• Nenhum resultado encontrado

Dr Wu-féle Fejmasszázs.pdf

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2021

Share "Dr Wu-féle Fejmasszázs.pdf"

Copied!
139
0
0

Texto

(1)

Mesterek, életek, tanítások

(2)

TARTALOMJEGYZÉK

Az egyezményes akupunktúrás elnevezésekről viii

Ajánlás ix Dr. Wang Xue Tai előszava xi

A fordító előszava xiii

Bevezetés xv Köszönetnyilvánítás xix

Hitvallás xxi I. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE 1

1. fejezet: A hagyományos kínai gyógyászat alapjai 3 2. fejezet: A fej, az arc, és a nyak meridiánjainak lefutása 13

II. RÉSZ: AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS PONTOK A FEJEN 31

3. fejezet: A pontok helymeghatározási módszerei 33 4. fejezet: Az anatómiai irányok elnevezései 39 5. fejezet: A Wu-féle fejmasszázsban alkalmazott főbb pontok 41

III. RÉSZ: AZ ARC ÉS A FEJ INGERZÓNÁI 49

6. fejezet: Az arc ingerzónái 51 7. fejezet: A fej ingerzónái 57 IV. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS 65

8. fejezet: Masszázsfogások 67 9. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs teljes sorozata 75

10. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs egészségügyi és kozmetikai hatásai . .107

V. RÉSZ: A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA 115 11. fejezet: Öngyógyító kezelések 117 12. fejezet: Qigong a gyógyító számára 127 FÜGGELÉK. REFERENCIÁK/AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK 131

Kiadványok a történelmi korokból 131

Mai kiadványok 131 További ajánlott olvasmányok 133

A Szerző életrajzi adatai 134

(3)

AZ EGYEZMÉNYES AKUPUNKTURAS ELNEVEZÉSEKRŐL

A szerző e könyvben a Nemzeti Akupunkturás- és Keleti Gyógyászati Hi­ telesítő Bizottság (NCCAOM) szabványai szerinti elnevezéseket használja az akupunktúrás/akupresszurás pontok elnevezésére. (A fordító a Magyaror­ szágon meghonosodott elnevezéseket is alkalmazza.)

Meridián Megnevezés Rövidítés Magyar megnevezés rövidítés

Kéz Yangming Large Intestine LI Vastagbél Vab Láb Yangming Stomach ST Gyomor Gy Kéz Taiyang Small Intestine SI Vékonybél Véb Láb Taiyang Urinary Bladder UB Hólyag H Kéz Shaoyang Triple Warmer/Sanjiao SJ Hármas melegítő HM Láb Shaoyang Gall Bladder GB Epehólyag Eh Du Mai Governing Vessel GV (Du) Kormányzó Kor Ren Mai Conception Vessel CV (Ren) Befogadó Bef

(4)

DR. WANG XUE TAI ELŐSZAVA

A kínai orvosi masszázs, amelyet Tuina-nak is neveznek, nagyon régóta lé­ tezik. A történelmi feljegyzések szerint, az i. e. VII. században, az elismert kínai orvos, Bien Que együtt alkalmazta az akupunktúrát, a Tuina-t és a kí­ nai gyógynövényeket, hogy így segíthessen a haldokló trónörökös meg­ mentésében. S immár több mint 2000 éve, a Han-dinasztia óta, „A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve" jelenti a kínai orvosi masszázs alapját.

A kínai orvosi masszázs a nyugati masszázstól eltérően a kínai orvoslás egyik ága. Az elsődleges különbség az, hogy a kínai orvosi masszázs eredmé­ nyei elérése céljából a meridiánok és a pontok elméletét alkalmazza. A test egy részének masszírozása is lehetővé teszi a test egészének gyógyítását. Hangsúlyt helyeznek továbbá a masszázsmódszerekre és technikákra, ame­ lyek nem csak a stresszt csökkentik, de a kimerültséget is. A végső cél mind­ azonáltal az önfenntartási képesség javítása és a betegségek gyógyítása.

A fejmasszázs igen fontos a kínai orvosi masszázsban. A hagyományos kí­ nai orvoslásban a fej a hat Yin és hat Yang csatorna egyesülési helye, ame­ lyeket a két különleges vezeték, a Kormányzó, GV (Du) és a Befogadó, CV (Ren) kapcsol össze. Az agy pedig a Velő Óceánja, ahol az összes csatorna találkozik, ahonnan a működésükhöz szükséges vezérlést kapják, és ami e csatornák működését ellenőrzi. A fej akupunktúrás/akupresszúrás pont­ jainak masszírozása serkenti a Qi-t, és segíti a Qi és a vér keringését. Ez ja­ vítja a belső szervek állapotát, a test működését és az általános egészséget is. A nyugati tudomány szerint az agy a test idegrendszerének legkifinomul­ tabb része. A központi idegrendszer vezérli a fejet, s az egész testet is. Az ehhez szükséges indító impulzusok az agysejtekben jönnek létre. A fej­ masszázs érintései ezeket az ingereket hozzák egyensúlyba, s így nem csu­ pán az agyi keringést javítják, de a test egészének általános állapotát is.

Dr. Wu mesterfokozatát (az orvosi diploma megszerzése utáni képzés és minősítés) Kína legelőkelőbb orvosi egyetemén - a pekingi Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémiáján szerezte meg. Akupunktúra, Kínai orvosi masszázs és Qigong szakokra specializálódott. Egyesítette az orvostudo­ mány elméletét saját szakértelmével és tapasztalataival, hogy kifejleszthes­ sen egy egyedülálló fejmasszázs-módszert, amely a fej különböző területei­ re összpontosít. Dr. Wu felfedezései nem csak a kínai orvosi szakmai körök, de a nagyközönség számára úgyszintén jelentősek. E könyv közzététele megnöveli a társadalmi érdeklődést ezen új fejlesztés iránt.

(5)

Kivételes megtiszteltetésben van részem, hogy megismerhettem Dr. Wu, úgy orvostudományi, mint társadalmi szinten kimagasló jelentőségű hozzá­ járulását.

Dr. Wang Xue Tai

2000. március 24. Peking, Kína

Dr. Wang Xue Tai világszerte elismert tudós az akupunktúra terén, továbbá az Akupunktúra- és Moxibuszciós Társaságok Világszövetségének Örökös Elnöke

(6)

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA

Különleges könyvet tart kezében az olvasó, többszörösen is:

A könyvnek magyar vonatkozása is van. Dr. Wu Bin Jiang ugyanis 1990 elején Kínából Európába érkezvén, hazánkban kezdte meg külföldi gyó­ gyító, tanító és szervező munkáját. Kanadába távozásáig (1998), hét közben Bécsben egy TCM magánklinikán, hétvégén pedig Budapesten gyógyított és tanított, eközben Magyarország adott otthont, családjának is. Hazánkban Ő volt az első kínai mester, aki Qigong-Taijit tanított, 1990-től kezdve. így a tanulni, betegséget megelőzni s gyógyulni vágyó magyar emberek ezrei, Dr. Wu tanítványai, betegei tapasztalhatták meg szakmai hozzáértését, tiszta energiáit, kedvességét és segítőkészségét. Dr. Wu mindmáig megtartotta és ápolja magyarországi kapcsolatait.

A könyv szakmai tartalmát és jelentőségét külön nem szükséges méltat­ nunk. A könyvben foglaltak gyakorlati felhasználhatóságát azonban -úgy gondoljuk - igen! Ugyanis a módszer egyszerűsége és letisztultsága rendkívüli kincs e szempontból. Bárki megtanulhatja, s alkalmazásával ol­ csón és igen hatékonyan szolgálhatja önmaga, családja és a környezetében élő személyek egészségét. Ám az otthoni, a családi alkalmazáson és a ma­ gánfelhasználáson túl, jó lehetőséget adnak Dr. Wu e könyvben közölt módszerei a hivatalos gyógyítók, a természetgyógyászok, a segítő foglalko­ zásúak, az ápolásban valamint a rekreációban dolgozók kezébe is. Azután ki tudja? A Dr. Wu-féle fejmasszázs kezelési és önkezelési technikái, beleért­ ve az itt közölt Qigong (ejtsd: Csí Kung) gyakorlatokat is, a jövőben talán fontos szerepet tölthetnek be az emberek munkahelyi baleset- és betegség­ megelőzésében, s eredményeik egyidejű javításában is. Ma és a közeljövő­ ben e dolgok Magyarországon különösen fontosak lehetnek.

Mindezt saját tapasztalataim is alátámasztják, mivel az a szerencse ért, hogy 1990 óta ismerem Dr. Wu-t, s személyesen Tőle tanulhatok.

A fejmasszázst gyógyítói munkámban évek óta alkalmazom, a kliensek egyöntetű megelégedésével kísérve.

Tanítványaim és pácienseim között sok a diák és az egyetemi hallgató, hiszen például a Budapesti Műszaki Egyetemen évek óta tartok gyakorlást, és tanítom is a Qigong-Taiji-t, benne az itt közzétett arcmasszázs önkezelő változatával. De számos más rendezvényen, a Diákszigettől nyugdíjas klu­ bokig, a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó és a legkülönbözőbb fog­ lalkozású és állapotú embereknek tartottam már bemutatókat és tanítá­ sokat.

így a gyakorlatban is jól lemérhettem, hogy igaz mindaz a pozitív hatás, amit ajánlott módszereiről a Szerző könyvében ír!

