A NAPRAFORGÓOLAJ JELLEMZŐI
Átlagos zsírsavösszetétel (%)
Napraforgóolaj
Szokásos
zsírsav-összetételű fajta olaja
Nagy olajsavtartalmú
fajta olaja
Palmitinsav (C16:0)
6,0
5,0
Sztearinsav (C18:0)
4,0
4,0
Olajsav (C18:1)
20,0
82,0
Linolsav (C18:2)
68,0
6,0
Egyéb zsírsavak
2,0
3,0
Egyéb jellemzők
El nem szappanosítható rész
(%)
0,8-1,2
0,8-1,2
Tokoferol tartalom (mg/kg)
600-700
600-700
Karotinoid tartalom (mg/kg)
2-3
2-3
Dermedéspont (°C)
-(14-18)
-10 - +6
Forrás: MÉK (1997); Vásárhelyi-Perédi (2007).A főbb napraforgó termesztő országok vetésterülete és termésátlaga
(FAO adatok, 2008)
Ország
Vetésterület
(1000 ha)
Vetésterület
(%)
Termésátlag
t/ha
Össztermés
(ezer t)
Világ
25024
1,77
1,42
35642,6
Oroszország
5980
4,92
1,23
7350,2
Ukrajna
4279
13,19
1,52
6526,0
Argentína
2578
7,93
1,80
4646,1
India
2050
1,29
0,54
1112,0
Kína
1040
0,74
1,78
1850,0
USA
970
0,57
1,60
1552,6
Románia
809
9,46
1,45
1169,9
Spanyolország
725
5,71
1,21
873,8
Bulgária
722
23,39
1,80
1300,7
Franciaország
630
3,42
2,55
1608,0
Törökország
578
2,64
1,72
992,0
Magyarország
550
11,98
2,67
1468,1
Szlovákia
75
5,44
2,57
192,3
A főbb napraforgó termesztő országok vetésterülete és
termésátlaga
(FAO adatok, 2004)
Ország
Vetésterület
ha
Vetésterület
%
Termésátlag
t/ha
Össztermés
tonna
Világ
21.394.044
1,52
1,22
26.208.114
Oroszország
4.500.000
3,64
0,95
4.300.000
Ukrajna
3.320.000
10,20
1,02
3.400.000
India
2.070.000
1,28
0,60
1.250.000
Argentína
1.822.000
5,40
1,70
3.100.000
Kína
1.170.000
0,82
1,61
1.880.000
Románia
996.798
10,60
1,72
1.719.816
Spanyolország
749.500
5,45
1,08
811.400
USA
720.350
0,40
1,50
1.086.440
Franciaország
616.000
3,33
2,36
1.456.000
Dél-Afrika
630.000
4,27
1,12
710.000
Törökország
520.000
2,00
1,25
650.000
Magyarország
479.000
10,38
2,33
1.119.000
A VILÁG NAPRAFORGÓ-TERMELÉSÉNEK LEGNAGYOBB TERMELŐ
ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA 2009-BEN ÉS 2018-BAN
USA 4% (2018: 4%) Ukrajna 18% (2018: 17%) Egyéb 16% (2018: 16%) EU 19% (2018: 18%) Volt SZU 24% (2018: 26%) Kína 5% (2018: 4%) Argentína 14% (2018: 15%) EU-27 TERMELÉS 2009: 6,01 millió tonna (2018: 7,07 millió tonna) EU-27 FELHASZNÁLÁS: 2009: 6,42 millió tonna (2018: 7,50 millió tonna)
Összes termelés a világon: 2009: 32,70 millió tonna (2018: 36,52 millió tonna)
A VILÁG REPCETERMELÉSÉNEK LEGNAGYOBB TERMELŐ ORSZÁGOK
SZERINTI MEGOSZLÁSA 2009-BEN ÉS 2018-BAN
Egyéb 8% (2018: 8%) Ukrajna 5% (2018: 6%) India 10% (2018: 10%) EU 35% (2018: 36%) Kína 22% (2018: 20%) Kanada 20% (2018: 20%) EU-27 TERMELÉS 2009: 19,40 millió tonna (2018: 23,73 millió tonna) EU-27 FELHASZNÁLÁS: 2009: 20,48 millió tonna (2018: 24,96 millió tonna)
Összes termelés a világon: 2009: 55,76 millió tonna (2018:65,43 millió tonna)
A NAPRAFORGÓ VETÉSTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA MAGYARORSZÁGON
Év Vetésterület (ha) Vetésterületi arány (%) Termésátlag (t/ha) Relatív termés (%) 1922-30 2 213 0,04 0,76 61,3 1931-40 6 063 0,11 0,94 75,8 1941-50 143 810 2,87 0,87 70,2 1951-60 151 542 3,02 1,08 87,1 1961-70 100 668 2,01 1,04 83,9 1971-75 114 307 2,28 1,24 100,0 1976-80 185 347 3,82 1,61 129,8 1981-85 308 962 6,59 1,98 159,7 1986-90 370 936 7,91 2,03 163,7 1991 389 000 8,30 2,07 166,9 1992 429 000 9,15 1,78 143,5 1993 389 714 8,31 1,75 141,1 1994 416 875 8,89 1,60 129,0 1995 491 000 10,45 1,58 127,4 1996 473 000 10,03 1,82 146,8 1997 452 000 9,62 1,16 93,5 1998 442 000 9,40 1,68 135,5 1999 520 000 11,06 1,65 133,1 2000 276 013 5,87 1,61 133,0A NAPRAFORGÓ TERMÉSÁTLAGA ÉS TERMÉSSTABILITÁSA (KSH adatok)
Év Termésátlag (kg/ha) Átlag (kg/ha) Min. - max. termés (%) Termésingadozás intervalluma (%)
1981 2070
2007
93,7 – 109,1
15,4
1982 1950 1983 2050 1984 1880 1985 1960 1986 2190 1987 2120 1988 1950 1989 1950 1990 1950 1991 20701677
69,2 – 123,4
54,2
