Marunák Ferencné
Irodalom 5.
Tankönyvfüggetlen módszertani segédlet az ötödik évfolyamon tanító
kollégák számára
BEVEZETŐ
Tisztelt Kolléga!Előre is köszönöm megtisztelő figyelmedet!
Amint azt Te is tapasztalhatod, nem óravázlatok írása volt a szándékom ezzel a munkával.
Harminchét éve tanítom a magyar irodalmat. Ez alatt az idő alatt magam is sokat változtam, változtattam tanítási módszereimen. Sok órát látogattam, és volt szerencsém együtt tanítani olyan pedagógusokkal, akiktől rengeteget tanultam.
Az én pedagógiai hitvallásom szerint az irodalom tanítása során az a legfontosabb feladat, hogy a gyerekekkel megszerettessük az összes művészetet, valamint az, hogy olyan emberekké neveljük őket, akik mindig fogékonyak lesznek az olvasásra, a szépség és a becsület szeretetére.
Elsősorban pályakezdő tanárok figyelmébe ajánlom gyakorlatgyűjteményemet.
Mint már említettem, ezek nem óravázlatok. Azt igyekeztem leírni, ami egy téma feldolgozása közben az eszembe jutott, és én is megvalósítottam már a gyakorlatban.
Ha úgy tetszik, lehetőségeket kínálok egy-egy anyagrész tanításához, és megfogalmazom javaslataimat, sok éves tapasztalataimból adódó tanácsaimat. Azt remélem, hogy mindenki kedvére tud válogatni módszereimből.
Természetesen megközelítőleg sincs annyi idő egy tanítási évben, illetve egy-egy tanítási órán, amennyi feladatot én itt leírok. És akkor még hol vannak a Te ötleteid kedves Kollégám? Ezek tehát csak lehetőségek, amikből válogathatsz kedvedre. Ezért nem írok óratervet, nem határozom meg, hogy mire hány órát javaslok. Azt Rád bízom.
Őszintén remélem, hogy hasznát veszed munkámnak!
MESEVILÁG
Fejlesztendő területek:• fogalmazási készség, • vázlatírás,
• párbeszéd formai és tartalmi követelményei, • íráskészség,
• esztétikus füzetvezetés, szépírás, • kommunikációs készség,
• könyvtári ismeretek, • kritika, önkritika,
• egy fogalmazás szép, érthető, előadásszerű felolvasása, • mesemondás.
Megtanítandó irodalomelméleti ismeret A népmese
− Elbeszélő mű. Valóságos és csodás elemeket egyaránt tartalmaz.
− Tartalmában szigorú logika érvényesül: Az igazság minden körülmények között
győz.
− Vannak népmesék és műmesék.
− A népmesék íróját nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy szegény emberek a szerzők,
hiszen a gazdagok és a szegények párharcában mindig a szegények a becsületesek, a győzelemre érdemesek.
− Mivel szájhagyomány útján terjedtek, egy-egy mesének sokféle változatát
ismerjük.
− Jellemző a hasonló mesekezdés és a hasonló befejezés.
− Vannak meseszámok, mesés tulajdonságokkal bíró eszközök, és mesebeli
szereplők is.
− A népmesék jelentős részét a XIX. század végén, és a XX. század elején
gyűjtötték össze. Legismertebb mesegyűjtők voltak: Móra Ferenc, Ortutay Gyula, Benedek Elek, Arany László, Illyés Gyula.
A fogalmazási készség fejlesztését szolgáló feladatok Szóbeli fogalmazás fejlesztése
1.
− Előre összeírjuk azokat a meseszereplőket, akiket mindenki ismer. Pl.: Csipkerózsika; Pinokkió; Hófehérke gonosz mostohája; a hétfejű sárkány; Tündérszép nádszálkisasszony; a vízi tündér, aki felhozza a favágó fejszéjét stb.
− Ezeket a szereplőket egy-egy kártyára felírjuk, és kiosztjuk a tanulók között.
− Mindenki végiggondolja, hogy milyen jellemző egy-két mondatot mondhatna a szereplő nevében a meséjéből.
− Egy tanuló kiül a többiek elé, és elkezdi mesélni egy napját.
− Majd amikor már két-három mondatot elmondott, akkor valamelyik társa közbeszól, és elmond egy mondatot a saját szereplője nevében.
− A középen ülő mesélőnek be kell illesztenie a hallott mondatot a történetébe, és addig kell erről a szereplőről mesélnie, amíg valaki újra el nem mondja a saját mondatát, amit a mesélőnek megint be kell illesztenie a mondandójába.
− Így folytatjuk tovább a játékot mindaddig, amíg a mesélő meg nem akad. Akkor valakivel helyet kell cserélnie, és az új tanuló kezdi mesélni a saját napját.
2.
− Egy tanuló úgy kezd el valamilyen mesét mondani, hogy a főbb szereplők neve helyett egy másik mese szereplőit nevezi meg.
− Pl. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy leány, akinek korán meghalt az édesanyja, az apja pedig olyan asszonyt vett feleségül, akinek már volt három lánya. Ez az asszony valósággal gyűlölte Hófehérkét. Ha tehette, rongyos ruhába öltöztette, napestig dolgoztatta a konyhában…
− Aki felismeri az igazi mese szereplőjét, megnevezi a két mesét, majd ő folytatja a mesélést. Neki azonban már Hófehérke történetét kell elmesélnie, és ebbe a történetbe kell egy másik szereplőt csempésznie. Aki rájön, hogy ki az új szereplő, az folytatja a mesélést az előbbi szabályok szerint.
− Nehezítjük a feladatot azzal, hogy a mesék helyszíneit és szereplőit keverjük össze. Aki valamelyik szereplőt és helyszínt megfejti, az egyes szám első személyben mesélheti el saját történeteként a mesét.
− Ezzel a feladattal egyúttal a mesemondást is gyakoroljuk.
Írásbeli fogalmazás gyakorlása
1. Elmondunk egy mesét úgy a gyerekeknek, hogy a helyszínekről nem beszélünk. Írják le, hol játszódhat a történet. Egy mesében akár több helyszín is lehet!
2. Az előbbi feladat fordítottja. Részletes leírást mesélünk egy helyszínről, és a tanulók helyszínhez találják ki a történetet.
3. Írjanak a tanulók úgy saját mesét „Mesélek a kis testvéremnek” címmel, hogy a nevelő meghatározza a szereplőket!
4. Elmondunk egy olyan mesét a gyerekeknek, amit valószínűleg nem ismernek. A legizgalmasabb helyen abbahagyjuk. Innen minden tanulónak saját magától kell folytatnia a történetet.
5. Írjanak rövid mesét a tanulók úgy, hogy egy meghatározott tárgynak fontos szerephez kell jutnia a történetben! Olvassák fel a mesét, a többiek pedig adjanak címet a hallott fogalmazásnak!
6. Írjon fel a nevelő a táblára olyan szavakat, amelyeknek semmi közük nincs egymáshoz (pl. liszt, galamb, szerencse, ablak, fejsze, szamár, csákány stb.)! Írjanak a tanulók egy olyan nyolc-tízmondatos fogalmazást, amelyben minden szó szerepel! A fogalmazást olyan módon kell megírniuk, hogy a mese értelmes legyen! Természetesen a mesében csodák történhetnek.
7. Írjanak olyan mesét a tanulók, ami a következő közmondások szószerinti jelentését mesélik el!
• A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. • Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
8. Írjanak olyan fogalmazást a tanulók, aminek a befejező, utolsó mondata valamelyik közmondás vagy szólás lesz! (Pl. Ki korán kel, aranyat lel.)
Vázlatírás gyakorlása
1. Olvassunk el egy rövidebb mesét! Írják le a tanulók a tartalmát tíz mondatban! Vizsgáljuk meg a tanulókkal közösen, hogy hány mondatot szánhattunk a bevezetésre, a tárgyalásra, illetve a befejezésre!
2. Olvassuk el és dolgozzuk fel a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című mesét! 1) Osszuk fel a tanulókkal közösen részekre a mesét helyszínek szerint!
a) A királyi palota kerttel. b) A Nap. c) A Hold. d) A Szél. e) Az Állatkirály. f) Az ördögök birodalma. g) Tündéroszág. h) Királyi palota.
2) Mindenki mutassa be az első részt (a királyi palotát a kerttel) úgy, hogy felsorol mindent, ami ott lehet! Hogy nézett ki, mi található benne? Pl. kastély, négy torony,
sok ablak, szökőkút, virágok, fák, park, stb.
3) Ha ezzel elkészültünk, akkor minden tanuló rajzolja le, amit a szavak alapján elképzelt!
Néhány tanuló mutassa be az elkészült rajzát és beszéljen róla, hogy a többieknek ötletet adjunk a következő részek feldolgozásához!
4) Adjunk (vagy vetítsünk ki) a gyerekeknek egy tagolatlan szövegként leírt részt a meséből. Próbáljuk meg egy levegővel elolvasni!
