K eress példákat a z autom atikus m ozgásokra!

2 . M iért m ondják, ho g y valaki akkor v e z et jó l, ha a v e z eté s közben képes b eszélgetn i?

3 . M ily e n k a p cso la to t ta lá lsz az ex tra p ira m id á lis rendszer ta la m u ssza l v a ló k ap cso la ta é s a rendszer m űködése között?

4 . M ily en vegetatív m űködések kialakításiiban v e s z részt az extrapiram idális rendszer? 5 . R észt v e sz-e a szem m űködésének sz^ibályozásííban a piram isrendszer?

1 4 4 A SZA BÁ LY O ZÁ S

Az

IDEGRENDSZER VEGETATÍV MŰKÖDÉSÉ

A z einbeil szomatikus idegrendszere - különösen az agykéreg - teszi emberré, gondolkodó lénnyé. Életképességének fenntartásához azonban szük­ ség van a szeivezetet karbantaitó. javító, az ener­ giákat iTiozgósító vagy tartalékoló, a belső szerve­ ket működtető rendszerre.

V eg etatív idegrendszer*: az idegrendszer azon része, mely akaratunktól nagymértékben függetlenül irányítja a belső szervek működé­ sét (simaizmok, mirigyek).

A vegetatív idegrendszert a nyelvújítás idején Bugát Pál ..tcngcict” idegicndszemek iKvczte cl. A ..tengő élet" összevonásíival kialakított szó jelzi, hogy a szomatikus idegrendszer nélkül is képes az eleiben inarad<ist bizlo.síiani.

A vegetatív idegrendszer több, egymással szorosan összefüggő egység együtteseként bizto­ sítja a szervezet működését a változó környe­ zetben.

A z egyik - a szim patikus idegrendszer* - a szervezete! aktiválja, erőit mozgósítja. Ezzel biztosítja a táplálék megszerzéséhez szükséges belső állapotot, de megteremti a támadás elleni védekezés alapját Is.

A másik lendszer - a paraszinipalikiis ideg- rendszer* - a pihenést, a regenerálódást, a szer­ vezet erőinek tartalékolását segíti elő. A z alvás, az emésztés, az üríté.sek és a nemi működések iiányílilsiival biztosítja a szeivezet megújulását. E két lendszer működését egészíti ki a tápcsatorna falában elhelyezkedő enterális idegrendszer**.

.S/inipalikiis idegrcnds/cr* (hatás): a vege­ tatív idegrendszernek az a része, amely a ge­ rincvelő mellkasi és ágyéki szakaszán kilépő idegek által közvetített hatásokkal az egész s z e n ’ezel erőiarlalékaif mozgósilja.

P arasz im p a tik u s idegrendszer* (h a tá s): a vegetatív idegicndszemek «iz a része, amely az agytörzsből és a gerincvelő keresztcsonti szakaszán kilépő idegek által közvetített hatá­ sokkal a szervezel htkalizólt íerülelein uirlulé- kolja a szervezet energiáit.

Kntcrális idcgrcnds/cr: a bélfalb;in elhelyezkedő idegsejtek komplex inűködési együttese, mely a tápcsatornában jelentkező ingerekre a<i<nt helyi reflexekkel szftháíyozzo <f szenreitdizer műkikíésél.

A vegetatív idegrendszer befelé vezető, mű­ ködéséhez inform ációt szolgáltató rendszete (afferens rostok) lefutásában, felépítésében nem tér el a szomatikus idegrendszerétől.

