Tartalom
Polgári jog, Alapfogalmak ... 2
Polgári jogi jogviszony ... 4
Az érvényesség ... 7
Kötelmi jog... 10
Társasági jog ... 12
Alapelvek ... 12
Gazdasági társaság ... 20
A társasági szerződés tartalmi elemei ... 24
A gazdasági társaság szervezeti felépítése, szervezeti modellje ... 28
Egyszemélyes gazdasági társaságnál a legfőbb szervre vonatkozóan (Kft., Rt.) ... 31
Vezető tisztségviselők... 31
Felelősségi kérdés... 33
Felügyelőbizottság ... 34
Könyvvizsgáló ... 36
Gazdasági társaság megszűnése ... 37
KKT (közkereseti társaság): ... 40
Betéti társaság ... 43
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) ... 45
Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság ... 53
Részvénytársaság fogalma, részvény ... 54
Zártkörűen működő részvénytársaság ... 58
Egyszemélyes részvénytársaság ... 64
Nyilvánosan működő részvénytársaság ... 65
2
Polgári jog, Alapfogalmak
JOG
− valamilyen magatartási szabályok összessége − jogszabály, jogi norma
− jogosultság
− szabadságtartalom JOGSZABÁLY
− gyűjtőfogalom
− magatartásszabály, parancs, amelyet az állam alkot, elismer és biztosítja a kikényszeríthetőséget
− jogosultságok és kötelességek összessége MAGATARTÁSI NORMA
− erkölcs, vallás…. JOGREND
− egy adott állam térben és időben egymással összefüggésben álló jogszabályainak rendszere KÖZJOG MAGÁNJOG közhatalom kiépítése és biztosítása CÉL alanyi jogok érvényesülésének biztosítása határozottan alá-fölé rendeltség -> többletjogosítványként
jelenik meg az utasítási jog FELEK HELYZETE
mellérendeltség,
egyenjogúak, de nem egyenlő mértékűek (pl.: szavazati joguk van, de azé többet ér, akinek a részesedése nagyobb)
a kötelezett akaratát
figyelmen kívül hagyjuk AKARAT AUTONÓMIA
teljes mértékben érvényesül az akarat autonómia
kötelező és tiltó jellegű
szabályok = kogens szabályok SZABÁLYOZÁS JELLEGE
megengedő, eltérést engedő szabályok = diszpozitív szabályok
A polgári jog ide sorolhatóA polgári jog ide sorolható A kogens és a diszpozitív két
szélsőséges „irány”. A kettő között helyezkedik el a klaudikáló kogencia, vagy más néven sántikáló kogens, ami 1
3 POLGÁRI JOG =POLGÁRI ANYAGI JOG
• vagyoni és személyi viszonyokat szabályoz o vagyoni viszonyok
tulajdonviszonyok
kötelmi jogi viszonyok (szerződések, felelősségi szabályok stb.) öröklési jogviszonyok
o személyi viszonyok
jogalanyisághoz kapcsolódó viszonyok (általános személyekre vonatkozik)
alkotó személyekre vonatkozó (feltaláló, író- találmány, védjegy stb.) JOGFORRÁS
− az az írott jog, amiből a jogi normát megismerjük − hierarchikusan kell nézni
− Magyarországon ez a Polgári Törvénykönyv (Ptk) 59. IV. törvény JOGI NORMA SZERKEZETE
1. Tényállás (hipotézis): a lényeges és tipikus elemek kiemelése, összegyűjtése elvont módon
• vélelem: valószínű tényállást valóságként fogadunk el annak érdekében, hogy a bizonyítás könnyebb legyen
o megdönthető vélelem: van helye ellenbizonyításnak o megdönthetetlen vélelem: ellenbizonyításnak nincs helye
• fikció: valótlan tényállást valóságosként fogad el a jogalkotó azért, hogy bizonyos jogintézményeket lehessen alkalmazni
2. Rendelkezés: a Tényállásban felállított dolgok megvalósulása esetén követendő magatartás
3. Jogkövetkezmény ALAPELVEK
− olyan irányultatások, melyek a polgári jog egészénél érvényesülnek − hézagpótló vagy értelmező funkció
• hézagpótló: ha valamilyen élethelyzetet nem szabályoz a jogalkotó, akkor az alapelveknek megfelelően kell eljárni
• értelmező: ugyanazon jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók azonosan kell, hogy értelmezzék
1. Autonóm mozgástér védelmének elve
− cselekvési szabadságot jelöl ki, vagyis az alanyi jogok biztosítását szolgálja − megsértése esetén bírósághoz lehet fordulni
2. Rendeltetésszerű joggyakorlás
4
− az alanyi jogokat kizárólag céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni
3. Ésszerűség elve
− a társadalmi viszonyokat ésszerűen kell rendezni 4. Igazságosság elve
− alapvető követelmény, hogy egy vitás helyzetben jogszerűen járjanak el, de a formális jogszerűség mellett igazságosan is kell eljárni
5. Jogbiztonság elve
− a jogszabályok legyenek áttekinthetőek, kiszámíthatóak 6. Jogfejlesztő értelmezés
− a hatályos jogot úgy kell értelmezni, hogy lépést tartson a társadalmi fejlődéssel 7. Jóhiszeműség és tisztesség elve
− olyan magatartás tanúsítását írja elő, amelyet a társadalom, vagy annak egy nagyobb része helyesnek tart
− jóhiszemű az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról
− rosszhiszemű az, aki tud, illetve kellő körültekintés mellett tudnia kell a látszattal ellentétes jogi helyzetről
8. Joggal való visszaélés elve
− látszat szerint jogszerű a magatartás, kifejezetten nem is ütközik jogszabályba, azonban rendeltetésellenes a joggyakorlás
9. Együttműködés elve
− tájékoztatási kötelezettség, adatszolgáltatási kötelezettség, értesítési kötelezettség …
10. Elvárható magatartás elve
− általában elvárható dolgok 11. Utaló magatartás elve
− úgy keletkezik kár, hogy a jóhiszemű felet a másik fél megtéveszti szándékos magatartásával (bíztatási kár keletkezik)
Polgári jogi jogviszony
Polgári jogi jogviszony sajátosságai
• jogilag szabályozott társadalmi viszony • személyek közötti
• vagyoni, illetve személyi jellegűek • a felek mellérendeltek és egyenjogúak
• az autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze
• a feleket kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik Polgári jogi jogviszony alanyai: SZEMÉLYEK
• természetes személyek
• jogi személyek (Kft., Rt., szövetkezetek…)
• jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek
5 Polgári jogi jogviszony tárgya
• közvetlen: felek által tanúsítandó magatartás o dare (átadás)
o facere (tevés) o nonfacere (tűrés) o prestare (helytállás)
• közvetett: az a dolog, amire irányul a felek magatartása o dolog: minden birtokba vehető testi tárgy
o rendhagyó dolgok: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők
o dolgok csoportosítása
• ingó: minden, ami nem ingatlan
• ingatlan: föld és, ami vele tartósan egyesítve van forgalomképes dolgok: átruházható, tűri a tulajdonosváltozást forgalomképtelen dolgok
korlátozottan forgalomképes dolgok: feltételhez kötött
o összetett dolgok: tartozék, vagy alkotórész tartozik hozzá (ezek elengedhetetlenek vagy segítségül szolgálnak a rendeltetésszerű működéshez)
o egyszerű dolgok Polgári jogi jogviszony tartalma
− jogok kötelességek és kötelezettségek összessége 1. Alanyi jog
− jogilag elismert lehetséges magatartás − igényállapotba kerülhet
− igény nélküli helyzet: alanyi jog jogosultja nem tudja gyakorolni alanyi jogát, sérelem éri, de bíróságra nem mehet, nem érvényesítheti akaratát
o ha nincs igényhelyzet, mert kizárja a jogalkotó o ha letelt az igényállapot, elévülés (ált. 5 év)
megszakad az elévülés, ha • a felek egyességet kötnek
• tartozáselismerő nyilatkozatot kötnek • a jogosult érvényesíti az igényét
nyugszik az elévülési idő, amikor a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni kötelezettségét
o ha még nincs igényállapot, váromány: a leendő jogosult oldalán a jogszerzés lehetősége
2. Kötelezettség
− nem magatartási lehetőség, hanem a jogi norma által előírt, követendő magatartás
6
− valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozattal megállapítja a jogviszony tartalmát vagy módosítja, vagy megszünteti úgy, hogy a másik félre kötelezettséget keletkeztet, vagy jogosultságot szüntet meg
o egyoldalú jogosultságok elállás felmondás elvitel joga (túlépítésnél, ráépítésnél) visszatartás joga választás joga visszautasítás joga o kifogások
jogszüntető: megszünteti az alanyi jogot • beszámítási kifogás
• szavatossági kifogás igényérvényesítést zárja ki
• elévülési kifogás
• sortartási kifogás (kezességnél)
Jogi tények: minden olyan magatartás, állapot, körülmény, amely jogviszonyt keletkeztet, módosít vagy megszüntet
− Emberi magatartások o jogos
jogügyletek
• egyoldalúak (végrendelet, díjkitűzés)
• kétoldalúak (tényleges jogügylet, mindkét fél kölcsönös és kétoldalú ügylete)
o egyoldalú (ajándékozás) o kétoldalú (adás-vétel)
reálaktus: van egy akaratlagos magatartás, de nincs célzott joghatás (megbízás nélküli ügyvitel)
cselekvéseredmény: akaratlagos magatartás sincs (találás) o jogilag nem védett: olyan magatartás, mely közömbös a jogalkotó
számára
o jogellenes: valamilyen jogszabályi rendelkezést sért abszolút: mindegy kivel szemben
relatív: csak az adott szerződés viszonylatában álló feleket érinti objektív: jogellenes magatartás szankcionálása
szubjektív: az szándékot is figyelembe veszik a szankcionálás kérdésénél
− Emberi és társadalmi körülmények o objektív (születés, halál stb.)
