F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Respiratorikus acidosisban emelkedik a PaCO2, amely - a CO2 belégzés esetét kivéve - PaO2 csökkenés nélkül nem fordul elő. A PaCO2 emelkedésére beinduló kompenzációs folyamat során a bikarbonát emelkedik, és nem csökken.
BGY-4.48: Az alábbi betegségek, illetve kóros állapotok közül melyek járhatnak együtt metabolikus alkalózissal?
1: légzőizomzat-bénulás 2: veseelégtelenség
3: krónikus obstruktív tüdőbetegségek 4: hypokalaemiával járó betegségek 5: légmell (ptx)
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
E: csak a 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
A tüdő és mellhártya betegségek nem járnak metabolikus alkalosissal. A veseelégtelenség pedig metabolikus acidosissal jár. Metabolikus alkalózis hypokalaemiával járó betegségeknél fordulhat elő.
BGY-4.49: Az alább felsoroltak közül mely betegségekre, illetve kóros állapotokra jellemző, hogy respiratórikus acidosissal járhatnak?
1: diabetes mellitus 2: emfizéma pulm. 3: Conn-szindróma
4: altatószer-mérgezés, illetve túladagolás 5: profuz hasmenés
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes
C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
D: a 2 és 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
A felsorolt betegségek közül az altatószer-mérgezés, illetve túladagolás a hypoventiláció következtében hoz létre respiratoricus acidosist. Az emphysema pulm. általában nem okoz légzési acidosist, hiszen a beteg hyperventillál. Súlyos esetben azonban, különösen terhelés mellett, a légzőizmok fáradásával előfordulhat. A diabetes mellitus, a Conn-szindróma, a profúz hasmenés metabolikus sav-bázis eltérést okoz.
BGY-4.50: COPD-okozta krónikus légzési elégtelenségben tartós O2-adástól milyen terápiás hatás várható? 1: megelőzi a tartós pulmonalis hypertonia kialakulását
2: csökkenti a pulmonalis hypertensiót 3: csökkenti a légúti áramlási ellenállást 4: csökkenti a szekunder polycythaemiát 5: javítja a túlélést
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes
Magyarázat:
COPD-okozta krónikus légzési elégtelenségben a tartós O2-adás nem csökkentheti a légúti áramlási ellenállást, hiszen nincs hörgtágító, gyulladáscsökkentő hatása. Ugyanakkor napi 15-18 óra hosszan adva mindazokat a kóros állapotokat megelőzi vagy javítja, amelyek az alveolaris hypoxia, illetve a hypoxaemia miatt alakulnak ki. Nagy beteganyagon végzett klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a tartós O2-terápia javítja a túlélést.
BGY-4.51: Szteroid lökésterápia indikációja COPD-ben: 1: akut exacerbatióban
2: akut légzési elégtelenségben
3: FEV1<40% (referencia érték %-ában)
4: akut exacerbatio okozta súlyos légúti obstrukcióban
5: béta-2 agonista intolerancia esetén, ha a FEV1 referencia érték 50% alatt van A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes
F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
D: a 2 és 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
A COPD-okozta akut légzési elégtelenségben és akut exacerbatio okozta súlyos légúti obstrukcióban szteroid lökésterápia indokolt. Az akut exacerbatio - mely lehet enyhe fokú is - egymagában nem indokolja a szteroid
lökésterápiát. A FEV1-ben - különösen, ha dominál az emphysema - lehet 40% alatti, és akár "teljesen" irreversibilis. Ilyenkor a szteroidadás sem okoz számottevő változást. A béta-2-agonistának nem alternatívája a szteroid, hiszen az előbbi hörgtágító, az utóbbi gyulladáscsökkentő. Alternatív gyógyszer más bronchodilatátor (pl. ipratropium bromid vagy theophyllin) lehet.
BGY-4.52: Mely feltételek együttes megléte esetén ajánlott a tartós szteroidterápia COPD-ben?
