A. Az állítás igaz és az indoklás is igaz, közöttük ok- okozati összefüggés van. B. Az állítás igaz és az indoklás is igaz., de közöttük nincs ok- okozati összefüggés. C. Az állítás igaz, de az indoklás hamis.
D. Az állítás hamis, de az indoklás önmagában igaz. E. Az állítás hamis és az indoklás is hamis.
1. E A gyermekét elvetető nőnek joga van dönteni a magzat kísérleti célokra történő felhasználásáról, mert a magzat jogi/morális szempontból nem önálló.
2. A A gyógyszerkipróbálásban való részvétel önkéntes, mert a kisérletben résztevevő
személy bármikor megtagadhatja a vizsgálatot.
3. A A gyermekápoló felelős a gyermekért a kórházi tartózkodás alatt, mert ő az egyedüli
szakképzett személy, aki felkészültségénél fogva képes erre.
4. E Kínzó fájdalmakkal és nehézséggel kórházban fekvő idős embernek helyes, ha
morfiummal csillapítjuk fájdalmát, mert minden légzésdeprimált betegnek helyes kábító fájdalomcsillapítót adni.
5. C Súlyosan károsodott újszülött kezelése során célszerű a legmodernebb módszert
alkalmazni, mert minden súlyosan károsodott gyermek megmenthető.
6. C A betegtájékoztatás egyik alapvető következménye a javasolt beavatkozással járó
kockázatok ismertetése, mert minden kockázatot a betegnek kell viselnie.
7. C Az autonómia gyakorlatilag nem más, mint az önrendelkezéshez való jog gyakorlása,
mert a Jehova Tanui a jelenlegi magyarországi törvény szabályozás mellett visszautasíthatják a vérátömlesztést.
8. B A betegnek joga, hogy teljeskörű és részletes tájékoztatást kapjon a tervezett
beavatkozásból, mert a betegnek joga, hogy kérje a tájékoztatást.
9. A Minden, a beteg egészségi állapota, diagnózisára, kezelésére vonatkozó adatot, vagy
bármely egyéb személyes információt titokban kell tartani még az illető halála után is, mert bizalmas információt csak a beteg hozzátartozójával, vagy a jog egyértelmű rendelkezése alapján lehet kiadni.
10. E A nővérek oktatása során történő betegbemutatáshoz csak a kezelő orvos
11. A Az életminőség az orvosi ellátás folyamán nyert plussz életévek mérésére szolgáló
módszer, mert az egészségügyi (orvosi/ápolói) ellátás nélkül a beteg/rászoruló emberek élettartama csökkenne.
12. B Az eutanázia (aktív, passzív) gyakorlata olyan cselekedet, amely szándékosan és
közvetlenül halált okoz, mert az egészségügyi (orvos/ápoló) ellátása a súlyos betegnek is az esetek többségében halálhoz vezet.
13. A Az „élő végrendelet” olyan documentum, amelyet a személy még akkor ír alá, amikor
egészséges és belátási képességének birtokában van, mert így látja biztosnak, hogy végakarata teljesülni fog belátási képességének elvesztése után is.
34/4. ASSZOCIÁCIÓ
1. A gyermeken végezhető kutatások feltételei - minden kutatásnál szükség van
kutatásetikai bizottság jóváhagyására, meg kell szervezni a gondnok vagy szülő
beleegyezését, ha a vizsálatban résztvevő személy vagy szülő tájékozott beleegyezésével történik, amennyiben lehetséges, a beteg beleegyezését is meg kell szervezni
A tudományos célból végzett klinikai beavatkozásokhoz írásos beleegyezés szükséges, amely akkor érvényes - ha az orvos kisérleti gyógyszert vagy eljárást szándékozik
alkalmazni, ha a vizsálatban résztvevő személy vagy szülő tájékozott beleegyezésével történik, ha a kutatásban résztvevő személy az eljárással kapcsolatos kérdésekre választ kapott, ha megtörtént a tájékoztatás arról is, hogy milyen alternatív gyógyszerek vagy eljárások állnak még rendelkezésre
2. Utilitarista elmélet - hasznosság elve, bioetikai elv, a lehető legtöbb ember számára a
lehető legnagyobb fokú boldogság elérése, John Stuart Mill nevéhez fűződik
Deontológiai elmélet - bioetikai elv, az ember sohasem lehet pusztán eszköz, csak cél,
Immanuel Kant nevéhez fűződik, a kötelesség és szabályok elmélete
3. Autonómia - önrendelkező képesség, az etika fogalomrendszerében használják, az etikai
