű üledék őrizte meg számunkra.
A tudósok kezdetben azt gondolták, hogy a mai állatok ősi formáit találták meg, de később kiderült, hogy egészen másra bukkantak. Ők voltak az első sok sejtből álló (telepes testfelépítésű) élőlények a Földön. Az Ediacara állatvilága az egyik első életforma volt, amely fejlődéséhez légköri oxigént igényelt.
Egyes tudósok szerint az Ediacara-fauna kihalása nyitotta meg az utat a kambriumi robbanás előtt.
Ediacara fauna (635 – 542 millió évvel ezelőtt).
Lágytestű, szilárd váz nélküli élőlények.
Forrrás: www.pinterest.hu
A Dickinsonia costata, az ediacara élőlénykör egyik jellegzetes tagja Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ediakara-fauna
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Trilobita
Forrás: Wiki pre-historia
Kambrium: 541-485.4 millió évvel ezelőtt
A korai kambriumot enyhén hűvös éghajlat jellemezte, amely folyamatosan melegedett az időszak során. Ezt az időszakot az óceánok és tengerek magas vízszintje jellemezte. Az élővilág szinte robbanásszerű
fejlődésnek indult (kambriumi robbanás), bár élet akkor még csak az óceánban, a tengerekben létezett.
Az akkori élővilág híres lelőhelye a Burgess pala Kanadában.
Például:
• Pörgekarúak (Brachiopodák): kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató csillókoszorús állatcsoport.
• Ízeltlábúak: kitintartalmú külső vázzal rendelkező állatok, mint például a Trilobiták.
• Tüskésbőrűek például: tengeri sün
Az időszak végén következett be az első jelentős, globális kihalás mely érzékenyen érintette az Archaeochyathákat (kúpszerű zátonyépítő szervezetek), Trilobitaákat, Brachiopodákat
(pörgekarúak), valamint a primitív puhatestűek közé sorolt Hyolithákat.
Mi okozta a kambriumi robbanást? – angol nyelvű
https://www.youtube.com/watch?v=qNtQwUO9ff8 Archaeocyatha
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Archaeocyatha
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Ordovícium: 486-443 millió évvel ezelőttAz élet a korábbi időszakokhoz hasonlóan továbbra is a tengerekre korlátozódott. Az ordovíciumot kiegyenlített , meleg klíma jellemezte.
Megjelentek:
• Fejlábúak mint például: polip, nautiloidák, tintahalak
• Ízeltlábúak mint például: Anomalocarys (úszni tudó ízeltlábú volt)
• Gerincesek mint például: csontos páncéllal fedett állkapocs nélküli halak.
• Növényzetre jellemző volt ebben az időben:
zöldmoszatok, vörösmoszatok.
Az ordovícium végén egy komolyabb lehűlés miatt csökkent a tengerek vízszintje, s ez újabb kihalási hullámhoz vezetett (a tengeri fajok 60%-a tűnt el), ami többek között sújtotta a Trilobitát, a pörgekarúakat és a Graptolitákat is.
Ordovíciumi tengeri állatok.
Forrás: www.wikipedia.hu
A Tetragraptus fruticosus graptolita Ausztráliából, az ordovícium időszakból.
Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Graptolit%C3%A1k
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Szilur: 443-419 millió évvel ezelőtt
A szilurt kiegyenlített meleg klíma jellemezte. A szilur végére a légkör oxigéntartalma elérte a mai 10 százalékát, ami lehetővé tette , hogy a szárazföldön megjelenjen az élet. Ekkor fejlődtek ki az első valódi szövetekkel rendelkező növények. A sekély parti vizekben óriási méretű ízeltlábúak éltek. Például tengeri skorpiók. A tengerekben zajló legfontosabb esemény a halak továbbfejlődése volt. Megjelennek az első állkapoccsal rendelkező gerincesek, a tüskés cápák, majd a porcos és a csontos halak is. Kialakultak az Ammoniteszek. Az időszak végén ismét volt egy kisebb kihalási hullám, ami a
graptolitákat végleg elsöpörte a tengerek vizeiből.
Forrás: www.wikipedia.hu
Tengeri skorpiók Forrás: www.wikipedia.hu
Méretük roppant változatos volt. Többségük a 20 cm-t sem érte el. Viszont voltak olyan fajok, amelyek hosszúsága meghaladta a 2 m-t. Ezek az óidő tengereinek rettegett ragadozói lehettek. A mai skorpióknak csupán távoli rokonai voltak.
