A csatlakozási felkészülés során már továbbléptünk, ezt követően a cél az EU kínálta lehetőségek minél jobb kihasználása és a csatlakozásból adódó veszélyek mérséklése. Az EU-15 jelentős szerepet játszik agrárkereskedelmi mérlegünk alakításában: exportunk, importunk és egyenlegünk mintegy 50%-át adja. Ez a szerepvállalás a jövőben valószínűleg még erősödni fog, ezért érdemes megvizsgálni az EU és Magyarország közötti külkereskedelem alakulását.
Az össz- és az EU-ba irányuló exportunk igen szerény javulását és az import folyamatos növekedését tükrözve mérlegünk romló tendenciát mutat (bár egyenlegünk 2000 óta szerény mértékben javult). Célom, hogy felmérjem az agrárkereskedelem várható alakulását, amely az EU-csatlakozással megváltozik, hogy azonosítsam azokat a főbb aggályokat, amelyekre alapozható akcióterv az agrárkereskedelemben rejlő lehetőségek maximális kihasználása érdekében. . A kereskedelmi ügyletek megkönnyítésével a vámunió természetesen hozzájárul az EU szerepének növekedéséhez a tagországok kereskedelmében.
A mezőgazdaságot tehát az EU 80%-os részesedése is jellemezni fogja, ami ma minden exportunkra jellemző. Az EU-ba irányuló exportunk mintegy 50%-át élő állatok és húsok és húskészítmények, valamint gyümölcsök és zöldségek, valamint ezekből készült készítmények teszik ki. Az EU-csatlakozással megváltozó exporttámogatások és vámok változást eredményeznek kiemelt piacaink exportjában és importjában.
Az EU-ba és a csatlakozó országokba irányuló magyar exporttámogatások megszűnése hátráltatja exportlehetőségeinket, így azok változása közvetlenül negatívan hat exportunk alakulására. Az EU-ra és a csatlakozó országokra vonatkozó magyar vámok eltörlése csökkenti importvédelmenket, így azok változásának közvetlen hatása importunk alakulására negatív. Az EU-ból és a csatlakozó országokból Magyarországnak nyújtott exporttámogatások megszűnése ellensúlyozza importunk növekedését, így ezekről a piacokról az importunk alakulására gyakorolt közvetlen hatás pozitív.
Az EU-ból és a csatlakozó országokból származó magyar exportra kivetett vámok eltörlése kiterjeszti exportlehetőségeinket, így ennek a változásnak a hatása ezekre a célpiacokra irányuló exportunk alakulására is pozitív. Az EU-15 és a 10 csatlakozó országba irányuló exportunkban megszűnik az export támogatásokkal történő versenyképessé tételének lehetősége, ami csak szerény lehetőséget kínál a harmadik országokba irányuló export versenyképességének javítására. Bár a hazai vámtarifaszámok megfelelnek az uniós rendszernek, egyes termékek részletes bontása nem, vagy nagyon nehezen egyeztethető össze.
Az uniós exporttámogatások folyamatosan változó termékszerkezete, a támogatás mértéke és a célcsoport bizonytalanságot kelt, befolyásolva a tervezési képességet. Az export tekintetében a csatlakozásból kimaradt három országba van lehetőségünk kimenni, miközben az EU-15-ből nő a legnagyobb mértékben az importunk (ezt igazolják a 2004-es kereskedelmi forgalmi adatok is). A legnagyobb exportnövekedés a csatlakozáson kívül maradt három országba (elsősorban Romániába) várható, az EU-ba irányuló exportunk növekedése mérséklődik.
Eszerint a 4 csatlakozott országgal, valamint az EU-15-tel fennálló egyenlegünk megromlik, amit mérsékelten ellensúlyoz majd a harmadik országokkal és különösen azokkal az országokkal folytatott mezőgazdasági kereskedelmeink egyenlegének pozitív alakulása. csatlakozott.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az első körben fogadó országokkal szembeni versenyképességünket mutatja, hogy az EU felé csak nálunk van érdemben pozitív egyenleg, de míg hazánk pozitív egyenlege tulajdonképpen stagnál, addig a régió negatív egyenlege javul: 1996 óta a negatív egyenleg a felére csökkent. . A 2004 után csatlakozott országok nem javítanak kereskedelmi mérlegünkön, mivel e régióval fennálló kereskedelmi mérlegünk csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a lengyelországi kereskedelmi mérleg eszközállományának jelentős csökkenése miatt, ami nem a recesszió következménye. hazánk lengyelországi exportjában, de a lengyelországi importunk növekedése. A 2007-ben várhatóan csatlakozni kívánó országokkal folytatott kereskedelmünk javulásának pozitív egyenlege ráirányítja a figyelmet a régióval folytatott kereskedelem fejlesztésének szükségességére és fontosságára.
