VÁROSFALAK, KAPUK

Felhévizi kapu

1442: penes portam seu murum iuxta Danubium, per quam de dicto sancto Petro iretur ad dictas aquas superiores (MOL Dl 13678)

Taschenthal kapu

1497: iuxta portas civitatis nostre Budensis Thothfalw et Tossanthalkapw vocatas (MOL Dl 20631)

Tótfalu kapu

1493: quasdam duas domos allodiales in suburbio civitatis nostre extra portam Sabbati in platea Thotfalw dicta in fine eusdem (!) platee versus exteriorem portam existentes et habitas (Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-12); 1497: iuxta portas civitatis nostre Budensis Thothfalw et Tossanthalkapw vocatas (MOL Dl 20631)

Kisajtó

1510k: Mathias seripar in Vywarws penes Kysaytho (Veszp. k. m. lt. Budai bortized-lajstrom, MOL Df 200608)

A váralját városfal kerítette körül, amely Buda és Felhévíz határán futott. Ennek a falnak az eredete még kellőképpen nem tisztázott. Az 1390-es plébániahatár leírásban tűnik fel forrásainkban elsőként

az új fal, avagy kapu, amelyen át a Szt. Lázár ispotályhoz lehetett menni.359 Ez alapján szokás a falat a

14. század végén épültnek tartani, bár az oklevélben szereplő kifejezés a falon épült új kapura is utalhat.

3 5 5 RUPP 1868. 168-170.

3 5 6 GARÁDY 1943a. 206.-233; H . GYÜRKY 1971. 223-243; BELÉNYESYNÉ SÁROSI 2002. 476-484. 3 5 7 KUBINYI 1965. 147-148.

3 5 8 KUBINYI 1964. 123-129.

Ezért a fal keletkezésének kérdését még nem mondhatjuk tisztázottnak, további, elsősorban régészeti

kutatásokra lenne szükség a válaszadáshoz.360

A váralja városfalát jól ismerjük a törökkori és újkori látképekről és térképekről, és a mai városalap­ rajz is őrzi emlékét. A Duna parton, a mai Bem téren indult egy kör alakú bástyától (török nevén: Kakas kapu torony), a mai Bem utca, a Margit körút, majd a Vérmező utca követi egykori nyomvonalát, végül a Várfok utcánál a fal merőlegesen a Várhegy felé fordult el és a mai Esztergomi rondellához tartott. A Margit körúton kisebb szakaszának csonkja ma is látható. Ezen az egyszeres falon a hiteles ábrázolá­ sok és a törökkori leírások szerint három kapu nyílott. Török nevüket Evlia Cselebi és a Marsigli-hagya- ték feliratos térképe őrizte meg. Eszerint a mai Fő utcánál emelkedett a Kakas kapu, a Széna téren az Új

kapu, és a Várfok utcánál a Mészáros kapu.361

Középkori forrásaink sajnos rendkívül szegényesek, mindössze négy alkalommal emlékeznek meg a váralja városfaláról. A legkorábbi 1390-es adatot már ismertettük. 1441-ben budai és felhévízi polgárok hatalmaskodtak a szigeti apácák felhévízi területén, leromboltak egy házat Buda város azon fala, illetve kapuja mellett, amelyen át a Duna közelében a Szt. Péter mártír plébániatemplomtól Felhévízre lehetett menni. (1442. V. 27.) Ez a kapu nyilvánvalóan a törökkori Kakas kapuval azonos, a városfalon kívül pedig a felhévízi vásártér terült el, amelyen a pünkösdi országos vásárokat is tartották. A vásár vámja az apácákat illette, ezért nem lehetett véletlen, hogy a városfal melletti házat rombolták le a polgárok, fel­

tehetően innen intézték a vámszedést az apácák tisztjei.362 Az 144l-es esztendő országos zavarai között

