Másodili Andrásról

59

dáltbk. 1203-ban a' Sr;entfoldre ke&zűlt, de e- zeu úttól, András Hertzeg ujra ellene támad- ván, nagyon meggátólta; csak ugyan Imre Ri .. ály Andrást elfogta, 's rabságra küldőtte , a' honnan 120~-ben kibocsátl"án, fiának Lász- lónak gondviselöjévé rendelte, 's e'ként No- vember' végével életét bévégezte, - Ezen Ri- rálynak Dt!crétumi nicsenek, Privilegiumai pe- dig állanak.

XP-I. Harmadik Lászlóról.

51· Harmadik Lászlóról mit emlithetünk '?

Attya halálával az ő nevében kormányoz- ta az Országot Tutora András , hanem az öz- vegy nirályné Koustántia, Leopóld Austriai He1·tzeghez vette magát fiáYal együtt, az ho-

lott-is 1205-hen i\lajus' 7-llén László Ili rá! y meg h61t,- ennek Privilegiumai nem állanak

a' T. 2. r. 14 t. szerént.

6o

iért, Ekberthért, és Barthóldért, kiket fő Papi Méltóságohra, 's azután világiakra-is felmagasz- talt; mert Berthóldot elébb nalotsai Ersel.nek, azután Horváth Országi Bánnak, és végre Er- déllyi Vajdának tette, a' liiből végre Aquilé- jai Pátriárcha lett; El>bert Bámbergi Fíi"'pöket a' Pápa' üldözése elöl béfogadta, a' ki azután 2-dik Fridrik Császárnak gyámossága alatt, mint bátor ember Austriát Kormányozta, míg 123'2'·

dik E~ztendöben meghalálozott. -

András azonban Galliciát Lodoméri.hal eJ!:yŰtt

Magyar Országhoz :kaptsolta, 's végr!! Hálmán nevü Fiát odavaló Rirálynak kenette-fe).- A' hirályué Testvéreiért a' Nagyok megvettetu találván mago~at, míg Galliciában foglalatos- hodnék a' Jí.irály, Bánk nevú Bihari lspáuy a' Hirálynét megöli, 's András' viszszatérésivel a' Bánk' Véreiben nagy vérontás lesz. Péter Napkeleti Császárnak, Jólánta nevű Leányát

Feleségűl veszi.- Azután utólsó rendelést té- szen. mely szeu!nt Bélát l\Jagyar Országi Jí.i- rályuall., Hálmánt pedig Galliciainak rendelte, 's Feleségét Rirálynénak megkoronáztatván a' Szcnt tüldre indúlt. De onnan nem sokára visz- szatér, Országát zavarbau tanálja, 's azt csak az Ország'gyűlésén tudta lecsendesíteni. l\1ik lebettek a' zavarnak okai, 's mi Törvények ál- tal oendesittelett-le, a' Magyar Századoknak

szóróls~óra itt kö!_P.tkezö írásaiból megláthatod.

61

" Béla' öregebbik Fia több gondot adott né- ' ' ki (Andrá~nak)a'l,i mint már Boronás, és házas, nemcsak nagy Udvart tarta, hanem tel- Jyes hatalommal-is akara Országlani. -Az Or- s1lág' két egymásra törel>eillS részb,ól kezde ál- lani, a' hatalmasbak közul kiki Urának nevé- he gazdálkodék, gyalHan fegyverre kapván ké- szülének az Hazafiak az Hazafiakra átkozott pél- dával. A' Nemes Rend' Jussait l1háuta visz- sza, a' Köz-Nép az Őtet zaklató Ismaelita, és Zsidó ellen kért segédet-- E' veszedelmes kör- nyülállásokban némely jó Lelhűeknek jo\'aslá•

sáb61 Ország-gyűlést hírdetett, és tartott An·•

drás. Imhol az abban hozatott Vég1.és, mely a' .Hirálytól arany pecsénel megerősíttetett; vaj- ha meg-is tartatott vólna!