„Volt egyszer egy király és annak három fia és egy olyan fája, amin aranyalmák termettek minden éjjel virágzott a fa és minden éjjel meg is értek rajta a gyümölcsök, ezért aztán a király egyre gazdagabb és gazdagabb lett egészen addig, amíg egy reggel azt nem vették észre, hogy a gyümölcsök az éjszaka folyamán mind eltűntek, aligha nem valami tolvaj elrabolta a kincset érő gyümölcsöket, de a király természetesen nem nyugodott bele a pusztításba, hiszen így elapadt volna a gazdagsága, ezért elkezdte őriztetni a kertjét, de senkinek sem sikerült Árgyélus királyfin kívül megbirkózni a nehéz feladattal.”
− Beszéljük meg a gyerekekkel közösen, hol vannak ebben a szövegben az írásjelek! − Javítsuk ki a szöveget! Beszéljük meg azt is, miért fontos mondanivalónkat
mondatokra tagolni?
5) Gyűjtsenek a tanulók a mese többi részéhez (helyszínéhez) tíz főnevet, majd a hozzájuk tartozó tíz melléknevet (jelzőt)! Ezt a feladatot a tanulók csoportmunkában is elvégezhetik.
6) Osszuk fel a tanulókkal közösen szerkezeti részekre a mesét a cselekmény alapján!
Bevezetés Hová lettek a király aranyalmái? Tárgyalás
a) Másnap az aranyalmák mind megvoltak. b) Tündérszép Ilona örökre elmegy.
c) Árgyélus kalandjai.
d) Árgyélus megtalálja szerelmét.
7) Olvassák el a tanulók a mesét, és közben jelöljék be az előbb megbeszélt részeket! Az egyes részeken belül ceruzával húzzák alá azt az egy mondatot, ami leginkább összefoglalja az adott rész lényegét.
8) Tömörítsük a történetet, és mondják el a tanulók a mese eseménysorát az alábbi szempontok alapján!
• Meglopják a királyt.
• A királyfi beleszeret a tolvajba. • A királyfi követi szerelmét.
• A királyfi kiállja az útjába kerülő akadályokat. • Megvív a gonosz varázslattal szerelméért. • Boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
9) Alakítsák át a tanulók hihető, mai történetté Árgyélus királyfi meséjét! Ezt a feladatot a tanulók csoportmunkában is elvégezhetik.
− Dolgozzanak az alábbi terv szerint: a) Keressenek a történethez
• hihető, megfelelő helyszínt, • főhőst és további szereplőket. a) Döntsék el előre
• Mi lehetne a bonyodalom?
• Milyen konfliktusos (ellentétes) helyzetek adódhatnak majd a történetben? • Mi lehetne a döntő esemény, a tetőpont?
• Mi lehetne a megoldás?
A megoldott feladatokat minden esetben beszéljük meg a tanulókkal!
Kommunikációs készség fejlesztése, kritika, önkritika
A Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című mese tanítása közben számtalan lehetőség adódik a kommunikációs gyakorlatokra.
1. Amikor felosztottuk a mesét tartalmi szempontból részekre, minden résznek adjanak külön címet a tanulók, és meséljék el a rész tartalmát!
2. Adjunk ki a tanulóknak akár a mesében előforduló, akár más kitalált szereplőket, akiknek a maguk szempontjából kell elmesélniük a történetet!
Pl.
• Árgyélus panaszolja el a barátjának, hogy milyen rosszul esik neki, hogy az apja nem akarja megengedni neki, hogy ő őrködjön a kertben!
• A két idősebb testvér beszélje meg egymással a történteket úgy, hogy gúnyosan beszélnek Árgyélusról!
• A két idősebb testvér beszélje meg egymással a történteket úgy, hogy szeretettel, féltéssel beszéljenek öccsükről!
• A két idősebb testvér csodálkozzon, hogy öccsük olyan feladatra akar vállalkozni, amit még ők sem tudnak megoldani!
• A két idősebb testvér sorakoztasson fel érveket, amelyekkel megindokolják, miért tartják alkalmatlannak Árgyélust a feladatra!
• Az öreg király kérjen tanácsot egy bizalmas emberétől, hogy mit tegyen, hogyan védje meg a kertjét!
• Tündérszép Ilona azt mondja, hogy azért megy el örökre, mert tolvaj van a király udvarában. Árgyélus próbálja meg megvédeni a királyi udvar becsületét úgy, hogy közben kedvesét se bántsa meg!
• Árgyélus gondolkodjon azon, hogy milyen hibákat követett el, amelyek Tündérszép Ilona elvesztéséhez vezettek! Ha újra kezdhetné a történetet, mit csinálna másképp? 3. Keressenek a tanulók a mese egyes részeihez illő közmondást vagy szólást!
4. Találjanak ki a tanulók olyan mondatokat, amelyek a közmondásokhoz hasonló módon sűrítik egy-egy rész mondanivalóját! Amikor elkészülnek ezzel a feladattal, mondják el a többieknek, ők pedig kitalálják, hogy melyik részre gondolt a tanuló. Ha nem sikerül kitalálniuk, akkor annak kell elmondania a megoldást, aki az adott mondatot
megfogalmazta és elmondta. Pl.
• Többet ésszel, mint erővel!: Árgyélus túljár az ördögök eszén.
• Sokszor a legkisebbek a legügyesebbek.: Árgyélus megőrzi az almákat.
• Ki mint vet, úgy arat.: Árgyélus udvariasan kér segítséget, ezért mindenki szívesen segít neki. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.: A boszorkány Tündérszép Ilona palotájában.
• Aki hibázik, viselje a következményeket!: Árgyélus tizenegyszer pofon üti a tündér lányt.
• Ha annyira akarsz valamit, hogy azért áldozatokat is hozol, akkor azt eléred.: Árgyélus hatalmas király lett, Tündérszép Ilona hatalmas tündér, és ha meg nem haltak, még most is élnek.
5. Írjanak a tanulók monológot, valamelyik szereplő nevében!
Először mindig gyűjtsék össze felsorolásszerűen, hogy mik lesznek a monológ főbb állomásai.
Pl.
Miről beszél majd az idősebb testvér?
- Azt akartam, hogy büszke legyen rám az apám. - Megpróbáltam megvédeni a kertet a tolvajtól.
- Szerettem volna, ha másnak sem sikerül megőrizni a gyümölcsöket. - Nem hittem, hogy Árgyélus ügyesebb nálam.
- Gyűlöltem Árgyélust a sikeréért.
- Örülök, hogy sikere ellenére boldogtalan lett, és elment világgá. - Remélem, most megint én lehetek apám kedvence!
A monológot természetesen egyes szám első személyben kell elmondania mindenkinek úgy, hogy a többiek számára a szövegből kitalálható legyen, hogy ki beszél.
6. Írjanak a tanulók „Nagyon megbántam” címmel fogalmazást! Igazi megtörtént eseményt, vagy kitalált történetet egyaránt megfogalmazhatnak. Megbeszéléskor ezt a fogalmazást ne felolvassák a tanulók, hanem próbálják meg elmesélni saját történetüket!
7. Amikor fogalmazást olvastatunk fel, értékeljük is azokat előre megbeszélt szempontok szerint!
Minden szóban értékelendő fogalmazást kétszer olvastassunk fel! Először mindenki figyelmesen hallgassa végig! A második felolvasnál már az előre megbeszélt szempontok szerint figyeljenek a tanulók, majd ezek szerint értékeljék a fogalmazást szóban!
Mindenki legalább három mondatot mondjon a fogalmazásról! Fogadtassuk el a tanulókkal, hogy a három mondat között legalább egy dicséretet is kell mondani! Általában három fogalmazást érdemes felolvastatni egy témában. Ha lehet, úgy válogassunk, hogy két jól fogalmazó tanuló között hallgassunk meg egy gyengébbet! 8. Általános szempontok a fogalmazások értékeléséhez:
− Elegendő hosszúságú volt-e a fogalmazás? − A címről szólt-e a fogalmazás?
− Voltak-e benne szóismétlések, és ha voltak, akkor milyen gyakran? − Érthető volt-e a mondatok megfogalmazása?
− Következetes volt-e az igeidő (csak a jelen vagy csak a múlt idő) használata? − Vannak-e a fogalmazásban a kijelentő mondatokon kívül más mondatfajták is? − Van-e a fogalmazásnak legizgalmasabb, legérdekesebb része?
− Észrevehető-e a fogalmazás hármas tagolása?
− A hármas tagolás aránya egymáshoz viszonyítva megfelelő-e? A fogalmazás szép, érthető, előadásszerű felolvasása, a mesemondás
Végeztessünk olyan gyakorlatokat a tanulókkal, amelyek során megismerik a hangsúly és a hangszín változásainak jelentőségét!
1. Állítsuk körbe a gyerekeket! Egyikük a kör közepén álljon, és mondja azt valakinek, hogy: „Gyere velem sétálni!” A megszólított tanuló ugyanolyan hangsúllyal és hangszínnel mondja a választ, ahogyan a felszólítás elhangzott. A válasz így hangzik: „Nem megyek veled sétálni.” Addig játsszuk ezt a játékot, amíg tudunk új hangsúlyokat vagy hangszíneket kitalálni.
2. Írjon fel a nevelő különféle mondatokat kártyákra, és a kártyákat ossza szét a tanulók között!
A kártyákon szereplő mondatok: - Hurrá, megnyertem a meccset! - Nekem bezzeg senki se segít! - Úgy megverlek, hogy megsántulsz! - Jöttél ide azonnal?!
