128 Az Dagmalokról,
·~---
Micsodák az apróGyermekeken-való
fzór vizketek, és honnét erednek?
Ezek apró f~rgetskék vagy fzórótskék, mellyek a' bőr és hús kózótt meg- vefzett surú nedvefségbúl erednek, ha azon nedvet:
ség idején ki-nem hajatik.
Micsoda tulajdonságaik vao-ynak ?
Az Gyermekeket meg-erótierfitik. és te- fiekben el-fogyaztják úgy, hogy femmi erőt
nem vehetnek , és nem hizhatnak.
Hogyan kell ezeket cunílni?
Mivel ezek csak a1. Gyermekek nyavalája illyen formán kell el-vefzteni. Ifzór Tóly- fa hamvábul kelilugat elinál ni, és abban egy 'za tskóban tyuk ganejt kell tenni'
es
egy éj- ttaka benne kell tartani, más nap az lugot · meg-kell fórdónek melegiteni, az Gyerme- ket még belé nem tefzik, mézzel és buza li.fztel meg-kell kenni, és ha lehet egy kevés Mustár-magot kell törni, és innya adni, az után fórdóben tenni, jól meg- kell izzaíztani;
ha jtSI meg-izzad, ki-kell venni, és az egéfz teil:et hamar meg-kell beretvaini, és egy hét- ben háromf1or kell cselekedni, és úgy el- vefznek az Férgetskék vagy fzórót~kck.
Micso-
Az Dttf!.llnatokról.
ug.
.Micsoda a' Ga11grce11a forró fene
vagy Brandt, es honnét ered?
Ez egy fájdalmas, h;üagos tűzes daga- dáfa az tagnak, egy igen igen febes béség- túl fzármazó, hogyha az ember hamar ellen~
nem áll,nem csak az lebefitett tagot me~-óli,
hanem a' mellette-való réfzws meg-gyújtya.
Az ó eredetit véfzi jobbára a' meg-égettehole- rica Melatlcboliátul , kúlsó tóréfekbul és febefitéfekbúl a' tagoknak fitzamodáfibul, és az inaknak fehe~tésébúl, erős égető orvof- ságokbúl , erófft:n- való kötésbúl és fzori-
tá~búl.
Honnét esmérni·meg az forró-fenét?
Az forró-fenének jelei ezek: fzúntelen- való fájdalmas égéfe az rr.eg-dagadott tag- mk, és az bőrnek fzine el-va!tozáfa, melly feketévé válik, ide 's tova.vr.l6 fel-hólyagzá'.- faJ,és midón fel-metzetnek ~t zon holagotskák,
tehát sárga hú~-lév forma viz foly-ki belólek, és kórós-körúl veres égető ágokkal el-terúJ.
Hogyha ember az ujával meg-nyomja az he- lye egy ide· g bé-nycmva mllrad, és u tó Ilyára
az bór maí.'ában az húílt!l el-válik, mellv bi- zonyos jeie azután reája kÖvetkezendő lú-
de-g
fenének.I Miként
130 A1. Daga1Jtttol!ról.
---
1\Iiként kell az forró fenének ellene
állani?
Ennek ezen következendő három-fde módon lehet ellene állani. Ugymint I. Meg-
enyhétőDefe1!fivummal,p.o. f5l.Farin:Hordd Ö
IV. Bo/i Armeni
3
11. Pul'!.'. GaUar. •pirid. Nuc.Cupreff. Cort. Granator. áá.
3
1.p.
c. q.f.
OximeUis egy Cataplttjmát kell ó/zve kéfziteni, és melegen az ü:bre tenni. 2.. Az vérnek, és rofz nedveüégeknek ki-purgálásáv.1l, ér-vá- gáffil, és kőpőlezéLfel, az arany érnek PicStza által-való ki-fzivatásá.val. 3. Az bőrnek, és húfnak lantzetával-való ki-nyitásával, 's ép- pen az ép húf1g, az után a' meg-vefzett ván ek ki-vételivel , és ez következendő decoBum- mal-való meg-mosáfa, és reája-való melegi- . t•sével. ~. Li.\:Í'I..'ii és Acet. áá. lb: III. Scordii abjimb. Ruu. áá. 'Af.(.?. Rad. arijlol. rotund.
