A piac és az állami szféra határvonalának vizsgálata eredményeként munkánk szervezőelvét a szociális gazdaság elméletében és célrendszerében találtuk meg. Amint az egy értékelésből olvasható, a szociális gazdaság a szociális gazdaság és az économie sociale kifejezések tükörfordítása, bár ez a fordítás nem adja vissza hűen a kifejezés eredeti jelentését. A probléma megoldására egy másik értékelés konzisztens értelmezési magyarázatot ad a kifejezéshez, és a következő formában használja: „szociális (közösségi alapú) gazdaság” (Albert et al. [2007]).
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapítvány regionális hálózatának fejlesztésének (ROP 3.2.3. konstrukció) egyik legfontosabb eredménye a szociális gazdaság fogalmának, elméletének és gyakorlati működésének tudományos feldolgozása volt: a Szociális gazdaság kézikönyve (Frey [ 2007] ). A kézikönyv nem sorol fel működő gyakorlati példákat, csak annyit mond, hogy a szociális gazdaság Magyarországon 3-400 nonprofit szervezet tevékenységére épül. Esettanulmányainkban a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés hatásait és lehetőségeit is vizsgáljuk, a vizsgált történeteket a szociális gazdaság fent bemutatott általános keretei közé helyezve.
Ezen kívántunk változtatni ezen helyi történetek publikálásával, és hozzájárulni a szociális gazdaság fogalmi kereteinek tisztázásához. Könyvünk fő kérdése lényegében a következő: mit és hogyan értelmezhető a szociális gazdaság Magyarországon. A Belek foglalkoztatási program lényege éppen abban érthető, hogy - az úgynevezett klasszikus földprogramokkal ellentétben - önellátásra törekszik. ), de valódi mezőgazdasági (fizetett) munkavégzést, amely állandó munkavégzést biztosít a dolgozóknak. , elegendő jövedelem bér formájában.
Belecka községnek - hasonlóan a legtöbb kistelepülési önkormányzathoz - a program indulásakor nagyon kevés saját földje volt, és nem véletlen, hogy csak 1999-ben indult fél hektáron a gazdálkodás.
TÁBLÁZAT
Belecska esetében a különböző pályázati források mellett további jelentős támogatással kell számolnunk, ami bér- és járuléktámogatásból áll: jelenleg ezekből fakad a Sorsfordító és Sorsformák elnevezésű munkaerő-piaci program. Nehéz meghatározni - és a rendelkezésre álló információk alapján kutatásunk során sem tudtuk meghatározni - a földprogram keretében elköltött - és jelenleg is elköltött - bérek és járulékok pontos összegét, de meg tudjuk becsülni az aktuális adatokat. A szövetkezet célja elsősorban a helyi termékek értékesítése lesz, amelyet a többi önkormányzat is a Sorsfordító - sorsformáló elnevezésű munkaerő-piaci program, valamint a földprogramszerű terveik keretében kíván előállítani.
Ebbe a szövetségesi hálózatba tartozik például a tamási munkaügyi kirendeltség falugazdász, vagy Nagy Ferenc, a Sorsfordító - sorsformáló nevű munkaerő-piaci program koordinátora. A program azért is jó példa, mert a közfoglalkoztatás keretében az állami támogatási lehetőség igénybevétele mellett lehetőség nyílik a gazdaságilag megtérülő munkavégzésre is, amely középtávon előrelépési lehetőséget ad a dolgozónak. A közszolgálati munka a leggyakoribb, de sokan kapnak bér- és járuléktámogatást a Sorsfordító - sorsformaló nevű munkaerő-piaci programon keresztül.