(7)

Rendkívül megtisztelő, hogy Dr. Wu megbízásából, személyes útbaigazí­ tásai segítségével könyvét magyarra fordíthattam, s e módon is részem lehet tanításai, a Dr. Wu-féle fejmasszázs további hazai elterjedésében, eredmé­ nyeinek mind szélesebb körben való további felhasználásában.

A fordítás során törekedtem az érthetőségre, a szakszerűség egyidejű megtartása mellett. Ezért adtam meg a hagyományos kínai orvoslás ma­ gyarul elterjedt elnevezéseit is az angol, az orvosi latin, illetve kínai elneve­ zések és rövidítések mellett. Ám olyan röviden, amennyire ez csak lehetsé­ ges volt, hogy a szöveg egységét ne veszélyeztesse. A kínai fogalmak elneve­ zései a könyv angol nyelvű eredetijében a kínai kiejtés nyugati átírására szolgáló „pinyin" szabályai szerintiek. Ezt a fordítás során megtartottam. A teljes mértékben kínai (tehát nem angol-kínai) személynevek esetében a ve­ zetéknév elöl áll, csakúgy, mint a magyar nyelv esetében, s ezt a fordításban is így adtam meg.

Ezúton is köszönöm Dr. Bodor Gézának a lefordított anyag átnézését, javítását, tanácsait.

Végezetül engedtessék meg egy személyes információ közreadása is: e könyv fordítása és számítógépbe írása közben tapasztalt nehézségek leküz­ désében is nagy segítségemre volt Dr. Wu fejmasszázsának önkezelő válto­ zata továbbá a Qigong-Taiji 15 gyakorlata... Tényleg működik!

Gervai Miklós András

okl. alternatív mozgás-, és masszázsterapeuta, Qigong-Taiji tanító

(8)

BEVEZETÉS

Amikor 1977-ben elvégeztem a középiskolát, éppen a kínai kulturális forra­ dalom kellős közepén találtam magam. Minden egyetem bezárt, s a hallgató­ kat vidékre küldték további „munkagyakorlatra". Én Hebai tartománybeli kis szülőfalumba mentem vissza kínai orvoslást tanulni nagybátyámtól. Egy na­ pon megfáztam, és komoly fejfájás gyötört. Egy idős orvos a klinikáról elvég­ zett rajtam egy tízperces fejmasszázst, és a fejfájás azonnal elmúlt. Rögtön az idős orvos mellé szegődtem gyakornoknak, hogy ezt a masszázsformát meg­ tanulhassam. Az ő ük-nagyapja udvari orvos volt a késői Qing-dinasztia ide­ jén, és ezt a fejmasszázst a császári palotából hagyományozták rá. Állítólag Xi Chi özvegy császárné különösen nagyra becsülte Kicsi An-t, az egyik eunuch-ot, aki minden reggel felkelés előtt masszírozta őt, különösen a fejét.

Mikor a kulturális forradalom 1977-ben véget ért, s az egyetemek ismét megnyitották kapuikat, bekerültem a Heilongjiang-i Hagyományos Kínai Orvosi Egyetemre, ahol aztán orvosi diplomát (BSc fokozat) szereztem. 1985-ben felvételt nyertem a Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémi­ ájára Pekingben, ahol 1988-ban az MSc orvosi fokozatot szereztem meg (Qigong szakon, ejtsd: csí kung). Ez volt az első gyógyászati Qigong mes­ terképző program Kínában, de a világon is. Az egyetemi és akadémiai tanul­ mányaim idején áttanulmányozott sok ősi fejmasszázs-leírás nyomán fej­ lesztettem ki alapvető elméletemet. A fejmasszázsba több különböző népi gyógyászati technikát is belefoglaltam: Shaolin, Er-Mei, Qigong és más Tuina technikákat.

A hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine, TCM) el­ méleti alapjait egyebek között a Yin-Yang elmélete, az Öt Elem tana és a meridiánok rendszere adják. A Wu-féle fejmasszázs (Dr. Wu's Head Massage, WHM) maga is ugyanezen alapokban gyökerezik. A hagyományos kínai gyógyászat alapja a szervezet veleszületett öngyógyító képességének serkentése és táplálása, a biológiai egyensúly és harmónia helyreállítása.

Valamennyi gyógyászat abból az igényből fakad, hogy elkerülhessük a fáj­ dalmat, a betegségnek és a korlátozottságnak gátat szabjunk, egészséges és teljes életet élhessünk.

A technológia fejlődésével és a számítógépek széleskörűen elterjedt al­ kalmazásával mind több ember él és dolgozik az iroda falai között. Ez, az úgynevezett „irodista" réteg a modern társadalom mind nagyobb hányadát teszi ki. Számítógép-programozók, titkárok és titkárnők, menedzserek, könyvelők, doktorok, jogászok, hogy csak néhányat említsünk a tipikus fe­ hérgalléros szakmák közül. Úgy is mondhatnánk, hogy ez az „irodista" ré­ teg a legveszélyeztetettebb, s ő adja a modern civilizáció legvalószínűbb ál­ dozatainak körét.

(9)

Például a rohanó, stresszes, városi élettel hozható kapcsolatba számos rendellenesség, mint egyebek között a szabálytalan bélmozgás, az álmatlan­ ság is. Ha helyet akarunk változtatni, járás helyett manapság autózunk. Munkában számítógép előtt ülünk, otthon pedig a TV előtt. Igen, a modern találmányok jól szolgálnak bennünket, ám ugyanakkor éppen a számító­ géppel, az autóval és az Internettel hozható összefüggésbe egy sor civilizá­ ciós betegség fellángolása, például a szédülés, az ingerlékenység, a fejfájás, a szemek kifáradása, a vállak elnehezülése és az álmatlanság.

A lecsökkent fizikai erőkifejtés, valamint a nyak, a szem és az agy emellett egyidejűleg megnövekedett aktivitása is visszatükrözi azt a drámai mértékű, forradalmi változást, ami az elmúlt mintegy száz év alatt a modern társada­ lomban végbement. A kihívás, amellyel a gyorsan változó társadalom min­ denképpen szembesít bennünket, az, hogy tudjuk-e természetes úton ke­ zelni a modern civilizációból eredő betegségeket. Nos, a Wu-féle fejmas­ százs kifejlesztése válasz a fentiekben vázolt problémákra.

A világban fellelhető hagyományos, vagy modern masszázsokat tekintve egyaránt látható, hogy sohasem összpontosítottak az arcra és a fejre. Amíg az arc és a fejbőr területén csupán néhány akupunktúrás/akupresszúrás pontot és masszázsfogást alkalmaztak, a fő hangsúly túlnyomórészt a tör­ zsön és a négy végtagon maradt. A fejmasszázs elhanyagolása talán ahhoz a történelmi korszakokon átívelő tényhez köthető, hogy a munkaerőpiacon mindig a testi munka kapott túlnyomó szerepet (ha ugyan nem kizárólago­ sat). A modern munkaerőpiac szerkezete azonban már korántsem ilyen, hi­ szen a technológiai változások átalakították életmódunkat. A „fehérgallé­ ros" munkások mostanság a nehéz fizikai tevékenység helyett élénk szelle­ mi munkát folytatnak. Ráadásul e drámai változások csupán a legutóbbi mintegy ötven évben következtek be!

Felesleges említenünk, hogy a fej és a nyak testünk fontos részei. A ha­ gyományos kínai gyógyászat szerint:

„A fej a tudatosság és az elme székhelye. Amennyiben a fej megdől, a lá­ tás csökken, és a tudatosság hiányt szenved. A fej az emberi test fővárosa, és az összes Yin és Yang meridián egyesülése."

Úgy a meridiánok, mint az akupunktúrás/akupresszúrás pontok sűrűb­ ben helyezkednek el a fejen és az arcon. A meridiánok és a csatornácskák képezik az utakat, amelyekben a Qi és a vér az emberi testben áramlik; há­ lózatot alkotnak, és egységes egésszé kötik össze az arcot/fejet és a tes-tetA'égtagokat.

így aztán a fej és az arc bizonyos területei betegségeket, s azok lefolyásá­ nak dinamikáját tükrözhetik vissza. E területek masszírozásával elősegítjük

(10)

a Qi és a vér áramlását a kapcsolódó meridiánokban és a hozzá tartozó szer­ vekben is, kiegyensúlyozzuk a Yin és a Yang energiákat, így az e területek­ hez tartozó szerveket és végtagokat is kezeljük, s nem csupán a fej és az arc problémáit. Mindehhez járulékos előnyként társulnak az öregedési folya­ mat lassításával együtt járó kedvező kozmetikai hatások.

A Wu-féle fejmasszázs elméleti alapjait „A Sárga Császár Belgyógyászati Könyvé"-ben találhatjuk meg. Amint a „Csodás Sarokpont" című fejezetben írja, „az arc különböző területei a test különböző részeihez és végtagjaihoz tartoznak". A tanulmányozás és a gyakorlat elősegítése céljából megszer­ kesztettünk egy ábrát, a szerveknek és a végtagoknak „A Sárga Császár Bel­ gyógyászati Könyvé"-ben leírtak szerinti, arcon való elhelyezkedéséről.

(Lásd a 6-1. ábrát!)

Őseink tapasztalataival alátámasztottakhoz további adalékként beillesz­ tettük a lej- és a fülakupunktúra, a Shaolin és az Er-Mei pontnyomásos tech­ nikái, a Qigong és a hipnózis elméletét is.

Kiterjedt ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai és tanítási tapasztalatok biztosították az alapot a módszer további finomításához. így tejesedhettek ki a Wu-féle fejmasszázs útmutatásai az elmélet és a gyakorlat szintjein is. A me­ ridián alapú fejmasszázstechnikák e teljes rendszere most már képes hivatá­ sát betölteni egy elhanyagolt, ám igen fontos terület masszírozásában.

