ESICM: European Society of Intensive Care Medicine Eütv: Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény) EV: Evangelium Vitae.
Bevezetés
Meghatározások
Tájékozott hozzájárulás: a beteg önkéntes, ingyenes és tájékozott engedélye az orvos által tervezett beavatkozás elvégzésére. A betegtájékoztatás szabványai: A tájékozott beleegyezés a páciens önkéntes, szabad és tájékozott jóváhagyása az orvos által tervezett beavatkozás elvégzéséhez.
Az emberi jogok kialakulásának története
Mivel az ember szabad és autonóm döntő és cselekvő szubjektum, ezért képes az erkölcsi törvények szerint cselekedni. Az erkölcsi felelősség tudata azt jelenti, hogy az ember tisztában van bizonyos szabályok ("maximum") kötelező erejével.
Az emberi jogok csoportosítása
Először az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában jelentek meg 1789-ben, amelyet a későbbi alkotmányok is elfogadtak. Ha az emberi jogokon olyan egyéni jogokat értünk, amelyek használhatók és érvényesíthetők, amelyekért az állam felelősségre vonható, akkor azt a következtetést kell levonnunk, hogy a harmadik generáció nem tartozik a szoros értelemben vett emberi jogok keretei közé.
Az emberi jogok állami elismerése
Először is hangsúlyozni kell, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog abban különbözik a többi alapvető jogtól, hogy az egész emberi személyiséget védi. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog kiemelt kezelését támasztja alá az is, hogy az emberi méltóság sérthetetlensége bizonyos felfogások szerint törvény feletti érték.
Az élethez és emberi méltósághoz való jog értelmezésének hatása az életvégi
Mégis gyakran előfordul, hogy egy élő akarat nem felel meg a világos és meggyőző bizonyítékok követelményének. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az élő végrendelet nem tartalmazott egyértelmű és meggyőző bizonyítékokat a szondatáplálás mellett, így az megszüntethető lenne.
Az életvégi döntésekre vonatkozó hazai jogforrások
- Az egészségügyi törvény
- Az orvosi beavatkozás büntet ő jogi megítélése
A törvény a működési alapelvek között ismét kiemeli az egyénről való gondoskodás szakmai és etikai szabályoknak, irányelveknek megfelelő megvalósítását, valamint kiemeli az életminőség megőrzésének és javításának rendkívüli fontosságát: „Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljanak az egyének egészségének lehetőség szerinti megőrzésére, gyógyulásukra, egészségromlás mérséklésére segíti a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és társadalomba való beilleszkedését" (Eütvv: 75. Később megismétli a hatékony felhasználást is a rendelkezésre álló forrásokból: "Az egészségügyben a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával kell megvalósítani" ( Hit
Az eutanázia határozat
- Nemzetközi kitekintés
- Különvélemények
- Az eutanázia határozat kritikája
A bíró ugyanakkor indoklásában meghatározza az élethez való jog időbeli korlátait, ami a dolgozatom szempontjából rendkívüli jelentőségű: „az élethez való jog csak az élve születés és a születés között teljesül ki. terhességről.” meghal, és ezalatt az emberi méltóság mindkét irányba terjeszkedik." Véleménye szerint (és saját véleményem szerint is): "az emberi élethez való jog nem jelenti és nem is jelentheti a méltóságteljes vagy méltatlan élet kötelezettségét, sem a meghosszabbítást. az emberi élet különböző gyógykezelései révén, az erős akarat ellenére.
Az eutanázia történelemben
Ennek előfeltétele volt az orvostudomány bizonyos szintű fejlettsége, valamint a kábítószeres fájdalomcsillapítók és az injekciós tű kifejlesztése. Az eutanázia múlt századi történetében nem mehetünk el a 30-as évek fasiszta ideológiájú "kényszereutanázia" programja mellett, kiemelve annak fontosságát, hogy ez a program csak a nevében tartalmazta az eutanázia kifejezést, valójában tömeggyilkosságot jelentett. ideológiai alapon.