A' .Szent Háromságnak, és ~szolhatatlan Egy- ségnek nevében: András. l. fi, l\1, D. II. R. S. G.

és L. örökös Rirállya.- 1\livel azon Szabad- ság, mellyet Szent István Király szerzett vólt Országunkba, mind a' Nemeselmek, mind e- gyebeknek némely H.irályok' hatalma által, kik néha magok haragjáról .boszszutállának, néha halgatának a' gonosz embereknek tanátsai ra, vagy kik az c5 ~ulajdon hasznokat keresék, igen sokba megkárosodott; a' mi Nemeseink Felsé- günknek és az elc5uűnk -nló fltirályoknak sok- nor k 1\nyorgl'lttek, és esedeztek Orszá~ u nk nak megjobbítása végett.

,

Míi tehát az Ó kéréseknek mindenben ele~et tenni akarván, a' mint tartozunk, leginkább mivel mü közöttünk, és Ö közöttük ezen id('J- ben már többször nem l>itsin heserüs,.~t-h tá- madtak, a' mit, hogy a' nirállyi l\léltó~ÍI~ IE'!- Jyesben tartasséli, illik eltitvoztatui ( mert e' senki által jobban nem esbetili-meg, mint Ö .általol>) mind Ö néliil;, mind egyéb E'mherek- nek Országunkban a· SZE.•nt htdntól adatott Szabad11ágot megengedjük; és más egyt>bc-hct Országunk állapottyának megjobbitáf>ára tarlo- zandó!.at hasznoson rendelünk e' módon:

1. Rendeljük hogy minden esztendőnként

a' Szent István Rirály' napját, hacsa!> valami nagyon nehéz foglalatos!>ág, ugy betegség meg- nem tiltánd, Széhes Fejérvárt tartozunk ülle- ni. És, ha mű jelen nem lebetünk, a· Nádor Ispány l>étség nélhűl ott lészen érettÜnk, és a' mű képűnkben me~balgattya az ü~yt>ket. És minden Nemesei~, hik jelen akarna h lenni, sza- hadon oda gyűlehezzene~.

2· Akarjuk azt-is, hogy se mit általunk, se utánnunk ,·aló Királyok által, va!,.nli idő­

ben meg-ne fogassanak, va~y nyomnriLLas-.11- Jl'ak a' Nemesek valamely bdtafrnasnah hedYé·

ért, hanem ha elc~szl'lr idéztet nek, es a Tonények' rende szerént bünlili(Íknt•k találtatnall.

5· hmét: semmi ad{lt, sem szabado~ pén- zel; et nem szedetÜnk a' Nemefleli.' Jól>zágá!iPI.

Sem bhaikban, sem raluikban meg·nem szál- lunk, hanem ba hívatalosok lészünk. Az egyház.

nak Népére sem vetünk teljessséggel s~mmi adót.

4. Ha valamely Nemes fiu nélllül megha·

lálozili; negyed részét bírtokánal\ nyerje-el Le- áuya; a' többivel azt tegye, a' mit akar. És ha Testamentum nélkül történik halála, a' kö- zelebb való Anyafiára száljon Jószága. És ha tellyességgel semmi Nemzettsége nincsen, a' Jlirályra száljon. -

5. A' 'Vármegyék' lspánnyi ne ítéljéli a Nemeseli jószágán lakókat, hanem ha pénz éi tized dólgába. A' Várnagyok mást senkit se, hanem csak a' Megyéjekbéli Népet. - Az Or- ,·okat, és Latrokat a' 1\irállyi Bilokusok, de az Jspányoh' lábainál. -

6.

Ismét: azoknak, kik egy valakire öszve- esküdtell, ne legyen szabad, mint szoktak, lo.- póliat nevezni. -

7. Ha a' Király Országon llivül Sereget a- kar vinni, a' Nemesek ne l~gyenek kötelesek '·ele mermi, hanem ha az ö pénzéért, Es, a' ,·iszszajövet után hadi Ítélet alá ne engedgye öket vétetni. Ellenben pedig, ha ellenc;ég jö ..

