Az építészet és a közgazdasági szemlélet kapcsolatának tanulmányozása végigkísérte doktori tanulmányaimat és az azóta eltelt időszakot. Kutatásom kiindulópontja az épített környezettel és az építészeti alkotásokkal kapcsolatos minőségi dimenziók vizsgálata az üzleti gondolkodás és a gazdasági szereplők cselekvése irányában. Jól meghatározható stratégiai eszköznek tekintik az építészeti tevékenységet: a hatékony vállalati teljesítmény médiumát, amely a vállalati érdekeket és az ún.
Ezért dolgozatom az Olivetti cég építészetének rövid bemutatása során megfogalmazott szempontok szerint a gazdasági gyökerű gondolkodás integrálásának, valamint az építészeti minőség és értékteremtés integrációjának lehetőségeit vizsgálja a vállalati építészeti környezet történeti és kortárs példáira való kiterjesztésével. Meggyőződésem, hogy megközelítésem és a mellette bemutatott példák hatékonyan mutatják be az építészeti alkotás komplex értelmezési lehetőségeit, és bővítik a vállalati architektúra értékszemléletének - alapesetben nem túl széles - eszköztárát. Az építészeti alkotás és az épített környezet a célja, eszköze és mutatója a felelősségteljes gondolat mentén megfogalmazott céloknak.
Olivetti - etalon a vállalati építészet értékfelfogásában
- A megközelítés kiindulópontjai
- Design-kultúra szemlélet, mint az alkotói minőség alapja
- A vállalat szociális és kulturális szerepvállalása
- Korszerű építészeti kísérletek az Olivetti termeléséhez és igazgatásához kapcsolódóan
- Korszerű építészeti kísérletek az Olivetti értékesítéséhez kapcsolódóan
- Kiegészítés az Olivetti vizsgálatához
- Az 1. fejezet összefoglalása - az I. tézis
Az Olivetti építőipari tevékenységének általános jellemzője a haladó, kísérletező szellem volt, amely adekvát válaszokat keresett a funkcionális kihívásokra. Olivetti építészeti minőségszemléletének elemei egyszerre jelentek meg a cég különböző tevékenységeiben és kapcsolataiban. Az Olivetti cég működésének sikere az Adriano Olivetti által megalkotott „stile olivetti”3 által jellemezhető komplex vállalati szerepkoncepcióban rejlik.
Az Olivetti cég tevékenységének egyedisége a munkatársaihoz való hozzáállásban és a számukra kialakított közösségi hálóban fedezhető fel. Az 1930-as évektől új városrészek épültek a közösségi szolgálati, oktatási és kulturális intézmények köré, többnyire az Olivetti alkalmazottai számára kialakított lakóépületekkel. Az építészeti ízlés alakításában, a térségben kialakult általános építészeti minőség megteremtésében még inkább megnyilvánult a tanszék jelentősége és befolyása, tevékenysége során több mint 600 lakóépület kivitelezésében, illetve átalakításában vett részt az iroda, amelyek többsége a nemzetközi modern építészet jegyében és minőségében született.
Az Olivetti közvetlen forrásokkal is hatékonyan tudta támogatni a cég korábban felvázolt értékrendjét, amely kulturális és társadalmi alapokon nyugszik. Emiatt az 1990-es évek az Olivetti számára válságos időszakot jelentettek, a cég alkalmazottainak háromnegyedét elbocsátotta (ekkor teljesen leállította az írógépek gyártását is).
A vizsgálati módszertan kiterjesztése
Vállalatok minőségszemlélete
- A megbízói magatartás és karakter szerepe
- A „Corporate Architecture” szemléleti háttere
- Vállalati eszközök és stratégiák
- A vállalati minőségszemlélet és az építészet kapcsolata kiemelt példák és jelenségek
- Komplex minőségszemlélet és az épített környezet kapcsolata
Az építészeti karakter, a „gondoskodás” növekvő szerepe a vállalati stratégia kialakításában egyre inkább kimutatható, és ez a szerep leginkább a vállalati tervezési kommunikáció hatékony önkifejezési eszközeként jellemezhető. Feltételezhetjük, hogy a létrejövő magas színvonalú kivitelezést nagymértékben a megrendelő érzékenysége, igényessége, kulturális fejlettsége biztosítja, az ez irányú fellépés pedig az építészeti folyamat egyik fő katalizátora és „védője”. A piaci logika ugyanis elsősorban a gazdasági haszon és az "identitáscélok" szempontjából értékeli az építészeti minőséget, azaz a pénzügyi szempontok mellett azt is ellenőrzi, hogy a cég szándékolt narratívája szempontjából mennyit ér az épület.