A SZENTÍRÁS életvéd ő rendelkezései
Ezért minden olyan cselekedet vagy mulasztás, amely önmagában vagy szándékosan halált okoz a fájdalom megszüntetése érdekében, gyilkosság, súlyosan ellentétes az emberi természet méltóságával és teremtője, az élő Isten iránti tiszteletével.” A kánonjog szerint „az alany autonómiájának hangsúlyozása nem mehet odáig, hogy az autonómia forrását, vagyis saját létét megszüntesse”. Az Egészségügyi Pápai Tanács az Egészségügyi Szakértői Chartában (EDC) is beszél az eutanázia engedélyezésének veszélyeiről: „Az eutanázia felborítja az orvos-beteg kapcsolatot. A rendkívüli vagy túlzott beavatkozásokról való lemondás nem egyenlő az öngyilkossággal vagy az eutanáziával; inkább a halál előtti emberi állapot elfogadása (IB IV., EV 65).
Ez nem valódi gyógymód, hanem az élet fenntartásának természetes eszköze.” Ez a gondolat megtalálható az Egészségügyi Szakértők Chartájában is (EDC 120).
Az eutanázia fogalmának meghatározása
Az aktív eutanáziánál aktív viselkedés van, a passzív eutanáziánál pedig kihagyás. E definíció szerint eutanáziára csak akkor kerülhet sor, ha az a beteg kérésére történik, és ha „az eutanáziát végző orvos a halál időpontját a természetes végnél előbbre teszi”. Bihari Mihály alkotmánybíró a határozatot kísérő különvéleményében az eutanázia fogalmának jogtudományi definícióját így fogalmazta meg: „a tudomány a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő vagy azzal összefüggő betegségben szenvedő beteg halálának választása, vagy a halál előidézése. súlyos következményekkel." szenved, és aki olyan szinte méltatlan emberi élethelyzetbe került, amely korlátozza az emberi méltóságot, és amelyet általában eutanáziának tekintenek. Az eutanázia fogalma magában foglalja azt is, hogy a gyógyíthatatlan beteg a gyógyíthatatlan beteg kívánságára nem várja meg a halált természetes úton, hanem (mielőtt a halál magától bekövetkezik) – saját maga vagy más személy segítségével. – aktívan halált okoz. a beteg halála." [50].
Nem értek egyet azokkal, akik az életmentő vagy életfenntartó kezeléseket az eutanázia mértékére korlátozzák.
Az életvégi döntések büntet ő jogi megítélése, kategorizálása
- Aktív-passzív eutanázia elhatárolása (tevékenység vagy mulasztás
- Eutanázia-kegyelemb ő l ölés megkülönböztetése
- Önkéntes-nem önkéntes eutanázia elhatárolása
- Direkt-indirekt eutanázia elkülönítése
- Önkéntes passzív eutanázia-életfenntartó vagy életment ő kezelésr ő l való
- Aktív eutanázia-öngyilkosságban való közrem ű ködés megkülönböztetése 69
Az indirekt eutanázia esetén az orvos szándéka a beteg fájdalmának enyhítése, de a kezelés mellékhatása lehet a beteg életének megrövidítése. A büntethetőség szempontjából döntő kérdés, hogy az orvos hogyan mentesülhet az eredmény megelőzésének kötelezettsége alól. Ezért azt a kérdést, hogy egy betegnél milyen kezelést kell alkalmazni, kizárólag az orvos (orvostudomány vagy szakmai testület) határozza meg.
Ebben az esetben az orvos részt vesz és nem tud részt venni az akcióban, így az eutanázia egyik tartalmi eleme nem valósul meg.
Célkit ű zések
Módszerek
Eredmények
Tájékozott beleegyezés érvényesülésének vizsgálata
- Formai szempontok vizsgálata
- Tartalmi szempontok vizsgálata
Az érzéstelenítéssel kapcsolatos leggyakrabban említett szövődmények a következők voltak: allergiás reakció (6), vénapunkciós hely gyulladása (3), hányinger, hányás (6); érzéstelenítéssel kapcsolatos: aspiráció (7), fogsérülés (8), nyelési zavar (5), nehéz intubáció (4); közeli spinális érzéstelenítéssel kapcsolatos: fejfájás (5). Egyes formákban azonban enyhe szövődményeket (fogtörés) és súlyos szövődményeket (agyvérzés) találtak egymás mellett, anélkül, hogy különbséget tettek volna a valószínűségek között, ami könnyen összezavarhatta a betegeket. Fel kell írni, hogy a beteg mikor tud felkelni műtét után, mikor vezethet egyedül, mikor vezethet autót, mikor ihat szeszes italt, és az azt követő 24 órában ne írjon alá hivatalos okmányokat, szerződéseket. működés stb.
a nyilatkozatban a beteg aláírásával előzetesen hozzájárult ezen, később megjelenő, az orvos véleménye szerint szükséges változtatások végrehajtásához.