1992 1780 1993 1750 1994 1600 1995 1580 1996 1820 1997 1160 1998 1680 1999 1650 2000 15982145
74,5-126,1
51,6
2001 1958 2002 1874 2003 1923 2004 2546 2005 2233 2006 2235 2007 2030 2008 2704 2009 2345FEJLESZTÉSI FELADATOK A MAGYAR NAPRAFORGÓ
TERMESZTÉSBEN
Mennyiség
Minőség
vetésterület növelése 550-600 ezer ha-ra
jobb agroökológiai feltételek
– kevésbé szélsőséges időjárású területek
– szélsőséges talajú területek mellőzése
ésszerűbb hibridválasztás
– termésbiztonság
– kórtani tulajdonságok
– szárszilárdság
– agrotechnikai reakciók
legalább átlagos inputú agrotechnika
– vetésváltás
– tápanyagellátás
– vetéstechnológia
– növényvédelem
A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSÉNEK HELYZETE
HAZÁNKBAN
Termesztésével jelentős mértékben csökkenthető a vetésszerkezetben fennálló gabonatúlsúly
Termelésszerkezetben betöltött szerepét a piaci viszonyok jelentős mértékben befolyásolják
A mezőgazdaságban bekövetkező gazdasági struktúraváltozás nyomán a termesztéstechnológiai elemek redukálódtak
A napraforgótermesztés
eredményességét döntő mértékben befolyásolják a kórtani viszonyok Hagyományos szakmai szemléletben
a napraforgót extenzív növényként kezelték
A nagyszámú, eltérő genetikai adottságú hibrid indokolttá teszi a hibridspecifikus
termesztéstechnológiák kidolgozását A hibridek abiotikus, biotikus illetve
agrotechnikai stresszfaktorokkal szembeni tűrőképessége eltérő
Hibrid termésbiztonság termésmennyiség termésminőség Termőhely időjárás talaj domborzat
Agrotechnika
vetésváltás talajművelés TÁPANYAGELLÁTÁS VETÉSTECHNOLÓGIA NÖVÉNYVÉDELEM betakarítás TERMÉS OLAJTARTALOM AGRONÓMIAI HATÉKONYSÁG ÁR ÖKONÓMIAI HATÉKONYSÁGÖKOLÓGIAI
FELTÉTELEK
A NAPRAFORGÓ ÉGHAJLAT IGÉNYE
Tenyészidőbeli hasznos hőösszeg: 1900-2500 oC (+5 oC felett)Fenológiai szakaszok
csírázás – kelés 6-7 oC (étkezési)
7-8 oC (olaj)
kelés utáni min. -2 – -4 oC
május 18-20 oC
június 20-22 oC
július 22-24 oC virágzás – termékenyülés
augusztus 19-21 oC olajfelhalmozódás
szeptember 18-20 oC érés
Tenyészidőbeli vízigény 500-520 mm
Transpirációs koefficiens 470-490 (550) l/1 kg sz.a. Kritikus szakaszok
csírázás – kelés - relatív igény
június eleje - virágzás kezdete (kb. 3 hét) – 200 mm (kb. 40 %)
virágzás vége - nyelves virágok leszáradása (kb. 2 hét) – 120-150 mm (kb. 25-30 %) Káros hatások (túlzott csapadék)
május - Diaporte, Sclerotinia
július (virágzás) - tányérbetegségek, rosszabb termékenyülés
szeptember - tányérbetegségek, tányér- és szártörés, betakarítási veszteségek
Nagy fényigény (1500-1700 óra)
Nappal közömbös (de vannak rövid- és hosszúnappalos megvilágítás igényűek is)
HŐMÉRSÉKLET
vegetatív fejlődés
FÉNY VÍZ
A NAPRAFORGÓ TALAJ IGÉNYE
Alapvető szempontok
• hatalmas, kiterjedt gyökérrendszer
• a tenyészidő végéig folyamatosan fejlődő gyökérszőrök
• erőteljes szívóerő, kiváló tápanyag- és vízhasznositás
• agresszív gyökérsavak
• kitűnő adaptációs képesség
A termesztésben meghatározó talajtípusok
▲ réti- és öntéstalajok
▲ szikes talajok
▲ erdő talajok
▲ homok talajok
▲ erodált domb- és hegyvidéki talajok
Egyéb talajtípusok
• csernozjom talajok
• csernozjom dinamikájú réti- és öntéstalajok
• csernozjom dinamikájú erdő talajok
AZ ÉVJÁRAT, FERTŐZÖTTSÉG HATÁSA A NAPRAFORGÓ
TERMÉSÉRE
(Debrecen, 1997-2006)
Év
Opt. tőszám
Fertőzés
Termésátlag
(kg/ha)
1997
40
erős
2250
1998
40
erős
2000
1999
40
átlagos
3800
2000
60
gyenge
4500
2001
50
átlagos
3300
2002
50-60
gyenge
4150
2003
50
gyenge
4200
2004
50
átlagos
3300
2005
40
átlagos
2950
2006
40
átlagos
3300
A NAPRAFORGÓ HIBRIDMEGVÁLASZTÁS
SZEMPONTJAI
1. TERMÉSBIZTONSÁG
• a biotikus tényezőkkel (szár- és tányérbetegségek) szembeni tolerancia
• az abiotikus tényezőkkel (időjárás, talaj) szembeni adaptációs képesség
• agronómiai
tulajdonságok
(vízleadó
képesség,
pergési
hajlam,
állománykiegyenlítettség, szárszilárdsági paraméterek, stb.)
