tanári kézikönyv 5. irodalom

A megújult Alföldy-sorozat és a teljessé vált Irodalmi ikerkönyvek

sorozat nemcsak magas szakmai színvonalával és igényes kivi­

te lével, hanem a teljes körû didaktikai háttér megteremtésé­

vel is igyekszik a tanárok rendelkezésére állni.

Tanári kézikönyvünk a rugalmas és olajozott óravezetés szak­

szerû elôkészítését támogatja azzal, hogy sorra veszi a felhasz­

nál ható feladatokat, és segít a tanulói tevékenységek tanári irá­

nyításának megtervezésében.

A sorozat köteteinek magas színvonalú pe da gógiai alkalma­

zá sát nemcsak pa pír alapú ta nári segédlet támogatja, ha nem

elek tro ni kus taneszköz is. Az iro da ­

lomtanítási té má kat feldolgo zó

Di-gi tális tananyagok cédék ak tívtáblás

vagy ané lküli osztály ter mekben

egya ránt hasz nál ha tók, szabadon

át ala kít ha tó anya go kat adnak a pe ­

da gógusok ke zébe.

Mindkét ko rongon megtalálják az

ér dek lô dô kol l égák a PowerPoint

bemuta tók, a No te book aktívtáblás anyagok

és a ve tít hetô szövegértési feladatok mellett

a ki fe jezetten erre a célra kifej lesz tett in ter­

aktív ani mációkat is.

IRODALOM

Tartalom

Bevezetés . . . 3

Alföldy Jenô: Irodalom 5–6. . . 5

Tananyagbeosztás és tanmenet az ötödik évfolyam számára . . . 7

Tananyagbeosztás és tanmenet a hatodik évfolyam számára . . . 12

Javítókulcs Alföldy Jenô Irodalom 5. címû tankönyvéhez . . . 16

Mesevilág . . . 16

Magyar népdalok . . . 18

Bojtárból tündérkirály. Petôfi Sándor: János vitéz . . . 23

„Nem mese az gyermek” . . . 42

Eredetrôl, teremtésrôl, mítoszokról . . . 47

Olvasni jó. Híres írók mûveibôl . . . 52

Javítókulcs Alföldy Jenô Irodalom 6. címû tankönyvéhez . . . 67

Történetek a mondavilágból . . . 67

„Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton” . . . 72

Népköltészet és mûköltészet. . . 93

Balladák . . . 97

Mûvek a magyar múltból . . . 105

„Háromszor veri ezt kenden…” . . . 111

Költészet a huszadik századból . . . 113

Tóth Krisztina –Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 5–6. . . . 121

Feladatok az Irodalmi ikerkönyvek 5. címû szöveggyûjteményhez . . . 123

Olvasmányok fiúknak. . . 123

Megoldások . . . 133

Olvasmányok lányoknak . . . 141

Megoldások . . . 150

Feladatok az Irodalmi ikerkönyvek 6. címû szöveggyûjteményhez . . . 157

Olvasmányok fiúknak. . . 157

Megoldások . . . 169

Olvasmányok lányoknak . . . 176

Bevezetés

Jelen tanári kézikönyvünk az Alföldy-sorozat és az Irodalmi ikerkönyvek 5-6. osztályos köteteihez készült. Célja a taneszközök használatának megkönnyítése, a munka hatéko-nyabbá és olajozottabbá tétele. Ennek megfelelôen részben az adott tanulói tevékenységek irányításához kívánunk támogatást adni, részben újabb, további tevékenységekhez ötletet és alkalmat kínálni.

A kettôs célkitûzés nem mechanikusan és szimmetrikusan valósul meg a kiadványban, hanem a tényleges igényekhez és adottságokhoz igazodva.

Az Alföldy-sorozat jelentôs átdolgozáson ment át a legutóbbi idôben. Új külsôt kapott, a korábbinál nagyobb hangsúly került a négy színû ábrákra s a sorozat egész vizuális megjelenésére. Ráadásul a tanulói tevékenységek jellege is megváltozott, hiszen a ha-gyományos repetitív, ismereteket visszakérdezô feladatadás helyett nagyobb súllyal lé-pett elôtérbe a kompetenciafejlesztô feladatadás. Ezek szokatlan, idônként nem egyszerû kihívások a tanár számára, miközben a régi sorozat segédletei, feladatmegoldásai nem is alkalmazhatók az új anyaghoz. Ezért itt a feladatmegoldások közreadása volt az elsôdleges elvárás.

Az Irodalmi ikerkönyvek átdolgozása elenyészô mértékû volt csupán, ezért itt a régi fel-adatmegoldások továbbra is jól használhatók. Ennél a sorozatnál sokkal nagyobb szükség mutatkozott a feladatok játékosabbá, sokszínûbbé tételére. Ennek megfelelôen itt további rejtvények, játékok, grafikus és verbális feladatok széles választékát állítottuk össze és adjuk közre.

Mind a taneszközök, mind a kézikönyv alkalmazásához sok sikert kívánunk pedagógus kollégáinknak.

Szakács Béla háttéranyagainak felhasználásáért köszönetet mond a szerzô.

© Czecze Enikô, Nyemcsokné Bernáth Magdolna, Patonainé Kökényesi Katalin, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2008 ISBN 978-963-19-6229-1 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevôszolgálat: [email protected] Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 00516/K

Felelôs szerkesztô: Kónya Anna Mûszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka

Mûszaki szerkesztô: Gaugecz Istvánné Grafikai szerkesztô: Slezák Ilona

Terjedelem: 17,51 (A/5) ív Tömeg: 400 gramm

1. kiadás, 2008 Formakészítés: Szkriptor Bt.

Czecze Enikô – Nyemcsokné Bernáth Magdolna –

Patonainé Kökényesi Katalin

Irodalom 5–6.

Tanári kézikönyv a Nemzeti Tankönyvkiadó irodalomkönyveihez

Tananyagbeosztás és tanmenet

az ötödik évfolyam számára

1. fejezet Bevezetés 3 óra

2. fejezet Mesevilág 4 óra

3. fejezet Magyar népdalok 4 óra

4. fejezet Bojtárból tündérkirály. Petôfi Sándor: János vitéz 30 óra

5. fejezet „Nem mese az gyermek” 6 óra

6. fejezet Eredetrôl, teremtésrôl, mítoszokról 12 óra

7. fejezet Olvasni jó. Híres írók mûveibôl 11 óra

8. fejezet Ismétlés, drámajátékok 4 óra

Összesen: 74 óra

Dolgozatok

11. óra: ellenôrzô feladatlap a mesékbôl és a népdalokból 35. óra: elbeszélés a János vitéz alapján

59. óra: elbeszélés leírással a Biblia és az Odüsszeusz harca az egyszemû óriással címû

olvasmány alapján

A dolgozatok javítása a nyelvtan órákon történik.

Az Irány a középiskola! címû feladatlapok (5 feladatsor) megoldását házi feladatként

ja-vasoljuk.

Annie M. G. Schmidt Macskák társasága, Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg címû

re-génye és Kirsten Boie Szerepcsere címû kötete szabadon választható házi olvasmányok.

Fejezetcím: Bevezetés, 3 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

1. Ismétlés a 4. évfolyam anyagából

Ismerkedés a tankönyvvel IrodalomOlvasás

2. Kedvenc olvasmányaim (olvasmányélmények) Helyszín, idô, fô- és mellékszereplôk 3. Könyvtárismereti óra: könyvek keresése adott

témáról

Könyvismertetés egy könyv tartalomjegyzéke alapján

Fejezetcím: Mesevilág, 4 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

4. A népköltészet és a mûköltészet Fehérlófia

Mesebontás

Népmese, mûmese, mesetípusok: állat-mese, tündérállat-mese, tréfásmese

5. Tündérszép Ilona és Árgyélus

Meseépítés Népmesék jellemzô motívumai: mese-kezdés, meseszámok, mesehôsök, ál-landó kifejezések, mesezáró formulák 6. La Fontaine: A holló meg a róka

A hangos olvasás képességének felmérése Állatmese, fabula, tanulság Csalimese (Benedek Elek nyomán)

A hangos olvasás képességének felmérése Csalimese

7. A feltámadt lány A cigány népmesék elemei: kaland, hely-változtatás, csoda, étel- és italáldozat

Fejezetcím: Magyar népdalok, 4 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

8. Népdal

A népdalok változatai Erdô nincsen zöld ág nélkül Amerre én járok

Hej halászok, halászok

Ritmusjátékok tapssal és ritmushangszerekkel (dob, csörgôdob)

Dal, népdal, ritmus, ütem, dallam, rím-képletek: félrím, páros rím, keresztrím, Párhuzam

9. A népdalok csoportosítása téma szerint

Bartók Béla és Kodály Zoltán népdalgyûjtési te-vékenysége

Kesergô, katonadal, betyárdal, virág-ének, csúfoló, párosító, munkadal 10. Összefoglalás és ismétlés