Vi11cetox. áii.
3
[3. Sol!.3
v. Ezeket meg- kell főzni, és eztet hozzá adni: A/o~. frf:Jrb:aqu 'l•itif. iiá.
5 p.
Camphor ,3 p.
ho-zája kell tenni , az meg- nyitott febbe pe- dig kell bocsátani: Ung•!.'. JF_~"''fl. Mag. és il- lyen formán kell az rohadafnak ellene állani, a' jó hútl: az rofztúl el-válafztani, hogy az meg-febelitett tag meg -tartafsék, és el- ne vefzlzen.
Micso.
_ _ _ _ _ _ Az
DaganatoJ:.ról. I31 Micsoda a· hideg fene ?
Oly daganat, me ll y által a' tag, mellyen ered, hamar meg-merevedik , és az ó meleg- ségctul hirtelen meg-fofztatik J és mingyárt el-hal, ha csak jó orvoiságokkal hamar ellent nem állan at\: annak ; az tagnak elmetzésévcl az ember élete leg-nagyobb vefzedelemben forog.
Honnét vagy mitúl cred az hideg
fene?
N oh a az h ideg fene gyakorta az me le·
get követi J mindazonáh:al az hideg magában az meleg nélktíl-is meg-induL Ered pedig ki- váltképpen a' nagy hidegség miatt meg-vett 's meg-fagyott tagokban, vagy a' meg-táröte tagoknak keményen-való meg-kótésétúl, az vérnek igen el-folyá"átúl, vagy az feletébb- való hid~g nedvetségtúl, melly némell y he- lyen az tagban óíZve-fzorul, utóllyára az ned•
velségnek és rnelegségnek fogyatkozásábúl.
Honnét lehet meg-esmérni azt?
Az hideg fenének az ó jelei ezek: A' ter- méCzet fólőtt-való nehezsége az meg-Cebefi- tett tagnak, é~ annak meg-mozdúlhatatlan- sága, fzininek meg-változál
a,
holott veresból feketévé vagy ízurkévé, egy búdós fzagal el- vált'..>Zik, a' terméflet- fzerint-való me legség-l 2 nek
131 Az. Daga11~tok.rrfl.
---:---
nek el-vefztésével, es az meg-hólt tagnak ér- zékenetlenségével,úgy, hogyazon embernek ha mctzik vagy l:getik-is azon tagjít, nem érzi azt.
Miképpen kell az hideg fenének
ellene állani?
Mivel már azt, a' ki egyfzer meg- hólt nem lehet elevenéten i, tehát azon kell gon- dolkodni hogy még eleven az tag, mi módon kelletsd\. azt meg-tartani, az~rt még eleven az.Defwfi'r.'t.mmk c11lmi(iók által ellene kell állani, Annak az ki-vef2.tésére pedig fliz-fa hamYábl!l, és méfzl ú l kéfzitett WJJ!o-
gal kell élni, hogy az rofz hús az jótul el- válaíztafsék, és az jó hús meg-tartatsék.
Honnét kell meg- esmérni az melty ·
Tagot az hideg fene eJ-fop.lalt, el-kell-é merzeni, vagy nem?
Ha az ember már on·otsáQokkal élt, és
az
rohadás meg-állapodik, az hÓit, az eleven- túl el-válik , az érz~kens~g , és az termi- fzet-fzerint-való mekgség tapaíztalta tik, te- hát van még remén<>t.p., hogy a70n me~-fe-. belitett t:tg mr.g-tartatik. Fllenhen pecig,, ha az termeízet-fzerént-való melegség, és az: érzékenség éppen oda vagyon, az roh:H1:ls:a' Tetl:- feM jobban jobban rnégyen, és az:
Pati-·
Az Dagat~atokrdl. 133 Patimr jobban meg- bádgyad, és a' bőr az hústúl el-válik, az (ebnek nagy búde~ége ér- zik: Arrúl meg-esmérni, hogy azon tag meg.
hólt,és annak el-metzés~re nagy idá vagyon.
Az Tagnak el-metzéséhcz micsodás
fzerfzámok kivántatnak?
Mivel ez igen neh~z Operatio tehát fzúgsé- ges, hogy az ember leg-elófzer imádkozzék, és annak utánna meg-Gy /m jon, és Aldozzék.