• tenyészidő
2. TERMŐKÉPESSÉG
• potenciális termőképesség
• gyakorlatban realizált termőképesség
• termésstabilitás
• agrotechnikai inputokra adott reakció
3. TERMÉSMINŐSÉG
• potenciális olajtartalom
• olajtartalom stabilitás
• olajösszetétel
A BIOLÓGIAI ALAPOK FEJLŐDÉSE A MAGYAR
NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN
1940-1950-es évek
tájfajták
(Lovászpatonai, Mezőhegyesi stb.)
termés: 2 t/ha
olaj: 30-32 %
héj-bél arány: 35-65 %
növ.mag.: 250-300 cm
1950-1960-as évek
nemesített tájfajták
(Kisvárdai, Iregi szürke csíkos stb.)
termés: 2-3 t/ha
olaj: 35-37 %
héj-bél arány: 30-70 %
növ.mag.: 200-300 cm
1970-es évek
nagy olajtartalmú fajták (VNIIMK
6540, Csakinszkij 269, GK 70)
termés: 3-4 t/ha
olaj: 50-55 %
héj-bél arány: 25-75 %
növ.mag.: 160-180 cm
1980-as évek –
napjaink
génikusan hímsteril hibridek
(francia, román, jugoszláv)
termés: 4-5 t/ha
olaj: 43-45 %
héj-bél arány: 20-80 %
növ.mag.: 160-180 cm
citoplazmásan hímsteril hibridek
(magyar, külföldi)
termés: 6-8 t/ha
olaj: 50-57 %
héj-bél arány: 15-85 %
növ.mag.: 140-190 cm
ÚJ FELADATOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A NAPRAFORGÓ NEMESÍTÉSBEN
• termőképesség növelése (8-10 t/ha potenciális)
(4-5 t/ha gyakorlatban realizált) • olajtartalom növelése (58-60 % potenciális)
stabilitása (55 % gyakorlatban realizált) • ökológiai adaptációs képesség
• betegségekkel szembeni ellenállóság javítása és egyéb növényvédelmi problémák megoldása
– Diaporthe, peronoszpóra, fehérpenész, szürkepenész, egyéb (Phoma, Macrophomina stb.) és újabb (Verticillium) betegségek ellen
– szádorrezisztencia • herbicidrezisztencia
• agronómiai tulajdonságok javítása
– idő- és térbeli homogenitás
– szárszilárdság (tányér alatti szártörés, szárdőlés) – nektártermelés
– tányéralak és –állás
– vízleadóképesség (tányér, kaszat) – pergés
• agrotechnikai tényezőkre adott jobb hatékonyságú reakciók
– korai és megkésett vetésidő tolerancia – állománysűríthetőség
– trágyareakció – herbicidtolerancia – fungicid „reakció”
A NAPRAFORGÓ HIBRIDPORTFOLIÓ VÁLTOZÁSA
MAGYARORSZÁGON
Megnevezés
1995
2000
2005
2008
Államilag elismert
hibridek, fajták száma db
%-os változás (%)
46
100
104
226
120
261
132
287
Ebből
extenzív típusú hibridek
száma (db)
aránya (%)
40
87
48
46
27
22
20
15
átlagos és intenzív típusú
hibridek száma (db)
aránya (%)
6
56
93
112
A HAZAI NAPRAFORGÓ-TERMESZTÉS
TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI ÉS AZOK
RÖVIDÍTÉSEI
Gyomirtási technológia
Végtermék
Normál
(Linol-savas)
Magas
olajsavas
Állománykezelés nélkül
Hagyományos
LO
HO
Állománykezelésben
(HT – herbicid toleráns)
Imidazolinon-ellenálló (IMI)
Clearfield
®CL
HO – CL
A MAGYAR NAPRAFORGÓ TERMESZTÉS NÉHÁNY FONTOSABB
ADATA I.
(Kleffmann & Partner adatok, 2009)
Nemesítőház
Részesedés a terület %-ában
Syngenta Seeds Kft.