talán így próbáltak megszabadulni az apácák vámszedési jogától. Az apácák felhévízi földje ugyanis a városfal mentén terült el a kaputól nyugati irányba. 1418-ban megemlítették egyik házukat, amely a város fala mellett állt. (1418. III. 21.) A Tótfalu falu utca végében lévő kapuról 1493-ban tettek említést (1493. X. 29.) Végül utolsó adatunk is a szigeti apácákkal kapcsolatos. 1497-ben az apácák panaszára a Pesten tartott országgyűlésen a király vizsgálatot rendelt el Esztergom és Pilis megyei nemesek között, akiktől megtudták, hogy a budai pünkösdi és kisasszonynapi vásárok idején régtől fogva az apácák szedték a vámot a város Tótfalu és Taschentalkapu nevű kapui mellett. Mintegy húsz éve azonban a felhévízi prépost a maga számára szedette be ezeknél a kapuknál a vámot. (1497. XII. 9.) Az oklevél szövege igen tanulságos. Egyrészt Tótfalu és Taschental a váralja egy-egy városrésze, tehát a kapuk el­ helyezkedése nyílván a városrészekkel függött össze. Másrészt a felhévízi prépost sem akadályozhatta akárhol az apácák vámszedését. A felhévízi vásártérnél a város kapuja az apácák földjére nyílott, irt tehát nem állhatott a prépost módjában a vám elfoglalása. Innen nyugatra is az apácák földje terült el a fal mentén. Közvetlenül a prépost földjére nyílt viszont a törökkori forrásokból már megismert két további kapu, amelyeket eszerint azonosíthatunk a Tótfalu és Taschental kapukkal. Hogy melyiket melyikkel, azt a városrészek neveiből határozhatjuk meg, hiszen Tótfaluról ismert, hogy a Szombat kapu előtt, a hegyoldalon terült el, ezért a törökkori Mészáros kapuval lehet azonos. A törökkori Új kapu ellenben a Taschental völgyből érkező útvonal végén, a völgyre nyílott, ezért joggal feltételezhető ennek azo­ nosítása a középkori Taschental kapuval.

Óvatosságra int azonban a kapu török neve: Új kapu. Amennyiben ez csupán törökkori építmény lenne a Taschental kaput másutt kéne keresnünk. Kubinyi András a Taschental kaput (és egyben a plébánia határ­ járások által említett kaput) a mai Horvát utcához helyezte feltételezve, hogy itt állt egy középkori kapu,

amelyet a török korban már nem használtak. Erre a feltevésre elsősorban az a megfigyelése vezette, hogy a legkorábbi térképeken a Horvát utca őse - más utcákkal ellentétben - egyenesen nekifut a várfalnak, a A váralja városfalának eddig csupán csekély részleteit figyelték meg régészek. Bertalan Vilmosné a Fő utcában láthatta rövid szakaszát csatornaépítés közben. (BERTALANNÉ 1959. 260—261.) Gyuricza Anna az Esztergomi bástya tövében tárta fel a fal alapozását. (Rég. Fűz. 1997) H. Gyürky Katalin a Bem József utcában végezhetett kisebb kutatást a fal mentén.

(H. GYÜRKY 1973. 280.)

, A- Khorosz-kapun (Kakas-kapu) kívül délre, az árokpart mentében fölfelé, a Jeni kapuig (Új-kapu), onnan a Minaret kapuig, onnan a Sziávus pasa tornyáig menve, teljes ezer lépésen az Alsó-város egyszeres falai vannak." (EVLIA 1904. 245.)

falon túli meghosszabbítása pedig az Óbudára vezető országút.363 A kérdést akkor dönthetnénk el végle­

gesen, ha az 1390-es és 144l-es plébánia-határjárásokban említett Krisztus Teste és Szt. Lázár kápolnák pontos helyét sikerülne meghatározni, és ezáltal az 1390-ben említett új kapu helye is ismertté válna.