2. Azután meg-kóll vi.fg:tlni hogy az metús lt-g-álkalmatoffabb helyen efs~k. 3· Az mi az metzéshez fzúk<>égefek azt kélzen tartsa, ugy mint ke~keny váCzon, pántlikák vagy keskeny fzija.k, jó hú~ metzó -kés, egy fti- réfz két egyenlő vaff.1l, és é~etó vas,akafzta- láshoz-való túk felemmel egygyútt, vér- állító porok fzárazon és tyukmony fejc!ri- vel k~fzitete~tek, kenderbúl kéfzitett ván- kosk:lk, marha hólja?; az mellynek fele lé- gyen meg-áfztatva; meg-vont fzoritó .Aa- fi.romok, l pondia, kötni-való ruhák, és ván- koskák, fzagolni-való viz, ll)eleg etzet és bor.
ezeket mind k~fzen tartsa. Es ha az dologhoz kezd ne késleltefsék, hogy az Patiemnek va..
la:ni rövidsége ne légyen.
134 A'h Da,(!trnatokról.
1-Jogy ha már minden Orvoíságok
meg-let~ek, melJyek az hideg fenére-valók, és fernic nem h:1fznaltak , 's csak el-kb tiecik me.
tzeni a' tagot, miként k6ll avval banni, és azt el-metzeni?
Ha az tefl: metz;;!:ihez-való fzerfzámok ké- fzen vagynak, tehát az meg -lett Imádság után, ha azPatiensnek lába-fzárát kólletik el- rnetzeni, vagy ágy, vagy álkalmatos hozzá- való fzek légyen el-kéízitve, az febes láb az padon jól ki-nyuj~afsék, é~ az térden főliul
fr.ifos lnflrumentummal, eróCfen meg- fzori- taf:"ék, hogy az munka alatt ó azt meg-ne Jnozdithaífa ; azután az bór: fÓI formán vifza húzatafsék, és egy kesken kó:óvel meg-ízori- tafsé,k mind alúl mind fóllúl a'metzésnél, úgy, hogy csak egy újni hely= tegyen az metzé{:
nek. Ha ezek mind meg-lettek, tehát egy éles kéCfel az hús kere kerú.l hamar el- me- tzettefsék, és az hártya Perioflium fzorgalma- to([-tn ké:-felé ofztafsék az után jó furéfzel a' csonc-fzára friílen el-metzetefsék. Az fziv- bóJ és vér erekból fzolgálo Öreg ágak az fóJót:tébb-való vérnek el-foljáfa ellen egy kevesé meg-sútteCfenek. Azután az kótéfek meg-áldoztalfanak, hogy az csonka tag fel- fzabadulyon és az tyukmony fejirébe kéfzi- ktt por, és az keoderbúl elinál t vánkoskák
viz d
Az DaganatokrJI. 13~
---~--
vizel és etzeteJ meg- nedvefiteffenek, és vér állitófzerfzámokreája tétellenek, ugy mint, ko rom, Sang•p: Dr aconh, Olibanum, Bo! us ar- mm. Terra Jigillata, Gypfum. NyuJ fzőr,
és tyukmony fejére t~tefsék reája, és kóttef- sék-bé, ha pedig fzúkséges, ófzve-fzivó fla- fl:romLkaJ boritafsék- bé, hogy helyibuJ meg-ne mozduJhallon. Azután dupla ruha tétefsék reája, és egy hóljag, melly aJúJ meg- légyen nedvditve. reaja vonyattaJsék ,arra ket ruha kerefztúl tételsék, és fashval, melly meg- légyen mártva etzetbúl és vizhul di- nalt um logban jól meg- kóttefsék hegy az vérnek meg- álláfa az Pu({usnak vagy ereknek végein meg- meredgyen. Ha ezek már mind meg-lettek , az Patims tétef- sék az ágyban, és az csonka tag fd-~yámo
littaJsék mennél jobban lehet, hogy az em- ber, az vérnek ered~sét ne fél cse.
l\Iikor kell az o11yan tagot
fel-bon~bontani, a' ki jól be-vagyon kötve?