A dolgozat elôkészítése

11. Dolgozatírás: ellenôrzô feladatlap

Fejezetcím: Bojtárból tündérkirály. Petôfi Sándor: János vitéz, 30 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

12. Petôfi Sándor életrajza

A János vitéz keletkezése, mûfaja és nyelvezete A mû 1. éneke

Elbeszélô költemény, versforma, hang-súlyos verselés, felezô tizenkettes, fôhangsúly, mellékhangsúly, rím 13. A 2. ének

A memoriterek kijelölése a mûbôl Leírás, jellemzés, történetmondó közlés

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

15. A 4. ének

Elsô részösszefoglalás (1–4.) Szóképek és alakzatok: hasonlat, meta-fora, párhuzam Fordulat

16. Az 5. ének Megszemélyesítés, leírás

17. A 6. ének

Híres betyárok (pl.: Rózsa Sándor és Zöld Marci) Bordal, erkölcsi ítéletalkotás 18. A 7. ének

Második részösszefoglalás (5–7.) Ismeretanyag a huszárokról

Fordulat

19. A 8. és a 9. ének

Mesetérkép készítése Földrajzi képtelenség, leírás 20. A 10. ének

Garay János–Kodály Zoltán: Háry János Obsitostörténet, daljáték, leírás 21. A 11. és a 12. ének Csatajelenet

22. A költôi képek és alakzatok gyakorlása Kérdés és felkiáltás, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, hasonlat, megsze-mélyesítés, metafora

23. A 13. ének Jellem, humor

24. A 14. ének

Harmadik részösszefoglalás (8–14.) Visszanyúló szerkezet 25. A 15. és a 16. ének

26. A 17. ének

A néma értô olvasás képességének felmérése fel-adatlappal

Fantázia és valóság

27. A 18. ének

A néma értô olvasás képességének felmérése fel-adatlappal

Empátia

28. A 19. ének

Negyedik részösszefoglalás (15–19.) Tömörített cselekményelmondás 29. A 20. ének

A kôleves címû népmese Epizód

30. A 21. ének Csodás elemek

31. A 22. ének

Ötödik részösszefoglalás (20–22.) Ismétlés a memoriterek alapján

Népi babonák és hiedelmek

32. A 23. és a 24. ének

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

33. A 25., a 26. és a 27. ének

A boldogság országa címû olvasmány Hatodik részösszefoglalás a (23–27.)

Leírás, boldogság

34. Összefoglalás

Kacsoh Pongrác: János vitéz Verses mese, szerkezet, jellemek, dal-játék Az irodalmi mûnemek: líra, epika 35. Dolgozatírás (elbeszélés)

36. 37. 38.

Jankovics Marcell: János vitéz címû

rajzfilmjé-nek megtekintése elôzetes szempontok alapján RajzfilmKépzelet 39.

40. 41.

Drámajáték

Szabadon választott részletek elôadása Petôfi Sándor János vitéz címû mûvébôl

Dramaturgia, szereposztás, Rendezés

Fejezetcím: „Nem mese az gyermek”, 6 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

42. Petôfi Sándor: Egy estém otthon

Könyvtárismeret: Segédkönyvek használata (szótár, lexikon, enciklopédia)

Lírai helyzet, életkép, gúny, irónia

43. Arany János: Családi kör

Arany és Petôfi barátsága (levelezése) Idill, keretes lezárás, költôi levél 44. Petôfi Sándor: Az alföld

Petôfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez Táj, líra, leírás 45. Petôfi Sándor: A négyökrös szekér

Memoriterek kijelölése Idill, metafora, refrén, idômértékes ver-selés 46. Petôfi Sándor: A tintásüveg

Petôfi a vándorszínészek között címû olvasmány A vándorszínészek élete Petôfi korában címû ol-vasmány

Jellemkép, vándorszínészet

47. Összefoglalás

Fejezetcím: Eredetrôl, teremtésrôl, mítoszokról, 12 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

48.

49. Arany János: Rege a csodaszarvasrólA hun–magyar monda Ôsi nyolcas, rege, eredetlegenda 50. Népi imádság a világ teremtésérôl Népi imádság, világfa, motívum 51.

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

53. Odüsszeusz harca az egyszemû óriással A homéroszi eposzok A trójai mondakör Mítosz, mitológia 54. 55. A BibliaÓszövetség Mózes teremtéstörténete 56. 57. A BibliaÚjszövetség Jézus személye 4000 ember megvendégelése

József Attila: Isten (önálló feldolgozás otthon, szempontok alapján)

Evangélium

58. Összefoglalás (rendszerezô ismétlés) 59. Dolgozatírás (elbeszélés leírással)

Fejezetcím: Olvasni jó. Híres írók mûveibôl, 11 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

60. Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? Novella 61.

62. 63.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc rövid életrajza A regény szerkezete

A cselekmény A jellemek A mû üzenete

Regény, ifjúsági regény, az epikai mûvek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetôpont, megoldás Közösségi élethelyzetek

64. 65. 66.

Fábry Zoltán: A Pál utcai fiúk címû filmjének meg-tekintése elôzetes szempontok alapján

Filmnyelv, befogadás

67. 68.

Mark Twain: Koldus és királyfi

Történelmi háttér, szerkezet, cselekmény, jellemek

Az epikai mûvek szerkezete Írói üzenetek

69. 70.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Összefoglalás

Fejezetcím: Ismétlés, drámajátékok, 4 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

71.

72. A tanév anyagának rendszerezô ismétlése A lírai és az epikai mûfajok A szóképek és alakzatok 73.

74. Drámajátékok Szabadon választott részletek elôadása Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk címû mûvébôl

Tananyagbeosztás és tanmenet

a hatodik évfolyam számára

1. fejezet Történetek a mondavilágból 6 óra

2. fejezet „Ez volt ám az ember, ha kellett a gáton” Arany János: Toldi 17 óra

3. fejezet Népköltészet és mûköltészet 5 óra

4. fejezet Balladák; Gárdonyi Géza: Egri csillagok 14 óra

5. fejezet Mûvek a magyar múltból 7 óra

6. fejezet „Háromszor veri ezt kenden…” Fazekas Mihály: Lúdas Matyi 8 óra 7. fejezet Költészet a huszadik századból 11 óra

8. fejezet Összefoglalás, rendszerezô ismétlés 6 óra

Összesen: 74 óra

Dolgozatok

6., 22., 36., 54., 66. óra

A dolgozatok javítása a nyelvtan órákon történik.

Az Irány a középiskola! címû feladatlapok (3 feladatsor) megoldását házi feladatként

ja-vasoljuk.

Fejezetcím: Történetek a mondavilágból, 6 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

1. Magyar mondavilág

Lázár Ervin: Lehel kürtje Monda, eredetmonda

2. Lázár Ervin: Szent László legyôzi a tatárokat Történelmi monda, királymonda, hôs-monda, legenda, rege

3. Lázár Ervin: A kovács

Szép Ernô: A lebbencs – otthoni feldolgozás 4. Görög mondavilág

A labirintus; Daidalosz és Ikarosz 5. Orpheusz és Eurüdiké

Összefoglalás: a monda és a legenda Monda, eredetmonda, történelmi mon-da, királymonda, hôsmonda, legenda, rege

Fejezetcím: „Ez volt ám az ember, ha kellett a gáton” Arany János: Toldi, 17 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

7. Arany János életútja

Arany János és Petôfi Sándor barátsága Petôfi Sándor: Arany Jánoshoz

Arany János: Válasz Petôfinek

Népies forma, episztola

8. Arany János: Toldi Elôhang

Elsô ének

Elbeszélô költemény

Megszemélyesítés, hasonlat, metafora 9. Második ének Ellentét, ironikus ábrázolás, életkép

Szólás, közmondás, konfliktus 10. Harmadik ének Bibliai intelem, szállóige

11. Negyedik ének Zsoltár, allegória

12. Ötödik ének Epizód

13. Hatodik ének

Elsô részösszefoglalás Gúny, komikum 14. Hetedik ének Tájfestô részlet, fordulat

15. Nyolcadik ének Késleltetô módszer, párbeszéd, gesztus 16. Kilencedik ének Régies és népies kifejezések

17.