Ld. Taschental, Tótfalu, Irgalmasság Anyja karmelita kolostor, illetve a plébániahatárjárások elemzését

Veres-torony

1505: Benedictus Gaspar prope Veresthoron ... Farkas Timar prope Verestoron ... Georgius Barkas prope Weresthoron ... Mathias Magnus prope Veresthoron ... Paulus Feuldvary ad Verestoron ... Urbánus Fodor in Veresthoron ... Urbánus Thethemy prope Veresthoron (MOL Dl 38658); 1510k: Antonius Zekeres penes Weresthoron ... Clemens Tholdy circa Veresthoron ... Demetrius Halaz circa Veresthoron aput Thomam Barkas ... Georgius Barkas penes Weresthoron ... Gregorius faber penes Veresthoron ... Iohannes Zalay penes Weresthoron circa Georgium Barkas ... relicta Martini Kowach penes Veresthoron ... Mathias Makray penes Danubium supra Weresthoron ... Mathias Nagh ad Veresthoron ... Urbánus Halaz ante Veresthoron aput domum Urbani Philip ... Urbánus Kapás penes Veresthoron ... Valentinus Racz penes Veresthoron (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df200608); 1524: in ripa Danubii habite penes Weresthoron (Győri k. m. lt. Liber. Div. Prov. 634, MOL Df 279560); 1529: in suburbio civitatis nostre Budensis Zenthpetermartyr vocate prope turrim rubeam (MOL NRA 589-5) 1517-ben a budai káptalan előtt a néhai Kis Demeter kiskorú fia, Péter átadta házát Orsolyának, a néhai Faggyas János özvegyének hálából azért, mert ő csecsemő korában elvesztette a szüleit és megfertő­ ződött a gyógyíthatatlan leprával, Orsolya pedig táplálta, gondozta és nevelte. A ház szomszédai Rác Bálint és Tétényi Orbán voltak. (1517. LX. 19.) Az oklevél összes szereplője ismert a dézsmajegyzékek- ből. Kis Demetert Felhévízen a Duna partján, Borbély István háza környékén írták össze. Kérdés nem azonos-e Demeter halásszal, akit a Veres-torony környékén Bárkás Tamásnál jegyeztek fel. Mindezt jó okunk van feltételezni. Ugyanis a fenti ház egyik szomszédját, Rác Bálintot a Veres-torony mellett,

Tétényi Orbánt pedig a Veres-torony környékén vették fel a dézsmajegyzékbe. Lehet, hogy az az Orbán halász is vele azonos, aki a Veres-torony előtt lakott Fülöp Orbán házánál.

A Veres-torony helyének meghatározásánál két másik forrás is segítségünkre van. A győri káptalan számadáskönyvébe az 1524-ik évnél jegyezték fel, hogy Kakati Miklós esperes eladta a káptalan régóta elhagyottan és romosán álló házát a Duna partján, a Veres-torony mellett 70 forintért Sikátori Albertnek. (1524) János király 1529-ben a hozzá hűtlenné vált gúti Ország Imre házát, amely a Szentpétermártír külvárosban a Veres-torony környékén állt, eladományozta alsólindvai Bánfi János verőcei ispánnak. (1529. LX. 9.) Tehát ezen források szerint is a Veres-torony a Duna partján emelkedett, pontosabban a váralja északi részén a Szentpétermártír külvárosban.

A Dézsmajegyzék további elemzése is azonos eredményre vezet. A Veres-torony mellett, avagy környékén az 1510 körül készült dézsmajegyzékbe Toldi Kelement, Szálai Jánost, Rác Bálintot, Nagy Mátyást, Gergely kovácsot, Kovács Márton özvegyét, Kapás Orbánt, Szekeres Antalt, Makrai Mátyást, Bárkás Györgyöt, Halász Demetert és Halász Orbánt vették fel. Közülük Toldi Kelement, Szálai Jánost, Nagy Mátyást, Kovács Mártont, Szekeres Antal deákot, Bárkás Györgyöt és Halász Demetert már az

1505-ös jegyzékben is összeírták. Rajtuk kívül azonban ebben a jegyzékben szerepel még a Veres-torony környékén Bárkás Tamás, Tímár Farkas, Földvári Pál, Gáspár Benedek, Tétényi Orbán és Fodor Orbán. Figyelmet érdemel Szálai János, akinél feljegyezték, hogy a Veres-torony mellett a Dunánál, a Szt. Péter

mártír külvárosban az új házban lakott Bárkás György mellett.364 Kovács Mártont, majd özvegyét is a

Veres-torony mellett, a Duna környékén írták össze.3 6 5 Makrai Mátyás a Duna mellett a Veres-tomyon

felül lakott, házában élt Kapás András özvegye.3 6 6

3 6 3 KUBINYI 1964.142-148.

