A doktori folyamat jellege szerint a DLA dolgozat a folyamatindítási pályázatban megépült és a Mestertanács elé terjesztett remekműhöz kapcsolódik (Többablakos lakóház; Órákig bolyongtam az udvar, a templom és az oszlopsoros előtér között, és egy megmagyarázhatatlan, feszült gondolat, hogy az új, természetes építészet sokrétű, megnyugvás és kiküszöbölésének kapcsolatába belevittem. a városi térbe.
A városkép mozgalom a modernizmus építészeti elveivel szemben nagy hangsúlyt fektetett az épületek és az azokat körülvevő környezeti elemek kapcsolatára. Részletesen foglalkozik az építészeti tervezést befolyásoló különféle környezeti hatásokkal, és az általa ismertetett szempontok alapján új megvilágításba helyezi az építészet klasszikus együtteseinek elemzését is. Végül, de nem utolsósorban, az egyik végére, egy ajtó mellé tegyünk egy fedett tornácot, amely közvetlen kapcsolatban áll a ház belsejével és az udvarral is...”
Dom Hans van der Laan számára az emberi tudat és a külvilág közötti szakadék a művészet kulcsa. Elméletének alapvető arányait - hozzávetőlegesen 3:4 és 1:7 - az határozza meg, hogy képesek vagyunk-e érzékelni a háromdimenziós objektumok méretkülönbségének alsó és felső határát.
FEJEZET - KITEKINTÉS II: – HUSZADIK SZÁZADI ÉPÜLETEGYÜTTESEK
Ez az épület felkészíti a nézőt a hátul, a Bury Streeten álló, 15 emeletes irodatorony látványára; mert ahogy haladunk lefelé az utcán, egyre közelebb kerülünk az épületek kompozíciójához, a St James Street szélessége miatt egyre kevésbé láthatjuk elöl az épület homlokzatát, és egyre jobban kinyílik az épületek közötti kis magasított tér, melynek záró falát a különböző léptékű hátsó tornyok alkotják. Így az épületek között egy nyitott, de egyben védett tér jön létre, amely lehetőséget ad arra, hogy teljesen más szemszögből tekintsünk a környező városképre. A peron körüli épületrészek bejáratai mind ebből a térből nyílnak, az épületek belső közlekedési rendszerei is ehhez igazodnak, ezt szervesen folytatva.
A Széchenyi utcában az együttes egyetlen látható eleme – az egykori KPM irodaház – két műemlék épület közé ékelődik, de már az együttes belső világára hívja fel a figyelmet. A Széchenyi utca, a Keselyûsi út, a Kiskorzó tér és az Augusz Imre utca által határolt tömbön belül a tervezõk olyan térrendszert alakítanak ki, amely az épületek és a közöttük lévő terek finomításával tudatosan lebontja a városszerkezet egyes elemeit. A klinkerburkolat az épületek közötti térrendszer térburkolatán is folytatódik, és finom hálóként tartja szoros egységben az egész együttest.
A kiállítás hivatalos dátuma 1984 volt, de a kiállításon elkészült urbanisztikai tervek és építészeti projektek elkészítése már 1977-ben megkezdődött, míg egyes épületek csak 1987-ben készültek el.23,24,25 Az 1970-es évek végén Nyugat-Berlin hagyományos városképét a politikai célokat szolgáló beavatkozások és a modern minőségű építkezések előjelét gyakran figyelmen kívül hagyó városépítészeti kontextusok figyelmen kívül hagyása jelentette. ciója. Az épületek itt sem alkotnak egyetlen falat, a pavilonszerkezet új eleme az adminisztratív épület lesz, amely átmeneti elemként kapcsolja össze a múzeum épületét a város kisebb elemeivel. A kiállítási területen kívül minden funkció – könyvtár, múzeumi üzlet, kávézó és irodák – egy külön, kisebb épületbe kerül.
