A szakdolgozat szerzőjeként kijelentem, hogy .. a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltött szakdolgozat és szakdolgozatok saját eredeti, önálló szellemi alkotásom, és legjobb tudomásom szerint senki szerzői jogát nem sértik;. Alexandre Macmillan amellett érvel, hogy az én technológiáinak bevezetésével, az ókori görög-római és a korai keresztény szubjektivitás szemszögéből közelítve Foucault „antropológiairól genealógiára” váltott, és ez utóbbi elmozdította a hangsúlyt a diszkurzív kapcsolatok közötti kapcsolatokról. formációk. az anyagiságra, és a hangsúlyt a nem diszkurzív mezőkkel való kapcsolat elemzésére helyezte.
Az én forrásai – identitás és liberalizmuskritika
Taylor identitásfogalma olyan egyszerű, mint a már idézettek: "Talán mindezt akkor láthatjuk a legjobban, ha arra összpontosítunk, amit ma általában az identitás kérdésének neveznek. Az identitás, más szóval, egy olyan horizont, amelyen belül vagyok kiállni és érvényesíteni (állást foglalni) például az ösztön fogalmát.
A csillagokká repesztett szöveg
Mindez felhasználható a dolgozatban az irodalmi és tudományos szövegek identitáskonstrukcióinak és a "Ki vagyok én?" kérdésre adott, de a szövegekben elrejtett és az ábrázolásban megalkotott válaszokat bátorítani kell a kibontásra. Ebben a fejezetben Vörösmarty Mihály epikus korszakának szimbolikus műveit próbálom újraolvasni a posztmodern identitáselméletek és a kortárs irodalmi és társadalmi tapasztalatok szemszögéből.
A nemzet szövegszerűsítése: a fikció mint a nacionalizmus működésmódja
A nacionalizmus terhelt öröksége
A nemzeti önnarratíva alapjai éppen azért válhattak mitikussá, mert a nemzet és az állam kritériumai általában nem egyeznek, hiszen az állam kifejezetten politikai entitás, a nemzet pedig sokkal erősebben kötődik a kultúrához, szubjektívabb. . 13 A kérdés az, hogy ha az etnikai és kulturális identitás a modern és a posztmodern kor terméke, hogyan alakulhattak ki prototípusai és ténylegesen reflektív struktúrái már a 19. században.A nemzet és a nemzetállam fikciója szerint sok, a modernitás egyik intézményesített találmánya, amely különleges, zárt közösségekhez – börtönökhöz vagy elmegyógyintézetekhez – tartozik – bizonyos értelemben hasonlóak – Michel Foucault-t idézve. kifejezésmódja - a modernitás laboratóriumaként működik.14 Más elképzelések szerint azonban a nemzet, legalábbis az elődjének tekinthető „etnikai mag” már jóval a modernitás előtt kialakított kulturális és szimbolikus rendszereket, amelyeken a fikció a nemzet később épült.
A nemzet bizonytalan fogalma
Egyáltalán nem világos, hogy mit tekintünk nemzetnek, mit értünk nacionalizmus alatt, és nincs általános egyetértés abban, hogy mi és hogyan alakult ki a nemzet és a nacionalizmus. Könnyen belátható, hogy ezek a tényezők egymást generálják, hiszen a közös nyelv és a történelem megteremtheti a közösséghez tartozás élményét – erre hozok is példákat.
Modernista és etnoszimbolista nacionalizmus-elméletek
Az etnikai múlt újrafelfedezésében - ahogy az elnevezésből is következtethető - a közös kulturális bázis és a mitikus eredet sokkal nagyobb szerepet kap, mint a bürokratikus integráció esetében. Összefoglalva, az etnoszimbolista megközelítés nem vitatja, hogy a modern népi felfogás a modernitás terméke, ugyanakkor a modern nemzet mint politikai és kulturális közösség alapjai az etnikai közösségekben és azokon belül vannak.
Üres jelek
Szöveg és társadalom
Az interdiszciplináris megközelítés előnye, hogy az identitás textualitását illetően árnyaltabbá teszi azokat a fogalmakat, amelyek mind az egyéni, mind a közösségi identitás elengedhetetlen kellékei, ami azt jelenti, hogy a tér, a csoport, a kultúra és az én fogalma összetettebbé válik. Pierre Bourdieu Identitás és reprezentáció című tanulmányában54 nem véletlenül játszik a latin auctoritas (hatalom) és auctor (szerző) fogalmakkal a regionalitás ismeretelméleti kritikája során, i.e. nacionalizmus, ahol a nacionalizmus interdiszciplináris felosztását elemzi a fogalom használatának és eredetének társadalomtörténeti vizsgálatával.