3 6 4 1505: „Iohannes Zalay prope Danubium in nova domo" (MOL Dl 38568); 1510k: „Iohannes Zalay penes Danubium ad sanc­

tum Petrum ... penes Weresthoron circa Georgium Barkas " (Veszprémi k. m lt. Budai bordézsmajegyzék, MOL Df200608)

3 6 5 1505: „Martinus Kovach prope Danubium" (MOL Dl 38568); 151 Ok: „rel. Martini Kowach penes Veresthoron"

(Veszprémi k. m. lt. Budai bordézsmajegyzék, MOL Df 200608)

3 6 6 151 Ok: „ rel. Andrée Kapás in domo Mathie Makray ... Matthias Makray penes Danubium supra Weresthoron " (Veszprémi

A források sajnos nem jelölik meg ennél pontosabban, hogy hol állhatott a Duna parton az a jelleg­ zetes torony, amelyhez oly sok ház helyét viszonyították. Egyelőre csak azt a feltételezést fogalmazhat­ juk meg, hogy a torony esetleg a váralja városfalát a Duna partján lezáró torony lehetett. Nincs ugyanis okunk feltételezni, hogy egy polgári építményt jelöltek volna így, nem ismerünk ugyanis hasonló példát a városból. A torony (török nevén: Kakas kapu torony) jól ismert törökkori és újkori ábrázolásokon,

maradványait régészeti kutatás tárta fel a Külügyminisztérium Bem téri épületének pincéiben.367 A régé­

szeti feltárás azonban nem tudta meghatározni építési idejét. Islvánffy Miklós ugyan Arszlán budai pasának tulajdonította a váralja városfalának megerősítését, mégis elképzelhető, hogy a torony már korábban is ezen a helyen állt, hiszen nem viselte Arszlán nevét, ahogy az Budán a pasák által építtetett

tornyoknál, bástyáknál szokásos volt.3 6 8

4. FÜRDŐK

Alhévizi fürdők (Király fürdő, közfürdő)

1505 : Ladislaus Ferdews de Felhewyz (MOL Dl 3 865 8) ; 151 Ok : Ladislaus Ferdews circa balneum regis ... Blasius Korcholyas m Alhewiz penes Kapoz Kelemen ferdewhaz (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1556: Huius generis sunt infra arcem regiam aliae, Regiae vocatae, vei propter vicinam regiam, vei quia regio opère ornatae et conclusae, vei quia in his reges lavare consueverunt. Aliae communes, quibus saxum ceu (!) nativa fornix impendet, quas Turcae post occupatam Budam latius excavata rupe ampliores reddiderunt, ceterisque praeferre dicuntur. (WERNHER 1974. 13.)

A hévizeket a középkorban komolyan kiépítették és használták fürdők céljára, ám ezekből a törökök építkezései miatt ma már csak keveset ismerünk. Szerencsére Georg Wernher a Magyarország vizeiről írt traktátusában (1556) részletesen bemutatta az általa jól ismert budai fürdőket, így leírása alapján

megismerhetjük a fürdők középkori helyét és állapotát.369 Wernher Alhévíz forrásait mérsékelt hőmér-

sékletűeknek mondja. Két fürdőt különböztet meg, egyrészt a király fürdőjét, másrészt a közfürdőt. A KUrály-fürdőben maga a király szokott fürdeni, és ennek az épületét maguk a királyok díszíttették fel bőkezűségükkel Wernher szerint. Feltehetően erről a fürdőről olvashatunk Zsigmond lengyel herceg számadáskönyvében. A közfürdő fölé a Gellért-hegy sziklája magasodott, írja Wernher, és ennek a vizét a többinél többre tartották. A leírásból arra következtethetünk, hogy a közfürdő a mai Rudas-fürdő kö­ rüli hévízforrásoknál állhatott, hiszen ezt találjuk a sziklák tövében. A K^ály-furdőt ebben az esetben a

másik forráscsoportnál, a mai Rácz-fürdő helyén lehet keresni.370 A dézsmajegyzékben Alhévízen emlí­

tett fürdőház a közfürdővel lehetett azonos. Feltehetően az ispotályok (Szt. Erzsébet, Szt. Gellért) ezen fürdő mellett álltak.