,·end az Országra, tartozzanak mindny~jan a' Nemesek menni. Ismét: ha Or~zagunkon kivül allarunk vinni Sen·get, ~s a' Sereg~el meuen-

dűnk, mind azok, kiJ, nek l\legyéjek vagyon, pénzünkért tartozzanak velünk ruen111,

•

(l. A' Nándor Ispány' minden embereit Országunknak külöinhség nélbűl ítéllye. De a' Nemesek' perét, mely Fejek', és Jószágok' ve- szedelmében jár, a· hirálynak tudta nélkül el-ne ,·égezhesse. Több Vicc Bírókat pedi' egynél ne tarthassoR Udvarában. -

9· A' mü Udvarbírónk, míg Ud\·arunk ba vagyon, mindeneket megitélhessen, és az lld- varban elkezdetett pert mindenÜlt elvégezhe:.se.

10. A' mely Jobbágynak Tiszt létében ha- lála történik a· hadban, annak Fia, vagy Test- vére illendő Tisztséggel ajándékoztasék-me~.

És, ha Nemes azonképpen halánd-el, annak Fia, mint a' Hirálynak fog tetszeni, ajándé-

J~oztassék-meg. -

ll· Ha Idegenek, t. i. jó emberek, jőnek

az Országba, Tisztségbe az Országnak T anátsa nélkul ne tétessenek. -

u.

Felesegeik az elhaló, vagy halálra kár- hoztatott, vagy bajvívásban, és akármi módon eh·eszl> Nemesekn~k, ne fosztassanak-meg jegy ruhájoktól. -

- u.

A' Jobbágyok úgy járjanak a' Király' Udvarában, Taf(y a!lár hova mennek, ho~y a' SZJ!gényeket ne nyomorgassák ne foszszál;.-

14· Ismét: ba valamely Ispán y nem ól y' tisztességesen viseli magát, mint az (~ MPgyé- jéhez illi l~, vagy Vára' N~peit nyomorgattya; e:~:

rá bizonyod,~n, az egész Orszá~· elÜLt .Méltósá-

•

65

gát,)1 szégyenére fosztassék-meg, és a' mit go•

noszúl elvett, adja-viszsza.

15. A' Király Lovászi, Petzéri, Haszási, ne merjenek szállani a' Nemesek' faluira. -

lÓ• Egész Várme~yéket, vagy akármely

Tiszts~geket örökhe nem adunk. -

17. Ha ki igaz szólgálattya által Jószágot nyerend, attól soha ml'g nv fosztassék. -

18. Ismét; a' Neme&ek engedeimet nyer·

vén tőllíink, szabadon mehetnek Fiunkhoz, úgy mint: nagyobbtól kissebbhez, és azért Jólizá·

gaikban meg ne károsittassanak, Azt, ki Fiunk

előtt i~az Törvény szerént Yesztett, mű elónk·

be nem bocsátjuk, sem az,>n pert, mely ő e-

lőtte kezdeotett, míg ugyan ott vége nem sza·

kad; ellenben a' Fiunk sem, -

H). A' Váraknak Jobbágyi tartassanak a'

~zent lst,·ántól szerettetett Szabad5ág szerént.

Hasonlóképpen a' bospesek-is, akármi Nemzet- béliek, az eleintén nékik engedtete~t Szabad- ság szeréut tartassanak.

20· A' tízedek ezüstőn ne váltassanak-meg, hanem mint a' föld terem, bor, vagy gabona fizettessék. És ha a' Püspökök ellen monda- nak, nem se~itűnk nékik. -

21. A' Pü~pökök tízedeket a' mi Lovaink· ·.

nak ne adJanak a' Nl'me"ekuek Jószágiról , se a' .Királlyi Praediumokba tizedeiket azo~nak

,J Dara• 5

66 •

emberei ne tartozzanak bébordani. -

22· Ismét: a' Nemessel\' Erdeire, vagy rétire, ha ők azt ellenzik, a' miDisznaink ne hajtassanak.