Pioneer
Limagrain
KWS
Monsanto
Euralis
Egyéb
56,04
23,12
7,19
3,31
3,02
2,38
4,58
A nemesítőházak részesedése
Hibrid
Részesedés a terület %-ában
NK Neoma
PR 63E82
NK Brio
Alexandra PR
19,58
14,35
13,62
6,84
A legfontosabb termesztett hibridek
TÁNYÉRALAKOK MEGÍTÉLÉSE NEMESÍTÉSI
SZEMPONTBÓL
TÁNYÉRÁLLÁS MEGÍTÉLÉSE NEMESÍTÉSI
SZEMPONTBÓL
Elhajló
Félig lecsüngő
tányérállás egyenes
szárral
Lecsüngő, erősen
elhajló szárral
Felhasználás
Hibrid
Érésidő
Termés
(q/ha)
Olajtartalom
(%)
Kísérletek
száma (db)
Hagyományos
(LO) hibridek
Alexandra PR
korai
37,11
46,96
66
NK Brio
korai
39,35
48,43
65
NK Delfi
korai
38,80
47,81
66
NK Kondi
középkorai
41,10
49,32
67
NK Armoni
középérésű
38,91
48,53
67
Clearfield
®hibridek
NK Neoma
korai
38,27
47,70
66
NK Alego
korai
37,27
46,30
67
Magas
olajsavas (HO)
hibridek
NK Ferti
korai
37,21
47,81
31
NK Sinfoni
korai
38,72
48,72
31
A VETÉSVÁLTÁS MEGHATÁROZÓ JELENTŐSÉGE
A NAPRAFORGÓTERMESZTÉSBEN
VETÉSVÁLTÁS
Fajtamegválasztás
Agrotechnikai tényezők
• rezisztencia
• termésbiztonság
• agronómiai tulajdonságok
• agrotechnikai tényezőkre adott
reakciók
• olajtartalom
• termőképesség
-Talajművelés
-Tápanyagvisszapótlás
NPK
mikroelemek
-Vetés
-Növényvédelem
gyomirtás
kórokozók elleni védelem
kártevők elleni védelem
A NAPRAFORGÓ ELŐVETEMÉNYEI
legalább
2
év
kihagyás
legalább
5
év
kihagyás
JÓ ELŐVETEMÉNYEK
kalászos gabonák (őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, zab)
KÖZEPES ELŐVETEMÉNYEK
siló- és csalamádékukorica
szemeskukorica
siló- és szemescirok
ROSSZ ELŐVETEMÉNYEK
hüvelyes növények (borsó, szója stb.)
pillangós szálastakarmányok (lucerna, vöröshere stb.)
gyökér- és gumósnövények (cukorrépa, burgonya stb.)
egyéb növények
repce
dohány
kender
len
paradicsom, paprika
egyéb kertészeti növények
TILOS ELŐVETEMÉNY
napraforgó
5-7 év kihagyás
napraforgó árvakelés
betakarításkori pathológiai nyomás
talaj humusztartalma
A NAPRAFORGÓ TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE
KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
• a növény igénye
• az adott terület időjárási-éghajlati feltételei
• a terület talajadottságai, domborzati viszonyai
• az elővetemény talajra gyakorolt hatása
• a visszamaradt növényi maradványok mennyisége és
minősége
• a rendelkezésre álló talajművelő gépek választéka és
A NAPRAFORGÓ TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE
KORÁN LEKERÜLŐ ELŐVETEMÉNY KÉSŐN LEKERÜLŐ ELŐVETEMÉNYŐSZ Előkészítő műveletek tarlóhántás + zárás tarlóápolás + zárás (szükség szerint megismételve) [tarló és gyökérmaradványok eltávolítása] szárzúzás szárbedolgozás a talajba Alapművelet őszi szántás (28-30 cm) lazítás (30-35 cm) + szántás (18-22 cm) periodikus mélyművelés (30-40 cm) Alapművelés elmunkálása
Tárcsa, ásóborona, multitiller (indokolt és szükséges)
Tárcsa, ásóborona, multitiller (indokolt, ha lehetséges) TAVASZ
Lezáró kombinátorozás Talajlezárás (simító + fogas)
A TÁPANYAGELLÁTÁS SZEREPE A NAPRAFORGÓ
TERMESZTÉSBEN
• hatalmas kiterjedésű, nagy szívóerejű gyökérrendszer
• kiváló tápanyagfeltáró, a tenyészidő végéig fejlődő gyökérzet
• nagy tápanyagfelvétel, mérsékelt trágyaigény
• harmonikus makro-, mezo- és mikroelem igény
• termőhely-specifikus trágyázás
• hibridspecifikus trágyázás
• maximális termésmennyiség
• termésbiztonság
• maximális olajtartalom
• interaktív hatások más agrotechnikai elemmel
• környezetvédelem
• élelmiszerbiztonság
• jövedelmezőség
BIOLÓGIAI SZEMPONTOK
AGRONÓMIAI SZEMPONTOK
EGYÉB SZEMPONTOK
A TÁPANYAGELLÁTÁS SZEREPE A NAPRAFORGÓ
TERMESZTÉSBEN
BIOLÓGIAI SZEMPONTOK
•
mérsékelt trágyaigényú,de nagy tápanyagigényű növény
•
jó természetes tápanyagfeltáró képesség (a nehezen felvehető
tápanyagformáknál is)
•
mennyiségi (termés) és minőségi (olaj) termésképződés tápanyagigénye
AGRONÓMIAI SZEMPONTOK
•
olajhozam hatékony növelése (biológiai-agronómiai hatékonyság)
•
a hibridre jellemző olajtartalom biztosítása
•
termésbiztonság (harmonikus tápanyagellátás)
- időjárási tényezők kedvezőtlen hatásai
- pathológiai tényezők negatív hatásai
•
más agrotechnikai tényező (vetésváltás, talajművelés, vetés stb.) hatékony
érvényesülésének biztosítása
ÖKONÓMIAI SZEMPONTOK
•
műtrágyázás marginális hatékonysága
•
termés- és területegységre jutó jövedelem
•
termésbiztonság
Nitrogén-hiány napraforgónál (jobbra)
Nitrogén műtrágyázás után (balra)
Foszfor-hiány napraforgónál (jobbra)
Foszfor műtrágyázás után (balra)
Kálium-hiány napraforgónál (jobbra)
Kálium műtrágyázás után (balra)
Kalcium-hiány napraforgónál (jobbra)
Kalcium műtrágyázás után (balra)
Magnézium-hiány napraforgónál (jobbra)
Magnézium műtrágyázás után (balra)
Kénhiány napraforgónál (jobbra)
Kén műtrágyázás után (balra)
(Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Bórhiány napraforgónál
Rézhiány napraforgónál (jobbra)
Réz műtrágyázás után (balra)
(Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Mangánhiány napraforgónál
(Forrás: Visuplant, www.tll.de)
Cinkhiány napraforgónál
A NAPRAFORGÓ NITROGÉN-FELVÉTELE A
TENYÉSZIDŐSZAKBAN
0 20 40 60 80 100 120V. VI. VII. VII. VIII. IX. IX. Felvétel szervenként
k
g/
h
a
kaszat tányér levél szár levélnyél
Összes felvett
NITROGÉN
175 kg/ha
talajból
100 kg/ha (57%)
A NAPRAFORGÓ FOSZFOR-FELVÉTELE A
TENYÉSZIDŐSZAKBAN
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45V. VI. VII. VII. VIII. IX. IX.