Az életvégi döntések Magyarországi felmérése
- Bevezetés
- Eredmények
- Korlátok
Adataink szerint a rokonok kívánságai kevésbé fontosak a kezelés korlátozásában, itt azonban szignifikáns eltéréseket találtunk az alcsoport-elemzés során. Az orvosok többsége (54,5%) ilyenkor inkább figyelmen kívül hagyja a beteg vagy hozzátartozóinak kérését, amikor felfüggeszti a kezelést. Az alcsoportok elemzése során megfigyelhető, hogy a rendelőben dolgozó orvosok válaszai többnyire nem felelnek meg a várt megoszlásnak (p<0,001).
A táblázatban az adott szervpótló kezelés befejezésének becsült valószínűségét láthatjuk százalékban, a betegnél alkalmazott kezelés megszakítása esetén, alcsoportok szerint.
Megbeszélés
A tájékozott beleegyezés jogi és etikai problémái
- A tájékozott beleegyezés Magyarországon
- Amikor a beleegyezést ő l el lehet tekinteni
- A tájékoztatott beleegyezéssel kapcsolatos kártérítési perek általános
- Az orvosi beavatkozás büntet ő jogi legitimációja : a tájékozott beleegyezés 98
A tájékozott beleegyezés világszerte kikristályosodott követelményeit a jog (beleértve a jogalkotási gyakorlatot is) és a bioetika kölcsönhatása hozta létre. Ebben az esetben a tájékozott beleegyezés az orvos és a beteg megállapodása, amely alternatívákat feltáró beszélgetés, nem pedig egyoldalú tájékoztatás az orvos részéről. Országos büntetőjogunkban általánosan elfogadott vélemény, hogy az orvosi beavatkozás minden esetben biztosítja a tényszerűséget.
A gyógyítók pedig - az esetleges jogkövetkezményektől tartva - igyekeznek minél több információval "elárasztani" a gyógyulni vágyókat, ami nem feltétlenül segíti a betegek döntéseit.
Az aneszteziológiai beleegyez ő nyilatkozatok hazai vizsgálatának megbeszélése
Az orvosok sok esetben inkább a jogi formának formailag megfelelő, de tartalmilag hiányos tájékoztatást adnak. Kis részük ismerteti az eljárásokat és azok alternatíváit, felmérésünk szerint mintegy negyedük fedi le az esetleges szövődményeket. A különböző alternatív érzéstelenítési módszerek bemutatása és a betegek közötti választási lehetőség jelentősen korlátozható, ha az orvosok nem adnak fontos információkat a konzultáció során.
Természetesen az egészségügyi alkalmasság hiánya miatt a beteg önrendelkezése és választási lehetőségei sérülhetnek, de ez a korlátozás nem lehet önkényes, hanem megfelelő objektív adatokon kell alapulnia.
A kezeléskorlátozás helyzete a hazai intenzív osztályokon
Kutatásunk alapján igazoltuk azt a feltételezésünket, hogy az orvosi gyakorlat kevéssé veszi figyelembe a beteg önrendelkezését, ezért az emberi élet és méltóság védelme az intenzív osztályokon kétes és formális. Kutatásunk adatai azt is mutatják, hogy Magyarországon is viszonylag gyakoriak (a betegek 3-9%-át érintve) az életvégi döntések az intenzív osztályokon [92], bár külföldi adatok szerint a betegek valamivel nagyobb arányban részesülnek valamilyen kezelési korlátozás . Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a társadalom foglalkozik az életvégi döntések kérdésével, ezt ritkán kommunikálják, hiszen az orvosok mindössze 19%-a jelezte, hogy kapott kezelés korlátozására irányuló kérelmet.