1: ha exacerbatio-mentes szakban napi 24-32 mg 2 hetes oralis szteroidkezelés után a FEV1 javulása meghaladja a 10%-ot
2: ha béta-2 agonistára jelentős reverzibilitás nincs 3: ha a beteg állapota szteroid nélkül nem kielégítő 4: tartósan fennálló légúti obstrukció esetén 5: theophyllin-intolerancia esetén
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
C: az 1 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Tartós szteroidterápia a COPD-ben akkor indokolt, ha szteroidra jelentős FEV1- javulást észlelünk két hetes szteroid "lökésterápia" után, illetve, ha a beteg állapota szteroid nélkül nem kielégítő. Sem a béta-2-agonista adása utáni reversibilitás-hiány vagy theophyllin-intolerancia nem indokolja a szteroid tartós adását. Egymagában a tartósan fennálló légúti obstrukció nem jelent szteroid indikációt, hiszen COPD-ben az obstrukció megléte a definícióban szerepel, és lehet szteroidra teljesen irreversibilis.
BGY-4.53: Egy 50 éves dohányzó COPD-s férfi FEV1 értéke a referencia érték 30%. Béta-2 agonista adását követően 34%, 2 hetes szteroidkezelés után 39%, ugyanekkor artériás O2--tenziója 55 Hgmm. Az alább felsoroltak közül a túlélést leginkább növelő tényezők:
1: rövid hatású inhalációs béta-2 agonista rendszeres adása 2: a dohányzás abbahagyása
3: rendszeres inhalációs szteroid adása 4: tartós otthoni O2-terápia
5: tartós orális szteroidterápia A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes
D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
D: a 2 és 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
COPD-ben a progresszió ütemét - elsősorban a FEV1-csökkenést - fokozó alapvető ok, a dohányzás abbahagyása, másrészt - ha krónikus légzési elégtelenség fennáll - a tartós O2-terápia a túlélést leginkább növelő tényező.
BGY-4.54: Mi a közös emfizémában és terhelés-indukálta asztmában? 1: béta-2 agonistára reverzibilis légúti obstrukció
2: terhelés megszűnte után közvetlenül felépő nehézlégzés 3: terhelést követő 6-10 percben fellépő nehézlégzés 4: terheléssel kiváltott nehézlégzés
5: terhelés közben kilégzési áramlások fokozódó limitációja A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
E: csak a 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
A helyes válasz csakis a terheléssel kiváltott nehézlégzés lehet, hiszen az emphysema nem reversibilis légúti obstrukció. Csak a terhelés-indukálta asztmára jellemző az, hogy a terhelés megszűnte után 6-10 perccel lép fel nehézlégzés, ugyanakkor terhelés közben terhelés-indukálta asztmában nem fokozódik az áramláskorlátozottság (feltéve, ha a beteg a terhelést megelőzően nem fulladt).
BGY-4.55: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)-re az alábbi állítások közül igaz: 1: a krónikus bronchitis és/vagy emfizéma által előidézett légúti obstrukció1
4: csökkent FIV1
2: légúti hyperreaktivitás kísérheti 3: csökkent FEV1
5: rohamszerű nehézlégzés A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Az 1. állítás a COPD definíciója, melyből következik, hogy az obstrukciót jelző FEV1 is csökkent. A COPD-s esetek mintegy harmadában-felében BHR kísérheti. FIV1 általában nem csökkent, különösen nem, ha az emphysema dominál és nem a bronchitis, ahol "fixált" szűkületek is előfordulhatnak, ami ritkán mérsékelt FIV1-csökkenést is okozhat. A COPD-ben a nehézlégzés gyors hullámzást nem mutat, és a rohamszerű nehézlégzés nem jellemzi a betegséget.
BGY-4.56: A krónikus asztma folyamatos fenntartó kezelésében alkalmazható gyógyszerek középsúlyos stádiumban (3. lépcső):
1: inhalált rövid hatású béta-2 agonista alkalmazása szükség szerint 2: inhalációs kortikoszteroid adása folyamatosan
3: elhúzódó hatású hörgtágító rendszeres alkalmazása 4: antihisztamin adása rendszeresen
5: folyamatos orális szteroid adása A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Antihisztamin adása asztmában nem indokolt, ha adunk, akkor azt a hozzá társuló rhinitis allergia miatt adjuk. Asztmára való hatása igen mérsékelt. Középsúlyos asztmában (3. lépcső) folyamatos orális szteroid adása nem
indokolt. E lépcsőfokon az inhalációs szteroid és elhúzódó hatású hörgtágító, valamint - szükség szerint - rövid hatású béta-2-agonista adása az asztma megfelelő kontrollálását biztosítja.
BGY-4.57: Melyik a helyes válasz?
