• Nenhum resultado encontrado

A Phytoecia scutellata FABR. tápnövénye és életmódja

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2023

Share "A Phytoecia scutellata FABR. tápnövénye és életmódja "

Copied!
3
0
0

Texto

(1)

F o l . H i s t . - n a t . M u s . M a t r . , 1 4 : 1 2 5 - 1 2 7 , 1989

A Phytoecia scutellata FABR. tápnövénye és életmódja

(Coleoptera, Cerambycidae)

KOVÁCS Tibor Bátonyterenye

ABSTRACT: ( F e e d - p l a n t and way o f l i f e P h y t o e c i a s c u t e l l a t a FABR.) - T h i s p a p e r i s a b o u t a r a r e l o n g - h o r n e d b e e t l e P h y t o e c i a s c u t e l l a t a F A B R . , f e e d - p l a n t and way o f l i f e o f w h i c h t h u s f a r has been u n k n o w n . T h i s s p e c i e s was s t u d i e d i n i t s n a t u r a l h a b i t a t and a l s o i n t e r r a r i u m f o r s e v e r a l y e a r s . Our i n v e s t i g a t i o n s h a v e p r o v e d t h a t t h e i m p r e g n a t e d f e m a l e l a y s one egg i n t o t h e m e e t i n g - p o i n t o f t h e l e a f and s t e m o f t h e s e c o n d - y e a r - o l d l o n g l e a f ( F a l c a r i a v u l g a r i s BERNH., U m b e l l i f e r a e ) . The l a r v a e e a t i n t h e r o o t i n c o n s e q u e n c e o f w h i c h t h e p l a n t d i e s and no o v e r g r o u n d t r a c e r e m a i n s o f i t . P u p a t i o n t a k e s p l a c e i n a u t u m n , and i n November t h e b e e t l e s w a i t f o r t h e n e x t s p r i n g as i m a g o s .

E pontusi e l t e r j e d é s ű r i t k a f a j elsősorban meleg, d é l i k i t e t t s é g ű s z t y e p p t e r ü l e t e k e n , s z i k ­ l a f ü v e s l e j t ő k ö n t a l á l h a t ó . Magyarországi e l ő f o r d u l á s a szórványos (KASZAB, 1971). G y ű j t ő h e l y e i t a JAKUCS & DÉVAI (1985) - f é l e UTM rendszerű hálótérkép s z e m l é l t e t i . Az e d d i g i irodalom tápnövé­

n y é t , l á r v á j á t és életmódját ismeretlennek í r j a .

A M á t r a - , Cserhát- és Karancs-Medves - hegység t a l á l k o z á s á n á l fekvő Kisterenye h e l y s é g t ő l északkeletre lévő Várhegy d é l i részén fedeztem f e l a cincér p o p u l á c i ó j á t . Az é l ő h e l y nagysága 50 x 100 m, t e n g e r s z i n t f e l e t t i magassága 210 - 230 m, l e j t é s s z ö g e 30-35* az é v i középhőmérsék­

l e t 9,5 C, az átlagos é v i csapadék 550 mm. Növényzetében a mészkő l e j t ő s z t y e p p r é t ( P u l s a t i l l o - Festucetum r u p i c o l a e ) és a homokpusztarét ( A s t r a g a l o - Festucetum r u p i c o l a e ) f a j a i n a k keveredé­

se mutatkozik.