Wernher Felhévízen is két fürdőt említ, egyrészt a királyét, másrészt az ispotályét. Ezek vize forró volt, de néhol hideg víz is feltört közvetlenül a forró mellett. Ezenkívül szabad ég alatt lévő, nyilván beépítetlen forrást is leírt, amelyet szerinte purgatóriumnak neveztek. A felhévízi királyi fürdő a dézs- majegyzékekben is szerepel, ahol Fürdős Lászlót írták össze.

VÉGH 1998. 332.

„Hanc civitatem (i.e. inferiorem) antiquitus absque moenibus fuisse satis constat, sed postquam Solymanus urbem cepisset ab Arslano purpurato, eius jussu, muro circumdatam, non magnopere munito. ... Mox ipse (i.e. archidux Matthias) perlustratis locis oportunibus, propugnaculum inferioris urbis, quos Danubio alluitur, ac attiguos ei muros, eodem die tribus ex aggeribus, quibus vicena quina tormenta inerant, verberari jussit." (ISTVÁNFFY 1724. 450.) Korábban ásatási jelentésemben Istvánffy adatára támaszkodva a rondellát törökkori építménynek határoztam meg.

VÉGH 1998. 3 3 2 .

A szöveg facsimile kiadását használtam: WERNHER 1974. A Rudas-fürdő régészeti feltárását 2003 és 2005 között végezte előbb Kovács Eszter, majd Papp Adrienn. LÁSZAY-PAPP 2005.

Fürdő

1505: Joannes Madarassy prope balneum (MOL Dl 38658); 1510k: Iohannes Madarassy ad sanctum Petrum prope balneum ... Martinus Fwtho ad sanctum Petrum penes balneum ... Valentinus Ferdews ad sanctam Petrum ... Valentinus Nagh circa sanctum Petrum penes balneum (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)

A dézsmajegyzékek által fenntartott emlékű fürdő, amely a Szentpétermártír városrészben állt. Pontos helye ismeretlen. A Szentpétermártír városrészben összeírt Fürdős Bálint feltehetően ebben a fürdő­ ben dolgozott.

Ugyancsak a dézsmajegyzékek emlékeznek meg egy házcsoportról, amely a fürdő környékén helyezkedett el. Az 1510 körül készült összeírásban Madarasi János, Futó Márton és Nagy Bálint a Szentpétermártír városrészben, a fürdő mellett laktak. Utóbbi esetleg azonos lehet a jegyzékbe felvett Fürdős Bálinttal is. Szálai Balázs Nagy Bálintnál lakott ekkor, 1505-ben viszont Móka Ambrusnál írták össze. Móka házát 1510 körül Tétényi Péter háza mellett állónak mondták.

Tétényi Péter 1498-ban magyar esküdt volt, 1502-ben, 1504-ben és 1506-ban a város bírája, gazdag szőlőbirtokos, malomtulajdonos, elhunyt 1521 előtt, misealapítványokat tett a Szt Mária Magdolna plébániatemplomban, feltehetően Hans Harber budai bíróval rokonságban állt. Fia, István nemes lányt vett feleségül, szintén bejutott a tanácsba, a török megszállás

után is Budán maradt, 1543-ban bíró volt, 1547-ben szpáhinak mondták, malmot birtokolt.371

Tétényi Péter házának lakói is voltak, Kapás Tamást és Tar Antalt írták itt össze.372 Ld. Szentpétermártír

Szt. János fürdő

1505: Georgius Feredes in balneo sancti Joannis (MOL Dl 38658); 1510k: Martinus Casar penes balneum sancti Iohannis ... Thomas Nezmeri supra balneum sancti Iohannis (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)