25. Ismét: a' mű új pénzünk esztendeig tartson Husvéttól fog,·a Husvétig. És a· pénz 61- lyan légyen, a' mílyen ,·óltBéla l\irály' idejében.

24· Pénzvero Ramara lspányok, Vámosok, 56-Tisztek, Országunk' Nemessei légyenell; ls- maélitáll, és Zsidók ne lehe~senel1.

25· Ismét: Só az Országnak közepén ne- tartassék, hanem csak Szabóltson, Regetzben , és a' Végekben.

26.

Ismét: Jószágok Országon kivül ne a.

dassanak. Ha nlamellyek már oda engedtet- tek, ugy eladattak, az· Ország' Népének ru eg- v ál tás ra adassanak-v iszsza.

27· A' l\1arturinák, a' mint Hálmán llirály alatt szokásba jött, fizettessenek. -

28· Azt, ki a' Törvénynek rende szerént ítéltetett-meg, senki a' hatalmasok közűl ne 61talmazhassa.

29. Az Ispányok l\legyéjeknek jussával ér- jék-bé; a' többi jövedelmek, mellyek a' llirály- hoz tartoznak, t. i. Csebrek, Vámok, ökrök, éi a' Vánknak .két részi a' 1:\irályé légyenek.-

50. Iimét: ezen négy Jobbágyat .kivévén t. i. a' Nádor hpányt, Bánt, a' l\ir81ynak, és Rirálynénak Ispánnyit, senki két Méltósá,ol

. ne hírjon.

•

•

_{Ö 7}

31· És, hogy ez a' roü engedelmünk, és rendelésünk mind most, mind ennekutánna örökké fennmaradjon, és hathatós légyen, hét egymáshoz hasonló Levélben írattuk, és arany petsétünkkel megerósitettük, úgy ho~y egy pár J;üldessék Pápa Urnak, és ő írassa Jegyzoköuy- vébe; máaodik légyen az Ispotályban, harma- dik a' Templom mellett, negyed il; a' Király- nál, ötödik az Esztergomi lí.áptalanba, hato- dik a' fialatsaiba, hetedik a' Palatinusnál, ki

idő szerént léend, tartassék, úgy hogy ez' íráii mindenkor szemliiÍ előtt lévén, se maga ne té-

vellye~jen a' fellyebb írottakban, se 1\irályt, se Nemeseket, vagy másokat ne engedjen té- Tellyegni; hogy ök-is örüljenek szabadságok- nak, és azért mi hozzánk, 's utánnunk élő hi- rályaikhoz legyenek hívek mindenkor, és a' Rirállyi Roron.itól az illendeS szólgálatok ne tagadtassanak-meg. Hogyha pedig mü ezen Ren- delésünk ellen cselekedendiink, \'agy valaki a' kö\"etkezendo nidllyok közúl ellene járni aka- ránd; ezen Levelűnknek erejével, mind a· Püo;- pököh, mind más Jobbágyok, 's az Ország' Ne- messi, mindnyájan, és E-gyenként mo.Haniak, és utóbbiali bívtelen~Pgnek vétke nélkül nékünh,

·s kö,·ctkezöinknek szabadon ellenünk álhat- nak, '!\ ellcnünl\ mondhatnak örökre. Adatott Iilétuiual> lidvarunl•.' Cancelláriuuáoak, Egri

*

,.~

,

..

·{:_

..

68

Praepostnak :keze ált11l. A' m~gtestesúlt Igének utánna ezer kétszáz buszonkét Esztendöhen.