o szubjektív (jóhiszemű, rosszhiszemű) − Közhatalmi aktusok
o jogviszonyt keletkeztető: konstitutív hatályú (gt. bejegyzése) o megállapító hatályú: deklaratív hatályú
7
o természeti jelenségek (árvíz stb.)
o idő folyása (elévülés, jogvesztő határidő stb.)
Az érvényesség
Akkor érvényes egy jogszabály, hogyha a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelő abban felhatalmazott szerv a törvényben meghatározottak szerint fogadta el, alkotta meg az adott jogszabályt és kihírdették.
A hatályosság az alkalmazással kapcsolatos. Amikor már alkalmazható és alkalmazandó. Ami érvényes az nem tuti h hatályos.
Lehet:
• Személyi hatály: meghatározza, h milyen jogalanyokra vonatkozik • Tárgyi hatály: mire vonatkozik
• Időbeli hatály: mettől meddig alkalmazzuk • Területi hatály: hol érvényes, hol alkalmazzák SZEMÉLYEK
1. Jogalanyok
a. természetes személyek
b. jogi személyek (kft, rt): nincs fogalom, feltételek (állandó szervezet-képviselő és ügyintéző, elkülönült vagyon és felelősség, megengedett cél)!
c. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt, bt): a vagyonuk nem különül el a tagok vagyonától
2. Alapfogalmak: a. jogképesség:
i. az adott jogalany jogviszony alanya
ii. jogai lehetnek és kötelezettséget vállalhat. iii. az élve született ember jogképes.
iv. születésétől kezdve (fogalmzási vélelem) haláláig.
v. pl KKT meg BT akkor jön létre mikor a cégbíróság bejegyzi a cégnyilvántartásba
vi. általános jellegű, egyenlő a jogképesség és feltétlen, abszolútjellegű (jogszabályon alapul)
b. cselekvőképesség:
i. saját akaratából, saját magának szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget
ii. fokozatai:
1. cselekvőképes: ld előző sor 2. korlátozottan cselekvőképes
a. életkor alapján (14-18 év között korlátozott csel.kép.) b. a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezte 3. cselekvőképtelen
a. életkor alapján (14 év alatti)
b. bíróság alapján: a bíróság cselekvőképtelenség miatt kizáró gondnokság alá helyezte
c. állapotcselekvő képtelen: alapjáraton cselekvőképes, de épp nem (részeg, drogozott, stb)
8
i. a szerzőképes személy jogképesség korlátozását jelenti ii. lehet h jogképes de az adott helyzetben mégse szerezheti meg iii. pl: öröklésből kizárt személy
d. vétőképesség
i. a belátási képesség
ii. rendelkezik-e megfelelő mértékű belátási képességgel az adott helyzethez
3. Személyhez fűződő jogok
a. A becsület és a jó hírnév védelme
i. becsület: a természetes személyről kialakult társadalmi értékítélet
ii. becsületsértő: az a közlés, magatartás, amely tartalmára és annak valósságára tekintet nélkül aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, lealázó, lekicsinylő vádaskodás
iii. hírnév: társadalmi, közéleti, gazdasági ismertség
iv. jó hírnév sérelme: a más személyre vonatkozó, sértő, valótlan tényállítás, híresztelés vagy való tény hamis színben történő feltűntetése
v. goodwill: cégnévre, üzleti tevékenységre, üzleti partnerkörre vonatkozó kedvező megítélés, vagyoni értékű jog, ami forgalomképes.
b. Névviseléshez való jog
i. a névviselés jelentősége abban áll, hogy a névben testesül meg a személyiség a társadalom előtt
ii. a cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget
iii. alkalmas legyen arra, hogy megkülönböztethessük a gazdasági társaságokat
iv. 3 kapcsolódó elv
1. cégkizáróság: megkülönböztető legyen a cégnév
2. cégvalódiság: csak a valóságnak megfelelő információkat tartalmazhat egy cégnév (pl nem írhatom bele, h kormányzati ha nincs kapcsolatban a kormányzattal)
3. cégszabatosság: a cégnévben szereplő szavak meg kell hogy feleljenek a magyar helyesírás és nyelvtan szabályainak
c. know how:
i. szellemi alkotáson belül, szerzői joghoz tartozik
ii. gazdasági szervezési, műszaki ismeretek és tapasztalatok összességét jelenti
4. Tulajdonjog (Dologi jog) a. Tulajdonosi triász
i. birtoklás
ii. használat és hasznok szedésének a joga (korlát: szomszédjogi szabályok) iii. rendelkezési jog (korlát: elidegenítési és rendelkezési tilalom)
b. Tulajdonos kötelezettségei
i. köztehetviselés (adófizetés, stb) ii. kárveszélyviselés
1. a tulajdonos köteles tűrni, viselni mindazt a kárt, amire más kötelezhető
2. pl természeti erők hatására leviszi a szél a tetőt, a biztosítóhoz nem tartozik, ekkor én fizetem a kárt
iii. szükséghelyzetben okozott kár tűrése
1. másnak az életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül veszélyeztető és más módon el nem hárítható veszély esetén a megszűntetés érdekében okozott kárt köteles megtéríteni
9
2. pl ég a szomszéd háza, kihívom a tűzoltót, a házba csak úgy tudnak bemenni ha átmennek a kertemen és eltapossák a növényeket -> én fizetem ki
iv. vezetékjog
1. jogszabályban meghatározott feladat és joghatározatban meghatározott szerv feladat ellátásához szükséges mértékben használhatja más ingatlanát
2. kártalanítás jár érte c. Tulajdonjog szerzése
i. Módjai:
1. eredeti szerzésmód: nincs jogelőd és jogutód, nincs jogi értelemben vett előzmény
2. származékos/származtatott: van jogelőd és jogutód, valakitől származtatom a tulajdonjogomat
ii. Esetei:
1. eredeti módon ingót:
a. hatásági határozat, árverés: ingó megszerzése vmilyen határozaton alapul
b. elbirtoklás: nem az enyém, de úgy bánok vele mintha az enyém lenne, így megszerzem később, bejegyeztetem c. találás: csak olyan dologra vonatkozik, ami valaki másé d. okkupáció=gazdátlan javak elsajátítása: senki másé, valaki
lemondott róla 2. származékos módon ingót:
a. átruházás:
i. termék, termény, szaporulat elsajátítása ii. vadak, halak tulajdonjogának megszerzése iii. feldolgozás
iv. egyesítés v. öröklés
PLUSZ: feltételei
1. érvényes jogcím pl advé 2. átadás
3. átruházási szándék 4. csak a tulajtól
5. csak olyan mértékű tulajdonjogok szerezhetek, amivel rendelkezett az előző tulaj
3. eredeti módon ingatlan
a. hatósági határozat, árverés b. elbirtoklás
c. kisajátítás
4. származékos módon ingatlant a. átruházás
i. feltételei
1. érvényes jogcím pl advé 2. átadás
3. átruházási szándék 4. csak a tulajtól
5. csak olyan mértékű tulajdonjogok szerezhetek, amivel rendelkezett az előző tulaj
10
6. csak ingatlan esetén plusz feltételek: írásba foglalás és ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a tulajdonjogot
b. növedék: pl odahordja a patak a homokot
c. beépítés: saját ingatlanomba beépítek más anyagát ami nem az enyém
d. ráépítés: saját anyagomból más ingatlanán építek e. öröklés
Kötelmi jog
Keletkeztető tényállások: 1. Szerződés
2. Egyoldalú jognyilatkozatok 3. Hatósági, bírósági határozat 4. Jogalap nélküli gazdagodás 5. Jogellenes magatartás SZERZŐDÉS:
a. minimum 2 fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amely joghatás kiváltására irányul
b. szerződéses szabadság:
i. eldönthetem h akarok-e szerződést kötni
ii. partnerválasztási szabadság (eldönthetem h kivel)
iii. típusszabadság (eldönthetem h milyen szerződést pl csere v adásvétel) iv. tartalom (kinek milyen jogai, kötelezettségei lesznek)
c. ajánlat + elfogató nyilatkozat = szerződés d. tudomásszerzéssel hatályosak
e. érvénytelenség
i. fogalma: a szerződéskötés pillanatában, időpontjában a jogszabályban meghatározott érvénytelenségi ok áll fenn, amely miatt a felek által célzott joghatás kiváltására nem alkalmas
ii. formái
1. semmisség: súlyosabb okok tartoznak ide, bíróságnak hivatalból észlelnie kell a semmisségi okot, határidő nélkül
2. megtámadhatóság: enyhébb okcsoport, csak kérelemre jár el a bíróság, csak meghatározott időtartamon belül (1 év)
iii. okok:
1. semmisségre vezető okok:
a. cselekvőképtelenség, korlátozottan cselekvőképes
b. valódi akarat hiánya (pl: fizikai kényszer, színlelt szerződés)
c. alakszerűség hiánya és álképviselet
d. célzott joghatás tilos vagy lehetetlen (a felek olyan joghatást akarnak kiváltani, ami tilos – pl uzsarásszerződés)
2. megtámadhatóságra vezető okok: a. tévedés
b. megtévesztés
c. jogellenes fenyegetés (pszichikai kényszer) d. feltűnő értékkülönbség
e. tisztességtelen általános szerződési feltételek (ászf) f. szerződés módosítása
11 ii. történhet:
1. felek akaratából
2. bíróság álltali módosítás által 3. jogszabály által
g. szerződést biztosító mellékkötelezettségek i. szerződésszerű teljesítést segítik elő
ii. pl foglaló: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adható pl kötbér: a kötelezett azt vállalja, hogy ez meghatározott pénzösszeget fizet, ha nem szerződésszerűen teljesít és ezért ő felelős
pl zálogjog pl kezesség
iii. AZ ELŐLEG NEM SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉG, ez a szerződés megkezdése!!!
