Játékok a mentális egészségünkért!
Demens betegek foglalkoztató füzeteKosztáné Hadházi Tünde
Játékok a mentális
egészségünkért!
Demens betegek foglalkoztató füzete
Creo Budapest,
Írta:
Kosztáné Hadházi Tünde Lektorálta:
Dr. Égerházi Anikó
Tipográfia: Creo design
ISBN 978-963-87861-4-2
A RICHTER Gedeon Nyrt. megbízásából kiadja: Creo Kft., Budapest
TARTALOM
Kedves Felhasználók! ... Köszönetnyilvánítás ... I Érzékelés, észlelés (percepció) erõsítése ... 1. Tapintás ... 1.1. Anyagok jellemzése ... 1.2. Alapanyagok felismerése tapintással ... 1.3. Tárgyak felismerése tapintással ... 1.4. Élelmiszerek felismerése tapintással ... 2. Vizuális érzékelés ... 2.1. Formák felismerése zsúfolt ábrában ... 2.2. Különbségek felismerése képeken, rajzokon ... 2.3. Vizuális neglekt (kiesés vagy figyelemhiány) ... 2.4. Vizuális és logikai feladatok ... 2.4.1. Alak és ábrafelismerés ... 2.4.2. Geometriai alakzatok felismerése ... 2.4.3. Maszkolási feladat ... 2.4.4. Labirintus játékok ... 2.4.5. Kakukktojás keresés ... 2.4.6. Mozaikjáték ... 2.5. Vizuális memóriajátékok ... 2.5.1. Geometriai alakok keresése ... 2.5.2. Képek rövid távú memorizálása ... 2.5.3. Tárgyak rövid távú memorizálása ... 2.5.4. Polc átrendezés ... 2.5.5. Számok rövid távú memorizálása ... 2.5.6. Színekbe rejtett ábrák ... 2.6. Vizuális emlékezés számokkal ... 2.7. Betûrejtvény ... 3. Hallás (akusztikus képességek) ... 3.1. Környezeti zajok, hangok felismerése ... 3.2. Ismerõs hangok felismerése ... 3.3. Több hang felismerése és megjegyzése ... 3.4. Hallás utáni szóismétlés ... 4. Szaglás ... 5. Íz érzés, íz felismerés ... 6. Mozgás (kinesztetikus játékok) ... 6.1. Faciális torna (arctorna) gyakorlatok ...
TARTALOM 8 11 12 12 12 12 12 12 13 13 14 15 16 16 16 18 18 19 19 20 20 20 21 21 21 22 22 23 24 24 24 24 24 25 25 26 26
6.2. Finommotoros mozgások ... 6.3. Ötletek a lábtornához ... 6.4. Szemtorna jógával ... 6.5. Mozgásos játékok ... 6.5.1. Toronyépítés ... 6.5.2. Lufi egyensúlyozás ... 6.5.3. Labdabillegetés vonalzón ... 6.5.4. Lufi tánc ... 6.5.5. Kosárbadobás ... 6.5.6. Pingpong labda vezetés ... 6.5.7. Páros játék ... 6.5.8. Labdadobálgatás kérdésekkel ... 6.5.9. Célba dobás ... 6.5.10. Labdaterelgetés seprûvel ... II Kognitív terápiás módszerek keretében végzett játékos
foglalkozások ... 1. Realitás (orientációs) tréning ... 2. Strukturált realitás orientációs tréning ... 3. Standard realitás orientációs tréning ... III Memória és beszédmegtartást segítõ interakciós játékos
feladatok ... 1. Asszociációs játékok ... 2. Hármasparancs játék ... 3. Szóismétlés ... 4. Történetfelidézés ... 5. Mondatismétlés ... 6. Mibõl lesz a cserebogár? ... 7. Mire gondolok? ... 8. Szólánc játék ... 9. Szótagból szóalkotás ... 10. Rímfaragó ... 11. Ország, város… ... 12. Ellentétes szópárok keresése ... 13. Szókincstár ... 14. Közmondások és szólások befejezése ... 15. Többértelmû, ill. rokon értelmû szavak keresése ... 16. Történetalkotás ... 17. Kakukktojás keresõ ... TARTALOM 27 27 28 30 30 30 30 30 31 31 31 31 31 32 32 32 32 33 33 33 34 34 34 35 35 35 36 36 36 37 37 37 38 39 40 41
IV. Magatartásorientációs, interaktív gyakorlatok ... 1. Relaxáció ... 2. Autogén tréning ... 3. Reminiszcencia tréning………...……… V. Egyéb rekreációs tevékenységek ... 1. Saját készítésû társasjáték ... 2. Aktivity ... 3. Mesterségem címere ... 4. Keresztrejtvény ... 5. Szókirakó ... 6. Furfangos kérdések ... 7. Kire mondják azt, hogy…? ... 8. Szókvíz játék ... 9. Találós kérdések ... Felhasznált és ajánlott irodalmak jegyzéke ... Hasznos információk és weboldalak ... Mellékletek ... TARTALOM 41 41 42 43 43 43 44 44 44 45 45 46 47 48 50 51 53
Kedves Felhasználók!
A demencia, a demens kifejezés elsõ hallásra pejoratív fogalomnak tûnik, valami szellemi gondolkodási zavarra gondolunk elsõsorban. De talán az fel sem merül bennünk, hogy Magyarországon is jelentõs számban megtalál-hatók ezen betegség elszenvedõi és sajnos a prognózisok alapján egyre többen leszünk.
Konkrétan mit is értünk demencia (idõskori elbutulás) alatt? Ez egy igen komplex tünetcsoport.
"A demencia kiterjedt kognitív károsodás amely magában foglalja a memória-zavart, de nem jár tudatzavarral. Ha tudatzavar is észlelhetõ, valószínûleg inkább delíriumról van szó. Az érintett kognitív funkciók között szerepel az általános intelligencia, a tanulás s az emlékezés, a nyelv, a problémameg-oldó képesség, a tájékozottság, az észrevevés, a figyelem és a koncent-rálás, az ítélõképesség és a szociális funkcionálás. Az egyén személyisége is változik" (Dr. Égerházi Anikó, Dr. Pék Gyõzõ (2007): Az idõskor pszichiátriája. In: A klinikai gerontológia alapjai. (szerk: Imre Sándor) Továbbá életünk során már megtanult ismereteknek és jártasságoknak fokozatos vagy hirtelen elvesztése az agy betegsége, károsodása miatt. A beteg önálló életvitelében korlátozva van. Megváltozik a beteg személyi-sége, magatartása, hangulata, absztrakt gondolkodása, tájékozódó tér-orientációs képessége, ítéletalkotása, emlékezõtehetsége, cselekvõ-képessége, problémamegoldó, koncentráló cselekvõ-képessége, moralitása. Elakadnak a mindennapi rutintevékenységekben. Nehezükre esik vissza-emlékezni mi történt pár perccel vagy órával ezelõtt, de a régi eseményeket maradéktalanul felidézik. Figyelmük lankadt, szétszórt, már nem tudják követni a beszélgetések folyamatát.
"A demencia elõfordulási aránya a 65 éves vagy annál idõsebb lakosság körében 10%. Legismertebb fajtái: Alzheimer demencia (AD) 40-60%, a vaszkuláris demencia (VD) 20-30%, kevert demencia 20%. 10%-ra tehetõ a reverzibilis (visszafordítható) demenciák aránya." ( Rajna, 2000).
A demencia mértéke lehet enyhe, közepes vagy súlyos.
Enyhe: Jelentõs deficittünetek mellett az önellátó képessége megtartott, személyi higiéné megfelelõ, ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelõ.
Középsúlyos: Az önellátó életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhetõ.
Súlyos: Állandó felügyeletet igényel, személyes higiénét elhanyagolja, a gondolkodása inkoherens.
A demencia szûréséhez leggyakrabban használt (állapotfelmérõ teszt) mérési eljárás a Mini Mental Test (Folstein et. Al, 1975). A vizsgálat 5-10 percet vesz igénybe, nem szakorvos által is könnyen elsajátítható. Maximum 30 pont érhetõ el. (Az 1. sz. mellékletben részletesen megtalálható.) A tünetek különbözõek. Az ok pontos meghatározása nagyon fontos, hiszen a betegség kimenetelét befolyásolja, hogy a kiváltó ok megszüntethetõ-e. Az idõskori feledékenység, a szellemi képességek hanyatlása fokozott problémát ró a hozzátartozókra, és a társadalomtól is egyre nagyobb oda-figyelést, cselekvést követel. Kihívás elé állítja a szociális szakembereket. A szellemi leépülésben szenvedõ emberek túlnyomó többsége idõskorú, így nemcsak az öregedés miatti változásokkal kell szembenézniük, hanem a demencia okozta veszteségekkel is együtt kell élniük. S ki hogyan éli meg a kialakult helyzetet? Erre számtalan variáció létezik, amire nem csak az egyéni beállítottság és hozzáállás van hatással, hanem az a miliõ is amely" segítõ szándékkal" közelít. A szellemileg leépült ember egészséges tulaj-donságaira, funkcionálására sikeresen lehet építeni. A megmaradt képességeket, ép funkciókat erõsíthetjük. Önellátó képességüket, élet-minõségüket hosszabb ideig fenntarthatjuk, ha megfelelõ ismeretek bir-tokában szakszerû segítséget nyújtunk számukra, úgy hogy közben önérzetük, önbizalmuk a lehetõ legkevésbé sérüljön.
Magam is érintett vagyok a demens betegek testi-szellemi gondozásában egyrészt családtag által, másrészt a hivatásom során. Egy nappali ellátást nyújtó intézményben dolgozom (szociális munkás, szociálpolitikusként), ahol speciális segítséget nyújtunk kollégáimmal demens betegek részére. (Az intézmény pontos címe és elérhetõsége a hasznos információk és weboldalak fejezetben megtalálható). Ebben a munkafüzetben próbáltam számos játékos feladatot, ún. agytornát, memória tréninget összegyûjteni, ami segítséget nyújthat elsõ sorban a hozzátartozók valamint a demens betegeket ápolók, gondozók számára ahhoz, hogy szeretteik, pácienseik mentális, és más képességeit minél tovább megõrizhessék, megerõsíthes-sék, illetve mérsékelni próbálják a demencia okozta veszteségeket.