Ven: János Esztergomi Ersek; Rev, Ugrin ha- lotsai Ersek; Desiderius Csánádi, Róbert Vesz·

prémi, Tamás Egri, István Zágrábi, Sándor Váradi, Bertalan. Pétsi, llostma Gyori, Brieczi Vátzi, Vintze Nyitrai, Püspökök létekkor; Or·

uliglásunknak tizenheted Esztendejében. - A' Papságnak részére kúlönös rendelést tett András ezen Esztendőben. Ha hi világ:i Bír6 eleibe idéz valamely Cléril.u&t, azonnal elvesz·

ti perét. Senki, mihelyt Pa]Jságra adta magát, szabad Dénáriusokat, vagy akármi adót a' Fis- kusnak ne tartozzék fizetni; és ha a' Szedö mé- rés2.ei kérni, vagy rájok szál, mint lopó, 's ra- gadó rútul kergettessék-el. Íly' gyalázflt érje a' legelso tekintetit Bárót-is, ha 61 y ast méré•

s2.elend cselekedni. Senkit u UdvarnoJc.ok kö- zul, és a' Királlyi S2.ólgálatból Papságra fel-nco .egyen egy Praelátus-is. Ez alá vilát;i Tisztsé- gekben lévők-is írták, ugy inkább íratták ne·

.eiket; mert amu alatt csak Piispökök látsza.

nak; íratták mondom, minthogy talán egy vi- lági sem tudott egyebet keres2.twnhnál. Val·

lyon'? micsoda vígas2.talással térteh haza, mi- nekutánna a' Gyúlésben deákúl felolv{\statott elöttők a' Végzés, melyről arany petsét függött!

Ezután nagyohb csendl'sséget lehetvén re- ménleni, adakozásoliban tőltölte ked,·th dícsö

H.iráll}'unk; mart elhalgatv~n ·a· Ma~yar Orszá·

gon tett ajándékjait, Erdélyben a' Barczaságot a' TeutQ-katona Kereszteseknek ajándékozta, a' l;ik abban Honorius Pápától, meg-is erősit­

tettek; hanem csakugyan utóbb ugyan ezen H.irály által, attól megint megfosztattak, és ei- Üzettettek, a' mint 9-dik Ger~ely Pápának 1232.

Jakab Préneszti választott Püspökhöz, és Magyar Orszilgon vólt H.övetébez írt Leveléből !áthatni.

Béla a' Feleségétól mi okból megkúlönt'lzvén nem tudhatni, 's a' Püspököknek közbeojárá- sokkal azt megint rövid időn viszszavévén, An- drás nirálytól annyira úldöztetett' hogy u Austriai Herrzegnél kelletett menedék bellyet keresnie; de nem soká1·a Honorius Pápa' kl'lz- benjövé!te által, megint megbékéllettek, 's az- ul Bélánal1. Dál mát, és Horváth Ürl'zágok adat- lattak igazgatása alá, H.álmánuak pedig Gallicia.

Az Erdélyi Szászok 1 '224-dik Esztendőben a' 2-dik Geyzától nyert Szabadságaiknak mege·

r&sitését kérték, 's meg-is nyerték; A' Zsidók', Sarácénusok', és Ismaélitáknak adattatván ál- tal minden Ramarai jövedelmek árendában , ezek a' Keresztények közé házasodtak, azokan sok méltatlanságokat követtek, sokakat pogány szertartásokra, és tévelygésekre által hoztak. BQ- Ia ellenben az Attyának illyen hibáit helyre- hozni tf\rekedvén, az elidegenítell jókat v1sz·

szafoglalta, a' honnan Attyával egyútt a' Nép'

70

~yúlölséj!:éhe esett , ez öket kiírt11ni, 's 11z Or-

sziÍ~ot 2-dik Fridrik Császárnak ált11ladni töre- 1edett, de szándél1jok liitudódván, és jószá~a­

ik a' t~hetösebbeknek tűz által megemészlt't- vt=n, szándékjok meggátoltatott, azért 1231-he~l

Gp.dést tartván, a' Rirály az arany pec-sétes Décrétumhoz hasonlót hozott (mellyet Ho,·á- ch,ch Gyl'lrgy Syllogéjában olvashatni) óly' Lozzátétellel, hoj!:y mind a' hirályt, ha ezt mt'~

nem tartaná, 's megíntetvén, hibáját meg nem jóbhitaná, mind másokat. a' kik ez ellen ma-