h. szerződésszegés
i. a szerződés fennállta alatt történhet i. szerződés megszűnése
j. felelősség
i. helytállási kötelezettség
ii. polgárjogban: általában eredményfelelősségről beszélünk, minden kárt meg kell téríteni
k. szerződéses és szerződésen kívüli károkozás l. kit terhel a felelősség:
1. elsődleges v közvetlen
a. aki okozta a kárt, az fizeti 2. másodlagos v mögöttes v közvetett
a. nem az fizeti meg a kárt aki okozta, hanem vki más (pl gyerek betöri az ablakot, az anyja fizeti meg)
3. mellettes (a károkozó mellé belép valaki más is)
a. egyetemleges felelősség: bármelyiktől kérhetem h fizessen
b. együttes felelősség ii. felelősség mértéke
1. korlátlan: társasági vagyon nem fedezi a tartozást, a tag vagyonával is köteles helyt állni
2. korlátozott: nem köteles saját vagyonával helytállni iii. jogalap:
1. szubjektiv: vizsgálom az eredményt és a felróhatóságot 2. objektiv: csak azt nézem, hogy okozott-e kárt v sem iv. felelősség fokozatai:
1. enyhe szubjektiv 2. rendes szubjektiv:
a. aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles ezt megtéríteni b. kivételesen mentesülhet (kivétel: ha bizonyítja h úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) 3. fokozott objektiv:
a. csak akkor mentesül, ha a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz
4. feltétlen objektiv: a. pl atomkár b. nincs mentesülés
12
Társasági jog
Társasági jog: 2006. évi 4. törvény – gazdasági társaságokról szóló törvény -> társasági jog alapját képezi
Mit szabályoz?
1. Magyarországon alapítható gazdasági társaságokról: ki alapíthat, milyen módon, milyen formájú gazdasági társaságot lehet alapítani?
2. Társasági szerződés módosítása, megszűnése=jogutód nélküli megszűnés, átalakulása=jogutódlással történő megszűnés.
3. Gazdasági társaság tagjainak a felelőssége, ki milyen felelősséggel tartozik, korlátozott vagy korlátlan?
4. Gazdasági társaság felépítése: milyen szervek, milyen részek, ezek hatásköre, működése, egymáshoz való viszonyuk
5. Egyesülés: nem gazdasági társaság, jogi személyiséggel rendelkezik, kooperatív társaság, ami alapvetően a tagok érdekeinek az érvényre juttatását szolgálja, de gazdasági tevékenységet nem végez;
6. Vállalatcsoport, elismert vállalatcsoport: a gazdasági társaságok együtt működésének spec. formája.
Alapelvek
A polgári törvénykönyv képezi alapját a társasági jognak is. Nyolc alapelv van, ebből 5-öt ismerhetünk meg a mai előadáson.
Vállalkozás szabadságának az alapelve
Az alkotmányból származtatható, lényege, hogy bárki létrehozhat vállalkozást és szabadon csatlakozhat már létező vállalathoz. Megkülönböztetünk társas vállalkozásokat és egyéni vállalkozásokat.
Egyéni vállalkozás: kizárólag a természetes személyek jellemzője, nem különböztetjük meg a devizakülföldieket és a devizabelföldieket. Különböző elvárások léteznek ahhoz, hogy valaki egyéni vállalkozó lehessen: rendelkezzen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, legyen nagykorú és cselekvőképes, ne álljon fenn vele szemben törvényi kizáró ok; felelőssége
korlátlan. Az egyéni vállalkozónak van jogi lehetősége továbblépni, egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítani, ez minőségi változás az eljárás és a törvényesség szempontjából, a cégbíróság gyakorolja felette a törvényes működést.
Egyéni cég tulajdonságai: jogi személyiség nélküli gazdasági forma, amely kizárólag üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jöhet létre, a cégbírósági bejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát, a bejegyzés konstitutív hatályú, azaz az keletkezteti az egyéni céget. A társasági jog közös
rendelkezéseit, és a polgári jogok megfelelő rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra.
Egyéni cég alapításának módjai:
13
Alaki elemek: aláírás, ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői közokiratba foglalás (minősített aláírás).
Tartalmi elemek: egyéni vállalkozó adatai, lakcíme, nyilvántartási száma, tevékenység megjelölése (főtevékenység is), jegyzett tőke mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, vezető tisztségviselő neve, lakcíme, képviselet, cégjegyzés módja, korlátolt vagy korlátlan felelősség (ha korlátolt, akkor a pótbefizetésre vonatkozóan is kell rendelkezés), osztalékelőleg fizetésének szabálya. Egyéb elemeket is bele lehet foglalni, ha az alapító úgy szeretné.
2. nyomtatvány kitöltésével: 2006. évi 5. törvény mellékletében található, CTV (cégbírósági eljárásról való jogszabály) mellékletei közt található egy szerződésminta, amiben az alaki szabályok megegyeznek, azonban a tartalmi szabályok annyiban különböznek, hogy a szerződésminta nem bővíthető.
Az egyéni vállalkozó rendelkezhet arról, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséget vállal az egyéni cég tartozásaiért. Ha korlátlan a hatalom, akkor anyagi jogilag korlátlanul helyt kell állnia a cég tartozásaiért, ha korlátolt, akkor a pótbefizetésekről az alapító okiratban rendelkeznek. Ez a veszteség rendezését jelenti, és az egyéni vállalkozónak kötelezettséget kell vállalni, hogy mekkora pótbefizetést vállal. Azonban ezt a pótbefizetést nem kell az alapításkor a cég
rendelkezésére bocsátani, de tartozás esetén kötelessége, hogy az összeg rendelkezésre álljon. Vagyon: rendelkezni kell a jegyzett tőke értékéről, a rendelkezésre bocsátás módjáról és idejéről. Az egyéni cég jegyzett tőkéjéről nincsen se minimum se maximum korlátozás, csak egy
szimbolikus minimum limit: 5 forint (mert az a forgalomban levő legkisebb fizetőeszköz). 200.000 forint: ez egy fontos érték. Abban az esetben, ha ennyi alatti a jegyzett tőke, ez csak készpénzbetét lehet, felette pedig készpénz és nem pénzbeni betét is (apport).
Az egyéni cégnek csak egyéni vállalkozó tagja lehet, az egyéni vállalkozó csak egy egyéni céget alapíthat, viszont elképzelhető, hogy időszakosan az egyéni cégnek több egyéni vállalkozója is van, de soha az alapításkor, hanem a működés során. Ez érthető úgy, hogy ha például az egyéni vállalkozó meghal, jogutódai megörökölhetik az egyéni céget, 3 hónap alatt pedig eldönthetik, hogy ki lesz a cég egyéni vállalkozója.
Társas vállalkozás: formakényszer mellett gyakorolható csak, ez azt jelenti, hogy aki ma vállalkozni szeretne, az köteles tiszteletben tartani a vonatkozó rendelkezéseket és csak és kizárólag a szabályozott és engedélyezett formákban végezheti tevékenységét.
