Növénytermesztési alapismeretek

A növénytermesztés fejlődése

 Az 1900-as évek elején (Nyugat-Európa, Észak-Amerika):

 - biológiai

 - kémiai

 - agronómiai

 - technikai

 fejődés kezdődött.

 A növekvő ipari nyersanyag felhasználás

 Növekvő igények a növénytermesztés termékeivel szemben

0 2 4 6 8 10 1975 2008 2015 2030 2050 A Föld lakossága

Magyarország éghajlati adottságai



_{Éghajlata: mérsékelten szárazföldi}



Évi középhőmérséklet: 10

_C

_{(január -1,7}

_{C, július 20,5}

_C)



_{Évi átlagos csapadékmennyiség: 480-900 mm}

Természeti nagytájak, agroökológiai körzetek



I. Dunai Alföld



II. Tiszai Alföld



III. Kisalföld



IV. NY Magyarországi peremvidék



V. Dunántúli dombvidék



VI. Dunántúli-középhegység



VII. Északi-középhegység



35 agroökológiai körzet



Felosztás alapja:



azonos éghajlati és domborzati tényezők



Azonos erő által létrehozott

A földterület művelési ágak szerinti

megoszlása Magyarországon (2005)

Mezőgazdasági terület 5,8 millió ha

Erdő 1,7 millió ha

Nádas 61 ezer ha

Halastó 34,2 ezer ha

Termőterület 7,7 millió ha

Művelés alól kivont terület 1,5-1,6 millió ha

A szántóföldi növények termesztési területe és

termésátlaga (2005)

Növény Termesztési terület (ha) Termésátlag (t/ha) Kukorica 1,1-1,2 millió 5-7 Búza 1,1-1,2 millió 3-4 Napraforgó 500ezer 1,8-2,0 Árpa 300-350ezer 3,5-4 Repce 100-120ezer 1,8-2,0 Cukorrépa 60ezer 45-50 Burgonya 25-30ezer 25 Szója 25-30ezer 1,8-2,5

Száraz borsó 18-22ezer 2-3



Talajképződési folyamatok



_{Genetikai talajtípusok Magyarországon:}

– Csernozjom

16%

– Barna erdőtalajok

34%

– Réti talajok

19%

– Homok

10%

– Szikes talajok

9%

– Egyéb talajok

12%

váztalajok Csernozjom talajok szikes talajok Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok Réti talajok Láptalajok Sötét színű barna erdőtalajok Mocsár és ártéri erdők talajai

Folyóvizek és tavak hordalékainak és üledékeinek talajai 4,7 millió ha szántó megoszlása Csernozjom 16,1 % Réti és öntés 18,6 % Barna erdő 34,5 % Homok 9,8 % Szikes 8,7 % Egyéb 12,3 %

MAGYARORSZÁG FONTOSABB

TALAJTÍPUSAI

Minőségi elvárások a növénytermesztésben

 növényi termékek:

– termésbiztonsága – minőségbiztosítása

– nyomonkövethetősége (termőföldtől a fogyasztóig)

 differenciált minőségi igények kielégítése

 Fejlődő országokban:

A növénytermesztés fejlődése Magyarországon



A növénytermesztés intenzív fejlődését az 1960-as évektől

számítjuk:

 Ipari eredetű ráfordítások növekedése

 Korszerű technikai-műszaki eszközök használata

 Biológiai-genetikai alapok változása fejlődése



Az 1990-es évekig fejlődés

A növénytermesztés fejlesztési lehetőségei

 A növénytermesztés célkitűzések napjainkig:

 Mennyiségi szemléletű termelés (a termésminőséget minimális mértékben vette figyelembe)

 Aránytalan nyersanyagfelhasználás

 A növénytermesztés célkitűzések napjainkban és a jövőben:

 Minőségi szemléletű termelés (az ökológiai, biológiai, termesztési és pénzügyi feltételeknek megfelelő termésszint megcélozása)

 Az ökológiai feltételek, biológiai alapok, agrotechnikai tényezők összehangolása  Termőhelyspecifikus technológia (gyengébb ökológiai adottságok)

 Fajtaspecifikus technológia (fajták, hibridek termésmennyiségének, termésminőségének, és termésbiztonságának növelése)

A növénytermesztési rendszerek I.



Termesztési rendszerek:

 Hagyományos:

– Egyoldalú mennyiségi szempont

– Környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása – Túlzott anyagfelhasználás

 Integrált (fenntartható termesztés):

– Környezeti tényezők figyelembe vétele

– Termésmennyiség, termésbiztonság, és termésminőség összehangolása

 Ökológiai:

– Ökológiai, biológiai erőforrások használata, kölcsönhatások kialakítása – Minimalizált környezetterhelés

– Az alkalmazott termesztési rendszerhez kell a termelési elemek intenzitási szintjét igazítani.