A receptoiok elsősorban a belső szen'ek falában találhatók (interoceptorok). Nyomást, höváltozilst, kémiai hatásokat és ozinotikus nyomást érzékelő­ ket találhatunk közöttük. A bevczetősziirat az érző- dúcok ketnyúlványú idegsejtjei képezik, melyek a gerincvelői ideg részeként a gerincvelőbe vagy az agyidegek alkotóiként (V II.. IX.. X. éizőrostjai) az agytörzsbe juttatják a leceptorok ingerületeit. A vegetatív központok működését a .szigorú egyinás fölé rendeltség jellem zi, vagyis egy köz­ pont az alatta lévőt befolyásolja. A gerincvelői és agytöi-zsi egyszen.1 vegetatív reflexeket a nyúlt- agyi eísőíUeges vegetatív központok rendezik össze (táplálkoziís, légzés, véilcei ingés). Az elsőd­ leges központok sziibályozó hatása miíi lehetővé teszi az embei életben maradilsát. A légzésnek a hídban m ásodlagos vegetatív köz/>ontja is van. amely rendezi a nyúltagyi légzŐközpontok szabá­ lyozó működését. Vegetatív központok találhatók a középagyi területen is. A fő vegetatív központ a hif)otalamo‘linihikus rendszer. A köztiagy hii>o- talam uszánok egy-egy magja rendezi össze a szimpatikus és a paraszimpatikus hatásokat, sziibályozza a kettő arányát. E központok műkö­ déséhez járul hozzá a vele szoros kapcsolatban lévő nagy neuionhálózat. a limhikus rendszer.

Megfigyelheted, hogy bizonyos esetekben az tigy- kéreg felől is érkezhetnek a vegetatív hatásokat módosító tényezők. Az érzelmi reakciók - pl. a sírás, itz öiöm - hatásiua a légzés, a szívműködés megváltozik. Sőt. ha egy-egy ilyen dologra vissza­ gondolunk. akkor is vegetatív változilsok kö\ elkez- nek be. Ez természetesen nem azt Jelenti, hogy az agykéreg közvetlenül ré.szt vesz a vegetatív mű­ ködések szabályoz<ísiíb;u)!

A környezet hatásai is módosíthatjiík a vege­ tatív működéseket: például a hőmeiNcklet. nyelés stb. hatására módosul a légzés.

AZ i i)K (;r k n i)s z k r v K (;h :T .v iív m i j k ö d i^is k 1 4 5

A ren d szei k iv e z e tő s z iíia (e ffc ie n s s z á r) g e­ rin c v e lő i és a g y id e g e k k e l h a g y ja e l a k o z p o n ti id e g ie n d s z e rt. A v e g e ta tív k ö z p o n ti n e u io n o k a x o n ja i a v e g e ta tív d ú c o k h a n á tk a p c s o ió d n a k a v e g e ta tív m o z g ató n e u io n o k i u.

A d ú co k e lh e lye z k ed é se é lte m . A szim p atik u s rostok a g e rin c v e lő m e llk a s i és á g y é k i tá jé k á b ó l lép nek k i, és az á tk ap cso láso k k ö z v e tle n ü l a g e­ r in c v e lő k é t o ld a lá n e g y m á s s a l is ö s s z e k a p ­ c s o ló d ó sz im p a tik u s d ú c iá n c tag ja ib a n és h áio m h a s ü re g i d ú c b a n tö rté n ik . A p a ra s z im p a tik u s rostok ;iz a g yid e g e k k e l és a keresztcson ti tiijé k ró l k ilé p ő g e rin c v e lő i id eg ek kel h ag yják c l a kö zp o n ­ ti id e g re n d s z e rt (I4 5 .i.). A d ú c o k k ö z v e tle n ü l a s z e ív c k közeléb en v a g y azok faláb an találh ató k. A b en n ü k ta lá lh a tó v e g e ta tív m o z g ató id eg sejtek ro s tja i b e id e g z ik a vé g re h a jtó k a t. A szin ap sz iso k in g e iü le tá tv iv ő an yag aib an is eltérés van. A szim ­ p a tik u s rendszerben a n o r u d r e n a l i n , a p aiiiszim - p atikusb an az a r e f i l k o H n a k ö z ve títő a n ya g . (147.1.) A \'cgctatív m ozgatórosK^ axonjai a szcr\' előtt na­ gyon sok ágra oszlaniík. cs egy vcghálözítlol képez­ nek . A hálózalszcrűscg az egész \'cgctatív idcgtend- sz e iie jellem ző, a nagyobb rostok is szövevényes lefutásúak. sőt > ellentétben a szomatikus idegrend- szel' rostjaival - átléphetik a test középvonalát is. I45.I. A szervezetet beidegző vegetatív rostok