Fajtái: közkereseti társaság, (Kkt.), betéti társaság (Bt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.) , zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.), közös vállalat (Kv., a hatályos szabályozás szerint nem lehet alapítani, viszont a meglévőek időkorlátozás nélkül továbbműködhetnek és csatlakozni lehet hozzájuk). Nem lehet őket egymással vegyíteni, olyat sem lehet alapítani, amit nem szabályoz jog.
Társulás szabadságának alapelve
Ez az alapelv szintén az alkotmányból eredeztethető, s azt jelenti, hogy mindenkinek joga van arra, hogy társadalmi, gazdasági, politikai céljainak elérése érdekében másokkal szervezetet hozzon létre. (Megjegyzés: aki politikai célokat akar megvalósítani, pártot alapít, aki társadalmi célokat akar elérni, közhasznú társaságot alapít. Ezzel nem foglalkozunk.)
Bárki jogosult arra, hogy gazdasági érdekeinek elősegítése érdekében hozzon létre szervezetet. Aki a polgári jogok szerint jogalany, alapíthat társaságot, és szabadon csatlakozhat (természetes,
14
személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Ennek van tárgyi és alanyi oldala.
Tárgyi oldal: milyen tevékenység folytatására, gyakorlására alapíthatunk társaságot Alanyi oldal: ki az, aki Magyarországon gazdasági társaságot alapíthat, ki az, aki a meglévő gazdasági társasághoz tagként, részvényesként csatlakozhat.
Fontosabb gazdasági társaságokat érintő rendelkezések:
1. Természetes személy egy időben csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja.
2. Felelősségek: Bt. beltagja, Kkt. beltagja, egyéni vállalkozás tagja: aki az egyiknek tagja, a másiknak nem lehet tagja, a korlátolt felelősségek meglétét nem vizsgálja a jogalkotó, mindig csak a vagyon egy meghatározott részét kell érintenie, Zrt-nél és Nyrt-nél a részvényes, Kft-nél az üzletrész-tulajdonos felelőssége korlátozott, a Bt kültagjának nincs felelőssége, a korlátolt felelősségek egy korlátlannal párosulhatnak.
3. Kiskorúak: alapíthatnak gazdasági társaságot, részese is lehet, de olyan gazdasági társaságnak nem, ahol felelőssége korlátlan lenne.
4. Cselekvőképtelenek: alapíthat gazdasági társaságot, azonban kizárólag csak olyan
gazdasági társaságnak lehet tagja, ahol személyes közreműködést a törvény vagy a társasági szerződés nem ír elő.
5. Önkormányzatok, költségvetési szervek: alapíthatnak gazdasági társaságot, de csak olyat, ahol a felelősségük nem haladja meg a bevitt vagyon mértékét, azaz felelősségük korlátozott (rk, kft, bt kültagság)
6. Szövetkezet: alapíthat gazdasági társaságot, de csak olyat, ahol a felelőssége korlátozott, azaz felelőssége nem haladja meg a bevitt vagyon értékét.
7. Előtársaság: nem alapíthat gazdasági társaságot az előtársasági stádium alatt. 8. Társasházközösség vagy építőközösség: abszolút kizáró ok, amiért el vannak tiltva az alapítástól, hogy egyik polgárjogi kategóriába sem sorolható.
Társult jogalanyok egyenlőségének alapelve
A társaság tagjai mellérendelt pozícióban vannak, azonos jogok illetik meg őket, és azonos kötelezettségek terhelik a tagokat.
Társasági szerződés: legalább két fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata. Nincs alá- vagy fölérendeltség, mint pl. a munkajogban. Alapításkor a felek között születik egy
megállapodás (konszenzus): a vagyoni betétekhez igazodik a jog és a kötelezettség, minél több, annál nagyobb.
Alappillérek:
1. sociates leonina (oroszlános társaság tilalma – egyoldalúságot tiltja, a mellérendeltséget hangsúlyozza. Nem lehet ma Magyarországon olyan gazdasági társaságot alapítani, ahol az egyik tag ki van zárva a nyereségből és csak a veszteséget élvezheti.)
2. Kisebbségvédelmi eszköz (kisebbség az, ami a társaságon belül a szavazati jogok 5%át képviseli, ami alatta van, nem számít): 3 intézmény van, ami a kisebbségnek többletjogot tulajdonít:
2.1. Ha úgy gondolják, az ok és a cél megjelölésével kérhetik a vezető tisztségviselőtől a legfőbb szerv összehívását (igen vagy nem), majd elmehet a cégbírósághoz és kérheti a
15
legfőbb szerv összehívását (feljogosíthatja őket arra, hogy a kisebbség maga hívja össze a legfőbb szerv ülését, vagy saját maga hívja össze).
2.2. Az elmúlt két év gazdasági eseményeit vagy beszámolóját független könyvvizsgálóval megvizsgáltathatja, az eseményt konkrétan kell megjelölni, nincs jelentősége, hogy a társaságnál működik-e könyvvizsgáló
2.3. A jogalkotó lehetővé teszi az önálló perindítást, pert indíthat a kisebbség egy másik taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával, vagy a könyvvizsgálóval szemben.
Hitelezővédelem, közérdekvédelem
A jogalkotó fél szemmel rájuk is figyel, egészséges egyensúlyt akar fenntartani. Intézkedései: 1. Szigorú felelősségi szabályok meghatározása: a korlátlan felelősségek törvényei ezt támasztják alá, lawful trading.
2. Nyilvános és közhiteles cégeljárás
3. Bizonyos esetekben kivesszük a gazdasági társaság kezéből a döntési jogot. Kötelező ellenőrző szerveket kell a társaságba beépíteni, törvény által meghatározott esetekben kötelező felügyelő és könyvvizsgáló alkalmazása.
4. A jogalkotó kötelezően előírhatja, hogy bizonyos eseményeket megelőzően vagy követően hirdetményeket kell közzétenni, a hirdetményekben a hitelezőket kötelezően tájékoztatni kell (pl. törzstőke-, alaptőke leszállítás, a gazdasági társaság átalakítása), mivel a vagyon egyik funkciója a hitelezők kielégítése, így a hitelezők véleményét ki kell kérni ezekről az eseményekről.
Tulajdonosi elkülönültség alapelve
Gazdasági társaságot a saját vagyonunk terhére alapítunk, az alapításhoz szükséges vagyont a tagok adják össze, ezt azelőtt ki kell fizetni, hogy a társaság megalakul. Ez a vagyon, amit a tagok szolgáltatnak a társaság részére, a gazdasági társaság vagyona lesz, innentől kezdve ezt a vagyont a tag nem követelheti vissza. Ez az elkülönültség mindenhol megvan, a Kft-nél és az Rt-nél nem lehet átlépni, Kkt-Rt-nél és Bt-Rt-nél ez összemosódik, de elkülönül. Aki vagyont ad a
gazdasági társaságba, szavazati jogot (beleszólást) kap, osztalékot pedig kaphat (nem biztos, hogy kap is).
Önigazgatás alapelve
Nincs lehetőség a jogszabályoktól való eltérésre, ahol a törvény ezt megengedi, ott eltérhetnek, de csak abban az irányban, amit a gazdasági társaság lehetővé tesz. Akkor térhetnek el, ha van 50%+1 szavazat, például megállapíthatnak szigorúbb intézkedéseket, mint amit a jogalkotó előír. Olyan rendelkezéseket is felvehetnek a létesítő okiratba, amelyet a törvény nem ismer, de ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a gazdasági társaságra vonatkozó általános rendelkezésekkel, és az egyes társasági formákra vonatkozó rendelkezésekkel, valamint nem sérthetik a jóhiszemű joggyakorlást. Az alapelv azt is jelenti, hogy a gazdasági társaság a törvény keretei közt maga határozza meg szervezeti struktúráját, és a határozatokat szótöbbséggel hozzák.
16
A CTV 2006. V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szól. A mai előadáson elsőként foglalkozzunk a cégnyilvánosság alapelvével.
A cég fogalma: az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jön létre. A cég tágabb kategória, mint a gazdasági társaságok köre.
Cégnyilvántartás: A cégnyilvánosság eszköze a cégnyilvántartás, részei a cégjegyzék (telephely, jegyzett tőke, cég neve stb.), a cégjegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletek (pl. alapító okirat), és minden egyéb olyan dokumentum, amely benyújtására a céget törvény kötelezi (pl. beszámoló)
A cégjegyzéknek közhitelesnek és nyilvánosnak kell lennie. Megjegyzés: a cégnyilvántartáshoz hasonló dokumentum a cégjegyzék és az ingatlan-nyilvántartás.
