Mivel az egyes befektetők kockázatelutasítási együtthatója – a kockázathoz való hozzáállásuk – eltérő, a különböző befektetők hasznosságának egyéni maximalizálása egyetlen portfólióval nem garantálható. Az egyéni befektetők szemszögéből gondolni kell, hogy a vagyonkezelési tevékenység milyen hasznot és költséget jelent számukra. A disszertáció egyik fő célja és eredménye ennek az ideális, kompromisszumokkal körülvett portfóliókezelési tevékenységnek a felvázolása, vagy inkább az ilyen portfóliókezelési tevékenység egy lehetséges új módjának kidolgozása és bemutatása.
Az első fejezetben bemutatásra kerül az aktív portfóliókezelés alapmodelljéül választott modell, valamint a portfóliókezelés alapelveinek áttekintése. Ez a fejezet elsősorban Andor (2004) „Az aktív portfóliókezelés reális alapjai” című munkájára épül, amelyet több helyen Bodie, Z egészített ki. Az első részben a korábban választott tőkepiaci árfolyam-modell (CAPM) konkrét paraméterezése. . releváns, a gyakorlatban is használható kivitelezésre kerül sor, a vonatkozó passzív portfólióval együtt meghatározásra kerül.
Az elsőben a portálok általános áttekintése található, a másodikban pedig a portáltervezés egy lehetséges új formáját vázoljuk fel.
Az aktív portfóliómenedzselés választott modelljének áttekintő bemutatása
Portfólió átlagos hozama
A geometriai átlag a kamatos kamatszámítás elve alapján származtatható, lényegében a kamatos kamattal számított átlagos növekedési ütemet jelenti. Köztudott, hogy a geometriai átlag értéke soha nem haladja meg a számtani átlag értékét, és minél nagyobb a különbség a két átlag között, annál nagyobb az egyes periódusok hozamainak változékonysága (Bodie, Z. et. al. In. A számtani és geometriai hozamokkal kapcsolatban általában azt szokás mondani, hogy a számtani átlag a rövid távú, míg a mértani átlag a hosszú távú teljesítmény (több periódus, pár év).
Mivel a portfóliókezelés értékelése természetesen hosszabb távon reálisabb és általánosabb, ezért a geometriai átlag mellett kell döntenünk.
Portfólió eredményessége
- A releváns tőkepiaci egyensúlyi modell megválasztása
- A portfólió eredményességének CAPM-re épített mérőszámai
Érdemes röviden megemlíteni a többtényezős modelleket is, amelyek az egytényezős modellek bonyolultabb alternatívájaként is felfoghatók. Az APT modellek családjába tartozik Fama és French (1992) háromtényezős modellje, amelyben a β paraméter mellett további tényezőként jelenik meg a piacon lévő tőke nagysága és értéke. A két tényező általános szerepének empirikus megerősítése után Fama és French Ross kontextusába helyezi őket.
Kétségtelen, hogy a többtényezős modellek sok esetben jobb eredményeket adnak, mint az egytényezős modellek, bár ami meglepőbb, hogy az egyszerűbb egytényezős változatok gyakran felülmúlják az összetettebb formákat (Elton és Gruber, 1995). Visszatérve a CAPM-re, a releváns kockázat meghatározása mellett a várható hozam és a kockázat (piaci egyensúly esetén) kapcsolatát is megadja. Tekintettel a portfólió bétájára és a piaci portfólió átlagos kockázati prémiumára, az alfa azt méri, hogy a portfólió átlagos hozama mennyivel több vagy kevesebb a CAPM alapján várhatónál.
Aktív portfóliómenedzselés alapjai
- A befektetői cél
- A maximális meredekségű tőkeallokációs egyenes meghatározása
- Az egyes befektetőknek maximális hasznosságot biztosító portfólió meghatározása
Az aktív portfóliókezelés viszont drágának tekinthető, persze abban a reményben, hogy a portfóliókezelés költsége a passzív stratégiákhoz képest elért többlethozamokkal megtérül, sőt növekedhet. Ha elfogadjuk Sharpe egyszerűsítő feltételeit, akkor a passzív stratégiának csak egy változatát kell követni: a piaci portfólió jobb közelítését M. Az ábrát tekintve jól látható, hogy az aktív portfóliókezelés alapvető feladata a befektetési lehetőségek azonosítása. amely a piaci portfóliónál meredekebb tőkeallokációs vonalat biztosít.
