BEVEZETÉS
Az 1970-es évek második felétől a gazdasági recesszió és az olajválság okozta költségvetési hiány kérdéseket vetett fel az oktatás hatékonyságával és a megfelelő finanszírozás mértékével kapcsolatban. Az oktatás költséghatékonyságának elemzése azt jelenti, hogy az oktatás által elérendő cél, mennyi ráfordítással érhető el.
SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
A közoktatás finanszírozása
- Az állam szerepe az oktatásban
- A hazai közoktatás finanszírozásának elemzése
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon az egyházi iskolák az állami iskolákkal azonos támogatásban részesültek (1999. évi LXX.). Erről már a McKinsey-jelentés is szó esett: „Szinte az összes OECD-tagország jelentősen növelte az oktatásra fordított kiadásait.
Az oktatási teljesítmény mérése
- Nemzetközi felmérések
- Magyarország eredményei az IEA- és a PISA-mérések tükrében
- Hazai kompetenciamérések országos eredményei
- Az oktatás színvonala és a gazdasági növekedés
Az OECD 2010-ben megjelent tanulmánya - Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége4 - szerint a PISA-eredmények növekedése a GDP drasztikus növekedését jelentheti. Az említett problémák ellenére a három terület közül a természettudományokban állunk a legjobban, ahol a magyar diákok is meghaladták az OECD-átlagot.
Nemzetközi kitekintés
- A német oktatási rendszer
- A finn oktatási rendszer
- A lengyel oktatási rendszer
Jakulobowski et al. (2008) az oktatási törvény alapján az oktatás az egész társadalom jólétét szolgálja. Korábban az írásbeli érettségi vizsgát külső bizottságok állították össze, de a hallgatók saját tanárai értékelték - a szóbeli érettségi vizsgarészt pedig a tanárok állították össze és adták le. 2005
AZ ÉRTEKEZÉS CÉLKITŰZÉSE
Kutatómunkám eredményeként a versenyképességet befolyásoló mutatók között szeretném megnevezni azokat a mutatókat, amelyek leginkább befolyásolhatják az ország gazdasági teljesítményét, illetve ellenőrizni szeretném, hogy a pedagógiai munka minősége mennyire fontos befolyásoló tényező. Arra keresem a választ, hogyan alakult az elmúlt évtizedben a közvetlen oktatási intézményeknek szánt oktatásfinanszírozás finanszírozása.
ANYAG ÉS MÓDSZER
Az OECD részletesen elemzi a PISA-eredményeket, és évente kiadja az OECD-tagállamok számára az Education at a Glance című kiadványt, amelyben részletesen tárgyalja a tagállamok oktatási színvonalát, kérdéseit és finanszírozását. A magyar oktatási rendszer bemutatását saját tapasztalataim és ismereteim alapján állítottam össze, a számszerű adatokat az Oktatásért Felelős Államtitkárság és az OECD (Education at a Glance, OECD) által kiadott statisztikai évkönyvekből, oktatási információkból, elemzésekből vettem. , amire a jelzett helyeken hivatkoztam is. Az általam meghatározott osztálylétszámok alapján kiszámítottam a modellezett iskolára a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatást.
A versenyképességi eredményt egyrészt csak részben magyarázza az oktatás minősége, másrészt az oktatással foglalkozó kutatási eredmények közel fele a felsőoktatáshoz kapcsolódik. Harmadszor, hosszasan beszélgettem egy apácával (Németh), aki a katolikus egyházat képviseli az állammal való finanszírozásról szóló tárgyalásokon, de mivel még nem volt végleges megállapodás, csak a tervekről hallottam. Ezek alapján egy lineáris regressziós modellt készítettem, amelyben a modell végső változója az oktatás minősége, az adatforrás pedig a 2009. évi Országos Kompetenciamérési Jelentés (OH, 2009) adatsora volt. ).
Majd ha a kapcsolat logikus volt, és nem volt olyan érdemi változó, amely közvetlenebbül magyarázná az iskolai végzettséget, egy másik változóval.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
Egy iskola közvetlen finanszírozásának modellezése
A modellezett iskola évenkénti létszámát a tárgyévi költségvetési törvényből állítottam össze normatív jogcímenként. Problémát jelenthet, hogy a fenntartók saját bevételükből hogyan tudják pótolni a válság alatti állami támogatás ilyen mértékű csökkentését. Az alábbi táblázatban azt láthatjuk, hogy 2003 és 2012 között hogyan alakult az állami támogatás (alapnormatíva) és a fenntartói támogatás (egyházi kiegészítő normatíva).