Az irodalmi szöveg társadalmi vetületei
A regényben nemcsak a család, hanem a narrátor története is egy kis dezertálásról, miközben apjával utazik apai nagynénjéhez, Paula nénihez - a történet idején Nyugat-Németországnak nevezett helyre. Az idegenség, a kivándorlás és a kulturális változás paradigmatikus leírása olvasható az idegenség és az emigráció ellentmondásos állapotával kapcsolatban.
Apák helyett: irodalom, történet, fikció és a nemzet elbeszélése
A tudomány mint metafikció: a nemzet megalkotása
A nyelv kiemeli a képet a keretből, és a láthatóság rendjébe illeszti, ezzel is felhívja a figyelmet arra, hogy a látható, a mondható, az elgondolható és a leírás által elképzelhető mindaddig a foglya, amíg önmaguvá nem válik. a reprezentáció, a hatalom és a nyelv logikájának része. A nemzeti őstörténet epikus narratívája, a genealógia és az irodalomtörténetírás nemzeti tudományként való fejlődése mind állomásai voltak annak a folyamatnak, amely a posztmodern irodalomként ismert szöveg- és ideológiai konstrukcióhoz vezetett.
Kritika és kontextus
Jó példa erre Kukorelly Endre TündérVölgy című regényének két jelentéktelennek tűnő szereplője, az elbeszélő nagymamájának osztrák társai, Pikki néni és testvére, akiknek a nevét biztosan nem árulják el (Erna néni?), azaz sorsuk részben névtelen. . Pikki néni bizonytalan nevű többszörös névre keresztelt ikertestvére a szövegben az elidegenedés nulla fokát hozza létre, amelyhez képest még az elbeszélő eleve narratív távollétként feltételezett apja is egyfajta pozitív hatókört jelez.
Aparegény: normává szilárduló metafora
TAMÁS Zsuzsa, Elapátlanodva - „Aparegények”, mint rendszerváltó regények http://www.prae.hu/prae/portfolio.php?fid decemberi hit). Azok az írások, amelyek nemcsak Esterházy regényeivel, hanem általában az aparegényekkel foglalkoznak, szívesen idézik Esterházy Péter axiomatikus meghatározását egy interjúban: „Az apa regénye nem műfaj, de az apa műfaj.
Isten, haza, család
A dalszövegekben azonban - a Rom és a TündérVölgy két kiadásában - a narrátor gyakran használja a többes szám első személyű képletét, amely a közös tulajdonú család és szülőföld közösségét hozza létre.92 „Nem mentünk el a felvonulásra. A különböző központi történelmi eseményekhez – az első és második világháborúhoz, a trianoni békeszerződéshez vagy az 1956-os forradalomhoz – kapcsolódó családi és személyes fordulópontok, amelyek mind a Rómában, mind a TündérVölgyben megjelennek, nem egyfajta referenciaként szolgálnak, nem is pusztán a történelem szubjektív-személyes elbeszélése kap lehetőséget.
Fikció és dokumentum
Sebald regényeiben, különösen az Emigránsok és Austerlitz egyes passzusaiban a képek manipulálása, a különböző metaforikus regiszterek és kódrendszerek keveredése ugyanúgy bizonytalanná teszi a szöveg státuszát, mint például a Romok esetében. vagy az én Atyám helyett. Az „Apám helyett” alcímben kiemelt (más szóval fontos ürügy) szövegrész szerint apja alakja „az emlékezés és a felejtés kettős ügynökeként” éli le hosszú életét110.
A szellemi apa textuális megalkotása
Ez megint némileg meglepő módon a TündérVölgy apafiguráira és apám helyett kifejezetten igaz. Az életrajzi monográfia műfajának életrajzi megközelítését és történeti elemzését, a szerző és a mű egymással való összekapcsolásának szokását illetően Dávidházi Michel Foucault Mi a szerző című műve.
Az irodalomtörténet társadalomelméleti tétje
Az elhunyt apa temetése egyben örökségének átvételét is jelentené, olyan lezárást jelentene, amely további tanúskodási, túlélési és öröklési módszereket adna a fiú kezébe. A szovjetek átírták a repülőjegyet? 127 E bizonytalanság következtében az élő apa alakját csend és elnyomás veszi körül, de az elhunyt apa arca sem rajzolható meg teljesen, hiszen nem volt, aki átvegye az örökségét.
Tudományos szépirodalom
Amit az emberek el akarnak felejteni, azt mondta anyám 2009 telén, arról nem beszélnek. ."131 Ugyanez a gondolat jelenik meg a Mesevölgyben és romokban: "Ha nem beszélek róla, akkor szinte nincs is. , néha egyáltalán nincs meg, így vagy úgy."132 Ehelyett Moj Oče amellett érvel, hogy a múlt különböző konstrukciói és az emlékezet szubjektivitása nem hoz létre párbeszédet azok között, akiknek sorsa, bár különböző oldalakon, mindazonáltal örökre egyazon közös állapot kötelékeiben fonódik össze.