Felvétel szervenként
k
g/
h
a
kaszat tányér levél szár levélnyél
Összes felvett
FOSZFOR
65 kg/ha
talajból
25 kg/ha (38%)
A NAPRAFORGÓ KÁLIUM-FELVÉTELE A
TENYÉSZIDŐSZAKBAN
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200V. VI. VII. VII. VIII. IX. IX. Felvétel szervenként
k
g/
h
a
kaszat tányér levél szár levélnyél
Összes felvett
KÁLIUM
340 kg/ha
talajból
250 kg/ha (74%)
NAPRAFORGÓ FAJLAGOS
TÁPANYAGIGÉNYE
(kg/100 kg fő + melléktermék)
N
4,0
P
2
O
5
2,0
K
2
O
7,0
CaO
3,0
MgO
1,7
NAPRAFORGÓ ÁTLAGOS
TRÁGYAIGÉNYE
(kg/ha)
N
30 – 80
P
2
O
5
50 – 80
K
2
O
70 – 100
2746
2784
2932
2712
2825
2372
42,5
44,2
43,1
38,3
43,0
43,1
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
5000
N
0+P
K
N
30
+P
K
N
60
+P
K
N
90
+P
K
N
12
0+P
K
N
15
0+P
K
k
g
/h
a
25,0
30,0
35,0
40,0
45,0
50,0
%
termés (kg/ha)
olajtartalom (%)
MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSA A NAPRAFORGÓ HIBRIDEK
TERMÉSÉRE ÉS OLAJTARTALMÁRA
(Debrecen, 2000)
(hibridek átlaga)
(csernozjom talaj)
A NAPRAFORGÓ VETÉSIDEJÉNEK JELLEMZŐI
KORAI VETÉSIDŐ
• vontatott, elhúzódó kelés • csírafertőződés
- növénypusztulás
- gyengébb vigorú állomány - egyenlőtlen tőállomány
• hidegstressz okozta tányérdeformációk
• talajelőkészítési munkák, magágy gyengébb minősége
• vegyszeres gyomirtás (presowing) hatékonyságának romlása • talajlakó kártevők ellen hatékony védelem
• hosszabb vegetatív periódus
• nagyobb LAI és asszimilációs kapacitás • kissé alacsonyabb olajtartalom
KÉSŐI VETÉSIDŐ
• rövid kelésidő
• kiegyenlítetlen állomány - kettős kelés - csírapusztulás
• élettani eredetű tányérdeformációk • változó minőségű magágy
• vegyszeres gyomirtás (preemergens) hatékonyságának romlása • lerövidült vegetatív periódus
• kisebb vegetatív tömeg • csökkent kaszattermés
3168
4434
3791
46,08
48,72
44,77
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
5000
március 29.
április 12.
május 4.