A dézsmajegyzékek által fenntartott emlékű fürdő. A Szentistván városrészben állt, pontos helye is­ meretlen. Fürdős Györgyöt a dézsmajegyzékben 1505-ben a Szt. János fürdőben lakónak mondták. Neszmélyi Tamást 1505-ben a Halász utcában írták össze, 1510-ben pedig a Szt. János fürdő felett. Az 1510 körül összeírt Császár Márton azzal a Martin Kaiserrel azonos, aki a német mészáros céh tagja volt, feltehetően nem lakhatott messze a Mészáros utcától. A Szt. János névről pedig feltételezhetjük, hogy összefüggésben állhat, vagy az itteni Dunapart fölött elhelyezkedő ferences kolostorral, vagy a szintén a kolostortól nevet kapó Szt. János kapuval. Ld. Szentistván, Halász utca, Mészáros utca

5. UTCÁK, T E R E K

Búza utca

1505: Matheus Lapuos ad sanctum Petrum (MOL Dl 38658); 1510k: Matheus Lapuos ad sanctum Petrum in platea Buza (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)

Ismeretlen fekvésű utca a Szentpétermártír városrészben, amelyet kizárólag a dézsmajegyzékekből is­ merünk Lapos Máté lekóhelyének megjelöléseként. A név nyilván terménypiacot jelöl, ezért köze lehet a Szénaszer névhez is. Példaként említhető a pesti Búzapiac tér, amelyet Szénapiacnak is neveznek for­

rásaink és a Duna partján terült e\.mLd. Szentpétermártír, Szénaszer

3 7 1 KUBINYI 1967.263.

3 7 2 1505: ,JSlasius Zalay apud Moka Ambrus ... Thomas Kapás ad sanctum petrum ... Ambrosius Moka ... Petrus Thetemy"

(MOL Dl 38568); 1510k: Ambrosius Moka ad sanctum petrum penes domum Petri Thethemj ... Valentinus Nagh circa sanctum Petrum penes balneum ... Blasius Zalay circa s.p. penes balneum aput Valentinum Nagh ... Petrus Teteny ... Antonius Tar ad sanctum petrum in domo Petri Tetemj ... Thomas Kapás ad sanctum petrum in domo Petri Tetemf (Veszprémi k. m. lt. Budai bordézsmajegyzék, MOL Df 200608)

3 7 3 Ugyanazon pesti ingatlan, az ún. „török császár háza" leírásában találjuk felváltva az elnevezéseket. 1459: „in foro

fenorum" (MOL Dl 61919, Hl. 232. sz.); 1486: „in vico Buzapyaczya" (MOL Dl 61984, Hl. 243. sz.); 1499: „in teatro frugum Bwzapyaczyd'' (MOL Dl 61919, HI. 247. sz.); 1511: „in theatro Bwzapyac nuncupato" (MOL Dl 61985, BÁRTFAI 1938. 1262. sz.)

Csapó utca

1499: in vico Chapowlcza nuncupato (MOL Dl 84000); 1511: in platea Chapowcha vocata (MOL Dl 106063)

Ismeretlen fekvésű utca a Szentpétermártír városrészben, a Szt. Péter utca keresztutcája, ezért feltehető­ en kelet-nyugati irányú. Bár foglalkozást jelző utca, egyetlen adat sem maradt fenn itteni csapóra, igaz ugyan, hogy az utcának mindössze két okleveles említését ismerjük.

1499-ben a néhai Kopasz István Szörényi püspök házát magvaszakadta miatt a király el adományozta Andrgithyth Antal és japricai Horvát Gergely királyi familiárisoknak. A ház a Csapó utcában állt, szom­ szédai keletről Komomok Péter, míg nyugatról Pénzváltó János voltak. (1499. IX. 21.) Az oklevélben szereplő személyek közül Pénzváltó János az 1510 körül készült dézsmajegyzékből is ismert, ekkor a

Szt. Péternél lakónak mondták.374

Japricai Horvát Gergely, Mihály fia, szlavón származású, 1499-ben királyi familiáris, 1500-ban adószedő Szatmár megyében, 1502-ben JX Ulászlóval Prágában tartózkodott, 1520-22 között Szatmári érsek familiárisaként diósgyőri várnagy volt, 1523-

ban halt meg utód nélkül, birtokait veje, Jánoki Oszvald örökölte.375 Andrgithyth Antal feltehetően azonos de Andreis Antal

