NEGYEDIK RÉS Z

~ )( 'J')(~

ltlllt~ttt?~llttltllt

·~ -~~~~l~~~-i~~~~~~--~~

J-4-'"l A.r. fris Sehel!ritl.

~----~·--~--~~---·

terméfzetöek ) azok-is nagyoknak. tartat ....

nak.'

:.Mellyek Ieg-vefzedelmeífebb Sebek?

^t

Ezek, mellyek az tefl:nek leg-vefzedel .. meffeb helyein ef nek ^J úgy mint, Inak on: ^J vér és f!ulfor ereken; hafonlóképpen az vál- . lan felűl ^J és az hón alatt, ~· fz.emérmes te fl::

rnellett, az cfipön, vékonyon, és az ember · ujai kózött. !tem a' mellyek az Fe} MujcU- . lriffainak végére érnek , azok az ó efetekre : nézve vefzcddmefeknek tartatnak.

1\'Ielly Sebek nem vefzedelmeífek?

Azok az mellyek hufos helyeken einek., azok femmiképpen nem vefzedelmeffek.

l\Iellyek az halálos Sebek?

Ezek azok: úgymint az Agy-velő, Sziv,·, ).fáj, T ú do, Torok, Gyomor, V ékony-bél és : az Hóljag, ha ezek meg-febefttetnek, ezek: tartatnak halálos Sebeknek.

l\Eért némellyek az kitsin febekben-

is meg-halnak, és némellyek nagy vefze- delmes lebekb&l fel-gyógyulnJk ?

Ennek vagyon négy oka, úgy mint ^{1 ..}

'Az meg-febefedett tagnak kúlömbsége, '2. t

Az febeknek kúlómbsége, 3. Az emberi ter. · méCzetnek kúlómbsége, 4· Az eleteknek: kúlómbsége. Azért az rndlyek a' vefzedel-· mes1

Az.frir SehekrM. ' 141

----:---

_{r !'n} es tebekbuJ akarnak meg-gyógyulni azok~

:nak következendő hat okokat keJlobflr1.¹alni.

1. A' teltnek belső ti1'7túlását. 2. Annak jó Complexióját, ;. A'teítne.k ereit. 4· A' Cbirur-

gur

hú curálását. ~· Az Patimrnek jó Ditttá- Ját. 6. Egy kőzép-fzeru temperált aé'rt.

1\liért az gömbölti febek nehezen

gy0gyúlnak? .

Azért rnivel tágoffak annak ajakai, és femm i Izegletjek n intsen, azért nehezen le-

het gyógyítani. .

l\liért az zuzott febek nehezen

gyógyulnak?

Azért hogy azon zuzott húst elöfzer meg-kell érlelni, és azon zuzott husbúl a' mattri-át ki-kell tifztitani, és ,igy oJyk.or ho- fzas annak gyógyuláfa.

Miért az Illiu Emberen hamarébb

gyógyúl az feb. mint az Öregen?

Mivel az ifJlukban a' termérzet erőffebb ~ 6s !Z kővér vérnek fokasága nagyobb mint az Öregekben; azért gy6gyúJ az iffiu hama- rább, mint az óreg.

Honnét vagyon, hogy az febek ki-

rllneknek látzanak de m~g-is gyakorta

h:.ll;tlof:~k?

Azoknak el-titkolt nagysága avagyrofz álla-

poty

14!.___ A1. Jrir Sebel!rlt l.

potyábúl., melly azon meg-febditett tagban vagy mellette lévoben el-vagyon rejtve.

Az Inaknak vér és Pu!Jits ereknek,

és a' csontoknak febei az 6 magok kózén-

st!ges íubftantiaja által ~fzve forhacnak-é, es . mcg-gyógyúlhatnak-é?

Mrvel az fölJebb emlitett tagok, és tóbb hozzájok hafonlók, az ő eredeteket nem az vérbúl velzik mint az húfos tagok; hanem az magbúl, azért az ó magok jübflantiajok- búl nem gy<'lgyulhatnak Óli.ve, hanem más idegen fobflamiának kózléfe által , mellyet a' terméfzet hozzája ád, és az által ófzve for- nak és meg-gyógyúlnak.

Hány

r~fz

kivántatik az febeknek

ófzve fzoritáfokhoz és gyógyitáfokhoz?