1 9 8 4 - t ő l 1989-ig édesapámmal KOVÁCS T i b o r r a l minden tavasszal több alkalommal k i j á r t u n k a t e r ü l e t r e különös f i g y e l m e t szentelve a bogárnak és így s i k e r ü l t a következőket f e l d e r í t e n ü n k . A f a j az év legkorábban megjelenő c i n c é r e i közé t a r t o z i k . Az i d ő j á r á s t ó l függően március végén ( e l s ő adat I I I . 2 4 . ) , á p r i l i s e l e j é n bújnak e l ő - először a hímek, majd pár nap múlva a n ő s t é ­ nyek - meleg napsütéses napokon. A r a j z á s egy- másfél hónapig t a r t , I V . 05. és I V . 20. k ö z ö t t a l e g i n t e n z í v e b b . Május e l e j é n már gyakran csak e l p u s z t u l t példányok t a l á l h a t ó k (legkésőbb é l ő á l l a t o t V. 11-én t a l á l t u n k ) . A f r i s s kelésú példányok t e s t e gyakran f ö l d e s , aminek okára a k é ­ sőbbiekben v i s s z a t é r e k . Napközben 1 0 - t ő l 18 ó r á i g t a l á l h a t ó k - leginkább 11.30 - 14.00, valamint 15.00 - 17.00 óra k ö z t . A t a l a j o n növények k ö z ö t t és a növényeken mászkálnak. A hímek megfelelő felmelegedés esetén a földhöz k ö z e l , 1,5 m magasságig repülnek p á r j u k a t keresve, s a f ö l d r e és különböző növényekre ü l n e k . A s z é l nem zavarja ő k e t , közepes erősségű szélben i s repkednek.

Nőstényt még nem l á t t u n k r e p ü l n i . A f ö l d ö n lévő példányok megzavarva fűcsomók tövében, növényi szárak, l e v e l e k alá igyekeznek e l b ú j n i . É r é s i t á p l á l k o z á s t végez, a s a r l ó f ű ( F a l c a r i a v u l g a r i s BERNH., Umbelliferae) f i a t a l h a j t á s a i t r á g c s á l j a . Ez a megfigyelés v e z e t e t t a tápnövény megta­

lálásához. F e l t é t e l e z t ü k , hogy mint a legtöbb é r é s i t á p l á l k o z á s t f o l y t a t ó c i n c é r , ez a f a j i s tápnövényét f o g y a s z t j a . A továbbiakban megfigyeléseinket úgy végeztük, hogy több példányt b e ­ fogtunk 1988 á p r i l i s á b a n . Ezeket az é l ő h e l y r ő l hozott és terráriumba t e t t gyepkockán t a r t o t t u k , amely a f e l t é t e l e z e t t tápnövényt i s t a r t a l m a z t a . A cincérek j ó l éreztek magukat, mind a n ő s t é ­ nyek , mind pedig a hímek gyakran f o g y a s z t o t t á k a s a r l ó f ű l e v e l e i t . Amikor a hím r á t a l á l t a p á r j á r a , megtörtént a párzás - a t a l a j o n vagy a növényzeten, nem ritkán*magán a s a r l ó f ü v ö n . A kopulálás közben - melynek i d e j e 3-15 perc - a pár két hátsó l á b á v a l " s i m o g a t j a " egymást. A nőstény gyakran még a hímmel a hátán e l k e z d i k é s z í t e n i a h e l y e t a pete számára. Ez a gondosko­

dás az i v a d é k r ó l egy kétéves 3-7 cm nagyságú s a r l ó f ű hajtáson t ö r t é n i k : először f e j j e l l e f e l é elhelyezkedve az előző é v i száraz l e v é l n y e l e k e t s z é t t o l v a a f r i s s l e v e l e k tövéhez j u t . Teste ek­

kor pár mm-rel a f ö l d f e l s z í n e a l a t t van. I t t keresztrágást e j t a l e v é l n y é l epidermiszén aminek hatására az f ö l p ö d r o d i k , s így az a l a t t a levő szövetrész szabaddá v á l i k . A c i n c é r e z t i s á t r á g j a . Ezután felmászik a l e v e l e k e n , megfordul, v i s s z a t o l a t és a k i s lyukon t o j ó c s ö v é t bevezetve egy pe-

125

(2)

1. ábra: Phytqecia scutellata FABR. peterakáshoz készülő nősténye a tápnövényen (Foto után rajzolva).

2. ábrütPhyt

<

ze

. ábfo:Phytoecia scuttllata FABR. hazai gyűjtőhelyei. Irodalmi adatok CYÖRFI 1944), KASZAB (1971), MEDVEGY (1967) fekete körrel, saját lelőhely fekete néjj) ettél jelölve.