A terv a teljes városi területet egy nagy, mindent behálózó megastruktúrában képzeli el, hiszen az épületek alatt hatalmas szolgáltatási színvonal és számos parkoló köti össze egyetlen egységgé az egész központot. 1943 nyarára 130 lakóépület (telepesek és munkásotthonok), tűzoltószertár és egy négytanterem épült, de a település különleges érdeke, hogy ezek az épületek mérnöki kiosztású telkeken, egységes építészeti tervek és egységes térhasználati tervek alapján épültek. Nem az egyes épületek hagyományos műemlékvédelmi eszközeivel való védelme volt a cél, hiszen az egyes épületek sem építészeti értéküket, sem műszaki állapotukat tekintve nem képviselnek országosan jelentős értéket, hanem inkább egy épületegyüttes olyan védelme volt, amely biztosítja a településkép megőrzését, hiszen a falu egésze kulturális és építészeti szempontból is érdekes.
A település meglévő telekrendszerének, úthálózatának védelme, megőrzése: a települési telekrendszer - a telkek nagysága, az úthoz való viszonya - elsősorban az utcaképrendszert, a beépítettség sűrűségét, valamint a beépített területek környező tájhoz való alkalmazkodását, viszonyát határozza meg. Az épület bejáratánál, de már az épületen belül kialakítottunk egy olyan udvart, amelynek funkciója nem lépi túl a terek, közlekedési rendszerek - szigorúan funkcionális értelemben vett - szervezését, hanem átláthatóságot teremt az egyes funkciók - kereskedelem, színházi előtér és utca - között. Ez a tér - a szabadon lakható lépcsőtér - az épület egyik leglényegesebb eleme, hiszen az egész együttes közösségi életét meg tudja szervezni.
Térfalként való felhasználásukkal - a kültér kialakításával - az épületek előtereiben sokszínűséget és funkcionális gazdagságot biztosító, a belső terekkel kommunikáló köz- és átmeneti terek sorát alakítottuk ki. Dolgozatomban arra a kérdésre igyekszem kitérni, hogy a különböző építészeti szituációkban hogyan lehet elhatárolni a külső és belső tereket, illetve a bennük megjelenő funkciókat, és ezek a szituációk milyen szerepet játszhatnak az épülethasználatban és azok értelmezésében.
A kontextushoz való viszonyulás nem a meglévõ beépítés feltétlen folytatását jelenti, hanem lépték, térarány, térhasználat, funkció, anyaghasználat és kulturális
Bármit is építünk, bármilyen épített vagy természeti környezetben, a környezet és a vele való kapcsolat megértése az építészeti tervezés egyik alapvető szempontja. Fontos, hogy alkalmazkodjunk a kontextushoz, nem azért, mert az építkezés helyes módja a történelmi hagyományok folytatása, hanem azért, mert olyan mintákat adhatnak, amelyek megértéséhez elengedhetetlenek.
Egy jól felépített építészeti térsor - csakúgy, mint egy komplex városi térrendszer - rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy térhasználati fokozatok hierarchikus
Építészet és városépítészet akkor mûködik jól, ha az általuk létrehozott térrendszerek, térbeli hierarchikus rendek, térstruktúrák és közlekedési
Mind a városi, mind az építészeti térrendszerek fontos jellemzője, hogy tér-időbeli mozgásokon keresztül teljes mértékben feltárhatók.
Az építészeti/városépítészeti terek tervezésének egyik alapvetõ mozzanata a térsorok, térkapcsolatok tervezése, mely nem a statikus vizualitásra épül, hanem
Az épület szigorúan funkcionális értelemben vett tereit mindig olyan térbeli keretek közé kell helyezni, melyek megengedik a funkciók kontextushoz való
FEJEZET – A MESTERMUNKA BEMUTATÁSA
Az épületek utcai homlokzatát - azaz a közös utcafalat - az utcai térarányok alapján egységes léptékű homlokzat és a lábazat egységes tégla burkolattal biztosítja, mely az elrendezési tervben is szerepel. Az épület a szomszédos épületek utcavonalának megfelelő utcavonalra épült, zártsorú, 5 méteres növényzettel beültetett előkerttel. Az utcafronti 8 méteres építési sáv az utcával zárt falat képez, emeletenként 4 lakást, a tetőszinten 2 lakást tartalmaz.