- Ne tessék haragudni, nem direkt csináltam! - Jaj, de fáj a fogam!
- Segítség!!!!
- Hová tehettem a telefonomat?
− Azoknak a tanulóknak, akik a kártyákat kapták, ezeket a mondatokat a következő halandzsa szavakkal kell elmondaniuk a többieknek: „habala bala bala”.
− A többiek ez alapján megpróbálják kitalálni, hogy mi lehetett a kártyán.
3. Írja fel a nevelő a következő mondatot a táblára: „A HOLNAPI PROGRAM ELMARAD!” − Néhány tanulónak adjon egy-egy lapot, amire felírta, hogy milyen módon kell a táblán
levő mondatot felolvasni! Ha valamelyik tanulónak nem sikerül jól megoldani a feladatot, mások is próbálkozhatnak.
Pl.
- Szomorú vagy, mert nagyon készültél rá. - Dühös vagy, mert nagyon készültél rá.
- Örülsz, de nem akarod, hogy mindenki lássa rajtad. - Boldog vagy.
- Megkönnyebbültél, mert féltél a programtól. - Kárörvendő vagy, mert te úgyse lehettél volna ott. - Közömbös számodra, egyszerűen csak közlöd. - Sajnálattal közlöd a társaiddal.
- Együtt érzel a szervező szomorúságával.
- Csodálkozva kérdezed, mert csak most hallottad.
- Titokban, szinte suttogva tudatod óra alatt a többiekkel. - Könnyedén, játékosan.
Természetesen sokféle mondat és sokféle helyzet képzelhető el.
4. Mutassuk meg egy történelmi példán a tanulóknak, hogy miért van szükség a pontos
hangsúlyozásra!
− Adjuk oda a tanulóknak Merániai János eredetileg latin nyelven írt, kétértelműsége miatt híressé vált szövegét: „A KIRÁLYNŐT MEGÖLNI NEM KELL FÉLNETEK JÓ
LESZ HA MINDENKI EGYETÉRT ÉN NEM ELLENZEM.”
− Írja le minden tanuló írásjelekkel kiegészítve ezt a szöveget a füzetébe! Hívjuk fel rá a figyelmet, hogy mindenki segítség nélkül, a saját elképzelésének megfelelően, de csak egyféleképpen oldhatja meg a feladatot!
− Amikor elkészültek, olvassák fel a tanulók a saját szövegüket olyan hangsúlyozással, amely megfelel az általuk alkalmazott írásjeleknek!
− Ezt követően a nevelő is mutassa be a különféle variációkat! Vizsgáljuk meg, hogy kinek melyikkel egyezik meg a megoldása!
5. Válasszon ki a nevelő három egyforma terjedelmű és kb. azonos módon hangsúlyozható mese részletet! Az osztályt osszuk háromfelé, és kb. hét-nyolc tanulónak adjuk oda ugyanazt a részletet.
− Egyszer minden tanuló olvassa el a saját szövegét, majd tegye el a lapot!
− Az egyik csoportból egy kivételével minden gyerek menjen ki a teremből. A benn maradó tanuló olvassa fel a többiek előtt a papírján levő részletet.
− A többi tanuló néhány előre megbeszélt szempontnak megfelelően egytől tízig pontozza a felolvasást.
Az értékeléshez a következő szempontokat ajánljuk: − Tiszta, érthető volt-e a kiejtés?
− Megfelelő volt-e hangerő?
− Megfelelő volt-e az olvasás tempója? − Jól értelmezte-e a szöveget a felolvasó?
− Megfelelően érzékeltette-e az írásjeleket a felolvasó?
− Voltak-e betűtévesztések, és ha voltak, milyen gyakorisággal? − Szöveghű volt-e a felolvasás?
− Fel tudta-e kelteni a felolvasó a hallgatók érdeklődését? − Utána bejön a terembe a következő gyerek, ő is felolvassa a szövegét, és őt is
pontozzák a többiek. Így haladunk mindaddig, míg a csoport minden tanulója nem szerepel.
− Végül összeszámoljuk a pontokat, és eldöntjük, hogy kinek a hangsúlyozása tetszett a legjobban a csoportból.
− Azért adjunk ki legalább három szöveget, hogy ne váljon unalmassá a gyerekek számára a szöveg, az is fontos, hogy az első felolvasó tanulónak is kb. ugyanannyi hallgatósága legyen, mint az utolsónak.
6. Olvassunk fel könyvből egy rövid mesét, vagy meseszerű történetet, majd mondjunk el szabadon egy mesét! Kérdezzük meg a tanulóktól, hogy melyik tetszett nekik jobban: a felolvasás vagy a mesélés!
− Beszéljük meg, hogy vajon miért szeretjük jobban, ha mesélnek nekünk! − Milyen eszközökkel tudja a mesélő jobban felkelteni az érdeklődésünket?
• közvetlen kontaktus (ránk néz),
• a mesélő hangsúlya, hanghordozása eltér a felolvasóétól,
• olyan mondatokat, szavakat illeszt be a szövegébe, amelyek folyton ébren tartják az érdeklődést.
7. Minden tanulónak adjuk ki írásban az alábbi rövid szöveget!
„VOLT EGYSZER EGY ÖREG KIRÁLY, AKI MINDIG SZOMORÚ VOLT. AZ
UDVARI BOLOND NAPHOSSZAT PRÓBÁLTA FELVIDÍTANI, DE HIÁBA. VÉGÜL AZT MONDTA A VÁRBAN LAKÓ EMBEREKNEK, HOGY AKI MEGNEVETTETI A KIRÁLYT, ANNAK AJÁNDÉKBA ADJA A CSÖRGŐ SAPKÁJÁT, AMIRŐL
TUDHATÓ, HOGY IGEN ÉRTÉKES FEJREVALÓ VOLT. MINDENKI TÖRTE A FEJÉT, HOGY MIT TALÁLHATNA KI, DE SENKINEK NEM VOLT JÓ ÖTLETE. EGYSZER A KIRÁLY KITEKINTETT A PALOTA ABLAKÁN, S LÁTTA, HOGY A GYEREKEK EGY KICSI KUTYAKÖLYÖKKEL MEG KÉT KISCICÁVAL
KERGETŐZNEK. AHOGY NÉZTE A JÁTSZADOZÓ GYEREKEKET, HIRTELEN MEGLÁTTA, MENNYI SZÉP, TARKA VIRÁG VAN A RÉTEN, EGYSZERIBEN
MEGHALLOTTA A MADARAK CSIVITELÉSÉT, ÉS RÁJÖTT, HOGY A VILÁG SZÉP ÉS VIDÁM. HAMAR LEMENT HÁT Ő IS A GYEREKEK KÖZÉ, ÉS BOLDOGAN SZÍVTA BE A FRISS, TAVASZI LEVEGŐT.”
− A tanulóknak az lesz a feladatuk, hogy egészítsék ki ezt a szöveget olyan kifejezésekkel, melyeket az élőszóban történő mesélésnél használunk.
− Segítségül gyűjtsünk össze a tanulókkal közösen olyan kifejezéseket, mondatokat, szavakat, amelyek érdekesebbé teszik a mesemondást a felolvasásnál?
Pl.:
- Figyeljetek csak rám!
- Olyat mesélek most nektek, hogy tán el se fogjátok hinni!
- Hát ez az öreg király olyan, de olyan szomorú volt mindig, mint a három napos
esős idő!
- Na, hiszen törte is a fejét az udvari bolond… - Aztán egyszer csak…
- De hiába volt minden próbálkozás. - Hanem aztán egyszer…
- Lássatok csudát! - No… - Akkor aztán… - Ho-hó… - Tyűha… - Ha hiszitek, ha nem…
− Ha összegyűjtöttünk néhány ilyen kifejezést, akkor ezek segítségével írják meg a tanulók újra a mesét!
− Néhányat megoldást olvassanak fel a tanulók, de az lesz az igazi, ha lesz olyan, aki fejből el tudja mondani a történetet.
8. Gyűjtsünk össze jól előadható mese részleteket, illetve rövid meséket! Olvassuk el és értelmezzük ezeket közösen a tanulókkal! Beszéljük meg mindegyiket, tisztázzuk az ismeretlen kifejezéseket! Válasszunk ezek közül egyet, és ezt minden tanuló kétszer olvassa el magában! Ez után olvasás nélkül, fejből mondják el a gyerekek a választott mesét! Használják az előző feladatokban szerzett ismereteket!
Természetesen nem lehet mindenkinek ugyanazon az egy órán mesélnie, hiszen arra nem lenne idő, de néhány gyereket érdemes időnként meghallgatni.
9. Érdemes néhány ügyes tanulónak később is a következő órán feldolgozandó mesét, elbeszélést előre részenként kiadni, és azt három-négy gyerek előadásában meghallgatni. 10. A gyerekek szeretik, ha időnként más környezetben tanulhatnak. A könyvtári órák
némelyikét még akkor is célszerű a városi, vagy megyei könyvtárban tartani, ha az iskola rendelkezik jól felszerelt könyvtárral.
Pl. Tanulják meg a gyerekek a kedvenc meséjüket, és ezen a foglalkozáson meséljék el! Ezt a gyerekek úgy élik meg, mintha színpadon állnának.