k
g
/h
a
25
30
35
40
45
50
%
termés (kg/ha)
olajtartalom (%)
VETÉSIDŐ HATÁSA A NAPRAFORGÓ TERMÉSÉRE ÉS
OLAJTARTALMÁRA (Debrecen, 2000)
(hibridek átlaga)
(csernozjom ta
laj)
A NAPRAFORGÓ TŐÁLLOMÁNYÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK
– Időjárási tényezők
• megelőző évek halmozott vízhiánya • a termőhely átlagos aszályhajlama • a tavaszi induló vízkészlet
– Talajtani tényezők
• a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (Vkmin, DV-HV arány, talajvízszint)
• a talaj tápanyaggazdálkodási tulajdonságai
BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK
– A hibrid biológiai tulajdonságai
• a genetikailag kódolt tőszámsűríthetőség • pathológiai rezisztencia
• szárszilárdság – A vetőmag biológiai értéke
• F1 vetőmag
• csírázóképesség és early vigor • csávázás
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK
– Direkt tényezők • talajművelés • vetés • növényvédelem – Indirekt tényezők • vetésváltás • tápanyaggazdálkodásÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HATÁSA A NAPRAFORGÓ TERMÉSÉRE (kg/ha)
(Debrecen, 1996-2009)
(hibridek átlaga)
Év
35
45
tőszám ezer/ha
55
65
1996
3501
3547
3684
3774
1997
-
2498
2123
2035
1998
-
2417
1738
1495
1999
3504
3846
3736
3605
2000
3697
4123
4406
4557
2001
2919
3277
3363
3195
2002
3783
4038
4016
3929
2003
4372
4626
4322
4215
2004
3466
3739
3866
3712
2005
3031
3035
2900
2698
2006
3298
3275
3208
2729
2007
4234
4684
4981
4758
2008
3536
4029
4057
3564
2009
4213
4651
4838
4740
Átlag
3641
3938
3972
3791
Ingadozás, %
80-120
61-119
44-125
39-126
Ingadozás
intervalluma, %
40
58
81
87
AZ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HATÁSA A
NAPRAFORGÓ HIBRIDEK TERMÉSÉRE (kg/ha)
(Debrecen, csernozjom talaj, 2009)
Hibrid
35 e/ha
45 e/ha
55 e/ha
65 e/ha
Petunia
4013
4515
4680
4587
NK Kondi
5451
5802
6045
5559
NK Neoma
4430
4828
4430
4408
ES Primis
4243
4671
4852
4770
ES Artimis
3350
3889
3978
4326
Paraisol
4055
4861
5140
5270
NK 65001
4441
4532
4990
4902
Ollimi
3676
4230
4681
4926
NK Sinfoni
4227
4803
4980
4836
NX 63732
4515
4926
4810
4702
DKF 3333
4120
4441
4959
4647
SF Acton
4663
4814
5296
4811
PR 64 H 42
3586
4145
4050
3874
AZ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HATÁSA A NAPRAFORGÓ TERMÉSÉRE ÉS
OLAJTARTALMÁRA
(Debrecen, 2009)
(hibridek átlaga)
4213
4651
4838
4740
48,1
47,6
46,9
45,5
2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 5500 600035 ezer/ha 45 ezer/ha 55 ezer/ha 65 ezer/ha
T er m és , k g/ h a 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 O la jt a rt a lo m , %
4557
4406
4123
3697
4328
49,12
48,74
48,45
46,14
45,04
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
5000
35.000 tő/ha45.000 tő/ha55.000 tő/ha65.000 tő/ha75.000 tő/ha
k
g
/h
a
25
30
35
40
45
50
55
%
termés (kg/ha)
olajtartalom (%)
ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HATÁSA A NAPRAFORGÓ
TERMÉSÉRE ÉS OLAJTARTALMÁRA
(Debrecen, 2000)
(hibridek átlaga)
(csernozjom talaj)
INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSBEN
NÖVÉNYI KÓROKOZÓK Diaporthe helianthi Sclerotinia sclerotiorum Botrytis cinerea Macrophomina phaseolina Alternaria ssp. Plasmopara halstedii Phoma macdonaldii Erwinia ssp. Rhizopus ssp. Verticillium ssp. GYOMSZABÁLYOZÁS Kétszikűek Amaranthus ssp. Ambrosia elatior Abutilon teophrasti Chenopodium ssp. Datura stramonium Xanthium ssp. Polygonum ssp. Egyszikűek Echinocloa crus-galli Setaria ssp. Panicum miliaceum Sorghum halepense ÁLLATI KÁRTEVŐK Lygus ssp. Adelphocoris ssp. Aphidae Tetranychus ssp. Agrotis ssp. Madarak Emlősök hibrid/fajta termőhely, évjárat agrotechnika növényvédelem -csávázás -állományvédelem termőhely, évjárat agrotechnika gyomirtás -kémiai -mechanikai termőhely, évjárat agrotechnika növényvédelem -talajfertőtlenítés -csávázás -állományvédelemA NAPRAFORGÓ FONTOSABB NÖVÉNYI
KÓROKOZÓI
Peronoszpóra
(Plasmopara halstedii)
Szürkepenészes tányérrothadás
(Botrytis cinerea)
Fehérpenészes szár- és tányérrothadás
(Sclerotinia sclerotiorum)
Diaportés szár- és tányérrothadás
(Phomopsis v. Diaporte helianthi)
Makrofominás szárkorhadás
(Macrophomina phaseolina)
Szeptóriás levélfoltosság
(Septoria helianthi)
Alternariás levél- és szárfoltosság
(Alternaria helianthi)
Lisztharmat
(Erysiphe cichoraccarum)
Rozsda
(Puccinia helianthi)
A NÖVÉNYI KÓROKOZÓK ELLENI VÉDELEM LEHETŐSÉGEI A NAPRAFORGÓ
TERMESZTÉSBEN
Termőhely