A növénytermesztési rendszerek I.



_{Az intenzitás szintje:}



Intenzív



Átlagos

Szántóföldi termőhely-kategóriák

1. középkötött mezőségi talajok

2. középkötött erdőtalajok

3. kötött réti agyagtalajok

4. laza és homoktalajok

5. szikes talajok

A vetésforgó és vetésváltás I.

 A vetésforgó a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, melyben a növények

összetétele és aránya hosszabb időszakra állandó, a növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, és ezek meghatározott időben kerülnek vissza ismét eredeti helyükre. (szilárd vetésforgó, keretvetésforgó)

– Elemei:

 növényi összetétel

 növények aránya

 növények sorrendje

A vetésforgó és vetésváltás II.

Növényi sorrend változatok

II. Keretvetésforgó:



a klasszikus vetésforgóból fejlődött ki,

a gyakorlat igénye kényszerítette ki,



alkalmazása esetében a vetésfogó abban az esetben is működőképes,

ha a valamilyen körülmény nem teszi lehetővé az egyik növény

termesztését.



nem növényeket különít el, hanem agrotechnikai szempontból

(vetésidő stb.) hasonló növénycsoportokat,



A keretvetésforgó növényi csoportokból összeállítható, klasszikus

elveket követő vetésforgót jelent,

A vetésforgó és vetésváltás III.

Növényi sorrend változatok

II. Keretvetésforgó:

Példa:

Klasszikus vetésforgó

Keretvetésforgó

Őszi búza

Őszi gabonák (Őszi búza, árpa)

Őszi káposztarepce Keresztes virágúak (mustár, retek)

Őszi árpa

Őszi gabonák

Kukorica

Kapás növények



A keretvetésforgó többi alkotóeleme (a növényi sorrend, a növények

aránya, a körforgás) megegyezik a klasszikus vetésforgóval.

A vetésforgó és vetésváltás IV.

Klasszikus vetésforgó

Példa:

Sorrend

Összetétel

Arány

1. Év

Őszi búza

25 %

2. Év

Őszi káposztarepce

25 %

3. Év

Őszi árpa

25 %

4. Év

Kukorica

25%

A vetésforgó és vetésváltás V.

Növényi sorrend változatok

Példa:

Az előző példában csak akkor kapjuk meg évente az adott növényi összetételt, ha négy területszakaszon folytatjuk a termesztést.

I.

II.

III.

IV.

1. Év Őszi búza Ő. káposztarepce Ő.árpa kukorica 2. Év Ő. káposztarepce Ő. árpa kukorica Ő. búza

3. Év Őszi árpa kukorica Ő. búza Ő káposztar. 4. Év kukorica ő. búza Ő. Káposztar. Ő. árpa

Rotáció 4 év

 A klasszikus vetésforgó csak abban az esetben tartható fenn hosszú távon, ha a gazdasági viszonyok azt megengedik.

 A rendszer rugalmatlansága azonban, sem a hazai sem a nemzetközi növénytermesztés számára nem teszi lehetővé alkalmazhatóságát.

A vetésforgó és vetésváltás VI.

 A vetésváltás egy adott táblán vagy területen a növények sorrendjét jelenti, amelyben az agrotechnikailag különböző csoportokba tartozó növények időben váltakoznak.

 Monokultúra: Ugyanazt a növényt hosszabb ideig termesztjük ugyanazon a területen

 Térbeli: fajok vagy fajkombinációk koncentrációja egy adott területen

A vetésforgó és vetésváltás VII.

 A vetésváltás előnyei:

 A talaj termékenységének fenntartása és fokozása

– Növénycsoportok hátrányos hatásainak kompenzálása

 A talaj szakszerűbb és sokoldalúbb kihasználása

– Talaj tápanyag és vízgazdálkodásának nem egyoldalú kihasználása

 Növényfajok termésbiztonságának fokozása

 Talajvédelem

 A növényvédelem és a gyomok elleni védelem legolcsóbb eszköze

 Az intenzív stabil gazdálkodás alapfeltétele

 A vetőmagtermesztés alapfeltétele

 Jobb élő- és gépi munkaerő kihasználás

A vetésforgó és vetésváltás XV.

Növényi sorrend változatok

IV. Monokultúra:



Vetésváltás nélküli termesztés,



egy növényt ugyanazon a területen éveken át termesztünk (időbeli

monokultúra),



fajok vagy fajkombinációk koncentrálódása egy adott területen

(térbeli monokultúra).



Az évelő növények (lucerna 4 év) termesztése nem számít

monokultúrának.