A meglévõ képességek erõsítése, a szellemi képességek szinten tartása ill. a további állapotromlás késleltetéséhez különbözõ terápiákat, foglalkozá-sokat, játékos gyakorlatokat alkalmazhatunk. Ezeket a játékokat, – melynek legtöbb részét gyermekkorunkból is jól ismerjük – számtalanszor játszottuk saját klubtagjainkkal. A feladatok és a játékok jelentõs része szórakoztatta õket és lekötötte figyelmüket. Jó néhány hozzátartozó számolt be arról, hogy a nappali játékos foglalkoztatás eredményeként otthon csökkent az éjszakai ébredések és bolyongások száma. Élménydúsabbá és tartalmasabbá vál-tak a mindennapok számukra. Mert élményekre akkor is szükségük van, ha csak a töredékére vagy egyáltalán nem emlékeznek!
Néhány jó tanács a játékok alkalmazásánál:
Fontosnak tartom, hogy minden feladat játékos formában történjen valamint a lehetõségek függvényében tudassuk szerettünkel, gondozottunkkal, hogy minden a képességei erõsítése, megõrzése érdekében történik, és ne szé-gyenkezzen ha valami nem jut az eszébe. Így elkerülhetjük a kudarcélményt, a megszégyenülést, emelhetjük a részvételi hajlandóságot. A foglalkozások tartásánál a legfontosabbnak tartom a megfelelõ, tapintatos bánásmódot, a hangnemet, a támogató légkör kialakítását. Kicsit se érezzék oktató, szá-monkérõ, iskola jellegû foglalkozásnak. Ne akarjuk görcsösen elõhívni belõlük a megfelelõ megoldást. Hagyjunk kellõ idõt a válasz megszületé-sére, a véleménynyilvánításra. Ne sürgessük õket, hanem türelemmel és megértéssel forduljunk feléjük. Ha nem sikerül a megoldás, finoman próbáljuk rávezetni õket, de vigyázzunk ne legyünk túl erõszakosak. A szeretet, a biztonság éreztetése az igazi kulcs az aktivitásuk, motiválásuk eléréséhez.
Ebben a kis munkafüzetben számos gondolatébresztõ, gondolkodásra késztetõ feladat található, amely a meglévõ képességek erõsítését, szinten tartását segíti elõ. Ezek a sokunk számára ismerõs játékok további ötleteket adhatnak a késõbbi játékos foglalkozás során. Sok olyan alapfeladat van amely némi fantáziával, kreativitással további feladatokat inspirálhatnak a felhasználóban. Mindenki bevetheti a saját ötleteit.
Egyes ábrák a mellékletben nagyított változatban is megtalálhatók! A jól láthatóság, a hatékonyabb feladatmegoldás és a zavaró szövegkörnyezet kiiktatása érdekében.
Mindenkinek eredményes, örömökben és sikerekben de legfõképp mentális egészségben gazdag játékot kívánok!
Kosztáné Hadházi Tünde KEDVES FELHASZNÁLÓK
Köszönetnyilvánítás
Ez úton szeretném megköszönni a vezetõség, a dolgozók, klubtagok, hozzátartozók nevében is a Debreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék docensének, Dr. Égerházi Anikónak az önzetlen, segítõkész támogatását, amelyet folyamatosan élvezünk a klub megalakulása és mûködése óta. Köszönet a szakmai támogatásáért, a gördülékeny együttmûködésért, a klubban tartott elõadásaiért, és nem utolsó sorban ezen foglalkoztató füzet szakmai lektorálásáért. Továbbá köszönet jár szintén a klubban tartott elõadásért Dr. Pék Gyõzõnek a DE Személyiség - és Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetõjének, docensének, Dr. Kriskó Miklósnak a VESZ Felnõtt Pszichiátriai Gondozó Intézet pszichiátriai szakorvosának
Ha kronológikus sorrendben haladtam volna a köszönetnyílvánítással akkor a néhai Fülöp házaspárral illett volna kezdenem, akik vagyonukat ado-mányozták az intézmény létrejöttéhez. Köszönet jár a DMJV Önkormányza-tának mint az intézmény fenntartójának, a Városi Szociális Szolgálat vezetõ-ségének, dolgozóinak, valamint mindazoknak akik aktívan részt vettek/ részt vesznek a Demens Idõsek klubjának kialakításában és mûködtetésében. Köszönet a klubtagok hozzátartozóinak, akikkel szoros együttmûködésben próbáljuk megvalósítani a kitûzött céljainkat.
Kosztáné Hadházi Tünde
Egy angol politikus, Joan Fitzgerald mondta: "Az ember soha nem öreg ahhoz, hogy játsszon"
ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS
(PERCEPCIÓ) ERÕSÍTÉSE
Ebben a kategóriában végezhetünk tapintásra, vizuális érzékelésre (látás), hallásra, mozgásra, szaglószervre, íz érzékelésre kiterjedõ játékos feladatokat.
1.
Tapintás
1.1. Anyagok jellemzése
Adjunk különféle anyagokat (fa, fém, textília, ami fellelhetõ a közelben) a játékos kezébe, amit tapintás után jellemezni kell (pl: durva, finom, selymes, érdes, kemény, puha stb.) Figyeljük meg, hogy megtalálják-e a kellõ, oda illõ jellemzõt. Ha nem sikerül a megfelelõ szót megtalálni, finoman próbáljuk rávezetni õket, amit nem sikerül jellemezni, azt mondjuk meg mi magunk. Az eredményt jegyezhetjük, hogy hány tárgyból hányat sikerült jellemezni és akár egy hónap múlva, vagy késõbb megismételhetjük ugyanezt a játékot és összevethetjük az eredményeket.
1.2. Alapanyagok felismerése tapintással
Kössük be a játékos szemét és adjunk különbözõ anyagból készült tár-gyakat (kanál, szobor, könyv, vonalzó, üvegpohár, karton, újság, stb.), és kér-jük meg, hogy nevezze meg az anyagot tapintás után, hogy mibõl készülhetett. 1.3. Tárgyak felismerése tapintással
A következõ játék lehet, hogy bekötött szemmel különféle tárgyakat kell felis-merni, megnevezni tapintással. Szedjünk össze néhány mindennapi hasz-nálati tárgyat és kérjük meg a játékosokat, hogy próbálják meg felismerni tapintás alapján a tárgyakat. (Pl: óra, ceruza, villa, távirányító, labda, könyv, stb.)
1.4. Élelmiszerek felismerése tapintással
Tapintással felismertethetünk még jól ismert élelmiszereket, fontos, hogy legyen közte apró dolog is (bors, szegfüszeg, dióbél, dió, gyümölcsök, zöld-ségek stb.).
A játékkal nem csak a tapintásos felismerésüket élesíthetjük, hanem arra is TAPINTÁS
nagyon jó a gyakorlat, hogy a szavakat, amit ritkán használnak azokat is elõhívjuk a memóriájukból. Lehetnek olyan esetek is, amikor maga a szó nem ugrik be számukra, de körülírják mire való az adott dolog. Ha egybõl nem is tudják megnevezni, kérdezzünk rá, hogy vajon mire használhatják. Ezeket a gyakorlatokat célszerû egyénileg végeztetni egy külön helyiségben a játékosokkal, egyrészt azért, hogy ne könnyítsük meg a többiek dolgát, másrészt a megszégyenülés érzésének elkerülése miatt. Sokakat zavarhat a tudat, hogy mások (sorstársak) is tanúi lesznek annak, hogy õk mit is nem tudnak már. Érdemes a gyakorlatokat idõnként megismételni és a jegyzett eredményeket összevetni.
2.
Vizuális érzékelés
Tudjuk jól, hogy a szemünkkel is nagyon sok információt nyerünk. Ezeknél a feladatoknál nehézséget jelent a gyengén-, vagy alig-látók foglalkoz-tatása. Részükre nagyított ábrát vagy könnyebb feladatokat érdemes adni a sikerélmény garantálásához.
2.1. Formák felismerése zsúfolt ábrában
Készíthetünk különbözõ ábrákat, rajzokat, ahol a formák átfedik egymást, csak színben különböznek. Fontos a felismerés a színek megkülönböz-tetése. (pl: gyümölcsökkel, általános használati tárgyakkal).
Készítsünk olyan ábrát, ahol a komplex kép önálló képekbõl áll össze, ebben az esetben fontos az összkép, és a részletek felismerése is (pl: a képen hányféle gyümölcsöt, zöldséget ismer fel, illetve mit ábrázol).
(1. ábra)
2.2. Különbségek felismerése képeken, rajzokon
Készíthetünk olyan ábrákat (akár kézzel is) amelyek látszólag hasonlóak, de apró részleteiben eltérnek egymástól, mint például a következõk:
(A mellékletben több kép is található és könnyen sokszorosítható csoportos feladathoz.)
Ehhez hasonló ábrákat, képeket különbözõ nehézségi fokon készíthetünk, és ha csoportban játszunk, minden egyes játékosnak adhatunk egy ábrát. Majd a feladat megoldását követõen cserélgetjük õket, így mindenkihez kerül könnyebb és nehezebb feladvány.
2.3. Vizuális neglekt (kiesés vagy figyelemhiány)
Azt jelenti, hogy elvész a bal oldali látótérben megjelenõ ingerek észlelési képessége (Szendi, Kiss, Racsmány, Pléh, Janka). A vizsgálatra számos tesztet dolgoztak ki. Ezeket alapul véve csinálhatunk egy pár gyakorlatot: Vonalak áthúzása:
Egy papírlapra elszórva rajzoljunk fel vonalakat, amit a résztvevõnek egyesével át kell húzni egy színes ceruzával. (Test of Visual, Neglect,
Albert 1973).