11. Természetesen a visszahúzódó gyerekekkel nem szabad erőszakosan fellépni. Őket a többieknél jobban elő kell készíteni a szereplésre.
− Az ilyen tanulók feszültségének feloldására nagyszerűen alkalmazható a bábozás, melynek során egy bábu mögé bújva lehet őket beszéltetni úgy, hogy észre se veszik, hogy ők szólalnak meg, nem a báb.
− A mese témakör tanítása közben többször is van lehetőség egyszerű bábok készítésére. A legegyszerűbb a fakanál báb. Csak fakanál kell hozzá, filctoll, kis pamut hajnak és ragasztó. Azok a tanulók is könnyen elkészítik, akiknek nincs jó kézügyességük. Jól alkalmazhatók ezek a bábok a mesék legegyszerűbb dramatizálására, amihez először szerepekre osztjuk a mesét, majd a gyerekek, feltartva a bábukat olvassák a saját szövegüket.
Dramatizálás
A mese témakör tanítása közben nagyon sok lehetőség adódik a játékra, a dramatizálásra. A következőkben a dramatizálás folyamatának általam ajánlott lépéseit szeretném bemutatni egy mese dramatizálásának példáján.
1. Válasszunk egy egyszerű és nem túl hosszú népmesét! Az alábbiakban A favágó és a vízi tündér című mese dramatizálását tekintjük végig. Lehet, hogy ezt a mesét a gyerekek már az alsó tagozatban is olvasták.
2. A nevelő olvassa fel a mesét.
3. Beszéljük meg, értelmezzük a gyerekekkel közösen!
4. A megbeszélés során osszuk fel a történetet szerkezeti részekre!
a) A favágó munkába indul. b) A favágó a vízparton. c) A favágó és a tündér.
d) A favágó hazaér és elmeséli a történetet. e) A kapzsi szomszéd a vízparton.
f) A szomszéd találkozik a tündérrel.
g) A szomszéd hazaér, és szégyenkezve elmeséli történetét.
5. A tanulók ezeket a részleteket fogják majd eljátszani három-négyfős csoportokban. (A szerkezeti részekre osztásnál minden esetben az adott osztály létszámához igazodjunk: ha kisebb létszámú az osztály, akkor kevesebb, ha nagyobb létszámú, akkor több részt találjunk ki a meséből!)
6. Alakítsuk meg a csoportokat, és ezek lássanak munkához a nevelő útmutatásai alapján! 1) Minden csoport tervezze meg előre az adott részletből készülő jelenet legfontosabb
jellemzőit:
• Miről szól a jelenet? (CÍM – Ez legtöbbször megegyezik az adott részlet elnevezésével.)
• Hol játszódik a jelenet? (HELYSZÍN)
• Kik szerepelnek a jelenetben? (SZEREPLŐK)
• Mikor játszódik a jelenet? (IDŐPONT – Ennél a mesénél: NAPSZAK) • Mi történik a jelenetben? (ESEMÉNYSOR)
• Melyik szereplők és mit beszélnek a jelenetben? (PÁRBESZÉDEK) A tanulók ezeket a jellemzőket írják fel a füzetükbe:
A jelenet jellemzői: Cím: Helyszín: Szereplők: Napszak: Eseménysor: Párbeszédek:
2) A csoportok a mese szövege és a saját képzeletük alapján közös munkával gyűjtsék össze, tervezzék meg, és írják le az egyes jellemzőket!
3) Az alábbiakat – felhasználható mintaképpen – elkészült tanulói munkákból állítottuk össze. (Ebben az esetben a szerkezeti részekre osztás – az osztály kisebb létszáma miatt – más volt, mint azt az előzőekben láttuk.)
1. csoport
Cím: A favágó munkába indul Helyszín: a favágó háza
Szereplők: a favágó, a favágó felesége, a gyermekei Napszak: reggel
Eseménysor: A favágó és a felesége reggelizik, közben megbeszélik a nap teendőit. Felkelnek a gyerekek, a fiú kéri apjától, hogy elkísérhesse az erdőbe. Több gyerek esetén a favágó figyelmezteti a leányát, hogy segítsen itthon az édesanyjának. Párbeszédek:
A favágó és felesége között:
- Sajnos ma is csak egy kis száraz kenyeret adhatok reggelire, de van hozzá még
tegnapról egy kis tej.
- Ó, kedves feleségem, a tejet hagyjuk meg inkább a gyerekeknek. Jó lesz nekünk a
tiszta, friss víz is a kenyér mellé. Persze ha volna itthon annyi fa, hogy begyújthassuk a kemencét, akkor megpiríthatnánk ezt a száraz kenyeret, s mindjárt finomabb lenne.
- Hagyja el kend, hiszen ha begyújthatnánk a kemencét, süthetnék friss kenyeret. De
nem baj, hátha ma szerencsével jár, s annyi fát tud vágni, hogy marad nekünk is belőle, nem kell mindet az uraságnak adni.
Megjelennek a gyerekek:
- Jaj, édesapám, már indul is dolgozni?
- Bizony fiam sietnem kell, ha elegendő fát akarok vágni.
- Én szívesen elkísérném édesapámat, és ketten biztos többet tudnánk végezni
- Jaj, kisfiam, hogy mondhatsz ilyet, hiszen olyan kicsi vagy még. Nem bírsz te még fát
vágni!
- Hagyd csak asszony! Ha jönni akar, hagy jöjjön. Én is korán kezdtem a munkát, neki
se fog megártani. Aztán meg majd figyelek én rá, s, ha látom, hogy nagyon elfárad, majd gondom lesz rá, hogy pihenjen.
- Hát jól van, menjenek hát együtt! Csak az bánt nagyon, hogy nem tudok ennivalót
csomagolni, így egész nap éhen dolgoznak majd. De megígérem, hogy mire haza jönnek, próbálok valami vacsoráról gondoskodni. Isten áldja! Aztán vigyázz kisfiam! 2. csoport
Cím: A favágó és a tündér
Helyszín: egy nagy tó az erdei tisztáson Szereplők: a favágó, a favágó fia, a tündér Napszak: dél, ebédidő
Eseménysor: A favágó leül pihenni fiával a tó partján. Beszélgetés közben beejti fejszéjét a vízbe. Jajveszékel, a fia megpróbálja nyugtatni. Megjelenik a tündér, és próbára teszi a favágót. Amikor meggyőződik annak becsületességéről, akkor megjutalmazza. A favágó megköszöni a tündér jóságát.
Párbeszédek:
A favágó és a fia között:
- No, édes fiam, eleget dolgoztunk most egy szuszra, gondolom, te is alaposan
elfáradtál.
- Mi tagadás édesapám, jó lenne egy kicsit pihenni, hiszen igen meleg is lett mostanra. - Hát bizony delelőre áll a nap, jó lesz egy kis árnyékot keresni, és átaludni az ebéd
idejét. Reméljük, valami finom sülttel fogunk álmodni. Ha ébren nem ehetünk, legalább álmunkban lakjunk jól.
- Itt a tó partján éppen jó lesz. Van egy jó lombos fa is. Én fürdök is egyet, ha
megengedi édesapám.
- Jaj, dehogy engedem! Ez a tó nagyon mély, és azt mesélik, hogy mindenféle gonosz
tündérek laknak benne. De azért a partján nyugodtan üldögélhetünk. Így, ni! Jaj, istenem, a fejszém! Beleesett a vízbe! Mi lesz velem? Mivel dolgozom Tovább?
- Beugrom érte, és megpróbálom kihozni!
- Arról szó se lehet, már mondtam az előbb is, hogy mit mesélnek erről a tóról. Nem
elég, hogy a fejszém oda lett, még téged is elveszítselek!
- Jaj, ne sírjon édesapám, majd csak lesz valahogy! Megkérjük majd szépen az
uraságot, hogy adjon egy kis haladékot a munkában.
Miközben a szegény ember jajgat, siránkozik, a vízből előbukkan a tündér: - Mi baj van szegény ember?
- Hát te meg ki vagy gyönyörű hölgy, és hogy kerülsz ide?
- Én vagyok ennek a tónak a tündére. Hallottam kétségbeesett sírásodat, gondoltam,
megnézem, mi történt veled.
- Szegény édesapám beleejtette a fejszéjét a vízbe, és most nagyon el vagyunk
keseredve, mert nem tudunk mivel tovább dolgozni.
- Ó, hát a tietek ez az arany fejsze?
- Nem, nem. Hogy lenne a miénk? Hát nem látod, hogy mi milyen ágról szakadtak
vagyunk? A mi fejszénk egyszerű, nyomorúságos, de igen jó fejsze. A környék legderekabb kovácsa készítette a fejét, a nyelét meg én magam.
- Hát akkor csakis ez a gyémánt fejsze lehet.
- Csak nem gúnyolódsz velünk nagy bajunkban Tündér?
- Kérlek, ne kínozd édesapámat, hiszen úgyis olyan szomorú. Ha nincs nálad a mi
fejszénk, akkor hagyj minket magunkra a szomorúságunkkal!
- Szóval azt akarjátok mondani, hogy ezért a szegény, agyon használt fejszéért fáj a
szívetek? Nem akarjátok inkább az arany, vagy a gyémánt fejszét?