A két lakóterület közötti belső, 6 méter széles kocsiút tartalmazza az épület függőleges közlekedési rendszerét, amely többszintes átriumával és nagy felületű nyílásaival lazíthatja, ellazítja az épületet. Az épületek funkciójának és funkcionális alaprajzának kialakításánál nem hagyhattuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az épület ma nem különösebben előkelő területen található. Az épület tömeg- és közlekedési rendszere révén viszonylag sűrű lakhatás mellett is biztosíthatná, hogy az épületben kialakított lakások kivétel nélkül keresztirányban szellőzhetők legyenek, és a lakások többsége mindkét irányban jól tájolható legyen.
Az épület viszonylag kompakt, utcára zárt térfalat alkot, mivel a rendezési tervben előírt 5 m-es előkerttel együtt mindössze 13,5 m széles a Futó utca. Tájolása, tömegezése és közlekedési rendszerének alapelvei miatt az épület lényegesen jobban kinyílik az udvarok felé. Az épület homlokzati anyagai ennek megfelelően: dörzsölt homlokzati vakolat, granulált, fagyálló érc felületű falburkoló kő, színes festett fallécek, alumínium és műanyag nyílászárók, valamint tűzihorganyzott acél korlátok és sorompóelemek.
Az utca felől a terepszint alá fél szinttel lesüllyesztett parkolószint, valamint a földszint homlokzati téglája határozza meg az épület homlokzati rendszerét. Az épület az utcára néz, zárt térfallal, amely folytatja az utca és a köztér négyzetes fal kialakítását. A beépítési tervben előírt "utcaszélesítés" ellenére az épület egy szűk, szűk utcában található, így a Futó utcán haladva csak erős perspektivikus torzítással látszik.
Főhomlokzatára nincs rálátás, ahonnan egészében áttekinthető, az épület utcai elhelyezkedése nem emeli ki. Ahogy haladunk az épület felé, egyre több részlet jelenik meg, miközben az utcai homlokzatot már nem látjuk egészében, a szemünkkel nem láthatjuk. Itt jön képbe az utca, a tégla lábazati sáv és az épület terepszinten történő utcára nyílása.
Ha azonban az utcában szoros térarányokkal igazodunk hozzá, akkor a nézővel való kapcsolat olyanná válik, hogy kitölti a látóteret, és érvényesülhet az épület belső közlekedési rendszere és az utca kapcsolata. Az épület az installációnak megfelelő belső hierarchikus elrendezésével megteremti a tér átmeneti rétegeit, amelyek a használat során kapnak értelmet.
FEJEZET – MELLÉKLETEK
The DLA dissertation, in accordance with the procedure, is closely related to the thesis project (Housing in Futó street, Budapest, Józsefváros) and to the theoretical background of the design. The DLA dissertation in that sense is a partially interpretable document, since its purpose is to present the methodology based on scientific and bibliographic research used during the design process of the thesis project. The ultimate goal of the thesis is to reformulate the existing theories on urban space use, with the personal approach of a practicing architect.
My goal is to formulate an approach that provides an efficient aid in design processes and can also be used in architectural design education. I am interested in the design motif that can be described by the connection of open spaces with buildings and that goes beyond the design of the building, but is not independent of it. I pose the question of how open and closed spaces and the functions existing in them create separation and connection and what is their function in the use of space and in the interpretation of transitional spaces.
The topic deals with the boundary area of the fields of construction technology, architectural theory and urban design theory, although it cannot be separated from my architectural practice and the subjective ideas that are formed through it. After presenting the most important theories of architecture and urban design that influenced my approach, five building blocks from the second half of the 20th century are discussed in more detail, with a special emphasis on the relationship between the building and the surrounding urban space. Based on this, I present one urban planning project, two architectural competition projects from my personal references and a thesis with the same approach.
Sourcebook of American Architecture Princeton Architectural Press, New York, 1996 Kenneth Frampton A modern építészet kritikai története. "Változások Berlinben" tanfolyam (Kerékgyártó Bélával és Bujdosó Gyõzõvel) http://www.filozofia.bme.hu/~kerekgyarto/Berlin07/Sz%f6vegek/IBA/iba.doc.
