2
2
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
7
7
7
7
..
..
m
m
m
m
á
á
á
á
r
r
r
r
c
c
c
c
ii
ii
u
u
u
u
s
s
s
s
X
X
X
X
V
V
V
V
II
II
II
II
..
..
é
é
é
é
v
v
v
v
ff
ff
o
o
o
o
ll
ll
y
y
y
y
a
a
a
a
m
m
m
m
3
3
3
3
..
..
s
s
s
s
z
z
z
z
á
á
á
á
m
m
m
m
Á
Á
Á
Á
r
r
r
r
a
a
a
a
::
::
2
2
2
2
0
0
0
0
k
k
k
k
o
o
o
o
r
r
r
r
o
o
o
o
n
n
n
n
a
a
a
a
E
E
E
E
ll
ll
ő
ő
ő
ő
ff
ff
ii
ii
z
z
z
z
e
e
e
e
tt
tt
ő
ő
ő
ő
k
k
k
k
n
n
n
n
e
e
e
e
k
k
k
k
::
::
1
1
1
1
7
7
7
7
k
k
k
k
o
o
o
o
r
r
r
r
o
o
o
o
n
n
n
n
a
a
a
a
3Ú
Ú
Ú
Ú
jj
jj
m
m
m
m
ó
ó
ó
ó
d
d
d
d
s
s
s
s
z
z
z
z
e
e
e
e
rr
rr
e
e
e
e
k
k
k
k
a
a
a
a
ff
ff
ű
ű
ű
ű
s
s
s
s
z
z
z
z
e
e
e
e
rr
rr
p
p
p
p
a
a
a
a
p
p
p
p
rr
rr
ii
ii
k
k
k
k
a
a
a
a
tt
tt
e
e
e
e
rr
rr
m
m
m
m
e
e
e
e
s
s
s
s
z
z
z
z
tt
tt
é
é
é
é
s
s
s
s
é
é
é
é
b
b
b
b
e
e
e
e
n
n
n
n
A
A
A
A
z
z
z
z
ő
ő
ő
ő
s
s
s
s
z
z
z
z
ii
ii
b
b
b
b
a
a
a
a
rr
rr
a
a
a
a
c
c
c
c
k
k
k
k
é
é
é
é
s
s
s
s
a
a
a
a
n
n
n
n
e
e
e
e
k
k
k
k
tt
tt
a
a
a
a
rr
rr
ii
ii
n
n
n
n
k
k
k
k
á
á
á
á
rr
rr
o
o
o
o
s
s
s
s
íí
íí
tt
tt
ó
ó
ó
ó
ii
ii
A
A
A
A
s
s
s
s
ii
ii
k
k
k
k
e
e
e
e
rr
rr
e
e
e
e
s
s
s
s
rr
rr
e
e
e
e
p
p
p
p
c
c
c
c
e
e
e
e
tt
tt
e
e
e
e
rr
rr
m
m
m
m
e
e
e
e
s
s
s
s
z
z
z
z
tt
tt
é
é
é
é
s
s
s
s
a
a
a
a
ll
ll
a
a
a
a
p
p
p
p
jj
jj
a
a
a
a
ii
ii
Tartalom
Jó Gazda 2007/3
3
A korai borsó
4
A termő őszibarack metszése 4
Az őszibarackot
tavasszal ültessük
5
Új lehetőségek
és kihívások előtt
6
Házi kertek vetésterve
biodinamikus módon
7
Új módszerek a fűszerpaprika
termesztésében 8
Benedekfű 10
A szép gyep és a gyönyörű
virágok megfelelő tápanyagel−
látást igényelnek
11
Gyümölcs− és
zöldségpiaci reform
12
A szeder, a ribizke, a köszméte
és a feketebodza metszése 14
A gyümölcsfák metszése
15
Az őszibarack és a nektarin
károsítói és védekezési terve 16
Növényvédelem márciusban 18
A poszméhek haszna a papri−
kában, dinnyében, eperben 20
Integrált növényvédelem
21
A tápanyag−utánpótlásról
22
Nemzeti kiegészítő
támogatások 24
Milyen gyorsan hat
a nitrogénműtrágya?
24
A tápanyag−gazdálkodás
tervezése 25
A sikeres repcetermesztés
alapjai 26
Tavaszi gyomirtás
a gabonafélékben
27
Az akác jelentősége
és fájának hasznosítása
28
Több mint kétszáz kiállító
a budapesti
AGRO+MASHEXPO−n 29
Edénykertészet 30
Díszkertészet márciusban
31
Séta a természetben
32
Ne kezeljük le a bőrlevelet! 33
A jeneszter
33
A megfelelő szaporítóanyag
rendelkezésre áll
34
A belső virágporszedők
felépítése és használata
36
Vadászterületek
szőrmés kártevői
37
A címlapon Szilvássy László felvétele
A
A
A
Időszerű − Hirdetés
4
Jó Gazda 2007/3Március
K
OS
hava
III. 21−IV. 20.
KIT KÖSZÖNTSÜNK
1
Csütörtök
Albin
2
Péntek
Lujza
3
Szombat
Kornélia
4
Vasárnap
Kázmér
5
Hétfő
Adorján, Adrián
6
Kedd
Leonóra
7
Szerda
Tamás
8
Csütörtök
Zoltán
9
Péntek
Franciska
10 Szombat
Ildikó
11 Vasárnap
Szilárd
12 Hétfő
Gergely
13 Kedd
Krisztián
14 Szerda
Matild
15 Csütörtök
Kristóf
Magyar nemzeti ünnep
16 Péntek
Henrietta
17 Szombat
Gertrúd
18 Vasárnap
Sándor, Ede
19 Hétfő
József
20 Kedd
Klaudia
21 Szerda
Benedek
22 Csütörtök
Beáta, Izolda
23 Péntek
Emőke
24 Szombat
Gábor
25 Vasárnap
Irén, Irisz
26 Hétfő
Emánuel
27 Kedd
Hajnalka
28 Szerda
Gedeon
29 Csütörtök
Auguszta
30 Péntek
Zalán
31 Szombat
Árpád
GaP−3/03040 01 Košice
Staničná 7
tel.: 055/625 3288
mobil:
0905/625 328
0905/221 859
FÁTYOLFÓLIA
A növénynek és
a termelőnek
egyaránt
biztonság.
1,5 3,4 4,0 5,5 6,75 8,5 10,5 12,75 13,6 16,0E−mail: netkanetextilie@pobox.sk
Méretek (szélesség m−ben)Választható hosszúságban! 10,5 m−től erősített szélekkel!
A korai borsó
A zöldségfélék közül szabadföldbe a borsó vethető legkorábban, akár már feb− ruár végén, március elején a földbe kerül− het. Az igényesebb vetőborsót kissé ké− sőbb vetjük. A sorok távolsága 12–24 cm, az alacsony növésű fajtákat sűrűbben a ma− gasakat ritkábban vetjük. A vetés mélysége általában 6–8 cm. Vetés után ügyeljünk ar− ra, hogy a talaj felszínén ne maradjanak el− vetetlen magok, mert odavonzzák a mada− rakat, és azok a földből is kiszedik a szeme− ket, így komoly kárt okozhatnak.A borsónak nálunk három típusát kü− lönböztetjük meg: a kifejtőborsó általában rövid tenyészidejű, korai termesztésre al− kalmas, a velőborsó hosszabb tenyészidejű, később érik, éretlen zöld állapotban fo− gyasztjuk, a cukorborsó jellegzetessége, hogy a hüvelye is fogyasztható.
A borsó a talajban nem válogat, legin− kább a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Hidegtűrő, már 3−4 oC−on is csírázik. A kikelt növé− nyek a mínusz 4−5 o
C fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, később újra kihajtanak és tovább fejlődnek. A nagy me−
leget azonban – különösen ha szárazsággal is párosul – nem bírják.
Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. A kikelt vetés talaját mielőbb kapáljuk meg, tartós szárazság esetén öntözni kell. A hüvelyek szedését akkor kezdjük, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, kellemes za− matúak. A magasabb növésű fajtákat aján− lott támasz mellett termeszteni. A nálunk legismertebb fajták: Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lumír, Mojmír, Superior. (mik)
A termő őszibarack metszése
A szakszerűen metszett őszibarack fa a kezdő kertész számára siralmas képet nyújt. De ne ijedjünk meg tőle, mert csak az erélyes metszés segít bennünket abban, hogy meg− akadályozzuk a fák felkopaszodását. Először a vázágak csúcsán levő vezérvesszőt vágjuk vissza egyharmadára, úgy, hogy a csúcsrügy külső állású legyen. Az erős vesszőket felvált− va, hosszabb termővesszőnek, illetve rövidebb ugarvesszőnek hagyjuk meg. A vékony, termőrügyben végződő ágakat ne vágjuk vissza, ezek a termés kinevelése után úgyis le− száradnak. A túl sűrűn álló, vagy száraz, betegnek látszó vesszőket tőből távolítsuk el.