18. Tizedik-tizenegyedik ének Költôi túlzás, allegória 19. Tizenkettedik ének

20. Második részösszefoglalás Tanulság 21. Összefoglalás: A Toldi eredete

A mû szerkezete Toldi jelleme

A Toldi mûfaja és stílusa A mû verselése

Ütemhangsúlyos, páros rímû felezô tizenkettes (Toldi-vers), szimmetria, szerkezeti vázlat

22. Témazáró megírása

Fejezetcím: Népköltészet és mûköltészet, 5 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

23. Megrakják a tüzet

Nem szoktam, nem szoktam Találós versek

Dal, népdal, szerelmi dal, virágének, találós versek, népdalküszöb

24. Annyi bánat

József Attila: Ringató Elindultam szép hazámból Csanádi Imre: Hazátlan

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

25. Felszállott a páva (népdal)

Ady Endre: Fölszállott a páva Párhuzam, halmozás 26. Ady Endre: Karácsony

József Attila: Betlehemi királyok Bibliai elemek, betlehemezés 27. Összefoglalás: a népdal, a mûdal és a népi színjáték

Fejezetcím: Balladák; Gárdonyi Géza: Egri csillagok, 14 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

28. Kômíves Kelemen Ballada, népballada 29. Júlia szép leány Jelkép, látomás 32.

31. Vörösmarty Mihály: A buvár Kund Mûballada, elôadásmód, balladai tö-mörség és szaggatottság 32.

33. Arany János: A walesi bárdok Fokozás, balladai homály, belsô rím 34. Arany János: Mátyás anyja

35. Összefoglalás 36. Témazáró megírása

37. Gárdonyi Géza pályaképe és az Egri csillagok

történelmi háttere Történelmi regény, ifjúsági regény, fô-szereplô, mellékszereplô, hôs, ismét-lôdô motívum, helyzet, kaland, konflik-tus, helyszín

38. A regény cselekménye 39. A jellemek rendszere

40. A regény üzenete, összefoglalás

41. Fogalmazás a szaktanár által adott címek alap-ján (kreatív írás Gárdonyi Géza az Egri csillagok címû regénye alapján)

Fejezetcím: Mûvek a magyar múltból, 7 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

42. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Epigramma, mûfordítás 43. Balassi Bálint: Egy katonaének Reneszánsz, Balassi-strófa 44.

45. Csokonai Vitéz Mihály pályaképeZsugori uram Felvilágosodás 46. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem

A Reményhez Versciklus, elégia, trocheus 47. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka

csoportmun-Fejezetcím: „Háromszor veri ezt kenden…” Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 8 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

49. Fazekas Mihály pályaképe Fazekas Mihály: Lúdas Matyi A szerzô az olvasóhoz Elsô levonás

Füvészköltô

50. Második levonás Idômértékes verselés, daktilus, spon-deus, hexameter 51. Harmadik levonás 52. Negyedik levonás 53. A mû összefoglalása 54. Témazáró megírása 55–

57. Daniel Defoe írói portréjaA regény cselekménye és tanulsága Kalandregény, utazási regény

Fejezetcím: Költészet a huszadik századból, 11 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

58. Ady Endre: A föl-földobott kô Jelkép, vallomás 59. Radnóti Miklós: Bájoló Bûvölés

60. Illyés Gyula: A tárgyakkal Félrím, szonett 61. József Attila: Perc

62. József Attila: Mama Látomás

63. Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa 64. Nagy László: Ha döng a föld 65. Összefoglalás

66. Témazáró megírása 67–

68. Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai Ifjúsági regény

Fejezetcím: Összefoglalás, rendszerezô ismétlés, 6 óra

Óra-szám Az óra anyaga Fogalmak

69. Összefoglalás 70.

71. Rendszerezô ismétlés 72–

74.

Szabadon felhasználható órakeret múzeumláto-gatásra vagy film megtekintésére

Javasolt film: Twist Olivér (Charles Dickens re-gényébôl)

Javítókulcs Alföldy Jenô Irodalom 5. címû tankönyvéhez

MESEVILÁG

Fehérlófia

Szövegértés, ismeretbôvítés

1. megellett: megszült

2. bódorog, kódorog: céltalanul megy 3. nyûtte a fákat: tépte a fákat

4. kreatív feladat

5. bogrács: félgömb alakú, tûz fölé akasztható fôzôedény 6. elpáholták: elverték, ellátták a baját

7. buzogány: rövid nyelû, tüskékkel ellátott fegyver 8. gulya: legelôn tartott szarvasmarhák csoportja

Kérdések, feladatok

1. A fehér ló megellett. A mese fôhôse Fehérlófia.

2. Mesebeli lények: Hétszünyû Kapanyányimonyók (ördög) sárkányok, griffmadár Mesebeli helyszínek: Óperenciás tenger, rézmezô, rézerdô, ezüstmezô, ezüsterdô,

aranymezô, aranyerdô, másvilág 3. Mesekezdés:

Volt egyszer, hol nem volt…

Élt egyszer egy szegény ember, és volt neki három fia. Élt egyszer egy öreg király, és volt neki három lánya. Mesezárás:

Itt a vége, fuss el véle!

Boldogan éltek, míg meg nem haltak. Hetedhétországra szóló lakodalmat csaptak. 4. 3 szolga, 3 sárkány, 3 királylány

5. Meseszámok: 7: hétfejû sárkány – 12: Andersen: A vadhattyúk

Gondolkodó

1. papírgyûrô

2. 3 szolga, 3 sárkány, 3 királykisasszony

La Fontaine: A holló meg a róka

Kérdések, feladatok

1. holló: hiú róka: hízelgô

3. Ritka róka kerüli el a csávát. 4. Önálló tanulói vélemény

5. hízelgés: saját érdekében kedves szavakkal hat valaki a másik hiúságára dicséret: tényeken alapuló pozitív vélemény

6. A holló határozottan kijelenti, hogy soha nem hagyja magát csapdába csalni.

Gondolkodó

1. A holló hiú és hiszékeny. 2. A tücsök és a hangya

Az oroszlán és az egér A kismalac és a farkas

Tündérszép Ilona és Árgyélus

Szövegértés, ismeretbôvítés

1. Az aranyalma eredete a sárga héjú almára nyúlik vissza, amely sokkal ritkább, mint a piros héjú. Az aranyhaj a szôke hajra utal.

2. gyönyörû, különlegesen szép 3. A királyi udvar gyászolta a királyfit.

Kérdések, feladatok

1. Varázslat: A 13 holló lánnyá változik.

Csodás helyváltoztatás: A sánta farkas 100 évig viteti a hátán Árgyélus királyfit. Árgyélus királyfi a köpönyeg, az ostor és a bocskor segítségével oda jut el, ahová akar.

2. A mese a boldogság és a csodák iránti vágyakat fejezi ki. 3. Mesekezdés: Volt egyszer egy király és annak három fia. Mesezárás: …ha meg nem haltak, most is élnek.

4. Segítôk: vén anyó, Nap, Hold, Szél, Állatkirály, sánta farkas Akadályok: Vénbanya

5. Árgyélus dohányt vitt magával, s így a prüszkölések miatt nem aludt el. 6. Kreatív feladat

Gondolkodó

1. Jellegzetes mesemotívumok, a legtöbb mesében visszatérô elemek.

2. Hiányzik: Szél, Állatkirály, sánta farkas, ördögök. A sorrend: Nap, Hold, Szél, Állatkirály, sánta farkas, ördögök. Igen, felcserélhetô.

Csalimese

Kérdések, feladatok

1. A csalimese is úgy kezdôdik, mint a népmesék. A csalimese fôhôse egy szegény ember.

Gondolkodó

1. kabát – gomb puska – töltény

2. Csal a játékban: nem tartja be a játékszabályokat. Kelepcébe csal: csapdába csal.

Csalafintaságon kapták rajta: csalást követett el valaki, és a többiek észrevették.

A feltámadt leány

Gondolkodó

1. A) zöld rét

2. C) kilenc nap, amely 9 évet jelent a holtak birodalmában 3. B) Megitatta tejjel az apját.

4. A) bátor; B) kitartó; D) segítôkész 5. A) és C) igaz, B) és D) hamis

Összefoglaló kérdések

1. A boldogság, a gondtalanság és a gazdagság iránti vágyakat fejeznek ki a népmesék. 2. Ezek a vágyak napjainkban is élnek, kiegészülve a siker iránti vággyal.

