Az ET-vel megnövelt utódszám 33%-kal javíthatja a tenyészértékbecslés (BVE) pontosságát és megbízhatóságát húsmarha esetében (HARASZTI ÉS ZÖLDÁG, 1993). ÉN; Az ET a háziállatfajok mellett az állatkerti vadon élő és egzotikus állatok tenyésztésében és fenntartásában is szerepet játszhat (NAGY, 1996; ZOMBORSZKY ÉS MTSAI., 2004). Az ET hatékonyságát befolyásoló tényezők között említik az embriók minőségét és állapotát (friss, fagyasztott) (HASLER, 2001).
CÉLKITŰZÉS
ANYAG ÉS MÓDSZER
Ennek érdekében az embriótermesztési programokba kiemelt saját termelésű állatokat és a tenyészbikák feltételeinek megfelelő teheneket vontunk be (n=386). Ez lehetőséget adott arra, hogy feldolgozzam a különböző életkorú állatok embrióprogramjának eredményeit, és vizsgáljam az életkor hatását mind az embriólevétel, mind a beültetés hatékonyságára. Az állatok átlagosan 15 hónapos korukban kerültek be az embrióprogramba, hiszen testméretükből adódóan innentől volt lehetőség a beavatkozásra.
A rutinmunka során az embriók fejlődését LEHN-JENSEN (1986) munkája alapján 5 osztályba (morula, korai blasztociszta, blasztociszta, expandált blasztociszta, kikelt blasztociszta), minőségét pedig 4 osztályba soroltuk (számoztam a 4-el kezdődő fejlesztési kategóriák). Megjegyzendő, hogy a szubjektivitás szempontjából az első és az utolsó csoport rendelkezik a legkövetkezetesebb ítélettel, többé-kevésbé objektív kategóriáknak tekinthetők. Az embrióátültetési munka összetett folyamata során ezeket a fejlesztési kategóriákat és minőségi osztályokat használtuk, és ez alapján került a hivatalos dokumentáció is a hatóságokhoz.
2 Az ET hatását a holstein-fríz fajta generációs intervallumára és tenyésztési előrehaladására elemző vizsgálataim módszertani jellemzői. Az ET holstein-fríz házifajta nemesítésére gyakorolt hatásának vizsgálatához és pontos következtetések levonásához figyelembe kellett venni a faj biológiai jellemzőiből adódó hosszú generációs intervallumot.
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
Az eredmények alapján megállapítható, hogy az embrió morfológiai minősége szignifikáns (P<0,005) hatással van a beültetés sikerességére. Eredményeim arra is utalnak, hogy az embriók előszelekcióját célszerű fénymikroszkóppal elvégezni az embriókinyerést követően. Az embriókivonást és beültetést befolyásoló tényezők elemzése alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az embriótranszplantáció sikerességét döntően befolyásolja az öblítésre rendelkezésre bocsátott recipiensek megfelelő száma és minősége.
Az üszők hajlamában mutatkozó enyhe fölény ellenére az embriótranszplantációs stratégia szempontjából az embriótranszplantációs stratégia szempontjából a recipiens életkora nem részesíthető különösebben előnyben. Az embrióbeültetést, mint a szaporodásbiológiához szorosan kapcsolódó biotechnikai eljárást különféle külső környezeti tényezők befolyásolják. Az élő szervezetek mélyhűtése új dimenziókat nyitott meg az állattenyésztésben, beleértve az embrióátültetés gyakorlati alkalmazását is.
Az irodalomból tudjuk, hogy a szuperovulációt követő megtermékenyítést követő 7. napon végzett embriólevétel különböző fejlettségű embriókat eredményezhet. A donor tehenek esetében az embrióhullások 23,83%-ánál volt olyan állat, amely legalább kétszer bekerült az embriológiai programba. Ebben a korcsoportban az öblítések mindössze 3,08%-ában ismétlődött meg a donor, így 1,47-tel több borjút sikerült hozni, mint embrióátültetés nélkül.
Az állatokat az embrió kimosása után a lehető legrövidebb időn belül impregnáltuk, hogy a laktációjuk mielőbb meginduljon.
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Megállapíthatjuk, hogy az embriótranszplantáció hatékonyságát mind a programban részt vevő női populáció biológiai jellemzői, mind a környezeti tényezők befolyásolják. Ezt a szezonalitást azonban nagyon nehéz követni az ET programozás során – még a gazdaságon belül is. Ezt szem előtt tartva meg kell fontolni az embriótranszplantáció további használatát a nyitott mag integrációban a gazdaságok határain túl.
Többek között a kis utódszám miatt sem valósul meg az ET előnyeként leírt családi tenyésztés és a bikatenyésztő tehenek hatékony szelekciója sem. Az ET keretében a szaporítóanyag csökkentett felhasználása tenyésztési és gazdasági szempontból is előnynek tűnik. Összességében megállapítható, hogy az ET által kínált elméleti lehetőségeknek csak töredékét aknázták ki eddig.