A Wu-féle fejmasszázs közvetlenül a fej, az arc és a nyak tartományait in­ gerli, s így nyugtató és csillapító hatást vált ki, és kiegyensúlyozza a Yin és a Yang energiákat. Ezáltal kiváló gyógyító eredményeket érhetünk el olyan civilizációs betegségekben, amelyek a fejen és a nyakon jelennek meg, emellett kedvezően hat a külsőnkre, továbbá meghosszabbítja várható élet­ tartamunkat.

A Wu-féle fejmasszázsban ingerelt pontokat és területeket az akupunk-tőrök is széleskörűen felhasználják. Számos betegséget kezelnek sikeresen, mint például az idegrendszeri, a légzőszervi, a mozgásszervi, a szív- és ér­ rendszeri, valamint az emésztőrendszeri, a húgyúti, az érzékszervi és a nő­ gyógyászati megbetegedéseket. Közöttük is talán a legfígyelemreméltóbbak az agy különféle sérüléseiből eredő következmények, mint például az agy­ vérzés, az agyhártyagyulladás és az agyembólia.

Több mint tíz év telt el, amióta 1993-ban, Japánban a Harmadik Aku-punktúrás és Moxibuszciós Világkonferencián bemutattuk a Wu-féle fej­ masszázst. Az ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai megfigyelések bebi­ zonyították, hogy a módszer könnyen megtanulható, hatékony, és mellék­ hatások nélkül való. Szükséges azonban, hogy mindenki megértse: egészsé­ géért a végső felelősséget, önállóan, ki-ki maga viseli.

A Wu-féle fejmasszázs és általában a kínai gyógyászat hatékonyságát meg­ növelhetjük, ha odafigyelünk táplálkozási, alvási és pihenési szokásainkra,

(11)

a munkához való viszonyunkra és a testgyakorlásra. Mindezek elkerülhetet­ lenül befolyásolják, hogy milyen sikeresen tudjuk helyreállítani és megerő­ síteni testünk és életünk természettel való harmóniáját. A Wu-féle fej­ masszázs alapelvéhez tartozik, hogy ne várjuk be a betegség megérkezését. A megelőzés kulcsszerepet játszik, amint a kínai gyógyászatban általában is. Jelen hiteles útmutató mély megértést ad az olvasónak a fej és a nyak kí­ nai masszírozásáról, e különleges és ősi gyógyítási rendszerről.

(12)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Különös köszönetemet szeretném kifejezni számos személynek, akik e könyv írásában tanácsaikkal és útbaigazításaikkal segítségemre voltak. Őszinte hálámat és köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Wang Xue Tai-nak, Zhang Jin professzornak és Dr. Adam Chen-nek, elméleti tanácsaikért. Úgyszintén köszönöm Xia Ming-nek, Li Qi Wen-nek, Yu Hong-nak, James Huang-nak, Mona Bolton-nak, John Li-nek és Vincent Pratchett-nek, hogy nagyban segítségemre voltak a kutatómunkában, gépelésben és e könyv grafikai tervezésében. Köszönet Maggie Cheung-nek és Chang Pei-Ling-nek a nyomdai korrekciós munkájukért. A belső és szabad téri fotók Robert Liew és Robert Lowe munkáját dicsérik.

Különleges köszönetet mondok Feleségemnek, Dr. Zhang Yi Liang-nak, úgy a kutatómunkában nyújtott folyamatos támogatásért, mint a háttérben tett erőfeszítéseiért.

Az ő hozzájárulásuk nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. Dr. Wu Bin Jiang

The Ontario College of Traditional Chinese Medicine 145 Sheppard Ave. E. Suite 201

Toronto, Ontario Canada M2N 3A7 Tel: 416-222-3667 Fax: 416-646-3667

(13)

HITVALLÁS

Küldetésemnek tekintem, hogy a Wu-féle fejmasszázst a világ számára be­ mutassam és tanítsam.

A hitvallás megfogalmazása mindig komoly feladat, mivel a tárgy megha­ tározásán túl egyúttal mércét is felállítunk, amihez végül vállalkozásunk si­ kerét is viszonyíthatjuk. A komolyság mindazonáltal nem jelent bonyolult­ ságot is egyben, ellenkezőleg: őszinteséget jelent. Az őszinteségből egysze­ rűség következik, s ebből a csendes egyszerűségből fakad a tisztaság. Orvos vagyok és tanár, így életem középpontjában, munkám terén az áll, hogy gyógyítsak és tanítsak. Kit? Bárkit, aki komolyan érdeklődik, veszi magának az időt és fáradságot, hogy kopogtasson az ajtómon...

Az orvos elsődleges küldetése az egészség megőrzése és helyreállítása, ám az egészségőrzés és a gyógyítás nyugati és keleti koncepciója nagyban külön­ böznek egymástól. Nyugaton az orvos, aki egy rettenetes betegséget gyógyít, nagy orvosnak számít. Kínában viszont az számít a legjobb orvosnak, akinek a „betege" egyáltalán nem betegszik meg! Orvossá válása során a nyugati és a ha­ gyományos kínai orvoslás (TCM) doktora számára azonban mégis van egy kö­ zös pont: mindkettőhöz évekig tartó, elmélyült tanulás szükséges.

A Wu-féle fejmasszázst (WHM) a hagyományos kínai gyógyászati tudásom alapján állítottam össze, klasszikus kínai gyógyászati szövegek tanulmányo­ zása és kutatása után. A kínai gyógyászatot nem egyszerű tanulmányozni, már csak hosszú történelme és különleges szóhasználata miatt sem. Nos, amit sok éve akadémiai és tudományos törekvésként kezdtem el, mára kli­ nikai tanulmányok során tökéletesedett rendszerré lett, s eredményezett egy elmélyült, ám mégis könnyen megtanulható, öregedést lassító, holisz­ tikus terápiát. A teljes Wu-féle fejmasszázs (WHM) hatvan részből áll, mely részeket lépéseknek, mozdulatoknak fogjuk nevezni.

Jóllehet a gyógyítást megtanulni bonyolult folyamat, de az egészségre vi­ gyázni és azt helyreállítani mégsem az. A gyerekek, amikor megsérülnek, ösztönösen is dörzsölik és dajkálják a fájó területet. Ahogy könnyeik foly­ nak, letörlik azokat, és kezükbe temetik arcukat, fogják fejüket. A szülők pe­ dig gyakran egy csókkal és öleléssel vigasztalják gyermeküket. így tehát a gyógyításra már az élet első napjaitól, mint valami nagyon személyesre, ter­ mészetesre és egyszerűre tekinthetünk. S mindez egy érintéssel kezdődik... A fej gyógyászatbeli és egészségügyi szerepét nem lehet eléggé hangsú­ lyozni. A testen legfelsőbb, s középponti helyzetet foglal el, és a minden egyes személyre jellemző tudati, lelki és fizikai egyedi sajátosságok székhe­ lye is egyben. Azt mondhatnánk, hogy a Wu-féle fejmasszázs nem egyszerű­ en a fej masszírozása, hanem a teljes test egészségének javítása, mégpedig á fej, mint kulcs használata által.

(14)

E könyv célja és szándéka kettős. Egyrészt körvonalazni igyekszik a terá­ pia mögött meghúzódó elméleti és tudományos elveket, hogy így egyben referenciaforrásként is szerepelhessen. Másrészt, és ez talán még lényege­ sebb, hogy a Wu-féle fejmasszázs tanulásához és alkalmazásához gyakorlati kézikönyvként szolgálhasson az olvasó számára. A hagyományos kínai gyógyászat vagy a masszázs iránti őszinte érdeklődéssel felvértezve az olva­ só szinte azonnal alkalmazni kezdheti ismeretségi körében, vagy akár nyil­ vánosan is ezt az általános célú természetgyógyászati eljárást. Hivatásos vég­ zettséget iskolánk 60 órás elméleti és klinikai gyakorlatot adó tanfolyamán lehet szerezni.

A gyógyító személy legfőbb jellemzője elsősorban talán nem is az, hogy mennyi elméleti ismeretet halmozott fel, hanem az, hogy hogyan nyúl pá­ cienséhez, milyen az érintése. AWu-féle fejmasszázs teljes folyamatát olyan pontosan követve, amennyire csak lehet, az idők során természetes úton juthatunk a mélyben meghúzódó alapelvek mind teljesebb megértéséhez.

A hagyományos kínai gyógyászat szerint az energia igazán sohasem szű­ nik meg, hanem átalakul valami mássá, s így egy befejezés gyakran, egyben valami másnak a kezdetét is jelenti. Abban a pillanatban, amikor az olvasó alkalmazni kezdi a Wu-féle fejmasszázst, az én küldetésem, a tanítás, befe­ jeződött. Ám a tanítás ily m ó d o n egyben gyógyítássá is válik. Hiszen remél­ hető, hogy e ponton, ahol az én küldetésem beteljesedett, az olvasóé ép­ pen csak elkezdődik. Az egészség, tehát, egy egyszerű érintéssel indul... *

*Megj: A kínai gondolkodásmód jellegzetes mélysége és többszörös érteimezbetősége mutatkozik meg e gondolatban is! Az „egyszerű érintés" kifejezés itt nyilvánvalóan a masszázsmozdulato­ kat jelent i, de egyben utalásként is értelmezhető a tanítási folyamat, majd az azt követő, s az ab­ bólfolyó tanítványi gyógyító munka érintkezésére is. E két dolog szerves egysége pedig ismét nem más. mint a Yin és a Yang alkotta Legfelsőbb Egység, a Taiji... (A ford.)