1. Közhitelesség:
Amiért fontos: 1. bízhatunk abban, hogy a céggel kapcsolatos adatok, jogok és tények és ezek változásai teljes körűen szerepelnek a cégnyilvántartásban,
2. hitelesen tanúsítja ezeket,
3. az ellenkező bizonyításáig igaznak és valódinak kell elfogadni a tartalmát,
4. a közérdeket szolgálja, fontos a hitelezői érdek kielégítése (pl. a jegyzett tőke miatt),
5. a forgalom biztonságát biztosítja. Gyakorlati biztosítékok a közhitelesség mellett:
1. az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő adatokban bízva ellenérték fejében szerez jogot 2. a cég jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. A gazdasági társaságnak is érdeke, hogy az adataikat hitelesen és pontosan tartalmazza a cégjegyzék, ezért a gazdasági társaságnak kötelezettsége az adataik változását bejelenteni (pl. anya-leányvállalat létrejötte, alaptőke-emelés, foglalkozási kör meghatározása stb.)
2. Nyilvánosság
4 publicitási csatornával rendelkezik, melyek a következők: cégbíróság, cégszolgálat, cégközlöny, cég honlapja. Az első három a cégnyilvánossághoz kapcsolódó
közhitelesség eszköze, a cég honlapja nem minősül közhiteles forrásnak.
2.1. Cégbíróság: ingyenesen megtekintheti bárki a cégiratokat és készíthet róluk feljegyzést, Megjegyzés: Szegeden a Tábor utcában találhatjuk meg a cégbíróságot, a munkaügyi bírósággal egy épületben.
2.2. Cégszolgálat: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Működő Szolgálat a hivatalos neve, itt is
megismerhetjük a cégek bejegyzett adatait.
Mindkettőtől kérhető hiteles másolat: cégmásolat (a cég valamennyi fennálló és törölt adatát hitelesen tanúsítja), cégkivonat (a cégjegyzék valamennyi fennálló adatát hitelesen tanúsítja – jelenlegi állapotot mutatja), cégbizonyítvány (kérelemtől függően a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tartalmazza), azonban ezek az adatok nem ingyenesen elérhetők.
17
Csak a cégszolgálattól kérhető: csoportosított adatok, amelyek felvilágosítanak, tájékoztatnak, biztosítják a betekintést pl. egyes személyekre vonatkozóan, vagy megtudhatjuk, hogy egy speciális tevékenység ellátására mely cégek képesek;
www.e-cegjegyzek.hu: ingyenes céginformációs szolgáltatás; 47/2007 X. 20. IRM rendelet szabályozza, tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel, mert nem frissítik naponta)
2.3. Cégközlöny: az igazságügyért felelős miniszter hivatalos elektronikus lapja, ingyenes betekintési és letöltési lehetőséget biztosít, amit a cégbíróság bejegyez, az megjelenik a cégközlönyben, valamint pl. az is, ha a cég ellen felszámolást rendeltek el, vagy pl. ha úgy jön létre konszem (anya-leányvállalat), hogy van uralmi
szerződés, annak is meg kell jelennie.
Az elektronikus lap címe: www.e-cegkozlony.gov.
2.4. Cég honlapja: a nyilvánosság biztosítható a cég útján is, a cégjegyzék
tartalmazza a honlap címét, de ez nem közhiteles okirat, Nyrt-nél kötelező honlapot működtetni
Cégbejegyzés elve
A gazdasági társaság a cégnyilvántartásba történő cégbejegyzéssel jön létre, a cégbejegyzés jogképessége származtatott (jogképesség=jogok illethetik meg, kötelezettséget vállalhat, származtatott=állami elismerésen alapul).
A cégbejegyzés kétfajta hatályú: 1.konstitutív=keletkeztető hatályú: amikor bejegyzik, akkor jön létre a társaság)
2.ex nunc=a jövőre nézve jön létre a társaság
Bejegyzési kérelem után, egyszerűsített és általános cégbejegyzési eljárással kerülhet be a cég a cégjegyzékbe
1. Egyszerűsített: a bejegyzési kérelemtől kötött egy munkaórán belül határoz a cégbíróság (márc. 1től az ezzel kapcsolatos törvények megváltoztak)
2. Általános: 3-8 nap az eljárási idő
Bírói kontroll elve
Van egy olyan bírói fórumrendszer, mely a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogi eljárásokat ellenőrzi. Ez 3 bírói úttal rendelkezik, a cégbírósággal, a polgári bírósággal, és a
választottbírósággal.
Cégbíróság: állam által fenntartott bíróság, módszere a törvényességi felügyeleti eljárás, célja a törvényes működés helyreállítása ésszerű határidőn belül.
Az eljárás megindítására alapul szolgálhat, ha
1. A cégjegyzék-beli adat törvénysértő, és már a bejegyzés alatt is az volt, csak a cégbíróság nem vette észre, vagy utóbb vált azzá.
2. A cég törvénysértően működik: vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani, pl. a felügyelőbizottságnak jóvá kell hagynia a beszámolót, vagy a jegyzett tőke módosításának szabályait is be kell tartani.
3. A törvény kötelezővé teszi az eljárás folytatását: pl. cégalapítás érvénytelenségének a megállapítására való per indítását.
18 1. Hivatalból, ezen belül:
1.1. hivatalos eljárása során maga szerez tudomást törvénysértésről
1.2. bejelentés alapján:a bejelentő nem kezdeményezhet, de ha bejelenti, a cégbíróság indíthat eljárást
1.3. más bíróság kezdeményezi: polgárjogi vita esetén
2. Kérelemre: az esetek több, mint 90%-ban ez történik. Ezen belül:
2.1. Azok a szervek, amelyeknek szükségszerűen rálátásuk van a gazdasági társaság működésére, ilyen az ügyész, a hatóság, a közigazgatási szervek, a gazdasági- és szakmai kamara, jó példa ezekre a NAV.
2.2. Jogi érdekeltségüket valószínűsítik, például tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság tagjai. Megjegyzés: a felügyelőbizottság, mint testület, nem jogképes, így csak tag kezdeményezhet benne eljárást. A gazdasági társaság maga ellen nem kezdeményezhet eljárást, mert önmagának kell helyreállítani a saját törvényes működését, ez saját kötelessége.
Az eljárást kezdeményezhetik:
1. Kérelemre: 30 napos szubjektív határidő= a tudomásszerzéstől számított 30 nap; 1 éves objektív jogvesztő határidő= a törvénysértés bekövetkeztétől számított egy éven belül van lehetőség eljárás megindítására
2. Hivatalból: kivételesen 1 év letelte után is van rá lehetőség, indítása a törvénysértési eljárásnak okot adó törvénysértés súlyától függ.
Az eljárás szakaszai:
1. A cégbíróság felhívja a céget, hogy nyilatkozzon: vitatja-e a törvénysértést? Erre a válasz lehet igen vagy nem. Ha a válasz nem (azaz beleegyezik az eljárás folytatásába), akkor:
2. Valamilyen intézkedést alkalmaz a cégbíróság. Intézkedések:
2.1. Ismételt felhívás: ha a törvénysértés súlya kisebb, a cégbíróság felkérheti a céget a törvényes működés helyreállítására.
2.2. Pénzbírság: a vezető tisztségviselőt 100.000-10.000.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja
2.3. Megsemmisítheti a cég határozatát és szükség szerint új határozat hozatalát írhatja elő: például, ha a gazdasági társaság meg akar szűnni, azt szótöbbséghez köti, a törvény ad garanciákat a megszűnésre, de bizonyos döntések esetén eltérhetnek a törvénytől, azaz például magasabb szótöbbséget írhatnak elő, de ezt is meg lehet sérteni.
2.4. Összehívhatja a cég legfőbb szervét
2.5. Legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendelhet ki a cég mellé 2.6. A céget megszűntnek nyilváníthatja (cégjegyzékből való törlés)
a cégbíróság ezeket az intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja, a
pénzbírságot ismételten is kiszabhatja, a cég megszűntnek nyilvánítása előtt alkalmazni kell valamelyik intézkedést, amaz csak végső lehetőség lehet. Ha a cégbíróság elrendeli a törvényességi ellenőrzési eljárást, az eljárás indításától számított 90 napon belül köteles valamelyik eljárást/intézkedést alkalmazni. Polgári bíróság: több eljárás is felmerülhet:
1. Tagkizárás: aki a gazdasági társaság jelentős érdekeit nagymértékben veszélyezteti, kizárhatjuk a gazdasági társaságból ,
19
2.1. a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik 2.2. más jogszabály rendelkezéseibe ütközik (pl nem tartják be a számviteli
törvényt)
2.3. a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik
Eljárást kezdeményezhetnek: 1. tagok a társasági szervek határozataival szemben
(felügyelőbizottsági, vezetőségi stb. határozatával szemben) 2. vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag a társaság legfőbb szervének határozatával szemben;
Perbeli legitimáció: mindig a gazdasági társasággal szemben indítják meg az eljárást Határidő kérdése: szubjektív, elévülési határidő (tudomásszerzéstől számított 30 napon belül), objektív, jogvesztő határidő (a határozat hozatalától számított 90 napon belül) A bíróság döntése: hatályon kívül helyezi, vagy hatályban fenntartja a gazdasági társaság határozatát (mert pl. nem bizonyítható törvénysértő valója a határozatnak)
Választottbíróság: a felek választása dönti el, hogy az adott ügyet bíróság elé viszik-e. A választottbírósági eljárás feltételei:
1. Legalább a felek egyike üzletszerű gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik, és a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos;
2. A felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek (Megjegyzés: ha az egyik fél sikkaszt, vagy lop, azt nem lehet választott bíróság elé vinni, mert bűncselekmény) 3. A választottbírósági eljárás alkalmazásának lehetőségét választottbírósági
szerződésben, írásban kikötötték (alávetési nyilatkozat)
Akkor lehet ezt az eljárást alkalmazni, ha a jogvita társasági jogvitának minősül, mégpedig akkor, ha: 1. a társaság tagja/volt tagja társasági jogviszonyán alapul a jogvita.
