Ezt a verset úgy kell feldolgoznunk, hogy a vers nincs a tankönyvben. A tanulók nem látják maguk előtt a vers szövegét. A vers műfaja, a verses levél is ismeretlen fogalom még.
1. Bevezető feladat
Minden tanuló leír egy mondatot, ami így kezdődik:
„Azért jó, hogy van testvérem, …” vagy „Azért szeretném, ha lenne testvérem, …”
Ezután a tanulók felállnak, és két kört alakítanak: egy belsőt és egy külsőt. A
következőkben belső kör helyben marad, a külső kör pedig körbe jár. A belső körben állók mindig elmondják, azt a mondatot, amit leírtak, a külső körben levők pedig próbálják megjegyezni, hogy ki mit mondott. Ha a tanulók körbe értek, akkor a nevelő a külső kör tagjai közül egy tanulót beállít valaki mögé. Most a külső körben állóknak kell egyes szám első személyben elmondani azt, amit a velük szemben álló mondott. Ha a tanulók figyelmesek voltak, akkor sok helyes találat lesz. Mivel mindenki csak egy mondatot mondhat, az egész játék nem tart tovább tíz percnél.
2. Petőfi családja
1) A tanulók írják fel a füzetükbe: Petőfi Sándor családja
2) Írják be emlékezetből a füzetbe Petőfi szüleinek a nevét. Ha valaki nem tudja, keresse meg a tankönyv végén az írók életrajzánál, hogy hívták a szülőket.
Édesapja neve: Édesanyja neve:
3) Rövid megbeszélés következik arról, hogy mit tudnak a tanulók a költő és szülei kapcsolatáról.
4) Egészítsék ki a családra vonatkozó adatokat a tanulók a füzetbe:
Testvére: Petrovics István
3. Felírják a füzetbe a címet és a vers műfaját:
Petőfi Sándor: István öcsémhez Műfaja: verses levél
4. A nevelő felolvassa a verset. A tanulók előtt nincs ott a vers, tehát csak a tanári bemutatás alapján kell megjegyezniük a verset.
Válaszoljanak a tanulók írásban a füzetükbe a következő kérdésekre: Mit jelenthet az, hogy verses levél?
Levélnek érzed-e ezt a verset? Miért? Hogyan nevezi a költő a testvérét?
Petőfi szerint mikor, melyik napszakban emlegetheti őt a család?
Hogyan gondolja a költő, gazdagon vagy inkább szegényen élnek az otthoniak? Milyen értelemben tesz a költő a versben említést Istenről?
Három szóval utasítja testvérét, hogyan viszonyuljon édesanyjukhoz. Mi ez a három szó?
Mit ígér a levél végén testvérének a következő levelével kapcsolatosan? Milyen lesz az a levél?
A válaszok leírása után minden tanuló kézhez kapja a verset. Elolvassák, és ellenőrzik, hogy jól válaszoltak-e a kérdésekre. Akinek szükséges, az javít, majd röviden
megbeszéljük a válaszokat.
5. Melyik kifejezés kire vonatkozik? Válogassák szét a tanulók a füzetükbe a következő kifejezéseket!
becsületes lelkű – édes – gyámolító – igaz – jó fiú – jó – jóhiszemű
Apa: Anya: István:
A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot a füzetbe, majd a megoldásokat közösen megbeszéljük.
6. Magyarázzák meg a tanulók, hogy mit jelentenek a következő kifejezések „jégre nem viszik”
„mert ő becsületes lelkű, igaz „De megmutatná a nagy veszteség, Ha elszólítaná tőlünk őt az ég”
A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot a füzetbe, majd a megoldásokat közösen megbeszéljük.
7. A vers szerkezete
1) Tagoljuk ezt a verset a következő szerkezeti részekre! Bevezetés
Tárgyalás 1. Tárgyalás 2. Tárgyalás 3. Befejezés
2) A tanulók a vers olvasása közben egyénileg jelöljék meg a versben ceruzával, hogy mettől meddig tart egy-egy szerkezeti rész!
3) Beszéljük meg közösen a helyes megoldásokat, olvassuk fel a részeket külön-külön, és tisztázzuk a hozzájuk kapcsolódó kérdéseket!
1. rész: Miről szól? Ha mi írunk levelet, annak milyen a bevezetése? Hasonlít-e a vershez?
2. rész: Miről szól? Mit tudunk meg a család elszegényedéséről? 3. rész: Miről szól? Hogyan viszonyul a költő az édesapjához? 4. rész: Miről szól? Milyen érzelmek fűzik a költőt az édesanyjához? 5. rész: Miről szól? Mi hogyan szoktuk befejezni a leveleinket? 4) Írjuk le a füzetbe közösen a vers vázlatát!
1. rész Bevezetés: A költő üdvözli testvérét.
2. rész Tárgyalás 1.: Elmondja, hogyan szegényedett el az édesapja. 3. rész Tárgyalás 2.: Nagyon szeretne segíteni édesapján.
4. rész Tárgyalás 4.: Vallomás édesanyjához fűződő érzelmeiről. 5. rész Befejezés: Elköszön öccsétől.
8. Melyek azok a mondatok a versben, amelyek csak levélben fordulnak elő? A tanulók egyénileg húzzák alá ezeket a sorokat!
A megoldásokat közösen megbeszéljük.
Ki írt már közülük levelet?
Mi is mindig ilyen igényesen írjuk-e a leveleinket? Mikor figyelsz jobban a leveledre:
- ha anyukádnak írod a táborból,
- ha az a házi feladat, hogy írj levelet anyukádnak a táborból Miből adódik a különbség?
10. A következő feladatokat a tanulók négyfős csoportokban oldják meg. 1) Írjanak a csoportok rövid, 4-5 mondatos levelet bárkinek egy táborból. 2) Ezt a levelet próbálják meg 4-6 soros versbe szedni.
3) Előtte feltétlenül beszéljük meg a tanulókkal az alábbi kérdéseket: Mire kell ügyelni a vers írásánál? (rímek, ritmus, szótagszám)
Ismételjük át az ütemhangsúlyos verselésnél tanult fogalmakat! (ritmus, rím, ütem, rímképlet: AABB, ABAB, ABBA) Próbálják meg a tanulók elmondani ezeknek a fogalmaknak a meghatározását.
11. Petőfi azt kérdezi a vers elején, hogy az est óráiban, a vacsora közben beszélgetnek-e róla. Beszéljük meg, hogyan képzelünk el egy meghitt estét:
otthon, a táborban, egy kiránduláson. Rajzoljuk le valamelyiket!
12. Húzzák alá a tanulók a versnek azt a sorát, amelyik a leginkább kifejezi azt, hogy a költő: szereti az édesapját,
becsületesnek tartja, szorgalmasnak tartja, szeretne segíteni rajta, édesapja öreg ember már,
A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot, majd a megoldásokat közösen megbeszéljük. 13. Keressék ki a tanulók a versből:
1) Mi keseríti meg leginkább a költő nyugodt életét? az, hogy nem emlegeti a család esténként az, hogy az édesapja túlságosan becsületes az, hogy István nem szereti eléggé a szüleit az, hogy nem tud apja sorsán enyhíteni
2) Milyen levelet szeretett volna írni Petőfi testvérének? vidám
szomorú gúnyos komoly
A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot, majd a megoldásokat közösen megbeszéljük.
Házi feladat
Minden tanuló válassza ki azt a hat sort a versből, ami neki a legjobban tetszik, s azt tanulja meg a következő órára!