(2. ábra)
Vonalfelezési feladat:
Egy lapra rajzoljunk különbözõ elhe-lyezkedésû vízszintes vonalakat aminek a felezõpontját a paciensnek x-el kell megjelölni. (Line Bisection
Test, Schenkenberg és mtsai 1980) (3. ábra)
Vizuális keresési teszt:
A Visual Search (Goldstein, Welch
1973, Lewis, Renick 1979) teszthez
hasonlóan rajzoljunk több 5x5-ös rácsozatot, melyekben azonos számú, de különbözõ helyzetû mezõket feke-títsünk be. Ügyeljünk arra, hogy két rácsozat pontosan azonos legyen. Az a feladat, hogy keressük meg a két azonos ábrát. (4. ábra)
2.4. Vizuális és logikai feladatok
2.4.1. Alak és ábrafelismerés
Azonos ábra megkeresése
Készítsünk el egy célábrát és 4 stimu-lus ábrát, amely közül egy azonos a célábrával. Feladat, hogy a 4 ábra közül ki kell választani a célábrát.
(5. ábra)
Hiányos ábra felismerése, befeje-zése
Rajzoljunk meg félig elkészített alakrajzokat, az a feladat, hogy a félig elkészített rajzokból rá kell jönni, hogy mit is ábrázolna a rajz, ha be lenne fejezve.
(Street comlpletion Test, Street 1931) (6. ábra)
2.4.2. Geometriai alakzatok felismerése
Az elsõ ábrában a játékosnak minél több geometriai formát kell felis-mernie és megneveznie. A feladat a mértani alakzatok felismerését szol-gálja több lehetõség közül. (Benton
és mtsai 1983)
(7. ábra)
Próbálja megszámolni, hogy hány négyzetet lát összesen egy ábrán belül?
(8. ábra)
Hány kör látható összesen egy ábrán belül?
(9. ábra)
Meg kell számolni, hány háromszöget lát az ábrában?
(10. ábra)
Az ábrákat nagyított formában is elkészíthetjük egy különálló lapra és egyenként adhatjuk oda a játékosoknak.
(A mellékletben a fenti ábrák nagyított változatban megtalálhatók)
2.4.3. Maszkolási feladat
Szavak megfejtése
Írjunk hosszabb szavakat, és satírozzunk le pár betût. Próbáljuk így meg-fejtetni a szavakat. (In:Tariska Péter szerk.: Kortünet vagy kórtünet 119. o.) Mintaszavak CIPÕFÜZÕ CSIZMA
CERUZA BALATON KESZTYÛ DOBOZ
PAPUCS CSAVAR
Ilyen és ehhez hasonló feladatot sok változatban, és különbözõ nehézségi fokban készíthetünk. Vegyük figyelembe a játékosok tényleges képességeit és ne adjunk túl nehéz feladatot a számukra.
2.4.4. Labirintus játékok
Ilyen feladatot már mindenki oldott meg gyerekkorában. Az ábrákat itt is lehet egyszerûbb és nehezebb formában elkészíteni. Ezzel a játékkal a tájékozódást, a logikát, a megfigyelõképességet mérhetjük. Azoknál a betegeknél akiknél a tájékozódási zavar fenn áll, de még nem olyan súlyos, segítségére lehet ha lerajzoljuk a fontosabb helyeket, a lakóhelyük szûk környezetét, és térképszerûen jelölhetjük, hogy honnan hová juthat el, pl. otthonról a postáig, közértig, orvosi rendelõig és vissza, vagy lakáson belül a konyhából a szobáig, WC-ig, udvari kijáratig. Pl: idõsek otthonában a különbözõ helyiségekig. Ha idõnként gyakoroljuk esélyünk lehet rá, hogy tovább fenntartható ez a képesség és a fontosabb helyek elérése jobban bevésõdik.
Egyszerûbb
(11. ábra)
Nehezebb ábra
(12. ábra) (A labirintusok nagyított vál-tozata megtalálható a mellék-letben)
2.4.5. Kakukktojás keresés
Tegyünk fel a táblára 4 képet, vagy általunk készített rajzokat. A 4 képbõl 3 egy témakörhöz tartozzon, a negyedik legyen oda nem illõ. Keressék meg a játékosok a kakukktojást és indokolják meg miért is gondolják oda nem illõnek. A játékot több fordulóban játsszuk, készítsünk elõ legalább 10 for-dulóra való rajzot vagy képet (reklámújságok, képes újságok, képeslapok képei kiválóan alkalmasak a játékhoz).
2.4.6. Mozaikjáték
Készítsünk az alábbiakhoz hasonló ábrákat, majd az ábra mellé rajzoljuk le a felhasznált mozaikdarabokat külön-külön. Rejtsünk el közöttük egy olyan darabot amely nem illik az ábrába. A feladat nyilvánvaló, a játékosnak meg kell keresnie az oda nem illõ mozaikdarabot. Ezt a játékot is játszhatjuk cso-portosan, de akkor nagyobb (táblára illõ) méretben kell elkészíteni az ábrát. A különálló darabokat számozzuk be a könnyebb azonosítás érdekében.
Mozaikjáték I.
(13. ábra)
Mozaikjáték II.
(14. ábra) (A nagyított változata meg-található a mellékletben)
2.5. Vizuális memóriajátékok
2.5.1. Geometriai alakok keresése
Készítsünk különbözõ színû és formájú geometriai ábrákat (háromszög, kör, négyzet, trapéz, téglalap) ebbõl helyezzünk fel párat egy mindenki által jól látható táblára. Kérjük meg õket, hogy próbálják pár percig memorizálni az ábrákat és a színeiket. Majd vegyünk el egy formát és kérdezzünk rá, hogy melyik forma hiányzik, milyen alakú és színû volt. Újra és újra játszhatjuk és mindig vegyünk el egy másik formát, ha nehezen megy akkor próbáljunk eleinte csak 3 formát felrakni és abból elvenni egyet, majd tegyünk fel foko-zatosan több formát, így nehezítjük a gyakorlatot. Ha már több forma van vegyünk el egyszerre két formát, így még nehezebb a gyakorlat. Minden formaelvétel elõtt hagyjunk elég idõt a szemlélésre, a memorizálásra.
2.5.2. Képek rövid távú memorizálása
Csoportos játék esetén mutassunk a magasba nagyméretû képeket, fest-ményeket, fotókat, mindenki által jól látható szögben (erre kiválóan alkal-masak a fali naptárak képei, melyek általában minden háztartásban meg-találhatók).
Néhány perc alapos szemügyre vétel után a képet fordítsuk el. Majd te-gyünk fel a képpel kapcsolatos kérdéseket akár az apró részletekig. (pl: mi volt látható a háttérben, milyen színû volt egy tárgy). Tegyünk fel csalafinta
kérdéseket, kérdezzünk rá olyan dolgokra is amelyek nem voltak láthatóak a képen. Így kiderül, hogy elég figyelmesek voltak e a játékosok.
Ha egyénileg játszunk a játékossal, sokkal több lehetõségünk van a képeket illetõen, hiszen akkor elég képeslapokat, fotókat, képes újság képeit elõven-ni a játékhoz. Itt nem fontos a nagy méret. Asztalnál közelrõl akár nagyítóval is nézheti.
2.5.3. Tárgyak rövid távú memorizálása
Tegyünk ki 5 tárgyat az asztal közepére, hogy mindenki jól lássa. Kérjük meg a játékosokat, hogy próbálják megjegyezni az általuk látott tárgyakat. Erre hagyjunk 2 percet. Majd fedjük le a tárgyakat egy asztalterítõ segít-ségével, és ügyesen, észrevétlenül távolítsunk el egy tárgyat az asztalról. Kérdezzünk rá, hogy melyik tárgy tûnt el? Ha vita alakulna ki a játékosok között arról, hogy valójában mi is tûnt el az asztalról, hagyjuk, hogy meg-gyõzzék egymást. Így meglátjuk, hogy ki hogyan tud érvelni az igaza mel-lett és azt is, hogy a helyes megoldás kerül e napvilágra a vita után. Ha megvan a megoldás, tegyük vissza a tárgyat és rövid szemlélés után ismételten tüntessünk el egy másikat. Nehezíthetjük a játékot azzal, ha több tárggyal játszunk és legalább 2 tárgyat tüntetünk el egyszerre.
2.5.4. Polc átrendezés
Ehhez hasonló játékot játszhatunk, ha egy szemmagasságban lévõ polcot kedvünkre berendezünk. Megkérjük a játékosokat, hogy alaposan figyeljék meg, majd néhány perc megfigyelés után megváltoztatunk valamit az elhe-lyezett tárgyakon. Vajon észre veszik-e a különbséget?
2.5.5. Számok rövid távú memorizálása
Erre a sémára épülõ játékot játszhatunk számokkal. Mindig a könnyebb feladatokkal kezdjünk, majd haladjunk a nehezebb felé. Csoportos játéknál tegyünk fel 5 db 1 jegyû számot (kinagyított méretben) egy táblára (ez a tábla lehet hungarocel alapanyagú így gombostûvel rátûzhetjük a számokat. Mágnestáblával még egyszerûbb és gyorsabb megoldást érhetünk el. Kartontáblára ha egy vékony hosszú csikot felragasztunk celux segítségével akkor egy kis tasakos peremet kialakítva az általunk készített kártyák könnyen felhelyezhetõk és jól látható módon a magasba mutathatók.)
Tehát, ha felhelyeztük a számokat, akkor néhány perc memorizálás után a táblát elforgatva vegyünk el egy számot és kérdezzünk rá melyik hiányzik a
látottakból. A feladatot nehezíthetjük ha többjegyû számokkal dolgozunk, valamint ha egyszerre két számot is elveszünk. Ne adjunk túl nehéz felada-tot a képességüket nagyobb mértékben elvesztõknek. A játékosok játék-kedvét, érdeklõdését õrizzük meg. A sikerélmény nagyon fontos.