A létrejövő elbeszélő
Ez a mottó egy olyan olvasási és értelmezési irányt jelöl, amely nemcsak az ismert toposzokon operál Egy letűnt idő nyomában, hanem a megmagyarázhatatlanságra, az irányíthatatlanságra és a határozatlanságra vonatkozó összetett történelmi és kulturális utalások ismeretébe is belelát. a múlt önéletrajzát, de azt is, hogy a metaforákon és allegóriákon keresztül létrejövő vizuális élmény nyelv kérdése marad. Itt egy hasonló narratív folyamatnak lehetünk tanúi, amelyet Michel Riffaterre a szubtextusok működéséről szóló tanulmányában Eszméletlen fikció139 elemzett Marcel Proust Guermantes nyomában, Az eltűnt idő kötete című regénysorozatának Este az operában című fejezete kapcsán.
Az emlékezet vizuális és textuális metaforái
Reinhart Koselleck Az emlékezet megszakítása című tanulmányában153 amellett érvel, hogy az elsődleges tapasztalat lényege, hogy töredezettsége miatt soha nem közvetíthető, így az emlékek nem lehetnek folyamatosak. Maga az emlékezet, amely a konceptualitásával, a fikció, a valóság és az archívum elsődleges jelentését magába foglaló kiterjesztéseivel tölti fel, diorámává válik, amelynek nézőjét megdöbbenti a bizonytalanság, mert nem tudja, mikor látja, a valóság és mikor. ellentéte, azaz csalás.
Elfúló szavak
A kultúra szövegszerűségét jelzi az is, hogy Gothár Pétr Megáll az vítá című kultuszfilmje az Apám helyett fontos kultúrákon átívelő referenciaként van jelen. Akárcsak a szerző édesapja és az Apám helyett elbeszélő, a Megállt az idő anya szereplője, a narrátor TündérVölgy apja pedig úgy döntött, hogy olyan országban marad, ahol már nem tud otthon lenni.
Magadnak építed: a nyaraló és a hely
Édesapám [..] viszont megteremtette az utópia szigetét, a közösségi összetartozás üdülési terét. Idézett tanulmányában Horváth Zsoltot is idézi, a Göd Fészek pedig Déry Tibor Befezezeln omnot című regényében is megjelenik, amely egy ponton a Nádas-regény előzményeként az Apám helyett fontos metatextussá válik.
Rom: a társadalom allegóriája
Szolláth Horváth Dávid A kommunista aszkézis esztétikája című, 2011-ben megjelent kiváló monográfiájára hivatkozva megjegyzi176 - az irodalmi szöveg nemcsak irodalmi szövegként fogható fel, hanem fordítva is igaz. Ahogy Clifford Geertz írja a társadalomtudományok gondolkodásmódjának változásáról szóló tanulmányában: „Az érvelés eszközei megváltoztak, és a társadalmat már nem tekintik kifinomult gépezetnek vagy valamilyen szervezetnek, hanem inkább komoly játéknak, utcának. dráma, vagy viselkedési szöveg." "184 Ugyanígy a tudományos metalirodalom is könnyen fikcióként olvasható, hiszen kódjait használja és társadalomtörténeti köntösben írja meg a családtörténetet, és mindenekelőtt arcot ad a halott apa, és a helyére írt történelemmel ő is elfoglalja a helyét.
Az eltorzított Vörösmarty: az őstörténeti eposz eredetképzésének kudarca és továbbírása 185
Történetírás, irodalom, irodalomtörténet
Az eposz, mint a nemzet narratív identitásának és a közösség narratívájának alapműfaji képviselője, ötvözte a történetírás és a poétika narratív szintjeit. Mindez érdekes elemző szempontokat vet fel az eposz kapcsán, valamint a történetírás, a szépirodalom és az irodalomtörténet-írás funkció-viszonyait.
Zalán futása: kérdőjelek a reprezentatív nemzeti eposz körül 1. Kánon és nacionalizmus
Zalán futamának évszázados továbbélésének egyik kulcsa valószínűleg abban rejlik, hogy a sokszor az eposz egészéből vett Prelúdium önálló szövegként kezdett funkcionálni. Az eposzban a déli tündér a szülőföld képéhez, az eposz koránál korábbi dicső időkhöz és a gyermekkor idilli állapotához köthető.
A történetírás poétikájának csapdája
Borbély Szilárd érdekes módon amellett érvel, hogy Vörösmarty költői gyakorlatára Horvát István nyelvi szinten létező, de alapvetően reflektálatlan történetírása hatott. Dávidházi szerint mindez - és az is, hogy a párducbőr az uralkodó magyar testőrségének ruházatába került - az egész monográfia [i.e.