Az ollyan elmetzett tagot a' melly jól.be- vagyon kötve, harmad napig nem kell fel- bontani, ha csak nagy fájcialom vagy daga- Já<; azon az tagon nem ered, mert az vér- nek indulásátúl kell fdni.
l 4 Hon-
J
;6
ífz Da,tAtMfol:rdl.---
Honnét esmértetik-meg, vallyon az
el-metzett tag
jó
helyen el-metződótt-é vagy nem?Ha az fene és hozzája tartozandó efetek é:; fájdalmak me~-térnek rajta, az Seb- is tifz- tulni kezd, és fns hús nyőlni kezd-, az beteg- is jól nyughatik. Ezekbül meg -lehet es- mérni, hogy jó helyen vagyon el-metzve:
Ellenben ped1g, hogy ha az rofz rohadthús- búl valami meg-maradott, tehát igen ellent áll az gyogyulásban, és az egéfz te!l:~t el-f~
tya, ha c~ak hamarjában meg-nem on•ofol- tatik, és fellebb a' tag el-nem metzettetik.
Micsoda az Phyma vagy fzemérmes
ter1 mellett lévó dagadás ?
[z az daganat indul az fzeménnes tagok mellett Iévá mirig)'ekben, és ugy:m J' v~rrúl
's hamar meg-Öregbedik, és hamar meg-érik_.
Hogyan kell ezt curáhzi?
Eiőfzer l:í.gyito orvofságokkal úgymint Ctttapla(.";r.val, me ll y ezekbúl áll: A!th~a,
fcrni &~ri, Sem Lini, és e?:ekhez hafonlók, vagy Emp- D'l'tt:hil: cum Gum: Ezekel kell meg-élleltetni, azután meg-Yágni, 's mint egyéb .,f;o_f1em~kot meg-gyogyitani. .
MICSO-
h. D4,t.anattArt!~ 1~7
---
1\ficsoda az Phygethlon vagy fzéles
nem domboru, hanem kemény kelés- nek da ganatya?
Ez az daganat, az mirigyekben gyulad meg, és csúfz terméízetú, 's epével egyeles- vérbúl ered . E-z igen nehezen érik-meg, de gyakorta nagy fá.jdalmokat fzerez.
l\fiként kell ezt curdhli?
Ennek it:mmi lágyító Orvofságok nem
hafzn~.lnak, hanem oizlató, hívdltő, fzáraz- tó orvoCsáRok kívántatnak. Ugy mint Un,f!."'•
de Liquiritia, de Alabajlro, de Lithargir, és Empl: de Spermate R anarum Diapalma és ezek- hez hafc:>nlók ; hogy az fájdalmokat meg- enyhitsék,_ és az daganatot el-ofzlaf-;ák.
Ha valakit igen meg-vertek, és a' te-
fte meg- kékúlt 's meg-fek~túlt az vértúl, mcHy az egéfz bór alá el-futotc , miként kell
azt cuúlni?
Elófzór az melly verést Jeg-jobban fáj- clalja az Patimr íiarazt6 's sérelem ellen-való Aall:romot kell-reája tenni , és az kevefebb fájdalmu helyeket pedig egy ofzlató Ungve'?:
tummal me! egen kell kenni, melly ezekbut vagyon kazitve. Ugy mínt Ung•v: de Altbe4:
ú!: Cbamomil: Lumbri,or: Anetbi, Therebintbi- n~, Pulv:Rofir: Ruhramm, FIBHiGr~~i, j61
l
5
ifzve138 A1. DtSgtSntJtoJ;ról.
---
ófzve kell kéf·Ziteni, és az tellet jó melegen meg- kenni, az me! lett egy italt kell néki rendelni, melly álhat ex Ligno flmfl: Rad:
Heteni, ConfO/id: Major: Polipodii H. Card:
Benediai Véraniett &c. Ezen fpeciefeket viz- ben meg-kell főzni, és-úgy igya, ettől az fájdolmak meg- enyhitetnek dagadafok el-
J
ofzoltatnak, a' bőr ~s hús közott-való torótt vér, nyitás nélkúl ki-fzárad.
Pége az. Harmadik Ré znek , me/ly
IS). Kérdéfei.hó! JU.
NEGYE-
~ )( 'J')(~