Időszerű − Hirdetés
Minőségi szőlőoltványok és gyümölcsfák eladók Muzslán. Tel.: 0905 962608, 0903 683359
Ga−1/1−3
Nyolchetes piros Isabrown tojójércék megrendelhetők. 70 Sk/db, áprilistól bárhová ingye− nesen házhoz szállítom.
Tel.: 0905 909 503. Ga−2/2−3
Megrendelhetők nagytestű 7 hetes brojlerpulykák májusra és júniusra. Ingyenes házhoz szállí− tással. Tel.: 0905/286 397 Ga− 3/3−4
Nagyvirágú krizantémpalánta és szabadföldi paprikapalánta megrendelhető.
Cím: Pontyos István, Cserhát 7, tel.: 0902/302 742, 0914/224 677,
035/7782 108 Ga−4/3−6
Apróhirdetés
A heti műsoridő jelenleg 56 óra. Minden nap 12 órától 20 óráig köz− vetít, középhullámon Pozsonyban az 1017−es, Nyugat−Szlovákiában egy új, az 1098−as, Rimaszombat körzetében az 567−es frekvencián. Kelet−Szlovákiában a 702−es és a 927−es középhullámú frekvencián, illetve az adás az interneten is hall− ható: www.radiopatria.sk címen.
GaP−4/03
Jó Gazda 2007/3
5
A gyümölcsfacsemeték kiültetése ál−talában az őszi hónapokban ajánlott − ki− véve az őszibarackot és a diót. Ezt első− sorban az őszibarack biológiája indokol− ja. Az őszibarackfák ugyanis a vegetáci− ós időszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak, ezért ha ősszel ültetjük őket, akkor a gyökérsebeik a tél folyamán (már 8 foknál alacsonyabb hő− mérsékleten) nem megfelelően gyógyul− nak be, keményebb tél után megtörtén− het, hogy a fa tavasszal ki sem hajt.
A tavaszi ültetést is csak a fagyok el− múltával, a föld kiszáradása után, de még a rügyfakadás előtt ajánlott elvégez− ni. Az ültetés előtt, a gyökereket meg kell metszeni, de a vékony hajszál− gyökerteket egyáltalán ne vágjuk vissza. Az ültetőgödör mélysége legalább 60 cm legyen. Ügyeljünk a pépesítésre is,
az iszaposított pépbe valamilyen fertőt− lenítőszert (Basudin, Orthocid) is kever− hetünk. A tavasszal ültetett fákat rend− szeresen öntözzük.
Az őszibarack alanyválasztásánál ve− gyük figyelembe a talaj tulajdonságait. Meszes talajokra a keserűmandula−ala− nyon álló csemeték a legmegfelelőbbek, ahol a talaj mésztartalma átlagos szintű, ott az őszibarck−alanyú oltványok alkal− masak. Kedvezőek a tapasztalatok a szil− vaalanyú oltványokkal is.
A szőlő metszése
A szőlő téli és tavaszi metszésének is megvannak az előnyei. A korai metszés előnye, hogy a szőlő tavasszal korábban fakad, így hosszabb tenyészidő áll a ren− delkezésére, viszont erősebb fagyok ese− tén a vesszők fagykárt szenvedhetnek. A gyakorlat szerint télen általában a kevés− bé érzékeny fajtákat ajánlott metszeni (Olaszrizling, Burgundi, Leányka, Szent− lőrinci), az érzékenyebb fajták metszését (Ezerjó, Müller) inkább később végezzük. A termőkaron hagyott rügyek száma a tőke terhelését jelenti, ez függ az alany− tól, a tőke erősségétől, a termesztés cél− jától. Ha minőségre törekszünk, akkor kisebb a terhelés, ha nagyobb hozamot szeretnénk elérni, akkor több rügyet ha− gyunk meg. Arra viszont ügyelni kell, nehogy rendszeresen túlterheljük a tő− két, mert az legyengüléséz és pusztulásá− hoz vezet. A háztáji szőlőben négyzet− méterenként 10−18 rügyes terhelést al− kalmaznak, a nagy fürtű bőtermő fajták− nál 10−14 rügyet, az apróbb fürtöknél 14−18 rügyet hagynak meg. (miklós)
Az őszibarackot tavasszal ültessük
Interjú
6
Jó Gazda 2007/3
Az előző néhány évben a szlo− vákiai zöldségtermesztés meglehe− tősen mostoha viszonyok között próbálta meg felvenni a versenyt a szabaddá tett zöldségpiac kihívása− ival, a nagy nyomás szinte megtize− delte a hazai zöldségtermesztők so− rait. Az idei év elején közzétett új információk alapján azonban ko− moly változások várhatók az ága− zatban, az unión belül a zöldségpi− ac szabályozási rendszerének meg− változtatására készülnek, a hazai támogatási rendszerben szintén lé− nyeges módosításokat terveznek a zöldségtermesztők javára…
− Tény és való, hogy a hazai zöldség− termesztésben az előző időszakban meg− lehetősen kedvezőtlen kiindulási és támo− gatási feltételek között kellett állni a ver− senyt nemcsak a belső piacon, hanem immár az uniós versenytársakkal szem− ben is. Egyelőre úgy tűnik, hogy az elkö− vetkező időszakra nézve már vannak bi− zonyos kedvező jelek, amiket természete− sen a termelőknek a lehető legnagyobb mértékben ki kell majd használniuk. Gondolok itt elsősorban a hazai támoga− tási rendszerben a zöldségtermelőknek szánt kiegészítő támogatásra, ami az elő− készületben levő vidékfejlesztési tervben szerepel, ehhez azonban már most fel kell készülni megfelelő projektekkel, az integrált termesztési módszerek beveze− tésével, a termelői−értékesítő szervezetek tevékenységének felfuttatásával. A lehe− tőségekről és pályázatokra való felkészü− lésről a tagjainkat is részletesen tájékoz− tatni fogjuk. Úgy tűnik, hogy a szaktárca vezetése is elfogad bennünket partner− nek, kikérik a véleményünket egyes kér− désekben, reméljük az együttműködést továbbra is kamatoztatni tudjuk majd az egész ágazat érdekében.
Milyen konkrét lépéseket ter− veznek a zöldségtermesztés feltét− eleinek javítása érdekében?
− A hazai termelők egyik nagy problé− mája a megtermelt zöldség elfogadható áron történő értékesítése. Tudatosítjuk, hogy az üzletláncok megszorító üzletpo− litikája ellen csak összefogva lehet ered− ményesen harcolni, ugyanakkor azt is szorgalmazzuk, hogy az állami minőség−
ellenőrző szervek fokozottabban ügyelje− nek az üzletekben megjelenő zöldség mi− nőségére is. Meggyőződésem, hogy ha a pultokról sikerül hatékony ellenőrzések− kel kiszorítani a máshonnan behozott ol− csó és gyenge, sokszor elfogadhatatlan minőségű árut, akkor a mi termékeink előtt is megnyílhat az út, persze csak ak− kor, ha azok is megfelelő minőségűek lesznek. Bízom benne, hogy a mi terme− lőink fognak tudni élni a lehetőségekkel, s ezért nagyobb figyelmet kell majd szen− telni a saját termékeink piaci bevezetésé− nek, az eredetvédelemnek, hogy igazolni tudjuk, itthoni, megbízható termesztési és környezeti feltételek között létreho− zott termékeket kínálunk.
A zöldségtermesztés gazdasá− gossága még mindig nagyban függ a kézi munkaerőtől. Újabban egyre több a hír arról, hogy már a mi tér− ségünkben sincs elegendő munka− erő erre a tevékenységre…
– Ezt a problémát a nagyobb zöldség− termelők már most érzékelik. Egyszerűen gond megfelelő létszámú munkacsopor− tot kialakítani, és azt megtartani, mivel a munkaerőpiacon kialakult helyzet nyo− mán annak, aki dolgozni akar, ma már több választási lehetősége van. És valljuk be, a kinti, földeken végzett munka nem tartozik kifejezetten a közkedvelt munka− végzések közé. Ez várhatóan magával vonja majd a fizetések további emelését, sőt, a nagyobb termelők úgy tűnik, kény− telenek lesznek vendégmunkásokat is al− kalmazni. Ehhez ma már szálláshelyek ki− alakítására is szükség lesz, ami tovább drágítja majd a termelést. Úgy vélem, ezeknek a tényezőknek a jövőben meg kell majd jelenniük a zöldség árában is. Másik kérdés az alkalmi munkaerő alkal− mazásának jogi szabályozása. Ezt a kér− dést már régebben feszegetjük, reméljük sikerül elfogadható megoldást kínálnunk a kormányzat számára is.