2. a tagok egymás közötti tagsági jogviszonyával összefüggő a jogvita, pl. szindikátusos szerződésből eredő jogvita.
3. a legfőbb szerv határozatának bírósági felülvizsgálata: ha a vezető
tisztségviselő vagy a felügyelőbizottság tagja kezdeményezi, csak a súlyosan jogszabálysértő határozatot lehet választott bíróság elé vinni!
A magyar választottbírósági rendszer: szakmai szervezet, az adott speciális szakterület szakemberei döntenek bizonyos speciális kérdésekben. Az eljárás egyfokú, azaz nincsenek szintjei – helyi, megyei stb., emiatt költségkímélő, bár maga az eljárás többe kerül. Nagy előnye, hogy gyorsabban dönt, mint az állami bíróságok.
Fajtái: eseti vagy állandó.
1. Eseti: adott jogvita eldöntésére jön létre, ilyen például az Internet Szolgáltató Eseti Választottbíróság, amely az internet jogi kérdéseit dönti el
2. Állandó: jelenleg 5 működik Magyarországon:
2.1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság – közel 70 éve működik
2.2. Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 2.3. Hírközlési Állandó Választottbíróság
2.4. Sport Állandó Választottbíróság
2.5. Energetikai Állandó Választottbíróság;
A választottbíróság mindig páratlan számú bírából áll, és legalább három főből: egy a felperesnek, egy az alperesnek, valamint egy elnök, amit a két tag jelöl meg.A bírákat egy hivatalos listából lehet kiválasztani.
20
Gazdasági társaság
Gazdasági társaság általános fogalma: természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására a törvényben meghatározott formában és módon létrejövő egyesülése. Gazdasági társaságot non-profit tevékenység folytatására is lehet alapítani.
A gazdasági társaság fogalmának magyarázatát 4 részre osztjuk:
1. „Természetes személy, jogi személy, jogi személy nélküli” jelentése:
Az alapítókra vonatkozik, kik azok akik alapíthatnak gazdasági társaságot? Egy-két kivétel van, előző előadáson már megbeszéltük.
Deviza belföldi és deviza külföldi között nem tesz különbséget a jogalkotó. 2. „Üzletszerű közös gazdasági tevékenység” jelentése:
Ez a szíve-lelke a gazdasági jognak, ez a klasszikus értelemben vett gazdasági társaság. Azért jönnek létra a gazdasági társaságok Magyarországon, hogy profitot termeljenek. A gazdasági társaság tevékenységeit három nagy csoportra oszthatjuk:
• Tiltott tevékenységek: két alcsoportja van
Amit mindenkinek tiltanak: pl. bűncselekmény elkövetésére nem alapítunk gazdasági társaságot, de az ügyvédi és a jogászi tevékenység sem folytatható gazdasági társaság formájában.
Amik csak egyes társasági formákra tilalmazottak: pl. közoktatási tevékenység (kizárólag jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok folytathatják Magyarországon; csak a Kft-k és az Rt-k) • Megkötéses-feltételhez kötött-tevékenységek
Koncessziós(engedményezés,felhatalmazás) tevékenység: mit lehet koncesszióba adni? Az állam vagy az önkormányzat kizárólagos feladatait, részfeladatait, vagy az önkormányzat, állam kizárólagos tulajdonában lévő egyes dolgokat. Ennek az a lényege, hogy a dolgok használatát adja át az állam/önkormányzat a koncesszornak, de a rendeltetési jogot nem adja át.
A koncessziós szerződés koncessziós pályázat útján kerül megkötésre, és a pályázat nyertesének az lesz a kötelezettsége, hogy 90 napon belül saját részvétellel működő, belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaságot kell alapítania. Ez az új gazdasági társaság KIZÁRÓLAG koncessziós tevékenységet folytathat.
Vannak olyan dolgok, amik állami tulajdonban vannak: közút, bányászat, halászat, sugárzó anyagok előállítása, pszichotróp anyagok előállítása A koncesszió MINDIG határozott időre köttetik, legfeljebb 35 évre Hatósági engedélyhez kötött tevékenység: A hatósági engedélyeknek 2
típusa van:
o Alapítási engedély: kizárólag törvény határozhatja meg Lényege, hogy amikor az alapítók létrehozzák a gazdasági társaságot(aláírják a szerződést), utána kérik, hogy adják meg az alapítási engedélyt, ha megadja, akkor elmennek a cégbírósághoz és kérik az engedélyt. ha nem adja meg akkor nem mennek sehova. Az alapító a gazdasági társaság tevékenységétől függő o Működési engedély: az alapítási engedélyhez képest „lájtosabb”.
21
Lényege: a céget bejegyzi a cégbíróság a cégnyilvántartásba, viszont a tevékenység megkezdéséhez szükség van az engdély meglétéhez (pl. a könyvvizsgálói tevékenység, adótanácsadói tevékenység)
Formához kötött tevékenység: bizonyos tevékenységeket csak
meghatározott formában lehet végezni. (pl. bankok csak RT formájában működhetnek Mo-n, a takarékszövetkezet nem gazdasági társaság) • Szabadon végezhető tevékenységek:
Azokat a tevékenységeket gyűjtik össze, amik az előző kettőbe nem kerültek bele. „szemetesláda”
Általában szolgáltatás nyújtásában valósul meg, pl. mérnöki tevékenység, üzletviteli tanácsadás. Pl. pályázatírók
Non-profit tevékenység gyakorlására is alapítható GT:
• KHT= a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja, MEGSZŰNTEK! Amik voltak, azokat át kellett alakítani gazdasági társasággá
• Minden társasági formában lehetőség van arra, hogy a tagok szabadon döntesenek profitorientált vagy non-profit alapításásról
• Non-profit= profitra nem törekszik pl. hulladékgazdálkodási társaság
• Általában állam/önkormányzat alakít non-profit társaságot kötelező tevékenységek elvégzésére
• Ha mégis profitot termel, akkor az a GT tagjai között nem osztható fel, nem vehető ki nyereségként, hanem a gazdasági tevékenység folytatására kell fordítani( DE! megbízási munkadíj van)
3. „Törvényben meghatározott forma” jelentése: Csoportosítás:
• Jogi személyiség alapján:
A jogi személyiség megléte vagy hiánya a jogképességet nem érinti, mert a jogalanyiság a cégbejegyzéssel létrejön, ez egy konstitutív tevékenység. Perelhető, perelhet.
o jogi személyiséggel rendelkező: KFT,ZRT,NYRT,RT
Állandó szervezete van, tagoktól elkülönülő vagyona,tagoktól elkülönülő felelőssége.
o jogi személyiség nélküli: BT,KKT • Személyes közreműködés alapján:
o A személyes közreműködés elengedhetetlen: KKT,BT Részt vesznek a tagok a GT működésében. Ezek az ún. személyegyesítő gazdasági társaságok.
o Tőkeegyesítő gazdasági társaságok: RT, ezen belül az NYRT, illetve a Közös Vállalat. A személyes közreműködésnek nincs jelentősége, elképzelhető, hogy a tagok nem is ismerik egymást (NYRT).
o A előző kettő között található a korlátolt felelősségű társaság: vegyes típusú társaság, tökéletes forma. Az előző kettő jegyeit is magában hordja. Nagyon sok opció van.
22
o Főszabály: Legalább 2 tag alapíthat gazdasági társaságot, de van kivétel, amikor azt mondjuk, hogy létezik az 1 személyes KFT, egy személyes RT. (Egy tag is alapíthat, ill. a működés során egytagúvá válhat) az
egyszemélyes társaság „áltársaság”. • Vagyon szerinti csoportosítás:
o Vannak olyan GT-k, ahol a jogalkotó kötelezően előírja a vagyoni minimumot, azt is hogy meddig kell teljesíteni, és hogy milyen vagyoni betéteik lehetnek.
pl. KKT, BT esetében nincs megállapítva a minimális vagyon mértéke, és nincs megállapítva, hogy meddig kell ezt szolgáltatni, gyakorlatilag ez teljes egészében hiányos. (2 tag esetén minimum 2x5 forint, mert az 5 forint a legkisebb forgalomban lévő pénz)
o KKT: korlátlan mögöttes és egyetemleges felelősség o BT: beltagok korlátlan felelőssége
o KV: kezesi felelősség
o Vannak olyan gazdasági társaságok, ahol lényeges a vagyoni minimum: pl.