0®f>f>cve*6i iö e g tíi

nyaM mellkasi | ágyéki

1 234 5 6 7 . szimpatikus paraszimpatikus A szei vek k en < 7 s v e g e l a í í v b e u le g z é s C fe k (k iv é ­ te l a m e llé k v e s e v e lő á llo m á n y a , a m e ly sz im p a ti­ ku s b eid eg zésű ). m in d a sz im p a tik u s, m in d p ed ig a p m asz im p atik u s h atás é rv é n y ü l. <i4(í.i., 146.2.)

A sz im p a tik u s id e g re n d sz er fela d a ta a b e lső k ö rn yez e t á lla n d ó sá g á n a k (h o m e o sz tá z is) b iz to ­ s ítá s a . E n n e k v e s z é ly e z te té s e , ille t v e iz g a lo m esetén k ia la k u l e g y tü n eteg yü ttes, a ( 'a n n o n ^ f é l e

v é s z r e a k c ió . A z eg ész sz e rve z etre k ite rje d ő hatás

c é lja az en erg ia m ozgósítcLsa a védekezéshez v a g y a tám ad áshoz.

A m ik o r a v e s z é ly e lh ú ru l, a p araszim p atiku s hatás k e iü l tú ls ú lyb a , s a z első so rb an a táp csa­ to rn a m ű köd ésén ek fo k o z iís á v a l b iz to sítjii a test ta ita lé k a in a k fe lh a lm o z á sá t.

Emlékezz vissza, mit tdpdsztdUdl. mikoi nagyon megijedtél! Talán érezted, hogy izmaid vérrel teltek, a vérnyomásod foko- zódott. Tapasztaltad azi Is. hogyan változik tested állapota el- alvás előtt Melyik állapot szüntethető meg pillanatok alatt?

A sz im p a tik u s h atás tartó s, nem szüntethető m eg rö v id id ő n b e lü l. V e s z é ly eseten a p a ra sz im ­ p atik u s hatás azonban iiz o n n a l m eg szűn ik.

Milyen evolúciós előnye volt a két rendszer ilyen műkö­ désé r>ek?

A szim patikus hatásra a máj glikogénlebontása fokozódik, a vércukorNzint em elkedik. A szív erei tágulnak, am i lehelőve leszi az intenzívebb mű­ ködési. a vérkeringés fokozódási'il. M é ly belégzés alakul ki. miközben a tüdő höigőcskéi tágulnak. A kitágult vázizom ereken keresztül sok vér keiül <tz izmokbií. ezért mioi szcr\'ckben szűkíteni kell az ereket. A tápcsatorna c s a bőr ereinek szűkülése m iatt a bél p e ris z la llik á ja c.sökken, az em ber „elfehéiedik” . A pupilla tágulá'wi miatt több fény jut a retinára, biztosítva ezzel a mozgások fokozott érzékelését.

A m ellékvesében fokozott adrenalintcrm clés indul meg. A vészreakciöt tehát az úgynevezett

s z i i n / w i i h t - a d r t 'i u í l i x r e m t s z e r * * alakítja ki. hiszen

a felszab ad uló a d re n alin hasonló hatású, m int a noradrenalin.

Mi oko?rd a s?á| nyálkühártyájáiy; száiardbbá válását d szim- paülojs hatás aldtt?