Az ágazati termelők számára ugyancsak fontos kérdés a megfe− lelő termesztési feltételek, s ennek keretében az öntözés lehetőségé− nek biztosítása. Az előző időszak− hoz viszonyítva a tárcavezetés most újabb koncepcióval állt elő…
– Nyilvánvaló, hogy az országban ki− épített mintegy 300 ezer hektárnyi öntö− zőhálózat további működtetése, illetve a működtetés jogi és anyagi feltételeinek megteremtése a termelők elemi érdeke. A helyzet most úgy áll, hogy a miniszté− rium javaslata alapján a termelők vagy a működtetők 1 korona szimbolikus bérleti díjért bérbe vehetik a területükön levő öntözőberendezéseket, miközben a fenntartás és a működtetés költségeit maguknak kell majd állniuk. A szerződé− sek 15 évre szólnak, a tárcavezetés elv− ben megígérte, hogy a berendezések tu− lajdonjogi rendezése is elfogadható lesz a számára. A most zajló tárgyalásokon azt is szeretnénk elérni, hogy azok akik vállalják a feltételeket, bérbe veszik és működtetni fogják ezeket a berendezése− ket, az induláshoz ún. üzemeltetési cso− magban kapjanak valamilyen segítséget, támogatást.
Mire összpontosít a zöldségter− mesztők érdekvédelmi szervezete az elkövetkező időszakban?
− Szeretnénk elérni, hogy az ígéretesen alakuló kapcsolattartás a szakminisztéri− ummal továbbra is folyamatos maradjon, ugyanakkor egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a regionális kamarákkal va− ló együttműködésnek is. A külföldi ta− pasztalatok és vélemények cseréjének úgyszintén teret adunk, ugyanakkor tag− jaink pontos, naprakész tájékoztatása és szakmai információkkal való ellátása ér− dekében szeretnénk elérni, hogy szerve− zetünk nyitrai központja információs centrumként is működjön, ahol a szakfő− iskola és az érsekújvári növénytermeszté− si kutatóintézet szakembereivel együtt− működve adnánk válaszokat a termelők által felvetett időszerű kérdésekre.
Köszönöm a tájékoztatást. (szilvássy)
Új lehetőségek és kihívások előtt
Márciusi lapszámunk megjelenésének időpontjában, február végén
tartja Nyitrán a Szlovákiai Zöldségtermelők Uniója hagyományos
évadnyitó rendezvényét, amelyen a szervezeti élet időszerű kérdé−
seinek megvitatása mellett szakmai ismeretterjesztő előadások is
elhangzanak ismert hazai és külföldi szakemberektől. Horváth Pé−
tert, a Szlovákiai Zöldségtermelők Uniójának elnökét ennek kap−
csán a hazai ágazat előtt álló lehetőségekről és a kihasználásuk
módozatairól kérdeztük.
Kertészet − hirdetés
Jó Gazda 2007/3
7
Napjainkban sokan hirdetik a
természetszerű gazdálkodás,
kertészkedés előnyeit, sőt sür−
gősségét. A biokertekben nem
a vegyszerek feltétlen száműze−
téséről van szó, csupán arról,
hogy ne éljünk fölösleges mér−
gekkel és ajzószerekkel. Ennek
érdekében készítsük el házi ker−
tünk vetéstervét ún.
„biodinamikus“ módon.
Jó, ha feljegyezzük házi kertünk el−
múlt két−három évének termelési ta−
pasztalatait. Így tudni fogjuk azt, hogy
miből mennyi termett ágyásainkban.
Vannak növények, melyek igen jól tű−
rik a "monokultúrát", ilyen pl. a cseme−
gekukorica, a paradicsom. Más növé−
nyek, mint pl. a borsó, bokorbab, a
cékla, a petrezselyem és a legtöbb ká−
posztaféle gyenge és beteg lesz, ha az
egymás utáni években többször ugyan−
arra a helyre kerül. Szakemberek ezt
az állapotot "talajuntság" néven emle−
getik, mely ellen jól átgondolt vetés−
tervvel védekezhetünk.
Érdemes megnézni azt, hogy mi te−
lel át kertünkben. Az ágyásokban to−
vábbra is ott lehet hagyni a téli sarja−
dékhagymát, a petrezselymet, a kel−
bimbót, a fodroskelt, a spenótot és az
őszi salátát. Ezeket ajánlatos még ta−
vasszal meghagyni, növekedjenek to−
vább egy−két hónapig. Utánuk még
bátran vethetünk késői növényeket,
tököt, babot, de palántázhatunk papri−
kát és paradicsomot is.
Jó, ha ismerjük az elmúlt évi tapasz−
talatok alapján azt, hogy mennyi és mi−
lyen termésekre számíthatunk. Mivel a
beállított biodinamikus kertekben sem−
milyen vegyszert nem alkalmazunk,
fontos, hogy olyan zöldségeket ves−
sünk, amelyek az adott kertben jól dísz−
lenek és szépen fejlődnek. Néhány év
múlva kialakul az a növényegyüttes,
amely az adott viszonyok között a leg−
biztonságosabban termeszthető.
Jó gyakorlattá vált, ha veteményes−
kertünket szakaszokra osztjuk, így job−
ban áttekinthető. Lehetőleg a vetési
naptár szerint ültessünk, ezáltal az egy−
szerre művelhető növények kerülnek
egy szakaszba. Így lesz pl. egy "levél"
szakaszunk, melyben megtalálható a
spenót, a saláta, a káposztafélék, de
ide sorolható a karalábé is, melynek
megvastagodott szárát fogyasztjuk.
Lesz egy "termés" szakaszunk is,
melybe a bab, a borsó, a tök, az ubor−
ka, a paradicsom, a paprika, stb. ke−
rül. Végül tervezzünk egy "gyökér" sza−
kaszt, ahová a sárgarépát, retket, cék−
lát és a petrezselymet tesszük. Ahol a
család számára burgonyát is termeszte−
nek, ott vegyük nagyobbra ezt a terüle−
tet. Újabban hallani már "négyes" sza−
kaszról is, ahol elsősorban egy éves vá−
góvirágok termesztését végzik, de nem
ritka a mézelő facélia, sőt a karfiol
vagy akár a brokkoli sem. A szakaszok
váltásával növényeink tápanyagfelvéte−
le – fejlődése is – kedvezőbbre fordul.
A biodinamikus kertekben minden
évben használjunk komposztot. Az
ágyások szélére egyéves fűszernövé−
nyekből szegélyt is készíthetünk. Meg−
figyeléseink szerint az erős illatú virá−
gok, védelmet jelentenek a különböző
szívó−rágó kártevők ellen.
Így a sokat emlegetett jelmondat,
hogy „vissza a természethez“ nem a ci−
vilizáció vívmányainak a felrúgását je−
lenti. Éppen ellenkezőleg, tudjuk−e,
akarjuk−e okosan felhasználni az e té−
ren elért tudományos eredményeket.
Dr. László László
Házi kertek vetésterve biodinamikus módon
8
Jó Gazda 2007/3Zöldségtermesztés
A fűszerpaprika Magyarországon és a kör− nyező országokban, így Szlovákiában is fontos gazdasági növény, sok család meg− élhetési forrását jelenti. Táplálkozásban be− töltött szerepénél fogva a magyaros kony− ha nélkülözhetetlen fűszere. Az elmúlt években és évtizedekben méltán vált híres− sé, hiszen a Kárpát−medence száraz konti− nentális klímája, sajátos ökológiai viszonyai között – talaj, mikroklíma – a fűszerpaprika minősége és a belőle készült őrlemény a vi− lágon a legjobb. A fűszerpaprika őrlemény az illatok, ízek, aromák együttese, gazdag vitaminforrás, az illóolajok, cukrok, ásványi anyagok tárháza. Nincs más fűszer a vilá− gon, amely az emberi szervezet számára igen fontos bioaktív anyagokat együttesen magában hordozza, csak a fűszerpaprika.
A termelés és fogyasztás az utóbbi 10− 15 évben jelentős átalakuláson ment ke− resztül Európában. A nemzetközi és hazai piacokon bekövetkezett kedvezőtlen ár− helyzet a fűszerpaprika számára − mely ko− rábban kedvező nemzetközi árpozíciót ví− vott ki − nem várt helyzetet teremtett. Ez tovább romlott az állami szerepvállalás (tá− mogatás) csökkenésével, valamint az im− port paprika behozatalával összefüggő élel− miszerbiztonsági problémákkal is. A fenn− álló helyzet a termelő és feldolgozó kap− csolatrendszerben feszültséget idézett elő, melyhez hozzájárultak az évjárat valamint az agrotechnikai hiányosságok által bekö− vetkezett termésingadozás miatti piaci ke− reslet−kínálati viszonyok, a kialakult szélső− séges áringadozások is. A termőterület nagysága soha nem látott mélypontra csökkent.