3. A mûköltészeti alkotások szerzôit név szerint ismerjük. 4. Egyéni megoldás

MAGYAR NÉPDALOK

Erdô nincsen zöld ág nélkül

Szövegértés, ismeretbôvítés

1. Akárhová kerülök, mindenütt bánatos leszek. 2. Hétrét hajlott: összegörnyedt

3. Ha valakinek nagy bánata van.

Kérdések, feladatok

1. Elbujdosnám, de nincs kivel…

2. Még kölcsön sem kérhet a szegénysége miatt.

Gondolkodó

1. C) állatok

2. Akárhová kerüljek

3. Bukovina: a Szeret és a Prut északi folyásánál található (Ukrajna és Románia) 4. Mert magányos és szegény.

Amerre én járok

Kérdések, feladatok

1. Árvaság: magány és az alkalmazkodásra való képtelenség. 2. B) szeretetet D) szelíd szemrehányást

Gondolkodó

2. „Gyenge ágaikról levelek lehullnak…” – alliteráció „Árva vagyok, árva, az Isten is látja…” – ismétlés

„Verje meg, verje meg, veretlen ne hagyja…” – ismétlés és ellentét

Aki dudás akar lenni

Kérdések, feladatok

1. Férfi énekli, és a nehézségek legyôzésérôl szól. 2. Nô énekli. A férje ritkán jár haza.

3. furulya, doromb, köcsögduda, kanna, fakanál

Gondolkodó

1. cimbalom: pengô hangú, szomorú és vidám hangulatú zenét lehet rajta játszani kecskeduda: magas hangú, és vidám hangulatú zenét lehet rajta játszani nagybôgô: mély hangú, és szomorú hangulatú zenét lehet rajta játszani 2. B) értéktelenséget, jelentéktelenséget

Tizenhárom küllô van a kerékbe’…; Hej halászok, halászok…

Kérdések, feladatok

1. Erdô nincsen zöld ág nélkül: Szomorú vagyok Amerre én járok: Elárvultan élek

Aki dudás akar lenni: Próbatételek

Tizenhárom küllô van a kerékbe’…: A válogatós lány Hej halászok, halászok…: Mi van a hálóba?

2. delfin (emlôs, nem hal)

Gondolkodó

2. Nem szedik a meggyet… C) Hull a szilva a fáról… B) Kis kertemben uborka… C)

Felmásztam a fára egy almáért… B) Érik a szôlô… C)

3. Az elsô hímzést a geometrikus rend, a szabályszerû ismétlés jellemzi. A második hímzés szabadabb és könnyedebb.

Összefoglaló kérdések

1. szerelem, félelem

2. vidámság, szomorúság, magányosság

Irány a középiskola! 1.

1. bogrács: félgömb alakú, tûz fölé akasztható fôzôedény

szûr: bô, posztóból készült felsôruha, amelyet a férfiak vállukra vetve viseltek bocskor: bôrbôl készült, szíjjal fölerôsíthetô lábbeli

2. legény: fiú, fiatalember babám: szerelmem, kedvesem bú: bánat, szomorúság

3. A tanuló által választott csodás lény bemutatása 5 mondatban a kreatív feladat. 4. ponty, keszeg, harcsa, kárász, csuka

5. daráló, fúró

6. Gáncsot vetett: elbuktatott valakit. Lépre megy: belesétál a csapdába. Hûlt helyét lelte: nem találta sehol.

7. A tündérmesében csodálatos lények és varázslatok szerepelnek. A fabula mûmese.

A népdalküszöb olyan bevezetés, amelynek nincs közvetlen kapcsolata a dal mondan-dójával, csak hangulatával készíti elô.

A népdalokat 150–200 éve kezdték lejegyezni. 8. A) metafora B) hasonlat C) hangutánzó szavak D) hasonlat E) hangutánzó szavak F) hasonlat G) fokozás, túlzás

9. kellékek: aranyalma, dohánnyal megtömött szelence, arany hajfürt, gyûrû, köpönyeg, ostor, bocskor, síp

Annie M. G. Schmidt: Macskák társasága

(Ajánlott olvasmány) 1. Tibbe macskája: Bolyhos

Kiscicái születnek: Loncsos

Szereti a történelmet: Iskolamacska

Jól ismeri a különbözô illatokat: Desodormacska Sokat tud az újságírásról: Szerkesztôségi Macska

Veszélyes küldetést vállal, amikor kihallgat egy beszélgetést: Monopol Idôs macska: Mici néni

Zsömlék és kiflik között él: Léni, Pékmacska Annyi húst ehet, amennyit akar: a hentes macskája A kiscicák apja: Kutasmacska

A tanító úr macskája: Kancsal Simon

Ha lelki problémái lennének, fordulhatna a gazdájához: Annaliese A lelkésznél lakik: Ökumenika

Egy fontos hivatalban él: Önkormányzati Macska A vörös macska: Minna nôvére

2. Emberi tulajdonságok: szappannal mosakszik, beszél, kiskosztümben jár

Macskás tulajdonságok: ismeri a Nagy miaaúú dalt, dorombol, fúj, dörgölôdzik, fél a kutyától, papírdobozban lakik, a fehéregér és az aranyhal felkelti az érdeklôdését 3. Kakukktojás: Emma sétány

Az Emma sétányon lakott Minna cicaként. A többi szó az átváltozás utáni életéhez tartozik.

4. mentolos cukorka – Tibbe fényképezôgép – Bibi lakókocsi – Loncsos teáskanna – Van Damné

5. Miért döntött úgy, hogy tanár lesz?

Hogyan emlékezik vissza a pályakezdés éveire? Kik voltak a legkedvesebb tanítványai?

Mi a legmulatságosabb iskolai története? Milyen tervei vannak?

6. Téma: A macska egészsége Cím: Macskahírek

Híres macskák Macskahíradó

Macskaszépségverseny Macskákról – macskáknak Kiscicáink születtek Miau-lap

Macskákról szóló történetek

7. A) Bibinek a fényképezést még gyakorolnia kell, mert a képek ferdék.

B) Ellemeet úr nemet akar mondani a tanító felkérésére, mert rettenetesen elfoglalt. C) Ellemeet a kutyáját Marsról, a római istenrôl nevezte el.

D) Minna akkor változott lánnyá, amikor valamit evett az intézet kukájából. E) Minna a bôröndjében a következô tárgyakat tartja: hálóinget, fogkefét, mosdókesztyût és szappant.

8. Tibbe: félénk

Van Damné: kíváncsi

Iskolamacska: kíváncsi, tudálékos, hiszékeny Loncsos: segítôkész, bátor

9. A) A fôszerkesztô mondja Tibbének B) Van Damné mondja Tibbének C) Ellemeet úr mondja a feleségének D) Ellemeet mondja Bibinek

E) A nôvére mondja Minnának 10. koffer: bôrönd

desodor: izzadás elleni szer sajtó: hírlapok összessége

jubileum: nevezetes vagy örvendetes esemény kerek évfordulója stand: utcai vagy piaci elárusítóhely

11. A) Tibbe a benzinkút mögötti parkolóban hozta világra a kiscicákat. B) Ellemeet úr az Állatbarátok Egyesületének elnöke.

C) Tibbe a Killendoorni Harsona címû lapnál újságíró.

D) Van Damné asszony felmondta Tibbe lakásbérletét.

12. falatozik: lassan eszik reszket: remeg hellózott: köszönt kisurran: kisettenkedik

nem dugta ide az orrát: nem jött ide grasszál: feltûnést keltve jár-kel valahol 13. Térkép

14. A) A nagyon visszahúzódó emberrel vigyázni kell, mert váratlan és nagy bajokat tud okozni.

B) Bosszankodás kifejezésére használják.

C) Nem jó a szunnyadó indulatokat felébreszteni.

D) Ha távol van az a személy, aki parancsol, meglazul a fegyelem. 15. A) macskazene

B) macskakaparás C) macskanyelv D) macskaszem

16. A) Színészek és bábok egyaránt szerepelnek benne.

B) A kifejezés macskás és emberi tulajdonságokra egyaránt utal.

C) Az egy színész által alakított szereplôk nincsenek egyszerre a színpadon. Nincs közös jelenetük.

D) A színészek mozgását és táncát tervezi meg.

E) Több szálon fut a cselekmény, ezért a kisebbek nem vagy nehezen értenék meg. Az elôadás 130 percig tart, ez túl hosszú idô a kicsiknek.

F) Kolibri Színház 17. A) Új fejezet írása

BOJTÁRBÓL TÜNDÉRKIRÁLY

Petôfi Sándor: János vitéz

Kérdések, feladatok

1. szivében, karcsu, hosszu, kislyány, szivének

2. A) A nyelvjárás jellegzetessége: az e hang helyett ö hang ejtése. B) Egyéni megoldás

János vitéz I.

Kérdések, feladatok

1. A nap tüzesen süt, és Jancsi szívében a szerelem tüze ég.

2. Iluska is szereti Jancsit: „Tudod, Jancsi szívem, örömest kimennék.”

3. Iluskát mostohaanyja neveli. A lánynak sietnie kell a mosással, ugyanis mostohája rosszul bánik vele.

4. Rajz

5. Petôfi Sándor Zsuzsikához címû verse és a János vitéz I. fejezete egyaránt a szerelemrôl szól.

Gondolkodó

János vitéz II.

Kérdések, feladatok

1. Beesteledett: „Az idô aközben haladott sietve…” (megszemélyesítés). Déltôl esti kb. 7 óra telt el.

2. A mostoha szigorú, gonosz, és csúnyán beszél. Petôfi szerint „rossz vén mostoha”.

Iluskához így beszél a mostoha: „Becstelen teremtés! gyalázatos pára!”