királyi káplánnal, aki 1500-ban zágrábi prépost lett.376

151 l-ben Perényi Lmre nádor parancsára a váci káptalan ingóságokat akart lefoglalni Szálkai László deák, a királyné jószágkormányzója (később esztergomi érsek) házában a Csapó utcában, de ezt Nagy Pál, László deák familiárisa kardot rántva megakadályozta. (1511. LX. 26.) A káptalan kiküldöttei és a nádori ember összehívták a szomszédokat, köztük Szabó Tamást és Deáki Györgyöt. A ház közvetlen szomszédainak megnevezése is igen részletes. Délről Zsemlyesütő István volt a határos, északról Dienesfalvi János deák, keletről pedig Csiszár Gergely. Deáki Györgyről egyébként megtudhatjuk az oklevélből, hogy Zsemlyesütő István házában lakott. Szálkai Csapó utcai házát megtartotta érseksége idején is. 1529-ben a néhai Szálkai érsek házával szemben állónak mondták Désházi István házát, amely egyébként a Szt. Péter utcában állt. (1529. VT. 20.) Bár az oklevelek ezt szó szerint nem mondják ki, mégis a leírásokból arra következtethetünk, hogy Szálkai sarokházat birtokolt, és háza előtt keresztezte a Szt. Péter utcát a Csapó utca.

A csapók a posztógyártás egyik alapvető munkafázisát, a csapást vagy ványolást végezték (ezen­

kívül feltehetően a festést is) malmaikban.377 Felhévizen számos váralji csapóra maradt fenn adat, akik

itteni malmokat béreltek, sajnos lakóhelyük pontos megjelölése nélkül.3 7 8 Mivel a csapók munkahelye

malmaiknál volt, ezért elképzelhető, hogy a Csapó utcát azonosnak tarthatjuk a dézsmajegyzékekben feljegyzett Molnár utcával, Malomszerrel, Őrlő utcával, amelyet feltehetően a Szentpétermártír külvá­ rost átszelő patak mellé (mai Vitéz utca) helyezhetünk. Ld. Molnár utca, Szt. Péter utca

Csorgó utca

1472: in platea Fleek vocata prope fontem Chorgo vocatam (MOL Dl 17323); 1479: in vico Chorogkuth vocato (MOLD118208); 1505: Farkas Alcz in platea Chorgo (MOL Dl 38658); 1510k: Farkas Alcz in Chorgowcha ... Farkas Ach in Chorgokwth ... Michael Tragar in Corgowcha, ad sanctum Petrum penes Danubium ... Petrus litteratus aput sanctum Petrum in platea Chorgo ... Martinus Kapás in Chorgowcha, penes Chorgokuth ... relicta Francisei Fesethew in descensu circa Chorgokuth (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)

Ismeretlen fekvésű utca a Szentpétermártír városrészben. Elnevezését egy közkútról, a Csorgókútról kapta, amely neve alapján ítélve talán foglalatba fogott forrás lehetett. Nem tudunk ugyanis arról, hogy mesterséges úton vezettek volna vizet a városrészbe, bár ez a lehetőség sem zárható ki. A Várhegy olda­ lán több helyen ismerünk manapság már szivárgókkal elvezetett forrásokat. Hogy a Csorgókút valóban

1510k: „Petrus Kapás ad sanctum Petrum aput Iohannem Penzwalto" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)

DRASKÓCZY 1999.257-267. DRASKÓCZY 1999.262.

Szűcs 1955. 79-80, valamint ld. Pápai-Páriz Dictionarium, a Régi Magyar Glosszárium és a Lexikon des Mittelatters vonatkozó szócikkeit.

a Várhegy oldalában fakadt bizonyítja az 1510 körüli dézsmajegyzékben összeírt Festő Ferenc özvegyé­ nek szállása, amely a lejtőn, a Csorgókút környékén volt. Ama ismert források egyike a Hunfalvy utca 2. telken esetünkben nem jöhet számításba, hiszen a hegyoldalban túlságosan magasan fekszik. Érdekesebb a Donáti u. 24. szám alatti telken lévő forrás, amelyet komolyan számba vehetünk a Csorgókút helyszí­ neként. Ez a forrás a hegyoldal egy kisebb völgyének alján fakad, a domonkos kolostor alatt. Az innen