Milyen előnye származik a szervezetnek atibúl. hogy a szim- palikus tvitds aldll ..libdbóf diákul ki. emtősállatoknál a sző( lelbotzolódik^

A táplálkozással m egindul az emésztőnedvek elválasztása, eziíltal a tápcsatoma mozgása és a táp­ anyagok felszívása fokozódik. A z emésztőkcszülck

1 4 6 A SZA BÁ LY O ZÁ S

Szerv M űködés S zim pa­

tikus

P a ra s z im ­ patikus

bőr verejtékmirigy

(+)

+

szem pupilla tágítása

pupilla s2úkftése

+0

+0

nyálmirigy nedvtermelés

(+)

-I-

erek tágítás: kos2oai«rek cotrwrek agyi erek bőr erek tápcsatorna erei

+

+

+

Ö₊

+

pajzsmirigy múkodésfokozás

+

- szív o$$zehú26dások szánfta

+

- tüdő betégzés serkentése horgőcskák tágítása

+

-

gyom or izommtikodés_ne<Mermelés

ö

+

+

máj epetermelés +

0

hasnyálm irigy ne<Mermelés - +

mellékvese nedvtermelés +

0

vékonybél eommúkodés ne<Merme)és vérerek tágassága feiszivás -

+

vastagbél izomműködés vérerek tágassága leszívás -

+

v ese kiválasztási kapdcitás -

+

húgyhólyag záróaom - +

ívarszervek ne<}vte(nie)és _{erek tágulása} - +

146.1. A vegetatív idegiendszei és hatásai (nincs lényeges halás: 0. m űködés fokoz<ísa: +, m űködés csökkentése: - )

146.2. A szim patikus c s a panuszimpatikus hatás; összehasonlítása S z im p a ti k u s F e l a d a t A r o s t o k k i l é p é s e I n g e r ü l e t á tv i v ő a s z e r v n é l I n g e r ü l e t á tv i v ő a d ú c b a n A h a t á s k i t e r j e d é s e A h a t á s id e je D ú c o k Központ

a homeosztázis megőrzése, az energiák mozgósítása (Cannon-féie vészreakció) a gerincvető n>e11ka$i és ágyéki tájékának

gerincvelói idegei rwradrenatin. adrenalin

acetilkoiin

általános hatású (a2 egész szervezetre ható) szimpatiko-adrenális rendszer

tartós

főleg a gerincvelő meliett (dúclánc) + hasüregi dúcok

a hipotalamo' a hípotalamusz oklalsó-hátsó része

P a r a s z i m p a t i k u s

az egyensúly visszaállítása, a szervezet energiájának felhalnf)ozása (tartalékolás) az agytörzs agyidegei (III.. VII.. IX.. X.) és a gerincvelő keresztcsonti tájékának idegei

acetilkoiin acetilkoiin

áltálján helyi jellegű (egy szerven, esetleg szétterjedhet)

rövidebb (nfiegszüntethető) főieg a zsígerek falában limbilttjs rendszer

AZ i i)K (;r k n i)s z k r v K (;h :T .v iív m i j k ö d i^is k 1 4 7 acetikoin nincs acetilKolin f noradreoalin J erő lzonf)-osszefiú2M is nincs rxxadrenalin

K

147.1. A x egetiitív idegrendszer két ingeiületátvivő iiny<igiín;ik siin;tizomr<i gyakorolt hatásii. > Milyen kövelkeVetéxi vtnthalunk teazinfli'i'iUt'liíl^'ivőanyogok nn7k<i<{ésén7l? ihmnan szdnnazJial Hkísérlelhenfelhasznállsimaiz/mi?

ereinek tágulilsji lehetővé teszi e teiiilet jó oxigén* és tcípanyitg-elliítottsiígát. a felszí\’Ott anyagok iniy- ba való juttatásiit. A inájban fokozódniik a felépítő folyamatok, tiuolva a felvett anyagokat. A bőr erei­ nek tágításiiviil fokozódik a szimpatikus halás alatt megnövckedctt hőmennyiség leadása. Szükség- szei'űen szűkülnek a szív* és az izomerek. A szív* működés lassul, a légzés egycnlctessc válik, a pu- pilUík szűkülnek.