Hazai viszonyok között monokultúrásan termeszthető: kukorica, rizs,

rozs.



Külföldön: kukorica, rizs, rozs, gyapot, kávé.



A monokultúrás rendszerben időszakosan „megszakító” növényeket is

termesztenek (somkóró)

A vetésforgó és vetésváltás XVI.

Növényi sorrend változatok

Monokultúrás termesztés előnyei:



A talajt a termesztett növény sajátosságaihoz lehet alakítani.



Az éghajlat a termesztett növény számára a legkedvezőbb lehet.

A termesztő szakértőjévé válik az adott növény termesztésének.

A termelőnek nem kell egész évben a gazdálkodással foglalkoznia.

A gépesítés költségei kisebbek lehetnek.



Jobb lehet a termesztés jövedelmezősége.

A vetésforgó és vetésváltás XVII.

Növényi sorrend változatok

IV. Vetésforgó előnyei:



Folytonosabb növényborítottság, erózió kártétele mérsékelhető.

A talaj fizikai állapota kedvezőbb lehet.



Időszakonként mélyen gyökerező pillangósok termeszthetők.

Mérsékelhető a gyomosodás.



Kártevők és kórokozók kártétele mérsékelhető.



A munkaigény széthúzható, a növénytermesztés bevétele

különböző időpontban jelentkezik.

A vetésforgó és vetésváltás XVIII.

Növényi sorrend változatok összefoglalása:

Termesztési Növények

rendszer összetétele aránya sorrendje rotációja

klasszikus állandó

állandó állandó állandó

vetésváltás

tervszerű tervszerű változó nincs

monokultúra 1 növény 100 % önmaga után

megszakítás

A vetésforgó és vetésváltás XIX.

A növényi összetételt befolyásoló tényezők:

– természeti tényezők

– biológiai tényezők

A vetésforgó és vetésváltás XXI.

 A vetésváltást befolyásoló természeti tényezők:

– Éghajati tényezők:

 vegetációs időszak hosszúsága:

– Tenyészidőszak hossza

 hőmérsékleti viszonyok:

– vegetációs időszak hőmérséklete – tavaszi fagyok – nyári aszály – télállóság  csapadékviszonyok – Évi csapadékösszeg – tenyészidőbeli eloszlás – Öntözés (kettőstermesztés)

– Talajviszonyok (termékeny és terméketlen talajok növényi összetétele)

– Domborzati tényezők (vízválasztó sekély humuszréteg), (talajvédelem-növényi borítottság ideje, foka, növénysűrűség)

A vetésforgó és vetésváltás XXII.

 A vetésváltást befolyásoló biológiai tényezők:

 vízigény

 tápanyagigény

 növények összeférhetősége

– Önmagukkal összeférhető növ.

– Önmagukkal való összeférhetőségre különbözőképpen reagáló növények – Önmagukkal kevésbé összeférhető növények

– Önmagukkal összeférhetetlen növények.

 gyomokra való érzékenység – Nagyon érzékenyek – Közepesen érzékenyek – Kevésbé érzékenyek

 gyökér és tarlómaradványok

 A vetésváltást befolyásoló üzemi közgazdasági tényezők:

 Élőmunka igény

 Gépigény

A vetésforgó és vetésváltás XXIII.

 Elővetemény: Az adott táblán az előző évben vetett növény

 Elővetemény érték: A különböző előveteményeknek az utánuk következő növényre

gyakorolt hatása. – Termőhelytől függő hatás:

– Talaj hatása

A vetésváltás elvei

 Pillangóst önmaga után 4 évig ne

 Pillangóst dohány és tavaszi árpa előtt ne

 Vízigényes növény előtt ne legyen vízigényes  Napraforgót önmaga után 5-6 évig ne

 Burgonyát, cukorrépát önmaga után 5-6 évig ne (fonálféreg)

 Szója–napraforgó vetésváltás ne (fehérpenész)

 Pillangós után ill. szármaradvány után a műtrágya adagot csökkenteni lehet  Jó hatással van a talajszerkezetre a lucerna

Talajművelés I.

A talajművelés a művelhető réteg fizikai és a biológiai állapotát javító sekélyebb vagy mélyebb eljárás

 Célja: Az elvetett növény szaporítóanyagának csírázását, kelését, fejlődését alapozza meg. Feltétel: A termőföld és a környezet ne károsodjon

Feladata:

–A szerkezet pusztulásának megelőzése –A jó szerkezet megőrzése

–Az eróziós és deflációs károk megelőzése

–A kártevők, kórokozók, és gyomok terjedésének megakadályozása –A szerves és műtrágyák megfelelő mélységbe történő juttatása –Az elővetemények tarlómaradványainak a talajba forgatása –A talaj kedvező hő, levegő és vízgazdálkodásának megteremtése –Az időjárási szélsőségek káros hatásainak csökkentése

–Környezetkímélő növényvédelmi, gyomirtási eljárás

–Kedvező elővetemény hatás megőrzése, vagy kedvezőtlen hatás csökkentése –Talajtömörödés csökkentése

A talaj-előkészítés II.

