A' HAZAI TÖRVÉNYEK;
I. Szent Istvánról
16. JUihet jegyezhetiln/í-meg ezen dicsó Hirályról '?
Szent István, 2-dik Sylvester Római Páp!\- tól ajándékozott Sz. Roronával lhistus Urunk s1.ü~
letése után lOOO·dik Esztendf>hen, me~lioro
n~zt~tYán, 's Apo1toli 1-l.irálynak felkenettec•én,
/, Dnrab. 3
i
4 . .
at egész Magyar Nemzetet Reresttény hitre té- rítette, 's hogy ezen Sze nt Hitbeo megerósít- hesse, az Esztergomi Erseliséget, tí1. Megyés Püspökségekkel egyútt felállította. Minekután- na p~dig 1002-dik Esztendőben lfiabb Gyulát megvervén, Erdélyt Magyar Orsrághoz liapt$ol- ta, annak Javaiból az Erdéllyi Fején-ári Püs- pö\séget fundálta; e' mellett Szent Benedek Szerzetes Fiainak öt nenzetes Apáturságokat, '&
a' Veszprémi Yőlgyben a' Görtlg Apátzáknal.
egy Falastroroot fuudált; és s:t.el'teaz Országban több Templomokat építtetett.
A' mi az Országnak Pólitica, és Törvényt kiszólgáltató Hormányját illeti :
1. A' mint a' Magyar Országi Juris-Cor- pusban foglalt két Törvényes Röoyvei, vagy-is Décrétumai; ú~y szintén Cartuitius e:t.en Apo- stoli Rirálynak leírt életeben, '• 11-dik An- drás Decrétumának Elöljáró Beszédében, bizony- ságot tésznek; a' Népnek fundamentuma& Tör- Tényeket adott. ·-.
~. A' Népet külőmbbféle Osztáilyokra osz- totta-fel, c' mint láthatni els& Decrétumos .llönpének elsö Cziikellyéböl, melyben meg•
batáa·ozza, hogy a' Rirállyok R.atbólikusok légye-.: · nek; a' 2-dik Czikkellyéb&l, melyhen a' Hathó- Jika bitnek gyarapitását állíttya-meg, 5-dik Czikkellyéből, melyben a' PüsJ.>ököllöt, ~s több Praelátosokat, ·, Papi Sz~méJlyeket, mint az
35 Isten' I~éjénék hirdetói t, és a Stentségeknek Sáfárjait betsben tartatni rendeli; úgy mind- azonáltal, hogy ezel1-is az Ország' Törvénnye, és a' Rirály' hatalma alatt légyenek. - 4-dik Cúkkellyéból, melyben a' Hertzegeket, Ország' Zászlós Urait, Ratonákat, és Nemeseket, ma- gok' szabadiiágokban megtartani parancsolja;
mellyekból láthatni az Országnak lakossi kö- ltött a' liövetkezendö Classisokat; úgymint.
a) A' Papi Rend'nl.lk, - b) A' Hertzegek- nek, vagy-is azon Fő születé5oÜ Személlyeknek, a' kik vagy 11irállyi Vérből, vagy a' héL Kapi·
tányoktól származtak. - c) Az Ország' Zhz- Jós Uraknak, vagy-is Regni Báróknak. - d)
A' Katonákna!>, és e) A' Nemeseknek, még az Ország' eredetében fundált Classissaikat.
" A· 6-dik Czihkelyben a' Rulsí) Orszá~iaknak
e' Hazában léendö béfogadását'begállítván, az;
Ind igénáknak-is Clasc;issát megállíttya. -Ezek mellett 2-dik Könyvének 14. 15. 20. 21. 22.
