Csak az infláció számít

Ha a társadalmat kizárólag az infláció változékonysága érdekli, az infláció, az output, az árszínvonal, továbbá a veszteség alakulása előretekintő (1) várakozások mellett a 6. ábrán látható (a HT esetén  0, 5).⁵¹

51 A változók diagramjainál az ordinátatengely spektrumát rögzítettük a különböző esetek jobb összehasonlíthatósága érdekében.

6. ábra: Változók időbeli alakulása és a veszteség, 1

Infláció

-1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5

1 2 3 4

t

Árszínvonal

0 0,5 1 1,5

1 2 3 4

t

Output gap

-2,5 -2 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1

1 2 3 4

t

Veszteség

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6

1 2 3 Teljes

t

(Var(ε))

IT PT HT ITC

Ha a várakozások tisztán előretekintőek, az elméleti benchmark árstabilitást jelent. Ilyen várakozások mellett diszkrecionális megoldások közül a legjobb teljesítményt a PT nyújtja, a benchmarkkal megegyező várható összveszteséget elérve, ami fele akkora, mint az IT esetében.

Az előretekintő várakozások miatt az árszínvonal cél hasznosnak bizonyult, és az ITC-vel megegyezően az első időszakban jelentkező sokk csupán fele jelent meg az első időszaki inflációban (0, 5₁). A HT esetében az első időszaki infláció nagyobb volt (0, 667₁), mint a második időszak korrekciója (-0, 334₁, mivel  0, 5), aminek a következménye árszint- eltolódás, ugyanakkor vegyük észre, nagyban csökkentette a várható veszteséget az árszínvonal cél részbeni szerepeltetése.

7. ábra: Változók időbeli alakulása és a veszteség,  0

Infláció

-1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5

1 2 3 4

t

Árszínvonal

0 0,5 1 1,5

1 2 3 4

t

Output gap

-2,5 -2 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1

1 2 3 4

t

Veszteség

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2

1 2 3 Teljes

t

(Var(ε))

IT PT HT ITC

Ha a várakozási struktúra tisztán hátratekintő, merőben eltérő eredményekhez jutunk (7. ábra). A sorrend megfordult, a PT messze a legrosszabbul teljesít, kétszer akkora várható veszteséget produkálva, mint az IT. Az ITC ebben az esetben a sokk nagyságával megegyező mértékű áreltolódást jelent, ami az IT rezsimben történtekkel esik egybe. Mi ennek az oka? A PT-nek tartania kell az árszínvonal célt. A teljesen hátratekintő várakozások miatt azonban az árszínvonal cél semmilyen orientáló szerepet nem játszik, tehát a sokk teljes mértékben beépül az első időszaki inflációba. A második időszakban a hátratekintő árazás miatt megint ugyanekkora mértékű áremelkedés történne, a monetáris hatóság feladata végső soron ennek, és az előző időszaki áremelkedésnek a semlegesítése, ami az IT-hez képest nagyobb inflációs volatilitást jelent.⁵²

52 Egyúttal nagyobb output volatilitást is, de ennek most társadalom számára nincs jelentősége.

A valóságban megfigyelhető inflációs várakozások jellemzően nem a szélső pontokon mozognak.

Az átfogó elemzés érdekében tekintsünk a 8. ábrára, amely a rezsimek veszteségeit mutatja a várakozások, egészen pontosan az előretekintés mértékének függvényében. Jelölje S^( ) , ( )S^  ,

( )

S^  , illetve ( )S  sorrendben az IT, PT, HT, illetve az ITC rezsimekben keletkező társadalmi összveszteséget.⁵³

8. ábra: Veszteség

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 φ

(Var(ε))

Si(φ) Sp(φ) Sh(φ) Sc(φ)

53 A társadalmi veszteség az infláció és az output varianciájának lineáris kombinációját tükrözi.

Bizonyítás: A két változó

1

t ct

   és

1

t t

x d , A várható veszteség

2 2 2 2 2 2

1 1

1 1

( ) ( ) ( ) ( ) ( )

2 2

t t t t t

E L  ^E E x ^ ^E c  E d  ^

Mivel Var( )₁ E(₁²)E²( )₁ E(₁²), a veszteség

2 2 2 2

( ) 1

t 2 t t

E L  c d  

lesz, ahol az egyes tagok a fent említett varianciák, nevezetesen

 

( ) 1 ( ) ( )

t 2 t t

E L  Var Var x .

A 8. ábra megerősíti fenti eredményeinket. Láthatjuk, hogy a várakozásoktól függően melyik politika az adekvátabb. Az adott feltételek mellett az IT várható veszteségei a várakozásoktól függetlenek, és  0-nál eredményessége egybeesik az ITC-nél tapasztalhatóval. A PT annál jobban teljesít, minél inkább előre tekintenek a gazdasági szereplők, s 1-nél lesz ekvivalens a benchmarkkal. A HT  értékétől függően teljesít, ha  1, ( )S^  az ( )S^  görbébe simul bele, ha  0, akkor pedig az ^( )S  görbébe.