1: a theophyllin alkalmazásánál hörgtágító hatása szérumkoncentráció függvénye 2: a nyújtott hatású (retard) theophyllinek hatástartama 10-12 óra
3: az orális theophyllint enyhe asztmában alkalmazzuk 4: a theophyllin terápiás vérszintje 5-15 mg/ml között van 5: a gyógyszer metabolizmusa nagy egyéni különbségeket mutat A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
F: mindegyik válasz helyes
Az orális theophyllint a teszkérdések megjelenéséig egyetlen nemzetközi és hazai protokoll sem javasolta enyhe asztmában. Így a helyes válasz a "B" variáció. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a tesztkérdések magyarázatának megírásakor már a megjelent amerikai ajánlásokban nyújtott felszívódású theophyllin-készítmény enyhe perzisztáló asztmában (2. lépcső) egy lehetséges alternatívaként szerepel az ismert hörgtágító hatása mellett az utóbbi időben kimutatott gyulladáscsökkentő hatása miatt. Így helyes válaszként az "F" elfogadható.
BGY-4.58: Az influenzajárvány után jelentkező tüdőgyulladásokat mely kórokozók okozzák leggyakrabban? 1: Staphylococcus pneumoniae
2: Streptococcus pyogenes 3: Streptococcus pneumoniae 4: Klebsiella pneumoniae 5: Mycoplasma pneumoniae
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Influenzajárvány után jelentkező tüdőgyulladásban a felmérések szerint a Staphylococcus és Streptococcus pyogenes és pneumoniae a leggyakoribb kórokozók.
BGY-4.59: Az atípusos pneumóniák (Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia pneumoniae, Legionella pneumophila) kezelésében alkalmazható hatásos gyógyszerek:
1: makrolidok 2: fluorokinolonok 3: oxytetracyclin
4: béta-laktám antibiotikumok 5: aminoglycosidok
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Atípusos pneumoniák kezelésében a makrolidok, fluorokinolonok és az oxytetracyclin a felsoroltak közül a hatásos antibiotikum.
BGY-4.60: Az alább felsorolt tünetek közül melyek nem specifikusak tüdőtuberkulózisra? 1: köhögés 2: fogyás 3: hőemelkedés 4: éjszakai izzadás 5: vércsíkos köpet
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
F: mindegyik válasz helyes
Magyarázat:
A tüdőtuberkulózisnál a felsorolt tünetek bármelyike előfordul, de egyik sem specifikus. Ugyanakkor a tünetek együttes jelenléte nagymértékben felveti a tüdőgümőkór lehetőségét.
BGY-4.61: Mely vizsgálatokkal bizonyítható 3 napon belül a pleuritis exsudatíva tbc-s eredete? 1: punktatumból baktérium-kimutatás PCR-technikával
2: thoracoscopiával 3: pleura-biopsziával 4: BACTEC-módszerrel
5: a köpet Ziel-Neelsen-festésével A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
A punktátumból PCR technikával 24 órán belül kimutatható a tbc baktérium. Thoracoszkópia - optikailag jellegzetes kép és méginkább pleura gümőkből vett biopszia ZN-festése és hisztológiai képe (thoracoszkópos vagy vak
pleurabiopszia - ugyancsak 3 napon belül adhat diagnózist. A pleuritis exsudativa esetén gyakran nincs a tüdőben látható specifikus elváltozás, így a köpetben sem várható ZN-festéssel pozitív eredmény.
BGY-4.62: Mi jellemzi az ún. elsődleges antituberkulotikus szereket? 1: mindegyikük hatásos
2: baktericid hatásúak
3: mellékhatásaik tartós kezelés mellett is ritkán jelentkeznek 4: hatásukat a mycolsav-szintézis gátlásával fejtik ki
5: allergiás reakciót nem okoznak A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
C: az 1 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Az elsődleges antituberkulotikumok (INH, RAMP, PZA, EMB, STM) jellemzője, hogy mindegyikük hatásos és mellékhatásaik tartós kezelés mellett is csak ritkán jelentkeznek. Közülük az EMB bakteriosztatikus és egyedül az INH az, amely a mycolsav szintézis gátlásával fejti ki hatását. Allergiás reakciót - ha nagyon ritkán is - közülük bármelyik gyógyszer előidézhet.