Az első ütemben a közösségi műhelymunka négy lépésből álló találkozósorozat keretében zajlott, amelyek az egyes eseményeket tekintve időben egyértelműen elkülönültek. Ez abból a szempontból komoly problémát jelentett, hogy az ilyen kisméretű gyümölcsösök akkoriban nem tűntek gazdaságilag életképesnek, és ennek következtében sok tulajdonos rövid időn belül nagyon olcsón eladta területét.3 A 90-es évek elején az egyik hektár őszibarack akár 14.000 Ft-ért is megvásárolható. A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Sorsfordító - sorsformáló elnevezésű munkaerő-piaci programja (melyről a későbbiekben részletesebben is kifejtésre kerül) némileg, de nem lényegesen változtatott ezen a helyzeten.
A sorsdöntő – sorsdöntő komplex munkaerő-piaci program 2009-ben indult a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával, és célja, hogy gyümölcstermesztő tanfolyam elvégzése után a tartósan munkanélküliek számára munkát biztosítson. A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) 2009 márciusában indította el a Sorsfordító - sorsformáló (rövidítve: Sorsfordító) munkaerő-piaci programot a tartós munkanélküliség problémájának enyhítésére. A Sorsváltó – sorsformáló munkaerő-piaci program hivatalosan 2009 márciusában indult, de a szervezési munka már jóval korábban elkezdődött.
Ebből a rugalmasságból az is következik, hogy a program lebonyolítása és szervezése sokkal több munkát igényel, mint más munkaerő-piaci kezdeményezések. A különböző munkaerő-piaci programok összehasonlítását nehezíti, hogy egyértelmű csoportosításuk meglehetősen problematikus. 2009 tavaszán indult útjára Tolna megye két kistérségében a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Hivatal által finanszírozott Sorsfordító – sorsformáló elnevezésű munkaerő-piaci program az egykori sikeres mezőgazdasági múlthoz kapcsolódóan.
A Sorsváltó program jóval összetettebb, mint a többi munkaerő-piaci támogatás, így sikere várhatóan fenntarthatóbb lesz. A falvak diszkriminációjáról egyértelműen beszél, hogy – Csibrák kivételével – az összes közigazgatásilag határos község legalább „részleges alsóközpont” státuszt kapott. Ezekből a korlátokból következik, hogy ennek a munkaerő-piaci programnak a betelepítési pillére még nem értelmezhető társadalmi-gazdasági megoldásként.
Gyulajon viszont maga a szociális gazdaság teremtheti meg a munkaerő-keresletet és válhat – Belecskához hasonlóan – az alacsony iskolai végzettségű helyi férfiak és nők legnagyobb foglalkoztatójává.
TÁBLÁZAT
A Kisvejke térségében elért eredmények alátámasztó háttere jelenleg felbecsülhetetlen, azért is, mert nincs adatunk arról, hogy az érintett több mint 100 termelő milyen mértékben vett igénybe különféle mezőgazdasági támogatásokat. Összefoglalónk végén a szociális gazdaság gyakorlati megközelítéséhez, a társadalmi-gazdasági programok értékeléséhez, értékeléséhez kívánunk iránymutatást adni - a kötet esettanulmányaiból levezetve - az 5.2. Összefoglalónkat az elemzett történetek elméleti szempontok alapján történő feldolgozásával kezdtük, de jól látható, hogy a szociális gazdaság programok tényleges működése – legalábbis esettanulmányaink keretein belül – is számos kérdést vet fel, hogy a szociális gazdaság elmélete. , valamint a Szociális Gazdasági Kézikönyv, amely a magyar viszonyokra kívánja átültetni (Frey [2007]).
Például a közcél, a közérdek megléte és súlya nagyon egyértelműen közvetíthető az adott program tulajdonosi viszonyaival, de az elmélet nem foglalkozik azzal, hogy a szociális gazdaságnak van-e ágazati meghatározása. Hasonlóan kérdés annak vizsgálata, hogy a közösségi források milyen formában és milyen mértékben jelennek meg ezekben a programokban, míg a „fejlesztési központ” szemszögéből történő vizsgálat a pénzügyi sikerességre és fenntarthatóságra utal.