~okat sze~eznék az Esztergomi Ersek excom- munlkálbas'sa; a' mellyet Róbert Esztergomi Ersek nem sokára látt"án bogy mindenek csak a' régi lábon állanak, meg-is tett, és esztende- ig az egész Országot átok alá vetette. A' H i- rály azért észrevévén magát g-dik Gergely Pá- pához fólyamodott, a' !ú-is Jal;ab Rárdinált

l\la~yar Orszá~ba küldvén, ^11' Rirály több Ta.

nátsok után végre arrra kötelezte magát, hogy

~emmi pénz, és só dőlgát Pogányokra nem bíz- za, sr.ít azon fog töreli.edni, hogy azokat heresz- tény hitre térittesc;e, az Eccléiiál•' jussai t"isz- szaadattassanak, a' Só a' régi árron adattassék, a' j~~y Jószág, és házasságbéli perek a' Papi Székek előtt látt8ssanak-el, Jólánta a' Felesé-

~e meghalálozván a' Fiával ellenségeskedésbe jött, harmadszori ház11sságáért, melyben Beá- tri~ot a.z Esz.tei l\lárchiónak Aldrovándinnak

leányát vevé-el, azért, mert az ettől ~zületen­

dó GyermekektiB féltette a' l'iirállyi Széket.

A' Pápa l\üvetének meghagyásából, a' 8osni- ai Püspök ittok alá kívánta vetni Andrást az- ért, hogy a' mit a' fiövet előtt felfogadott, még nem tellyesitette, de Róberth Esztergomi Er- sek azt ki hirdetni nem engedte, azért ez Ró- mába hí~attatott; Andrást pedig a' Pápa 1253·

ban Julius' 28-lián Írt levelében a' fogadásnak tellyesittésére sürgette, Bélának továbbá azt hagyta-meg a' Szentséges Atya, hogy a' Görög Vallásban lévő Oláhokat térítené-meg; }\ál mánt végre a' Bosniai Eretnekeknek kiírtásokra buz- ditotta. Hát még a' Szent Főldnek viszszavéte·

lé1·e, hány ösztönöző Leveleket oem irtt a' Pá- pa ezeknek ? -

1235-ben továbbá midön Er'sébeth Leánya Andrásnak a' Szentek' Laistromába iratott. Jó- lánta az Árrágóniai Rirályhoz férjhez ment, An·

drás Nóvember' közepén meghólt. Ezeket a' Magyar Századokban bővebben láthatod elé- adva, 's egyszersmind annak hogy mi környül- állásokban vólt az Ország, és a' !\irály ez i- doben, IDegtanúJására útasitásúl használbatod.

Hogy ne vádolbass hogy az Erdéllyi dól- gokról ezen H.irály' történeteinek hoszszas leí- rásában megfelejtJ..eztem, errol a' következen- döket jegyzem-meg. -

a) A' Szászoknak adott Privil r~iumnak rö-

.

^'

vid foglalattyát kere~d az Erdéllyi köz<inséges Törvények' eswérettségcinek harmadik részé- ben, a' 4-dik Fő Czikkelyben; erről itt csak azt jegrzem-meg, hogy Felmer' a' 141-rlik §-ban azt jegyzi-meg, hogy Topeitini, és Ha ner ezt

Históriaikb~tn azzal a'_ változással írták-bé, hogy

egyfelől a' Hospites nevezetet kihagyták, más

felől pedig ezen Ige vocavit helyet, donávit tetté.k. - h) Ezen Hirály alatt Erdéllyi Her- tzeg TÓlt Rálmán; Vajdák pedig: 1\l•hály, Ber- thóld, Roponi, Benedek, éa Lenstáthius, Vaj- dának a' Fia Gyula. Székellyek Jspánnya Si- meon 1224. c) A' mint Benkó' (Tránssilváni- ájának a' 196-dik §-ban 7, számalatt) megjegy-

%Í, 1223-ban Szeben Várossát igen szép PrÍYÍ·

légiummal ajjándékozta-meg.