A 3. táblázat az eltérő várakozási adottságok melletti ordinális sorrendet, illetve az optimális politikákat foglalja össze, vagyis hogy mikor mely politikát érdemes alkalmazni.

3. táblázat: Politikák erősorrendje (0,0)

Várakozások Politika Veszteség

2

2 1

1

 

 ^{ }

 S^( ) S( ) S( )

2

2 1

 

 

 S^( ) S( ) S( ) 0 2 1

2

0 2

1

 

  

 S( ) S^( ) S( )

  2 1  S( ) S^( ) S( )

2 2

2 1

1 2 1

 

  

 

 

 

( ) ( ) ^( ) S  S  S 

2 2

2 1

1 2

 

  

 

  

( ) ( ) ^( ) S  S  S  2 1  1

2 2

2 1

0 1 2

 

  

 

 

 

( ) ( ) ^( ) S  S  S 

 0  0 S^( ) S( ) 01   S( ) S( )

 1  1 S( ) S( )

Az optimális eredmény reprodukálása az adott feltételek mellett az IT vagy a PT esetében csupán a két szélsőséges várakozási struktúra esetén következik be. Hibrid várakozások esetén a HT jelenti a megoldást. Az árszínvonal és az inflációs cél megfelelő súlyozásával bármely  esetén található olyan , amely ekvivalens eredményt hoz az ITC-vel. Jelenlegi feltételeink mellett

pontosan a várakozások előretekintése mértékében kell az árszínvonal célra helyezni a hangsúlyt.

Az elmondottakat szemléletesen a 9. ábra mutatja meg.

9. ábra: Alkalmazandó politikák

0 0,5 1

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 φ

θ

Si(φ)=Sh(φ) Sp(φ)=Sh(φ) Sc(φ)=Sh(φ)

A szürke görbe azt jelzi, milyen mix esetén vezet ekvivalens eredményre az IT és a HT. A fekete görbe ugyanezen relációt jelenti a PT és a HT esetében. A szürke görbe feletti terület az IT egyértelmű dominanciáját jeleneti. A szürke görbe alatti és a fekete görbe feletti terület a hibrid politikák primátusát mutatja az IT és a PT rezsimekkel szemben, míg a fekete görbe alatti terület a PT egyértelmű fölényét jelenti. A PT és az IT hatásosságát a várakozások döntik el, az előbbi akkor jobb megoldás az utóbbinál, ha az előretekintő várakozások aránya kissé meghaladja a 40 százalékot ( 2 1 ). Az ITC tehát bármely várakozási struktúra mellett elérhető, az optimális megoldások a főátlóra esnek.

2. tézis: Ha a társadalom és jegybank kizárólag az infláció célértéktől való devianciáját tartja károsnak, és az exogén sokk nem perzisztens, a jegybank a várakozási struktúra bármely tartományán képes az inflációs célkövetéssel, az árszínvonal célkitűzéssel vagy ezek kombinált politikájával reprodukálni az elméletileg optimális megoldást, az inflációs célkövetést elkötelezettség mellett.

Egy fontos kérdést kell még tisztázni, nevezetesen hogy milyen egymáshoz a különböző hibrid politikák viszonya eltérő várakozási struktúrák mellett.

10. ábra: Veszteség eltérő politikai mixek estén ( 0,0)

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 θ

(Var(ε)) Sh(0)

Sh(1) Sh(0.5)

Az új-keynesiánus esetben IT veszteségfüggvénybe árszínvonal célt is beemelve jelentős veszteségcsökkenés érhető el. Teljesen hátratekintő esetben PT veszteségfüggvénybe inflációs cél beépítése szintén csökkenti a veszteséget, sőt, ez utóbbi csökkenés sokkal nagyobb az újonnan hozzáadott cél egyre növekvő jelentőségével párhuzamosan. Az összefüggések nem lineárisak, hiszen az ezekből származó nyereség csökken. Hibrid várakozások esetén megszűnik a monotonitás, az új célok beépítése egy ideig csökkenti, egy ponton túl viszont ismét növeli a veszteséget. A várakozásokat tekintve sincsen linearitás: ha a gazdasági szereplők várakozásai a teljesen hátratekintő magatartástól elmozdulnak, a HT általánosan tapasztalható teljesítménye jobban javul, mint ha ugyanilyen irányú változás történt volna közel teljesen előretekintő várakozási struktúra mellett (10. ábra).⁵⁴

54 A 10. ábra más szemszögből azon korábbi megállapításainkat is megmutatja, hogy a teljesen előretekintő esetben a PT, a teljesen hátratekintő esetben az IT, illetve a közbülső esetben a HT egyenlő súlyarányokkal az inflációs és az árszínvonal célon a legjobb diszkrecionális politika, illetve hogy az eltérő várakozási struktúra PT teljesítményét érinti leginkább, és egyáltalán nincs hatással az IT-re.

3. tézis. Adott várakozások mellett az egyes hibrid politikák, illetve különböző várakozási struktúrák mellett egy adott politika teljesítményének viszonya nemlineáris.

No documento Az inflációs célkövetés, az árszínvonal célkitűzés, valamint hibrid politikájuk alkalmazhatóságának parametrikus elemzése (páginas 38-45)