♦ KFT: 500 000 Ft ♦ ZRT: 5 000 000 Ft ♦ NYRT: 20 000 000 Ft
o Főszabály szerint az alapító joga, hogy milyen formát hoz létre: ♦ Tevékenység meghatározása:
♦ Milyen vagyont kívánok a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátani? ♦ Milyen legyen a tag felelőssége a gazdasági társaságon belül?
4. „Törvényben meghatározott módon létrejövő egyesülés” jelentése:
2 féle alapítás van:
o Eredeti alapítás: a gazdasági társaságnak nincs jogelődje
o Származtatott alapítás: van jogelődje a gazdasági társaságnak, ezt nevezzük
átalakulásnak, formaváltásnak. Ez az, amikor egy GT-ből kettő lesz, vagy kettőből egy, vagy fuzionálnak…
• Az eredeti alapítás:
Önkéntes akarat elhatározáson alapuló alapítás: egy személy alapít GT-t.
Amikor többen vagyunk, legalább ketten: a létesítő okirat elnevezése társasági szerződés lesz.
Mindkettőre használható a létesítő okirat elnevezése. A létesítő okiratnak vannak kötelező alaki és tartalmi elemei.
• Kötelező alaki kellékek:
Minden tagnak alá kell írnia a létesítő okiratot! (Írásbeli formához kötött szerződés. Nem feltétel, hogy a tagok egy időben egy helyen jelenjenek meg! Meghatalmazással is alá lehet írni a szerződést, meghatalmazási közokirattal. Közokirat: közjegyző készíti)
• Tartalmi elemek: Cégnév
23 Székhely
Tagok adatai
Tevékenységi kör meghatározása
Jegyzett tőkével kapcsolatos rendelkezés Képviselet
Cégjegyzés
Vezető tisztségviselőre vonatkozó adatok
Mindaz, amit a törvény az egyes gazdasági társaságok esetében kötelezően előír!!!
Pl. Bt esetében fel kell tűntetni ki a beltag és ki a kültag. Rt: részvényfajtákat meghatározni kötelező.
Kft: szavazati arány meghatározása.
Ha kész az alapító okirat, ezt elektronikus úton el kell juttatni a cégbírósághoz legkésőbb 30 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon be kell nyújtani a szükséges dokumentumokat. A cégbíróság formai és tartalmi szempontból megvizsgálja az alapító okiratot:
• Ha formai hibát talál, hiánypótlásra való felhívás nélkül elutasíthatja azt, de 8 napon belül újra elő lehet terjeszteni az okiratot elfogadásra a bejegyzési kérelmet, és ha a cégbíróság elfogadja, bejegyzésre kerül sor.
• Ha tartalmi hibát talál, hiánypótlásra adhat lehetőséget, ennek a határideje legfeljebb 45 nap lehet, újabb hiánypótlási idő adására nincs lehetőség. Azonban nem lehet egységesen kezelni a hiánypótlási időt a különböző gazdasági
társaságok esetében, hiszen pl. egy cégnév-módosítására egy Bt., Kkt. esetén elég néhány nap, Rt-nél, Nyrt-nél viszont több idő kell.
Ha a hiányok csak részlegesen, vagy nem kerülnek pótlásra, akkor a bejegyzési kérelmet
elutasítják és ezek pótlására a fellebbezésben sincs lehetőség. Ettől eltérni csak abban az esetben van lehetőség, ha a hiányok pótlására a meghatározott időn belül nem volt lehetőség.
A gazdasági társaság alapító okiratának aláírásától, ellenjegyzésétől kezdve veszi kezdetét az előtársaság intézménye, ez tart a cég bejegyzéséig, vagy a bejegyzés elutasításáig. Két
létszakasza van:
• Az ellenjegyzéstől kezdve a benyújtásig: a gazdasági társaság semmilyen tevékenységet nem folytathat
• A benyújtástól a bejegyzésig vagy elutasításig tartó idő: ettől kezdve a gazdasági társaság gazdasági tevékenységet folytathat, kivétel a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek, még akkor sem, ha rendelkeznek a szükséges engedéllyel.
Az előtársaság főszabály szerint úgy működik, mint a tényleges gazdasági társaság, egy két korlátozás kivételével:
1. A cégnévben fel kell tüntetni az előtársasági státuszt, ezt a bejegyzés után elhagyhatjuk. 2. Nem lehet módosítani a társasági szerződést, kivétel, ha a cégbíróság hiánypótlásra
hívja fel a céget. Ekkor nem csak jog, hanem kötelesség a módosítás, ha ezt
elmulasztják, a cég nem csak előtársasági státuszát veszti el, hanem bejegyzési kérelmét is elutasítják.
24
3. Az előtársaság tagjainak személyében változás nem történhet, kivétel ha valamelyik tag meghal.
4. Az előtársaság újabb gazdasági társaság alapításában nem vehet részt, mivel nem teljesen jogképes.
5. Tagkizárás iránti pert nem kezdeményezhet.
6. Nem határozhatja el a jogutód nélküli megszűnést, sem a jogutódlással történő megszűnést (átalakulást) sem.
Ha a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, az előtársaságnak be kell fejeznie
tevékenységét és rendelkeznie kell arról, hogy a hitelezőkkel milyen módon számolnak el. Ha nincsenek hitelezők, nincs probléma, és akkor sincs, ha vannak hitelezők és a társaságnak vagyona is van, akkor van probléma, ha van hitelező, de nincs, vagy csak kevés vagyon van. Hitelezővédelem: meghatározhatják, hogy a hitelező irányában ki köteles a követeléseket kielégíteni. Megnézik, hogy minden tag a gazdasági társaság részére bocsátotta-e már az általa meghatározott vagyoni betétet, és azok, akik nem adták be a vagyoni betétet, azoknak azonnal a gazdasági társaság részére kell bocsátani a vagyoni betétet. Ha ezen túlmenően vannak még kielégítetlen hitelezői igények, ekkor belép a vezető tisztségviselő korlátlan és egyetemes felelőssége, neki kell kifizetni a különbözetet.
A társasági szerződés tartalmi elemei
Cégnév:
A cégnév felépítésének vannak kötelező és fakultatív elemei.
• Kötelező: vezérszó (latin kifejezés, rövidítés, mozaikszó, ami a cégnévben az első helyen áll) és cégforma
• Fakultatív: tevékenységi kör megjelölése
Példa cégnévre: KOLIKEN Kereskedelmi Kft. (Vezérszó Tevékenységi kör Cégforma) A cégnévalkotásban 3 fő elv érvényesül:
• Cégkizárólagosság elve: A cégnévnek a Magyarországon már bejegyzett cégnevektől egyértelműen különbözni kell. Ez azt jelenti, hogy azonos nevű cégnevek nem
szerepelhetnek a cégnyilvántartásban, valamint nem csak az azonos nevűnek, de az összetévesztési, hasonló cégnevek is ide tartoznak. (az a név, ami első hallásra, látásra az átlag polgári figyelmével összetéveszthető)
• Cégvalódiság elve: A cégnév a valóságnak megfelelő adatokat, tényeket,
körülményeket tartalmazhat csak, ezzel ellentétes látszatot nem kelthet. Kivétel erre a vezérszó (pl. Fűrész Bt. nyugodtan foglalkozhat élelmiszerrel…). A cégnév nem lehet túlzó, valóságtól eltérő (pl. holdingalapításnál kizárt, mert nagy volumenű céget sejtet). • Cégszabatosság elve: A magyar helyesírás szabályainak megfelelően kell a cégnevet
írni. Rövidítés kizárólag a formában van, tehát a vezérszót, ha több szóból áll, akkor sem lehet rövidíteni, és tevékenységet sem. Abban az esetben, ha a vezérszó értelmes idegen nyelvű szó, akkor az idegen nyelv helyesírásának megfelelően kell írni.
A tulajdonos neve feltüntethető, valamint a történelem kiemelkedő alakjainak nevét pl. Hitlert, Mussolinit nem, de mondjuk, Hunyadi Mátyást is fel lehet venni.
25
Állami, nemzeti jelzőnél csak akkor lehet szerepeltetni ezeket a jelzőket, ha az állam többségi tulajdonosa ennek a társaságnak.
A non-profit jelzőt mindenféleképp fel kell tüntetni a cégnévben!
A cégnév egy „beszélő név”, elárulja, hogy milyen létszakaszban van a gazdasági társaság. (pl. Grill Bt. f.a.: felszámolás alatt)
Székhely:
A székhely a gazdasági társaság levelezési címe, egy adminisztratív hely, melynek feladata a levelek iratok átvétele, rendezése, tartása. A székhely lehet a központi ügyintézés helye is, ahol a gazdasági társaság tagjai évente legalább egyszer összeülnek, megvitatják az elmúlt gazdasági év eseményeit, meghozzák az ügydöntő határozatokat. Lehetőség van arra, hogy a társasági
szerződés kettéválassza az adminisztrációs központot és a központi ügyintézés helyét. A cég a székhelyét köteles cégtáblával megjelölni, ha ennek nem tesz eleget, a cégbíróság szankciót is alkalmazhat ellene a törvényességi felügyeleti eljárás keretein belül.