2.5.6. Színekbe rejtett ábrák
Az alábbi ábrákhoz hasonlóan számtalan hasonló feladatot készíthetünk a játékosoknak. A feladat az, hogy a színes ábrákban ismerjék fel a benne elrejtett alakzatokat. Néhány példa:
(15. ábra)
(Nagyított változatát lásd a mellékletben)
2.6. Vizuális emlékezés számokkal
Mondjunk el szóban egy 3 jegyû számot. Kérjük meg, hogy próbálja meg-jegyezni a számot hallás után, majd tegyünk fel 2 kérdést egészen más témával kapcsolatban. Pl: mi a kedvenc étele, hol volt utoljára nyaralni, majd kérdezzünk vissza a számra. Ha nem sikerült a feladat akkor írjuk le a három jegyû számot egy lapra, majd mutassuk meg a játékosnak. Hagyjuk, hogy vizuálisan is próbálja meg memorizálni a számot. Ismét tegyünk fel két terelõ kérdést, majd kérdezzünk vissza a korábban látott számra. Nehezíthetjük a feladatott több jegyû számokkal. Ennél a gyakorlatnál jól érzékelhetõ, hogy meg tudják-e jegyezni a számokat hallás vagy látás után, vagy már egyik sem megy igazán.
2.7. Betûrejtvény
Mindig más-más variációban készíthetjük. Egy négyzetben rejtsünk el különbözõ betûk közé függõlegesen és vízszintesen értelmes szavakat. Ha csoportosan játsszuk lényeges, hogy olyan méretben készüljön, amit min-denki jól lát és ami felfüggeszthetõ. Feladat az, hogy keressük meg az értelmes szavakat a betûrengetegben.
Az 1-es rejtvénytáblában 15 értelmes szó olvasható: kecske, kávé, szirom, víz, mag, kalász, madár, Debrecen, orgona, sír, malac, tükör, ács, álom, kér. A 2-es rejtvénytáblában 15 név olvasható: Rozi, Réka, Zita, Kati Kitti, Melinda, Tibor, Róbert, Zoli, Sándor, Dori, Laci, Ödön, Misi, Anna.
1. rejtvénytábla 2. rejtvénytábla BETÛREJTVÉNY V Z T Ü K Ö R D K K Á V É Á C S E A D S C V M D C L B Z O H A E S Á V I R Á G B K S Í R G L L R E Z Z O O O I E B F R M N M K C S M A L A C É E W R M A D Á R N F B R O Z I J A E Z O L I N M N M A B V T M Z N E S E K A T I A L Á R I M X B Á I N T T I B O R N D H T S L Ö O D O R I I A D N A R É K A C Ö Á Y C V F B I N N
3. Hallás (akusztikus képességek)
Hallással rengeteg információt nyerünk a környezetünkrõl, ha valakinek rom-lik a hallása akkor nem képes jól kommunikálni és kevesebb információt kap a külvilágról, az õt körülvevõ eseményekrõl. Az egyéni hallóképesség figyelembevételével is erõsíthetjük a hallás által nyert információk tudatosítását az agyban különféle gyakorlatokkal
3.1. Környezeti zajok, hangok felismerése
A gyakorlatot végezhetjük csoportban is. Álljunk háttal a csoportnak, hogy senki se lássa, mit csinálunk, kizárólag csak a hallásukra hagyatkozhatnak a játékosok. Adjunk ki tárgyak segítségével különféle hangokat, amit a játékosoknak kell felismerniük.
Pl: Vizcsobogás, ajtónyikorgás, pénzcsörgés, fakocogtatás, kopogás, kulcs-csörgés, ajtócsapódás, csoszogás, füttyhang, üvegkocogtatás, szürcsö-lés, gargalizálás, kalapácsolás, fûrészhang stb.
Ha egyénileg végezzük a játékot érdemes feljegyezni ki hány hangkreá-cióból hányat talált el. Valamint a közeljövõben érdemes megismételni ugyanezt a hanggyakorlatot az összehasonlítás végett.
3.2. Ismerõs hangok felismerése
Azt is játszhatjuk, hogy a csoporttársak felismerik-e egymás vagy a gondo-zónõk, családban a családtagok hangját.
3.3. Több hang felismerése és megjegyzése
A hallásgyakorlat nehezíthetõ azzal, hogy egymás után három vagy négy hangot kreálunk majd visszakérdezünk arra, hogy milyen hangot hallottak és milyen sorrendben követték egymást.
3.4. Hallás utáni szóismétlés
A játék lényege, hogy a játékosok körben ülnek és minden résztvevõnek vissza kell mondani hallás után 3 db szót, mindenkinek más-más szavakat mond-junk. A következõ körben már 4 szót kell visszaismételni, a harmadik körben már 5 szót. Mindaddig játszhatjuk ameddig a játékosok tudják követni a feladatot.
A szavak lehetnek összefüggésben egymással (pl: szappan, törölközõ, fogkefe, alma, narancs, banán), de lehetnek teljesen függetlenek egymástól. A nehézségi fokot mindig a jelenlévõk képességeihez mérjük. Ezt a játékot számokkal is végezhetjük egy vagy több jegyûekkel egyaránt.
4. Szaglás
Az illatfelismerõ gyakorlatot jobb egyénileg végezni. Készítsünk elõ külön-bözõ jól ismert illatokat.
Egy alkalommal 7 félénél több ne legyen. Készíthetünk elõ kávézaccot is, ami az elõzõ illatmintát semlegesíti, így nem keverednek össze az illat-minták. Az illatokat bekötött szemmel próbáljuk felismertetni a játékosokkal. Itt is érdemes jegyezni az egyéni eredményeket, hogy milyen mintákkal dol-goztunk, és ki melyiket ismerte fel, dátumozzuk le majd pár hónap múlva ismételjük meg ugyanazon mintákkal a gyakorlatot.
Illatok pl: õröltbors, kamilla, szegfûszeg, kávé, parfüm, babérlevél, fogkrém, citrom, narancs, menta.
Érdekesség!
Amerikai vizsgálatok szerint, akiken értelmi leépülési jelenségek mutatkoz-nak, és bizonyos dolgok illatát nem tudják azonosítani, azok kezdõdõ Alzheimer-kórral számolhatnak. Ilyen illatok pl: a citrom, szappan, füst, bõr, orgona, eper, mentol, ananász, földgáz, fokhagyma.
5. Íz érzés, íz felismerés
Ez egy kicsit költségigényesebb feladat az idõsek klubjai, otthonai számára, de otthon különösebb nehézség nélkül elvégezhetõ.
Lényege, hogy különbözõ ízeket kóstoltassunk meg a résztvevõkkel és kér-jük, hogy nevezzék meg azokat. Legyen közöttük savanyú, édes, sós, keserû íz.
Pl: sajt, kockacukor, vanília, narancs, alma, banán, mazsola, répa, bur-gonya, csokoládé, menta, édeskömény, kávé, tej, mogyoró, dió, citromlé, savanyú káposzta stb.
6. Mozgás (kinesztetikus játékok)
Minden ember számára nélkülözhetetlen a napi testmozgás, demens idõs betegeknél ez különösen fontos. A séta a friss, oxigéndús levegõn való tartózkodás elengedhetetlen, hiszen ez nagymértékben hozzájárul a szelle-mi frissességük, élénk figyelmük, gondolkodásuk megtartásához. A vér-keringést fokozó mozgásgyakorlatok a szervezet minden területére, fõként az agyra, pozitív hatást gyakorolnak.
A kézmozgás, a finom motorikus funkciók megõrzése elõsegíti az önálló életvitelt, a mindennapi tevékenységek elvégzésének fenntartását. A min-dennapi 5 perces tornát változatossá tehetjük, azonban figyeljünk arra, hogy az egész test átmozgatása mellett egyes részterületek is hangsúlyt kap-janak pl. szemtorna, arctorna, kéztorna, lábtorna, finommotoros mozgást segítõ gyakorlatok.
6.1. Faciális torna (arctorna) gyakorlatok:
Az arc izmai is változnak a korral. Az arc tornáztatása során a vér és a nyirokkeringés felgyorsul az arc bõrében is. Az arc izomzata ugyanaz, mint a test bármely részén, tehát ugyanúgy fejlõdik ha terhelik és ugyanúgy sor-vad, ha megvonják tõle a mozgást, mint a végtagok vagy a törzs izmai. A rendszeresen végzett faciális torna hozzájárulhat ahhoz, hogy a mimikai izmok mozgása és a beszédérthetõség minél tovább megtartott legyen. Gyakorlatok:
- csipkedjük meg az arcbõrünket, majd az újjunk segítségével masszírozzuk át - mondjuk váltogatva az Á az O betût
- zárjuk össze ajkunkat erõsen, majd pattintsunk az ajkunkkal
- nyelvünket mozgassuk jobbra, balra, próbáljuk hátratenni minél mélyebben - próbáljunk kanalat formálni a nyelvünkbõl
- mondjuk ki az I betût majd az U betût váltogatva
- szívjunk be mélyen levegõt majd a levegõt próbáljuk jobbra és balra tolni a pofazacskóban
- mondjuk az A és az Á betût váltogatva
- csípjük meg a szemöldökünket és mozgassuk meg körkörös irányban - összezárt ajkunkat próbáljuk meg körkörös irányban mozgatni
- zárt majd nyitott ajkak mellett nyelvünkkel simogassuk körbe a szánk belsõ zugait. MOZGÁS
6.2. Finommotoros mozgások:
Az ujjak és a kezek aprómozgását és annak megõrzését számtalan dolog-gal elõsegíthetjük.