A folyamat fokozódása, a parasziinpatikuH túlsúly szétterjedése elalváshoz vezethet.

A paraszimpatikus hatás gyot>> megszűnését az teszi lehetővé, hogy az acctilkolin lebomlását ciedmcnycző acctilkolin-é.szter<tz enzimből nagyon sok van a szervezetben. Ugyanakkor a szimpatikus hatiist köz\'etlenül okozó közvetítő anyagok (nor.id- renalin. adrenalin) csak lassan inaktiválódnak.

A vegetatív idegrendszer harmadik része uz entcráUs Uiegremiszer. A szimpatikus és a p;u'a- szimpatikus lendszenel ellentétben ennek nincs

147.2. A gyomor körüli idegrosthálózat - hasonlít a dif­ fúz idögrendszetre

központi idegrendszeri lésze. Idegsejtjeinek sz«tma nagyjából annyi, mint a gerincvelő idcgsejtjcie. eléri a 10* diuabot. Ezek mindegyike a pcrifcrii'in. a nyelőcsőtől a végbélnyílásig a tápcsatorna falá­ ban helyezkedik el. Az enterális idegrendszer sza­ bályozó tevékenysége is reflexívek működésével valósul meg; receptor, érző*, inter* és mozgató- neuronok alkotják. Szabályozza a tápcsatorna simaizmait, hámsejtjeit, mirigysejtjeit és a benne futó erek simaizmait. (U7.2.)

A v e g e t a t í v M U K O D E S E K

S Z A B Á L Y O Z Á S A

A vegetatív működések sziibályozíísa a vegetíitív leflexek összeiendezé.sén alapul. A vegelatív rejlexeke! a belső, esetleg a külső környezetből étkező ingerek váltják ki. A z önfenntailó szerv­ rendszer ezeket megfelelő sorrendben. ritmusUm működteti. A z egyszerű reflexeket a nyiilhigyi elsődleges köz^Hmtok szabályozziik. Ezekie hat­ hatnak a m ásodlagos köz/>otilok (híd, középíigy). A szervezet egészére a hipoU ilanio-lim hikiis rendszer rendezi össze a vegetatív .szervek műkö- dé.sét. a szimpatikus és <i paraszimpatikus hatás arányút, az enterális Idegrendszer hatását.

A z idegi hatások mellett a vegetatív műkö­ déseket hormonális lényezf'ík is befolyásoljiík. Ez érvényes a táplálkozásra, a légzésre, az anyag- szállitásnt, míg a kiválasztás elsősoiban hormo­ nális sz<ibályoz4ts alatt áll. A működések szabályo- Zi'isának éidekességeire az egyes szervrendszerek tiüg:yaliLsiikor téiiink ki. Példaként viz.sgáljuk meg a légzés szabályozását.

1 4 8 A SZA BÁ LY O ZÁ S HIO belégzést serkentő t>elégzést gátló

1

t>eiégzést

irányító kilégzéstirányiló

NYULTAGY mozgatópátyák genncvelői . idegek >

©

alégzdcnxik öá&zihúzódfiák ♦ aludó feszül alégzúizinok ^éfnyédn^ i V. Oí-érzékelő receptor a vér COH^rlaimanő. 02-tartalma csökken nyomásérz^eU receptor (tödö) (aortaív) I4K.I. A légzés szítbiilyoz^lsa A L É G Z É S S Z A B Á L Y O Z Á S A *