Az ágazatra jellemző a termesztési költ− ségek növekedése, az átvételi árak folya− matos csökkenése vagy szinten tartása. A feldolgozó nem tudja a termelők által el− várt, részükre a tisztes eredmény elérését biztosító árat fizetni, melyet végterméké− ben nem tud érvényesíteni. A termelő a bi− ológiai alapokban rejlő genetikai potenciált csak részben vagy alacsony szinten tudja realizálni, tőke és infrastrukturális feltétel− rendszer hiányában. Jobb minőséget kell produkálni új fajták, technológiák beveze− tésével és élni kell az utóérlelés, valamint feldolgozás minőségjavító módszereivel.
A Fűszerpaprika Kutató−Fejlesztő Kht. fennállása óta mindenkor meghatározó szerepet töltött be a fűszerpaprika ágazat fejlesztésében. A kalocsai székhelyű társa− ság, mely ma is a világon egyedülállóan csak fűszerpaprika kutatás−fejlesztéssel fog− lalkozik a kalocsai és szegedi kutatóhelye− ken, eredményeivel hozzájárult a fűszer− paprika hazai és nemzetközi elismertségé− hez. Eddig mintegy 24 államilag minősített fajtát állított elő az intézmény, melyből 12− 15 fajta képviseli a magyarországi fűszer− paprika termőterületet. Ez jelzi a termelők és feldolgozók bizalmát e fajtákkal szem− ben, egyben a kutatómunka eredményes− ségét is bizonyítja. A Fűszerpaprika Kht. a biológiai alapok, valamint a technológiai fejlesztés eredményeivel közvetlenül a ter− melés hatékonyságnövelését segíti, azon− ban közvetetten a feldolgozás és fogyasztás érdekeit is szolgálja.
A széles fajtaválaszték a korszerű bioló− giai alapok a termelői, feldolgozó igénye− ket magas szinten elégítik ki. Az elmúlt év−
tizedben rezisztencianemesítési program keretében előállított baktériummal szembe− ni rezisztenciával rendelkező fajták a ter− méshozam, termésbiztonság és termésmi− nőség, a hatékony termesztés, környezet− védelem és élelmiszerbiztonság növelés, összességében a termelés−fejlesztés fontos tényezői.
E fajták legfőbb értéke, hogy baktérium− mal szemben tünetmentesek, a lombozat és a virág egészséges marad, ezáltal a leg− első virágokból képződő termések korai érésűek és jó minőségűek lesznek. A jó mi− nőség biztosítása mellett kedvező hatással vannak a terméshozamra és a termésbiz− tonságra is. Az érzékeny fajtáknál a fertő− zés következtében a lombozat és a virág je− lentős mértékben sérül, a növények rege− nerálódása 1−2 hetes tenyészidő kitolódást, késői érést okoz, ezáltal minőségcsökkenés áll elő. Tapasztalataink szerint a növényvé− delem elhagyásával vagy minimalizálásával a termelési költség mintegy 10−15 %−kal csökkenthető, mellyel jelentős költségmeg− takarítás, gazdaságos és környezetbarát termesztés valósítható meg.
Az intézet által előállított fajták közül több fajta bizonyította kiváló termesztési és beltartalmi értékét a szlovákiai termesztő körzetekben is, ahol sikeres termesztést va− lósítottak meg. A Fűszerpaprika Kht. ezen fajták termesztéséhez magas vigorértékű vetőmagot állított elő és forgalmaz széles fajtaválasztékban zsákos és színes tasakos kiszerelésben kalocsai központi telephe− lyén. A fajták leírása az intézmény honlap− ján www.fuszerpaprika.axelero.net megte− kinthető. Az egyes fajták vetőmagja a cég 1. kép
Ú
Ú
Ú
Ú
jj
jj
m
m
m
m
ó
ó
ó
ó
d
d
d
d
ss
ss
zz
zz
e
e
e
e
rr
rr
e
e
e
e
k
k
k
k
a
a
a
a
ff
ff
ű
ű
ű
ű
ss
ss
zz
zz
e
e
e
e
rr
rr
p
p
p
p
a
a
a
a
p
p
p
p
rr
rr
ii
ii
k
k
k
k
a
a
a
a
tt
tt
e
e
e
e
rr
rr
m
m
m
m
e
e
e
e
ss
ss
zz
zz
tt
tt
é
é
é
é
ss
ss
é
é
é
é
b
b
b
b
e
e
e
e
n
n
n
n
Zöldségtermesztés− hirdetés
Jó Gazda 2007/3
9
kalocsai központjában is megrendelhető. A fajtákban de különösen az új nemesí− tésű hibrid fajtákban rejlő genetikai poten− ciált a jelenlegi hagyományos termesztési színvonalon a termelők csak részben hasz− nálják ki. Korszerű, intenzív termesztés− technológiával a hozamok a minőség egy− idejű megtartása mellett jelentős mérték− ben növelhetők, ezáltal a termesztés haté− konysága javul. A termesztés korszerűsíté− se érdekében az utóbbi években felmerült az igény és szükségessé vált a termesztési színvonal növelése céljából magas termés− hozamot és kiváló termésminőséget bizto− sító hibrid fűszerpaprika fajták előállítása és termesztésbe vonása. A nemesítői mun− ka eredményeként bejelentésre kerültek a Kalocsán nemesített intenzív szántóföldi termesztésre alkalmas baktérium rezisztens fűszerpaprika hibridek (KDE 05−4 F1 csíp− mentes felálló, KFC 04−01 F1 csípős csün− gő) és Szegeden nemesített intenzív fólia alatti termesztésre alkalmas fűszerpaprika hibridek (Délibáb, Picador).
Az intenzív szántóföldi és fólia alatti termesztés−technológia lényege, hogy az étkezési paprikánál jól bevált módszerek adaptálásával fűszerpaprikánál is növelhe− tő a termésbiztonság, a terméshozam, és a termésminőség. A növények életfeltételeit a hagyományos szántóföldi termesztéshez viszonyítva közel optimális szinten, szabá− lyozottan és folyamatosan biztosítani tud− juk.
A szántóföldi termesztésben tápoldatos csepegtető öntözéssel kombinált fóliataka− rásos, ikersoros növényelrendezéssel kb.
80 ezer növény/hektár állománysűrűség− gel termesztjük a fűszerpaprikát. A ter− mesztésben jól fejlett és edzett 8 lombleve− les szórt vetésű vagy szivarpalántát haszná− lunk május 15−20 közötti időszakban törté− nő kiültetéssel. A tenyészidőszakban a nö− vények számára egyes fenofázisaiban igény szerinti hatóanyagú oldott műtrágyát juttatunk csepegtető öntözéssel az ikersor közepén elhelyezett vezetéken keresztül. E módszerrel a növények fejlődésére a te− nyészidőszakban zavartalan, intenzív virág− zás, terméskötés és termésfejlődés, korai érés jellemző, magas terméshozammal, és jó termésminőséggel. (1. kép)
A fólia alatti termesztés lényege, hogy a fűszerpaprika életfeltételeit fűtetlen vagy fűtött fólia alatt védett és szabályozott kö− rülmények között közel optimális szinten biztosíthatjuk áprilistól októberig. A ter− mesztéshez jól fejlett, edzett 8 lombleveles palántát neveljünk fel, melyet fűtött fólia házban március közepén−végén, fűtetlen fóliaházba április közepén ültetünk ki iker− soros elrendezésben 5−6 növény/m2
állo− mánysűrűségben. Az alaptápanyag ellátást talajba dolgozott istállótrágyával, a kiegé− szítő tápanyagellátást a tenyészidőszakban tápoldatos csepegtető öntözéssel biztosít− juk. A növényeket kordon mellett vagy zsi− nórral felfuttatva neveljük az étkezési pap− rikánál is alkalmazott metszéssel és fito− technikai munkákkal. E termesztési mód− szerrel korai, folyamatos virágzás és ter− méskötés, intenzív termésfejlődés és korai érés, magas terméshozam és igen jó minő− ség érhető el. A módszer előnye, hogy a
fűszerpaprika tenyészideje a szántóföldi termesztéshez viszonyítva meghosszabbít− ható, a betakarítást késő októberig folya− matosan végezhető. (2. kép)
E két korszerű termesztési módszer – ahol a termesztési körülményrendszerek le− hetővé teszik – kiegészítő termesztési mód− ként alternatívát jelenthetnek a jó minősé− gű fűszerpaprika termésalapanyag előállí− tásában a hagyományos szántóföldi fűszer− paprika−termesztés mellett.
