BEVEZETÉS
Problémafelvetés
Ilyen javaslat például: "A hang elmélyül az életkorral." vagy "Nincs kapcsolat a beszélő hangmagassága és az átlagos hangmagassága között." Ez a tételsor a tudományos módszerekkel végzett ismeretszerzés eredménye, így ez a tudás szubsztantív tudásként, mint episztéma jellemezhető (Zsolnai 1996:13). Az ilyen kognitív folyamatok eredményeként szerzett episztemikus típusra vonatkozó ismereteinket a tudományok, jelen esetben a nyelvészet, ezen belül pedig a fonetika és a pszicholingvisztika rendszerezik. Felmerül tehát a kérdés, hogy létezhet-e egy az egyhez megfelelés a két állításhalmaz között, ti. ha a beszélő valóban az, akinek a hangja alapján gondoljuk.
Mivel doxa és episztéma tudásunk alapja és felépítése jelentősen eltér, nem számíthatunk arra, hogy a két módon megszerzett tudás teljesen átfedi egymást. Például Searl és Small (2002) doxa-szerű ismereteinket vizsgálja, amikor a tracheoesophagealis beszélők hangja alapján megkérdezik a hallgatókat arról, hogy milyen benyomást gyakorolnak a beszélő neméről. Empirikus kutatásunk célja tehát annak vizsgálata, hogy a beszéd egyes akusztikai paraméterei alapján milyen doxa vagy episztéma ismeretekre teszünk szert a beszélő személyiségéről.
Második fő hipotézisünk, hogy a hallgatókban kialakuló naiv személyiségelméletekért (a beszélőről kialakult benyomásért) minden mért akusztikai paraméter felelős. Harmadik fő hipotézisünk, hogy a hallgatóban az akusztikai paraméterek alapján kialakult kép nem esik egybe a személyiségteszt által feltárt személyiségjegyekkel.
A beszéd akusztikai szerkezetének extralingvisztikai rétege
- Paralingvisztika, extralingvisztika. A kutatás tárgya
- A beszédakusztikai paraméterek az extranyelvi rétegben
- A vokális jelek jelölı funkciói
A beszédakusztikában megjelenő nem konvencionális és nem nyelvi információ egy tárgynyelvet alkot, amelynek egyéni jellemzői – Olaszy (2007) terminológiájával élve – a. A beszédképzés során a beszélő döntése következtében nem jelennek meg a vokális tárgynyelvi elemek - pl. egy adott elemkészletből való választás. A beszéd vokális és verbális összetevői azonban közös alapon értelmezhetők - ezt az alapot az akusztikai paraméterek adják.
Ebből arra következtethetünk, hogy ez a két paraméter a beszélő valamilyen jellemzőjét is tükrözi, pl. nyelven kívüli információkat kódolnak, függetlenül a beszélő szóbeli megnyilatkozásától. A beszélő személy jellemzői nemére vagy lassan változó tulajdonságaira utalnak: elsősorban a nemre és az életkorra, valamint minden egyéb paraméterre, amely egyedileg jellemzi őket. A beszélő állapota érzelmi világára vagy esetleges betegségére utal, így általában változó, átmeneti vagy szokatlan tulajdonságokra utal.
Ez a modell a nyelven kívüli akusztikus elemeket mind produkciós, mind perceptuális szempontból értelmezi, de csak a beszélő érzelmi állapotának akusztikus reprezentációját kívánja megmagyarázni, így az ábrán látható tulajdonság/állapot Scherer. Azaz: a hangszóró egyes jellemzői az akusztikus jelben jelzők formájában, képszavak segítségével jelennek meg, és a hallgató ezeket dekódolja, és a dekódolás során benyomást kelt a beszélőről.
A beszél ı re jellemz ı sajátosságok kutatása a beszédben
- Az egyéni sajátosságok kutatásának fı kérdései. Traunmüller modellje
- A beszéd akusztikai szerkezete és a beszélı pszichológiai sajátosságai
- A beszéd akusztikai szerkezete és a beszélı testi tulajdonságai
- Traunmüller modelljének kiegészítése
- A beszédben kódolt extranyelvi információk összegzıdése
Örömnél – hasonlóan Fónagy és Magdics (1963) eredményeihez – az F0 magasabb értékeket, szélesebb tartományt és emelkedő tendenciát vesz fel. Az emocionális mosoly esetében a mechanikus mosollyal szemben az említett szerzők az örömhöz hasonló akusztikus tulajdonságokat vártak, de az eredmények nem voltak egyértelműek, ugyanakkor azt sugallják, hogy a különböző beszélők eltérő stratégiát alkalmaznak, amikor mosolyognak. . Deary et al. (2003) szabálytalanabb hangmagasságot és magasabb fényességet találtak neurotikusabb egyéneknél.
Trouvain és munkatársai (2006) a hangmagasság, a hangmagasság, a tempó és a hangerő megváltoztatásával manipuláltak egy szintetizált mondatot. Wendler és munkatársai (1995) a női beszélők hangtermelésére gyakorolt fogamzásgátló hatást vizsgálták, de semmilyen tekintetben nem találtak változást. Tramunmüller és mtsai (2003) szerint az alaphangmagasság szerepe a beszélő nemének meghatározásában egyértelmű, de a formánsok ugyanilyen fontos szerepet játszhatnak (Traunmüller 1997), de itt egyértelmű különbségek vannak a hallgatók számára.