(15)

I. RÉSZ

A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE

(16)

1 . F E J E Z E T

A hagyományos kínai

gyógyászat alapjai

A Wu-féle fejmasszázs megértéséhez szükséges, hogy legalább főbb vonala­ iban megértsük a hagyományos kínai gyógyászat (TCM, Traditional Chinese Medicine) alapjait.

A kínai gyógyászat egy több mint 3000 éve kifejlődött gyógyászati rend­ szer, amely mélységes filozófián és gazdag tapasztalati hagyományokon alapszik. Rendkívül kifinomult gyakorlata, módszereinek egész rendszere fejlődött ki a betegségek kezelésére, és az egészség, a jó közérzet biztosítá­ sára. E módszerek közé tartozik az akupunktúra, a gyógynövény-gyógyá­ szat, a masszázs, a táplálkozástan, a mozgásos és nyugalmi gyakorlatok (Qi­ gong, Taiji és belső gyakorlatok).

A Huang Di Nei Jing („A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve"), amely az i. e. III. században íródott, s még régebben keletkezett anyagokat is tartal­ maz, írja le a Yin-Yang és az Öt Elem elméletét. Ez az ősi szöveg az egyik legkorábbi, amely megemlíti a fejmasszázst, mint az egész test kezelésének lehetséges módját.

A YIN-YANG ÉS AZ ÖT ELEM ELMÉLETE

A Yin-Yang és az Öt Elem elmélete az ősi Kínából származik, s a természet megfigyeléséből és annak módszertanából ered. A Yin-Yang és az Öt Elem tana alkotta az ősi kínai világfelfogást, ami alapján értelmezték a természe­ tet, s ez az ősi kínai materializmus és dialektika.

Ez a két elmélet hatalmas befolyással volt az ősi kínai tudomány külön­ böző ágaira, egyebek között a csillagászatra, a meteorológiára, a biológiára, a kémiára, a gyógyászatra, és a többi tudományterületre is. Mi több, e tudo­ mányágak magukba is fogadták e tanokat, s a további tudományos fejlődés alapjaivá tették azokat. A hagyományos kínai gyógyászat egyike e tudo­ mányágaknak. Az ősi Kína gyógyító szakemberei főként ezt a két elméletet alkalmazták az emberi test és a természet teljes összefüggésrendszerének,

(17)

a szervezet, a fiziológiai működések és a betegség folyamatainak értelmezé­ sére, a diagnózis valamint a kezelés meghatározására.

A Yin-Yang

A régiek szerint az anyagi világ Yin-Qi és Yang-Qi ellentéteinek mozgásából keletkezett és fejlődött ki. A Yin és Yang nem csupán a természet ellentétes anyagi erőit képviseli, de általános értelemben, minden dolog két ellenté­ tes, egymással szembenálló vonatkozását is. Ezen ősi felfogás szerint Yin és Yang kölcsönhatásával összhangban az anyagi világ is folyamatosan keletke­ zik, fejlődik, és változik.

Tekintettel arra, hogy minden felosztható két ellentétes részre, a Yin-Yang felfogást a dualitás kifejtésére alkalmazták. így mutatták meg, hogy az ellen­ tétek szembenállása, kölcsönössége és néha szintézise, Yin és Yang árapálya minden dolog legbelsőbb, elválaszthatatlan, „beépített" tulajdonsága.

A Yin-Yang elmélet szerint a világ teljes egész, az egymással ellentétes Yin és Yang egységének folyománya. Az ellentétek mozgása a felelős a világmin­ denségben bekövetkező változásokért. Yin és Yang képviseli az egymással ellentétes és egymással kölcsönösen kapcsolatban álló dolgokat. A gyors, kifelé ható, felemelkedő mozzanat, a meleg, a hő és a fényesség Yang ter­ mészetűek. A nyugalom, a befelé ható, az alászálló mozzanat, a hűvösség, a lassúság a Yinhez tartozik. A Yin és Yang gyógyászati jelentőségét tekintve a kezdeményező, a melegítő, az izgató és az ehhez hasonló hatással rendel­ kező dolgok Yang jellegűek; míg a sűrítő, a nedvesítő, a visszatartó és az ezekhez hasonló hatásokért felelős dolgok Yin jellegűek.

Yin és Yang sohasem abszolút jellemzők, hanem mindig viszonylagosak. A viszonylagosságot Yin és Yang átalakulása tartja fenn. Ez abban mutatko­ zik meg, hogy kivétel nélkül minden felosztható Yin-re és Yang-ra. Például a nappal Yang és az éjszaka Yin.

A betegségek és más bajok kezelése esetén a kínai gyógyászatban a gyö­ kér oknak mindig a Yin és Yang közötti diszharmóniát tartjuk. Az alapvető terápiás elv pedig a Yin és Yang közötti egyensúly visszaállítása, kettejük kö­ zül a hiányos serkentése, s a túltengő csökkentése. A Yin-Yang elmélet ve­ zeti a kezelést, ez alapján határozzuk meg a gyógyítás elvét, és összegezzük a szükséges gyógyszerek tulajdonságait.

Az Öt Elem elmélete

A Yin-Yang elmélethez hasonlóan az Öt Elem tana is beépült a hagyomá­ nyos kínai gyógyászatba. Az Öt Elem tana szerint a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz a legalapvetőbb és legfontosabb lényegiségek. Mozgásuk és

(18)

változása-ik alkotják az anyagi világot. Az Öt Elem elmélete szerint világunkban min­ den ennek az öt alapvető lényegiségnek a mozgása, valamint a köztük lévő kölcsönös serkentő és kölcsönös korlátozó hatások szerint alakul. Semmi sincs, ami elszigetelten és mozdulatlanul létezhetne, minden eme öt elem szüntelen mozgása által fenntartott dinamikus egyensúlyban van. Az Öt Elem elmélete minden dolog megalkotott formájának, létezésének, mozgá­ sának és változásának összefoglalása.

A fa tulajdonsága jellemez minden mozgásba lendülő, burjánzóan növek­ vő dolgot. Minden meleggel, forrósággal és emelkedéssel jellemezhető do­ log a tűz elemnek felel meg. A létrehozó, átalakító, hordozó (értsd: megtar­ tó) és elfogadó mozzanat a föld elemhez tartozik. A megtisztulás, a leszál­ lás és az összehúzódás a fém jellemzője. Végül valamennyi dolog, ami hi­ deg, hűvös, nedves, süllyed, a víznek felel meg.

Mind a tizenkét létfontosságú szerv az emberi testben, úgy a hat Yin szerv (zang): szív, a szívburok (pericardium), a máj, a vese, a tüdő, és a lép; mint a hat Yang szerv (fú): a gyomor, a vastagbél, a vékonybél, a hólyag, az epe-hólyag, és a hármas melegítő (sanjiao), az egyik elemmel jellemezhető.

AZ ÉLTETŐ LÉNYEGISÉGEK

A hagyományos kínai gyógyászatban elterjedten hivatkozunk számos, a test­ ben található éltető lényegiségre, s gyakran dolgozunk is velük. A követke­ zőkben ezeket a lényegiségeket írjuk le röviden.

A Qi, a vér és a testnedvek

A Qi a testben folyamatosan áramló éltető erő. A testnedvek a testben szo­ kásosan jelenlévő vízszerű folyadékok. Amennyiben egymáshoz való köl­ csönös viszonyuk szerint osztályozzuk ezeket, a Qi serkentő és melegítő ha­ tású, így Yang jellegű, míg a vér és a testnedvek folyadék-természetűek, táp­ lálnak és nedvesítenek, s ezért Yin jellegűek.

A szövetek és szervek, köztük a tizenkét létfontosságú belső szerv (a hoz­ zájuk tartozó meridiánokkal együtt) élettani működéséhez szükséges ener­ gia a Qi-ből, a vérből, és a testnedvekből származik. Az emberi testben zaj­ ló egészséges anyagcsere-folyamat a szövetek és szervek normális élettani működésének függvénye. Ugyanígy, kórtanilag is vizsgálva a folyamatokat szoros kapcsolat mutatkozik a szövetek és szervek normálistól eltérő mű­ ködése és a betegségek megjelenése között. így tehát a szövetek és szervek helyes működésének, s ezáltal a teljes test egészségének fenntartása szem­ pontjából talán legfontosabb szerepet játszó tényezőknek a hagyományos kínai gyógyászatban éppen a Qi-t, a vért és a testnedveket tartjuk.

(19)

A Qi

A test Qi-je három forrásból ered: a születés előtti jing-ből (ejtsd: csing) (élet lényege, mag), amit a szülők örökítenek át, továbbá az elfogyasztott ételekből és a tiszta Qi-ből (levegő). A Qi tehát e három dologból áll össze, a belső szervek működése során.

A születés előtti jing csak a vese-jing működése függvényében képes tel­ jesen hatékony lenni; a vízben és a gabonában jelen lévő finom tápanyago­ kat csak a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói segítségével tudjuk szervezetünkbe bejuttatni és felszívni. A tiszta Qi (a levegő) a tüdő által lé­ legezhető be. A Qi bennünk a vese, a gyomor, a lép és a tüdő élettani mű­ ködése által alakul ki. A Qi csak akkor keletkezhet megfelelően, ha a vese, a lép, a gyomor, a tüdő és a többi belső szerv élettanilag helyesen és har­ monikusan működik. Amennyiben ezek a funkciók eltérnek a megszokot­ tól, kóros változás lép fel, mint például a Qi-hiány és egyebek.