Mindebből az látszik, hogy a rendelkezésre álló, megfelelő számú és minőségű recipiens állomány korlátozza az embriótranszfer jövőbeni terjedését. Az ET nem csodafegyver, nem tudja kompenzálni a gazdálkodási hiányosságokat, de ígéretes eszköz lehet a tenyésztési munka hatékonyságának növelésére.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
ÖSSZEFOGLALÁS
Mind az üsző, mind a tehén donoroknál a csökkenő dózisú szuperovulációs kezelés vezet a legjobb eredményhez (P>0,05), az alacsonyabb hormonmennyiség (-50%) ellenére. A befektetést és a megtérülést tekintve szerencsés, ha az embrióprogramok koncentráltan, kedvező szezonális körülmények között valósulnak meg. Ami a donoroktól szerezhető utódok számát illeti, az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi állományban nem beszélhetünk a lehetőségek kihasználásáról: a tehéndonoroktól életük során felnevelkedő utódok száma 5,79, az esetben pedig mindössze 4,23. üszőborjak.
Mivel a holstein-fríz populációban élő tehenek átlagosan 3 borjúval rendelkeznek életük során, a további utódok átlagosan 2 borjút tesznek ki. Ez a teljesítmény ebben a kategóriában nem tekinthető kiemelkedőnek, az alacsonyabb szélsőértékek különösen aggasztóak, és arra utalnak, hogy a donorkiválasztásnál nem csak genetikai szempontok érvényesültek. A gondos donorszelekcióra figyelmeztet az is, hogy a tejtermelés és az embriótermelés között csekély, de statisztikailag igazolt negatív korreláció (r = -0,26; P<0,01) van.
Ennek oka a kis populáción túl az, hogy a donorok között kevés az üsző, és sokkal több a többszörös laktációt befejező tehén. Mindebből úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló, kellő számú és minőségű recipiens állomány korlátozza az embrióátültetés jövőbeni elterjedését, de ennek ellenére ígéretes eszköz lehet a tenyésztés hatékonyságának növelésére.
SUMMARY
Decreasing total FSH does not appear to affect the number of flushed embryos. It would be great if ET programs could be run in prime seasons. From the point of view of the number of descendants from ET, the possibilities are not exploited.
Usually, Hungarian Holstein-Friesian cows calve three times on average, the additional number of offspring is 2 calves. The reason for this is that repeated flushing is less for heifer donors (3%) than for cow donors (23.8%). Family breeding and the selection of bull mother cows, among other things, are not available at ET because the number of offspring is low.
The breeding value of female progeny of ET is higher (+32 kg/year) than in the non-ET population. Even so – because of the lower number of animals from ET - this has no effect on the genetic improvement of the whole Holstein-Friesian population in Hungary.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönöm barátaimnak Takóné Nagy Zitának, Takó Gyulának, Bíró Péternek, Dobos Annamáriának, Varga Zoltánnak, Boros Norbertnek és családjának, valamint Szakács Attilának a segítséget és a baráti támogatást. Szeretnék köszönetet mondani Horváth Balázsnak és családjának, Juhász Zoltánnak, Acsai Lajosnak és a SEMEX Magyarország Kft.-nek, akiktől nem csak baráti, hanem szakmai segítséget és jövőképet is kaptam. Külön köszönet páromnak, Virág Viktóriának, hogy támogatta munkámat és nyugodt hátteret teremtett a mindennapi munkámhoz.
IRODALOMJEGYZÉK
Plant & Animal Genome VI Conference, San Diego, CA, 18-22 January. Practical aspects of multiple ovulation embryo transfer in cattle. Direct transfer of bovine embryos frozen-thawed in the presence of propylene glycol or ethylene glycol under on-farm conditions in an integrated embryo transfer program. Effect of donor-embryo-recipient interactions on pregnancy rate in a large-scale bovine embryo transfer program.
INTERNATIONAL EMBRYO -TRANSFER SOCIETY, 2007
Stochastic modeling of multiple ovulation and embryo transfer breeding schemes in small closed populations of dairy cattle. KANITZ W, BECKER F, SCHNEIDER F, KANITZ E, LEIDING C, NOHNER HP, PÖHLAND R. Superovulation in cattle: practical aspects of gonadotropin treatment and insemination. Effect of variability in superovulation response to differences in donor cow selection in Nucleus breeding schemes.
Improvement of milk yield by different breeding strategies in Hungarian, Swiss and Bavarian cattle populations and future aspects of cattle breeding. http://www.wvu.edu/~Agexten/forglvst/Dairy/dirm26.pdf 77. superovulation and embryo transfer in cattle to increase response to selection. 1994): Genetic Response and Inbreeding with Different M. 1994): Genetic Response and Inbreeding with Different Selection Methods and Mating Designs for Nucleus Breeding Programs of Dairy Cattle. Comparison of embryo quality in high-producing dairy cows, dairy heifers and beef cows.