Ezért egyrészt általában nem szerencsés, ha a tervezési koncepció és a tervezési világ alkalmazkodik ezekhez a gyorsan elavult területekhez, másrészt a vállalati architektúrában megfigyelhető tendencia az építészeti érvényesség lerövidülése és a gyors amortizáció. Az építészeti tér nem csupán környezet, még a gazdasági eladóterek, üzletek vagy szállodai létesítmények, szórakozóhelyek esetében sem. Ebbe az eszköztárba tartoznak azok a stratégiai döntések, amelyek meghatározzák a vállalati architektúra jellegét és hangsúlyait, az építészeti programozási folyamatot, de például a tervezők/partnerek kiválasztásának folyamatát is.
A felhasznált eszközök az építészeti minőséggel való összefüggésük szempontjából a legérdekesebbek, vagyis mennyiben járulnak hozzá a magas szintű épített környezet kialakításához. Hazai példával élve, az óbudai Graphisoft campus esetében is jól látható az építészeti minőség hangsúlyozása a vállalati stratégiában. A következő alfejezetek a minőség és az építészeti alkotás vállalati megközelítésének csomópontjait és lehetőségeit vizsgálják, klasszikus példákból kiindulva, amelyek részben az előző mondat állítását próbálják továbbgondolni és alátámasztani.
Az AEG által megalkotott építészeti minőség és egységes formatervezés hangsúlyozásának tipikus bizonyítéka az 1912-ből származó Werkbund évkönyv, amelyben az AEG-ügyet kiemelten bemutatták, vagy például a Flammeco gyár reklámprospektusa 1913-ból. Az építészetnek ez a fajta interdiszciplináris megjelenése egy másik gyárépületben is megfigyelhető volt, amelyet szintén a Peter Behrensst the Moharmaceutical Company logója tervez. a főhadiszállás és az általa tervezett Frankfurt melletti Behrens gyár tifjei, egy óratorony és egy épületrészeket összekötő híd, ezzel is kifejezve a cég gyökereit, de kiemelve a cégen belüli építészeti karaktert is. A megrendelő építészeti minőségre való törekvése a Behrens tanítványa, Walter Gropius által Fagus számára tervezett gyárépületben is megmutatkozik.
Ez az építészeti munkában olykor egyediséget, identitást és innovatív fejlesztést kívánó, máskor az egységesítés, a szabványosítás és a termelés logikájába integrálható tömeggyártás lehetőségeit kereső szempontrendszer együttesen alkotja a vállalati architektúra minőségi problémáinak körét. Bár az ipari formatervezés továbbfejlesztése a Muthesius által elképzelt séma szerint haladt, az építészeti folyamatok tekintetében a szabványosítás és a tömeggyártás általános szemléletének kialakításáról is beszélhetünk, de továbbra is elmondható, hogy az építészeti alkotás és a tér egyediségét értékként tartó társadalmi és művészi attitűd szerencsére még nem veszett el. A disszertáció témája nem a tervezett 22 épület részletes bemutatása, de építészeti szempontból érdekes lehet néhány alkotás kiemelése.