- Szeretnénk mi, hát hiszen hogyne szeretnénk. De mit tehetünk, ha ez a mi
tulajdonunk? Csak nem vihetjük el a másét? Hanem, ha ezt visszaadnád, igen nagy szolgálatot tennél nekünk.
- Tudod jó ember, mivel én a víz tündére vagyok, jól tudom, hogy melyik a te fejszéd.
Csak kíváncsi voltam, hogy becsületes ember vagy-e. Most, hogy látom, milyen derék ember vagy, s, hogy fiadat is a jóra neveled, megajándékozlak mind a három
fejszével. De aztán jóra használd mindegyiket!
A tündér eltűnik:
- Mit szól ehhez édesapám? Most már nem szegények, hanem inkább szerencsések
3. csoport
Cím: A favágó hazaér, elmeséli a történetet Helyszín: a favágó háza
Szereplők: a favágó, a fia, a felesége, további gyerekek (ha vannak), a kapzsi szomszéd
Napszak: délután
Eseménysor: A favágó összeszedi a három fejszét, és indul haza a fiával. Út közben beszélgetnek a váratlan szerencséjükről. Amikor hazaérnek, a feleség megijed, mert a férje soha nem szokott ilyen korán hazajönni a munkából, és még nem készített semmi ennivalót. A favágó és a fia egymás szavába vágva elmeséli, hogy mi történt, hogyan jutottak ekkora kincshez. Már azt is eltervezik, hogy mihez kezdenek a két értékes szerszámmal. A szomszéd éppen a kertben szedi a gyümölcsöt, és álmélkodva hallgatja a csodás történetet.
Párbeszédek:
A favágó és a fia között:
- Ne bámészkodjunk itt tovább, szedjük össze a fejszéket, és induljunk! - Ezt a gyémántot én hagy vigyem édesapám!
- Jól van, de nagyon vigyázz rá, nehogy aztán elhagyd útközben! - Ó, milyen boldog lesz édesanyám!
- Meghiszem azt, nem kell többet korgó gyomorral indulni munkába. Azon felül meg
végre szép házat építhetünk, szép ruhában járhatunk.
- Hát kendtek meg hogy kerülnek haza ilyen kora délutáni órán? Tán csak nem történt
valami baj? Mondtam én, hogy ne menjen a gyerek az erdőre, ugye, hogy neki esett baja?
- Dehogy esett édesanyám, sőt, inkább nagy szerencse ért minket. Nézze csak mi van a
kezemben?
- Mi ez te, és honnan vetted? Tán csak nem loptátok valahonnét? Jaj, jaj, mi lesz most
velünk? Oda a becsületünk!
- Ne jajveszékelj már asszony! Hogy loptunk volna? Hogy hihetsz ilyet? Nézd csak
meg, én mit hoztam! Aztán nagyon fülelj, mert soha se hallottál még olyan csodát, amilyen velünk történt! Szóval, mint tudod, a tisztáson van az a tó, amelyikbe senki se mer fürödni. Tudod, az, amelyikről azt mondják, hogy gonosz tündérek lakják.
- Hát egyáltalán nem is gonoszak!
- Hallgass gyerek, én beszélek. Szóval, amikor már nagyon elfáradtunk, annak a tónak
a partján ültünk le pihenni. Hát, ahogy ott fészkelődtünk, valahogy beleesett a fejszém a vízbe. Képzelheted, hogy kétségbe estem!
- Én be akartam ugrani érte, de édesapám nem engedte.
- Ugyan hallgass már, kend meg mesélje gyorsabban, mert megöl a kíváncsiság! - Szóval egyszer csak megjelent előttünk egy vízi tündér. Olyan gyönyörű volt, hogy
olyat én még soha nem láttam! Először azt a gyémánt fejszét kínálta, ami a fiunk kezében van. Mi persze nem fogadtuk el, hiszen az nem a mi fejszénk volt. Aztán hozta ezt az aranyat, de azt se akartuk elfogadni, s kértük tőle a sajátunkat. Akkor végre azt is felhozta a tó fenekéről. Gondolhatod, hogy megörültünk.
- De azért az volt ám az igazi öröm, amikor megmondta, hogy mind a hármat nekünk
adja.
- Oszt legalább megköszöntétek szépen, ahogy illik?
- Hm. Hát ez nem jutott az eszünkbe. Úgy meg voltunk illetődve, hogy elfelejtettük
- Na, nem baj, majd kimegyünk együtt mindannyian, és szépen megköszönjük. - Szomszéd! Megnézhetem a fejszéket?
- Hát hogyne nézhetné meg? Láthatja, hogy nem mesebeszéd, amit elmondtunk. 4. csoport
Cím: A kapzsi szomszéd a vízparton
Helyszín: a kapzsi szomszéd háza, keresztül az erdőn, a tó partja Szereplők: a kapzsi szomszéd, a felesége, a tündér
Napszak: késő délután
Eseménysor: A kapzsi szomszéd elmeséli a feleségének, hogy mit tudott meg. Megbeszélik, hogy ő is szerencsét próbál. Elmegy az erdőbe fát vágni. Leül a tó partján, és belöki a vízbe a fejszéjét. Hangosan jajgat, haját tépve siránkozik. A tündér neki is felajánlja a gyémánt fejszét. A kapzsi ember azonnal rávágja, hogy ez volt az övé. A tündér megbünteti kapzsiságáért.
Párbeszédek:
A szomszéd és a felesége között:
- Figyelj asszony, olyan csuda dolgot hallottam az imént, hogy még öregapád szája is
tátva maradna a csudálkozástól!
- No, mondja mán kelmed, mi az a nagy dolog! Tán csak nem a barackfa mesélt
valami érdekeset? Hiszen nem láttam, hogy kívül járt volna a kerten.
- Dehogy a fa, hanem hát a szomszéd. - Az a fajankó?
- Az, az. Bizony mondom, megcsinálta a szerencséjét. Elment fát vágni, mint rendesen.
Amilyen ügyetlen, beejtette a fejszéjét a tóba, és a tó tündére úgy megszánta, hogy megajándékozta egy gyémánt meg egy arany fejszével. Alig bírták haza cipelni a fiával ketten.
- Csak nem evett tán bolond gombát, hogy ilyen butaságokat beszél?
- Magam láttam mind a két szerszámot. Úgy kell legyen, ahogy elmesélte, mert
másképp nem lehetett.
- Hát, ha valóban ez történt, akkor kend is próbáljon szerencsét! Ha neki sikerült,
nekünk is sikerülni fog.
- Én is éppen ezt gondolom, úgyhogy már indulok is az erdőbe.
- Várjon, ne ebbe a szép gúnyában menjen, hátha a tündér csak a szegényeket szánja
meg. Így ni. Ez a szakadt nadrág, meg ez a rongyos lajbi éppen jó lesz. Aztán ügyes legyen ám!
- No, öreg fejsze, azt hiszem, ma megyek veled utoljára az erdőre. Ha a tó tündére
gazdaggá tesz, soha többé nem kell majd fát vágnom. Kiskirály leszek, palotában lakom, s engem szolgálnak majd a szegények. Csak érjek oda minél hamarabb a tóhoz. Csapok én olyan jajgatást, hogy megszakad a szíve ennek a tündérnek. No, most már jó lesz figyelnem. Úgy teszek, mintha nagyon elfáradtam volna, és egy óvatlan pillanatban bedobom a fejszét a vízbe. Így ni. Jaj, jaj, jaj. Mi lesz most velem? Hogy vegyem ki a vízből a fejszémet? Édes fejszém, hogy dolgozok ez után nélküled? Mi lesz most velem, szegény feleségemről nem is beszélve.
Megjelenik a tündér:
- Hát téged mi lelt szegény ember? Miért vagy úgy elkeseredve?
- Ó, jó Tündér! Csak azért jöttem ide, hogy egész napos fáradságos munkám után
kicsit megpihenjek, mielőtt haza indulnék. De amilyen szerencsétlen flótás vagyok, beejtettem fejszémet a vízbe. Mire a kovács újat készít, a családom bizony éhen is
hal. Ha ugyan meg tudnék fizetni egy új szerszámot a kovácsnak. Földönfutó lettem, jaj, jaj.
- Ne búsulj szegény ember, talán segíthetek rajtad. Ez az a fejsze, amit beejtettél a
vízbe?
- Igen, igen. Ez bizony! Oh, kedves Tündér, megmentetted az életemet azzal, hogy
visszaadod legdrágább kincsemet, amivel megkereshetem a betevő falatot a családom számára.
- Biztos vagy benne, hogy ez volt?
- Biztos, biztos. Száz közül is megismerném.
- Hazudsz! Te egy közönséges fejszével jöttél ide, nem ezzel a gyémánttal. Amiért be
akartál csapni, megbüntetlek. Még a sajátodat se adom vissza. De egy jó tanácsot azért adok neked. A jövőben élj és dolgozz becsületesen! Soha többet ne hazudj, és ne akard elvenni azt, ami nem a tiéd! Meglátod, akkor boldog leszel, talán még gazdag is.
- Bocsáss meg Tündér, igazán nagyon sajnálom!
(Ez a rész szükség szerint több helyen is kiegészíthető, ha a szereplők magasabb száma ezt megkívánja. Pl.: Lehet a szomszédnak is gyereke. A tóparton találkozhat valakivel a szomszéd, aki megpróbálja lebeszélni tervéről. Esetleg valaki meglesheti véletlenül, aki hamarabb ér majd haza nála, és már elmondja a falubelieknek, hogy hogyan járt pórul a kapzsi ember.)
