SZEMLE
Egészségfejlesztés, LXI. évfolyam, 2020. 3. szám 12
Cikkismertetés: Egészségügyi kiadások földrajzi és jövedelmi egyenlőtlenségei Magyarországon
Article review: Healthcare spending inequality: Evidence from Hungarian administrative data
Ismertető: Bíró Anikóa, Prinz Dánielb
a: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete, Egészség és Társadalom Lendület Kutatócsoport, Budapest, b: Harvard University, Cambridge, Massachusetts
Ismertetett cikk: Bíró A, Prinz D. Healthcare spending inequality: Evidence from Hungarian administra- tive data. Health Policy. 2020; 124: 282-90. doi: 10.1016/j.healthpol.2020.01.006
Beküldve: 2020. 06. 27.
doi: 10.24365/ef.v61i3.609
Kulcsszavak: egészségügyi kiadások; egyenlőtlenségek; Magyarország; adminisztratív adatok Keywords: healthcare spending; inequality; Hungary; administrative data
A Health Policy folyóiratban megjelent tanul- mányunkban azt vizsgáltuk, hogyan alakulnak Magyarországon az egészségügyi kiadásokban meg- figyelhető földrajzi és jövedelem szerinti egyenlőt- lenségek. Vizsgálatunkhoz a magyar népesség 50%-ára kiterjedő, a 2003-2011 közötti időszakra vonatkozó, különböző államigazgatási adatbázisok- ból összeillesztett adatokat használtunk. Az adat- bázis - más információk mellett - egyéni szinten a bevont egyének jövedelmét, egészségügyi kiadá- sait, míg megyei szinten a lakóhelyükre vonatko- zóan halandósági és területi fejlettségi adatokat tartalmazott. Kutatásunk fókuszában a dolgozó lakosság állt. Mintánkat leszűkítettük az aktív korú (18-55 éves) és dolgozó (minden hónapban leg- alább minimálbért kereső) népességre. Ezen a mintán azt vizsgáltuk, hogy miként alakultak a föld- rajzi különbségek az egészségügyi kiadásokban, és hogyan függ össze az adott évi egészségügyi
kiadás az előző évi munkajövedelemmel. Az egész- ségügyi kiadások négy kategóriáját vizsgáltuk:
a társadalombiztosítás által fizetett járóbeteg- kiadások, fekvőbeteg-kiadások, gyógyszerkiadások, illetve a gyógyszerkiadások esetében a betegek által fizetett összeg.
A tanulmány első eredménye, hogy a korábbi vizs- gálatoknak megfelelően jelentős eltéréseket doku- mentáltunk a különböző megyék között mind a négy egészségügyi kiadási kategóriában. A „legtöbbet költő” megyében átlagosan 77 százalékkal volt magasabb a járóbeteg-kiadás, 27 százalékkal a fekvőbeteg-kiadás és 32 százalékkal a gyógyszerki- adás, mint a „legkevesebbet költő” megyében. Ösz- szességében a keleti és a déli megyékben voltak leg- magasabbak a kiadások, de a kiadási kategóriák részben egymástól függetlenül alakultak.
SZEMLE
Egészségfejlesztés, LXI. évfolyam, 2020. 3. szám 13
A tanulmány második eredménye, hogy pozitív kap- csolatot találtunk a vizsgált dolgozók mintájában a munkajövedelmek és az egészségügyi kiadások között. Például a korral és nemmel korrigált járó- betegkiadás 13 százalékkal, a fekvőbeteg-kiadás 17 százalékkal, a gyógyszerkiadás pedig 11 százalékkal volt magasabb a kereseti eloszlás 75. percentilisénél (a legfelső negyed alsó határánál), mint a kereseti eloszlás 25. percentilisénél (a legalsó negyed felső határánál).
A tanulmány harmadik eredményeként azt figyeltük meg, hogy az egészségügyi kiadások és a munkajö- vedelmek közötti pozitív összefüggés erőssége megyénként eltérő volt. A tanulmányban megálla- pítjuk, hogy jelentősek voltak a megyék közötti és a megyéken belüli kiadási egyenlőtlenségek is.
A részletesebb elemzés eredményei alapján megál- lapítható: ha a kiadásokban nem lennének különb- ségek a munkajövedelmi csoportok között, akkor a járóbeteg-kiadásokban kimutatott egyenlőtlenség 35 százalékkal, a fekvőbeteg-kiadások egyenlőtlen- sége 84 százalékkal, a gyógyszerkiadások egyenlőt-
lensége pedig 77 százalékkal csökkenne. Ha viszont a megyék közötti kiadási különbségek szűnnének meg, akkor a járóbeteg-kiadások egyenlőtlensége 71 százalékkal, a fekvőbeteg-kiadások egyenlőtlen- sége 47 százalékkal, a gyógyszerkiadások egyenlőt- lensége pedig 43 százalékkal csökkenne. Ez alapján megállapítható, hogy a fekvőbeteg-kiadások egyen- lőtlensége inkább földrajzi eltérésekkel, a járóbe- teg- kiadások és a gyógyszer-kiadások egyenlőtlen- sége inkább jövedelmi különbségekkel függ össze.
A tanulmány negyedik eredménye, hogy a korábbi vizsgálatoknak megfelelően fordított összefüggést mutattunk ki a munkajövedelem és a halandóság között. Vagyis a munkajövedelmek és az egészség- ügyi kiadások közötti pozitív összefüggést nem magyarázhatja, hogy a magasabb jövedelműeknek rosszabb az egészségi állapota. Ehelyett feltételez- hetően a magasabb jövedelműeknek jobb a hozzá- férése az egészségügyi ellátásokhoz, ezért nagyobb mértékben képesek azokat igénybe venni, de erről jelen pillanatban nem állnak rendelkezésünkre rész- letes adatok.
TANULSÁGOK A HAZAI SZAKEMBEREK SZÁMÁRA
Tanulmányunknak két fő tanulsága van a hazai szakemberek számára. Az első, hogy jelentősek a földrajzi és jövedelmi egyenlőtlenségek a magyar egészségügyi rendszerben. Ezért az egészségügyi rendszer fejlesztésénél érdemes odafigyelni a földrajzi és a jövedelmek szerinti egyenlőtlenségekre, illetve az egyenlő hozzáférés biztosítására a különböző régiókban élő és különböző jövedelmi helyzetű emberek számára. A második, hogy az összekapcsolt államigazgatási adatbázisokból olyan következtetéseket lehet levonni a magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatban, amelyeket a külön-külön aggregált adatok alapján nem. Ezért érdemes befektetni az ilyen adatbázisok létrehozásába, fejlesztésébe, hozzáférhetőségének növelésébe.