126

(3)

tét helyez a növénybe. A peterakás ideje alatt cincogó hangot hallat. A növény elkészítése és a pete lerakása kb. 5-5 percet vesz igénybe. Miután a bogár lerakta a petét,felboncoltam, még két - a 9 mm-es testéhez képest igen nagy méretű, 2,5 és 3,2 mm-es - pete volt benne. A faj te­

hát csak kevés petével szaporodik s azokat más más sarlófű példányba helyezi. Mindenesetre ez a peterakási mód (K - stratégia ?!) a hazai cincéreknél csak néhány nemben (Saperda, Oberea, Agapanthia, Phytoecia, Calamobius, Teophilea) jellemző és valószínűleg a legfejlettebb. A ké­

sőbbiekben a terráriumot a szabadban tartottuk és csak november 4-én néztük meg mi történt.

Azért ezt az időpontot választottuk, mert feltételeztük, hogy egyéves fejlődésű és mivel nagyon korai rajzású, gondoltuk, hogy báb vagy imágó alakban telel át. A tápnövény nyomait a felszínen nem találtuk. A földben a gyökér maradékaként egy üreges csövet leltünk és egy nagyon pici 5 mm-es nőstényt. A kis bogár igazolta feltételezéseinket: a faj tápnövénye valóban a sarlófű, fejlődési ideje egy év és imágó alakban telel át.

A tápnövény és az életmód kiderítését - az állat korai rajzásán és ritkaságán kívül - az nehezítette, hogy az a növény amibe a pete kerül elpusztul, a föld felett semmi nyoma nem marad.

Vastag, többéves sarlófű tövekben a lárvát sosem találtuk, pedig pár tucatot átvizsgáltunk. A lárva a gyökér belsejét teljesen feléli, csak a külső kéregrész marad meg egy cső formájában, ami viszont arra jó, hogy az imágó rajta keresztül mint egy "folyosón" könnyen a felszínre tud jutni. Itt már csak néhány talajrög közt kell magát átfúrnia, emiatt találni gyakran földes há­

tú bogarakat a rajzás elején. E ritka és szép cincérünk ezen különleges életmódja révén tudott eddig rejtélyes maradni az entomológusok előtt.

IRODALOM

DEMELI, C. (1966): Die Tierwelt Deutschlands und der angrenzenden Meeresteile, 52. Teil, II.

Bockkäfer oder Cerambycidae, VEB Gustav Fischer Verlag, Jena.

GYÖRFI J. (1944): Sopron környékének cincérféléi. A "Soproni Szemle" kiadványai VIII. évf. 2.

szám.

HEYROVSKÍ, L. (1955): Fauna CSR, Bd 5, Tesafíkovití- Cerambycidae. Ceskoslovenska' Akademie Vöd, Praha.

HORION, A. D. (1974): Faunistik der Mitteleuropäischer Käfer, Band XII. Cerambycidae - Bockäfer Überlingen - Bodensee.

KASZAB, Z. (1971): Cerambycidae, Fauna Hungáriáé, IX. kötet, 5. füzet.

KLAUSNITZER, В., SANDER, F. (1981): Die Bockkäfer Mitteleuropas, Die Neue Brehm Bücherei, Ziemsen Verlag, Wittenberg, Lutherstadt.

LÁNG, S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

MEDVEGY, M. (1987): A Bakony cincérei. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, XIX.

kötet, Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága, Veszprém.

PÁNIN, S., SÄVULESCU, N. (1961): Fauna Republici Pupulare Romíné - Familia Cerambycidae, Insecta, X., 5., Bucuresti.

KOVÁCS Tibor H-3078 KISTERENYE Hámán K. u. 18.

127

Referências

Documentos relacionados

Mivel ezek a „tükörképeknek” nevezett lírai hasonmások a költőnő korai verseiben a stilizáció által öltenek testet, témám szempontjából megalapozottnak tűnt hogy megvizsgáljam, miként