 Talaj-előkészítés fajtái: – Hagyományos:

 1. Tarlóművelés:

– Tarlóhántás: A nyári betakarítású növények tarlójának sekély (6-10cm)

lazítása és porhanyítása, a felszín zárásával (tárcsák, kultivátorok) – Tarlóápolás: Az árva-és gyomkelés irtása műveléssel vagy vegyszerrel

 2. Alapművelés: A növények termesztési rendszerében a legmélyebb művelés,

amellyel a növények tenyészideje alatt igényelt lazultság a szükséges mélységig kialakítható.

– Forgatással (ágyeke, váltvaforgató eke) – Forgatás nélkül (lazító, kultivátor, tárcsa)

 3. Alapművelés elmunkálása

– Célja:

 Az alapművelés során kialakult túl laza vagy rögös talaj elmunkálása  A nedvességkülönbségek elősegítése kiegyenlítése

 A szerves anyagok feltáródásának elősegítése(tárcsa,simító, henger,fogas, talajmaró, boronák)

Talajművelés III.

 4. Magágykészítés:

– A talaj termőrétegének kialakítását – a növény igényeihez igazodó – szükség szerinti mélységig.

– Célja:

 morzsás szerkezetű, de nem poros  ülepedett

 nem tömődött  nyírkos

 Gyommentes

 Eszköze: Kombinátor, kompaktor  5. Vetés:

– A vetőmagnak a kívánt mélységbe juttatása

 6. Vetés utáni elmunkálás:

– A vetéskor fellazult legfelső talajréteg tömörítése, formálása a kelés elősegítése végett

Talajművelés IV.

Szántásos rendszerek Szántás nélküli rendszerek

Tarló

Tarlóhántás, ápolás _Direktvetés

Szántás és elmunkálás Hagyományos mód: elmunkálás, magágykészítés és vetés külön menetben Csökkentett mód: egymenetes magágykészítés és vetés és felszínzárás Alapművelés lazítóval vagy kultivátorral, vagy

tárcsával Hagyományos vetés és felszínzárás Művelés: (teljes felületi vagy sávos) és vetés és felszínzárás



Sekély művelést igényel:

– Őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále, dohány



Középmély művelést igényel:

– Tavaszi árpa, tavaszi zab, szemescirok, repce, mák, olajlen rostlen



Mély művelést igényel:

– Kukorica, szudánifű, silócirok, szója, bab, lóbab, napraforgó, cukorrépa, burgonya, lucerna, vöröshere

Tápanyagellátás, trágyázás I.

 Trágyázás: Azoknak a szerves és szervetlen anyagoknak a talaj termőrétegébe

történő bedolgozását értjük amelyek:

– a kultúrnövényeket tápanyaggal látják

– Javítják, vagy fenntartják a talaj kémiai, fizikai, valamint biológiai tulajdonságait

– Trágyázás: évenkénti kijuttatási a következő terméshez szükséges tápelemeket biztosítják

– Tápanyag-gazdálkodás: szélesebb körű, hosszabb távú átgondolt cselekvés, a növény igényén kívül figyelembe veszi a talajra és környezetre gyakorolt hatást is.

– A legfontosabb tápelemek:

Tápanyagellátás, trágyázás II.

 3 legfontosabb makroelem: N, P, K

 Nitrogén:

 Nitrát formájában veszi fel a növény

 Aminosavak, fehérjék, szerves vegyületek építőkövei

 N mozgása:

– Talajt gazdagító folyamatok: műtrágyázás, szerves trágyázás, N-kötés

– Veszteség források: N-felvétel, denitrifikáció, N-kimosódás

 Foszfor:

 Foszfátion formájában veszi fel a növény

 Jelentős rész lekötődik

 Kálium:

 Ionos formában veszi fel a növény

 Jelentős része lekötődik

 Fajlagos tápanyagigény

Tápanyagellátás, trágyázás III.

– Műtrágyák:

 Egy hatóanyagú trágyák (pl: nirtogén, foszfor, kálium)

– Szilárd – Folyékony

 Több hatóanyagú trágyák

– Összetett műtrágya: minden molekulájában két hatóanyagot tartalmaz, képlettel írható le. (KNO3, NH4NO3. stb)

– Kombinált műtrágya: több vegyületet tartalmaz – Kevert műtrágya: gyári keverék: (NPK, PK)

Tápanyagellátás, trágyázás IV.