3. Jancsi megfenyegeti a mostohát, így védi meg Iluskáját. Jancsit bátornak ismerjük meg.

4. B) mert baj történt az ô hibájából 5. Fogalmazás: egyéni megoldás

Gondolkodó

1. C) a történet elbeszélôje 2. Párbeszéd: egyéni megoldások

János vitéz III.

Kérdések, feladatok

1. Jancsira okkal haragszik meg a gazdája: a nyájból több bárány elkóborolt. 2. Jancsit elkergeti a gazda.

3. Jancsival nagyon szigorúan viselkedik a gazda. Adhatna neki még egy esélyt: például keresse meg az elveszett állatokat.

4. Jancsi tudja, hogy a gazdájának igaza van. 5. Szólás: állandósult szókapcsolat, beszédfordulat

Pl. „Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!”

6. A költô az utolsó versszakban Jancsi tanácstalanságát fejezi ki.

Gondolkodó

1. B) Mert jogosan haragszik, és mert hálával tartozik neki. 2. Egyéni megoldás

János vitéz IV.

Kérdések, feladatok

1. A hasonlítás alapja az összetartozás.

2. Olyan lett mindkettejük szíve, mint a puszta, hideg tél. 3. Jancsi elbujdosik a faluból, így Iluska támasz nélkül marad. 4. Olyan nehéznek érezte a szívét, mint a subáját.

Gondolkodó

„Ballagott, ballagott a halk éjszakában” „Most hát … most hát…”

„Száraz kóró…” Mindkettejükhöz kapcsolódik:

„…szive lett puszta, hideg tél” „Ha látsz… ha látsz…” „…mint ágtól a levél”

Részösszefoglalás

1. Csoportos munka

2. Jancsi: nagyon szereti Iluskát, elôfordult, hogy nem figyelt a nyájra, becsületes, bátor Iluska: jóságos, Jancsi az egyetlen támasza, szorgalmas, árva

gazduram: hirtelen haragú, indulatos, nehéz természetû mostoha: gonosz, csúnyán beszél, kegyetlen

3. II. fejezet: „Az idô aközben haladott sietve…” III. fejezet: „A nap akkor már a földet érintette…” IV. fejezet: „Mikorra a patak vize tükörré lett, Melybe ezer csillag ragyogása nézet…”

János vitéz V.

Kérdések, feladatok

1. A költô a hajnalt írja le.

A pusztaságon sem bokor, sem fa, sem virág nem látható.

A fû harmatos. Egy gém élelem után kutatott a vízben. A tó közepérôl halászmadarak szálltak fel s le.

Az Alföld címû versben a költô részletesen írja le a pusztaságot: az állatokat, a növényeket és a csárdát. Ebben a mûben is szó van a nádasról.

2. Amerre csak ellátunk, mindenütt pusztaság van. Magyarországnak ez a földrajzi egysége az Alföld.

3. Az 1., 2., 3. és a 11. versszakban van leírás. 4. A vihar teszi próbára a fôhôst.

5. A szivárvány jelzi, hogy elmúlt a veszély. 6. Megszemélyesítés:

„Erdô közepében sötét ösvényére Leküldte világát a hold sárga fénye.”

Gondolkodó

1. A) fû

2. A) A képen van bokor, fa és virág, amelyeket Jancsi nem láthatott. B) Gémet és halászmadarakat láthatott Jancsi.

János vitéz VI.

Kérdések, feladatok

1. Éjfél körül ért Jancsi az erdei házhoz. A ház lakói zsiványok, akik erôszakkal vették el a gazdag emberektôl a pénzüket. Az emberöléstôl sem riadtak vissza.

2. A zsiványok elôvették a fegyverüket, amikor Jancsi belépett a házba. A kapitány megfenyegette a hívatlan vendéget.

3. Jancsit megkísérti az a gondolat, hogy a zsiványok kincseibôl elvisz egy tarisznyára valót. A pénzbôl házat építene Iluskának a falu közepén. A lelkiismerete azonban meg-akadályozta ezt a tettét.

4. A zsiványkaland eseményei:

Jancsi éjfél körül ért az erdei házhoz, ahol zsiványok tanyáznak. Amikor belépett az ajtón, a zsiványok elôvették a fegyverüket. A kapitány megfenyegette a hívatlan vendéget. Jancsi azonban nem ijedt meg. A kapitánynak tetszik Jancsi bátorsága, ezért hívja ôt, hogy álljon közéjük. Jancsi látszólag beleegyezik a cimboraságba. Borivással

ünneplik meg a zsiványok Jancsi döntését. A zsiványok a sok bortól elalszanak. Jancsi felgyújtja a házat. Bár a kincsekbôl vihetne el, a lelkiismerete ezt nem engedi.

5. A barátság alapja a rokonszenv és a közös érdeklôdés. A cimboraság alapja a közös érdek.

6. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Kéz kezet mos.

Zsiványbecsület, betyárbecsület: a cinkosok, akik közösen követték el bûnös tettüket, nem árulják el egymást.

Jancsi lelkiismerete miatt nem tart igényt a zsiványbecsületre.

Lelkiismeret: egy személy a saját tetteit a mindenkire vonatkozó szabályok alapján ítéli meg.

7. A Fürdik a holdvilág az ég tengerében címû versében Petôfi megértéssel beszél a haramiáról. A zsivány megbánta bûnös tetteit. Szeretne hazatérni a falujába. Édesanyja meghalt. Rá pedig a büntetés vár. Ezért nem hagyja el társait, a rablókat.

Gondolkodó

1. A) ház egy csárda – a ház egy zsiványtanya

B) szerencsétlenségnek embere vagy – cimboránk vagy C) cimborátok vagyok – ellenségetek leszek

D) Iluska gazdag lesz – Iluska szegény marad (ám sem Iluska, sem Jancsi nem válnak becstelenné)

2. A) Jancsi éjjel az erdôben a lelkiismerete miatt felgyújtja a zsiványok házát.

B) A gazda este a kapu elôtt a nyáj elkóborlása miatt elzavarta Jancsit. (A mit? kérdés helyett kit? – Jancsit)

János vitéz VII.

Kérdések, feladatok

1. Rálépsz a fejedre: szomorú vagy.

Jancsi kilátástalannak látja az életét. Nincs célja, amit megvalósíthatna. Így jellemzi önmagát: „Én a kerek világ bujdosója vagyok…”

2. Jancsi ôszintesége és lelkesedése tetszett meg a huszárok vezérének. 3. „Mert ha én nem ölök, engem öl meg a bú…”

4. Huszároknak nevezik a magyar könnyûlovas katonákat.

Már Mátyás király idejében is ez volt a neve a fekete sereg könnyûlovasságának. A 18. században több európai hadseregben szerveztek magyar mintára, magyar tisztekkel saját huszárezredeket. A huszárok a gépesített fegyverek megjelenésével háttérbe szorultak. Utoljára az I. világháború idején vetették be ôket.

Gondolkodó

1. A zsiványkalandra és a huszárokhoz való csatlakozásra egyaránt jellemzô: A) Különös fény kelti fel Jancsi figyelmét.

B) A találkozás következményekkel jár. E) Maga a vezér elegyedik szóba Jancsival. F) Szüksége van a bátorságára.

G) Azt mondja, szívesen közéjük állna. H) Nem feledkezik meg Iluskáról. 2. A) Jancsi élethelyzetei

Juhászbojtárként Huszárként

Ruha: vászonból készült ing és gatya, mente, nadrág, csizma, csákó mellény, suba, csizma, kalap

Helyszín: a falu több országon mennek keresztül,

amíg eljutnak Franciaországba.

Kapcsolatok: Iluska, Iluska mostohája, huszárvezér, katonapajtások, a gazda sok ember, akikkel megismerkedik

a hosszú úton

B) Új szempontok

Tárgyak: bot kard

Részösszefoglalás

1. A zsiványkapitány és a huszárvezér rögtön felfigyelnek Jancsi bátorságára.

Azért vennék be mindketten a csapatukba, mert alkalmasnak tartják Jancsit a különbözô akadályok legyôzésére.

2. Jancsi azért nem állt be a zsiványok közé, mert tudta, hogy bûnöket követnek el. Jancsi azért állt be a huszárok közé, mert bátorságával egy jó ügyet akart szolgálni (a francia nép megmentését a törököktôl).

János vitéz VIII–X.

Kérdések, feladatok

1. Földrajzi képtelenségek:

pl. Taljánországban örökös tél van. Lengyelországból Indiába lehet jutni. Franciaország Indiával határos.

2. Jancsi még itt is arra gondol, hogyan változtathatna Iluska életén.

3. Ha a mostoha csillagát lehajítaná Jancsi, a gonosz öregasszony meghalna. 4. Ha ezt megtette volna Jancsi, akkor megölte volna a mostohát.