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Devon: 419-359 millió évvel ezelőtt„Halak korának is nevezik”
A klíma differenciáltabb volt. A devon a szárazföldek növényekkel és állatokkal való benépesedésének nagy időszaka. Az ősharasztok fejlődése során elkülönültek a magasabb rendű harasztok: a zsurlók és a páfrányok. Az időszak végére már megjelentek a valódi erdők, a nyitvatermő növények, és a magvaspáfrányok is. A szárazföldön megjelentek a rovarok. A kétéltűek a Tiktaalik féle élőlényekből fejlődtek ki. Az időszak végén egy újabb jelentős kihalás söpört végig a tengeri élővilágon. A fajok közel 70%-a pusztult ki. Ez nem hirtelen történt, hanem évmilliókig húzódó folyamat volt. Ekkor tűntek el például a páncélos őshalak
Devoni táj
Forrás: www.wikipedia.hu
Dunkleosteus – páncélos őshal Forrás: www.pinterest.hu
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Élet a Karbonban Forrás: www.wikipedia.hu
Karbon: 359-299 millió évvel ezelőtt
Kiterjedt trópusi klíma volt a jellemző. A trópusi éghajlati öv az é.sz. 78. fokáig terjedt, ez tette lehetővé a mocsárerdők kialakulását. A
mocsárerdők elhalt növényi anyagából alakultak ki földünk legnagyobb feketekőszén telepei. 30–40 méteres harasztok: pecsétfák, pikkelyfák, páfrányfák, nyitvatermő ősfák uralták a
szárazföldet. Megjelentek a fenyők is. Jelentősen elterjedtek a pörgekarúak és a tengerililiomok. A szárazföldön megjelentek a hüllők.
Élet a Karbonban Forrás: www.instagram.hu
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Edaphosaurus pogonias - kora perm Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Perm_(id%C5%91szak)#/media/F%C3%A1j l:EdaphosaurusDB.jpg
Perm: 299-251 millió évvel ezelőtt
A permben az éghajlat hűvösebbé és szárazabbá vált. A növényvilágban a nyitvatermők fejlődtek a leggyorsabban. A szárazabbá váló klíma a hüllőknek kedvezett, a kétéltűek csak a nedves területeken maradhattak csak életben. A
paleozoikum végén a Föld történetének eddig ismert legnagyobb kihalási eseménye zajlott le. A perm időszakban ismert növény és állatcsaládok 80-95% kihalt. A kihalás két ütemben zajlott. Ennek egyik oka a tengerszint jelentős csökkenése lehetett, emellett egyéb okokat is feltételeznek.
Vélhetően ezen okok összetett hatása vezetett végül a kihaláshoz. A likacsoshéjú egysejtűek bizonyos csoportjai, a pörgekarúak nagy része érintett volt. Teljesen eltűntek az ősi típusú korallok és egyéb zátonyalkotó szervezetek, valamint a Trilobiták.
Dicynodon
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Dicynodon
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Mezozoikum (Középidő): (251 – 66 millió évvel ezelőtt) „ A dinoszauruszok kora volt.”
Triász: 251-201 millió évvel ezelőtt
A klíma északon száraz, délen pedig csapadékos volt. A flóra meghatározó elemei nyitvatermők voltak (cikászok, páfrányfenyők), de a korpafüvek is széles körben
elterjedtek voltak. A tengerek vizében Ammoniteszek , korallok, páncélos kétéltűek éltek. A szárazföldön
megjelentek az ősi teknősök, krokodilok, dinoszauruszok és az emlősök is. Az időszak végén ismét egy nagy kihalási esemény következett, ami jobban megviselte a tengeri, mint a szárazföldi élővilágot. Újabb csapás érte a pörgekarúakat, a csigákat és egyéb puhatestűeket. A kihalás oka pontosan nem ismert, de feltételezik, hogy az erőteljes vulkánkitörések miatt savas lett az óceánok vize, s ez vezetett a tragédiához.
Élet a Triászban Forrás: www.pinterest.hu
Desmatosuchus
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Desmatosuchus
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
Élet a Jura korban Forrás: www.wikipedia.hu
Forrás:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Archaeopteryx_lithographica_- _Pedro_Jos%C3%A9_Salas_Fontelles.jpg
Jura: 201-145 millió évvel ezelőtt „ A dinoszauruszok kora”
A jura időszakban az éghajlat mindenhol enyhe volt, a sarkokat sem fedte jégtakaró . A meleg, nedves éghajlat lehetővé tette, hogy a felszínt buja dzsungelek borítsák. A jura a nyitvatermők virágkora volt, páfrányfenyők és tűlevelűek (araukáriafélék, áltiszafafélék, mocsárciprusok, fenyőfélék és tiszafafélék) képviselték a csoportot.