8 Csinálhatsz mást is, például csak a legmagasabb béta értékpapírokkal kereskedj a kockázatmentes opcióért. ábra: Bal oldalon az időtálló biztonsági tok vagy pénztárca i, jobb oldalon. A feladat tehát a következő: A passzív piaci portfólióra és az aktív portfólióra vonatkozó komplex becslések felhasználásával meg kell határozni az optimális kockázati portfóliót, amely a passzív és az aktív portfólió kombinációja. Ahogy a pozitív alfa befektetések egyre dominánsabbá válnak a birtokolt portfólióban, nemcsak a portfólió várható hozama nő, hanem – az egyre rosszabb diverzifikáció miatt – a portfólió diverzifikálható kockázatának része is (helyesebben már nem lesz nulla). ).
A Treynor-Black modell megértéséhez tegyük fel, hogy az aktív portfólió (Z) valamilyen módon meg van alkotva, és az is.
A bemutatott modell egyes részletkérdései
- A CAPM alkotóelemeinek meghatározása és a releváns passzív portfólió
- A piaci portfólió beazonosítása
- Kockázatmentes hozam beazonosítása
- Az átlagos piaci kockázati prémium meghatározása
- A releváns befektetői kockázat
- A kockázatkerülési együttható tőkeáttétellel való korrigálása
- A kockázatelutasítási együttható kérdőíve (minta)
- Az alulárazott értékpapírok „felkutatása”
- Tőkepiaci hatékonyság
- Az alulárazott értékpapírok portfólió-menedzseri versenyeztetésre építő „felkutatása”
- A modell példán keresztüli bemutatása
A nemzetközi szakirodalom a legtöbb esetben a Morgen Stanley Capital International (MSCI) világindexét használja a piac egészének reprezentálására. 1999 őszétől a Standard and Poor's által naponta számított világindex is használható.) Az MSCI world index tehát közelíti a világ bármely piacán megvásárolható értékpapírok teljes számát. A torzítás kiszűrésére - mint fentebb már jeleztük - az Andor és Ormos (2003b) forrásmunkájában meghatározott 54%-os globális külföldi tőke - saját tőke arányt használjuk. Később Fama (1970) átfogó áttekintést ad a tőkepiaci hatékonyság korábbi elméleti és empirikus irodalmáról, ahol először vezeti be és definiálja a hatékony tőkepiac fogalmát.
Azt mondja, hogy "a piac egy hatékony piac, ahol az árak mindig teljes mértékben tükrözik a rendelkezésre álló információkat". Alapvető 1970-es munkájában Fama három csoportra osztja a tőkepiaci hatékonyság tesztjeit: gyenge szintű tesztek (tudunk-e megbízható előrejelzéseket adni a múltbeli hozamok alapján), félig erős szintű tesztek (milyen gyorsan reagálnak a részvényárak a nyilvános bejelentésekre). , és erős szintű tesztszintek (vagy lehetnek olyan bennfentes információk, amelyeket az árak még nem tükröztek). Ha az eseménytesztek teljes integrációt mutatnak, akkor - az esemény időpontján kívül - átlagosan a normál árfolyamon kívül más árfolyamváltozás nem történt, pl. rendellenes lefolyási változások.
Ebben a tanulmányban Fama a tőkepiaci hatékonyság gyenge és félig erős szintjeit vizsgálta, és összefoglalta, hogy erős érvek szólnak e szintek elfogadása mellett.