A honfoglalási eposz metatopikus tere
Mindehhez hozzátehetjük, hogy bár a társadalmi képzelet fogalma hasznos lehet a nacionalizmus elméleteivel és a nemzeti közösség kialakulásával összefüggésben, a képzelet elemeinek analitikus lebontásával az a veszély is fennáll, hogy ezek az elemek maguk is a képzelet kisebb egységeiből készülnek, azaz magának a szerkezetnek a szétszerelése is építkezéshez vezet. 256 „Azért mondok „közös teret”, mert bár több médium létezik, valamint a bennük zajló cserekapcsolatok, elvileg egymással kommunikálónak minősülnek.” = TAYLOR 2004, 83.
Újragondolni a romantikát
Mindkét esetben megjelennek a fikcionalizáció tematizálódásának jelei, valamint - részben ehhez kapcsolódóan - a narratív én, a szerzői lét elválasztása az élettől, az élet és az írás konfliktusa és az írás cselekvésként való értelmezése. identifikáció - Vörösmarty esetében inkább a nemzeti genealógia, míg Kukorellynél a kollektíven leszűrt és elidegenített szubjektum megértésének stratégiájaként a családtörténeten keresztül egyéni és kollektív leszármazás megteremtése. A múltnak a jelenre való hivatkozása és az identitás múltjára való utalás között összefüggések vannak, amelyek az írási vonal mentén az azonosítás aktusaként egységként jelenhetnek meg.
Tündérvölgy: a textuális tér
Ugyanígy Kukorelly narrátora szövegesen megalkotja a „mesevölgyet”, amely egyszerre lehet a gyermekkor szimbóluma (és ebből a szempontból A' Délszigethez is köthető), vagy a Szentistvántelepi nyaraló kertjének metaforája, amely a regényfejezet második részében, a Have (1962) központi helyet foglal el, de a szöveg többi részében felidéződik az apa személye, valamint a nyár és a fejlődő testtudat kapcsán, amely később elemezni kell. A „mesék völgye” értelmezése annál is jelentősebb, mivel az alkotás és az írásbeli szabadság ígérete megjelenik benne.
Álom és emlékezet: a kettős fikció
Az álmok, a képzelet és az emlékezet talán legmennyeibb ereje az, hogy - ahogy nem vonatkozik rá a valóság törvényszerűsége - nem vonatkozik rá az idő kategóriája, úgy nem vonatkozik rá a földi állandóság vagy a halál. Kukorelly narrátora úgy ugrál az idővonalak között, hogy azt is sugallja, hogy az emlékezés folyamatában nem számítanak a mérhető évek, visszatekintve az idő is fikcionalizálható.
Engedelmes testek
A megkettőzött tartalmi és retorikai korlátok diktálják az elbeszélő (anti)narratív nyelvhasználatát, így a szövegben az én-elbeszélés nyelvi korlátai poétikai jellemzővé válnak. A narrátor elidegenedését ezúttal nem elsősorban az apafigura eltorzulása és a történetmesélés hiánya jelenti, hanem a család nyelve és a hivatalos nyelv konfliktusa, mindkettő elutasítása.
A képviseleti beszédmód szerzői parafrázisa: Országházi divatok
- Az esztétikai alapú politika koncepciója
- A szerzői kép és a paratextusok
- A mindentudó olvasó alakzata
- Az átnevezés mint hatalomtechnika
- Ellen-aparegény: a rendszerváltás retorikai kudarca
Ellopom a címedet."302 Róma és TündérVölgy esetében - eltekintve az olvasás irányát kezdettől fogva meghatározó mottóktól - nincs szöveges reflexió a cím azonosságáról. Foucault - antropológiai elemzésből kiindulva genealógiaira - az ókori és ókeresztény testi-lelki gyakorlatokon alapuló hermeneutikai és ismeretelméleti technológiával kapcsolatban azt állítja, hogy mindez az egyén által irányíthatóvá válik.
Befejezés: az identitás mint nyelvi tapasztalat
Az esetleges alapok
Nemzetállam és marginális identitás
Ahogy ez a tézis is illusztrálni próbálja, a közösségi narratíva relevanciája inkább az időbeliség, mint a történetiség szempontjából mutatható ki. Ez még akkor is így van, ha jelenleg olyan hatalmi diskurzus folyik, amely erőszakosan homogenizálja az embereket, és mégsem akar alternatív identitásmodelleket bevonni saját és az általa képviselt közösség narratív rendszerébe.
Az elvesztett anyanyelv – Tóth Krisztina: Akvárium
Az akvárium mellett a haj, az emésztés és a szervezet bomlástermékei is narratívaformáló szerepet töltenek be. A társadalmi gyakorlatok narratív módozatai és diszkurzív stratégiái az identitás nyelvi élményét hozzák létre az olvashatóság, láthatóság és elmondhatóság reprezentációs kereteinek egyidejű megerősítésével és törlésével.