Kapitány József, Timár Zoltán
2. kép
2. kép
10
Jó Gazda 2007/3Gyógynövénytermesztés−Hirdetés
Mobil: 0905 524 191 (non−stop), Tel.: 043/532 0831 (8.00−tól 16.00−ig)
Fax: 043/532 0832, Internet: www.obtulowicz.sk, e−mail: obtulowicz@orava.sk
GaP−8/03 A BENEDEKFŰ(Cnicus benedictus L.)
a fészekvirágzatúak családjába tartozó egy− éves növény. Mediterrán származású, de Kisázsiában is őshonos.
Gyökere karószerű, 0,10−0,15 m hosszú. Szára talajtól elágazó, felálló, 0,20−0,80 m magas, ötszögletű, alul serteszőrös, fent eny− vesen mirigyes és pókhálósan szőrös. Leve− lei 0,05−0,3 m hosszúak, lándzsásak, öblö− sen karéjosak, szúrós árhegyű fogakkal, pók− hálószerűen gyapjasszőrösek. Fészekvirágza− ta végálló tojásdad, szúrós gallérozó levelek veszik körül. Virágai világossárgák, hímnős csöves virágok. Kaszattermése 10 mm hosz− szú, hengeres, kissé görbült, tetején 5−10 mm hosszú serteszőrű bóbitával. Az egész növény kellemetlenül szúrós.
A növény minden része szárítva és zölden egyaránt rendkívül irritálóan keserű. E tulaj− donságát az egész növényben, de különösen a levelekben felhalmozódott szeszkviter− pén–keserűanyag, a knicin okozza. A föld fe− letti részek knicintartalma átlagosan 0,2 %, ezenkívül mintegy 5–10 % nyálkaanyagot, 8 % körüli mennyiségben cseranyagokat s mintegy 0,3 % illóolajat tartalmaz.
A benedekfű magja kedvező körülmé− nyek között 8–10 nap alatt csírázik. A ke− lés után először tőlevélrózsa képződik, majd a növények gyors növekedésnek in− dulnak, s virágot fejlesztenek. A keléstől az első virágok megjelenéséig mindössze 60–70 nap szükséges, így herbanyerésre másodnövényként is vethető. A tavaszi ve− tésű növények júliustól szeptemberig folya− matosan virágoznak. Termései a virágzás− nak megfelelően szintén folyamatosan, au− gusztus közepétől érnek.
Talaj iránt különösképpen nem igényes, tápanyagban szegényebb talajokon is meg− terem. Gazdaságos termesztésre azonban a mélyebb fekvésű, tápanyaggal jól ellátott, középkötött vagy barna homoktalajok a legmegfelelőbbek. A hosszan tartó szá− razság kedvezőtlenül hat növekedésére, ez által a terméshozamára is.
A benedekfű rövid tenyészideje miatt szinte minden növény után vethető. Cél− szerű trágyázott növény után vetni, a jó tápanyag−ellátottságot nagy hozammal há− lálja meg. Jó elővetemény is, mert nagyfo− kú talajárnyékolása következtében jó gyomirtó. Gyors növekedésű, a júniusban lekerülő növények után, másodvetéssel is termeszthető.
A benedekfű szinte az egész évben vet− hető. Nálunk tavasszal, március második felében, de legkésőbb április elején vetik ál− landó helyre, 0,45–0,50 m sortávolságra,
10 mm mélyre. Vetés után az időjárástól függően 8−14 nap múlva sorol az állo− mány. Sűrű kelés esetén ritkítani kell. Kez− detben géppel sorközkapálást és kézi sor− kapálást kell végezni. Később márt nincs szükség a kapálásra, mert a növények má− jusra már teljesen elborítják a talajt.
A benedekfűnek a leveles szára a drog. Az első virágok megjelenésekor, június kö− zepén vágják először. A vágást kis terüle− ten kézzel, védőkesztyűben végzik. Na− gyobb felületen kaszálva rakodógéppel vágják, s azonnal műszárítóba szállítják. A 0,08−0,10 m−es tarlóra vágott növények az első vágás után új hajtásokat fejlesztenek, s még egyszer vághatók. A második vágást az elsővel azonos módon, augusztus máso− dik felében végzik. A levágott növényt azonnal szárítani kell úgy, hogy a drog vilá− goszöld maradjon.
Gyógyászatban a drogot emésztést elő− segítő és étvágyjavító hatása miatt régóta használják. A középkorban a gyomor és belek daganatos megbetegedései ellen használták. Jelenleg keserű teakeverékek, tinktúrák alkotórésze, az emésztőrendszer és a légzőszervek bizonyos betegségeit gyógyítja. A drogot a likőripar is hasznosít− ja, aperitif italok készítésére, s más italok fűszerezésére.
Magot, vetőmagot az első vágás elha− gyásával, az első növedékről érdemes elő− állítani. A betakarítás ugyanúgy történik, mint herbanyeréskor, csak a levágott anya− got néhány napig renden érlelik s ezt köve− tően csépelik.
Fülöp Andrea, Zöldségterm. Kutatóintézet, Érsekújvár
Benedekfű
M. Valšíková felvétele
Tápanyagellátás− hirdetés
Jó Gazda 2007/3
11
A szép gyep és a gyönyörű virágok
megfelelő tápanyagellátást igényelnek
Mennyei táj a szemnek, balzsam a lélek−nek, sóhajtunk fel, ha egy szépen rende− zett kertben találjuk magunkat, ahol friss és tömör a gyep, különleges fák és szín− pompás virágágyások vannak. Ki ne szeretne ilyen gyönyörűséget?
A növények tápanyagellátása azon− ban nem egyszerű feladat. Ahogyan az emberek, úgy a növények is fokozato− san megbetegszenek, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű táp− lálékot. Ha nem jutnak elegendő és ki− egyensúlyozott összetételű tápanyag− hoz, megsárgulnak, nem virágoznak, és a betegségek és a kártevők is gyakrab− ban támadják őket.
A nitrogén − N, a foszfor − P és a káli− um − K alapvető tápanyagok, amelyekre a növényeknek kivétel nélkül szükségük van a növekedéshez és a fejlődéshez. Az egyes növényeknek azonban a vegetáció időszakában különböző igényeik vannak az alapvető tápanyagokkal szemben. A gyep például igényes a nitrogénnel szemben, ősszel azonban több káliumra van szüksége, hogy jól átteleljen. A hagymafélék pedig hálásak a foszforada− gért, a bőséges virágzáshoz pedig a káli− umra van szükségük. A tápanyagellátás− ban ugyanilyen fontos szerepe van a kü− lönböző mikroelemeknek is (pl. kén − S, vas − Fe, bór − B, réz − Cu, magnézium − Mn, molibdén − Mo, cink − Zn). Noha csak minimális mennyiségben van rájuk szükség, a növények nélkülük nem képe− sek élni. Fontos az is, hogy az egyes táp− anyagok hogyan viselkednek a talajban, milyen vegyi formában vannak jelen, ho− gyan kötődnek a talajrészecskékhez és az is, hogy milyen gyorsan mosódnak ki a talajból. Ezeket az ismereteket az egy− szerű emberek közül nem mindenki is− meri tökéletesen, a modern tudományok és a technológiák alkalmazása azonban lehetővé teszik, hogy a növények táp− anyagellátásában feltárt ismereteket és tapasztalatokat a gyakorlatban az egy− szerű emberek közül azok is alkalmazni tudják, akik nem rendelkeznek kifejezet− ten ilyen szakmai ismeretekkel.
A piacon rendkívül sokféle növényi tápanyag van forgalomban. Ezek zöme összetételében nagyon jól alkalmazkodik a növények tápanyagokkal szembeni igényeihez. Gyakorlatilag a termelőtől függ, hogy melyiket választja közülük, folyékony, por alakú, granulált vagy víz− ben oldódó formában alkalmazza őket. A tápanyagellátásban azonban vannak közös vonások: a trágyázást kis adagok− ban, rövid intervallumokban kell végez− ni. A tápanyagellátás ugyanis nem fo− lyamatos és egyenletes. Közvetlenül a trágyázás után a növények "luxus"−ellá− táshoz jutnak a tápanyagokból, később azonban már egyre kisebbednek a felve− hető adagok, a növények "éheznek", míg sor nem kerül a következő táp− anyagpótlásra.