A székhelyen kívül létezik még két másik hely, ezek a következők:
• Telephely: a székhellyel megegyező közigazgatási egységben van, de érdemi
ügyintézésre nem kerül sor, a gazdasági társaság tényleges tevékenységét folytatja itt. • Fióktelep: olyan speciális telephely, amely más közigazgatási egységben van, mint a
székhely. adminisztratív tevékenység nem folyik, csak tényleges munkavégzés.
Ami közös mindháromban: a cégnek igazolnia kell a cégbíróság részére, hogy ezeket a helyeket jogszerűen használja. Nem feltétel, hogy a gazdasági társaság tulajdonában legyen, bérelheti is, csak jogszerűen kell használnia.
Tagokra vonatkozó adatok:
• Természetes személyek esetén fel kell tüntetni: tagok neve, lakcíme, születési helye, ideje, anyja neve
• Nem természetes személyek esetén fel kell tüntetni: cégnév, székhely, cégjegyzékszám • Külföldi tagok esetén kézbesítési megbízottat kell választani, nevét és lakcímét a
létesítő okiratban fel kell tüntetni. Feladata: a külföldi részére érkező küldemények átvétele, és ezek a külföldi részére történő haladéktalan továbbítása, de ezen feladata csak a gazdasági társasággal kapcsolatos küldeményekre terjed ki. A megbízás történhet díjazás ellenében vagy önkéntesen.
Képviseli-e a kézbesítési megbízott a tagot? Önmagában nem jogosítja fel a személyt, hogy a külföldi nevében és képviseletében érvényes jognyilatkozatot tegyen és fogadjon el, de külön meghatalmazás ellenében végezhet ilyen jellegű tevékenységet.
A külföldi jogi személyeknek hitelt érdemlően nyilatkozni kell, hogy nyilvántartásba vették a külföldi törvények alapján a céget, a bejegyző végzést eredetiben csatolni kell, valamint ennek hiteles fordítását (OFI-országos fordító és hitelesítő iroda vagy jogi lektorátusok).
Tevékenységi kör:
Meg kell jelölni az alapító okiratban, legalább egyféle tevékenységet folytatnia kell a gazdasági társaságnak.
26
Jegyzett tőke:
Az alapító okiratban fel kell tüntetni mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, valamint a tagok közti megosztást.
A vagyon ahhoz szükséges, hogy a gazdasági társaság meg tudja kezdeni az alapító okiratban foglalt tevékenységét, valamint kielégítsék a hitelezők igényeit is.
• A jegyzett tőke mértéke:
Kkt-nél, Bt-nél nincs alsó határ Kft-nél 500.000 Ft
Zrt-nél 5.000.000 Ft Nyrt-nél 20.000.000 Ft
• Teljesítés módja: azt jelenti, hogy hogyan kell teljesíteni a vagyoni betétet, ennek két formája van, a készpénzbetét, és a nem készpénzbetét (apport)
Készpénz: szinte minden esetben megtalálható a jegyzett tőkében
Apport: nem mindig jelenik meg. Lehet dolog, illetve vagyoni értékű jog, vagy szellemi alkotáshoz fűződő jog, valamint a kötelezett által elismert követelés, vagy olyan követelés, melyet bírósági határozat tartalmaz.
Dolognál és jognál meghatározza a jogalkotó, hogy forgalomképesnek kell lennie és vagyoni értékkel kell hogy bírjon (konjunktív - a kettő egymást feltételezi). Ha ezek nem teljesülnek, az apport nem felel meg az előírásoknak.
› Szellemi tulajdonok részben apportálhatók, mert a polgári törvénykönyv szerint dolgok, és jogok is kapcsolódnak hozzájuk.
› A legtipikusabb apportálható jog a bérleti jog, tulajdonjog, hasznosítási jog. › Dolgok: lehet ingó és ingatlan is, tulajdoni lappal kell igazolni, hogy az
apportáló rendelkezik az ingatlan átruházásához szükséges tulajdonjoggal. Az apport értékét meghatározhatja: az apportáló tag (mert ő ismeri az apport
forgalmi értékét), könyvvizsgáló (de ez költséges), vagy egyéb szakértő, szakember.
Ha az apport értékét magasabb értékben állapítja meg az, aki megállapítja az értékét, mint annak tényleges szolgáltatáskori forgalmi értéke, akkor ő ezért felelősséggel tartozik, mégpedig a szolgáltatástól számított 5 évig (felülértékelés tilalma). Az alulértékeléshez a társasági jog semmilyen szankciót nem fűz, azonban valótlan érték megállapítása tényállás címén bünteti az állami- és az önkormányzati vállalatoknál az alulértékelést is. A nem hiteles értékelés megtévesztheti a hitelezőket.
Aki apportot szolgáltat, a felülértékelés megsértéséért 5 éven tartozik
felelősséggel a gazdasági társaság irányában, ez követeléssel léphet fel a taggal szemben és kérheti a tényleges érték meghatározását a hitelezőtől. A hitelezőnek nincs ilyen joga, nem követelhet, és nem kötelezheti a gazdasági társaságot, hogy fizessen, ugyanis a hitelezővel a gazdasági társaság áll jogi kapcsolatban, nem az apportot szolgáltató tag.
Az 5 év nem jogvesztő, ez azt jelenti, hogy 5 évig a tagnak kötelező gondoskodnia arról, hogy az apport értéke a szolgáltatás kezdetekor a megadott értéket
27
Ha a tag a társasági szerződésben foglalt vagyoni betétjét nem teljesíti, akkor a vezető
tisztségviselő írásban felhívja a mulasztó tagot és felhívja arra, hogy a társasági szerződésben vállalt kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget, legkésőbb 30 napon belül.
Ebben a felszólításban szerepel egy figyelmeztetés is: abban az esetben, ha a tag ezt a 30 napos határidőt elmulasztja, a 31. napon a tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Ha a gazdasági társaság mereven ragaszkodik a gazdasági törvénykönyv rendelkezéseihez, akkor nincs lehetőség fellebbezésre, vagy késedelemre. El lehet ettől a rendelkezéstől térni például kisebb cégek (Kkt., Bt.), vagy családi vállalkozás esetén
Képviselet
Képviselő az, aki jogosult a gazdasági társaságot hatóságok, harmadik személy előtt képviselni. Főszabály szerint erre a vezető tisztségviselő önállóan jogosult. Emellett a munkavállalók is elláthatják a képviseletet (általában két fő), valamint a fentieken túlmenően a cégvezető is jogosult.
A cégvezető egy speciális helyzetben levő munkavállaló, aki megfelel a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek és kizáró okoknak.
Cégjegyzés:
A cégjegyzés a képviseletnek a részjogosítványát jelenti, azért részjogosítvány, mert az írásbeli képviselet a cégjegyzés. A vezető tisztségviselő, a munkavállaló, és a cégvezető azok, akik a cég írásbeli képviseletére jogosultak.
A cégjegyzésnek két formája van:
• Önálló cégjegyzés: egy vezető tisztségviselő, vagy egy cégjegyzésre jogosult személy, vagy két vagy több jogosult végzik, akik egymástól függetlenül teljes mértékben jogosultak a gazdasági társaság írásbeli képviseletére .
• Együttes cégjegyzési mód: a cégjegyzésre jogosult aláírása mellett egy másik cégjegyzésre jogosult aláírására is szükség van. Ez a két aláírás időben eltérhet egymástól, de mindkettő szükséges.
Gyakorlatban megnyilvánuló intézményei a cégjegyzésnek:
• Aláírási címpéldány: lényege, hogy közjegyző készíti és hitelesíti a cégjegyzésre jogosult aláírását
• Aláírásminta: az aláírási címpéldány rokon intézménye, amely tartalmában ugyanaz, mint a címpéldány, csak ügyvéd vagy jogtanácsos készíti.
Közös szabály: kérdéses az, hogy lehet-e korlátozni a képviseletet, a cégjegyzési jogot, valamint érvényes-e az a társasági szerződés azon rendelkezése, amely korlátok közé iktatja a vezető tisztségviselő/jogosult képviseleti jogait?
Természetesen lehet ilyen jellegű korlátozásokat tenni, azonban ezek harmadik személlyel szemben hatálytalanok lesznek.
Ha jogszabálysértés/szerződésszegés történik, kártérítési igényt lehet benyújtani, de ez nem teremt kártérítési alapot önmagában, a kárt először igazolni is kell. Viszont: a vezető
tisztségviselőt indoklás nélkül vissza lehet hívni a kártérítés mellett vagy helyett.