Például gyöngyfûzés, vágás, ragasztás, hajtogatás, festés, írás, készíthe-tünk olyan feladat-, rejtvénylapokat amelyekben a megoldást le kell írni vagy rajzolni. Rajzolás, kerámiatárgyak, só-liszt gyurmák festése, puzzle játék, kirakó, rubikkocka, legóépítés, marokkó játék, kézimunkák, kötés, varrás, horgolás, gyurmázás, makramé, kreatív apró tárgyak készítése. Képkirakó: otthon is elkészíthetjük, színes újságok, naptárak képeit vagy képeslapokat vagdalhatunk fel.
Fújjunk fel egy lufit, vagy gumikesztyût vagy töltsük meg vízzel õket és ezt adjuk a betegek kezébe. Próbálják nyomkodni. Ez az anyag lehet gyurma vagy tészta is. Adhatunk egy fõtt tojást is a kézbe amit forgatni kell egy tenyérben az ujjak segítségével. Nehezebb a feladat, ha két fa- vagy fém-golyót (fürj-tojásnyi nagyságút) adunk az egyik kézbe, és az ujjak segít-ségével egy tenyérben kell forgatni a golyókat.
6.3. Ötletek a lábtornához
Fotelben vagy széken ülve vegyünk a bokánk közé egy labdát, majd nyúj-tott lábbal emelgessük a magasba és tartsuk ott, ameddig tudjuk.
Tehetünk az összezárt lábfejünkre egy kiló lisztet vagy cukrot, és ezt emelgessük ameddig csak bírjuk.
Bújtassuk a lábunkat egy mélyebb, nagyméretû mûanyag edénybe és próbáljuk forgatni a lábunk fejével úgy, hogy a tál ne essen le. Váltott lábbal ismételjük meg.
Helyezzünk le a földre apróbb, szilárdabb tárgyakat (pl. mûanyagpohár, fakocka), puhábbakat (plüss állatok, tusfürdõs flakon, stb.), és a játékosok próbálják a lábukkal, a lábfejüket ügyesen irányítva felvenni õket, és tegyék azokat a melléjük helyezett lavórba vagy vödörbe. Ebbõl a gyakorlatból versenyt is szervezhetünk. Az nyer, aki minden tárgyat a legrövidebb idõ alatt a vödörbe helyez.
6.4. Szemtorna jógával
Az alábbi gyakorlatokat naponta végezve elõsegítik a szemizmok ellazítását és erõsítését. (In: Természetes gyógymódok a mindennapi gyakorlatban,
Rreader,s Digest kiadó, 247.- 248 oldal.) 1. Gyakorlat
Tegyünk le egy gyertyát egy méterre az alany elé szemmagasságban. Tíz másodpercig a lángba kell nézni majd eltakarni a tenyérrel mindkét szemet fél percre, közben megfigyelhetõ a lángnak az ideghártyán kirajzolódó utóképe. Ezután ismét a lángba kell nézni, elõször váltott szemmel, majd mind a kettõvel, közben a fejét is forgassuk.
Aztán ismételjük meg 10 majd 20, aztán 30 másodpercig nézve a lángba. Minden héten 10 másodperccel növeljük a láng figyelésének az idejét míg végül egy, két majd három percig figyelhetjük a lángot.
Fontos, hogy minden fázis után takarjuk le a szemet tenyérrel, ez pihentetõ-leg hat a szemre így elkerülhetjük a szem megerõltetését.
A gyertyanézés az idegállapot megnyugtatására is alkalmas, a gyakorlattal pedig javítható a szem alkalmazkodóképessége, így edzhetõ olyan minden-napi igénybevételre, mint az olvasás, számítógépezés.
2. Gyakorlat
Mutatóujjal érintse meg a két szemöldök közötti pontot, majd távolítsa az ujját mindkét szemét folyamatosan rajta tartva, amíg a karját egészen ki nem nyújtotta maga elõtt. Tartsuk így a kart néhány másodpercig, majd közelítse ismét ujját és érintse meg ismét a két szemöldök közötti pontot. Tenyerével takarja el a szemét, majd ismételje meg a mozdulatsort.
3. Gyakorlat
Hüvelykujjunkat felfelé tartva nyújtsuk ki a jobb karunkat és tekintetünket szegezzük az ujjunkra. Aztán lassan mozdítsuk jobbra a karunkat, szemünkkel pedig kövessük az ujjunkat anélkül, hogy a fejünket elmozdí-tanánk egészen addig a pontig, amíg látjuk az ujjunkat. Maradjunk ebben a helyzetben 15-20 másodpercig, majd lassan hajlítsuk vissza magunk elé a karunkat továbbra is az ujjunkat figyelve. A gyakorlat végén takarjuk le
tenyerünkkel a szemünket egy kis idõre majd ismételjük meg a mozdulatsort a bal karral is.
4. Gyakorlat
Mindkét karunkat nyújtsuk ki a hüvelykujjunkat felfelé tartva, tekintetünket szegezzük a hüvelykujjunkra. Ezután lassan mozgassuk oldalra két karun-kat egészen addig, amíg a hüvelykujjak már-már kikerülnek a látótérbõl. Maradjuk így egy percig majd lassan ismét zárjuk össze a karunkat figyelve a mutatóujjakat.
5. Gyakorlat
Nyújtsuk ki jobb karunkat a mutatóujjunkkal balra mutatva, szemünket szegezzük a mutató ujjunkra. Anélkül, hogy a fejünket elmozdítanánk lassan emeljük fel a karunkat addig a pontig, amíg az ujjak még éppen benne van-nak a látótérben. Maradjunk ebben a helyzetben fél percig, majd eresszük vissza a karunkat szemmagasságba. Takarjuk el a szemünket a tenye-rünkkel, majd ismételjük meg a mozdulatsort ezúttal a karunkat lefelé eresszük. Mindkét fázist ötször ismételjük meg.
Bates - módszer
Ez egy speciális szemtorna amelynek célja a látás javítása a szemizmok rehabilitációjával.
- A nap folyamán pislogjunk minél többet, percenként körülbelül 15 -ször. - Naponta 3-szor, 4 szer pihentessük a szemünket úgy, hogy letakarjuk a
tenyerünkkel. Üljünk le egy aztalhoz, könyököljünk rá és úgy tegyük a tenyerünket a szemünkre, hogy a kisujjunk töve az ornyergen legyen. Jó néhány percig maradjunk így, elõsegíti a relaxálást, ha közben megnyug-tató zenét hallgatunk
- Mutatóujjunkat tartsuk 15-20 cm-re a szemtõl, majd mozgassuk az ujjunkat a bal válltól a jobb vál felé tekintetünket rászegezve, fejjel követve, nyakat lazán tartva. Koncentráljunk az ujjunkra de tudatosítsuk a mozgó hátteret is. Ezt a gyakorlatot naponta egyszer ajánlatos elvégezni.
6.5. Mozgásos játékok
Azok számára, akiknek nincs lehetõségük sétálni, a szabadban mozogni, a következõ játékos, mozgásos, gyakorlatok segítségükre és szórakoztatá-sukra lehetnek
6.5.1. Toronyépítés
Fakockából, fatéglalapból vagy akár mûanyag poharakból építessünk tor-nyot az asztalon. Szem- és kézkoordinációs képességet erõsít. Az a játékos nyer, aki minél több elemet tud egymásra rakni anélkül, hogy összedõlne a torony. A játékosok versenyezhetnek is egymással, akár idõre mérhetjük a teljesítményüket. Ezt a játékot nehezíthetjük azzal, hogy megadott idõn belül kell teljesíteni feladatot, pl. 1 perc alatt ki milyen magas tornyot tud építeni. 6.5.2. Lufi egyensúlyozás
Vonalzó vagy fakanál segítségével próbáljanak felfújt léggömböt egyen-súlyozni. Kinek marad meg tovább a léggömb a vonalzón? A lufi egyensú-lyozást járás közben is kipróbálhatják. Tegyenek meg pár lépést úgy, hogy próbálják a lufit a vonalzó végén tartani. Kisebb labdát is használhatunk a lufi helyett.
6.5.3. Labdabillegetés vonalzón
Tegyünk egy közepes méretû labdát a vonalzóra, majd döntsük meg hosszirányban enyhén, de vigyázzunk, mire a végére ér ismét döntsük meg az ellenkezõ irányba. Próbáljuk így billegetve minél tovább a vonalzón tar-tani a labdát.
6.5.4. Lufi tánc
Páros játék. Egy felfújt léggömböt kell a párban táncolóknak a mellkasukon egyensúlyozni. Az a pár nyer, aki a legtovább tud úgy táncolni anélkül, hogy a lufi leesne. Játszhatjuk úgy is, hogy a táncosok homlokai közé teszünk egy gyufásskatulyát és azt próbálják megtartani tánc közben.
6.5.5. Kosárbadobás
Szükséges hozzá néhány kisebb labda, papírkosár, de egy vödör is megteszi. Helyezzük a kosarat az asztal közepére vagy akasszuk fel vala-hová mellmagasságban. Versenyeztethetjük a játékosokat. 4 labdából ki az, aki a legtöbbet bedobja a kosárba. Csinálhatunk több fordulót és a végén összeszámoljuk a pontokat. Az elsõ 3 helyezettet részesítsük apró jutalom-ban.
6.5.6. Pingpong labda vezetés
A játék lényege, hogy az asztal szélei mellett körbehaladva próbálják a lab-dát terelgetni egy pálca vagy vonalzó segítségével. Az a játékos nyer aki minél több kört tud megtenni az asztal körül anélkül, hogy a labdája leesne. 6.5.7. Páros játék
A játékosok egymással szemben ülnek egy asztalnál és a pingpong labdát egymásnak gurítják egy ceruza segítségével. Az a páros nyer aki minél tovább tudja egymásnak szerválni a labdát.
6.5.8. Labdadobálgatás kérdésekkel
Nagyon jó játék például a csoporttagok ismerkedéséhez. A játékosok kör-ben ülnek és egymásnak dobálgatják a labdát véletlenszerûen. Az aki a lab-dát dobja feltesz egy kérdést annak, akinek a lablab-dát dobja (neve, kedvenc színe, hobbija, volt foglalkozása, stb.). Ez a játék nemcsak a koncentrációt, de a játékosok ismerkedését, összebarátkozását is elõsegíti. Bármilyen kérdést fel lehet tenni az illetõvel kapcsolatban. A játék lényege, egymás alaposabb megismerése anélkül, hogy bárki is tolakodónak tûnne.