Felelősség megjelenése és szerepe a vállalati építészetben
- A filantrópia kezdeti megjelenései a válallati építészetben
- Vállalatok szociális építészete a modern időszakában
- Vállalati építészeti magatartás a posztindusztriális társadalomban
- A szociális felelősség stratégiai felfogása – a Richter Gedeon példájából kiindulva
- A közösségi küldetés a vállalati szemléletben – a CaixaForum
- Szociális célú vállalati jelenlét építészeti hatásai - a bencés vállalatok példáján
- A fenntarthatóság „megjelenése” a vállalatok építészeti tevékenységében
Ehhez maga a batai gyár építette ki a szükséges infrastruktúrát, iskolát és kórházat, valamint modernista jellegű, Bata-házaknak nevezett téglalakásnegyedeket.63 Valójában Zlin egész városa új arcot kapott a cég felemelkedése miatt. Ilyen települések voltak többek között a holland Batadorp, Baťovany (a mai Partizánske) és Svit Szlovákiában, Baťov (ma Bahňák része) Csehországban, Borovo-Bata (Vukovár része) Horvátországban, majd később lakó "falvakkal" körülvett gyárterületek jöttek létre Franciaországban (Bataville, Esstrraine), Kanada (Bataville, Loastrraine). ), hanem Pakisztánban és Indiában is. 64 a szerkezeti tervet Le Corbusier egyik tanítványa, František Lydia Gahur készítette. 1945-ben átnevezték a települést és a régiót - a város tudatát és arculatát máig áthatja a közös múlt 65. Henri Lefebvre kifejezetten közgazdasági megközelítése szerint a városi környezet és az uralkodó gazdasági viszonyok lenyomata és következménye 66.
A lakáspiac egy látszólag automatikus piaci mechanizmussal egyensúlyozza ki az üzleti tevékenységből származó munkaerő-keresletet és az ebből eredő kereslet-kínálat közötti egyensúlyhiányt. 70 A munkavállalókat megillető szociális juttatások ma intézményesültek, szabványosítottak, a munkavállalói közösségek és az ezirányú vállalati erőfeszítések gyakorlata a globális keretek között működő vállalatok esetében is általános és rendszeres. A társaság által üzemeltetett óvoda, könyvtár, szabadidő épületek, sporttelep és a közelmúltban elkészült uszoda nem csak a menedzsment társadalmi értékfelfogását mutatja, hanem jó példája egy multinacionális kapitalista nagyvállalkozás közösségi jelenlétének.
Ennek az installációnak a mentén épült fel Zoboki Gábor tervei alapján a Biotechnológiai Kutatóintézet, amely nemcsak az új szerkezeti rendszer első megnyilvánulása volt, hanem a vállalati megjelenés és arculatformálás intenzív elemévé is vált. Látható, hogy a CaixaForum esetében társadalmi, társadalmi és kulturális küldetése egy hatékony városi és építészeti interpretációval egészül ki, amelyben a cég által megfogalmazott identitás nemcsak jól artikulált vizuális üzenet, hanem közvetlenül beépül a közösség mindennapjaiba, valódi értéket közvetítve és létrehozva. Ez a gondolkodásmód nemcsak a termékek tervezésében vagy a szolgáltatás hangsúlyozásában nyilvánul meg, hanem az apátsági fejlesztések mellett létrejött épületekben is kifejeződik ez a szellemi elkötelezettség és minőségszemlélet.
Ez azonban már nem csak a hagyományos vendéglátói funkciókra (szállodák, vendéglátás, fürdők stb.) vonatkozik, hanem adott esetben a termelő/termelő ipari környezetre is. A pincészet tehát nemcsak gyár, hanem turisztikai szolgáltató egység is, melynek célja, hogy a termelés mellett az apátság, mint turisztikai szolgáltató központ által biztosított termékek sokszínűségét növelje. Az építészet rendszerelméleti megközelítéseiben79 a ma különösen összetett és fejlett organizmusként80 létező komplex épületrendszerek rendszerelemeit és az ezeket összekötő építészeti szándékokat természetesen a megfelelő helyen kezelik, de a vállalati megközelítésben ez a kettős fókusz sajnos a legtöbb esetben hiányzik.
A felvázolt rendszer élesen elválasztja a két pólust, vagyis az épületre jellemző rendszereket és az azt létrehozó építészeti szándékot, elvárásokat, követelményeket.