Mellettük a harasztok is elterjedtek voltak.
A Pangea szuperkontinens feltöredezett az
északi Laurázsiára és a déli Gondwanára. A föld nagy részét tengerek borították. A tengerekben halak és a tengeri hüllők éltek.
•
Hüllők például: Ichthyosaurus, Pleziosaurus, tengeri krokodilok.
•
A jura időszakban az őshüllők egyik csoportjából fejlődtek ki az első madarak. (Archaeopteryx)
Ichthyosaurs- angol nyelvű
https://www.youtube.com/watch?v=OfZnBV_LFZc Plesiosaurs – angol nyelvű
https://www.youtube.com/watch?v=mkw593Qa19U
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Kréta: 145-65,5 millió évvel ezelőtt
A kréta időszakban az éghajlat aránylag meleg, a tengerszint pedig magas volt. Megjelentek az első
zárvatermők. Ezek új táplálékforrásként szolgáltak. Tovább fejlődtek az emlősök, és a dinoszauruszok is. A kréta végére a dinoszauruszok kihaltak. Az emlősöknek három fő formája alakult ki: 1. tojással szaporodók pl.: kacsacsőrű emlős. 2. az erszényesek pl.: kenguru. 3. a méhlepényesek pl.: mókuscickány
Az időszak végén nagy kihalási esemény zajlott. Egy 10 km átmérőjű aszteroida csapódott a Földünkbe. A növény és állatvilág 50%-a pusztult el. Eltűntek az ammoniták, a dinoszauruszok, valamint a repülő és a vízi őshüllők is. A krokodilok, a madarak és az emlősök viszont
fennmaradtak.
T-rex
Forrás: www.pinterest.hu
Meteor
Forrás: www.kirajzolodik.wordpress.com Large Asteroid Impact Simulation. – angol nyelvű
https://www.youtube.com/watch?v=bU1QPtOZQZU&t=3s
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Kainozoikum (Újidő) :
(65,5 – napjainkig)
„A madarak és az emlősök kora.”
Paleogén földtörténeti időszak:
(66 – 23,03 millió évvel ezelőtt)
Felosztható:• Paleocén
• Eocén
• Oligocén
Paleocén kor: 66 – 55,8 millió évvel ezelőtt
A kihalási hullám után rengeteg élőhely maradt üresen, és újfajta állatvilág alakult ki ezeken az élőhelyeken.
Megnövekedett az emlősfajok száma.
Klímája viszonylag nedves és hűvös volt (bár a mainál melegebb). Ebben az időben jelennek meg a virágos növények fejlettebb családjai és a valódi füvek. A növényzet a paleocénben már a maihoz hasonló volt.
Eocén kor: 55,8 – 33,9 millió évvel ezelőtt
Az eocén első szakaszában, kb. 50 millió évvel azelőttig a klíma melegedett, aztán kiegyenlítődött.
Dzsungelek voltak jellemzőek. Mocsári ciprus, vörösfenyő, pálmafajok, lombhullató erdők fordultak elő ebben a földtörténeti korban.
Számos emlős rend alakult ki. Például: valódi főemlősök, a páros- és páratlanujjú patások, rágcsálók.
A denevérek a korai eocénben jelentek meg, a bálnák és a tengeri tehenek ősei a középső eocénben tértek vissza a vízbe.
Oligocén kor: 33,9 – 23,03 millió évvel ezelőtt
A meleg éghajlat hatására megnőtt a füves puszták és sivatagok száma. A növényvilágára ekkortájt például a kesudió és licsifélék, rózsafélék, bükkfafélék, fenyőfélék, hüvelyes növények, sásfélék és páfrányfélék voltak jellemzőek.
Állatvilágra jellemző volt : a tülöknélküli orrszarvú (pl.: Indricotherium) , az óriási méretű emlősök, és a medvefélék, a lovak már
elérték a póni méretet (pl. Miohippus).
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Élet az Eocén korban Forrás: www.pinterest.hu
Élet a Paleocén korban Forrás: www.pinterest.hu
Élet az Oligocénban
Forrás:http://tamop412a.ttk.pte.hu/
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Neogén földtörténeti időszak:
(23,3-2,58 millió évvel ezelőtt) Felosztható:
•
Miocén
•
Pliocén
Miocén kor: 23,03 – 5,332 millió évvel ezelőtt
Körülbelül 25 millió évvel ezelőtt Földünk lehűlt, az éghajlat szárazra fordult.