A Qi kialakulásában a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói fontos szerepet töltenek be. Ennek oka az, hogy a test működési képességének megőrzése a megszületés után már a tápláléktól függ. A testnek az elfo­ gyasztott élelemből való táplálékfelvevő képessége a lép és a gyomor befo­ gadó, továbbító, és emésztő működésének függvénye, s az ételt így tudjuk megemészteni és felszívni. A jing az ételben található tápláléktól függ.

A Qi összetevőinek elhelyezkedése és funkciója szerint osztályozható. Születés előtti Qi

A jing-ből képződik, és a vesében tárolódik. Az öröklött dolgoktól függ, hogy virágzik-e vagy sem; és kapcsolatban áll a táplálékból kinyert finom­ anyag továbbításának és emésztésének gyomor/lép funkcióival. A Hármas Melegítő (Sanjiao) útján áramlik a testben. Fő feladata a test növekedésé­ nek és fejlődésének elősegítése, és a különböző szövetek és szervek mele­ gítése és élénkítése.

Mellkasi Qi

A mellkasban tárolódik. A tüdő által beszívott tiszta Qi-ből (levegő) vala­ mint a lép és a gyomor által szállított és emésztett táplálékból kinyert fi­ nom anyagból áll össze. A légzőrendszeren áthaladva elősegíti a légzést, és a Qi-nek a Szív meridiánba való betódulásával serkenti a Qi és a vér kerin­ gését.

Táplálék Qi

A vérrel együtt áramlik a meridiánokon. Yin természetű. A táplálékból szár­ mazik, és a finomított táplálék lényegi részéből vonódik ki. Táplálja a tes­ tet, és a vérképzésért íélel.

(20)

Védő Qi

Ez a Qi a meridiánokon kívül áramlik. Yang természetű, és a feldolgozott táplálékból vonódik ki. Erős, aktív, és gyorsan mozog. Védelmezi a testfel­ színt, és megakadályozza a külső ártalmas hatások testbe való bejutását a szervek és az izmok, a bőr és a haj és más szervek táplálásával; a bőr és az izmok közötti kapcsolódás megnyitásának, illetve elzárásának szabályozásá­ val és vezérlésével; valamint a testhőmérséklet verejtékképződés által törté­ nő viszonylag állandó értéken tartásával.

A vér

A vér a testet alkotó egyik legalapvetőbb lényegiség. Az érrendszerben ke­ ringve a vér szállítja a tápanyagokat a sejtekhez. A vér leginkább a táplálék Qi-ből és a testnedvekből áll. Mivel a tápanyagok és a testnedvek egyaránt a tápláléknak a gyomor és a lép által megemésztett és felszívott finomanya­ gi részéből származnak; a gyomor és a lép a Qi és a vér forrása. A vér a táp­ lálék Qi és a tüdő működése folytán képződik.

Összességében a táplálék Qi és a testnedvek adják a vérképzés alapját. Mivel mind a táplálék Qi, mind a testnedvek a táplálék finomított részéből származnak; így az, hogy az étel tápértékben gazdag-e, vagy sem; s hogy a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói erősek-e, avagy sem, a vérkép­ zésre közvetlenül hatnak. Elhúzódó tápanyaghiány, vagy a gyomor és a lép szállító és emésztő funkcióinak tartós diszharmóniája hiányos vérképzés­ hez vezethetnek.

Kapcsolat van továbbá a jing és a vér között is. A jinget a vese tárolja, a vért pedig a máj. Amennyiben a vese életerőben bővelkedik, a máj jól táp­ lált lesz és vérben gazdag; ha a máj elegendő vért tárol, a vese elegendő életerővel fog rendelkezni. Ezért „a jing és a vér egyazon forrásból ered".

A vér táplálja és nedvesíti a teljes testet. A véredényekben kering, és eljut a belső szervekbe valamint a bőrbe, az izmokba, az inakba és a csontokba; folyamatosan táplálja és nedvesíti a zsigereket, a szöveteket és a szerveket, s így tartja normál szinten az élettani működéseket.

A vér természete szerint Yin, és a nyugalommal van kapcsolatban. A vér­ keringést a Qi serkentő és féken tartó hatása közötti egyensúly és összhang szabályozza.

A testnedvek

A testnedvek elnevezés magába foglalja a különböző zsigerekben, szövetek­ ben és szervekben lévő folyadékokat és a szokásos váladékokat (mint pél­ dául a gyomornedv, a bélnyálka, az orrváladék és a könnyek). A testnedvek alapvetően fontosak az élethez.

(21)

A jin (ejtsd: tyin) tiszta és híg, míg a ye (ejtsd: je) zavaros és sűrű folya­ dék. A két fő testfolyadék: a jin és a ye a táplálékból erednek, és a lép vala­ mint a gyomor szállító és emésztő funkciójától függenek. A testnedvek a táplálékból származnak. A gyomorban keletkeznek az ételből kiválasztott fi­ nomanyagból, majd a vékonybél választja külön a tiszta tápanyagot a zava­ ros anyagból, és szállítja azt felfelé a léphez. A testnedvek szétosztásáról és kiválasztásáról főként a lép szállító, a tüdő és a vese szétoszlató és leszállí­ tó hatása, illetve a Hármas Melegítő szétosztó működése gondoskodik.

A testnedvek nedvesítenek és táplálnak. Szétosztanak a testfelszínen, nedvesítik a testszőrzetet és az izmokat. Elárasztják a szemet, az orrot, az aj­ kat és más szerveket; átitatják, átjárják a vért, s hozzájárulnak a vér tápláló és kiegyenlítő hatásához. Elárasztják a szöveteket és a szerveket, s nedvesí­ tik és táplálják a zsigerek szerveit és szöveteit; s végül a csontvelőt, a gerinc­ velőt és az agyat.

A MERIDIÁNOK

A meridiánok elmélete magába foglalja egészséges élettani működésüket, kórtani elváltozásaikat, és e szervekkel való kölcsönhatásaikat. A meridiá­ nokban kering a Qi és a vér a testben, s általuk állnak kölcsönös kapcsolat­ ban egymással a belső szervek és a végtagok. A legtöbb meridián (jing* (ejtsd: tying)) a test mélyén halad, míg járulékos vezetékeik (luo) a test fel­ színi részén futnak, s néhány közülük a testfelszínen is megmutatkozik.

A tizenkét szabályos meridián

A meridiánokat szabályos és különleges meridiánok csoportjaira osztjuk. Tizenkét szabályos meridián létezik. Közülük 3 pár Yin és 3 pár Yang meri­ dián a kézen, s ugyanennyi a lábon fut. Ezek a Qi és a vér testbeli keringé­ sének fő útvonalai. E 12 meridián mindegyike összekapcsolódik a 12 lét­ fontosságú belső szerv egyikével. A nyolc különleges meridián szabályozza a tizenkét szabályos meridiánt.

A meridián-elmélet szerint az ín-izom meridiánok rendszerében reked­ het meg, gyűlik össze, szóródik szét és kapcsolódik össze a Qi az inakkal, az izompólyával, az izmokkal és az ízületekkel, csakúgy, mint a tizenkét

me-* A meridiánt, magyarul vezetéket jelentő jing szó jelentése és kínai írásjele is teljesen külön­

bözik a hasonlóan ejtendő, azonos pinyin átírású, s korábban említett, életlényeget, esszenciát,

magot jelentő jing szóétól! (A ford.)

8

(22)

ridiánhoz csatlakozó részekkel. így ezeket ín-izom meridiánoknak nevezik. Összekötik a négy végtagot és a különböző szöveteket, és a tizenkét meri­ dián aktivitását vezérlik a testfelszínen, és ahol a meridián Qi szétosztódik. A bőrt feloszthatjuk tizenkét részre, amelyek megfelelnek a tizenkét meri­ diánnak. Ezeket „a meridiánok tizenkét bőrterületé"-nek nevezzük.

A tizenkét meridián a test két oldalán szimmetrikusan helyezkedik el, és a felső, illetve az alsó végtag testközépi (medialis), vagy a középtől oldalra eső (lateralis) felületén halad. Mindegyik meridián egy-egy zang (Yin, ejtsd: cang), vagy fu (Yang) szervhez tartozik. így mind a tizenkét meridián neve tartalmazza, hogy az adott meridián kézhez vagy lábhoz, s hogy Yin vagy Yang szervhez tartozik-e.

A nyolc különleges meridián

Nyolc különleges, vagy szabálytalan meridián létezik. így nevezzük együtte­ sen a Kormányzó, a Befogadó, a Stratégiai, az Öv-, a Yang mozgató, a Yin mozgató, A Yang összekötő, és a Yin összekötő meridiánokat. Azért nevez­ zük így e vezetékeket, mert nem olyan szabályosan rendeződnek el a tes­ ten, mint a tizenként szabályos meridián; nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen belső szervhez sem, és különböznek a tizenkét meridiántól.

E meridiánok erősítik a tizenkét szabályos meridián kapcsolatát, össze­ kapcsolják az összes Yin és Yang meridiánt, vezérlik az összes meridiánt, ös­ szekötik a hasi-deréki tájékon a meridiánokat, akadálymentesítik a test alsó és felső részét, és átöblítik a három Yin és a három Yang meridiánt. Szabá­ lyozzák továbbá a Qi-t és a vért a tizenkét meridiánban.

Összegzés

Összegezve, a Wu-féle fejmasszázs megtanulása és alkalmazása megköveteli a kezelő személytől, hogy általános szinten megértse a hagyományos kínai gyó­ gyászat filozófiáját, alapjait és a test energetikai rendszerének működését.