5. csoport
Cím: A kapzsi ember hazaér, és szégyenkezve elmeséli a történteket Helyszín: a ház, esetleg az udvar
Szereplők: a kapzsi szomszéd, a felesége, a szerencsés szomszéd Napszak: este
Eseménysor: A kapzsi szomszéd kétségbeesve indul haza. Azon tépelődik, mit mondjon otthon a feleségének. Eszébe jut a Tündér intelme, hogy soha ne hazudjon. Otthon őszintén elmeséli a történteket. Elkéri a szomszéd fejszéjét, hogy tovább dolgozhasson. A szomszéd szívesen segít neki.
Párbeszédek:
A kapzsi szomszéd és a felesége között
- Hát kenddel meg mi történt? Miért van így elkeseredve? - Hagyd el asszony, nagyon megjártam.
- Na, ne tréfáljon már! Hova dugta az arany fejszét? - Nincs semmiféle arany vagy gyémánt fejsze.
- Csak nem akarja azt mondani, hogy nem járt szerencsével?
- De bizony, már akár akarom, akár nem, mégis azt kell mondanom. A tündér nem
hiába tündér! Átlát az az emberen. Nem lehet becsapni. Mindjárt rájött, hogy nem mondok igazat, és úgy megbüntetett, hogy még a saját fejszémet se adta vissza. Édes feleségem, mi lesz most velünk?
- Na, ne búsuljon már annyira kedves uram! Eddig is csak megéltünk a saját erőnkből,
ezután se halunk tán éhen.
- De hát a fejszém is odalett!
- Kérdezzük meg a szomszédot, hogy nem adná-e nekünk az övét, hiszen ő már gazdag
ember, oszt tud másikat csinálni, ha éppen fát akarna vágni.
- Kedves szomszéd! Nagyon szégyellem magam, de kísértésbe esve megpróbáltam
becsapni a vízi tündért. Ő meg keményen megbüntetett. Most aztán még fejszém sincs, amivel holnap fát vághatnék.
- Egyet se búsuljon, odaadom én szívesen az enyémet, sőt még egyébbel is kisegítem,
ha szükséges.
- Köszönöm a jóságát. De hogyan háláljam meg?
- Sehogy se. Mit ér a gazdagság, ha nem segíthetünk vele másokon? Szóljon csak
mindig, ha szükséget szenvednek valamiben!
- Hát akkor adjon Isten! - Adjon Isten!
4) A jelenetek jellemzőinek kidolgozása után csoportok készítsenek a szereplőknek jelmezeket, valamint rendezzék be a helyszínt, ahol a jelenetet előadják.
Természetesen egy tanteremben csak jelzés értékű jelmezekkel, kellékekkel és
díszletekkel tudunk dolgozni. Ha többször alkalmazzuk óráinkon a dramatizálást, és az elkészített jelmezeket, kellékeket, kisebb díszleteket megőrizzük, egy idő után bőven lesz a gyerekeknek miből válogatniuk. Ha van olyan gyerek, aki végképp nem akar megszólalni, akkor ő is lehet egy fontos kellék, berendezési tárgy. Ebben az esetben viszont más tanulókra is bízzunk ilyen „szerepet”, hogy ne érezze kellemetlenül magát a díszletnek beállított tanuló. Ha elég fogékonyak a gyerekek, akkor berendezhetjük az egyes helyszíneket csak ilyen „élő díszletekkel” Ez jó lehetőség arra, hogy úgy
szerepeljenek a gyerekek, hogy közben nem kell megszólalniuk.
5) Legvégül az alapos felkészülés után következik az előadás: a csoportok bemutatják a többieknek a jeleneteket. Vigyázzunk! Egyetlen csoport előadása után sem maradhat el a taps!
Cigány népmesék
1. Előzetes házi feladatként a tanulók keressék meg az interneten vagy a könyvtárban a Csudatarisznya című cigány népmesét!
2. A mese elolvasása után önálló munkával írásban oldják meg a füzetükbe az alábbi feladatokat!
Csudatarisznya (cigány népmese) 1) Helyszínek:
2) Szereplők: 3) Cselekmény:
4) Vázlat (öt pontban):
5) Melyik a mese legizgalmasabb része? 6) Igaza volt-e a szegény embernek?
7) Ráismersz-e a mesében olyan elemekre, amikkel más népmesében már találkoztál?
8) Írd le a meséről alkotott véleményedet öt-hat mondatban!
3. A feladatok elkészítése után a megoldásokat közösen megbeszéljük.
4. A tanulókkal közösen olvassuk el és beszéljük meg a tankönyvnek a cigányokról és a cigány mesékről szóló olvasmányait.
Házi feladat
Keressenek a gyerekek más népek népmeséiből is alkotásokat, és készüljenek fel ezek felolvasására, előadására a következő irodalom órákra!
MESEVILÁG
TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT
1. Egészítsd ki a következő hiányos mondatokat!− A mese elbeszélő mű, amely tartalmaz
………. és ……….. elemeket is.
− Tartalmában szigorú ……….érvényesül, hiszen minden körülmények között az ………. győz.
− Nevezz meg négy népmesegyűjtőt!
………., ………, ……….., ………
2. Írd a meghatározások mellé a megfelelő fogalmakat!
FOGALMAK: tündérmese, állatmese, csali mese, valós mese, láncmese MEGHATÁROZÁSOK:
Eseményei megtörténhetnek: ………..
Az ismétlés különböző formái jellemzik:.……….
Csodák történnek benne varázserejű tárgyak segítségével: ………. Tréfás, rövid, becsapós: ………..
Tanulsággal végződik, emberi tulajdonságú állatok a szereplői: ………
3. Számozással állítsd sorrendbe a következő mondatokat!
…… Ment, mendegélt, egyszer elérkezett egy erdőbe. …… Még ma is élnek, ha meg nem haltak.
…… Miért búsulsz, te legény?
…… Hol volt, hol nem volt, élt a világon egy király.
4. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis állításokat tartalmaznak-e az alábbi mondatok, és írd a mondatok mellé!
IGAZ VAGY HAMIS?
A népmeséket általában gazdag írástudó emberek találták ki.
A népmesék tartalmában szigorú logika érvényesül. Egy-egy mesének többféle változata is létezik.
A népmesék többsége az 1900-as években keletkezett. A mesékben az állatok gyakran emberi
tulajdonságokkal rendelkeznek.
A népmesegyűjtők a népmesék szerzői közül kerültek ki.
5. Ki mondhatta kinek?
- „Vigyázd meg egyszer Árgyélust, mikor az almafánál őrködik!”
………. – ……….
- „Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény királyfit!”
………. – ……….
- „Itt jön Árgyélus!”
………. – ……….
- „Megérdemlem – rebegte.”
………. – ……….
6. Írd le helyesen a hallott párbeszédet!
... ... ... ... ... ... ... ... ... ...
A 6. feladatban a tanulók a nevelő tollbamondása alapján a következő párbeszédet írják le:
− Hallottál már tündérekről? – kérdezte Olga a testvérétől.
− Igen, anyu már mesélt róluk – válaszolta Jutka. – Én persze nem hiszem, hogy valóban
léteznek. Szerintem csak a mesékben fordulnak elő.
− Szerintem sincsenek – mondta Olga -, mert ha lennének, már biztosan láttunk volna
néhányat.
− Kérdezzük meg Lacit! – kiáltotta Jutka. – Ő biztosan tudja, hiszen ő már iskolába jár. − Ez szerintem is jó ötlet – hagyta helyben Olga. Végül mind a ketten elindultak megkeresni
MAGYAR NÉPDALOK
1. Javasoljuk, hogy a népdalokról szóló témakör tanításánál feltétlenül működjünk együtt az ének-zene szakos kollégával!
2. A tanulók írják ki a füzetbe a tankönyv meghatározását a népdalról!
A magyar népdal a nép ajkán született. Elsősorban a falusi nép dalait értjük rajta. Szerzője ismeretlen, szövege évszázadok folyamán csiszolódott. A magyar nép közös alkotásának tekinthető. Kifejezi az emberek alapvető érzelmeit: örömet, bánatot, szerelmet, gyászt, a természettel szembeni kívánságot. A népdal több változatban fordul elő a különböző tájakon.
3. Bevezető óra
1) Előzetes feladat a tanulóknak a bevezető órára: Gyűjtsenek, rajzoljanak a tanulók képeket:
• népies viseletről, • régi falusi házakról,
• régi falusi házak berendezési tárgyairól, • a régi falusi életmód eszközeiről, • népi mesterségekről,
• népi hangszerekről.
2) A bevezető órán az osztály tanulói csoportokban dolgoznak. A csoportok
valamilyen – általuk kigondolt – rendszer szerint egy csomagolópapíron elrendezik az általuk gyűjtött képeket, majd a többi csoport számára bemutatják szóban az elkészített tablót.