Az építészeti koncepció a vállalatok szolgálatában
- Kulturális alapú párbeszéd a tervezésben
- A hozzáadott érték új megközelítése
- Az építészeti koncepció szerepe az értékteremtésben
A szakdolgozat terjedelme és a téma jellege nem alkalmas ezeknek az eszközöknek és az ilyen jellegű alkotói attitűdök részletes és minden szempontú bemutatására. Végső soron a leírt minőségfogalom szinte minden esetben egyedi, adekvát választ igényel, amelyet a vállalati értékekre, társadalmi normákra fókuszáló diskurzus és az ezt tükröző kreatív folyamat jellemez. A fentiek illusztrálására és a megértendő tartalom építészeti hozzáadott értékkel történő illusztrálására azonban több, többnyire egymástól független példa segítségével igyekszem bemutatni a cég és az építészeti koncepció közötti ilyen típusú kapcsolatot.
Az építészeti koncepciók szimbolikus gyökerei azonban nemcsak az építész egyéni világképéből fakadhatnak, hanem a megrendelő tevékenységének kulturális hátteréből, gyökereiből is. A Micha de Haas houteni központja jó példa arra, hogy a cég tevékenységét reprezentáló építőanyag hogyan alakítható át az építészeti koncepcióval. Az építészeti koncepció ugyanakkor túlmutat a megszokott elemhasználaton: futurisztikus tárggyá formálja az összképet, elfeledtetve az építőanyag-használatban rejlő közvetlen utalást: a „több ezer” botlábakkal megtámasztott fémtömeg hallatlan könnyedséget áraszt a víz felszíne felett.
A felső irodaház perforált kialakítása érdekes, négyzetes világú átriumot hoz létre, amely feloldja a felső tömeg kompakt kialakítását és költői szemléletet ad az épületnek. Az épület az anyag, forma és cél kapcsolatának új értelmezésének intuitív keresése, új szempontokat teremtve a térhasználatban és a technikai innovációban. Az építészeti koncepcióban és megközelítésekben rejlő releváns kiegészítő tartalom szemléltetése folytatható lenne, ha a disszertáció keretei ezt nem korlátozzák.
Ezek a példák egyszerre mutatnak rá az építészeti eszköztár és az épített környezet részét képező lehetőségekre, és rávilágítanak ennek a vállalkozás megítélésére gyakorolt hatására. Az egyszintes lakóterek méretének és a tervezési programban meghatározott funkciók kombinációja az épület jelentős bővítését jelezte. Ennek megbirkózása érdekében a koncepció több elemre osztotta az épületet, mely szerint a ház karakterét a három kisebb tömeg és az ezeket összekötő ajtóelemek arányrendszere határozza meg.
Az Olivetti cég esetében megmutattam, hogy az építészeti munka hatékonyan és sokoldalúan tudja támogatni a helyi közösségépítés iránt elkötelezett vállalati szándékokat.
A 2. fejezet összefoglalása - a 1I-IV. tézis
Az értekezéshez illeszkedő saját munkák bemutatása
Vezetőségi iroda kialakításának építészeti és belsőépítészeti tervezése
A Vadász Mihály és Preisich Gábor által tervezett, 1937-ben épült, Kossuth Lajos tér 6. blokkban találhatók a Waberer's cég vezérigazgatójának irodái. A megvalósult terv e világ harmóniájának megfelelően megteremti a huszonegyedik századi high-tech iroda minden térbeli és tárgyi feltételét a Waberer's cég felső vezetése számára. Ezt a különböző üvegmegoldások alkalmazása teszi lehetővé, így a 30 dolgozó külön-külön, egymás zavarása nélkül helyezkedik el, de az iroda így is teljesen átlátszó, térbeli és vizuális egysége garantált.
A letisztultság és átláthatóság, a hagyomány és az innováció, a harmónia és az egység érzetét, amelyet a megrendelő kíván, az iroda nemcsak térbeli viszonyaiban, hanem a felhasznált anyagok terén, valamint műszaki és ergonómiai megoldásaiban is kifejezi. Az irodaterület összképe és harmóniája szintetizálja a klasszikus modern épület hangulatát, a mai technológiai és kivitelezési szakértelmet, valamint az ügyfél elkötelezettségét az iráni minőség és kultúra iránt.
Mestermű: Családi ház tervezése, Veszprém, Pajtakert