Jóval kisebb a csoportja azoknak a készítményeknek, amelyek ún. meg− hosszabbított hatástartammal rendelkez− nek, s gyakorlatilag 1–2 adaggal való trágyázásra minimalizálják a tápanyagel− látást, miközben a tápanyagfelvétel a növények igényei szerint történik. A gyártástechnológia szerint ezek a táp− anyagok valójában granulált trágyák, amelyekben a granulátum magjában koncentrált, egy vagy több hatóanyagú tápanyag található vízben oldódó (hidro− fób) csomagolással. Ez a borítás (csoma− golás) nem engedi, hogy a tápanyagok könnyen és gyorsan felszívódjanak a ta− lajoldatba, és még azelőtt eltűnjenek, mielőtt a növények felvehetnék és ki− használhatnák őket.
A granulátumból a tápanyag kioldása nem a víztől, hanem a talaj hőmérsék− letéttől függ. Magasabb hőmérséklet esetén több a fény is, így a növények gyorsabban növekednek, több tápanya− got is igényelnek. Alacsonyabb hőmér− séklet esetén fordított a dolog.
A tápanyag eme kiszerelési formája, noha drágábbnak tűnik, mégis gazdasá− gos. A virágok termesztése esetén pél− dául elég, ha a virágföldhöz hozzákever− jük az ajánlott tápanyagmennyiséget, és a vegetáció ideje alatt 5−6 hónapig már nincs szükség további tápanyagpótlásra. Hasonló a helyzet a díszfák edénybe vagy a szabadföldbe való kiültetésekor.
Külön figyelmet érdemel a gyep, a fű hosszú távú tápanyagellátására alkalmas granulált tápanyag. A fű nagy mennyi− ségű zöldanyagot képez, ezért sok táp− anyagot, főleg nitrogént igényel. Tud− juk, hogy a nitrogén az egyik legmobilisabb elem a tápanyagok kö− zött, nagyon gyorsan kimosódik, ezért nem lehet készletező trágyázást végezni vele. A hagyományos módon való trá− gyázáskor gyakori tápanyagpótlásra van szükség, ennek ellenére a fű vagy a gyep mégsem tűnik ideálisnak. A hosszú hatástartamú gyeptrágya meg− oldhatja a trágyázással kapcsolatos problémákat. Egy évben háromszor adagoljuk, kora tavasszal, nyáron és ősszel. A tápanyag mennyiségét minden adagban a fű igényei alapján állították össze. Mivel az alapvető tápanyagok mellett mikroelemeket is tartalmaz, így a vele kezelt gyep szép üde zöld színű és jó minőségű lesz. A granulált trágya fi− nom szerkezetű, apró méretű, hogy a szemek könnyen a fű levelei alá jussa− nak, és ne kerüljenek begyűjtésre a leka− szált fűvel. Egyszerűen kis műtrágyaszó− ró kocsival vagy géppel kijuttatható.
A termesztésben néha nem az a fontos, hogy mindent tudjunk egy adott problémakörről, célszerűbb, ha ki tudjuk választani a legmegfelelőbb megoldást. Érvényes ez virágok, dísznövények és díszfák tápanyagellátására szánt mű− trágyák vásárlásakor is. (sed.)
EU−hírek − Hirdetés
Agrártermékek
Tőzeg (savanyú, neutrális)
Szubsztrátok
Talajtakaró mulcs fakéreg
Virágcserepek
Fóliák − mulcs, agrofóliák
Fátyolfóliák
Öntözési rendszerek
Csepegtető önt. rendszerek
PE−csövek, idomok
Palántanevelő tálcák
Műtrágyák
Permetszerek
GaP−6/03Raktár:
900 27 NOVÁ DEDINKA Hlavná 151
Tel.:/fax: 02/45 91 46 05
mobil:0907 600 167
www.takacs.sk e−mail: agro@takacs.sk
T−TAKÁCS,
s.r.o.
12
Jó Gazda 2007/3Agrofóliák – UV stabil: 6 m szélességben, 0,17 mm; 0,10 mm és 0,07 mm vastagságban.
Szezonfóliák: 6 m; 2,40 m; 2 m szélességben; 0,05 mm vastagságban.
Talajfóliák (mulcs): átlátszó és fekete 75; 80; 100 cm szélességben, 0,03; 0,04 mm vastagságban.
Vetőmagok: Görögdinnye, sárga−cukordinnye, salátauborka, paradicsom, paprika, káposztafélék hajtatási és szabadföldi, csemegekukorica, stb. legjobb fajtái.
Tőzegkeverékek: Pindstrup 300 l vetésre, Pindstrup Plus Orange 300 l univerzális, Agro CSi
Műtrágyák: NPK −Extra; Ammóniumnitrát (Liadok amon.); UREA (Močovina);
palántaneveléshez használja az
AGROLEAF − OSMOCOTE START műtrágyákat.
Fátyolfóliák: 3,40 m − 4 − 5,50 − 6,75 − 8,50 − 10,50 − 12,75 − 13,60 − 16 m szélességben.
Kertészek és viszonteladók!
Szőcs Zoltán
,925 84 VLČANY 910 – 411
Tel.: 031/ 7794 033,
mobil: 0905 905 218
Új!
GaP−17/03Gyümölcs− és zöldségpiaci reform
Az Európai Bizottság nemrégiben tett javaslatot a gyümölcs− és zöldségágazat reformjára, amelynek keretében a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásának növelése a cél. A Bizottság által elfogadott reform fő célja, hogy a Közös Agrárpolitika kereté− ben már megreformált ágazatokkal összehangolja a gyümölcs− és zöldségágazatot.
A reform céljai:
Az ágazat piacorientáltságának és versenyképességének növelése
Gazdálkodók számára a jövedelemingadozás mérséklése
A gyümölcs− és zöldségágazatra vonatkozó kiegyensúlyo− zottabb élelmiszerlánc kialakítása
Az ágazat sokszínűségének fokozottabb figyelembevétele
A mezőgazdasági termelők válságkezelési képességének javítása
Környezetterhelés csökkentése: Minden egyes operációs program esetén a kiadás minimum 20%−át környezetvédelmi intézkedésekre kívánják előirányozni (szabadföldön és termesz− tő−berendezés alatt folytatott termesztés esetén is)
Minden egyes operációs program esetén 60%−os közös− ségi társfinanszírozást biztosítása az ökológiai termesztés szá− mára
Gyümölcs− és zöldségfogyasztás ösztönzése
A WTO−előírásokkal, a fejlesztési és a szomszédsági poli− tikával való összhang megteremtése
Az állami kiadások tervezhetőségének és ellenőrzésének a fokozása
Exporttámogatás megszüntetése
Szabályozás egyszerűsítése
2003−2005 között a világon mintegy 1,314 millió tonna (EU− 27 108 millió tonna) gyümölcsöt, ill. zöldséget termesztettek, melyből a gyümölcs részesedése 440 millió tonna (EU27 36,3 millió tonna), a zöldség részesedése pedig 874 millió tonna (EU27 72 millió tonna) volt. A világ legnagyobb termelői: Kína (35%), India (10%), EU25 (8,3%) és az Egyesült Államok (5%).
A gyümölcs− és zöldségágazat az EU mezőgazdaságának teljes termelési értékhez 17%−ban járul hozzá. Az EU25−ök gyümölcs− és zöldségágazatának teljes termelési értéke 2005− ben elérte a 44967,8 millió −t, melyhez Spanyolország és Olaszország több, mint 50%−ban járult hozzá. Őket Franciaor− szág, Görögország, Hollandia, Németország és Lengyelország követi.
Az EU25 kereskedelmi mérlege a nagymértékű gyümölcs− és zöldségimport következtében negatív. A legfőbb import ter− mékek közé tartozik az alma (kb. 900 000 tonna), a narancs (kb. 800 000 tonna), a körte (300 000 tonna felett) és a cit− rom (200 000 tonna felett).
Az Egészségügyi Világszervezet napi 400 gramm gyümölcs, ill. zöldség fogyasztását javasolja. Az átlagos napi fogyasztás az EU tagállamiban igen eltérő. Míg az Egyesült Királyságban és Svédországban ez az érték alig haladja meg a 200 grammot, addig Görögországban 500 gramm körül mozog.