 Makroelemek:

 0,01%-ot meghaladó mennyiségben tartalmazzák a növények

 Mikroelemek:

 0,01-0,00001 %-ban található meg a növényekben (pl: mangán, bór, réz, cink, stb.)

 Ultramikroelemek:

 0,00001 %- nál kisebb mennyiségben találhatók meg a növényben (molibdén, kobalt)

 A növények oldat alakában a talajbój vagy a levélről veszik fel, vagy gáz formájában a levegőből.

 Liebig féle minimum elv

 A növényfajok különböző mértékben hasznosítják a talaj tápanyagkészletét  Tápanyagtőke: a tápanyagok talajban található teljes mennyisége

 Felvehető tápanyagtartalom: A növény által hasznosítható tápanyagtartalom  Tápanyagszolgáltató képesség: A talaj tápanyagellátó képessége

Tápanyagellátás, trágyázás V.

– Az oldhatóság mértékének csökkenése következtében

– Szerves trágyák:

 Istállótrágyák

 Zöldtrágyák

 Betakarítás után tarlón visszamaradó növényi maradványok

– Műtrágyák:

 Egy hatóanyagú trágyák (pl: nirtogén, foszfor, kálium)

– Szilárd – Folyékony

Tápanyagellátás, trágyázás VI.

 Szervestrágyázás:

– A földművelés legértékesebb tevékenysége – Hatása sokoldalú

– Humuszban gazdagabb talajok is meghálálják

– A terméshozamot és biztonságot egyaránt fokozza

– A talajok fizikai tulajdonságaira (szerkezet, vízgazdálkodás) hatnak elsősorban – CO2-al látják el a növényt

Tápanyagellátás, trágyázás VII.

A szervestrágyák javítják:

– a talajok szerkezetét

– vízgazdálkodását

– mikrobiológiai életét

– pufferkapacitását (Ph)

– a felhasznált műtrágya hasznosulását

– a talajok kultúrállapotát

Tápanyagellátás, trágyázás VIII.



Szervestrágyázás formái

– Istállótrágyázás:



Kedvező a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaira



Elősegíti az ásványi trágyák hasznosulását



A talaj pufferkapacitását javítja



Mérsékli a talajsavanyodást

– Hígtrágyázás:



Homogenizálásos, fázisbontásos mód



Növényfajok tűrőképessége (40-60 m3/év/ha)

Tápanyagellátás, trágyázás XI.



Szervestrágyázás formái

– Zöldtrágyázás:

 Talajtermékenységet javító módszer

 A vetett növényt vegetatív állapotban beszántják.

 Főleg laza, szerkezet nélküli humuszban szegény homok és kovárványos barna erdőtalajon

 Kötött agyag és szikes talajon

 Sekély termőrétegű erodált talajokon – Legalkalmasabb növények:

 Lágy szárú nagy levélfelületű jó talajfelszín-takaró növények

 Mérsékelt vízigényű növények

 Rövid tenyészidejű növények

 Kelést követően gyors fejlődésű növények

 Dúsan és mélyen gyökerező növények

 Jó tápanyagfeltáró és –felvevő képességűek

Tápanyagellátás, trágyázás XII.

– Zöldtrágyanövények:

 Pillangósvirágú növények (nitrogéngyűjtő): Csillagfürt, somkóró, bükköny, stb

 Keresztesvirágú növények (talajkímélő, talajszerkezet javító növények): olajretek, mustár tak.repce)

– Vetésidő szerint:

 Másodvetésűek: Csillagfürt, olajretek, fehér mustár, takarmányrepce, stb.

 Áttelelő őszi vetésűek: Bükköny, rozs, bíborhere

Tápanyagellátás, trágyázás XIII.

– Az istállótrágyázás irányelvei:

 Kb 100 nap alatt érik be

 Azonnali felhasználás

 Kiszórási időszak: Nyár, nyár vége, ősz

 Tavaszi trágyázás csak homoktalajon

 Téli trágyázás: jelentős tápanyagveszteség

 Az istállótrágyázás adagjai:

– 15 t/ha – gyenge trágyázás – 30 t/ha – közepes trágyázás – 40 t/ha – erős trágyázás

– Kötött talajon 4 évenként 30 t/ha – Laza talajon 2-3 évenként 15-20 t/ha

Tápanyagellátás, trágyázás IX.



Szerves trágyázás

– 4 évente

– Több éves hatású

– Jó hatással van a talajéletre, a talaj állapotára

– 30-40 t/ha kijuttatandó mennyiség

– Közepes minőségű istállótrágya átlagos tápelemtartalma:  0,6% N

 0,35% P₂O₅  0,6% K₂O

Vetés I.