BGY-4.63: Antituberkulotikumok adása mellett mely kórformáknál nem indokolt kortikoszteroid kezelés? 1: primér komplexus
2: miliaris tuberkulózis 3: nyaki nyirokcsomó tbc
4: pleuritis exsudativa tuberculosa 5: toxikus pulmonalis tbc
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
C: az 1 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
A toxikus pulmonalis TBC-n kívül minden olyan esetben indokolt a corticosteroid kezelés, amelynél nélküle komoly funkciózavart okozó hegesedések, összenövések keletkezése várható. Így a felsoroltak közül miliaris tuberkulózisban, minden TBC-s exsudatív savós hártya gyulladásban, beleértve a pleuritis exsudatívát is. Nem indikált szteroid adása primer komplexus és nyaki nyirokcsomó-TBC esetén.
BGY-4.64: A HIV-infe kcióhoz társuló gümőkór jellemzője: 1: gyorsabb limfatikus és haematogén disszemináció
2: gyakoribb a szisztémás megbetegedés
3: a betegség dominálóan a dormans baktériumok aktivizálódásával, endogén exacerbációval jön létre 4: nő az extrapulmonalis formák aránya
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes
Magyarázat:
HIV-infekcióhoz társuló gümőkórban az új (exogen) TBC-s fertőződés aránya dominál (70%) és csak 30%-ban az endogen exacerbatio (dormáns baktériumok aktivizálódása). Ezt géntechnikai módszerekkel állapították meg. A többi állítás gyakorlati megfigyeléseken alapuló tényadat.
BGY-4.65: Aspergillus-okozta pulmonológia kórképek: 1: allergiás bronchopulmonalis aspergillosis
2: aspergilloma 3: aspergillus asthma
4: krónikus necrotizáló pulmonalis aspergillosis 5: bronchocentrikus granuloma
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
F: mindegyik válasz helyes
Magyarázat:
A bronchocentrikus granuloma is gombás megbetegedés, melyet rendszerint aspergillus okoz. Mintegy harmaduknál szöveti és perifériás eosinophilia mutatható ki, ezért a tüdő eosinophiliás betegségeihez sorolják e kórképet.
Többségükben a köpetben, ill. biopsziával a gombafonalak kimutathatók. A többi fe lsorolt betegségben a gomba neve is szerepel, tehát nem kétséges, hogy aspergillus okozza.
BGY-4.66: Az invazív aspergillosis terápiája: 1: inhalációs Amphotericin B
2: segment resectio
3: hyperbaikus oxigén kezelés 4: infúziós Amphotericin B 5: cavernostomia
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes
D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
E: csak a 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
Az invazív aspergillosis több segmentre kiterjedő elváltozás, tehát segmentresectioval nem gyógyítható. Caverna általában nem jellemző az invazív bronchopulmonalis aspergillosisra. Jelentős oxigéntenzió-csökkenés csak ritkán kíséri, legfeljebb, ha kiterjedt hegesedéssel gyógyul (szteroidadás nélküli kezelés esetén). Az O2 kezelés nem oki terápia, adása légzési elégtelenségben indikált. Kezelését Amphotericin B-vel végezzük, infúzióban adva.
BGY-4.67: Az alábbiakban felsorolt tünetekből melyek jellemzőek akut masszív tüdőembóliára? 1: súlyos nyugalmi dyspnoe
2: syncope 3: köhögés
4: centrális mellkasi fájdalom 5: cyanosis
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes
Magyarázat:
Akut masszív tüdőemboliában a súlyos nyugalmi dyspnoe-cyanosis-centrális mellkasi fájdalom tünetegyüttes szinte mindig fellép, és syncope is gyakori. A köhögés nem jellemző tünete a betegségnek.
BGY-4.68: A ptx tünetei általában: 1: azonosoldali mellkasi fájdalom 2: cyanosis
3: nehézlégzés (esetleg csak terhelésre) 4: a ptx oldalára deviáló mediastinum 5: mellkasi sípolás
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
C: az 1 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
Pneumothoraxra jellemző az azonos oldali mellkasi fájdalom, mely főként a ptx keletkezésekor lehet kifejezett, majd később megszűnhet. Ugyanez vonatkozik a nehézlégzésre, mely kisebb mennyiségű pleuraűri levegőgyülem esetén csak initialisan fordul elő. Ha viszont a ptx fokozatosan tovább nő, akkor a nehézlégzés is fokozódik. Kisebb kiterjedésű ptx esetén az initialisan fellépő nyugalmi nehézlégzés elmúltával fennmaradhat terhelésre jelentkező dyspnoe. Cyanosis főként kiterjedt, ill. tenziós ptx-nél lép fel. Kisebb ptx esetén csak akkor, ha a tüdő már egyéb betegség miatt eleve súlyosan károsodott. Mellkasi sípolás nem jellemző ptx-re. A mediastinum, ha áttolt, akkor az ellenkező oldal irányába a ptx oldalán az ellenoldalihoz viszonyítva nagyobb intrapleuralis nyomás miatt.