26. 41. 42· 53· 51~. és 55-ik C21ikkellye.it il~zve~
'Telve, a' Nép közölt még a' követl1ezepdó kü- )ömböztetéiH·ia láthatni , u. m. a' 14-dik .-ze.
rént a' l\1iles, és Comes közdtt; a' 15-dik Aze- rént a' valens, és \'ulgaris kl.lzött; a' 20-dik sze- rént a' Liber és Servus között; a' 21-dik sze-
rét;~t a' Domin us, Miles Serviens, ~s Senior vaf'y Oo'íninus között; a' 22-ik szerént a' Libe:r és Ser-
*
36
vus köz6tt, valamint szintén, a' 4 t-ik 42-ik és 43-ik szerént a' Comes, az 53-ik Aulae familia·
r~s, az 54-dik megint az Au l ae familiaris, az SS-dik az Udvarnokok és Liberek köaött.-
Ezeket azért az elsó Rónyvböl kiirt Classi- sokkal ösnevetve, egyátaljában azt lehet meg- állítani, hogy a' Nép e' !'zerént ,.ólt folosztva.
u. m. l• a' Praelátusok a· Papi Rendel. 2. Her·
tzegek, Regni Bárói{, Comesel1, vagy lspányok.
~.Nemesek. 4· 1\atonák. 5. lndigénák. 6. Szaba- dosok. 7. Udvarnokok.
s.
Colonusoll, 9· Szólgák,- Ezek közott a' Papok, l\lágnhok, kiknek ne- vek alatt a' Hertzegek, Regni Bárók, é~ lspá- nyok jőnek, -úgy nem J,úlömben a' Nerue- .. k ugyanazon egy szabadiággal bírók •óltak, a' mint ezt a' Trip, 1, r. 2. t. bizonyíttya; e- zekhez a' Várak' örizetére,·· az ezekhez tartozott Faluknak LakóssaikLól felállított Ratonák, a' kik Castri Milites, vagy-is Castrenies l\lilites név alatt jöttek, 's a' kik idővel Első Lajos Decrelurna ll· árt. által Neme!i állafOlra e- meltettek; a' &zabadságra legközelebb járúltak:az lndigénák, (értem a' Mesterségek' gyarapi·
tása kedvéért béfogadott Rulső Nemzetek' Tag- jaikat; mert a' Katonaság' mesterségében fog•
lalatoskodók Nemeséggel ajándékoztattak, a' min' a' Histórirusok' gyakori bizonyításokból ]áthatni,) a' Liberek. "s Udvarnokok a• Váro- si Pólgári Rendnek Classinát tettélq ugyanis·
·:.
5!
a' noronai Jószágokból bizonyos Helységek a' mesterségek' héhozatala, és fólytathatása v~~ett,
bizonyos szabadságokkal ajándékoztattak-meg, mellyel>höl eredtek a' Városok, 's követl>ezó- leg a' Városi Pólgári Rend-is; a' mint ezt a•
Városoknak Sig. 2. D. 10. 's több Árticulus- saiban megírt tartozásokból általláthatni. · To- vábbá a' Colonusok-is Hospites név alatt Sza·
badosoknal>, vagy Libereknek neveztettek, az- ért, hogy szabadságokban állott Urakat meg- '·áltoztatni, és ezel\ a' föld' míveléséről Colo-
nusoknak neveztettek, - A' mi a' ~zólgákat
illeti: ezek a' fennebb citált Czikkellyek sze- réut kétfélék vóltak, ugy örökös Szólgák, a' kik a' hadi fo~lyokból rabszólgákká lettek, vagy ''alamely tetemes búnért örökös szólgaságra ítéltettek; vagy. ideigvaló, avagy Önkéntes Szól- gák, a' kik · e~yezés mellett ideigvaló szúlga- ságra állottak, a· mint láthatni, vagy csak a' 20-dik Cúkkcllyböl, melyben valameily szabad Személyt szólgaságra -vetni, 's eróltetni, a' 21-ik Czikkelyben pedig valamely Gazdának Szólgá- ját' vagy-is natonáját elcsal ni, keményen ti- lal maztatik, az elsü Czikkelyben tudniilli l> u
öröliős, a' másodikba n pedig az ideigvaló Szól- gáknak állapottya érdel>eltetik. -
5· A' 1:\irállyi Udvart 1\linisterekkel felé- kesítette.
A· 1\irállynak Tanácsában a' Ptae)atusokon
38
kivűl, rendelte a' Nádo1· I~pányt, az: Orszög' Biráját, 's az Országnak töhh zás!:IÓs Úrait, a' kildJol állott a' Hirállyi Belsü Státus Ta- nács. l\incstartó 11amarát, és Hiráll y i köz Jii-
vedelmek Fő Ügyelőjét, felveYÖjét. ( Fiscum Regium) állitott fel; úgy sziutén a' Cancel- lari us i H i vata) t is.