A gyümölcs− és zöldségtermesztők versenyképességéhez a termelői szervezetek is nagymértékben hozzájárulnak. 2004− ben a termékek közel 34%−a termelői szervezeteken keresztül került a piacra. Az új közös piaci szervezet célja az előbbi szá− zalékos érték jelentős mértékű növelése, továbbá a termelők piaci erejének a fokozása. A termelői szervezeteken keresztül forgalomba kerülő termékek aránya országonként jelentősen eltér. Míg Lengyelországban a termelési értéket tekintve a ter− mékek kevesebb, mint 10%−a kerül termelői szervezeteken ke− resztül forgalomba, addig Belgiumban, Írországban és Hollan− diában ez az arány a 80%−ot is meghaladja. A gazdálkodóknak átlagosan mintegy 33,7%−a tagja valamely termelői szervezet− nek. A Bizottság 2013−ra 60%−os tagsági arányt irányoz elő. Az egységes minőségi előírások alkalmazása is jövedelmezőb− bé teheti a gyümölcs− és zöldségágazatot. (eu−info)
14
Jó Gazda 2007/3Gyümölcstermesztés
A szeder, a ribizke, a köszméte
és a feketebodza metszése
Roncsolásmentes, gyorsan beforradó metszőfelületeket csak megfelelő, jól ki− élezett szerszámokkal lehet végezni. A jó minőségű vágóeszközök természetesen drágábbak, de behozzák az árukat. A legfontosabb metszőszerszámok közé tartozik a kézi olló és a keretnélküli fű− rész. Annak a kertészkedő gazdának, akinek minden évben sok metszenivalója van, annak mindenképpen ajánlott a 60–80 cm nyélhosszúságú „ágvágó olló“ is. Nagyon megkönnyíti a metsző mun− káját, típustól függően 3–4 cm gallyak is vághatók ezekkel az ollókkal. A sebszé− lek lesimítására használt kacort is a met− szőeszközök közé soroljuk. De ezt a munkát más éles késsel, vagy akár a metszőollóval is elvégezhetjük.
Új olló vásárlása esetén részesítsük előnyben a rozsda−
mentes acélból ké− szülteket, mert az alkoholos, vagy a hipós fertőtlenítés után nem rozsdá− sodik meg a pen− géjük.
A metszés bal− esetveszélyes mun− ka, ezért mindig le− gyen a közelünk− ben megfelelően feltöltött mentődo− boz. A MÁLNA METSZÉSE A málna télvégi metszése viszony− lag egyszerű, bár ezt a munkát érde− mesebb még az előző év augusztu− sában elvégezni.
A m e n n y i b e n
sövényművelésű a málna, úgy méteren− ként általában 8–10, míg a jó erőben lé− vő ültetvényben 12 db termősarjat lehet meghagyni. Természetesen a meghagy− ható sarjak száma függ a fajtától, fejlett− ségüktől, egészségi állapotuktól stb. A kiválogatott sarjak lehetőleg a következő tulajdonságokkal rendelkezzenek: jól be− érett, egészséges, kártevőktől és kóroko− zóktól mentes, vastagságuk legalább 1 cm, hosszúságuk pedig 1,5 m legyen.
A felesleges és a letermett − elszáradt − sarjakat tőből kell eltávolítani. A metszés során ügyeljünk arra, hogy a málnasor szélessége ne legyen több 40–45 cm− nél. A meghagyott sarjak végét vissza
kell metszeni 1,5–1,7 m−re, illetve a támberendezés legfelső huzalja felett 15− 20 cm−re. A visszametszés azért szüksé− ges, mert egyrészt a csúcsi részek rügyei fejletlenek, másrészt pedig, hogy kezel− hető legyen a növény. A meghagyott vesszőket a huzalok közé kell igazítani, majd a felső huzalhoz rögzítjük őket.
Bokor vagy karós művelésnél − az elő− zőekhez képest − nincs lényeges eltérés, egy négyzetméterre számolva a 8–10 termősarjat kell meghagyni.
A SZEDER METSZÉSE
A szeder metszése teljesen más, mint a málnáé. Gyökérsarjakat nem képez, tő− sarjai évente 3–4 métert is nőhetnek, rendszerint elágaznak.
Gyakorlati tapasztalatok szerint egy− egy tövön 3–5 tősarjnál többet nem ér−
demes meghagyni, mert a növény na− gyon sűrű lesz, a szürkepenészes rotha− dásra pedig hajlamosabbá válik. Termő− sarjnak a legszebbeket hagyjuk meg, a többit az elszáradt letermettekkel együtt tőből távolítsuk el. Az oldalvesszők közül az alsókat 40–50 cm magasságig távolít− suk el, ezek termése ugyanis lelógna a földre, illetve akadályozná a talajműve− lést. A többi oldalvesszőt 40–50 cm−re, illetve addig ajánlott visszametszeni, ameddig a vessző vastagsága a csúcs fe− lől mérve eléri az 1 cm−t. A visszamet− szésre azért van szükség, mert enélkül a bokor túlságosan elsűrűsödne. A termő−
sarjakat természetesen a támberen− dezéshez kell a gazdának rögzíteni. A RIBIZKE METSZÉSE
A piros és a fekete ribizke metszése − an− nak ellenére, hogy más típusúak − na− gyon hasonló. A piros ribiszke termései virágrügyekből, míg a fekete színűé a ve− gyes rügyekből képződnek.
Mindkét faj a 2–3 éves gallyak termő− részein adja a legszebb termést, a 4−5 évesek fürtjeiben rendszerint apró és ke− vesebb a bogyó. A metszést azzal kezd− jük, hogy a földön fekvő, vagy később esetleg lehajló idős gallyakat tőből eltá− volítjuk, illetve visszametszük fiatalabb feltörő elágazásra.
Ezután a bokrokat úgy ritkítsuk meg, hogy mindegyik korú bokorelemből – ki− véve a 4–5 éves gallyakat – 3–4 darab maradjon. A négyéves gallyakból legfel− jebb 1–2 maradhat.
A törzses ribizkék metszése a bokor− formájúaktól annyiban tér el, hogy csak 4–5 termőgallyat hagyhatunk bokron− ként, valamint a metszés során nem a ritkítást, hanem a visszametszést része− sítjük előnyben.
A KÖSZMÉTE METSZÉSE
A több éve metszés és növényvéde− lem nélküli köszmétebokrok – a ribisz− kékhez hasonlóan – hamar elöregednek. A termés a korona szélére szorul, nem ritka az erős „pajzstetűfertőzés“ sem.
A bokor−köszméte metszése meg− egyezik a fekete ribiszkénél leírtakkal. A törzse formája egy kicsit más, de nagyon egyszerű. Az idős gallyakat úgy kell meg− ritkítani, hogy öklünk a bokor minden részébe kényelmesen beférjen. Ha van− nak olyan vesszők, amelyek földig leér− nek, akkor ezeket kurtítsuk vissza. A FEKETEBODZA METSZÉSE
A törzses feketebodzán 10–15 db leg− alább 1,5 m hosszú, 1,5–2 cm vastag vesszőt hagyjunk meg, a többit tőből tá− volítsuk el. A vesszőket ne metsszük visz− sza, csak akkor, amikor majd a termés és a lomb súlya alatt esetleg a földig le− hajolnának, és akadályoznák a talajmű− velést. A termővesszők válogatása során azokat részesítsük előnyben, amelyek a vázkarok aljához vannak közelebb, és ferdén állnak. A vastag és meredeken felálló vesszők gyakran nem hajolnak ki a koronából, és emiatt a betakarításhoz szedőemelvényt kell használnunk. −ll−
Gyümölcstermesztés
Jó Gazda 2007/3
15
A beteg, törött koronarészeket minden
esetben távolítsuk el. A fertőzött ré−
szeket ne hagyjuk a földön, ezeket
mindig össze kell gyűjteni, és minél
gyorsabban elégetni.
A tőből való eltávolítás − ritkító met−
szés − sohasem okoz olyan erős kihaj−
tást, mint a „visszametszés“. Az erős
visszametszés hatása: elsűrűsödik a ko−
rona, ennek következtében fokozot−
tabb a fertőzésveszély, fényszegény a
koronabelső, hiányos a termőrész−
képződés, és kevesebb, rosszabbul tá−
rolható a gyümölcs.
Gyakorlati tapasztalatok alapján a
metszést mindig a vastagabb koronaré−
szek eltávolításával kezdjük, utána tér−
jünk át a vékonyabb koronaelemek
metszésére.
Hagyományos koronaformákban
egy−egy ágcsoportban 4 vázágnál töb−
bet nem érdemes meghagyni. A máso−
dik−harmadik emeleten már csak hár−
mat hagyjunk meg. Ügyeljünk arra,
hogy a vázágak között 50–60 cm (dió−
nál 80–100 cm) távolságnak kell len−
nie. Ezért ajánlatos a fa metszését −
esetenként − vázágritkítással kezdeni.
A túl magasra nőtt fáknál sokkal
jobban bevált a vázágak visszakurtítása
alsóbb termőgallyakra, vagy akár a su−
dár egy részének, esetleg az egésznek
a kivágása. Az így megmetszett fák jól
felújulnak, a belső részek is új növek−
ményekkel rakódnak be.