döntést a beteg választásától teszi függővé, az elv kimondja: tisztelni kell az emberi méltóságot
Paternalizmus – „erős” és „gyenge” formája ismeretes az ápolásban, az etika
fogalomrendszerében használják, „atyáskodó” magatartást takar, az ápolásban leggyakrabban a korlátozó eszközök alkalmazásakor használják
4. Az ápolás területén jogi vonatkozású kifejezések – gondatlanság, felelősség, műhiba Az ápolás területén etikai vonatkozású kifejezések – felelősség, nem ártani elv, a beteg
jólétéről való gondoskodás, paternalizmus
5. Etikai kódex - a szakmai viselkedés eszményét rajzolta meg, a csoport viselkedésével
kapcsolatos normáktól, elvárásokról szóló közös nyilatkozat, az alapelveket a szakma minden tagja elismeri és elfogadja, a kórháznak, mint egészségügyi intézménynek feladata, hogy elkészítse a beteg és orvosok és a többi egészségügyi dolgozó jogainak és felelősségének dokumentumait
A betegek jogai - a betegnek joga van magánéletének maximális tiszteletben tartásához, a
kórháznak, mint egészségügyi intézménynek feladata, hogy elkészítse a beteg és orvosok és a többi egészségügyi dolgozó jogainak és felelősségének dokumentumait, a betegnek joga van lényegi, naprakész és érthető információhz diagnózist, a kezelést és a prognózist illetően, a beteg ügyeire vonatkozó összes információt és feljegyzést a kórházban bizalmasan kell kezelni
6. Műhiba - az ápoló nem teljesítette a kötelezettségét, a beteg sérülést szenvedett, a betegnek
okozott égési sérülés, károsodhat a beteg egészsége vagy jóléte
Etikai dilemma - nem lehet megoldani kizárólag tudományos eredmények alapján, nehéz a
problémát logikusan végiggondolni, a probléma megválaszolása mélyreható
következményekkel jár az emberi lét több területén, károsodhat a beteg egészsége vagy jóléte
7. Értékek - az ápolót befolyásolják a beteg ellátásával kapcsolatos döntések
meghozatalában, tisztázásuk révén az ápoló jobban megérti személyes értékeit, érzelmeit és könnyebben dönti el, hogy milyen lépéseket tegyen meggyőződése alapján, az ápolási szituációban jelenik meg, ha ismeri, akkor az ápoló hatékonyabb segítséget tud nyújtani a beteg egészségesebb életmódjának megváltozásához
Ápolói autonómia - mindenkinek szabadon kell választania lehetőségei közül, ehhez
tisztában kell lennie választásának következményeivel, az ápoló úgy adja meg a pontos és kellő tájékoztatást, hogy ezzel ne veszélyezesse a betegnek az orvoshoz fűződő viszonyát, a felelősség és a felelősségre vonhatóság növekedésével jár, az ápolási szituációban jelenik meg
8. Lelkiismereti alapon visszautasítható az orvosi utasítás, ha – a hivatkozás személyes és
szubjektív (pl. vallás), a hivatkozást követ egy helyességre vagy helytelenségre vonatkozó ítélet, a hivatkozást személyes szankció motiválja és nem külső hatalom, figyelembe kell venni a beteg veszélyeztettségi fokát és a visszautasításon kívül más lépéseket is kell tenni
Egyértelműen vissza kell utasítania az ápolónak az orvosi utasítást, ha – az ápolónőnek a
tevékenységre nincs megfelelő szakképesítése, az utasítás végrehajtása jogszabályba ütközik (közreműködés eutanáziánál), tiltott műtéteknél való részvételhez való felszólításnál,
figyelembe kell venni a beteg veszélyeztettségi fokát és a visszautasításon kívül más lépéseket is kell tenni
9. Az ápolási gyakorlat és a kollektív felelősség - az ápolók a hivatás választásakor
elfogadják a szakma értékeit, módszereit, életmódját, a decubitus, a katéter okozta fertőzések elterjedése sorolható ebbe a csoportba, az etikai kódex előírásai fogalmazzák meg, a
társadalom felé nyilvánul meg
Az ápolási gyakorlat és a személyes felelősség - az elvégzett munka mértéke és minősége,
valamint az érte vállalható erkölcsi döntés alapján ítélhető meg, a munkaköri leírás
fogalmazza meg, az etikai kódex előírásai fogalmazzák meg, jogszabályok és rendelkezések szabályozzák
35. Fejezet – SZOCIOLÓGIA