A légzés sziibályozilsa során a belégzést és a ki­ légzést a szervezel igényeihez kell igazítani. A helégzés Ingere a vér szén-dÍoxÍd-tai1almának növekedése, illetve oxigéntartalmának csökke­ nése. A vér szén-dioxid-többleíe közvetlenül ingeili a nyúltagyat. Az oxigéntaitalinat az <ioitaív és a nyak! veróér falában található kemorecep- torok e lő k e lik , és a bolygóideg (X .) közvetíti a nyúltagyi hclég/A'st iránvító idc};sejk'S()|)orlba (belégzőközpont). E z a mag a leszálló extra-

piramidális pályák közreműködésével a légző- iziTiok (honhiiözii izfttok, rekeszizom) összehúzó­ dását váltják ki. ami a belégzést eredményezi. A belégzéskor a tüdő megfeszül, a benne talál­ ható nyomásérzékelő receptorok ezt érzékelik, és ingerületeiket a bolygóideg (X .) a nyúltagy kílég'/í'st irá n y ító scjU 'so p o rtjáh íi (kilégző- központ) juttatja. Ennek hatására a légzőizmok elernyednek.

Végezzünk egy elméleti kísérletei! A kíséileli dildt vérébe a be- légzés végén juttassunk hidfogén-karbonát-íonokat laftalmazó oldatot (természetellenesen növeljük meg a vér CO^- koncentrációját). Hogyan reagál az élőlény? Ne felejtsd el. hogy mind a kilégzó-. mind a belégzőközpont kap ingeiületeti

A nyúltagyi központok biztosítják a légzés elsődleges irányítását. Szükség van iizonban arra. hogy a zaviuó tényezők közepette is megfelelő ritmusban következzen egymás után a be*, illetve a kilégzés. M indezt a híd b elégzést serkentő,

és heléfizést f*átló idegsejtcsoportja biztosítja. A leceptorok ingerületei a nyúltagyi központok mellett a híd megfelelő magjait is befolyásoljiik. melyek hatnak az elsődleges központokra, bizto­ sítva a pontos inűködést. (MX.i.)

A híd központjdindk neve uldl d müKOdésúkie. Mi lúrlénhet

a kísérleti állatban'^ Szerepelhet-e a vegetatív rostokat nem tartalmazó nyakí gerincvelői ideg a légzés szabályozásában?

Ha megijedünk, légzésünk gyoiNul, nyugodt kö- liilmények között viszont a hipotalamo-limbikus rendszer hatásitra egyenletessé válik.

Az agykéreg, illeNe a környezet adott hatásai képesek a fő ve- getalív központot befolyásolni. Mi történik, ha belépsz a hideg zuhany alá'> Mit tapasztalsz, ha olyan eseményre gondolsz, amely mély érzelmeket vált ki benned?

E L L E N Ő R IZ D T U D Á S O D !

1. Hasonlítsd össze a szimpatikus és a para.szimpatikus idegrendszer felépítését! 2. M ié it fontos a kettős beidegzés a belső szervek szabályozásában?

3. Van-e vegetatív érződúc?

4. H ol találhatók vegetatív központok?

5. M ilyen ingerületátvivő anyagok szerepelnek a vegetatív idegrendszer működésében? 6. M ié it van szükség a légzés szabályoz<ís<iban a híd működésére?

7. M i a különbség a szomatikus és a vegetatív idegrendszer felépítése és működése között? 8. M ilyen különbségek vannak az agy- és a gerincvelői idegek között?

A / K M BK R I M A ÍÍA T A R T A ST K IA L A K Í TÓ TKN YK ZO K 1 4 9

Az EMBERI MAGATARTÁST KIALAKÍTÓ

TÉNYEZŐK

A z em beri magaíortás a környezethez való alkal­ mazkodás legbonyolultabb fomiiija. Ezt - az örök­ lőn viselkedési módok mellett - az állatokhoz ké­ pest sokkal jelentősebb mértékben megjelenő új. az egyedi élet során megszerzett magatailásfor- m<ik, a lantdl elemek eiedményezik.

Az embeii viselkedés a külső megnyilvánulá­ sokból, a viselkedés háttenét biztosító tényezőkből

(éiíelinek, motivációk. íiz iiktivitási szint sziibá»

lyoziisii), a belső tényezőkből (tanulás, gondolko­ dás) és iiz ezekhez kapcsolódó infonnációiitadás- ból tevődik össze.