Az exporttámogatások változása miatt az EU-ba és tagsági partnereinkbe irányuló export elősegítésének lehetősége gyengül, és még harmadik országok felé sem számíthatunk javulásra. Minél előbb ne veszítsék el az adminisztrációs csúszások miatt még elérhető exporttámogatásokat, amelyek következtében a hazai mezőgazdasági termékek nem szerepelnek az EU export-visszatérítési nómenklatúrájában, pedig exporttámogatásban részesülhetnek. . Erősebb uniós szintű védelemre van szükség, azzal kapcsolatban is, hogy a fő célpiacainkra irányuló kivitelünket meghatározó termékek az EU-tagság után is exporttámogatásban részesülnek.
A legnagyobb exportnövekedésre a csatlakozáson kívül maradt 3 országba (elsősorban Romániába) számítunk, az EU-ba irányuló exportunk pedig lassul. Ennek megfelelően a 4 csatlakozó országgal, valamint az EU-15-tel fennálló egyenlegünk megromlik, amit a harmadik országokkal és különösen a később csatlakozó országokkal folytatott mezőgazdasági tőzsdénk eszközei mérsékelten ellensúlyoznak. Az EU-ba lépéssel felszabaduló piacok, a változó kereskedelmi feltételek miatt növekvő import (ami nem csak az EU-ból, hanem a harmadik országokból is érezhető) az ágazatok gyengeségeire utal.
Az élelmiszeripar folyamatos innovációja és az általa lehetővé tett beruházások fékezhetik az import élelmiszerek és a hazai ipari és szolgáltatási termékek hazai élelmiszer-fogyasztást korlátozó hatását. Nagyobb figyelmet kell fordítani az importtermékek minőségére (lásd a chili és zöldpaprika botrányt), amivel némileg ellensúlyozható az importroham. Az EU-taggá válás agrárkereskedelmünk szempontjából azért fontos, mert bár Románia még nem EU-tag, egyensúlyunkat leginkább a Romániával folytatott kereskedelem egyensúlya javítja.
Ennek érdekében szükséges, hogy az Unióban már aktív szakemberek felgyorsítsák ezt a folyamatot, és Románia tagságáig munkájukkal az EU intézményrendszerében járuljanak hozzá a kereskedelem korábbi szintjének fenntartásához szükséges feltételek biztosításához. . Bár az import növekedése várható, figyelembe véve a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok számát, exportunk eddigi alakulását, a megváltozott versenyfeltételeket, exportunk bővülése ellensúlyozhatja az import bővülését, így vagyonunkat a csatlakozást követő években biztosítjuk. Csatlakozásunkkal megvalósult a szabadkereskedelem, amely elvileg az esélyegyenlőségen alapul, de ha 2011-től - a tagok miatt - minden támogatást megkapnánk, az országunk és az EU közötti versenyképességi aszimmetria hátráltatná a nagyobb terjeszkedést. a mezőgazdasági kereskedelmenknek, most a belső piacunkon, az EU piacán.
ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
JAVASLATOK
AZ ÉRTEKEZÉS TÁRGYKÖRÉBŐL IRT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK
Trends in Hungarian agricultural exports to key markets given the impact of EU accession. The role of EU and US food aid in changes in Hungarian agricultural exports to the CIS. Trends in foreign agricultural trade between Hungary and the EU from 1990 to 2001, considering the accession procedure.
Changes in Hungarian agricultural foreign trade with the countries of Central and Eastern Europe in relation to the accession to the EU. The role of international food aid and its negative consequences for Hungarian agricultural export markets. Trends in agricultural trade between Hungary and the EU in light of the steps towards liberalization of agricultural trade.
Nemzetgazdaságok versenyképessége és eredményes integrációja az EU-ban, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Kolozsvár. 2005): Magyar-orosz mezőgazdasági kereskedelem és a magyar agrárexport lehetőségei, Agrárgazdasági tanulmányok AKII, Budapest. A Magyarország és az EU közötti agrárkülkereskedelem fejlődése az 1990-es évektől napjainkig, Kari TDK Konferencia, Kaposvári Egyetem, 2002.
Magyarország és az EU közötti mezőgazdasági külkereskedelem fejlődése az 1990-es évektől napjainkig (különös hangsúllyal az új liberalizációs megállapodásra), TDK Kari Konferencia, Kaposvári Egyetem, 2002. Az osztrák tejipar fejlődése magyar szemszögből, Tapasztalatok az osztrák mezőgazdasági ipar az EU-csatlakozás után , Megyei Agrárkamara, 2002. A Magyarország és az EU közötti mezőgazdasági kereskedelem tendenciái, figyelembe véve az agrárkereskedelem liberalizációjának lépéseit / L'évolution du commerce agricole de la Hongrie avec l'Union Européenne, les mesures prises pour la libéralisation et leurs effets sur le commerce agricole, Montpellier INRA European Doctoral Meeting, Franciaország 2003.
Les perspectives de l'agriculture hongroise à la lumière de l'adhèsion á l'Union Européenne, kollokvium a magyar gazdasági év keretein belül és a párizsi magyar nagykövetség és a párizsi magyar intézet szervezésében, 2005.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