Portfóliómenedzselési portál
Portálokról általában
- Portál definíciók
- Portálokban rejlő lehetőségek
- A portálok fő jellemzői
- Portál előnyei
Az információs portálok összekötik az embereket információkkal; a csoportmunka portálok mindenféle együttműködési szolgáltatást kínálnak; a szakértői portálok tapasztalataik, készségeik és érdeklődésük alapján kapcsolják össze az embereket; végül a tudásportálok egyesítik az összes korábban említett jellemzőt (Murray, 1999). Az üzleti részlegek közötti intranetként és a külső internet honlapjaként szolgáló portálok egyre inkább felkeltették az információs menedzserek figyelmét, köszönhetően annak, hogy a technológia képes megkönnyíteni a vállalaton belüli információcserét és -áramlást (Newel, Scarbrough, Swan & Aaislop). , 1999). A tűzfalak megakadályozzák a külső internetfelhasználók elérését, és lehetővé teszik az információk biztonságos kezelését a szervezeten belül. Abraham (1998) az intranetet Internet alapú infrastruktúrán alapuló alkalmazások csoportjaként határozza meg, amelyet csak egy szervezet alkalmazottai használhatnak (Bernard 1996). .
A céges portálok így nem csak a háttérhálózathoz biztosítanak hozzáférést, hanem a hálózati infrastruktúra tetejére épülő, a vállalat információforrásainak bőségében elhelyezkedő információs tartalmakhoz, szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz is. A diagram a portál megosztott információs munkaterületének három fő összetevőjét mutatja: a tartalomterületet, amely megkönnyíti az információ elérését és az információkeresést; a kommunikációs terület a kollektív értelmezés és az egységes jelentés biztosítása érdekében; és a koordinációs terület, amely támogatja a munkahelyi együttműködést. A megosztott információs munkaterület nagy előnyökkel járhat a szervezetek számára, mivel segíti a szervezeti résztvevőket napi munkájuk során információk megszerzésében, terjesztésében, megértésében, tárolásában és keresésében.
Ez megkönnyítheti az információk megszerzését és felhasználását az egész szervezetben, mivel az egyének hajlamosak a könnyen elérhető információkat felhasználni. A portálok ezt úgy érik el, hogy sokféle információs csatornát biztosítanak, amelyen keresztül a felhasználók párbeszédet folytathatnak és tárgyalásokat folytathatnak a vállalat más tagjaival közös megállapodások létrehozása érdekében. Az információosztás olyan folyamat, amelyben a különböző forrásokból származó információk cseréje zajlik az egyes felhasználók között, és új kapcsolatokat keresnek; ez szélesebb körű szervezeti tanuláshoz vezethet.
Az információértelmezés a különböző forrásokból származó információk megosztásának és megvitatásának folyamata a közös megértés elérése érdekében; Bebizonyosodott, hogy a tanulás gyorsabb, ha több különböző értelmezés születik, és több szervezeti egység érti meg mások értelmezését. Az eszköz üzenetek szűrésére és terjesztésére való képessége javítja az információcserét és koordinációt a vállalaton belül. Könnyen használható A felhasználók minimális képzéssel könnyen megtalálhatják a megfelelő információkat, bárhol is tárolják az információkat.
Kezelheti az információ életciklusát, rögzítheti a tárolási hierarchia szintjeit, és törölheti a szükségtelen információkat vagy dokumentumokat. Az információmegosztás másik pozitív hatása, hogy a munkavállalók közötti információcsere, bárhol is dolgoznak, tájékozottabb és függetlenebb döntéshozatalt eredményez (Firestone, 1999b).
Portáltervezés új keretei
- Portáltervezés módszertana
- Portáltervezési eljárás bemutatása egy esetpélda alapján
Az információtartalom és az információtechnológia helyett az új megközelítés a szervezet információs igényeire és azok felhasználási módjára helyezi a hangsúlyt. Az emberek fontosságának hangsúlyozásával könnyebb a portálokat információ-visszakereső rendszernek tekinteni, nem pedig pusztán információkeresést támogató rendszernek. Bár nem kapcsolódik szorosan a portálokhoz, Taylor olyan keretet biztosít, amely ösztönzi ezt az orientációt az információs rendszerek fejlesztésének hozzáadott érték modelljében (Taylor, 1986).