Fontos megjegyezni azt is, hogy 2010-ben az állam tovább csökkentette saját költségvetési hozzájárulását az oktatáshoz, ugyanakkor nagymértékben csökkentette az egyházi pótnormatíva előlegét is. Az ábrán jól látható, hogy az összes oktatási közkiadáshoz képest a modellezett iskola közvetlen finanszírozása hasonló tendenciát követ, hiszen a közvetlen oktatási támogatás összegei évről évre emelkednek a többi támogatáshoz képest. További eltérés lehet az is, hogy a modellezett iskola esetében állandó létszámmal számoltam, ezzel kiküszöbölve a létszámváltozásból adódó problémákat.
Saját szakmai tapasztalataim és a modellezett iskola normatív támogatási eredményei alapján a 2003-2012 közötti időszakról az a véleményem, hogy a finanszírozási módban a legnagyobb probléma, hogy csak a tanulólétszámot veszi figyelembe.
A 2013. évi oktatási reform
- Az oktatásfinanszírozás átalakítása
- A szakképzés átszervezése
A letelepedett egyházaknak viszont a törvény (1999. évi LXX. törvény, valamint a 2013. évi CCIX. módosítás) szerint a KLIK által fenntartott iskolák finanszírozásának megfelelő összeget kell kapniuk. Az új finanszírozási rendszer bemutatása mellett kiszámolom az előző fejezetben bemutatott modellezett iskola tanulói létszámára vonatkozó éves állami támogatást. Az általános iskolához hasonlóan a pedagógusok átlaglétszámát és a pedagógusbérek átlagos összegét is törvény (2013. évi CCXXX. tv.) határozza meg iskolatípusonként.
Ennek a támogatásnak fedeznie kell az átlagosan 30-35%-os pedagógusbéremelést, amelyet a közoktatási törvény (2011. évi CXC. törvény. A normaalapú támogatás (2012. évi) és a pedagógusok átlagkeresetén alapuló finanszírozás összehasonlítása) értékben garantál. (összeg ezer Ft-ban). Az új finanszírozási rendszerben a kormány jóval többet ad az iskoláknak, mint amennyi átlagosan a pedagógusbéremelést fedezi.
Ezzel az új rendszerrel általában kevesebb helyen lehetséges magasabb színvonalú oktatás, oktatási központok kialakításával.
Egyházi iskolai fenntartók adatszolgáltatása alapján készített felmérés
Ezt a lehetőséget csak erősíti a finanszírozás mértéke: a cégek csaknem kétszer annyi támogatást kapnak a diákok után, mint az iskolák a tanműhelyért. rendelet). A felmérés arra kereste a választ, hogy az államtól alap- és pótdíjként, valamint egyházi pótdíjként kapott forrás mennyi elegendő az egyházi intézmények működéséhez. Az egyházi iskolák esetében ezt számszerűen nem tudom mérni, de valószínű, hogy ha ezt az összeget hozzáadnánk a kapott támogatáshoz, akkor véleményem szerint az állami és egyházfenntartói támogatás kb. azonos
Jelenleg az egyházi fenntartású intézmények átlagosan 75%-ot költenek személyi jellegű kiadásokra, 22%-ot ingatlanköltségekre, 3%-ot pedig felújításra. Arra a kérdésre, hogy az iskolák minőségét mennyiben határozza meg a pedagógiai munka és a finanszírozás mértéke, a válasz: 60% a pedagógiai munka, 40% pedig a finanszírozás mértéke. Ezek az igények elsősorban több pénzt igényelnek, így a támogatás nagysága befolyásolja a pedagógusok helyzetét, így az iskola oktatási színvonalát.
Arra a kérdésre, hogy a PISA-felmérés mennyire jelzi jól az oktatás minőségét, 6-os átlagos pontszámot adtak.