5. Kacsoh Pongrác írt zenés feldolgozást a János vitézbôl. Eltérések a zenés mû és az elbeszélô költemény között: pl. Jancsi kísérôje a zenés mûben Bagó.

Jancsi és Iluska hazatérnek Tündérországból a falujukba.

Gondolkodó

1. Igaz: A), B) Hamis: C), D) 2. Egyéni megoldás

János vitéz XI–XII.

Kérdések, feladatok

1. Jancsi huszárként kötelességének tartja a francia királylány megmentését. 2. A magyar huszárok sajnálták a francia királyt:

„Amint ôt meglátták a magyar huszárok, Sorsán szánakozó könnyet hullatának.” 3. Megszemélyesítés:

„Vagy talán a földnek dobbant meg a szíve, E vészt jövendölô zajra megijedve.” 4. Metaforák:

„Izzadott a török véres verítéket, Tôle a zöld mezô vörös tengerré lett.” „Hej csinálom – adta! meleg egy nap volt ez, Heggyé emelkedett már a török holttest.”

Költôi túlzás: Nem valós mértéket vagy mennyiséget használ a költô valakinek vagy valaminek a leírására.

5. Jancsi szavai a zsiványkalandra emlékeztetnek. Jancsi nem bosszúálló.

Gondolkodó

1. A városról szóló kép segíti a veszteségek összegyûjtését. Franciaországot a következô veszteségek érték:

– kirabolták a templomokat, – a borospincékbôl megitták a bort, – felgyújtották a városokat,

– meggyilkolták az embereket,

– a királyt kiûzték a várából, és elrabolták a lányát.

2. eredeti jelentés új jelentés

rózsa: virág kedves

veríték: izzadtság vér

hordó: fából készült tárolóeszköz, has amelyben bort tartottak

3. A kövér basának hatalmas hasa volt: „Törökök vezére hétlófarkú basa, Ötakós hordónak elég volna hasa…”

A magyar huszárok könnyedén kaszabolják le az ellenséget. „Hullottak a fejek elôttök, mint a mák.”

Megállj, vagy belédvágom a kardom:

„Állj meg, vagy testeden mindjárt nyitok kaput Melyen által hitvány lelked pokolba fut.”

János vitéz XIII.

Kérdések, feladatok

1. A csatatér a török holttestek miatt nyújt szomorú látványt.

A francia király udvarában örömünnepet ülnek, mert a huszárok kiûzték a törököket az országból.

Jancsi megmentette a francia királylányt. 2. Párhuzam:

„Amily kegyetlenûl bántak a törökkel, Csak úgy bántak ôk most a jó ételekkel…” A hatalmas lakomára utal a „megéhezének” szó.

3. A rikácsolás kellemetlen hang. A huszárok fülében azért válik mégis kellemessé, mert nagyon megéheztek a csatában.

4. Jancsi Iluska iránti hûsége miatt nem fogadja el a francia király ajánlatát. 5. A huszárok most értették meg, hogy Jancsi rendkívüli hôs.

Gondolkodó

1. Megváltozna Jancsi – neve

– társadalmi helyzete (uralkodó lenne)

– családi állapota (feleségül venné a francia királylányt)

– lakhelye (Franciaországban maradna, nem térhetne vissza a falujába) 2. Étlap

leves: kagylóleves sajtleves

fôételek: burgundi marhahús vörösborban burgonyakörettel sonkás borjúrolád

vörösborban fôtt kakas provanszi zöldséges tésztával édességek: normandiai almatorta

csokoládés palacsintafelfújt elzászi kuglóf

3. Elônyök:

– sok pénzem lenne, – bárhová elutazhatnék,

– lehetôségem lenne szórakozni,

– olyan híres emberekkel is megismerkedhetnék, akikkel most nincs lehetôségem megismerkedni.

Hátrányok:

– lehet, hogy elveszíteném a barátaimat, – az udvari protokoll rendkívül fárasztó, – testôr nélkül ki sem léphetnék a kastélyból,

– elôfordulhat, hogy a környezetem nem lesz velem ôszinte, – nem rendelkezhetek a szabadidômmel.

János vitéz XIV–XV.

Kérdések, feladatok

1. János vitéz Iluska iránti hûsége miatt nem fogadja el a francia trónt és a királylány kezét.

2. János vitézt egy asszony találta meg a kukoricaföldön. Ô nevezte el Kukorica Jancsinak. Hazavitte, ám a férje nem örült a csecsemônek.

A feleség azzal próbálta a férj haragját enyhíteni, hogy Jancsi majd sokat segít a gaz-dájának.

Jancsi nevelôanyja meghalt, mielôtt össze tudta volna házasítani Iluskát és Jancsit. 3. Iluska és Jancsi gyermekkora több hasonlóságot mutat:

– pl. nehéz körülmények között éltek – árvák voltak

– el kellett tûrniük a mostoha bántalmazásait. Jancsit a gazda bántalmazta, Iluskát pedig a mostoha.

4. Jancsi nevelôanyja segítôkész és szereti a kisfiút.

Iluska mostohája gonosz, kegyetlen: nem szereti a kislányt. 5. Érvek a francia király ajánlatának elfogadása mellett:

– Jancsi király lehetne, és igazságosan uralkodhatna – feleségül vehetné a szép és kedves királylányt – nem lennének gondjai, és boldog lenne

Ellenérvek:

– hûtlen lenne Iluskához

– mivel Iluskát szereti, a királylányt a pénzéért venné el – nem térhetne haza Magyarországra

– Jancsi a lelkiismerete ellen cselekedne

Gondolkodó

1. C) siheder

Részösszefoglalás

1. Kukorica Jancsi huszárként haditetteket vitt véghez. Csapatával kiûzte a törököket Franciaországból. Megmentette a királylány életét. A francia király trónusát és lánya kezét ajánlotta fel Kukorica Jancsinak. Jancsi azonban Iluska iránti hûségét nem felejtette el. A király elfogadta a döntését, és egy zsák arannyal jutalmazta meg a bátor ifjút. János vitéz gályán indult haza.

2. A legnagyobb fordulat Jancsi életében, amikor a király felajánlja neki királyságát és a lánya kezét.

3. János vitéz bátorságát, hôsiességét és fizikai erejét is megismerjük. Mindezekért a tulajdonságokért nevezi ki vitézzé a francia király.

4. Jancsi Iluska iránti szerelme és hûsége miatt nem ér véget így a mese.

5. A költô szabadságszeretetét fejezi ki, hogy a magyar huszárok kiûzik a törököket Franciaországból. Jancsi is a szabadságvágya és a saját döntése alapján tér haza Magyarországra.

János vitéz XVI.

Kérdések, feladatok

1. Jancsi ôszinteségével kivívja a francia király tiszteletét: „Nem erôltetlek hát, fiam, házasságra…”

2. Ezért a pénzért becsülettel megszolgált János vitéz. Az úton azon gondolkodik, hogy feleségül veszi Iluskát. Gazduramat is meg akarja ajándékozni a kincsekbôl. 3. A gólyákkal való találkozás fokozza János vitéz honvágyát.

4. „Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.” A népi megfigyelés szerint, ha a naplemente piros, akkor másnap szél fúj.

5. János vitéz hazaszeretetét kifejezi az az arckifejezés, ahogyan a gólyák után néz: „Szelíd epekedéssel tekintett utánok…”

6. Hazámban

Gondolkodó

D) negyedév

Jancsi nyáron indult el a vándorútra, és most ôsz van.

János vitéz XVII–XVIII.

Kérdések, feladatok

1. Egyszer hopp, máskor kopp. Pünkösdi királyság.

Jön még kutyára dér.

2. János vitéz a vihar miatt került veszélybe.

Megszemélyesítés: „Zokogott a tenger hánykódó hulláma…” „Hej biz a haláltól ô sem volt már messze,

De mentô kezét az ég kiterjesztette, S csodálatos módon szabadította meg, Hogy koporsója a habok ne legyenek.”

Hangutánzás: „Zokogott a tenger hánykódó hulláma…” „Egyszerre megdördül az égiháború…”

Alliteráció: „Zokogott a tenger hánykódó hulláma…”

3. A felhôbe kapaszkodás és a griff hátán való lovaglás mesés fordulatok.

4. A Fehérlófia címû mesében találkoztunk a griffmadárral. A griff termete hatalmas és csôre erôs. Óriási szárnycsapásokkal repül. Lába éles karmokban végzôdik.

5. János vitéz a szomszédlánytól tudja meg Iluska halálhírét. 6. A mostoha elszegényedett. Gonoszsága okozhatta a vesztét. 7. Negyedév telhetett el az elsô rész óta (nyár-ôsz).

8. IV. fejezet:

„Ha látsz tört virágot útközépre vetve, Hervadó szeretôd jusson majd eszedbe.”