A Eöldnek folyói és tengeráramlatai vannak, amelyek feltérképezéséhez és a tájékozódáshoz meridián-vonalakat használunk. A kínaiak az emberi lé­ tezésre tekintenek hasonlóan.

A testben csatornák vannak, amelyekben áramlik az életet adó Qi. Ezeket is meridiánnak hívjuk, és arról a szervről nevezzük el őket, amelyekkel kü­ lönleges kapcsolatban állnak. Tizenkét meridián van, amelyek összekapcso­ lódnak, és együttműködnek. Amerre a felszínen elhaladnak, üregeiknél és pontjaiknál befolyásolhatóak. E számozott pontokat akupunktúra pontok­ nak nevezzük. Az energia a legalacsonyobb sorszámú ponttól a legmaga­ sabb felé folyik.

(23)

A kínaiak a testet Yinre és Yangra osztják. A Yang (aktív) az, amit a nap­ fény közvetlenül elér, s hasonlóan a Yin (passzív) az, amit a napfény közvet­ lenül nem ér el. Ezért a meridiánok Yin és Yang természetűek, valamint fel­ ső és alsó végtagiak. Ha egy személy karjait felemelve áll, a Yang energiák áramlási iránya: fentről le, s a Yin energiáké: lentről fel.

Míg a folyók általában különállóak, a test energiafolyamai egyiktől a má­ sikig, folyamatosan és rendszerszerűen áramlanak. A nap huszonnégy órá­ ja alatt az energia az összes meridiánon áthalad, és háromszor megkerüli a testet. E napi körfolyamat során minden meridiánnak van egy kétórás ma­ ximális és egy kétórás minimális befolyási ideje.

A tizenkét szabályos meridián mellett a Wu-féle fejmasszázsban szerepet kap két különleges meridián is. Ezek a Ren (Befogadó), és a Du (Kormány­ zó) meridiánok. Ezek különböznek a szabályos meridiánoktól, mivel nem előzik meg, vagy követik egymást. Mindkettő a gáttól indul; elöl, illetve há­ tul emelkedik fel, és az egymáson való átáramlás után fejezik be körfolya­ matukat. (L. az l-l. ábrát!)

(24)

l - l . ábra: A kéz és a láb meridiánjai

(25)

2 . FEJEZET

A fej, az arc és a nyak

meridiánjainak lefutása

E fejezetben áttekintjük a meridiánok testen való lefutását, különös figye­ lemmel a fejjel, és az arccal szoros kapcsolatban lévő pontokra.

(26)

A KÉZ-YANGMING VASTAGBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a mutatóujj hegyén kezdődik (Shangyang, LI 1, Vab 1).

2.) Ezután felmegy a váll legmagasabb pontjára (Jianyu LI 15, Vab 15). 3.) Majd a vállcsúcs (acromion) elülső határán halad végig.

4.) Felmegy a 7. nyakcsigolyához (ami a kínai gyógyászatban rendkívül fon­ tos pont, mivel a három kéz-yang meridián és a három láb-yang meridi­ án összefolyási pontjának tekintik (Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14). 5) Aztán leereszkedik a Quepen (ST 12, Gy 12) ponthoz a kulcscsont felet­

ti árokhoz (ez egyben a pont kínai nevének magyar jelentése is, latinul fossa supraclavicularis).

6.) Egyik ága a Quepen (ST 12, Gy 12) pontból indul, és felfut a nyakon. 7.) Azután áthalad az arcon.

8.) Belép az alsó fogínybe.

9.) Azután visszafordul a felsőajaklioz, és az ajakbarázdánál keresztezi az el­ lenkező oldali meridiánt. E ponttól kezdve a bal oldali meridián az arc jobb oldalát, a jobb oldali meridián az arc bal oldalát szeli át, az orrlyuk pereme melletti Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig. E pontnál a Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a Láb-Kéz-Yangming Gyomor meridiánjá­ hoz csatlakozik.

(27)

2 - 1 . ábra: A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánjának lefutása

(28)

A LÁB-YANGMING GYOMOR MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Yangming Gyomor meridiánja az orrszárny oldalán kezdődik. 2.) Azután felemelkedik az orrnyereghez, ahol találkozik a Láb-Taiyang

Hólyag meridiánjával.

3) Lefelé fordul az orr oldala mentén. 4.) Belép a felső fogínybe.

5) Újból a felszínre lépve megkerüli az ajkakat.

6.) Azután leszáll, s találkozik a Ren (Bef) meridiánnal a mentolabialis pe­ remnél Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24).

7.) Ezután oldalt-hátra halad az orca alsó felén a Daying (St 5, Gy 5) pont­ hoz.

8.) Az állkapocs szegleténél kanyarodik - Jiache (ST 6, Gy 6).

9) Ezután felemelkedik a fül előtt, és keresztezi a Láb-Shaoyang Epehó-lyag meridiánjának Shangguan (GB 3, EH 3) pontját.

10.) Azután követi az elülső hajhatár vonalát. 11.) Amíg eléri a homlokot.

12.) Az arci ág előtűnik a Daying (ST 5, Gy 5) pont előtt, lefelé halad a Renying (ST 9, Gy 9) pontig. Ettől a torok mentén megy.

13) Ezután belép a kulcscsont feletti árokba (fossa supraclavicularis). 14.) A lábon futó ága a lábháton felmegy a Chongyang (ST 42, Gy 42) pont­

ra, és egyik ága a nagylábujj hegyének közép felé eső oldalán végződik, ahol összekapcsolódik a Láb-Taiyin Lép-hasnyálmirigy meridiánjával.

(29)

2 - 2 . á b r a : A L á b - Y a n g m i n g G y o m o r m e r i d i á n j á n a k lefutása

(30)

A KÉZ-TAIYANG VÉKONYBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánja a kisujj végének orsócsont felőli (ulnaris) oldalán kezdődik.

2.) Folytatódik felfelé, a vállízülethez. 3.) Azután kört ír le a lapocka körül.

4.) Még találkozik a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) ponttal is a váll felső ré­ szén.

5) Azután lefelé fordul a kulcscsont feletti árokhoz.

6.) Egy ága a kulcscsont feletti árokból felfelé indul a nyakon. 7.) Elér az orcához,

8.) a külső szemzughoz, 9) és belép a fülbe.

10.) Az orcától induló ága felfelé halad a szemüreg alatti tartományhoz és tovább az orr oldalához. Azután eléri a belső szemzugot, hogy csatla­ kozhasson a Láb-Taiyang Hólyag meridiánjához.

(31)

2-3. ábra: A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánjának lefutása

(32)

A LÁB-TAIYANG HÓLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Taiyang Hólyag meridiánja a belső szemzugnál kezdődik. 2.) Felemelkedik a homlokhoz.

3.) Azután csatlakozik a Du meridiánhoz a fejtetőn.

4.) A fejtetőtől ered egy ága, és felfelé halad a halántékhoz. 5.) A meridián közvetlen ága belép az agyba, és kommunikál vele.

6.) Aztán felszínre lép, és két ágra oszlik. Az egyik ága leszáll a nyakszirt mentén.

7.) Lefelé halad a lapocka tartományának testközép felé eső részén, párhu­ zamosan a gerincoszloppal.

8.) A másik ága egyenesen lefelé halad a lapocka testközép felé eső hatá­ rán.

9.) Eléri a kislábujj végének külső oldal felé eső részét, és összekapcsoló­ dik a Láb-Shaoyin Vese meridiánjával.

(33)

2-4. ábra: A Láb-Taiyang Hólyag meridiánjának lefutása

B 1 , H 1

(34)

A KÉZ-SHAOYANG SANJIAO (HÁRMAS MELEGÍTŐ)

MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánja a gyűrűsujj he­ gyén ered (Guanchong, SJ 1, HM 1).

2.) Azután a karon felfelé halad, mígnem eléri a váll területét.

3.) Ott keresztezi a Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánját, és áthalad mö­ götte.

4.) Azután kanyarodik a kulcscsont feletti árokhoz. 5) Egy ága a mellkasról ered, és felfelé fut.

6.) Felszínre lép a kulcscsont feletti árokból. 7.) Onnan felemelkedik a nyakhoz.

8.) A fül hátulsó határa mögött halad felfelé.

9) Folytatódik tovább az elülső hajvonal szegletéhez.

10.) Innen lefelé fut az orcához, és a szemüreg alatti területen végződik. 11.) A fülkagylói ág a fülkagyló mögötti területen ered, és belép a fülbe. 12.) Eléri a külső szemzugot, ott összekapcsolódik a Láb-Shaoyang Epehó­

(35)

2-5. ábra: A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjának lefutása

Sizhukong

(36)

A LÁB-SHAOYANG EPEHOLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánja a külső szemzugban ered (Tongziliao GB 1, Eh 1).

2.) Felemelkedik a homlok sarkához Hányan, GB 4, Eh 4).

3) Azután lefelé fordul a fül mögötti területre (Fengchi, GB 20, Eh 20). 4.) Leereszkedik a nyak mentén a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegí­

tő) meridiánja előtt.

5) Le a kulcscsont feletti árokhoz.

6.) A fül mögötti ága a fül mögötti területen lép a felszínre, és belép a fül­ be.

7.) Amint kilép a fülből, áthalad a fül előtti területen, 8.) a külső szemzug hátulsó részéhez.

9) Egy ága ered a külső szemzugtól.

10.) Lefelé halad a Daying (ST 5, Gy 5) ponthoz.

11.) Találkozik a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjával a szemüreg alatti területen.