ORSZÁGOS SZARVASMARHA ADATBÁZIS (2006)
Influence of environmental temperature on reproductive performance of embryo donors and recipients in the southwest region of United States. Influence of summer heat stress on pregnancy rates of lactating dairy cattle following embryo transfer or artificial insemination. Fertilization rate and embryo quality in superovulated Holstein heifers artificially inseminated with X-sorted or unsorted sperm.
Dissect why superovulation and embryo transfer usually work on some farms but not on others. Promises and problems with in vitro production of embryos by TVOR-IVF scheme in cows and heifers. Use of ethylene glycol as a cryoprotectant for bovine embryos allowing direct transfer of frozen-thawed embryos to the recipient female.
Modifications to MOET nucleus breeding schemes to improve rates of genetic progress and decrease rates of inbreeding in dairy cattle. Simultaneous analysis of bovine kappa-casein and BLAD alleles by multiplex PCR followed by parallel digetion with two restriction enzymes.
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK
Szabari M., Bokor Á., Sebestyén J., Bakos G., Boros N., Simai Sz., Sebestyén S., Stefler J.: Die effek van embrio-oorplanting op die teling van die Holstein-Friese ras, I. Szabari M., Bokor Á., Sebestyén J., Bakos G., Boros N., Simai Sz., Sebestyén S., Stefler J.: The results of embrio transfer in Hungarian cattle breeding, Agricultural and Rural Development Review 2008. Szabari M ., Bokor Á., Sebestyén J., Bakos G., Boros N., Simai Sz., Sebestyén S., Stefler J.: Die effek van embrio-oordrag in die Holstein-Friesiese ras.
Szabari M., Bokor Á., Sebestyén J., Bakos G., Boros N., Simai Sz., Sebestyén S., Stefler J.: A hazai embrió-átültetés eredménye szarvasmarha-tenyésztői szempontból, „Multifunkcionális mezőgazdaság” c.
A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉN KÍVÜL MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK
Nánássy L., Szabari M., Szabó L, Baranyai B., Petrovics Á., Kovács A., Bali Papp Á., Gócza E., Bodó Sz.: Spermavaluering met die Micro Swim Up-metode, Facultatea De Zootehnie Si Biotechnologi , Timisoara akademiese dag 2003 VIII. Bokor Á., Nagy I., Sebestyén J., Szabari M.: Genetiese neigings in die Hongaarse renperdpopulasies (voorlopige resultate), USAMV-Cn Bulletin 2007. Bodó Sz., Szabari M., Szabó L., Nánássy L., Hiripi L., Kiss A., Szabó M., Gódor N., Nagy Sz., Kovács A., Laczkó L., Horváth G., Baranyai B., Kobolák J., Gócza E.: Nuwe sperm-evaluering, embrio- mikromanipulasie en embrio-diepverkoelingsmetodes, MBK Days, Gödöllő, 2002.
Szabari M., Nánássy L., Baranyai B., Bali Papp Á., Zomborszky Z., Jávor A.,Gócza E., Bodó Sz.: Összefüggések a bika in vitro funkcionális minősítési tesztjének eredményei között sperm and its fertility in vitro EU Conform Zezőgazdaság and Food Safety, 2003. Nánássy L., Szabari M., Szabó L, Baranyai B., Petrovics Á., Kovács A., Bali Papp Á., Gócza S.: Bodórm assessment with a módszer Micro Swim Up, Facultatea De Zootehnie Si Biotechnologii, Temesvári Akadémiai Nap VIII. Bokor Á., Nagy I., Sebestyén J., Szabari M.: Genetic trends in Hungarian racehorse populations (előzetes eredmények), 2007 Cluj Postera.
Szabari M., Nánássy L., Baranyai B., Bali Papp Á., Zomborszky Z., Jávor A., Gócza E., Bodó Sz.,: Relationship between in vitro fertility output and in vitrofunctional ondóminták vizsgálata "Természeti erőforrások és fenntartható fejlődés" nemzetközi tudományos konferencia Nagyvárad 2003. Szabari M., Bakos G., Horváth B., Sebestyén J., Boros N.: Against the loss of reproductive biology or the weight of ultrasound of terhesség tehenészet kimutatása, AgrárUnio 2007, 8-9.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
2003-ban 1 hónapot töltöttem a romániai temesvári Bánsági Mezőgazdasági és Állatorvostudományi Egyetemen, ahol embriológiai kutatásokat végeztem. A Baromfi- és Társállattenyésztési Tanszékkel együttműködve szarvassperma- és embriológiai kutatásokat végeztem, valamint részt vettem az egyetem embriológiai és spermatológiai laboratóriumának létrehozásában.
MELLÉKLETEK