 Vetés: Az a művelet amikor az ivarosan szaporodó növények magját a talaj kellően

előkészített rétegébe (magágy) helyezzük

 Ültetés: A vetőanyag nem mag hanem ivartalanul szaporított rész

 Palántázás: A kikelt illetve előnevelt növényeket helyezzük a talajba

 Térbeli eloszlás alapján:

– Szórva vetés – Sorba vetés

– Szemenkénti vetés – Szalagos vetés

Vetés II.

 Szórva vetés:

– Véletlenszerű térbeli elrendezés – Fűfélék, aprómagvak vetése

– Gabonaféléknél nem célravezető (egyenletlen eloszlás, véletlenszerű vetési mélység)

 Sorba vetés:

– Sorvető gépekkel

– Pontos sortávolság, vetésmélység és kijuttatott magmennyiség – Szűk sorközű vetés (6-8 cm)

– Sűrű sorú vetés (10,5-16 cm) (gabona sortáv) – Kapás sortávú vetés (40-80 cm)

 Helybe vetés

 Fellazított vetés

 Szalagos vetés: sorba vetés szórt vetés kombinációja

 Ikersoros vetés

Vetés III.

 A vetés mélysége:

– Befolyásoló tényezők:  Növény igénye

 Talaj kötöttsége, szerkezete  Nedvességtartalma

 Hőmérséklete  A vetés ideje

 Általános elvek:

 apró magvakat sekélyebben (csírázási erély).

 Kötött talajokon sekélyebben.

 Száraz talajokon mélyebben

Vetés IV.

 A vetés ideje:

– Befolyásolja:

 A növények csapadék és hőmérsékleti ideje különböző fenofázisokban

 5 Co _{felett Magyarországon}

 Vetési időszakok:

– Tavaszi – Nyári – Őszi

 Csírázáshoz szükséges vízmennyiség (mag száraztömeg %):

– Kis csírázási vízigényű (35-50 %) (rozs kender)

– Közepes csírázási vízigényű (50-100 %) (búza, kukorica, hüvelyesek) – Nagy csírázási vízigényű (100-150 %)

 Tavaszi vetés:

– Mérsékelten korai vetés előnyös – Túl korai vetés:

 hideg talaj

 Vontatott növekedés (kártevők, gyomok) – Megkésett vetés:

 rövid vegetatív fejlődési szakasz

 Kisebb asszimiláló felület

 Kisebb termés

Vetés V.

 Nyári vetés:

– Hőmérséklet nem befolyásolja – Talaj száraz, rögös

– Nehéz jó magágyat készíteni.

 Őszi vetés:

– Talaj nedvességtartalma

– A fejlődéshez az ősz folyamán szükséges idő határozza meg

Növényápolás I.

 Célja:

– Növény számára ideális körülmények teremtése

– Egyenletes fejlődést akadályozó tényezők kiküszöbölése

– A termés mennyiségét és minőségét akadályozó tényezők kiküszöbölése

 Növényápolási feladatok:

– Jeges hótakaró (gyűrűs hengerezés)

– Felfagyás (humuszos talajokon főleg) (sima hengerezés) – Sorközművelő kultivátorozás (kapás növények gyomirtása) – Töltögetés (burgonyatermestés, secunder bakhátak)

– A szárszilárdság növelése gabonában bokrosodás végén (klórmekvát)

– Télállóság növelése repcében regulátorozással (erős gyökér, tőlevélrózsa egyöntetűbb érés) (tebukonazol)

Növényápolás II.

 Vegyszeres növényvédelem:

– Alapelvek:

 Agrotechnikai eljárások fokozott jelentősége (pl: vetésváltás)

 Kis adagú nagy biológiai aktivitású környezetkímélő szerek használata

 Integrált növényvédelmi eljárások használata

 Kumulálódó szerek használatának korlátozása

 Nehezen írtható gyomokra irányuló többletvédekezés

 Specifikus hatásspektrumú rovarölő szerek használata (pl: kitinszintézist gátló szerek)

 Hagyományos és szisztemikus gombaölő szerek kombinációinak terjedése

Növényápolás III.

 Csávázás: A vetőmagok, vetőgumók, hagymák, vagy más szaporításra szolgáló

növényi részek vírusos, baktériumos, és gombás, valamint egyes kártevők elleni védekezésre szolgál

 Csoportjai:

– Vírusok, baktériumok, gombák leküzdésére szolgáló szerek – Állati kártevők elleni védekezésre szolgáló szerek

Növényápolás IV.

 Állati kártevők elleni védelem:

– kártétel nagysága elsősorban nem a kártevők fajainak számától, hanem a károsító egyedszámától függ

– a kártétel nagysága elsősorban nem a kártevők fajainak számától, hanem a károsító egyedszámától függ.