Hasonlóképpen fontos lépés a betegek önrendelkezésének olyan módon történő lehetővé tétele, hogy az a gyakorlatban is megvalósítható legyen.
Az életvégi döntések nemzetközi irodalma
1991-ben az American Thoracic Society Bioethics Task Force kijelentette, hogy „egyes esetekben az életmentő kezeléseket a beteg vagy a családtagok beleegyezése nélkül megvonhatják a betegtől”[97]. A jelenlegi tanulmányok szerint sok családnak több időre van szüksége az életvégi döntések meghozatalához, és az idő mellett a jobb kommunikáció és az etikai konzultáció segítheti a döntéshozatali mechanizmust. Ha az életvégi döntést nem beszélték meg a beteg családjával (979 beteg), akkor az esetek 93%-ában tudtak indokot adni.
A személyzettel és a családdal kapcsolatban az esetek 66%-ában (2036 esetben) volt egyetértés a döntésben, az esetek 1%-ában (45 esetben) nem értett egyet a kérdésben.
Következtetések
A betegek autonómiájának el ő segítése
Nagy segítséget jelentene az elektronikus önrendelkezési formák népszerűsítése egy központi adatbázis létrehozásával, az élő akarat lehetőségének népszerűsítése, tömeges átvétele. Az orvostársadalom számára fontos a korszerű etikai és jogi ismeretek átadása, rendszeres továbbképzések szervezése, hiszen az orvostudomány robbanásszerű felgyorsulása miatt nap mint nap új etikai kérdések merülnek fel. Ugyanilyen fontos lenne a megfelelő környezet kialakítása az intenzív osztályokon, külön helyet kell biztosítani a látogatókkal való konzultációra, de olyan helyet is kialakítani, ahol a család külön búcsút tudna elbúcsúzni szeretteitől a haldoklás utolsó szakaszában. .
Az életvégi döntések szabályozása
Néhány szó Vasadi Évától: "Az élethez való jog csak a születés és a halál kezdete között teljes." Egy másik következmény, hogy míg az eutanázia és az orvos által segített öngyilkosság, az orvosi cselekvés motívuma a beteg szenvedésének csökkentése. Ha ezek a betegek elmondják preferenciáikat és leírják döntéseiket a haldoklási folyamat során, tiszteletben kell tartanunk őket – az életvégi osztályozás során, de ettől függetlenül is.
Összefoglalva a megállapítást, kiemelem, hogy véleményem szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog az élve születés és a halál kezdete között sérthetetlen és korlátlan, de az egészségügyi ellátáshoz való járulékos jog korlátozható.
Összefoglalás
Summary
Irodalomjegyzék
Hámori, A., Az eutanázia fogalmi meghatározása, fajok; morális-teológiai besorolása és kánoni vonatkozásai, A haldokló, beteg ember életének és méltóságának tiszteletben tartása az Egyház tanításában., Kovács A., J., Az „informált beleegyezés” elve az orvosi beavatkozásokhoz a modern korban orvosi etika, in Fundamentals of modern medical ethics, J Levy, A világ főbb vallásainak nézetei az életvégi döntésekről az intenzív terápiában.
Thijs, The importance of religious affiliation and culture in end-of-life decisions in European intensive care units.
Saját közlemények jegyzéke
Lakatos PL, Fuszek P, Horváth CH, Zubek L, Haller P, Papp J: Dual-balloon enteroscopy for the diagnostic and treatment of obscure blood, gyulladásos bélbetegség és polipózis szindrómák: Többet látunk, de többet tudunk? . Lakatos PL, Horváth HCs, Zubek L, Pák G, Németh A, Rácz I, Pák P, Fuszek P, Nagypál A, Gemela O, Papp J: The role of double-balloon endoscopy in the diagnostic and treatment of vékonybél betegségek összehasonlítva kapszula endoszkópiával.
Köszönetnyilvánítás
Melléklet
Kérjük, 0-5-ig terjedő skálán jelölje meg, hogy az alábbi szempontok mennyire játszanak szerepet a gyakorlatában. 0-egyáltalán nem, 5-nagyon fontos szempont). Amennyiben a beteg vagy hozzátartozója szakmai okokból megtagadja a beteg intenzív osztályra történő felvételét, ezt a kérést figyelembe veszik.