Az oktatási eredmények és a finanszírozás kapcsolata
- A finanszírozás makrogazdasági elemzése
- A PISA-eredmények és az oktatásfinanszírozás kapcsolatának összevetése
- A kompetenciamérések eredményei és az oktatásfinanszírozás kapcsolata
Érdemes utánanézni, hogy az ország teljesítménye (a teljesítményt általában GDP-ben fejezik ki), és hogyan változik a közoktatásban tanulók aránya. Ha az oktatás költségeit összevetjük a növekedés ütemével, akkor azt láthatjuk, hogy az oktatás üteme követi a korábbi évek volumenindex arányát. A lengyel példa azt mutatja, hogy a nagyobb anyagi forrás önmagában nem jelent automatikusan magasabb színvonalú oktatást.
A mérést az összeállított kérdőívektől a mintaválasztási eljárásokon, a teljesítménymutatók és háttérindexek kialakításán át a hibaszámítási eljárásokig úgy alakítottuk ki, hogy megbízható képet adjon az egyes országok oktatási rendszeréről (Balázsi et al. ., 2010). Az eredmények azt mutatják, hogy kevés a közelség az európai országok eredményei és finanszírozásuk között. A lineáris trendvonal (piros) azt mutatja, hogy a PISA-eredmények milyen szintjét tud felmutatni az adott ország a finanszírozásán túl.
A táblázatból és diagramból jól látható, hogy az országok oktatási szintjét a finanszírozás mellett valószínűleg az oktatáspolitika is erősen befolyásolja.
Az oktatás színvonalát meghatározó lineáris regressziós modell
- Az oktatás hatása a versenyképességre
- Magyarország versenyképességének vizsgálata
- A magyarországi versenyképességre ható oktatási indikátorok
- Az oktatás színvonalát meghatározó tényezők
- Modellépítés
- A modell értelmezése, használata
Az ilyen értelemben legjobb változók kiválasztására azért volt szükség, mert az alapvető „ökölszabály” szerint az egyik oldalon a megfigyelések számának el kell érnie a magyarázó változók számának legalább háromszorosát. Ez azt jelenti, hogy a magyarázó változók között magas a korreláció, így egymást is magyarázzák, nem csak az eredményváltozót. Ez a jelenség megnehezíti a magyarázó változók, így a teljes modell hatásának értelmezését, ezért a változókiválasztás során különös gondot kell fordítani ennek elkerülésére (Hunyadi, Vita, 2008).
A modell illeszkedését mérő R2 mutató 0,9286-os értéke azt jelenti, hogy a magyarázó változók ismerete 92,86%-kal csökkenti a kimeneti változó becslésének bizonytalanságát. Mint a változók kiválasztásánál kiderült, az egymással magas korrelációs együtthatóval rendelkező magyarázó változók rontják a modell értelmezhetőségét, mivel az eredményváltozón kívül egymást is magyarázzák. A magyarázó változók közötti kapcsolatot a VIF indexszel mértem, amely azt mutatja meg, hogy a magyarázó változók közötti kapcsolat hányszor növeli a minta varianciáját ahhoz képest, ha nem lenne közöttük multikollinearitás.
A fenti ábrák alapján a megfigyelések kis száma miatt nehéz megítélni, hogy a reziduumok négyzetének szórása állandó-e a magyarázó változók értékének változása esetén, így csak a kérdésekre találtam biztonságos választ hipotézisvizsgálatban.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
Egyértelműen kimutatható azonban, hogy ahol hosszabb távon többet költenek oktatásra, ott az oktatási rendszer is fejlettebb, és általában jobb kompetenciaeredmények érhetők el. A regressziós modell eredménye azt mutatja, hogy az oktatás minősége szempontjából mind a pedagógiai munka, mind az oktatásfinanszírozás fontos. Ezért elfogadom a harmadik hipotézist. Mind az oktatásstatisztikai évkönyv, mind a saját számításaim megerősítik az oktatásra fordított összegek trendi növekedését.
Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy az oktatás támogatása az ország gazdasági helyzetétől függ. A pedagógus életpálya-terve alapvetően arra épül, hogy hosszú távon felkészült szakembereket vonz a pályára, és ezzel nagymértékben emeli az oktatás színvonalát. Ha a kormány a következő években a forrásemelést pedagógusbérekre fordítja, akkor oktatási rendszerünk rövid távon nem javul, sőt romolhat is.