Taylor szerint az információs rendszerek tervezésének fontos inputja az információhasználati környezet (IUE) tanulmányozása. Ez a tárgyalási terület elemzésével történik, ahol a kimeneteket próbálják hozzárendelni azokhoz a problémákhoz, amelyekkel a felhasználó az információhasználati környezetben találkozik. Davenport hangsúlyozza, hogy meg kell érteni az információs környezetet és az emberek információhasználatát a munkahelyi helyzetekben (Davenport, 1997).
Javasolja, hogy az információszolgáltatókat ne csak az információ előállítása és terjesztése érdekelje, hanem az is, hogy a felhasználók mit csinálnak, amikor megkapják az információt. Az információs viselkedés az egyének és csoportok gyakorlatára utal, amikor információkat szereznek és használnak fel feladataik elvégzéséhez. Az első lépés az információigények és az információkeresés preferenciái alapján annak megértése, hogy kik a felhasználói csoportok.
A harmadik lépés annak megértése, hogy a felhasználók hogyan keresnek, és milyen preferenciákat alkalmaznak az információfeldolgozás során. Ezek a jellemzők túlmutatnak az információ tárgyán (Miről szól az üzenet?) a szituációs aspektusig (Hogyan segíthet ez a hír a munkában?). A portál által biztosított értéknövelő folyamatok olyan funkciók vagy jellemzők a portál kialakításán belül, amelyek jelzik, növelik és kiterjesztik az információ értékét a szervezet és felhasználói számára.
Felszíni szinten a portálokat úgy kell megtervezni, hogy olyan funkciókat és szolgáltatásokat is tartalmazzanak, amelyek megkönnyítik az információhasználatot. Nagy hangsúlyt kell fektetni az információs tartalmak szervezésére és megjelenítésére, ami megkönnyíti az ilyen rendszerek használatát. Az információk potenciális hasznosságát növelő funkciók és szolgáltatások bevonásával a portálok elősegíthetik a felhasználók elköteleződését az ilyen rendszerekben.
Ha a problémák információkereséssel kapcsolatosak, akkor a portálon belül keresőeszközöket kell biztosítani, hogy a felhasználók megtalálják a számukra szükséges információkat.
A bemutatott portfóliómenedzselési megközelítést támogató portál
- A megvalósított portfóliómenedzselési portál
- Portfóliómenedzselési portál jellemzése
Az egyes felhasználók jogosultsága jól meghatározott, és a rendszergazda rendelkezik a szükséges információkkal mind a felhasználók, mind a portfóliókezelők számára. A számviteli osztályon jelent meg először belső számítógépes rendszerekben a számlák kezelése, az egyes pénzügyi eszközök nyilvántartása. Ennek a paraméternek a segítségével a portál kiszámítja a befektető által javasolt portfólióban lévő egyes portfóliók súlyát, amit az alábbi ábra mutat.
Egyrészt egy már „tartott” alapmodellből származik, a portfólió értéknövelésének egyedi lehetőségeit pedig a költséghatékony követés „reménye” szerint szűrik. Az alkalmazott portfóliókezelési megoldástól függően a piaci portfólió globális tőzsdeindexnek minősül, de az indexet alkotó értékpapírok tőkeáttétele miatt tőkeáttételi torzítást tartalmaz. Az Andor és Ormos (2003b) által meghatározott 54%-os globális külföldi tőke/saját tőke arány felhasználásával a következőket írhatjuk: 40.) Az ehhez a béta-hoz tartozó R-nek átlagosnak kell lennie, tehát.
Ésszerűbbnek tűnik a portfóliókezelési munka téves árazás észlelésének (a bemutatott modell szerinti alulárazás) részének "kiszervezése", hogy az egyes portfóliókezelők titokban tudják tartani sikeres stratégiáikat. Itt alaposan foglalkozni kell a szervezeti felépítéssel, a szervezet informatikai kultúrájával, az egyes felhasználók informatikai tudásával, a rendelkezésre álló adatokkal és a meglévő pénzügyi eszközökkel. The Relationship Between Return and Market Value of Common Stocks, Journal of Financial Economics, Vol.
The Investment Performance of Common Stocks in Their Price-Earnings Relationship: A Test of the Efficient Markets Hypothesis, Journal of Finance, Vol. Capital asset pricing: A theory of market equilibrium under conditions of risk, Journal of Finance, vol.