A legtöbb et al. (2000) a szincitiális (GE: jó beszélő, ME: gyengébb beszélő) és a tracheo-oesophagealis (TE) beszédet, valamint az egészséges beszélők (L) hangtermelését hasonlították össze kontrollcsoportként. Megállapították, hogy a legtöbb magánhangzó F1 és F2 értéke magasabb egy egészséges beszélő hangjához képest, de bizonyos esetekben mélyebbek.
AKUSZTIKAI ÉS PERCEPCIÓS KUTATÁS
A kutatás célja, hipotézisei
- Anyag és módszer
- Eredmények
- Anyag és módszer
- A korrelációszámítás eredményei
- A regressziószámítás eredményei
- A korrelációszámítás és a regresszióanalízis eredményeinek összehasonlítása
- Férfi-nı különbségek a benyomáskeltésben és a benyomások észlelésében
- Anyag és módszer
- Eredmények
KÖVETKEZTETÉSEK
Ahogy az várható volt, a férfiak és a nők alaptónusmód-értékei között különbségek voltak, és azt is megerősítettük, hogy az alaphangeloszlás csúcsa és torzulása is eltérő. A női beszélők esetében a bizalom és az észlelt lelkiismeretesség dimenzióiban a ritmus értékei (gyorsabb beszéd: magabiztosabb, lelkiismeretesebb), a barátságosság és nyitottság dimenzióiban pedig a szünetekkel kapcsolatos paraméterek mutattak magyarázóbbat. hatalom (rövidebb szünetek: barátságosabb, nyitottabb). Különbséget találtunk az észlelt barátságosság dimenziójában (a férfi beszélők barátságosabb benyomást keltettek a női hallgatókban, mint a férfiakban), az észlelt lelkiismeretesség dimenziójában (mind a férfi, mind a női beszélők képesek voltak alacsonyabb értékekkel jellemezhető benyomásokat kelteni) férfiaknál, mint nőknél), valamint az észlelt nyitottság dimenziójában (a női beszélők szignifikánsan magasabb értékeket kaptak mindkét nem hallgatóitól).
Nem találtunk különbséget az észlelt érzelmi stabilitás dimenziójában, vagyis amikor összehasonlítottuk a különböző nemű beszélők által adott skálaértékeket a férfi, majd a női beszélők esetében. Azt, hogy az esetek túlnyomó többségében nincs szignifikáns korrelációnk, úgy kell értelmezni, hogy az adatok véletlenszerű eloszlást mutatnak. A teszt szerint ezek a hangszórók lelkiismeretesség szerint a rangsorban a legvégére helyezkednek el, ugyanakkor az észlelt lelkiismeretesség alapján jelentősen előrébb állnak a rangsorban.
Dolgozatunk bevezető részében már felvetettük annak lehetőségét, hogy a szóbeli megnyilatkozások úgy is reprezentálhatók, hogy a verbális tartalom mellett az észlelt nyelven kívüli tartalmat és a beszélőnek tulajdonított jellemzőket is jelezzük. A különbség a két állítás között az, hogy az első esetben a hallgató barátságosnak gondolta a beszélőt, a második esetben viszont nem. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a megtapasztalt személyiségjegyek minden konkrét esetben azonos súllyal szerepelnek-e a válasz megfogalmazásakor.
Például, ha valaki panaszt jelent a szolgáltatónak telefonon, akkor az észlelt nyitottság és az észlelt barátságosság lehet a legfontosabb észlelt személyiségjegy, hiszen ebben az esetben a hívó célja az üzenet eljuttatása (" figyelj rám , fogadd el a panaszomat" - azaz légy nyitott), másrészt számíthat rá, hogy polgári bánásmódban részesülnek ("társként kezelj, légy kedves velem"). Alkalmanként vagy rendszeresen buknak-e azok a tanárok, akik a megfigyelt személyiségdimenziók alapján úgy gondolják, hogy a tanulók kevésbé magabiztosak vagy lelkiismeretesek? Így meg lehetne mutatni, hogy a beszédre épülő személyfelismerésben az "ellentétek vonzzák egymást", vagy a "hasonló a hasonló" elv érvényesül.
Igaz, a regressziós számítás kimutatta, hogy a beszéd tempója – és így a beszédszünetek felhalmozódása – fontos tényező, de az észlelt magabiztosságnak csak 36%-át magyarázza. Előfordulhat például, hogy az itt nem mért, de az észlelt magabiztosságot magyarázó paramétereket a hallgatók nagyobb arányban használták fel a benyomás kialakításában a 3. Eredményeink - az alkalmazott Big Five személyiségmodell kapcsán , a mért beszédakusztikai paraméterek és a vizsgálatban részt vevő alanyok - a következő választ adják Sapir felvetésére: a beszélő személyiségére vonatkozó intuitív becsléseink nagymértékben eltérnek a ténylegesen mért személyiségjegyektől.
TÉZISEK
Journal of the Acoustic Society of America 51 (1A). 1974): Fifty-four voices out of two: the effects of simultaneous manipulations of rate, mean fundamental frequency, and variance of fundamental frequency on ratings of personality from speech. Differences in voice quality between men and women: using the long-term average spectrum (LTAS). Paper presented at the 26th Annual Conference of the Cognitive Science Society, Chicago, IL, August 2004.
The replicability of the big five personality dimensions in three word classes in the Dutch language. The frequency range of the voice is basic in the speech of male and female adults.
IRODALOMJEGYZÉK
FÜGGELÉK