6.5.9. Célba dobás
Helyezzünk ki az asztalra egy tárgyat, ami nem törékeny és lehetõség szerint különbözõ távolságból próbálják a játékosok jól irányzott dobással ledönteni egy labda segítségével. Mindenkinek 3 dobása van. Akinek elsõre sikerül az a nyertes, ha több nyertes van akkor a nyertesek ismét játszanak egy kört, addig játsszuk a fordulókat, amíg csak egy nyertesünk marad.
6.5.10. Labdaterelgetés seprûvel
Tegyünk ki néhány akadályt egy tágas helyiségben (pl. vízzel teli flakon, párna, könyvkupac). A feladat az, hogy egy labdát terelgessenek seprûvel úgy, hogy kerüljék meg az akadályokat. Legyünk a közelükben, mert lefelé nézés és koncentrálás közben könnyen megszédülhetnek és eleshetnek a játékosok.
Tekejáték, karikadobás célpontra, darts játék, pingpong a szobában, szobakerékpár, bordásfal vagy egy falra szerelt kapaszkodó segítségével is átmozgathatjuk az izmokat.
KOGNITÍV TERÁPIÁS MÓDSZEREK KERETÉBEN
VÉGZETT JÁTÉKOS FOGLALKOZÁSOK
1. Realitás (orientációs) tréning
Végezhetjük egyéni beszélgetés keretében vagy csoportosan. Különbözõ témakörben beszélgetéseket szervezünk, ahol a csoporttagok mesélnek magukról a társaiknak a régi életükrõl (gyerekkor, iskoláskor felnõttkor, családi események, kirándulás). A demens betegekre általában jellemzõ, hogy a régmúlt eseményeit könnyen felidézik, a régi emlékanyagok elõhívása könnyen megy. Azzal, hogy beszélnek magukról társaiknak, folyamatosan tudatosul bennük, hogy kik õk, hány évesek, hol vannak és mi történik velük. A klubtagok, csoporttagok kohézióját, összekovácsolódását is nagymértékben elõsegíti.
Beszélgetéseket szervezhetünk a mindennapi élethez szükséges dolgokról (idõjárás, megfelelõ öltözködés, fõzés), milyen alapanyagokat használunk egyes hagyományos ételek elkészítéséhez.
2. Strukturált realitás orientációs tréning
Ezen típusú foglalkozásban az újratanulás és a reszocializáció, az önellátó képesség megtartására koncentrálunk. Lényege, hogy gyakran ismételjük a
KOGNITÍV TERÁPIÁS JÁTÉKOK
jelen eseményeit, milyen évszakban, hónapban, hét napjában vagyunk, hány óra van, mik a hét legfontosabb hírei a szûk családban, környe-zetünkben, nagyvilágban. Mit fogunk csinálni az elkövetkezõ órákban. Az idõben való tájékozódást vizuális módszerekkel is elõsegíthetjük. Írjuk ki nagy betûkkel az év, hónap, nap és a hétköznapok nevét egy jól látható helyre.
3. Standard realitás orientációs tréning
A szociális interakciók, a társas kapcsolatok kialakulását, támogatását segíti elõ. Egyéni beszélgetés vagy csoportos foglalkozás keretében beszél-gessünk különbözõ témakörökben a csoport érdeklõdésének megfelelõen. A beszélgetés során biztos érintünk olyan témát, amelybe mindenki be tud kapcsolódni, ill. elõjönnek személyes emlékek, amirõl szívesen beszélnek. Pl: utazás, háziállatok, esküvõk, családi események, mûvészet, öltözködés, sportok, hírek, fantasztikus történetek,történelem, bulvárhírek, reformkony-ha, bõrápolás, gyógynövények, gyógytorna.
MEMORIA ÉS BESZÉDMEGTARTÁST SEGÍTÕ
INTERAKCIÓS JÁTÉKOS FELADATOK
A szójátékokkal elõsegítjük a mindennapi kommunikációt, segítünk abban, hogy az általunk ritkán vagy egyáltalán nem használt szavak minél tovább az emlékezetünkben maradjanak, nélkülözhetetlen a szókincs, a minden-napi kommunikáció megtartásához, erõsítéséhez.
1. Asszociációs játékok
A játék lényege, hogy mondunk egy szót és rákérdezünk arra, hogy errõl a szóról mi jut eszébe, mi az elsõ gondolata a játékosnak magáról a szóról. Nemcsak egy gondolat de egész történet is kikerekedhet egyetlen egy szóból. Így segítjük az emlékezést a szókincs, beszéd megtartást az össze-függõ történetalkotást, a logikus gondolkodást.
MEMÓRIA ÉS BESZÉDMEGTARTÁST SEGÍTÕ JÁTÉKOK
Pl: húsleves, repülõ, lakodalom, Balaton, alma, szántás, csónak, hajó, Tisza, Budapest, stb.
2. Hármasparancs játék
Ez a gyakorlati elem a Mini Mentál Tesztben is megtalálható. A játék során gyakoroltathatjuk a szóban elhangzott teendõk észbentartását, követését, végrehajtását.
Egy mondatban 3 utasítást közlünk és megkérjük a játékost, hogy végezze el azt emlékezetbõl:
Néhány példa:
- Nézzen balra, majd vakarja meg a könyökét és nézzen az órára.
- Vegyen ki a hûtõbõl egy joghurtot, a fiókból egy kanalat majd üljön le az asztalhoz.
- Végezzen egy nyakkörzést, majd könyököljön az asztalra és sóhajtson egyet. - Tegye a kulcscsomót a váza mögé, kopogjon 3-at az asztalon, majd
mond-jon egy nõi nevet stb, stb.
3. Szóismétlés
Játszhatjuk csoportosan vagy egyénileg. Mondjunk mindenkinek 3 szót amit vissza kell ismételniük emlékezetbõl, majd nehezítsük a feladatot 4 aztán 5 szóval. Ez a gyakorlat jó a rövid távú memória erõsítésére. Ha összefüggõ szavakat használunk könnyebb megjegyezni. Pl: közlekedéssel kapcsolatos szavak: zebra, busz, autó, lámpa.
Hasonlóképpen játszhatunk a szavakkal, ha mondunk 10 szót egymást követõen majd megkérjük a játékost, hogy próbálja visszaidézni a szavakat, minél többet a 10-bõl.
4. Történetfelidézés
Olvassunk fel egy rövid történetet vagy újságcikket, amibõl visszakérdezünk egy-egy konkrét témára, emlékezeti egységre (LM-R: Logical Memory,
Wechsler 1987).
A felolvasott szöveg ne legyen túl hosszú és ne legyen benne sok összetett mondat, ill. idegen szavak amik megzavarhatják a hallgatóságot. Ha cso-portban játszunk, hagyjuk, hogy a kérdésünkre az válaszoljon aki szeretne, illetve az aki tudja. Hasznos a figyelem, koncentráció, lényegmegragadó képesség erõsítéséhez
5. Mondatismétlés
Minden játékos számára mondjunk egy mondatot, hosszabbat, rövidebbet, amit vissza kell ismételniük.
A felnõttek átlagos kapacitása 24-25 szótagnyi terjedelem, amely korral csak kis mértékben csökken. (Benton, Hamsher 1989 ill. Spreen- Strauss 1991)
6. Mibõl lesz a cserebogár?
A játék lényege, hogy a körben ülõ játékosok egy cselekménydús mondatot súgnak egymás fülébe.
A játékvezetõ feljegyzi az elsõ mondatot, majd a játékosok továbbsúgják egymásnak. Mire minden játékos megkapja a mondatot, valószínû már tel-jesen megváltozik a mondat tartalmilag.
7. Mire gondolok?
A játék lényege, hogy a játékvezetõ gondol egy tárgyra, növényre vagy élõlényre, amit jellemzõkkel körülír. A játékosok is kérdezhetnek bármit annak érdekében, hogy minél hamarabb kitalálják. Ha nincs kérdés a játékosok részérõl, akkor a játékvezetõ további jellemzõkkel segíti a megoldás felé a résztvevõket.
Például:
- sok minden készíthetõ belõle, - fiatalon még nem használható, - sok év kell hozzá, mire megnõ,
- az otthonunkban is számos használati tárgy készült belõle, - a madarak búvóhelye,
- elvegyülünk köztük, ha friss levegõre vágyunk, - õsszel is gyönyörû a látvány.
Megoldás: (FA) MEMÓRIA ÉS BESZÉDMEGTARTÁST SEGÍTÕ JÁTÉKOK
- szeret a magasban fészket rakni, - hosszú csõrével vadászik táplálékra, - kedvence a hal és a béka,
- télen melegebb éghajlatra költözik,
- a népi mondás szerint õ hozza a gyereket.
Megoldás: (GÓLYA)
8. Szólánc játék
Ez mindenki számára ismerõs. Lényege, hogy a kimondott szó utolsó betûjével kell egy újabb szót mondani a soron következõ játékosnak. Ezt végezhetjük körben ülve labda vagy babzsák dobálással összekötve. Így a figyelem, a koncentráció fokozható.
Ezt a játékot bonyolíthatjuk azzal, hogy bizonyos témakörökre szûkítjük a gondolkodásukat. Pl.: csak növénynevek mondhatók, emberi tulajdonságok, csak nõi nevek, városnevek, országok, ami csak az eszünkbe jut a téma szûkítésével kapcsolatban.
9. Szótagból szóalkotás
Ez egy nagyon jó feladat és igen népszerû az idõsek körében, fõleg ha cso-portban játsszuk. Készítsünk, vagy akár vásárolhatunk is szótagkártyákat, amit kirakunk egy mindenki által jól látható helyre vagy táblára. A feladat az, hogy alkossunk szavakat a szótagokból.