– A károsítást befolyásoló környezeti tényezők az alábbi elemekből állnak:

 élettelen természeti tényezők (hőmérséklet, fény, nedvesség, levegő, talaj stb.),  élő természeti tényezők (táplálék, fajtársak, más fajú élőlények),

 Az ember tevékenységéből eredő tényezők.

– A kártevők elleni védekezés lehetőségei és módszerei lehetnek:

 Megelőző és közvetett védekezési módok:

– karantén intézkedések továbbterjedés megakadályozása (burgonya fonálféreg) – Rezisztencianemesítés (napraforgómoly) (GMO)

– agrotechnikai eljárások (termőhely megválasztás, növényi sorrend, trágyázás, talajművelés, vetés, ápolás, betakarítás)

Növényápolás V.

 A növényi kórokozók elleni védekezés

– vírusok

– baktériumok – gombák

– A növénybetegségek elleni védekezés módjai (megelőző és közvetett, illetve közvetlen védekezési módok)

– A rezisztencianemesítés – A fizikai növényvédelem

 üvegházakban talaj fertőtlenítés (gőzzel stb.),

 a beteg növényi részek megsemmisítése (pl. tarlóégetés),

 a gyors betakarítás, a mesterséges szárítás vagy tartósítás silózással.

– A biológiai növényvédelem

 a hiperparazita mikroorganizmusok (kártevők kártevői)

 antagonista mikroorganizmusok (kedvezőtlen hatást kiváltók) felhasználása

Növényápolás VI.

 A gyomok árnyékoló hatása

 Toxikus anyagok termelése (allelopátia).

 A talaj hőmérsékletének csökkenése

 Vírusos és gombás betegségek, illetve kártevők terjedésének elősegítése

 termelés költségeinek növelése

Növényápolás VII.

 A gyomirtás eredményességét befolyásoló tényezők:  A Betakarítás

– A kombájn a növényi maradványokkal együtt a gyomok magvait is szétteríti a tábkán, és elősegíti azok

terjedését.

 Talajművelés:

– mechanikus gyomirtás

 Növényállomány, tőelosztás

– A gyomirtásnál a növényállománynak is van szerepe, ha az a fejlődés bizonyos szakában természetes

gyomelnyomó képességgel rendelkezik.

 Vetőmagtisztaság

– (pl. aranka).

 Rostaaljak szakszerű kezelése

– Üzemi tisztítótelepeken rendkívül fontos, hogya keletkezett rostaaljakat csak aprítás, gőzöléses csírátlanítás

után használják fel a viszszafertőzés elkerülése végett.

 Trágyakezelés

– Szakszerű trágyakezeléssel csökkenthetjük az istállótrágyák gyommagtartalmát

 A mezőgazdaságilag nem művelt területek szerepe.

Növényápolás VIII.



A gyomirtási munkák három kezelési időpontra

oszthatók:

– A gyomok csírázása előtti kezelése, ami lehet

– presowing vagy preplanting (vetés vagy ültetés előtti), – preemergens (kelés előtti) kezelések.

– Posztemergens (kelés utáni) kezelés, amikor a gyomok fertőzését vizuálisan

értékelni, mérni tudjuk. A kezelések eltérő volta miatt célszerű kétféle gyomfelvételezést végezni.

Növényápolás IX.

 Integrált növényvédelem:

– a növényvédő szerekből a termékekbe kerülő szermaradványok világszerte egyre súlyosabb

problémát jelentenek.

– a terület életközösségében az egyensúly megbomlott, elsősorban a hasznos élőlények

arányának csökkenése miatt.

– a kártevők egyedsűrűsége lényegében nem csökkent, sőt ellenálló ras sz ok, törzsek jelentek

meg, - a védekezés költségei ugrásszerűen növekedtek.



Növényápolás X.

 először megismerkedünk a terület életközösségével,  a védekezést a prognózis alapján készítjük elő,

 meghatározzuk a nem vegyi védekezési módokat,

 a vegyi védekezést az egyedsűrűség szerint határozzuk meg a következők figye  lembevételével:

– a vegyszeres védekezést a megvédendő területre összpontosítjuk, – főleg szelektív és szuperszelektív szereket használunk,

– a rövid és hosszú hatástartamúakat ésszerűen kombináljuk, – méhkímélő szereket is közbeiktatunk,

Öntözés

 A meteorológiai tényezők közül a csapadék ingadozás a legnagyobb hazánkban térben és időben

egyaránt.