9. Hasonlóságok a Be szomorú az élet énnekem… címû vers és a János vitéz XVIII. fejezete között:

– a költô és János vitéz egyaránt felkeresik szerelmük sírját, – a költô és János vitéz egyaránt szomorúnak és magányosak, – az ôsz szó mindkét szövegben szerepel

„Csak úgy lézengek, mint az ôsz virága…” (Be szomorú az élet énnekem) „Leáldozott a nap piros verôfénye,

Halovány hold lépett a napnak helyébe, Szomorúan nézett ki az ôszi homályból,

János eltántorgott kedvese hantjától.” (János vitéz)

Gondolkodó

1. A) kék szakasz: Jancsi gyalog ment sárga szakasz: Jancsi lovon ment

piros szakasz: Jancsi gólyán utazott a tengeren kék szakasz: Jancsi a griffmadáron repült

B) A pálya azért nem egyenes vonalú, mert Jancsi a falujából indult, és oda is tért vissza. 2. A távozó és a visszatérô Jancsira egyaránt igazak:

A) Szegény, nincstelen. B) Nevelôanyját is elvesztette. G) Gyalogosan vág át a falu határán. H) Keserûen távozik Iluskáék házától. 3. A kék vonal jelképezi Iluskát.

A piros vonal jelképezi Jancsit.

Az elágazás arra utal, hogy Jancsi elhagyja a falut. A két vonal összetalálkozása arra utal, hogy Jancsi a kalandok sora után visszatér a faluba. A kék vonal azért rövidebb, mert Iluska meghalt. A piros vonal azért hosszabb, mert Jancsi – Iluska halálát megtudva – ismét elbújdosik.

János vitéz XIX.

Kérdések, feladatok

1. Jancsi nyáron hagyta el a szülôföldjét. Most tavasz köszönt rá.

2. János vitéz szomorúan vándorolt, amikor egy sötét erdôben találkozott a fazekassal. A fazekas a lovait ütlegelte, mert a szekere beragadt a sárba.

A fazekas azt tanácsolta János vitéznek, hogy ne menjen az óriások földjére. János vitéz a szekeret kiszabadította a sár fogságából.

3. János vitéz e találkozás alkalmával az erejét bizonyítja.

4. A segítség fejében megtudja a fazekastól, hogy az út az óriások földjére vezet. 5. B) Többet ésszel, mint erôvel

János vitéznél sokkal erôsebb az óriás, ezért csak ésszel lehetett ôt legyôzni. 6. Az óriás testét hídnak használva jutott el János vitéz az óriások földjére. 7. „Napfogyatkozás jött szeme világára”: nem látott semmit, csak a sötétséget. Napfogyatkozás: a Hold egy idôre részben eltakarja a Napot.

Gondolkodó

A) El kell hagynia a faluját. – Találkozik a huszárokkal.

B) Nincs semmi, ami miatt féltené az életét. – Beáll a huszárok közé.

C) A francia királylányt elrabolták. – Megmenti a királylányt, és a király megjutalmazza. D) A fazekas a sárba ragadt. – A fazekastól megtudja, hová vezet az út.

E) Az óriáscsôsz el akarja taposni. – Az óriáscsôsz testét hídnak használva eljut az óriások földjére.

Részösszefoglalás

1. János vitéz egy felhôbe kapaszkodva menekült meg, amikor a vihar összetörte a hajót. A tengerparti sziklán egy griffmadár fészkelt. Itt ért partot János vitéz, és a griffmadár hátán utazott tovább a falujáig. Itt megtudta, hogy Iluska már nem él. A sírról egy rózsaszálat szakított le, és magával vitte további vándorútjára. A sötét erdôben egy fazekasnak segített: kiemelte a sárból a szekerét. A fazekas megmondta neki, hogy az út az óriások földjére vezet. János vitéz legyôzte az óriásföld csôszét. Testét hídként használva jutott el az óriások földjére.

2. János vitéz falujába visszaérve tudta meg Iluska halálhírét. 3. Útravalóként Iluska sírjáról egy rózsát visz magával.

4. valószerû jelenetek mesés jelenetek

hajótörés János vitéz egy felhôbe kapaszkodik Iluska halálhíre utazás a griffmadár hátán

rózsa Iluska sírjáról az óriásföld csôszét legyôzi segítség a fazekasnak az óriások földje

János vitéz XX.

Kérdések, feladatok

1. A valószerû történetben nem szerepelnek mesebeli lények. 2. Óriásföld méretei:

„Volt ennek a tájnak sok akkora fája, Hogy a tetejöket János nem is látta. Aztán olyan széles volt a fák levele, Hogy szûrnek is untig elég volna fele. A szúnyogok itten akkorára nôttek,

Hogy ökrök gyanánt is máshol elkelnének. Hát még meg a varjúk!… hú, azok voltak ám! Látott egyet ûlni egyik fa sudarán,

Lehetett valami két mérföldre tôle, Mégis akkora volt, hogy felhônek vélte.” 3. A mese törvényei a túlzáson alapulnak.

4. János vitéz bátor, vakmerô és kíváncsi. Szavai és tettei ezt bizonyítják.

5. Az óriások királya ebédre hívta meg János vitézt, aki elfogadja a meghívást. János vitéz kis darabot kér a kôsziklából, amellyel eltalálja a király homlokát. A király halála után az óriások János vitéz szolgálatába állnak.

6. A népmesében a leves valójában nem kôbôl készül.

7. A jellemzés a megfogalmazás és a szándék ellentétén alapul.

8. János vitéz kényszerhelyzetbe került. Mivel kôebéddel kínálta az óriások királya, kénytelen volt megölni ôt, hogy ô maga életben maradhasson. A zsiványok és a törökök valós szereplôk, míg az óriások mesebeli lények. Az óriásokkal szemben János vitéznek a találékonyságára volt szüksége.

Gondolkodó

1. „S nem törôdve azon, hogy majd megugratják…” 2. Swift: Gulliver

Dávid és Góliát

Dávid sorsa hasonlít inkább János vitéz sorsához.

Dávid is a leleményességével gyôzte le a nála jóval erôsebb Góliátot.

János vitéz XXI.

Kérdések, feladatok

1. János vitéz egy felhôbe kapaszkodva menekül meg a hajótörés után. Utazás a griffmadár hátán

2. A sötétség országa azért félelmetes, mert nem lehet tájékozódni. „Nem sütött az égen itt sem nap, sem csillag; János vitéz csak úgy tapogatva ballag, Néha feje fölött elreppent valami, Szárnysuhogás formát lehetett hallani. Nem szárnysuhogás volt az tulajdonképen, Boszorkányok szálltak arra seprônyélen.”

3. A mostohával találkozott János vitéz a menekülô boszorkányok között.

Gondolkodó

1. B) Erôteljesen emlékeztette ôket, hogy legyenek továbbra is engedelmes alattvalói. 2. Bár az eredményekbôl van több, a veszteség a legsúlyosabb.

Eredmények: a zsiványok legyôzése, a francia királylány megszabadítása a török fogságából és a leszámolás a boszorkányokkal.

Veszteség: Iluska halála.

János vitéz XXII.

Kérdések, feladatok

1. János vitéznek itt nem kellett harcolnia.

2. A boszorkányjelenet a tündérmesékhez sorolható.

3. Babona: tévhit, amely bizonyos eseteket természetfölötti hatással magyaráz.

A babona azért terjed a tanulatlan emberek körében, mert nem tud reális magyarázatot adni valamilyen esetre.

4. „És körülötte már karéjt képeztenek”: körbevették.

„Lábra szedte magát s utra kerekedett”: felkelt, és útnak indult. Az út szó helyesírása tér el a mai helyesírástól (ut).

5. János vitéz fázott. Mivel aludt, ô nem érzékelte a kíséretetek megjelenését. 6. A rózsaszál vigasztalja János vitézt.

Gondolkodó

1. vakmerô

2. A) János vitéz országhatárokon kelt át. Tiltott területekre is belépett: a zsiványok tanyájára, az óriások földjére, a sötétség országába és éjszaka a temetôbe.

B) egyéni válasz C) egyéni válasz

Részösszefoglalás

1. Három kaland: az óriások földje, a boszorkánytanya és a kísértetkaland 2. Az óriások János vitéz bátorságát látva a szolgálatába szegôdtek.

3. X./7.

„Ezer a szerencséd, te gonosz mostoha, Hogy nem tudom, melyik kinek a csillaga; Nem kínzanád tovább az én galambomat – Mert lehajítanám mostan csillagodat.” János vitéz a gonosz mostoha lelkével

4. A boszorkányjelenetben akkor lesz világos, amikor már egyetlen boszorkány sincs életben. A kísértetjelenetben a kíséretetek hajnalban távoznak.

János vitéz XXIII.