A külső megnyilvánulások az einbene ható ingerek­ től és a belső tényezőktől függnek. Az ingerekre adott választ az érzelmi reakciók alapvetően befo> lyásolják. Az cizclincknck pszichés és vegetatív összetevői vannak. Ezek az észlelés (az éreékelés okának a tudatosulása), az {tffeklus (az érzelem tudatosult szubjektív megítélése), a késztetés

(a válaszadás igénye) és a bekövetkező ve^emtiv válrozíisok.

Mel/ik iigyterülel felelős a2 agy akiivilási szintjének beállí­ tásáét

A viselkedés hátterének biztosításában köz­ ponti szerepet játszik a limbikus rendszer, mely a vegetatív szabályoz«ísnak is egyik fontos szabá­ lyozó központja (hipotalamo-limbikus lendszer). A lim b ik u s rendszer* (I49.I.) a nagyagy ősi. kérgi és kéreg alatti területeinek nagy neuion-

149.1. A limbikus rendszer

külsA köi

hálózata, melynek kevés kapcsolata van az agy­ kéreg más területeivel. Akaratlagosan nem be­ folyásolható.

Feladata a külvilágból érkező hatások érté­ kelése. melyeknek az előzetes tapasztalatokat figyelembe véve éi'zelmi színezetet ad. Mindezek alapján befolyásolja a hipotalamusz működését.

A neuronhálóziit egy külső és egy belső kön e

osztható. A külső kör szerepet játszik ii vegetatív

működések, az ösztönös és az éizelmi reakciók szabályozásiiban, és a hipotalamuszon keresztül befolyásolja a honnonrendszert is.

A b első kö r — elsősorban a halántéklebeny hippokampusz területe - végzi a környezet inge­ rei közötti válogatást (szűrőfeladat). Fontos fel­ adata van az emléknyomok rögzítésének irányí­ tásában is.

A vegetatív működések közül elsősorban a lápiá- lékfclvételben. a vémyoinás és a légzés koordiná- lási'tban vesz részt. Szabályozz;* a szexuális maga- tiulilsl. a hipotalamusz ..fckcnüutilsitval" csökkenti a fclclcmcrzetct (menekülési vagy elhárítási reak­ ció), viiliimint a düh (küzdő vugy támadó reakció) megjelenését, beiillílja a düh és a szelídség egyen­ súlyát. Részt vesz az ember belső késztetéseinek, motivációjának kiahikulásában. Bizonyos területei a kellemetlen halások csökkentésében, mások pedig a kellemes érzés kialakításában vesznek részt. Régóta ismert a szaglástxin betöltött szerepe.

Az érzelmi-mitiiváriits álla/uftoknuk a környe­ zettel való h;uinonikus kapcsolat megteremtésében, így az egyén boldogulásában óriási jelentősége van. A limbikus rendszer működési zavaraként az idegrendszer túlzott aktivációnövekedése hatá- siiia kialakulhat szt»nmg<ís. a beérkező ingerek pon­ tatlan énckclése következtében felléphet a fruszh ráció. A szűrőfunkció nem megfelelő működése

szórakt/zonsáfioi eredményez, súlyosabb esetben pedig az egyén képtelen összefüggő tevékenysége­ ket végezni. A limbikus rendszer sérülése az új in- foniiiíciók rögzítéséi, a tanulást is lehetetlenné teheti.

Az agyműködés optimális belső állapotának kialakulásiíbitn az ingerületátvivő ;myagoknak van nagy jelentősége. A pozitív megerősítésekben a nonidrenolin. az összetett tudati tevékenységek­ ben. a gondolkodás fenntartásában a do/nmiin tölt be központi szerepet.

1 5 0 A SZA BÁ LY O ZÁ S T A N U L A S E S E M L E K E Z E S

A z idegrendszer legmagasabb szinten szervezett tcvckcnyscge biztosítja, hogy a környezel bői ér* kező infonnációkat megszűrjük, rögzítsük, illetve a megfelelő válaszreakciókat kialakítsuk. A tanu~ lás révén képesek vagyunk re<ikcióinkat rögzíteni, módosítani, egyúttal képesek vagyunk a irigzített infoimViciókat előhívni, uzkiz emlékezjti. (150.2.)