4· Az Országot kerületekre, és t'ze'ket Vár- mt'gyékre osztotu, minden Megyének egy Fő
Igazgatót rendelt, kit Megyés lsl'ánynak (Pa- rochialis Comes) hh·tak, ma pedig Fő Ispány- nak nevezünk; ennek segits~gére a'Hatonai dól- gol.bon felállítva vóltak a' Hadnagyok (majo·
res Exercitu!!), Sz&zadosok ( Centuriones ), és TiZE•desek ( Decuriones). .A' pólgári J.őz
igazr:atásra rte'zve a' Várnagy (Castri Praefe- ctus), Fő hirdető, (Archi Praeco) 's több hir-
detők.- A' Törve'uyes dóltoliban a' Curialis Comes, vagyi• Vice lspány, Bilocbus, Vol{!"}' ill
Fő és Vice SztS!ga-Birák. (Pristaldus) El'hűdtek,
5. A' Hatonai rendet igen jelesen o~ztot
ta-fel, mert ezek közt.ltt első helyet fo,;laltak az úgy nevezett Servientes Regis, az az, a' Ne- mest> h, kik azért, hogy a' 11irályhoz közelebb Yóltak, és annak a' belso igazgatásban min- denkoron st>~ittsé~gel lenni köteleztettek, a' Hirály Szólgáinak neveztettek, kik-is arany sza- budsággal vóltak felékesítve; ezek útán köHt- lr.eztek az úgy nevezett Szabadok , vagy-is Sz.
István Jobbágyi ( Lib~ri, uu Jobbagion~s S.
St~phani), ·a' harmadik rendet foglalták a' Várok' Jobbágyi-; a' negyediket a' Széllyek- béli ör1.&k, a' kik Evuri, vagyis eori, és Ce- lereseknek neveztettek ; az ötödiket exemti ex Castrensibus, a' Várak' Szólgáiból kivétettek.
E' mellett a' t\legy~lr. kebeleiben foglaltnép- is Centuriákra, és Decuriákra vólt felosztva, úgyhogy ebből a' szükség' nagyságához képest, mindeo 5. 6. B· va'f,y lO·k tartozott kiállani,
Ha szabad vélekedni, a) e' Regis Serviens, és S. "egis Jobbagio kö2őtt, az a' külőmhség
látszik, bogy amazok eredeti Nemesek, eme- zek pedig a' Szent István által Nemesitett .Sze·
méllyek vóltak; mert a' Nemesek ezen idöszaxasz- ban Servienseknek és Jobbagioknak neveztettek, a' mint 2-dik Andrásnak Decr. 7 art., és a' Szá- szoknak adott Privillegiumából megtetsz;ik. -
b) A' Castri Jobbagio, és az ex Castren- sibua exemti között való kulömbség az, a' mi a' Puskások, ~s Subado,ok közÖLt, azok t. i.
a' Várokhoz &zakaa;ztott Helyaégekben óly mód- dal telepittettek-meg, hogy örökds exemptió- nl, és Nemesi szabadság~al bírták fóldjeike~, cuk hogy a' Várohat örizni tartoztanak; ezek pedig a' Várokhoz szakasztott azon Helys~gek·
nek; mellyek a' föld' mivelésre Tóltak hagy·
va, a' Hadb1n jelesebhen viselt Lskos,iból, ju·
talom és feJserkentés Té'e tt Tétettek-ki, 's ha
· .
idővel mé~ több érdemeket tellek, vé~re Re- gis Jobhágiókká lehettek.
6. Az első Jlönyv' 5-di~, és ~-dik kőnyvp'
43-dik CzikliPllyeik' bizonyítások szer~nt, mel-
lyekből az elsőben fiát arra inti, hogy ha mi panasz, ugy vád eleibe vitelletik, azon meg-ne indúllyon mindjárt, hanem bízza az illö Birák- ra, az ők Törvények szerént megítéltetni, 's ha bővebb ellátás végett hozzája ,·itetik, békes-
ségestűréssel ítélje-meg; a' másodikában pe- dig a' MeHés lspánytól a' Jlirály' eleibe pe- rét méltatlanúl felkéró megbűntettetni rendel- tetik; a' Törvénykezés' rriódját holtsen elren- delte. -
...