Kérdések, feladatok

1. „Hogy a kelô hajnal rásütött arcára.” – megszemélyesítés „Haldoklófélben volt a hajnali csillag, Halvány sugára már csak alig csillog, Mint gyorsan kiröppent fohász, eltünt végre, Mikor a fényes nap föllépett az égre.” – hasonlat „Föllépett aranyos szekeren ragyogva,

Nyájasan nézett a sík tengerhabokra,

Mik, úgy tetszett, mintha még szenderegnének,

Elfoglalva térét a végtelenségnek.” – megszemélyesítés „Nem mozdult a tenger, de fickándoztanak

Sima hátán néha apró tarka halak, S ha napsugár érte pikkelyes testöket,

Tündöklô gyémántnak fényeként reszketett. – metafora 2. János vitéz megtudta az öreg halásztól, hogy ez az Óperenciás-tenger.

A mesében találkozhatunk ezzel a helynévvel. Nincs valóságalapja.

3. János a síppal hívja az óriást.

„Se vége, se hossza ennek a tengernek.”

János vitéz azért akar átkelni az Óperenciás-tengeren, mert kíváncsi. 4. Az öreg halász jóságos, öreg bácsi.

Gondolkodó

1. A) mesebeli alakok valóságos figurák

griffmadár öreg halász

boszorkány fazekas

óriás zsiványok

kísértet huszárok

törökök

a francia király és a lánya

gazduram

B) Nem hiszek a szememnek! Ilyen még a mesében sincs!

Létezik óriáslény? Ki lehet ez az ifjú, akit az óriás a vállán visz? 2. A) repülôgép, vonat, kamion, tengeralattjáró, ûrhajó

B) Mindig figyeljünk a sebességre! Tartsuk be a balesetvédelmi elôírásokat!

Ha valamilyen szokatlan jelenséget tapasztalunk, állítsuk le a rendszert!

János vitéz XXIV–XXV.

Kérdések, feladatok

1. Jánost a szerencse segítette: hajótörés

Erôvel gyôzött: huszárélet, hajótörés, óriáskaland, boszorkánykaland, a fenevadak legyôzése

Ésszel gyôzött: zsiványkaland, óriáskaland

2. A bátor ember mellé szegôdik a szerencse, így jobbra változhat a sorsa. 3. Mesék: pl. Fehérlófia

4. „Uram, ne hagyj el!”

5. János vitéz nemcsak az erejével gyôz, hanem az eszét is használja. „Bátorság dolgában helyén állott János, Találós ész sem volt nála hiányos, Látta, hogy kardjával nem boldogúl itten, Más módot keresett hát, hogy bemehessen.”

Gondolkodó

1. Mikor? Elôny Hátrány

gyalogolt Amikor elindult Találkozott a huszárokkal. A viharban is

a falujából gyalogolt

a falujából gyalogolt

lovagolt Huszárként lovagolt. Eljutott Franciaországba. –

hajózott Amikor Franciaországból – Hajótörést

hazaindult a falujába. szenvedett.

repült A hajótörés után. A falujáig viszi a griffmadár. – óriással vitette Amikor találkozik Máshogy nem tudott volna – magát az öreg halásszal. átkelni az

Óperenciás-tengeren. 2. A) B) egyéni válasz

János vitéz XXVI.

Kérdések, feladatok

Gondolkodó

1. C) hallás

2. A) _{éjszaka, tél, öregkor, halál}

12

reggel, gyermekkor, tavasz 3

dél, felnôttkor, nyár 6

este, ôsz 9

B) Tündérországban nincs: öregség, este, idô, alkonyat, reggel, dél, ôsz

János vitéz XXVII.

Kérdések, feladatok

1. „Örökös hajnalnak látszik pirossága.”

Rózsaszínben látja a világot: csak a szép és a jó dolgokat veszi észre. Kerüli a problémákat.

Tündéri: aranyos

Tündérország: – örökösen tavasz van,

– nappali fény van, nincs sötétség

Tündérország lakói: tündérfiak, tündérlányok és tündérgyerekek – a táplálék és a víz helyet táplálékuk a szerelem édes csókjai, – a tündérek örömkönnyeibôl gyémánt lesz,

– a tündérlányok hajából arany lesz, – a tündérgyerekek szivárványt fonnak, – a tündérek virágnyoszolyán pihennek.

2. A tündérek János vitézt kedvesen fogadták, és megmutatták neki a szigetet. 3. A boldog tündérek láttán János vitéznek még jobban hiányzik Iluska.

4. Például Tündérszép Ilona holló képében repül a Tündérszép Ilona és Árgyélus címû mesében.

Csodálatos: Nem mindig jelent képtelenséget. Jelenthet gyönyörût és különlegeset is.

Gondolkodó

1. Különbségek a földi királyok és a tündérkirály feladatai között:

– A földi királyok felelôsséggel tartoznak az országukért és az ország minden lakójáért.

– A tündérkirályoknak nincsenek kellemetlen feladataik: pl. nem kell igazságot tenni pereskedô emberek között.

– A tündérkirályok gondtalanul élnek.

2. A) például átváltozás: a gyermek felnôtté válik,

a rügybôl virág, majd gyümölcs lesz, a búzából liszt, majd kenyér lesz.

B) egyéni megoldás

Részösszefoglalás

1. Például Tündérországnak 3 kapuja van.

2. Kis szomszédleány: kedves János vitézhez, és elvezeti ôt Iluska sírjához.

fazekas: szekere beragadt a sárba, ezért nagyon elkeseredik. Megmondja János vitéznek, hogy az út az óriások földjére vezet.

öreg halász: nyájasan beszélt János vitézzel. Tôle tudta meg János vitéz, hogy az Óperenciás-tengeren nem lehet átkelni.

3. Például Az óriáscsôsz és az óriáskirály legyôzése Boszorkánykaland

Kísértetkaland

Az óriás átvitte János vitézt az Óperenciás-tengeren János vitéz Tündérország kapujánál legyôzi a sárkányt Tündérország

Iluska feltámadása

4. Az élet vize csodákra képes.

pl. Aki iszik belôle, az örök életû lesz. 5. Elfogadható válaszok: D) E) F)

Egyéni indoklás

D) Mert János erôsebb, Iluska szebb volt bármelyik tündérnél.

E) Mert János oly sokat harcolt, Iluska pedig oly sokat szenvedett a boldogságért, hogy a Tündérek szerint megérdemelték a királyságot.

F) Mert így teljesedik be a mese, mely arról szól, hogy egy fiú és egy lány boldog akar lenni.

6. Csoportos munka

Összefoglalás

1. A János vitéz címû elbeszélô költeményben meseszereplôk és csodás elemek vannak. 2. A mese: elbeszélô mûfaj, amelyben csodás lények szerepelnek. A mesében a valóságban

elképzelhetetlen események is megtörténhetnek.

A felsoroltak jellemzôek a János vitéz címû mûre. Verses formája miatt nevezzük verses

mesének.

3. Tündérmese, mert csodás lények szerepelnek benne.

4. Szabadság: János vitéz számára fontos a saját, szabad döntése, ezért nem marad Franciaországban.

„Tartóztatnálak, de tudom, nem maradnál…”

Szerelem: János vitéz hû marad Iluskához, pedig feleségül vehetné a francia király lányát.

Haza: János vitéz nem fogadja el a francia király ajánlatát, hanem haza akar térni a falu-jába.

„Köszönöm szépen a kelmed jó’ karatját, Amely reám nézve nem érdemlett jóság; Egyszersmind azt is ki kell nyilatkoztatnom, Hogy én e jóságot el nem fogadhatom.”

5. A János vitéz a mûköltészethez tartozik, mert ismerjük a szerzôjét. 6. A mese legnagyobb fordulatai:

1. Jancsit elzavarja a gazdája – Jancsi beáll a huszárok közé. 2. Jancsi megmenti a törököktôl a francia királylányt. 3. Iluska halála után Jancsi ismét útnak indul.

Vázlat:

1. Jancsi és Iluska a pataknál 2. Gonosz mostoha

3. A juhok elkóborolnak 4. A gazda haragja 5. Jancsi elbújdosik 6. Zsiványkaland 7. Jancsi beáll huszárnak

8. A huszárok gyôzelme a törökök felett 9. A francia király ajánlata

10. János vitéz hajótörése

11. Jánost a griffmadár falujába viszi 12. Iluska halálhíre

13. János ismét útnak indul 14. Találkozás a fazekassal 15. Az óriások földjén 16. Boszorkánykaland 17. Kísértetkaland

18. Találkozás az öreg halásszal

19. Átkelés az Óperenciás-tengeren Tündérország kapuinál 20. Fenevadak

21. Tündérország 22. Iluska feltámadása

23. János vitéz Tündérország fejedelme

7. Jó szereplôk Rossz szereplôk

huszárok mostoha

francia király gazduram

francia királylány zsiványok

kis szomszédleány törökök

öreg halász óriások

tündérlányok medve