BGY-4.69: Mi a diffus malignus mesothelioma konvencionális terápiája? 1: műtét
2: pleurodesis 3: kemoterápia 4: tüneti kezelés 5: irradiatio
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
D: a 2 és 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
Diffúz malignus mesotheliomában műtétnek, chemo- vagy radioterápiának nincs értelme, mert a túlélést számottevően nem befolyásolja, ugyanakkor a beteg életminőségét ronthatja. Fontos azonban a kifejezett mellhártyaűri
folyadéktermelődés csökkentése, melyet leginkább pleurodesissel lehet elérni. Természetesen a beteg esetleges kellemetlen tüneteit kezelnünk kell.
BGY-4.70: Gépi lélegeztetés indikációja: 1: NIF (Negative Inspiratory Force) < 20 vízcm 2: légzésszám >35-40/min
3: vitálkapacitás<65-70ml/tskg 4: PaCO2 >55Hgmm
5: O2 saturatio< 90 0,6 FiO2 mellett
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes
Magyarázat:
A gépi lélegeztetés indikác ióját a vitálkapacitás nagysága elsődlegesen nem befolyásolja. Egyébként is a 65-70 ml/tskg-os vitálkapacitás, sőt az ennél valamivel alacsonyabb érték is a normális tartományba esik. A többi 4 állítás helyes.
BGY-4.71: Az akut légzési elégtelenség: 1: mindig CO2- retentioval jár
2: pneumónia következménye lehet
3: életveszélyes sav-bázis egyensúlyzavarok ritkák
4: krónikus tüdőbetegség akut exacerbatiojának a következménye 5: O2-terápiával mindig jól befolyásolható
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
D: a 2 és 4-es válasz a helyes
Magyarázat:
A légzési elégtelenségnek, így az akutnak is két formája ismeretes. Az I-es típus esetén csak a PaO2 csökken, és nem jár CO2 retencióval. Kiterjedt pneumonia következménye is lehet. Okától függetlenül - különösen CO2 retenció esetén - sav-bázis egyensúlyzavar gyakori. Gyakori okként említhető a krónikus tüdőbetegség akut exacerbatioja. O2- terápia az okot nem szünteti meg, a hypoxaemiát sem minden esetben befolyásolja (pl. ARDS).
BGY-4.72: A krónikus légzési elégtelenség: 1: hónapok, évek alatt alakul ki
2: hypoxia és gyakran hypercapnia jellemzi 3: COPD-nek gyakori következménye
4: a kompenzáló mechanizmusok miatt a puffer bázisok csökkennek 5: fibrózisokban ritka
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes
Magyarázat:
A krónikus légzési elégtelenség hónapok, évek alatt alakul ki. A COPD gyakori következménye. E betegségben kezdetben csak hypoxaemia alakul ki, melyhez a ventiláció/perfuzió arány további romlásával, az alveolaris hypoventilláció fokozódásával CO2 retenció is társul. Fibrózisnál az I-es típusú (csak hypoxaemia) légzési
elégtelenség kialakulása jellemző, hiszen itt diffúziós zavar a fő ok, de a CO2 jól diffundál. A kompenzáló mechanizmusok miatt a puffer bázisok nőnek.
BGY-4.73: ARDS-re jellemző: 1: PO2/ FiO2< 200
2: mindig második betegség 3: magas pulmonalis éknyomás 4: oxigén refrakter hypoxia 5: a vezető tünet a dyspnoe A: az 1, 2 és 3-as válasz a helyes B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes C: az 1 és 3-as válasz a helyes D: a 2 és 4-es válasz a helyes E: csak a 4-es válasz a helyes F: mindegyik válasz helyes Megoldás:
B: az 1, 2, 4 és 5-ös válasz a helyes
Magyarázat:
ARDS-ben az arteria pulmonalis nyomása magas, de a pulmonalis éknyomás nem, hiszen a betegség - és részeként a tüdőoedema - nem bal szívfél eredetű.
BGY-4.74: A füstbelégzés okozta károsodásra jellemző: 1: felsőlégúti ödéma
2: CO-mérgezés tünetei
3: légzési zavar 2 nap múlva is kialakulhat