A metszésnél ajánlatos a vázágak
tövétől indulni és elágazásonként vé−
gigmetszeni az ágat, majd a követke−
zővel ugyanígy folytatni. Ha szélesíteni
akarjuk a koronát akkor az adott váz−
ágakon, gallyakon ritkító metszést vé−
gezzünk. Ha viszont „karcsúsítás“ a
szándékunk, akkor visszametszést. A
nagyobb − fűrésszel és ágvágó ollóval
ejtett − sebek széleit vágjuk körbe és
kenjük be sebkezelő anyaggal. A gyü−
mölcsfákat pusztító gombás− és bakté−
riumos betegségek a metszőeszközök−
kel is terjednek, ezért minden fa után
fertőtlenítsük a szerszámokat. Megéri
elvégezni!
Gyakori hiba, hogy amíg a metsző
egyén a földön állva dolgozik, min−
dent „leborotvál“ ami a keze ügyébe
esik. Nem az a jó fa, amelyik csak a
korona külső részén terem, hanem
az, amelyik a vázág tövétől a hegyéig
be van rakodva termőrészekkel. Álta−
lános szabályként elfogadható, hogy
a gyümölcsfákon a vázágakon egy−
mástól 30–40 cm távolságra hagy−
junk termőgallyakat, azokon pedig –
az őszibarack kivételével – 10–15 cm−
re ritkítsuk ki a termőrészeket. A ritkí−
táskor ügyeljünk arra, hogy a megma−
radó termőgallyak a vázágakon jobb−
ra−balra álljanak, a halszálkához ha−
sonlóan.
Szeretnénk egy gyakorlati megfi−
gyelésre felhívni a gyümölcstermesztők
figyelmét. A termőrészeket kevésbé is−
merők szerint a felfelé törő és az egy−
mást keresztező vesszőket tőből ki kell
metszeni. A szabály csak azokra a
vesszőkre vonatkozik, amelyek túl erő−
sek (ún. „fattyúvesszők“), vagy nem
termőrészek! A termővesszők a termés
súlya alatt kihajolnak a koronából, te−
hát ezeket nem kell eltávolítani, eset−
leg csak ritkítani, ha túl sűrűn állnak.
Gondos odafigyeléssel a metszést szak−
szerűen elvégezhetjük.
−lász−
A
A
A
A
gg
gg
yy
yy
üü
üü
m
m
m
m
öö
öö
ll
ll
cc
cc
ss
ss
ff
ff
áá
áá
kk
kk
m
m
m
m
ee
ee
tt
tt
ss
ss
zz
zz
éé
éé
ss
ss
ee
ee
A metszés megkezdése előtt végezzük el a törzs és a vasta−
gabb vázágak tisztítását kéregkaparóval és drógkefével. Ez
a kissé fáradságos munka komoly haszonnal jár, főleg a
pajzstetvekkel fertőzött növények esetében. Ajánlatos a fák
alját műanyag fóliával letakarni a lehulló kéregrészek össze−
gyűjtésére. A hulladékot ne komposztáljuk, lehetőleg azon−
nal égessük el.
16
Jó Gazda 2007/3Gyümölcstermesztés
A legfontosabb ágelhalást oko− zó betegségek, a baktériumos Pseudomonas syringae és a gombás eredetű Cytospora cincta az őszibarackon és a kaj− szin sokkal nagyobb károkat okoznak, mint a cseresznyében és a meggynél. Mind a két kór− okozó egész évben képes a fás sebeken át fertőzni. Kivéve egy rövid időszakot, márciusban és áprilisban, így ezekre a hetekre kell a metszéseket időzíteni.
Mindkét betegségnél rákos sebek keletkeznek, látható a mézgafolyás, amelyek évről év− re növekednek. Egyre kisebb lesz az egészséges keresztmet− szet, ahol a víz és a tápanyagok szállítása végbemegy. A folya− mat vége, hogy a sebek felett a fatörzsön, ágakon hirtelen el− halás ill. teljes fapusztulás − gu− taütés következik be.
A tafrinás levélfodrosodás az őszibarack és a nektarin na− gyon veszélyes betegsége. A gomba kifejezetten hidegkedve− lő. Akkor a legerősebb a fertő− zés, ha tavasszal a fakadási idő− szaktól hideg 2–6 oC közötti a hőmérséklet, gyakori a csapa− dék (ez sokszor hó, vagy havas eső), magas a levegő páratar− talma.
A védelmet megelőzésszerű− en kell megszervezni, mert az első tünetek megjelenése után − vöröses folt a leveleken – már a folyamat visszafordíthatatlan. Később bekövetkezik a hajtá− sok, levelek deformálódása, a tömeges levél− és terméshullás.
Vannak olyan évjáratok is, amikor a jelenlétéről nem is szerzünk tudomást.
A lisztharmat – főleg a nektarinok és a késői érésű őszibarackfajták betegsége, ami a leveleken, hajtásokon és a termésen jelentkezik fehéres bevonattal. Súlyos megbetege− dés esetén a hajtások felkopa− szodnak, korai lombhullás ala− kulhat ki, ami negatívan hat a következő év termésképződésé− re. A fertőzött fiatal gyümöl− csök lehullnak, a már érettek fogyasztásra alkalmatlanok. Nemcsak a tavaszi, hanem a nyári védekezésekre is szükség van az arra érzékeny fajtáknál.
Levéllyukacsosság − az őszi− barack−nektarin telepítésen két gombás kórokozó, a sztigminás és ventúriás betegség is veszé− lyezteti a levelek és a hajtások egészségét. Az 1–2 mm átmé− rőjű kör vagy ovális alakú, vö− röses, lilás szegélyű foltok köze− pe kiesik, később gyakori a ko− rai levélhullás. Tavasszal más gombabetegségek elleni véde−
kezésekkel a kórokozók jól fé− ken tarthatók.
A védekezések elhanyagolá− sa esetén azonban a termést is megtámadják, mint például 2006−ban.
Levéltetvek közül mind az őszibarack−, mind a nektarin−ül− tetvényekben érzékeny kárt okozhatnak a zöld, a hamvas és a fekete−őszibarack valamint az iszalag− levéltetűk. Közülük a zöld őszibarack levéltetű a leg− veszélyesebb, mert nemcsak azzal károsít, hogy a levelek fo− nákjuk felé besodródnak, és sárgára színeződve az asszimi− lációjuk erősen lecsökken, ha− nem azzal is, hogy a legveszé− lyesebb vírusbetegséget, az őszibarack sarka himlőt is ter− jeszti .
Minden levéltetű faj gyengíti a fa kondícióját, szennyezi a gyümölcsöt, fontosak a rend− szeres védekezések a tenyész− idő alatt is.
A pajzstetvek közül három faj is károsíthat ebben a kultú− rában. Az elhanyagolt területe− ken a kagylós kaliforniai pajzs− tetűvel állandóan számolha− tunk. A teknős szilvapajzstetű ritkábban fordul elő, de a déli területről származó kagylós eperpajzstetűvel lehetséges, hogy a globális felmelegedés következtében hamarosan
Az őszibarack és a nektarin károsítói
Levélfodrosodás korai erős fertőzése 2006 ban
Csonthéjasok leggyakoribb virusbetegsége a himlő
és védekezési terve
Feromon csapda a Keleti gyümölcsmoly rajzásának követésére ugyancsak meggyűlik a bajunk.
Csak nagyon pontos, fegyelme− zett védekezésekkel van remé− nyünk ezt a kártevőt féken tar− tani. A felszaporodása gyors, az ágrendszerek elpusztítása egyenlő a kaliforniai pajzstetűé− vel. A sűrű fehér, krétaszínű vi− aszos telepeiről már távolról fel− ismerhető.
A barackmoly a fák vesszejé− be rágott kamrákban telel át hernyó alakban, majd a rügy− pattanástól aktivizálódik, a rü− gyeket odvasítja, hajtásokba rág, azok hervadását okozza. Jól időzített tavaszi lemosó per− metezéssel, valamint a többi kártevő elleni védekezésekkel könnyen a károsítási szint alatt lehet tartani.
A keleti gyümölcsmoly lárvái a zsenge hajtásokban járatokat készítenek, melyek elhervad− nak, a kifúrások helyén mézga−
folyás látható. A keleti gyü− mölcsmoly kártétele hasonló, mint a barackmolyé, csak ké− sőbb, májusban károsít, amikor a hajtások már 8–10 cm hosz− szúak. A későbbi hernyók már a gyümölcsbe fúrva károsíta− nak.
Feromon csapdával jól jelez− hető a rajzásuk, ellene növe− kedésgátló, valamint gázosodó készítmények nyújtanak biztos hatást.
Atkakártevők − az őszibarac− kot bizonyos években súlyos at− katámadások érhetik. A piros gyümölcsfa takácsatka mellett a csonthéjasok levélatkája is tö− megesen felszaporodhat. Már tavasszal, a lemosó permetezé− sekkel gyéríthetjük, később a többi inszekticid is segít őket kordába tartani.
Csekes Zoltán, növényvédelmi szaktanácsadó Levélfodrosodás közelről