,_,7. Hozott Törvénnyei két Decretumos Höny- ..-ekben foglalva, a' ]uris-Corpusban találtatnal1;
az első Rőnyv' 10. Czikkellyeiben fo~lalt A- tyai Intések által Imre fiát, kit örökÖ1>sének :készit vala, a' MagyaL·ollnak fundamentumos .Törvényeire taniltya, 's hogy azok szerént u-
ralkodjék inti. -
A' Második Rőnyv 55. Czilikellyeiben, Egy- házi. Pólgári, és búntető Törvényeket szabván, mind a' Religiót, mind a' Pólgári állapotot, és az Országnak ki'i.lső és belső bitarságát jó :karba helyheztette. -
Ezen Törvényell továbbá Szent lstl·án J:lj.
r.ály' Rirályságra lett fel11enettetése első, 16-ik, és 35-dik esztendeiben hozattattak, és 1035-ik
esztendőben Esztergomban tartatott Gyiilé~Len
.kibírdettettek. -
Azonban hogy mínden Tönenyek, ruellyel\
e1.en dicsoséges llirály alatt hozattattak; az említett Decretumos Hőnyvekbe bé-nem irat- tathattak, bizonyságot teszen Cartuitius Máso- dik Fő Czilikcllyében, és 2-dik András Decré- tuma El~ljáró beszédjében. -
Ezen Szent hirálynak minden Privilégiumai állanak. -
A' mi ezen id& alatt tulajdonl;éppen ked-
'Ves Hazánliat illeti , a' melyben Erdélyt Ifjabb Zóltán Hertzeg admin.istrálta, a' Bolgárok 1004- hen Héán Vezérjek· alatt, 1021-ben pedig a' Bessusok. '"agy-is a' Bh>senusok pusztítottá!\;
de az elsők Szent István fegynre által sem- mivé tétettek, az ut6hbiaknak pedig fegyvere-
.ke~ S~tent István intésére az Erdéllyiek elke- rülték. -
II. N é me t P é t e r r ó l.
17. Szent István után ki következett ,
' ·os·
mint uralkodott'?
Szent lsh·án Hirállyunknak ,...An~yali erköl- csu fia Imre 1031-ben meghalálozván, 's a' Báttya Vazul 5zemeitől megfosztatván, Leány Testvérének Gyzellának a' fia Péter hívattatott, a• Tiu·ónusra 1038-ba; de ez a' .1\i'ilsö Nem- zeteket inkább J..ed~elvén, a' Magyaroktól · l;i·
•
üzeltetett, 104t-ben, és megint 1044-ben 3-ik Henrich c~ászár' munkálkodása által visz8zavé- teteu; de előbbeni szakásaira viszszatérrén, a' Magyaroknak újjabb gyülőlségébe e8ett, azért elfogattat ván szemeitől megfosztatott, és rab- ságra vettetve 10~6. életét bévé~ezte.-
Azt állittyák némellyek Görtsős (Contractus) Hermánnak llánisai kiadása nyomán, hogy Pé- ternek vi~;zszavételével a' Magyarok Henricb-
től a' Bojíroknak Törvénnyeit kivánván, azok- kal megajándélwztattak Vtllna; de ezt elhinni nem lehet azért, me rt :
a) A' l\lagyarok ösi szakásaiknak lied,.el- lői, és pontos megtartói ~ Pétert éppen azok- nak ált'hágásokért Úztél> ula ki az Országból.
b) Péternek viszsznélelére igen nebezen hajlottak, ki hihetné tehát, hogy a' mikor Henrich ezen f\"!bézségeket tapasz;talná, ujjabb Törvényeknek bébozatalával még inkább-is fel- hoszszan taní kivánta ·o;•ólna, vagy hogy a' Ma- gyarok, a' kik aL ujjitásokll.al megbántódva tartották magohot, még nAgyobb ujjitásokat kivántak vólna, Péter' viszszávételével magok közé bébozni. -
c) Ezen állatása Görcsös Hermánnak csak a.' fenn írt kiadásában csusztattatott-bé, mert a' Pi$to1·i és Urtisi kiadásokban, ennek semmi nyoma nem találtatik. Ezen Kirílynak Privilegi- u~ai pem állanak, Decretumai pedig ninc!enek.
•
45