-a talaj fizikai, kémiai tulajdonságai -a talaj kultúrállapota
-a tábla fekvése
Biológiai alap
-fémzárolt, csávázott vetőmag
-hibrid/fajta tolerancia – rezisztencia
Agrotechnika
-vetésváltás (5-6-7 év) -talajművelés
növénymaradványok talajba forgatása lazítás -harmonikus tápanyagellátás NPK arány meszezés -vetéstechnológia tőszám (45-55 ezer/ha) vetésidő (április közepe) egyenletes vetésmélység kiegyenlített állomány
-gyomszabályozás
-állati kártevők elleni védelem -állományszárítás
Kórokozók elleni kémiai védelem
-csávázás (metalaxil) -állományvédelem
kötelező –10-12 levélpár
A NAPRAFORGÓ ÁLLOMÁNYVÉDELME
NÖVÉNYI KÓROKOZÓK ELLEN
1. Védekezés – kötelező
fejlettség: 10-12 pár leveles állapot
ideje: május vége – június eleje
fungicid: kontakt, szisztemikus
eszköze: hagyományos földi permetező
2. Védekezés – fakultatív
fejlettség: virágzás kezdete
ideje: július eleje – közepe
fungicid: szisztemikus
eszköze: hidastraktor + permetező
légi eszközök
A NAPRAFORGÓ ÁLLOMÁNYVÉDELMÉRE ENGEDÉLYEZETT FUNGICIDEK
Készítmény Hatóanyag Dózis
Alert S 125 g/l fluzilazol + 250 g/l karbendazim 1,0 l/ha Alto Combi 420 120 g/l ciprokonazol + 300 g/l karbendazim 0,5-0,75 l/ha
Amistar 250 g/l azoxystrobin 1,0 l/ha
Benazol 50 WP 50 % benomil 1,0 kg/ha
Folpan 50 WG* 50 % forpet 3,0 kg/ha
Folpan 80 WDG* 80 % folpet 2,0 kg/ha
Fundazol 50 WP 50 % benomil 1,0 kg/ha
Kolfugo 25 FW 250 g/l karbendazim 2,0 l/ha
Konker* 250 g/l vinklozolin + 165 g/l karbendazim 1,0-1,5 l/ha
Milstar 94 g/l flutriafol + 150 g karbendazim 1,0 l/ha
Mirage 45 EC 450 g/l prokloráz 0,6-1,0 l/ha
Model 300 g/l prokloráz + 80 g/l karbendazim 1,5 l/ha
Perocin 80 WP 80 % cineb 0,4 l/ha
Ronilan DF* 50 % vinklozolin 1,0 kg/ha
Rovral 50 WP* 50 % iprodion 1,5-2,0 kg/ha
Rovral 25 FW* 25 % iprodion 2,0 l/ha
Sumilex 50 WP* 50 5 procimidon 1,0 kg/ha
Megjegyzés: Virágzáskori csapadékos időjárás esetén a csillaggal jelzett készítményeket részesítsük
A NAPRAFORGÓ FONTOSABB ÁLLATI KÁRTEVŐI
Talajlakó kártevők
Drótférgek (Elateriadae)
Mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus)
Áldrótférgek (Tenebrionidae)
Sároshátú bogár (Opatrum sabulosum) Kis poszogóbogár (Pedinus femoralis) Széles pejbogár (Omophlus proteus)
Cserebogár pajorok (Melolonthiadae) Fekete tücsök (Gryllus desertus)
Fiatal növény kártevői
Madarak
Fácán (Phasianus colchicus)
Házigalamb (Columba livia domestica)
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
Gerle (S. turtur)
Vetési varjú (Corvus frugilegus)
Emlósök
Mezei pocok (Microtus arvalis)
Hörcsög (Cricetus cricetus)
Mezei nyúl (Lepus europeus)
Őz (Capreolus capreolus)
Szarvas (Cervus elaphus hippelaphus)
Barkók
Hegyesfarkú barkó (Tanimecus palliatus)
Fekete barkó (Psallidium maxillosum)
A NAPRAFORGÓ FONTOSABB ÁLLATI KÁRTEVŐI
Levél és szár kártevői
Bagolylepkék Vetési bagolylepke Mezei poloskák Lygus fajok Adelphocoris fajok LevéltetvekFekete répalevéltetű (Aphis febae)
Sárga szilvatetű (Brachycaudus helichrysi)
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Virág és termés kártevői
Levéltetvek
Mezei poloskafajok Bodobácsok
Vörösfoltos bodobács (Lygaeus eguestris)
Madarak Emlósök
Új kártevők
Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera)
Tányér-kaszatok károsítása
Betegségek terjedésének segítése (Rhizopus – Erwinia)
Nyakszarvúbogarak (Notoxus brachycerus,
N. appendicinus
Formicomus pedestris)
SZÍVÓKÁRTEVŐK ELLEN ENGEDÉLYEZETT INSZEKTICIDEK
NAPRAFORGÓBAN
Készítmény Hatóanyag Dózis
Actara 25 WG 25 % tiametoxam 60 g/ha
Aztec 140 EW 140 g/l triazamat 0,3 l/ha
Calypso 480 EC 480 g/l tiakloprid 0,075 l/ha
Chintop 10 g/l béta-cipermetrin+
240 g/l kinalfosz
1,2 l/ha Cruiser 350 FS 350 g6l tiametoxam 10-12,5 l/t Cyperil-S ULV 8 g/l beta-cipermetrin 2,0 l/ha
Danadim 40 EC 40 % climetoát 1,0 l/ha
Decis 2,5 EC (WST) 25 g/l deltametrin 0,2 l/ha, 2 db Enduro 258 EC 8 g/l béta-ciflutrin+
250 g/l oxidemeton-metil
0,6 l/ha
Fyfanon EW 440 g/l malation 1,0-1,54 l/ha
Judo 5 g/l lambda-cihalotrin+
100 g/l pirimikarb
1,25 l/ha Karate 2,5 EC 25 g/l lambda-cihalotrin 0,3-0,4 l/ha Karate 2,5 WG 2,5 % lambda-cihalotrin 0,3-0,4 kg/ha Mospilan 20 SP 20 % acetamiprid 0,15 kg/ha
Pirimor 25 WG 25 % primikarb 0,5-0,6 kg/ha
Legjellemzőbb gyomnövények a napraforgóban
•
Közönséges gyomnövények
– Magról kelő egyszikűek
• közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli)
• muhar fajok (Setaria spp.)