Hidegebb és melegebb időszakok váltogatták egymást.
A növényzetre jellemzőek voltak: nyílt vegetációjú területek; és a lombhullató fák (nyárfa, fűzfa, tölgyfa).
A sztyeppéket elsősorban lovak, tevék és zsiráfszerű állatok lakták, de felbukkantak a szarvasok elődei is.
Pliocén kor : 5,332 – 2,588 millió évvel ezelőtt
Az átlagos hőmérséklet a pliocén közepéig 2-3 fokkal magasabb volt, mint ma.
A kontinensek ekkortájt már nagyjából a mai helyükön voltak, egészen apró eltérésekkel (70-250 km).
A növénytakaró lombhullató erdőkből, tűlevelű erdőkből és a tundrákból tevődött össze.
Mind a tengeri, mind a szárazföldi fauna igen hasonló volt már a maihoz:
emlősök, rágcsálók, hatalmas masztodonok, elefántok, orrszavúk, hüllők:
kígyók (csörgőkígyó); és kétéltűek.
Élet a miocénban
Forrás:http://tamop412a.ttk.pte.hu/
Élet a Pliocénben
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Pleisztocén kor: 2,588 – 0,0117 millió évvel ezelőtt A klímát az ismétlődő nagy eljegesedések és a
felmelegedések jellemezték. A kontinensek gyakorlatilag a mai helyükön voltak. Ebben a korban már minden ma élő emlőscsoport képviseltette magát. A jégkorszak végi kihalásnak a tengeri szervezetek körében szinte semmi nyoma nem volt tapasztalható, míg a szárazföldön csak a nagyemlősöket (44 kg-nál nagyobb testtömegű) érintette.
Ez a kihalási esemény négy kontinens (Eurázsia, Észak- Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália) megafaunáját érintette. A kihalást több folyamat együttes hatása eredményezte.
Ebben a korban ma már kihalt rendszertani csoportok is éltek: masztodonok, mamutok, erszényes oroszlánok, kardfogú macskák, óriáslajhárok.
A pleisztocénben a legjelentősebb változások az emberi evolúcióban történtek, amelyek a mai modern ember kialakulásához vezettek.
Pleisztocén élővilág Forrás: www.pinterest.hu
Negyedidőszak:
2,58 millió évvel ezelőtt- napjainkig Felosztható:
• Pleisztocén kor
• Holocén kor
Dél-Amerikai kardfogú macska (Smilodon populator) rekonstrukció Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Holocén kor: (jelenkor): 0,0117 – 0 millió évvel ezelőtt
A holocénre a kontinensek elfoglalták a mai helyzetüket.
Ebben a korban alakult ki a Földünket ma is jellemző növény- és állatvilág.
Jelenleg a Föld történetének egy újabb kihalási eseménye zajlik.
Holocén kor
Forrás: www.pinterest.hu
Emberré válás folyamata:
A miocén során (23,03-5,332 millió évvel ezelőtt) Földünk éghajlata szárazabbá vált, Afrikában összezsugorodtak az őserdők, ami nagy evolúciós nyomásnak tette ki az első emberszerűeket. A kőzetelemek mozgása miatt hatalmas hegyláncok alakultak ki, pl. Ázsiában a Himalája 8.000 m-es hegyvonulata. A hegységek felfogták a nedves áramlatokat, így száraz időjárás volt az uralkodó. Az őserdőből száraz szavanna vált. Sok élőhely eltűnt. Ezért messzebb kellett keresniük a táplálékot az embereknek. Nem járhattak majmok módjára a földön, ezért fel kellett egyenesedniük és két lábon kellett járniuk. Ez az emberré válás legfontosabb mozzanata.
Human evolution animation - angol nyelvű
https://www.youtube.com/watch?v=ehV-MmuvVMU
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban
Feladat: Titkos írás megfejtése! Minden betűhöz tarozik egy szimbólum, ha összeolvasod őket akkor megkapod az alsó sorban lévő megfejtést.
O
Ó
Ö
Ő
P
Q
R
S
T
U
Ú
Ü
Ű
X
Y
Z
V ∑
A
Á
B
C
D
E
É
F
G
H
I
Í
J
K
L
M
N
Megfejtés:
Természetes szelekció
Köszönöm a figyelmet!
EFOP-3.3.6-17-2017-00001 Élményből tudást – Természetesen a Mátra
A 22. század városa Forrás: www.pinterest.hu