Házi feladat
1) Nézzenek utána a tanulók a következő kifejezéseknek:
fonó, tollfosztás, tengerihántás, rokka, orsó, kóc, pitvar, búbos kemence,
illetve a tanított népdalokhoz kapcsolódva a népi életforma egyéb szavai. 2) Nézzenek utána Kodály Zoltán és Bartók Béla életének és népdallal kapcsolatos
tevékenységének! 4. Ritmusgyakorlatok
• A tanulók gyűjtsenek össze minél több az eddigiekben már megtanult népdalt! (pl. Érik a szőlő, Hej, Vargáné, Éliás-Tóbiás, Hull a szilva a fáról)
• Énekeljük el közösen ezeket a népdalokat, és közben tapsoljuk el a ritmusukat! • Körbe állítjuk a gyerekeket, és mindenkivel elmondatjuk ritmikusan a saját nevét. • Minden tanuló tapsol egy általa kitalált ritmust, és azt a többiek utána tapsolják. • Úgy tapsol mindenki egy ritmust, hogy ne legyen szünet a tapsolások között,
vagyis egybefüggő ritmust hozzunk létre!
• Valamelyik egyszerű ritmusnak megfelelően próbáljunk egyszerű
néptánclépéseket tanítani a tanulóknak. (Ha valaki ezt nem tudja maga megoldani, akkor feltétlenül kérjen segítséget az ének szakos kollégától!)
• Párok dolgozhatnak együtt a következő feladat során. Soroljanak fel népi hangszereket! Minden megnevezett hangszer mellé írják le, amit tudnak róla, és rajzolják is le!
• Zene hallgatásként különböző népi hangszereket mutat be a nevelő, amiket a tanulók próbálnak felismerni.
• A legősibbnek tekinthető népi hangszer feltehetőleg a dob, amit a sámánok is előszeretettel használtak. Próbáljunk ritmust dobolni a padokon először együtt, majd mindenki találjon ki egyszerű ritmust maga is, és azt dobolja el a padján! • Esetleg összehozhatunk hirtelen kis népi zenekart, ha kérünk az ének szakostól
dobot, könnyedén előállítunk egy köcsögdudát, különféle nagyságú és vastagságú fadarabokat, amelyeket egymáshoz lehet ütögetni.
• Tanuljunk meg egy szép népdalt közösen! Ha a tanárnak jó hangja és hallása van, akkor persze egyszerűbb a feladat, ha nem így van, akkor hallgassuk meg
magnóról a megtanulásra kiválasztott népdalt. Beszéljük meg a szövegét! • Próbáljunk rájönni, hogy mitől népi egy dal szövege és hangzása! Honnan lehet
felismerni a népdalt? Mik a népzene sajátosságai? • Soroljunk fel olyan népdalokat, amelyekben:
a. valamilyen virágnak nevezik egymást a szerelmesek ( gyere ki te tubarózsa…, édes rózsám, szívem kedvese, stb.)
b. vidám hangulatú ( új a csizmám, stb)
c. szomorú hangulatú ( lovamat kötöttem, stb.) d. bujdosó énekek ( Fürdik a holdvilág, stb.) e. amit még ének órán tanultak
• Ha sikerült mindenkinek az általam megadott típusú népdalokból legalább kettőt-kettőt gyűjteni, akkor olvassuk össze, és mindenki egészítse ki a saját felsorolását! • Minden típusból énekeljünk el egyet a gyerekek választása alapján!
• Válasszon mindenki magának a felsorolt népdalok közül egyet, amihez készítsen rajzos illusztrációt!
• Ha elkészültek a rajzok, akkor néhányan mutassák fel a sajátjukat a többieknek, akik megpróbálják kitalálni a rajz alapján, hogy melyik lehet a dal.
• Felírom a következő sorokat a táblára:
Valamit csinál a valami a valamiről (Hull a szilva a fáról Valamikor valamit csináltam a valamiről Most jöttem a tanyáról) Hej haj …
Valaminek a valamijén valami valamit csinál Valamije valamibe valamit csinál s valamit csinál Csinál még valamit a valami valamit, valamit
Valaminek a valamijén valamit csinálják a valamilyen valakit (Tisza partján mandulafa virágzik
Mandulája vízbe hullik, s elázik.
Terem még a mandulafa mandulát, mandulát Tisza partján nevelik a szép leányt.)
PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ
A mű keletkezése
1. Előzetes házi feladat Petőfi Sándor életének feldolgozásához
A Petőfi Sándor életét feldolgozó óra előtt olvassanak el a tanulók otthon, a könyvtárban vagy az interneten minél több Petőfi életrajzot! Az életrajzok alapján válaszoljanak írásban a füzetükbe az alábbi kérdésekre!
Petőfi Sándor
− Mikor és hol született? − Hogy hívták a szüleit? − Hogy hívták a testvérét?
− Melyik városokban járt iskolába?
− Miért tatja fontos helységnek az életében Aszódot? − Mikor tanult Pápán?
− Melyik későbbi nagy magyar íróval kötött barátságot Pápán? − Mi történt vele Sopronban?
− Mikor és melyik városban másolta az országgyűlési tudósításokat? − Mikor és melyik városban fagyoskodott egy télen át?
− Melyik évben ment Pestre segítséget keresni versei kiadásához? − Melyik nagy magyar költő segített neki Pesten?
− Melyik folyóiratnál lett Pesten segédszerkesztő? − Mikor és hol írta meg a János vitézt?
− Miért járt Dunavecsén?
− Melyik verseiben írja le a dunavecsei látogatásait? − Hogyan hívták a feleségét?
− Mikor ismerkedett meg a feleségével? − Mikor volt az esküvőjük?
− Mikor és hol töltötte az ifjú pár az esküvő utáni mézesheteket? − Mi történt 1848. március 15-én Pesten?
− Mi volt Petőfi szerepe a március 15-i eseményekben?
− Mikor és melyik városban nem választották meg országgyűlési képviselőnek? − Kinek a seregében harcolt az 1848-1849. évi szabadságharcban?
− Mikor és hol halt meg? 2. Petőfi Sándor élete
A következő feladatot a tanulók az előzetes házi feladatban leírt válaszok alapján tudják megoldani.
A nevelő három különböző színű (pl. piros, kék, sárga) kártyákra felírja az alábbi életrajzi adatokat.
PIROS KÉK SÁRGA
Kiskőrös január 1. 1823
Hrúz Mária Petrovics István ifj. Petrovics István Kiskunfélegyháza szülőföldjének vallja 1824
Kecskemét Sárszentlőrinc Selmecbánya Aszód Itt kezd el verset írni. Itt akart először színész lenni.
Pápa Jókai Mór 1841
Segédszínész Nemzeti Színház Pest, Kecskemét
Sopron katona leszerelik
Pozsony Országgyűlési tudósítások 1843 Debrecen egy nagyon hideg tél 1843 Pesti Divatlap Vörösmarty Mihály 1844
Pest János vitéz 1844
Szendrey Júlia szerelem 1846
Koltó mézeshetek 1847
Pest forradalom 1848
Szabadszállás országgyűlési képviselőjelölt 1848 június szabadságharc Bem József 1848-1849
Segesvár július 31. 1849
Minden tanuló húz egy kártyát úgy, hogy minden harmadik gyereknek más színű kártya jusson. Ezután a gyerekek elindulnak a teremben, és megkeresik azt a két társukat, akiknek a kártyájukon levő adatok kapcsolódnak az övéhez.
Amikor mindenki megtalálta a saját társait, és mindenkinél mind a három adat együtt van, egyikük egy szép kerek mondatban összefoglalja a többiek számára a három adat közti összefüggést. (Pl. „Petőfi 1848 júniusában Szabadszálláson országgyűlési
képviselőjelölt volt, de nem választották meg, ami nagy csalódás volt számára.”)
3. Petőfi versek felismerése
Egészítsék ki a tanulók önállóan az alábbi verssorokat, majd mondják meg a vers címét! (Petőfivel a gyerekek már az alsó tagozatban is foglalkoztak, bár az, hogy melyik verset ismerik alsós tanulmányaikból, iskolánként eltérő lehet.)
Megoldások: „Morzsa ……… ……… füled, (kutyánk, hegyezd) Hadd beszélek ………. ……….,” (mostan veled)
Anyám tyúkja „Mit mondok ………. ………….. …. (majd először is) Kedvest, ……… …………? (szépet neki) Midőn mely ………. ………, (bölcsőm ringatá) A kart ………. ………… .” (terjeszti ki)
Füstbement terv „Talpra …….. , hí a ……… ! (magyar, haza) Itt az ……….., ……. ………… ……….! (idő, most vagy soha) Esküszünk, hogy ………….. ……… (rabok tovább)
Nem ………. !” (leszünk)
Nemzeti dal „Nyári napnak ……… (alkonyúlatánál) Megállék a ……….. ………” (kanyargó Tiszánál )
A Tisza
− Ha valamelyik tanuló az egész verset el tudja mondani, azt hallgassuk meg! Amelyik verset viszont nem tudják felidézni, azt olvassa fel a nevelő, hogy mindegyik versről lehessen egy keveset beszélgetni.
− Ha valamelyik tanuló tud más verset is Petőfitől idézni, azt is hallgassuk meg! 4. A János vitéz keletkezése
− Idézzük fel a tanulókkal közösen Petőfi életrajza alapján, hogy mi minden történt a költővel 1844-ben!