T a n u l á s * : a v is e lk e d é s tapiL Sztaláson a la p u ló m e g v á lto z ta tá s iín a k k é p e s s é g e , m e ly n e k a lk a l­ m a z k o d á s i é l lé k e v an .

F^m lékc/cs**: a tanulás során kialakuló, a múltbeli tapasztalatok rögzítésének a folya­ mata az idegrendszerben. Három szaka.s

2

Ui van: az emléknyom kódolása, tiuoÍá.sa, előhívása.

A tanulási inödok Icgegyszciűbbikc a megszokás (habituiíció) és az éizékenyítés (szenzitizikió). Ezek agykéicg nélkül is iTtcgvalósulhatmtk. Bonyolultabb az aktiválás, a belső tanító mechanizmuson ala> puk> tanulás. A legbonyolultabb a tiírsíláson alapuló

feltételes reflex, az operáns és a belátásos tanulás. Az embeii tanulits az agykéreghez kötött, ugy;tn> akkor a folymnatban az agy mint egész vesz részt. Azt, hogy milyen emléknyomot, hol és milyen mó­ don rögzítsen az agy. a limbikus lendszer belső köic irányítja. A memória**, az infonnikiótáiolás módja lehet rövid távú (5-15 percre kiterjedő) vagy hosszú távú. Az agyműködésnek fontos sajátsiiga a feiejiés képessége is. mely lehetővé teszi a feles­ leges. nem hiisználl infonniíciók (elsősorban a lövid távú memóriában tárolt emléknyomok) törlődését.

Az inger hatása rögzülhet cs<ik néhány másod­ percre is. Ez az echó memória**. Mind az echó. mind pedig a rövid lórii memória** (nchiiny perces rögzülés) az ídcgsejtek ingeióilcti állapotának (Íon- átci'csztő-képcsségénck) rövid időre bekövetkező

150.1. A különböző időtiu tamú emléknyomok kialvásii- nak időviszonyai v iz u á lis ^ akus2tü(us rnemöría ingert köztiagy hosszú távú memiyia haiániéMebeny

kereső-vissza idéző rendszer

150.2. A z em beri em lékezés v;ízlata

♦ beszéd (kimenő jel)

KM

megváltozi'isával kapcsolatos. Elképzelhető, hogy az inger több idegsejlen áttevődve vissziijut az ere­ deti tKuronhoz. fcnntarlva itnnak működését.

A tartós, hosszjii távú memória** stabil, a sú­ lyos hatásoknak is általában - kb. a 6. naptól kezd­ ve - eilcnáll. Kialakulásii során a DNS egyes génjei aktiválódn;ik, és a képződő RN.S-ek olyan fehérjék képződését irányítják, melyek lehetővé teszik új szinapszisok léfrejönéi. A rendszeres inger lés hatá- Síita iíz idegsejtekben bckö\etkcző biokémiai válto- Z i l s o k hati'isiii a az iiigeriiieiáíyiy^hinyagok meimyi-

sége mejitió. (150.1.)

Valószínű, hogy a r övid távú memór iában rög­ zített emléknyomok a halántéklebeny és a köztiagy segítségével kerülnek át -a hosszú távú memóriába.

A z Áizlieimer-kór** az emlékezés és a gondol­ kodási képesség leromljísiíból eredő beteg.ség. Ez az agykéreg és a tanulást irányító limbikus terület szinapszisainak, illetve idegsejtjeinek a pusztulása következtében akikul ki.

A z cml>erí emlékc7.és sajátosságai*:

1. A rögzítés könnyebb, ha a lögzítendő infor-

No documento Biológia 11. - Tankönyv - A sejt és az ember biológiája - Mozaik kiadó (páginas 143-155)