XVIII. Negyedili Béláról.

33· 1l1i nevezetes dólgok történte/í negye- dik Be'la alatt'?

Édes Attya' halála után megkoronáztatván, azon nagy emberehkel, a' kikre hara~uvék he- mt>nnyen báut; kit tömlötzre, kit halál ri\, J; it számkivetésN! vetett. Uionysius Palatinusnak szemeit l;iszúratta ö nagyobb teliintetnek szer- zése kedvéért, az ErsekeiH•n, Püspököki'ln, és .az Ország' némely Nagyjain hivül, a' tllbbi Nemeseknek maga előtt leülést nem engedett, azért ezeknek székeit lerontatta.

7 J Az ú~tyelne, és perek ro nézve a' harmadik Béla által béhozott libellaticus processuM, me ly András alatt félbeszakasztódott ula, helyre ál- lította, ^'5 a' kissebb tár~yokat Tanátsossaira bízta, a' honnan ~z igazsá~ot a' 1\irály' Szájá- ból hallani szereto [\lagyaroknak szíve tolle napról napra idegenedett, segittette erre n' Szerzeteseknek Jószágail;tól némely részében való megfosztatása, mellyel az András alatt ki- ürii.lt Királly i Tárházat felsegi tette. Kálmán Er- dély nek, és Schlávoniának Hertzege, és Galli- ciának Királlya hasonló foglalásokat tett, - De a' Rirállyi Váraktól elidegenített Jószágo- kat-is viszszafoglalta Béla, melyért sokan a' Ri- rályra panaszoltak. -

Ezekután a' Pápa' ingerléséb&l Vataeius, és Asanes ellen, !tik Bálduinus Latinus Császárt Országátül megfosztották, készűleteket te!t, árn·

bátor mind ketten Sógorai, és Baráttyai vóltak, Dsingiskán a' Mongol Biradalom' felállitója, a' Tatárok;Ít a· Runokra bocsátotta, kiknelt Fe- jedelme Hu then, l\lagya1· Országba kéredzett, és Bélától 123()-hen emberei vel együtt bé fo.

gadtatott; mely a' 1\lagyaroknak újjabb sérel- met okozott, azért, mert a' Hunoknak· a' Hi- rályhoz ~zahad bémenetel engedtetett, a' 1\la- gyarok pedig csak közbenjárók által járúlh1t·

tak a' Hirályl10z; a' honnan ezek azt képzel- ték, hogy a' Hunok az ők elnyomaltatásokra

,,

vétettek-bé, nevezetesen a' midőn ~nuyi Nép- nek héfogadásár61 hírtelen Rendelések nem té.

tetbetvén, 's azok Marháikkal héjövén,

a

1\Ia- gyar Lakósoknak károbat okoztak '"ól na; de nem sokára a· Tisza mellett H.ómonostornál

Gyűlés tartat,·án, lí.uthen Pestre, a' Népe pe- dig a' Megyél\ként a' Magyarak között eibely- hezletett, azért, hogy mind a' T;eresztény Ré- ligióra, mind a' Lalu'Jsokkal való baráts:ígra szok- tattathatnának, és a' nyelvet-is megtaaúlhatnák.

Ezekenkivül Gergely Pápától n' li.irályi Jöve- delmeknek a' Sidolmak á rendában valól<iadásak- ra szabadságot nyervén, az András alatt vólt rosz- szaknak viszsza hozatalokra útatkéizitett; söt ve- l!:r:edelmét az Ors:r:ágnak siettette, mert a:r: Oros:r:, és Móldova Ornágobot pus:r:tit6 Tatárokat Orszá- gainkba s:r:ándékozni hah· án, a'

ni

rá ly, felúlést

parancsolt; a' Nemesek ki l\ elott gyúlölségben vólt örömölihe tapsolánall 's nem akarák elhin- ni a' Tatárokról faló hírt, azért a' mi népet