Például: BAR (barack, barlang, Barbara, barikád, stb.)
Ha már úgy érezzük, hogy kimerítettük egy kategóriában a szóalkotást, akkor tegyünk fel egy másik szótagot a táblára. Mindaddig játsszuk, amíg kellõképpen élvezik a feladatot és nem lankad a játékosok figyelme.
10. Rímfaragó
A játékvezetõ mond egy szót és a játékosok feladata az, hogy próbáljanak rá rímeket keresni, akár többet is. Az alábbiakban felsorolunk néhány példát:
Hús bús, tus
Esik szedik, verik, merik, iszik, viszik, eszik, teszik, veszik Szövi löki, nyögi
Álom bánom, szánom, fázom, látom, tárom Szépség épség, pékség
Málik válik, ázik, fázik, állig Mozi Rozi, kori
Hazám lazán, banán, kazán, torkán, titán Araszol hablatyol, bevakol, átkarol, zakatol
11. Ország, város…
Ezt a játékot sokszor játszotta mindenki gyermekkorában. Lényege, hogy megadunk egy kezdõbetût és azzal mondunk ország, város, fiú, lány, növény, állat, tárgyneveket vagy más kategóriákat (híres ember, tulajdonsá-gok, ruhanemûk, fûszernövény, stb.)
12. Ellentétes szópárok keresése
A játékvezetõ a szópár egyik felét mondja, a játékos pedig a másik felét próbálja kitalálni. Néhány példa a játékhoz:
kicsi-nagy bátor-gyáva kövér-sovány szegény-gazdag egyenes-görbe vékony-vastag érdes-sima ügyes-ügyetlen fehér-fekete okos-buta édes- keserû részeg-józan tiszta-koszos éles-tompa
jó-rossz üres-tele
szép-csúnya csinos-csámpás
13. Szókincstár
A játék lényege, hogy régi vagy ritkán használt szavak jelentéseit kell megfejteni két vagy három változatból. Sokkal sikeresebb idõseknél, ha régi, népies, lassan feledésbe merülõ szavakat használunk.
Pl: a jó megoldás aláhúzva
Sufni: zokni tárolóhely csavarhúzó Lábtó: lábmosó kisszék létra Sifony: szék szekrény kalapács
Lóca: sarló kasza hosszú pad
Gang: folyosó galambdúc harang Bazsevál: énekel muzsikál táncol Sevrony: heverõ habverõ sátor
Vitrin: lázmérõ polc szekrény üveges része Tantusz: ész telefon-érme ütõszerszám
Amorf: formás visszataszító alaktalan Evakuáció: feltöltés kiürítés segítség Frappáns: csattanós régies unalmas Protestálni: imádkozni tiltakozni énekelni Paktum: szerzõdés füzet csomag Epiológus: elõszó utószó
Kontó: hídpénz számla ajánlott levél Gutta: agyvérzés szívinfarktus csepp Nívó: újdonság színvonal meglepõ
14. Közmondások és szólások befejezése
A játék egy kis elõkészületet igényel. Gyûjtsünk össze minél több szólást és közmondást és csak az elsõ felét mondjuk el a játékosoknak, majd kérjük meg õket, hogy próbálják befejezni. Valamint kérjük meg õket, hogy ma-gyarázzák meg a jelentésüket.
Amit ma megtehetsz, …. (azt ne halaszd holnapra) Lassan járj, tovább …. (érsz)
Kinek a pap, …. (kinek a papné)
A hazug embert hamarabb …. (utolérik, mint a sánta kutyát) Sokat akar a szarka, de …. (nem bírja a farka)
Amilyen a mosdó, …. (olyan a törölközõ) Bort iszik, …. (vizet prédikál) Madarat tolláról, …. (embert barátjáról)
Aki keres, …. (talál)
Az nevet igazán, aki …. (utoljára nevet) Alkalom szüli …. (a tolvajt) Nagyobb a füstje, …. (mint a lángja) Ki korpa közé keveredik, …. (megeszik a disznók) Más tollával …. (ne ékeskedj)
Ne igyál elõre …. (a medve bõrére) Minden kezdet …. (nehéz)
Sok bába közt …. (elvész a gyermek) A lónak négy lába van, …. (mégis megbotlik) Mindenki a maga portája …. (elõtt seperjen) Kinek nem inge, …. (ne vegye magára) Kicsi a bors, …. (de erõs)
Kölcsön kenyér …. (visszajár)
A szem a …. (lélek tükre)
Isten nem ver …. (bottal) Az ördög nem …. (alszik)
Ha a sors becsuk egy ajtót, …. (nyit helyette másikat) Aki könnyen ígér, …. (nehezen ad)
Tétlen kéz mellett …. (begyöpösödik az agy) Aki dolgozni nem szeret, …. (nem érdemel kenyeret) Vér nem válik …. (vízzé)
Az alma nem esik …. (messze a fájától) Jól kérdezni annyi, …. (mint sokat tudni) A szegény embert még …. (az ág is húzza) Jobb a sûrû fillér, …. (mint a ritka forint) Néma gyereknek …. (anyja sem érti a szavát)
15. Többértelmû, ill. rokon értelmû szavak keresése
Kérjük meg a játékosokat, hogy próbáljanak minél több többértelmû szót keresni. Ha nem megy, akkor mondjuk el azt, amit mi tudunk. Az is jó, ha felelevenítjük ezeket a szavakat és beszélgetünk róla.
Néhány példa: vár, fog, áll, zár, nyom, nyúl, érted, fûz, dob, ég, terem, ér, légy, csavar, les, fal.
Rokon értelmû szavak keresése: (egy jelentést több szóval is ki tudunk fejezni)
Kukorica - tengeri burgonya - krumpli
köszméte - pöszméte - egres - büszke nevet - kacag - hahotázik - derül - röhög
totyog - cammog megy - megyeget- baktat
kreatív - alkotó bájos - aranyos
bokor - cserje siet - vonul lift - felvonó
Néhány kiadvány, ami a segítségünkre lehet a szójátékok szerkesztésében: - Magyar szókincstár, rokon értelmû szavak és szólások és ellentétek
szótára (Kiss Gábor szerk: Bp.: Tinta kvk 1998. - Békés István: Napjaink szállóigéi
- O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (2003 Tálentum)
16. Történetalkotás
A játék lényege, hogy mindenki húz egy szókártyát, amin egy adott szó szerepel. Egy valaki elkezd egy kitalált történetet, amibe bele kell fûzni az általa kihúzott szót, majd néhány mondatalkotás után a következõ játékosra kerül a sor, aki tovább folytatja a történetet saját fantáziáját felhasználva, beleszövi a történetbe a kihúzott szót majd ismét egy következõ játékosra kerül a sor. Érdekes történetek alakulnak ki, amin jót lehet közösen derülni és a szókincsmegõrzést, beszédmegtartást is elõsegíti.
A játékot párban is lehet játszani, ilyenkor a játékosok minden 3 mondat után új szókártyát húznak, amit folyamatosan beleépítenek a történetbe.
17. Kakukktojás keresõ
Mondjunk 3 szót, amibõl egy egyértelmûen nincs kapcsolatba a többivel. A játékosoknak ki kell találniuk melyik a kakukktojás és miért. Néhány példa a feladathoz:
papír, boríték, zokni (zokni nem papírból van)
busz, bicikli, repülõ (a repülõ, levegõben közlekedik, vagy a bicikli, mert nem tömegszállítási jármû) róka, tyúk, macska (a róka nem háziállat)
váza, szemüveg, takaró (a takaró nem készül üvegbõl)
MAGATARTÁSORIENTÁCIÓS,
INTERAKTÍV GYAKORLATOK
1. Relaxáció
Tegyünk be egy kellemes zenét, célszerû szöveg nélkülit választani (ajánlás: bármilyen könnyûzenei mû, Enya zenéi). A kellemes, lassú zene hallgatása alatt meséljünk el egy képzeletbeli történetet, amibe a hallgatók próbálják beleélni magukat. A történetben kellemes emlékeket, ízeket, érzéseket próbáljunk feleleveníteni.
Üljünk körbe és mindenki vegyen fel egy kényelmes pozíciót a fotelben, lazítsa el izmait, nyugodt mély lélegzetet vegyen, majd csukja be a szemét (lehetõség szerint legyen félhomályos a környezet).
Példa a történet mesélésre:
Képzeljük magunkat egy nagy zöld rétre, kellemes meleg van, a nap suga-rai érintik a bõrünket, jólesõ melegség fog el minket, a táj gyönyörû, tarka, virágokkal teli mezõn tehenek legelésznek. Mi elsétálunk mellettük a gyalogúton, megcsodáljuk a távoli hegyeket, a zöld fákat, a piros bokrokat, csemegézünk az erdei szamócából, és eperbõl. Tovább sétálunk, nagyon könnyûnek érezzük a lépteink, a távolban pillangók röpködnek, megcso-dáljuk a színes szárnyaikat, lassan egy völgybe érünk, ahol kéklõ tiszta vizû patak csordogál. Közelebb megyünk és a hûsítõ vízbe mártjuk a kezünk,
MAGATARTÁSORIENTÁCIÓS, INTERAKTÍV GYAKORLATOK
megmossuk a homlokunkat, arcunkat, érezzük a jólesõ felfrissülést, érezzük a meleg szélt az arcunkon. Ledõlünk a fûbe, arcunkat az égnek szegezzük, majd a fehér bodros felhõket figyeljük ahogy kúsznak az égen.
Elbóbiskolunk, és a legutóbbi vakációnkra gondolunk, a sok élményre, amit átéltünk. Lassan felocsúdunk, mert eleredt az esõ, nyári meleg csapadék ez ami jólesik a bõrünknek, érezzük minden egyes csepp hûsítõ erejét. Gyorsan szedjük a lábunkat és igyekszünk hazajutni, gyaloglás közben a távolban szivárványt látunk, gyönyörködünk a színeiben, a meleg piros, rózsaszín színekben, magunk mögé tekintünk és ismét átéljük a természet csodáit, és arra gondolunk, milyen csodálatos is az élõvilágunk, boldogok lehetünk, hogy ilyen helyen élhetünk.