− Kérdezzük meg a tanulóktól, hogy ki hallott már a János vitézről! − Akik ismerik, azok idézzék fel a mű főszereplőjét és a cselekményét!
− Olvassuk fel Illyés Gyula Petőfiről írt könyvének alábbi részletét! Ennek alapján a gyerekek képet kapnak arról, hogyan született meg ez a csodálatos mese.
„November derekán Vahotnak feltűnik, hogy lakója, szokása
ellenére,”estvénkint honn maradt, s jól befűtötte kis szobáját, pongyolára levetkőzött, rá-rágyújtott hosszúszárú pipájára, s egész füstfelhőt csinált maga körül, s olykor egyet kortyantva a hevítő piros borból, nyugtalanul járt fel s alá, mint egy oroszlán a szűk kalitban”. A szoba leírása találó: lépcsőházi
nyomorúságos zugoly az, nap, levegő sohasem hatol bele, egyetlen ablakát a lépcső félig eltakarja; csak forogni lehet benne, hossza-szélessége alig egy-két lépés.
„Csak néhány est és éjfél kellett ahhoz”, hogy a maga képzelte magyar eposzt, a Kukorica Jancsi-t Vörösmartyéknak fölolvassa. Az elragadtatás általános. A népi, tündéri hősköltemény akkor még a mai alakjának körülbelül a felénél fejeződött be, hihetőleg ott, ahol Jancsi a francia udvarból hazaérkezik. Az elragadtatott kézszorongatások hatása alatt a fiatal költő hozzácsapja a műhöz, ami a tárgyról még lelkében motoszkál; a földi megpróbáltatások után hősét, mintegy ráadásképpen fölröpíti a mesék megpróbáltatásai közé; a földi
ábrázolása után az érem másik felére kivési a népi álomország képét s anélkül tán, hogy maga is tudná, mit csinál, megalkotja a magyar népies költészet legegységesebb, legtisztábban csengő aranypénzét. December 8-án a Pesti Divatlap már a János Vitéz, a hallgatók-tanácsolta cím alatt emlékezik meg a szerző „legújabb nagy költeményéről”. Ezt már megveszi Vahot; száz forintot ad érte, (amit a költő azonmód szintén szüleinek ad tovább).”
Az ütemhangsúlyos verselés
Ritmusgyakorlatok− Állítsuk a tanulókat körbe a teremben, lehetőleg úgy, hogy váltakozva egy fiú és egy leány álljon egymás mellett!
− A nevelő tapsoljon el egy egyszerű ritmust! A gyerekek együtt tapsolják vissza! Ezután az óra járásával egyező irányban haladva minden eltapsol egy ritmust, a többiek pedig elismétlik.
− Ha a végére ért a kör, akkor úgy folytatjuk, hogy mindenki eltapsolja a keresztnevét egy egyszerű ritmusként. Ezt is a nevelő kezdje!
− Ez után vizsgáljuk meg a tanulókkal, hogy van-e valamilyen szabályszerűség az általunk alkotott körben! A tanulók rá fognak jönni, hogy egy fiú és egy leány áll egymás mellett.
− A nevelő rajzoljon fel a táblára egy egyszerű ritmust: karika, kocka/karika, kocka/karika, kocka.
− Vigyünk be az órára különböző színű kisebb játékokat (pl. kisautókat). Rakjuk ki őket a tanulók elé szabályosan váltakozó sorrendben: pirosat, kék, sárga/piros, kék, sárga/piros, kék, sárga.
− Vigyünk be népi szőttest, ahol a minták ismétlődnek szabályosan (pl. virág, levél, virág/ virág, levél, virág/virág, levél, virág).
− Sorolják fel a tanulók, hogy ezen az órán eddig mik ismétlődtek szabályosan! − Mondjuk el, hogy amit most elsoroltunk azt nevezzük ritmusnak. Ha ezekre azt
mondjuk, hogy ritmus, akkor próbálják a gyerekek önállóan megfogalmazni, hogy mi a ritmus!
− Keressünk még a teremben olyan szabályos ismétlődéseket, amelyek láthatóak (pl. ablakok, ruhafogasok, a táblán a vonalak, a padok, a székek stb.)!
− Keressünk az utcán ilyeneket (a zebra csíkjai, hosszú tornácos házak oszlopai, kerítések stb.)!
− Rajzoljon minden tanuló a füzetébe olyan „díszítő sort”, amelyen megfigyelhetjük a ritmust!
− Mondjunk el közösen néhány olyan Weöres Sándor verset, amit biztosan mindenki ismer! Szövegmondás közben érzékeltessük a versek ritmusát!
KUTYATÁR
Harap utca három alatt Megnyílott a kutyatár Síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülü Aladár
Kutyatár, kutyatár, kutyafülü Aladár.
Húsz forintért tarka kutya Tízért, fehér kutya jár. Törzsvevőknek öt forintért Kapható a kutya már.
HARAGOSI
Fut, robog a kicsi kocsi, Rajta ül a Haragosi, Din don diridongó. Ha kiborul az a kocsi, Leröpül a Haragosi, Din don diridongó.
Fut a havon a fakutya, Vele fut a retyerutya, Din don diridongó. Ha kiborul a fakutya, Leröpül a retyerutya, Din don diridongó.
A TÜNDÉR
Bóbita, Bóbita táncol, Körben az angyalok ülnek, Béka-hadak fuvoláznak, Sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita, Bóbita játszik, Szárnyat igéz a malacra, Ráül, igér neki csókot, Röpteti és kikacagja.
Bóbita, Bóbita épít, Hajnali köd-fal a vára, Termeiben sok a vendég, Törpe-király fia-lánya.
Bóbita, Bóbita álmos, Elpihen őszi levélen, Két csiga őrzi az álmát, Szunnyad az ág sürüjében.
A Tündér c. verset, mivel biztosan mindenki tudja, énekeljük is el! GALAGONYA Őszi éjjel Izzik a galagonya, Izzik a galagonya Ruhája. Zúg a tüske, Szél szalad ide-oda, Reszket a galagonya Magába. Hogyha a hold rá Fátylat ereszt: Lánnyá válik,
Sírni kezd. Őszi éjjel
Izzik a galagonya, Izzik a galagonya Ruhája.
Ennél a versnél figyeltessük meg a gyerekekkel azt is, hogy az alapgondolat a vers második részében visszatér, mintegy lehetőséget adva arra, hogy tovább
folytatódjék a megkezdett gondolatmenet. Magyarázzuk el, hogy ezt hívjuk gondolatritmusnak!
2. Az ütemhangsúlyos verselés
− Írjunk fel a táblára egy szintén mindenki által ismert magyar népdalt: Hej, Vargáné / káposztát főz, 4/4 A
Kontya alá / ütött a gőz, 4/4 A Hányja, veti / fakalánját, 4/4 B Kinek adja / Zsuzsa lányát. 4/4 B − Énekeljük el közösen a népdalt, majd tapsoljuk el a ritmusát!
− Számoljuk meg a szótagokat, és írjuk a sorok mellé! Állapítsák meg a tanulók, hogy milyen törvényszerűséget figyelhetünk meg! (Minden sorban ugyanannyi szótag van.)
− Ha az eltapsolt ritmus szerint választjuk ketté a sorokat, a nyolc szótag mindig pont feleződik. Mondjuk el, hogy az első négy szótagot is, és a második négy szótagot is egy ütemnek nevezzük.
− Beszéljük meg a tanulókkal, hogy a magyar beszédben hol helyezkedik el a leghangsúlyosabb szótag. Amikor olvasunk, a pontnál mindig levisszük a
hangunkat. Vagyis a magyar beszédben a leghangsúlyosabb szótag mindig az első. − Nézzük meg újra a bemutatott népdalt. Hol választottuk ketté a sort? Ott, ahol újra
egy hangsúlyos szótagot kezdtünk mondani. Vagyis az ütem az első hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart.
− Ha egy ütemen belül a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok váltakoznak, akkor ennek a verselési formának mi adja a ritmusát? A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Ezért nevezzük ezt a verselést ezért
ütemhangsúlyos verselésnek. 3. Vázlat a füzetbe
„Az ütemhangsúlyos verselés
A magyar népdalok ütemhangsúlyosak. Ezt a versformát magyaros verselésnek is nevezzük.
Alapegysége az ütem, amely az első hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart.
Ritmusát a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Ha a verssorok végén lévő utolsó szótagok magánhangzói összecsengenek, akkor rím keletkezik.
Rímképletek: AA/AA = teljes rím AA/BB = páros rím AB/AB = kereszt rím AB/BA = ölelkező rím AX/AZ = fél rím
Amikor a verssoron belül több szó ugyanazzal a betűvel kezdődik, azt betűrímnek, idegen szóval alliterációnak nevezzük. (Pl. „Szekszárdon születtem,/ Színésznőt szerettem.” Babits Mihály)”
Javasoljuk, hogy ezt a vázlatot egy üres oldalra írják a tanulók, majd hagyják utána üresen a lap többi részét is. Később ideírhatjuk majd az elbeszélő költemény
jellemzőit, hogy a megtanulandó fogalmak egy helyen legyenek a füzetben. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek pontosan tudják követni, hogy mi az, amit kötelezően meg kell tanulniuk, és mit írunk gyakorlás céljából a füzetbe.