– Magról kelő kétszikűek
• disznóparéj fajok (Amaranthus spp.)
• fekete csucsor (Solanum nigrum)
• keserűfű fajok (Polygonum spp.)
• libatop fajok (Chenopodium spp.)
• varjúmák (Hibiscus trionum)
•
Nehezen irtható gyomnövények
– Magról kelő egyszikűek
• köles (Panicum miliaceum)
– Magról kelő kétszikűek
• csattanó maszlag (Datura stramonium)
• parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
• parlagi rézgyom (Iva xanthiifolia)
• selyemmályva (Abutilon theophrasti)
• bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium)
• kender (Cannabis sativa)
• fekete csucsor (Solanum nigrum)
– Évelő kelő egyszikűek
• fenyércirok (Sorghum halepense)
• tarackbúza (Agropyron repens)
– Magról kelő kétszikűek
• mezei acat (Cirsium arvense)
A NAPRAFORGÓ FONTOSABB GYOMNÖVÉNYEI
• Parlagfű (Ambrosia elatior) – T
4• Csattanó maszlag (Datura stramonium) – T
4• Selyemmályva (Abuthilon theophrasti) – T
4• Olasz szerbtövis (Xanthium italicum) – T
4• Kakaslábfű (Echinocloa crus-galli) – T
4• Muhar-fajok (Setaria spp., Digitaria spp.) – T
4• Disznóparéj-félék (Amaranthus spp.) – T
4• Keserűfű-fajok (Polygonum spp.) – T
4• Fenyércirok (Sorghum halepense) – G
1• Mezei acat (Cirsium arvense) – G
3• Nád (Phragmites communis) – G
1• Vadrepce (Sinapis arvensis) – T
3• Repcsényretek (Raphanis raphanistrum) – T
3• Napraforgó szádor (Orobanche cumana)
A GYOMOK ELLENI VÉDELEM LEHETŐSÉGEI A NAPRAFORGÓ
TERMESZTÉSBEN
Termőhely -a tábla kultúrállapota -gyomfertőzöttség mértéke összetétele -külső gyomterhelés Biológiai alap-hibrid/fajta gyomkompetíciós képessége
kezdeti fejlődési erély levélarchitektúra (canopy)
Agrotechnika
-vetésváltás
előveteményben évelő kétszikű és egyéb veszélyes gyomok irtása
-talajművelés gyomirtó hatás aktív (mechanikai) passzív (herbicidhatás) -tápanyagellátás -vetéstechnológia tőszám Herbicidhasználat
•alkalmazási idő és hatóanyag
- presowing + preemergens - preemergens (kombináció - preemergens + posztemergens
•alkalmazástechnológia
- kijuttatás eszköze, típusa - kijuttatás minősége
A NAPRAFORGÓ GYOMIRTÁSA
presowing kezelés (elsősorban egyszikű gyomok ellen)
+
preemergens kezelés (elsősorban kétszikű gyomok ellen)
preemergens kombinált kezelés (egy- és kétszikű gyomok ellen)
preemergens kezelés (kétszikű gyomok ellen)
+
posztemergens kezelés (egyszikű gyomok ellen)
preemergens kezelés (egyszikű gyomok ellen)
+
posztemergens kezelés (kétszikű gyomok ellen)
DESSZIKÁLÁS
BETAKARÍTÁS
A NAPRAFORGÓ KASZAT ÉRÉSI FOLYAMATÁNAK
FONTOSABB JELLEMZŐI
0 20 40 60 80 100 120 7 14 21 28 35 42 49 56 63a virágzástól eltelt napok
%
DEFÓLIÁLÁS IDEJÉNEK HATÁSA AZ OLAJ %-RA
Kezelés
Olaj sz.a.
%
Kontroll
Defóliálás a virágzás utáni 30. napon VIII.6.
Defóliálás a virágzás utáni 38. napon VIII.14.
Defóliálás a virágzás utáni 45. napon VIII.21.
Defóliálás a virágzás uátni 53. napon VIII.29.
48,1
37,7
45,9
46,2
48,2
DEKALB®, a siker szárnyain
Veszteségmentes betakarítás
Deszikkálás a megfelelő érettségi állapotban
(a kaszatok 28-30%-os nedv.tartalmánál)
Előnyei: egyöntetű érés
pergési veszteség, szárítási ktg csökkentése veszélyes gyomok irtása
Harvade 25EC –érésgyorsító (regulátor)- kíméletes, lassú 14-20 nap
Roundup Bio, RUP Mega– regulátor –és gyomirtó hatás : 10-14 nap
Reglone Air- gyomirtó hatású – perzselő hatás: 4-8 nap Időbeni betakarítás
a magvak 16-18%-os nedv. tartalmánál
NAS napraforgó adapter( OPTIGÉP, Békés) használata ajánlott!