Majd a mesélõ tapssal ébreszti a relaxálókat, és megbeszélik, kinek hogyan sikerült átélnie a történetet, az érzéseket sikerült e felidézni, milyen vakációs emlékek jutottak az eszükbe.
2. Autogén tréning
Lényege, hogy megtanuljunk ill. megtanítsuk a résztvevõket önállóan ellazulni. Oldhatja a belsõ nyugtalanság, izgágaság és a koncentráció-képesség zavarait, segíthetnek a feszültség és a félelmek leépítésében. A demens betegekre jellemzõ az általános nyugtalanság, bolyongás, félelmeiket és aggodalmaikat nem mindig tudják megfogalmazni, elõfordul, hogy olyasmi miatt aggodalmaskodnak, aminek nincs realitása.
Alapgyakorlatok: Melegedési gyakorlatot valamelyik testrésszel kezdjük, aztán kiterjesztjük az egész testre:
Vegyünk fel egy kényelmes pozíciót a fotelben, csukjuk be a szemünket, majd koncentráljunk a karunkra és mondjuk magunkban az alábbi mondatokat: - a karom kellemesen meleg és ellazult,
- a lábam kellemesen meleg és ellazult,
- a szívem kellemesen és egyenletesen ver (a nyugodt ütemû szívverésre koncentrálunk),
- a légzésem nyugodt és egyenletes,
- a homlokomat hûvös szellõ érinti, a fejem könnyû és világos, - nem aggódom, nyugodtságot, és békességet érzek,
Majd pihenjünk és maradjunk így ellazulva legalább 2-5 percig. MAGATARTÁSORIENTÁCIÓS, INTERAKTÍV GYAKORLATOK
3. Kellemes emlékek módszeres felelevenítése (reminiszcencia tréning)
Egyénileg és csoportban is elvégezhetõ emlékelõhívó foglalkozás. Kellemes emlékeket elevenítsünk fel fényképek nézegetésével. A csoporttagok saját családi fotóik alapján próbáljanak visszaemlékezni 1-1 múltbéli eseményre, ismerõsökre, mutassák meg a társaiknak a képeket és meséljenek róluk (ki látható a képen, hol vannak, milyen eseményt rögzít, mikor történt az esemény, stb.). Idõsek klubjában, otthonokban, az ott átélt közösségi életrõl készült képeket is kiválóan lehet elemezgetni.
Ez a módszer közösségépítõ, csoportkohéziót erõsítõ jelenséggel is bír, egymást kölcsönösen megismerik, ill. könnyebben találnak így beszélge-tésre alkalmas témát. Ezzel is elõsegíthetõ a csoporttagok egymás közötti kommunikációja, beszédmegtartás, kapcsolatépítés, szocializáció.
EGYÉB REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK
1. Saját készítésû társasjáték
Társasjátékot mi is készíthetünk. Egy példa: rajzoljuk meg a startot, a célt és a közötte meghúzódó kanyargós lépegetõ mezõt. A mezõk kockáit színez-zük ki (sárga, zöld, kék, piros). Tehetünk bele akadályokat (pl. visszalép 2-õt, kimarad a dobásból stb.) is. A játékhoz készítsünk különbözõ kártyákat kérdésekkel bármilyen témakörben, de ne legyenek túl nehezek. Vegyük figyelembe a leendõ játékosok szellemi képességét. A kérdéskártyák hát-lapjai olyan színûek legyenek, mint amilyenre a mezõ kockáit színeztük. A játékosok dobókockával dobnak, majd annyit lépnek elõre amennyi a dobás értéke volt. Amilyen színû mezõre érnek olyan színû kérdéskártyák-ból kell húzniuk és arra választ adni. Jó válasz esetén egyet elõreléphetnek, ha nem tudják a választ, akkor maradnak ott, ahol vannak, nincs jutalom elõrelépés. Természetesen az nyer, aki hamarabb beér a célba.
EGYÉB REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK
2. Activity
Ketten is játszhatjuk, de legjobb csoportban. Írjunk cselekvéseket kártya-lapokra, majd a csoport minden tagja húz egyet és megpróbálja eljátszani. Annak, aki nehezen vagy nem érti meg a feladatot, annak segítsünk elmuto-gatni a cselekvést. Az nyer, aki a legtöbbet találja ki.
3. Mesterségem címere
Gyûjtsünk össze minél több foglalkozást, majd mutogassuk el egyenként a játékosoknak, ill. kérjük meg a játékosokat egyenként, hogy próbálják elmu-togatni a többieknek. Ily módon kell rájönni, hogy vajon milyen foglalkozást rejtenek a mozdulatok.
4. Keresztrejtvény
Az általunk alkotott rejtvény lényege, hogy a kérdéseket mindig a játékosok szellemi teljesítõképességéhez mérjük. Ha csoportosan játszunk, akkor nagy méretben készítsük el és pálcával mutassuk, hogy épp mely oszlop-ban vagy soroszlop-ban járunk, hangosan mondjuk el a feladványt és hogy a kere-sendõ szó hány betû. Adjunk lehetõséget, hogy minden játékos, aki kész válasszal rendelkezik, mondjon egy megfejtést. Amennyiben nem megy, a többiek segítségét kérjük.
(Nagyítva, megoldás nélkül lásd a mellékletben)
5. Szókirakó
Minden csoporttagnak adjunk 10-10 betût. Betûkártyákat is készíthetünk, vagy használhatunk szókirakó játékot (Scrable). A feladat az, hogy próbál-janak értelmes szavakat alkotni a kapott betûkbõl.
6. Furfangos kérdések
A kérdések szerkesztésének lényege, hogy a megoldás legyen egyszerû, csak a kérdés megfogalmazása legyen zavarba ejtõ, és csalafinta. Mindig adjunk meg választási lehetõséget.
Néhány példa: A jó megoldás alá van húzva (Forrás: www. kvízpart.hu)
Egy sötét szobában van egy kandalló, gyufa, és egy petróleumlámpa. Melyiket gyújtjuk meg elõször?
kandalló - gyufa - petróleumlámpa
Egy juhásznak 11 báránya van, 9 kivételével mind meghal. Hány marad?
2 - 9 - 11
Te vezeted a repülõt. Budapesten felszáll 200 utas, Londonban leszáll 150. Hány éves a pilóta?
99 - amennyi én vagyok - 50 - amennyi te vagy
Egy tíz literes kannába 6 liter víz van. Beletöltünk még 6 litert. Mennyi van benne most?
12 l - 10 l (mert a többi kifolyik)
Hogy kell írni az USA fõvárosának nevét?
New York - Nyû Jók - Washington
Egy özvegyasszony férje megnõsülhet-e?
igen, mert a felesége meghalt - nem, mert már meghalt - igen EGYÉB REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK
7 szénakazal meg 5 szénakazal összehordva hány szénakazal?
12 - 1 - 12.000
Hány nõstény és hány hím állatott vitt a bárkába Mózes?
21 - 555 - sehányat
Egy villanyvonat megy Kolozsvár és Brassó között. Mennyi füstöt enged ki?
sokat - passz - semennyit (a villanyvonat nem enged ki füstöt)
Két egér áll az esernyõ alatt. Egyiknek a füle lóg ki, a másiknak a farka. Melyik ázik meg jobban?
Elsõ - második - egyik sem (ki mondta, hogy esik az esõ)
Ha másfél tégla 15 Ft-ba kerül, mennyibe kerül 8 tégla?
40 - 120 - 80 - nem lehet kiszámolni
16 veréb van a fán, 1-et lelõnek, hány marad a fán?
2 - 15 - egy sem (mert a többi elrepül)
Hányadik helyen áll egy futó a versenyen, ha megelõzi a másodikat?
1 - 2 (így már õ a második) - 3
7. Kire mondják azt, hogy… ?
A legnagyobb Magyar: Deák Ferenc - Wesselényi Miklós - Széchényi István - Kossuth Lajos
A rózsák atyja: Kemál Atatürk - Frangepán Ferenc Kristóf - Gül Baba - Nádasdy Ferenc
A nagy palóc: Mikszáth Kálmán Jókai Mór Madách Imre -Móricz Zsigmond
A kis káplár: Napóleon - Nicolas Sárközy - Gregorges Clemencean - XIV. Lajos
A haza bölcse: Kossuth Lajos Deák Ferenc Hunyadi János -Zrinyi Miklós
A bresciai hiéna: Franz Lamberg - Ferenc József - Haynau A nótakirály: Lehár Ferenc - Sárdy János - Dankó Pista
8. Szókvíz játék
Számtalan kvízjátékot is szerkeszthetünk, adjunk meg mindig választási lehetõségeket. A legegyszerûbb nyílván az, ha két változat közül kell kiválasztani a megfelelõt. (Forrás: www. kvízpart.hu)
(A jó megoldás alá van húzva) Példák:
Mi a szinonimája:
Dologtalan: Ingyenélõ - lusta Bátor: vakmerõ - merész Belejön: beletanul - belevág Csevegés: diskurálás - pletykázás
Mi a nem szinonimája a szorgalmas szónak?
igyekvõ - törekvõ - iparkodó - pakoló
Mi a szinonimája a kitûnõnek?
átlagos - eminens - evidens - mindennapos
Mivel rokon értelmû a fáradt szó?
henyél - álmos - kimerült - csendes
Melyik szó nem rokon értelmû a nehéz szóval?
keservesen - fáradtságosan - bajosan - erõteljesen
Mi rokon értelmû a nélkülözhetetlen szónak?
szükségtelen - nélkülözhetõ - létfontosságú - mellõzhetõ
Mi a szinonimája a fösvény szónak?
tehetõs - szegény - garasos - büszke