 A XX század 80-as éveitől ráadásul a felmelegedés fokozódásával tovább csökkent a növények által hasznosítható csapadék mennyisége. A hazai főbb növény társulások faji összetételét alapul véve (erdő, gyep, szántó, gyümölcs-szőlő) a kielégítő évi növényi produkcióhoz 600-650 mm, a jó termésekhez 650-750 mm csapadék kellene, szemben az 557 mm-es 1988-2002 közötti átlaghoz képest.

 Az öntözés - sokrétű hatása miatt - sokoldalú termesztési eljárásnak nevezhető.

 Az öntözés általános meghatározás szerint nem más, mint a növény optimális terméséhez szükséges vízigény - méréseken alapuló - tervszerű kiegészítése gazdaságilag indokolt mértékben, a környezeti értékek megóvásával.

 Az öntözés általános céljai a szántóterületen: – az évenkénti termésingadozás mérséklése, – hozamnövelés és minőségjavítás,

– biztonságos kettőstermesztés (terület intenzifikálás).

 Az öntözés különleges céljai és területei: – trágyázó öntözés,

– színező, fagyvédelmi öntözés a kertészeti termelésben, – dugvány- és palántaelőállítás,

– jóléti és szabadidős létesítmények vízellátása,

Öntözés

 Az öntözéses szántóföldi növénytermesztés a kitűzött célok megvalósulása esetén is

számos, a vállalkozás egészét érintő hatást gyakorol, amelyekkel számolni kell: – a termesztés módszerének minden eleme változhat,

– változik az üzemágak közötti arány, kapcsolat, – más típusú szakmai ismeretekre van szükség,

– nőnek a ráfordítások, ehhez pótlólagos pénzügyi források kellenek, – az öntözés hatására nő a termés, de az értékesítési gondok is.

 Az öntözési mód, esetenként a szakmai hibák negatív hatásokat okozhatnak:

– nettó termőterület-csökkenés (árasztó, barázdás öntözés), – vízbázisszennyezés (növényvédőszer-kimosódás),

– talajszerkezet-romlás, – szikesedés.

 Az öntözőberendezések beruházási költsége jelentős, megtérülési idejük hosszú,

VI. Öntözés



_Célja:

– Termés mennyiség növelése

– Termésbiztonság növelése

– Termésminőség javítása



Fontos az öntözés minősége:

Az öntözési módok értékelése

 Felületi öntözés

 1950-60-as években

 Árasztásos változat a rizs  Nagy párolgási veszteség  Drága

 Barázdákat képez a táblán

 Csak nagy mennyiségű víz kijuttatására alkalmas  Csak sík területen egyenletes

 Esőszerű öntözés

– Lineár:

 Automatikusan működik

 Kis mennyiséget is ki lehet juttatni velük  Tápanyag és növényvédőszer is kijuttatható

 Hátrány 8-30%-os párolgási veszteség (belógatott szórófejek) – Csévélődobos:

 Felszín alatti (altalaj) öntözés

 Jó vízadagolást tesz lehetővé

 Csövek a talajban→párolgás Ø

 Hátránya:

– beruházás igényes

– Érzékeny a vízminőségre

 Mikroöntözés

 Szórófejes vagy csepegtető

 Vízminőségre, mechanikai szennyeződésekre érzékeny

Betakarítás I.

 A szántófóldi növénytermesztés termesztéstechnológiájának utolsó művelete a

termőföldön a betakarítás, melyet egyéb kapcsolódó műveletek következnek

 A mennyiségi veszteségek kedvező feltételek mellett O,5-3%-osak a szemes

termények esetében, kedvezőtlen esetekben azonban elérhetik a 10-40%-ot is. A betakarítási veszteséget több tényező is befolyásolhatja:

 ökológiai feltételek:

– időjárási tényezők (hőmérséklet, csapadék stb.) – talajtani tényezők (talaj egyenlőtlenség stb.) – környezeti tényezők

 a fajta, hibrid értékmérő tulajdonságai:

– érésdinamikája

– pergési, kalász-, hüvelytöredezési hajlama – szárszilárdsága

– betegségekkel szembeni ellenállósága – talajtól mért hüvelymagassága

Betakarítás II.



Agrotechnikai elemek:

– vetésváltás (visszahagyott, nehezen bomló növényi maradványok), – talajmüvelés (talaj felszín egyenletesség)

– tápanyagellátás (harmonikus NPK-ellátás, egyenletes tápanyagkijuttatás - gyors, egyöntetü vagy elhúzódó érés)

– vetésminőség (vetésidő, állománysűrűség)

– növényvédelem (elsősorban a gyomirtás hatékonysága, de a kórokozók és kártevők elleni védelem is

– öntözés (nagyobb nedvességtartalom, állomány heterogenitás, megdőlés, gyomosodás), - deszikkálás, állományszárítás.