Ezért további oktatásfinanszírozási összegeket kell felhasználni mind a fizetésekre, mind az oktatási létesítmények fejlesztésére.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
Másrészt, ha csak a 24 európai országot vizsgáljuk – ezek az országok együttesen az OECD-átlag felett finanszíroznak – alacsony arányt mutattak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az alacsony oktatási költségek bizonyos mértékig meghatározzák az oktatás minőségét, de egy bizonyos összeg felett a növekedés már nem automatikus. Magyarország oktatási rendszerének hatékonysága alapján sokkal jobb eredményeket ér el a PISA jártassági teszteken, mint az oktatási finanszírozási szintje alapján elvárható lenne.
Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy országunk az adott időszakban átlagosan 3137 USD-t költött oktatásra egy tanulóra, a PISA-teszteken 495 pontot ért el. Ha pedig a magyar kiadások 3137 dolláros összegét vesszük alapul, akkor a többi résztvevő ország átlageredménye 465 pont lesz. A primer kutatásból kiderült, hogy az egyházfenntartók véleménye szerint a pedagógusbérek emelése azért fontos tényező, mert megakadályozhatja a jó szakemberek elvándorlását.
A felmérésben azonban fontos tényezőként jelent meg az is, hogy megfelelő összegeket kell fordítani anyag- és fejlesztési kiadásokra.
ÖSSZEFOGLALÁS
Magyar nyelvű összefoglalás
Az általam felvetett iskolák közvetlen normatív támogatásának tendenciái hasonlóak voltak az oktatásstatisztikai évkönyv adataihoz. A kialakuló tendenciák azt mutatják, hogy hazánkban az oktatásfinanszírozás mértékét mindig az ország elmúlt tíz év gazdasági teljesítménye alapján határozták meg. A pedagógusok bérének emelése szükséges, de csak ennek a tényezőnek az egyoldalú emelése nem befolyásolja pozitívan az oktatási színvonalat.
Nemzetközi szinten vizsgáltam az egyes országok támogatási összege és a PISA-értékelések közötti kapcsolatot. Figyelembe kell venni, hogy a PISA-értékelés eredményeit nem csak a finanszírozás határozza meg, hanem az oktatási rendszerek is. Egyértelműen kimutatható azonban, hogy ahol hosszabb távon többet fordítanak oktatásra, ott az oktatási rendszer is fejlettebb, és általában jobb kompetenciaeredmények érhetők el.
A modell és a tanulmány alapján tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a finanszírozás hatással van az oktatásra, az oktatás minősége pedig növeli az ország teljesítményét, vagyis szoros összefüggést találhatunk az oktatásfinanszírozás és az ország teljesítménye között.
Idegen nyelvű összefoglalás
The PISA test examines the quality of public education in participating countries by assessing the skills and competencies of 15-year-old students. For this reason, I have used the results of these competency tests to express the quality of education in the countries concerned. According to church owners, an increase in funding would be necessary to achieve the desired quality of education.
It would be essential to increase the salaries of teachers to increase the quality of education, but there is a need for increased funds in all areas: expenditure on personnel, materials and investments. Increasing teachers' salaries is necessary, but it will not be sufficient by itself to improve the quality of education. Important factors that affect the quality of public education are also taken into account in the assessment of competition.
Therefore, I tried to identify the factors that have the greatest influence on the quality of education.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
IRODALOMJEGYZÉK
ADGEESiHS6ZMHtl73mUYhF5MiKnmm40lQtJIAGpfdfCYr 07V8dv7KUVnbGowYzfz9caek2fOeFKNETMFQ7pxUDRIg2 SZUtIPWjOqmF7ItQickoXoRovhb14nQElHIEtb06 h7tdA; letöltési idő: 2010. OECD Program for International Student Assessment (PISA) – Adatbázis 2006, letöltési hely: http://pisa2006.acer.edu.au/. OECD Program for International Student Assessment (PISA) – Adatbázis 2009, letöltés: http://pisa2009.acer.edu.au/.
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK
Idegen nyelven teljes terjedelemben megjelent közlemények
Magyar nyelvű teljes terjedelemben megjelent közlemények
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉN KÍVÜLI PUBLIKÁCIÓK
Magyar nyelvű teljes terjedelemben megjelent közlemények
SZAKMAI ÉLETRAJZ