12.) Aztán áthalad a Jiache (ST 6, Gy 6) ponton.

13) Leszáll a nyakhoz, és belép a kulcscsont feletti árokba, ahol találkozik a másik ággal. Itt összekapcsolódik a Láb-Jueyin Máj meridiánjával.

(37)

2-6. ábra: A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánjának lefutása

GB 20, Eh 20

(38)

A Du (GOVERNING VESSEL)

KORMÁNYZÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA

1.) A Du meridián az alhasból ered, és a gátnál (perineum) lép a felszínre. 2.) A Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) ponthoz megy, ahol belép az agyba. 3) Tovább emelkedik a fejtetőhöz, és lefelé kanyarodik a homlokhoz, majd

(39)

2 - 7 . á b r a : A Du (Kormányzó) m e r i d i á n lefutása

(40)

A REN (CONCEPTION) BEFOGADÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA

1.) A Ren (Conception) Befogadó meridián az alhas belsejében kezdődik, és a gátnál (perineum) lép a felszínre.

2.) A test közepe mentén halad felfelé a torokhoz. 3) Tovább emelkedik, s megkerüli az ajkakat. 4.) Azután átmegy az arcon.

(41)

2-8. ábra: A Ren (Conception) Befogadó meridián lefutása

Tiantu - CV (Ren) 2 2 , Bef 22

^ 3 2 ^

(42)

I I . RÉSZ

AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS

PONTOK A FEJEN

(43)

3 . F E J E Z E T

A pontok*

helymeghatározási

módszerei

A hagyományos kínai gyógyászat művelői három, széles körben elterjedt módszerrel határozzák meg a pontok helyét:

• mérés ujjal,

• csontozattal arányos mérés, • felszíni anatómiai jelek.

MÉRÉS UJJAL

E módszer alkalmazásakor a pontok helyének behatárolására mérőesz­ közként a páciens ujjának hosszát vagy szélességét használjuk, az alábbi­ ak szerint:

a.) Mérés középső ujjal: a behajlított középső ujj két ujjpercközi ráncának orsócsont felé eső vége között mérhető távolságot egy cun-nek nevez­ zük (kiejtése: csün).

b.) Mérés hüvelykujjal: A páciens hüvelykujja ujjpercközi ízületének széles­ sége is egy cun.

c.) Négyujjas mérés: A páciens közvetlenül egymás mellett tartott, kinyúj­ tott négy ujja (mutató-, középső, gyűrűs- és kisujj)) együttes szélessé­ gét, a középső ujj közeli (proximális) ízületének vonalában mérve há­ rom cun-nek tekintjük. (Lásd a 3-1. ábrát!) Amikor a pontok helyét így határozzuk meg, e módszerrel együtt néhány egyszerűbb elmozdítható

* Meg): Az akupunktúrás, illetve az akupresszúrás pontok közös néven „ponf-oknak is nevezhe­ tők, mi is ezt használjuk. Ahol értelemzavaró lenne, ott kiírjuk az „akupunktúráslakupresszú-rás" jelzőt. Az „acu" („aku") egyébként „tűhegyes"-t jelent, a „punktúra" szúrást, a „presszúra" nyomást. (Aford.)

(44)

felszíni jelet is használhatunk, amelyeket a csontozattal arányos mérési módszerben szoktunk alkalmazni, ezúton növelhetjük a helymeghatá­ rozás pontosságát.

Vegyük tekintetbe, hogy a kezelést végző személy cun-mértéke távolról sem mindig egyezik a páciensével! Ezért hát, mielőtt méréssel kíséreljük meg a pontok helyét meghatározni, vessünk először egy pillantást ujjaink és a páciens ujjai közötti méretbeli különbségre! A pont helyének jó meg­ határozásához a páciens cun méretét vegyük alapul.

Mivel az akupunktúrás-akupresszúrás pont az a középpont, ahol az adott meridiánból az energia összefut, a helymeghatározás pontossága ezért igen lényeges.

3-1. ábra: A cun, mint mértékegység

A CSONTOZATTAL ARÁNYOS MÉRTÉK

A pontmeghatározás e módja a különböző emberi testrészek hoszszúsági és szélességi méreteinek méréséhez az ízületeket használja fel főbb tájékozó­ dási pontként.

Az emberi test különböző részeinek arányain alapuló mérést a Csodás Tartópillér (Ling Shu - egy fontos irányelvgyűjtemény a hagyományos kínai gyógyászat művelői számára, A Huang Di Nei Ting másik része. A ford.) ad­ ja meg, és a pontmeghatározás alapjaként említi. E módszert más, az idők során működő akupunktőrök által bevezetett módosított módszerekkel együttesen használják.

A két ízület közötti távolságot egyenlő részekre osztjuk. Egy rész egy cun-nek, és tíz cun egy chi-nek felel meg. (Lásd a 2-1. táblázatot!) A 3-2. ábra egy példán mutatja be a fejen és az arcon, a csontozattal arányos mérési mód­ szert.

(45)

A FEJ ÉS AZ ARC JELENTŐSEBB FELSZÍNI ANATÓMIAI

TÁJÉKOZÓDÁSI PONTJAI

E módszer szerint az akupunktúrás-akupresszúrás pontok helyét a test fel­ színén lévő anatómiai tájékozódási pontok alapján határozzák meg. E tájé­ kozódási pontokat két csoportba soroljuk: az állandó, és az elmozduló ana­ tómiai tájékozódási pontok csoportjába.

Az állandó tájékozódási pontok csoportjába az ízületek és az izmok által alkotott kiemelkedések és a bemélyedések tartoznak. Például a Zanzhu (UB 2, H 2) pont a szemöldök középi (mediális) végén található; a Yintang (EX-HN 3) pedig a két szemöldök közötti felező pontban. Számos pontot könnyen találhatunk meg, mivel e tájékozódási pontokat segítségként hasz­ nálhatjuk.

Elmozduló tájékozódási pontok lehetnek a nyílások, a mélyedések, a rán­ cok, vagy a kiemelkedések, amelyek az ízületeken, az izmokon, az inakon és a bőrön mozgás közben jelennek meg. Például a Tinggong (Sí 19, Véb 19) a tragus (a fülnyílás előtti porcos kiemelkedés) és az állízület (az állka­ pocscsont ízülete) között található, ahol egy bemélyedés keletkezik a száj enyhe kinyitásakor. Az elmozduló tájékozódási pontok megtalálásához a test valamely részét mozgatnunk kell.

(46)

Kezdő- és végpont Méret (cun) Irány Megjegyzés

Az elülső hajvonal középpontjától 12 Hosszanti A fejen lévő pontok hosszanti a hátulsó hajvonal középpontjáig távolságának mérésére

használjuk

A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 3 Hosszanti A fejen lévő pontok és az elülső hajvonal középpontjáig elülső, és a hátulsó hajvonal

pontjai hosszanti távolságának mérésére használjuk

A hetedik nyakcsigolya tövis- 3 Hosszanti nyúlványa alatti (Dazhui (GV) 14,

Kor 14) ponttól a hátulsó hajvonal középpontjáig

A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 18 Hosszanti elülső hajvonal középpontjáig,

azután a hetedik nyakcsigolya tövisnyúlványa alatti

(Dazhui (GV) 14, Kor 14) pontig.

A homlok szegletei között 9 Keresztirányú A fej elülső részén lévő pontok (Touwei, ST 8, Gy 8) keresztirányú távolságának

mérésére használjuk A fejbiccentő izom kétoldali 9 Keresztirányú A fej hátulsó részén lévő feji tapadása között pontok keresztirányú

távolságának mérésére használjuk

(47)

3-2. ábra: Csontozattal arányos mérték

(48)

4. FEJEZET

Az anatómiai irányok

elnevezései

A pontmeghatározásokhoz a következő anatómiai elnevezéseket használ­ tuk (Lásd a 4-1. ábrát).

(49)

4-1. ábra: Az anatómiai irányok elnevezése

Anatómiai irányok

Az akupontok meghatározásához a következő anatómiai elnevezéseket használtuk:

Anterior Elülső Elöl, vagy a test elülső oldalához közelebbi Posterior Hátulsó Hátul, vagy a test hátulsó oldalához közelebbi Superior Felső Fej felőli, vagy felső

Inferior Alsó A test alsó fele felé eső, fejtől távolabbi Medial Középi A középvonalhoz közelebbi

Lateral Oldali Középvonaltól oldalra eső

Proximal Közeli A végtag testhez csatlakozásához közelebb eső Distal Távoli A végtag testhez csatlakozásától távolabb eső

(50)

5 . FEJEZET

A Wu-féle fejmasszázs

főbb akupresszúrás/

akupunktúrás pontjai

A Wu-féle fejmasszázsban a következőkben leírt 40 pontot használjuk. A pontok felsorolási rendje nagyjából a masszázsban való felhasználásuk sor­ rendje szerinti. E pontok helymeghatározását gyakoroljuk önmagunkon. Fogjuk érezni, ha megtaláltuk. Érzékenyek, s gyakran ujjunk hegyével kis bemélyedést is találunk. Ne feledjük, hogy a nem középvonalon fekvő pon­ tok kétoldaliak (szimmetrikusan, párban találhatók meg), s ennek megfele­ lően keressünk és gyakoroljunk!

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat

1.) Shenting (GV (DU) 24, Kor 24) „Shen előcsarnoka"

(Shen: szellem. Ting: előcsarnok, udvar, palota, játéktér. - Az arc a szellem előcsarnoka,

az agy a szellem palotája.)