~yüjthetett-öszve a' lí.irály, u:r:al a· Palatínust . elejehhe liíildütte, ez a:r: útailot elöre hévágat-

ta, de elóbb, bogy sem leht'tett vólna hép- zelní, Báthos Tatár Vezér Russia felöl l'Ontott hé, l'tadan pedig Radna felöli boritott::.-el Er- t:élyt. - Bathos a' Palatínust meg vervén, e' segedeimet kért a' P.irálytól, de Résvén a' Nagyok, maga jött a' H.irályhoz a' mínt meg s:r:abadúlhatolt. Martius 15-kén már Pesthez

75 fél napi foldre vólt Báthos, azonb1m a' Magya- rok .Huthenkun Fejedelemnek tulajdonit,·án a' nszedelmet, azt megöltél\, azért a' Rúnok a' Ta- tárokhoz állottak, hádán az Erdéllyieket prae- dáita el, Botsétor pedig a' Moldovai Püspökséget.

Ezt látván a' Rirály, nyár közepin liiin- dúl Pestrot, és &.' Sajó vize mellett szembe szál; itt me~ütközik a' TatároL.kal, de höri'il vétetvén a' Tatároktól, a' győzedelmet Orszá- gával együtt elvesztette, 's meg maradott né- pével egyutt bújdosóvá lett, JDÍglen a' Tatá- rok három Esztendeig az Ors~:ágot prédálván, önként viszszá tértek ; itt veszének-el többen hatun ezernél. .Kálmán Herizeg nehéz sebével Schlavoniába sietett, a' ból meg-is hólt.

A' Tatár sereg öt-száz ezerre kerekedett, és a' .Királyi Petsétre reá akadván, azzal bíz- tató leveleket kuldött a' fold' népéhez, 's ezt Liteszegésével othon megtartóztatván, nagyon elpusztította, -

Az Austriában menedéket keresil H irály, Fridrill. Hertzeg által fiincseitol megfosztatik, ezzel a' .Király Somogy körul tartózkodv&. azon nyáron hiába igyekezvén sereget gyüjteni, a' tengeri részehre Traguriumba vette magát, a' hová a' S~:ékes Fejérvári Templom' .Kincseit-is, a' Sz. István testével együtt ehitte.-

A' Tatároknak elmeneteleket halván Bé- la, Magyar Ül"szágba siete, a' megmaradott

Népét vigas~talta, a' :;~omszéd Tartományok- ból éleséget, Barmokat hozatott-bé, és Nem- zeteket-is bivutt az Ország' elpusztúlt népének helyreállitása végett; azokat kik a' Veszede- Jemboi megmaradtak, megajjándékozta, de hogy a' pert elkerulje, ba ne talán a' földnek elébbeni tulajdonossai haza kerliinének, ado- mány Lneleiben Salvo Jure nlieno Clausu·

lát tétette-bé.

A' Tatárok pusztítása okot 1zólgáltatott arra, hogy magossabb hellyeken, és BértzeiH•n épittetne Várokat, és Eri'1sségeket, 's ennek tulajdonithatni ujj Budának felépítését-is. -

Fiát htvánt 1245-ben megkoronáztatta, 's ennek azért, hogy a' Hunokat magához inkább édesitbesse, ErzsébPth Run Hertzeg 1\is-Asz- szonyt adta feleségúl.- A' Religionak helyre- állitására Szerzetesekel hozott-bé, 's nevezeteseb- ben a· Szent Ferentz, szorossabb ::;zerzetes Fiait.

1251-ben, A' Sty•·iaiak lst\·ánt, Belának megkoronáztatott fiát, Hirillyoknak meghívják, de azt 1260-ban Julius' 13-kán nem meszsze Homhurgtól tartatott ütközet után, Béla, és Otoliár Cseh Királyok kőzött kötött békeség által elvesztette, innen Erdélyt, a' Runságot, és Ma-

;;yar Országnak a· Tisza mellett való részét Istvánnak engedé Béla; nem sokára a' hét H i- rály között versengés támad, az Ország meg- hasonlil\, a' mely gonosz 1262-ben (abban,

...

No documento Az erdélyi polgári magános törvények historiaja (páginas 86-112)