Elhelyezkedése: 0,5 cun-nal az elülső hajhatár középpontja felett

l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

36. #: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

2.) Zanzhu (UB 2, H 2) „Bambuszköteg"

(Zan, ejtése cuan: összegyűjteni. Zhu: bambusz.

- A szemöldök úgy néz ki, mint a kötegbe gyűjtött bambusz.) Elhelyezkedése: A szemöldök közép felé eső végén, a szemüreg feletti kis mélyedésben.

l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

2.# A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)

6.#: A szemöldök ledörzsölése 36.#: A homlok fésülése és törlése

az ujjakkal

3.) Yintang (EX-HN 3) „Bőség csarnoka"

(Yin: bőség. Tang: találkozóhely, csarnok.)

Elhelyezkedése: A két szemöldök között, félúton.

l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása

2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felvált­ va)

3.#: A homlok törlése

36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

(51)

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 4.) Yuyao (EX-HN 4)

„Hal dereka"

(Yu: hal. Yao: derék, vese)

Elhelyezkedése: A szemöldök közép­ pontjában.

2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felvált­ va)

4.#: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása

36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

5.) Sizhukong (SJ 23, HM23) „Selyem bambusz ürege"

(Si: selyem. Zhu: bambusz. Kong: üres, üreg.)

Elhelyezkedése: A szemöldök külső végénél lévő mélyedésben.

2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)

5.#: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása

6.#: A szemöldök ledörzsölése 36.#: A homlok fésülése és törlése

az ujjakkal 6.) Taiyang (EX-HN5)

„Nap"

(Tai: legfelsőbb. Yang: Yang. Taiyang: Nap)

Elhelyezkedése: A mélyedésben, a külső szemzug és a külső

szemöldökvég közötti félmagasságban, kb. 1 cun-nel hátrafelé.

3. #: A homlok törlése

28.#: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont gyúrása

7.) Jingming (UB 1, H 1) „Fénylő szemek"

(Jing: szem, pupilla. Ming: fény) Elhelyezkedése: A belső szemzug feletti bemélyedésben - a szemhéjránc középi végénél.

7.#: A szemgolyó törlése

26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása

27.#: Az orr lefelé sajtolása

8.) Chengqi (ST 1, Gy 1) „Könnyek tárháza"

(Cheng: tárolni, hordozni. Qi: könnyek. - Gyógyítja a szél hatására termelődő túl sok könny termelődését.) Elhelyezkedése: Előretekintő szem esetén, éppen a pupilla alatt, a szem­ golyó és a szemüreg alatti csontszél között

7.#: A szemgolyó törlése

9.) Sibai (ST 2, Gy 2) „Négy fehér"

(Si: négy. Bai: fehér. A szem négy fehér­ je.) Elhelyezkedése: Előretekintő szem esetén, a pupillaközép alatt 1 cun-nel, a szemüreg alatti csontszélen lévő bemélyedésben.

7.#: A szemgolyó törlése

10.) Tongziliao (GB 1, EH 1) „Pupilla csontürege"

(Tong: pupilla. Zi: toldalék, névmás. Liao: csontüreg.)

Elhelyezkedése: A külső szemzugtól 0,5 cun-nel kifelé, ahol a felső és az alsó szemhéj találkozik, a szemüreg külső oldalán lévő mélyedésben.

7.#: A szemgolyó törlése

(52)

A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 11.) Yingxiang (LI 20, Vab 20)

„Illatok fogadása"

(Ying: üdvözölni. Xiang: illat) Elhelyezkedése: Az orrcimpa alsó szélénél, az orrcimpa melletti mélyedésben.

8.#: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása

26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása,

27.#: Az orr lefelé sajtolása 12.) Dicang (ST 4, Gy 4)

„Föld magtárja"

(Di: föld. Cang: magtár, tárház. - Mint egy magtár, mivel fogadja a táplálékot.) Elhelyezkedése: Mintegy 0.4 cun-nyire kifelé a szájsaroktól, előretekintő szem esetén függőlegesen a pupilla alatt.)

9.#: A Dicang (St 4, Gy 4) pont gyúrása és nyomása

26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása

13.) Daying (ST 5, Gy 5) „Nagy fogadtatás"

(Da: nagy, széles, hatalmas. Ying: üdvözölni.)

Elhelyezkedése: Az állkapocsszél összeszorított fogaknál megjelenő árokszerű bemélyedésében. Az állka­ pocsszeglet magasságában, a rágóizom (masseter) tapadása előtt.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

14.) Jiache (ST 6, Gy 6) „Állkapocs-csont"

(fia: állkapocs. Che: jármű, harci szekér, mivel hordozza a fogakat.) Elhelyezkedése: Ujjnyi szélességnyivel az állkapocsszeglet előtt és felett, ahol a nagy rágóizom (major masseter) tapad, az izom kidudorodásánál, összeszorított fogaknál.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

15.) Xiaguan (ST 7, Gy 7) „ízület alatt"

(Xia: alatt. Guan: ízület, zsanér) Elhelyezkedése: A járomív (arcus zygomaticus) alsó határánál, az állka­ pocs bütykös nyúlványa előtt (állka­ pocsízület). Ezt a pontot zárt szájnál keressük meg.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

16.) Tinghui (GB 2, Eh 2) „A hallás gyűjtőpontja" (Ting: hallani. Hui: gyűjteni.) Elhelyezkedése: A fülcsap-közi bevágás (incisura intertragica) előtt, az állkapocs bütykös nyúlványa hátsó határánál. Közvetlenül a fülcsap (tragus, a fülnyílás előtti porcos magaslat) előtt és alatt. A pontot nyitott száj esetén kell meghatározni.

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

(53)

A pont neve/elhelyezkedése 17.) Tinggong (SI 19, Véb 19)

„ A hallás palotája"

(Ting: hallani. Gong: palota.) Elhelyezkedése: A fülcsap közepe magasságában, a fülcsap és az állkapocs bütykös nyúlványa között, a mélyedés­ ben, ami nyitott száj esetén alakul ki. Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinghui (GB 2, Eh 2) pont felett.

18.) Ermen (SJ 21, HM 21) „Fülkapu"

(Er: ear. Men: kapu, ajtó.)

Elhelyezkedése: Nyitott szájnál, a fül­ porc és az állkapocs bütykös nyúlványa között, a fülcsap (tragus) felső határánál. Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinggong (Sí 21, Véb 21) pont felett. 19.) Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23)

„Forrás a hegygerincen"

(Lián: él, sarok, hegygerinc. Quan: for­ rás.)

Elhelyezkedése: Az ádámcsutka felett, a nyelvcsont felső határán lévő mélyedésben. A középvonalban, az áll és a nyak találkozási vonalánál. 20.) Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24)

„Folyadékgyűjtő edény" (Cheng: befogadni. Jiang: szósz.) Elhelyezkedése: Az áll-ajaki vájat mélyedése közepén, az állközépi redőben.

21.) Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) „Száz találkozás"

(Bai: száz. Hui: találkozás. -A hat Yang meridián egyesül itt.)

Elhelyezkedése: A fej középvonalán, körülbelül a fülkagylókat összekötő keresztbefutó vonallal való metszés­ pontjában. Az elülső haj vonal közép­ pontja felett hét cun-nel.

22.) Shuaigu (GB 8, Eh 8) „Völgy eleje"

(Shuai: vezetni. Gu: völgy)

Elhelyezkedése: A fülkagyló felett, 1,5 cun-nel a hajvonalon belül, a halánték mélyedésében.

23.) Renying (ST 9, Gy 9) „Az ember várakozása"

(Ren: ember. Ying: elvárás, előrejelzés) Elhelyezkedése: Az ádámcsutka csúcsának szintjében, a közös fejverőéren (arteria carotis communis), a fejbiccentő izom (musculus sterno-cleido-mastoideus) elülső határánál.

A masszázsmozdulat

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

11.#: A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pont gyúrása és nyomása

l l . # : A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pont gyúrása és nyomása

10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

1 3 # : A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán)

32.#: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont ujjnyomása

13-#: A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán)

14.#: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Jobb oldal)

12.#: A nyak jobb oldalának simítása 18.#: A nyak bal oldalának simítása

Referências

Documentos relacionados

Numa terra úbere de tradições, personalidades de valia inquestionável e detentora de uma história assoberbada de episódios dignos de memória, não falta ao Fundão um acervo capaz

MARCAÇÃO A MERCADO – os ativos do FUNDO têm seus valores atualizados diariamente (marcação a mercado) e tais ativos são contabilizados pelo preço de negociação

3.14.1.1- Eletrodutos, buchas e arruelas: Os eletrodutos deverão ser em PVC rígido, tipo pesado, ou conduite, de acordo com o projeto, e próprios para instalações de antena para

revela uma diminuição gradual de uma das mais importantes vantagens do sector, isto é, a capacidade de mais rapidamente passar resultados para o terreno. Resumindo, o peso relativo

Nessa perspectiva, o reconhecimento no plano internacional deu início a discussões mais consistentes sobre direito à água nas Nações Unidas e inseriu a perspectiva de que esse

Para o referido autor, os modelos de docência comumente adotados em cursos a distância no Brasil são: (i) Docência do tipo A, esse modelo contempla as figuras do

4.1 : (a) Evolução temporal do dano no modelo de 1-d Ising para vários valores de K, usando a primeira dinâmica de Hinrichsen e Domany (b) Gráfico log-log do dano versus

FUNDO sofrerão uma desvalorização. Em função das perspectivas da Entidade Gestora, o FUNDO poderá ou não cobrir o risco cambial, pelo que poderá ou não reflectir