Ezekhez ót réfz kivántatik, 1. Hogy az mi a'terméfzet ellen van az febben az ki tifz- titafsék. 2. Az febnek ajakai ófzve fzoritaíla- nak. ~. Az ófzve fzoritott feb ajakai egyútt tartaffanak, hogy el-ne tágulyanak, 4· Hogy az febefedet tag az 6 Comple~ióját meg- tar- tsa, ,. Ha valami ollyas történik az febek- ben, a' melly nem oda tartozandó, arra-is nagy gond-vifeJés kívántatik.

Me ll

y

Ax. _fris Sebek:rM. 14;

- - " 7

.Melly

lu

váltképpen elso efet az

Sebben?

Első kivált-képp~.:n-való efet a' febben a' vérzés.

Hány-felé mégyen a' vér?

Két-felé mégyen ugymint belől a'

Mu.-

fculurokban és egyéb ures helyekre és a' febekból-ki.

A' friílcn meg-fe berittetett embernek

mindgyárt meg-kell-é az ó vérét állíta- ni, vagy hagyni folyni ?

Mivel a' vér életnek kintse; azért a' nagy febekben azon kell lenni, hogy men- nél hamarébb a' vér meg-állittafsék~

Hány-féle-képpen lehet a' vért

meg-állitani ?

Ót-féle-képpen 1. vifzfza-veró hívetito rekeíztó és ófzve-fzoritó orvofságokat kell a' febre"tenni, mellyek kúlőmb-kúlómb-félé­

ból állók, ugymint : Malom-por, Bo/us, Olibamem, SanJ!,'PÜ Dra,oniJ, Terra-fig.TUa-

ra,

Crocus Marth, Lapis Httmatiti.r, Cal- r:inat. AlbumiJJ. O'!'o,·. Terra Vitrio/i , 's e-

~ekhez hafonlókbúl kéfzitteeek. !tem

~pondia, P ri {et és meg-égetett vá.fzon. Pa·

nuk, és elfc:IékkeJ. 'J. A' kézzel-való ófzve- zoritállal még az vér ófzve-súrúdik és meg- ált.

144 Az. .frir Sthtfr&l.

~~~ · ;. Az által tzurálfaJ vagy a' meg-febe· • fittetett érnek !:öcésév~l. 4· c.utt'fi'J.tJtio l

vagy égetés által. S·' Emek el-metzésével J melly igen ritkán elik.

l\Iellyek azok a' febek, a' kikben

a~

Terméfzet; ellen-való találtatik és nem

kell núnd~Y:ut ki-venni ?

Azokból a'. febekből, mellyekben a' vér~

és Pulsus- ér meg-febefittetett és nagy fáj-- dalmat fzerez vagy vérnek el-fogá.ía igeru féltő , jobb azt abban hadni hogy a' ter- rnéfzet maga haitsa-ki hogy fem az erö- fzak által a' feb meg.mérgeíedgyék.

1.\litsoda febeket fzt"1kség ófzve-

akafzcalni' avagy ofzve-varni?

Minden alá-fúg-gó vagy le-f7eldelt febeket_1:

fzúkséges, kivált-képpen~ a' fejen ortzárn valókat, mellyek alkaliT'atb.nok magokbarn a' jól bé-kötésre, hafonl6-képpen a' meg-fe-:

befedett Mufculufokat-is .

. Melly febeknek ártalmas az

ófzve-a k afztalás ?

A' Főnek mélly febeiben, kézn'!k és láb•

tl::~k febdben, az hol fok fejér inak vannak.:

Hány-féle akafztaláfok vannak?

Vannak hat-fde akafztaláfok. 1. A' mel~

tQvcl ~s fclyerr.mel ófzve akatzr~lt:J.t~ik:

Ci:

--~--A_z_.;;_fi_,·_is_S_ehekdd.

I4S

l:s az a' húfbs helyeken fzukséges, mellyoek úey kell véghez-vitetni, hogy egy új nyi .J}atium maradgyon kóztők. 2. Tóvel és fe.

lemmel- való akaztalás, az melly mint egy

Szű.ts varrás formán etik , az meg-febelite- tet béleken fzúkséges ez. ~· Az tóvel és 1elemmel a' bór és hús őfzve akaztaltatik, ugy hogy az hús ism~t egy máshoz ízo- ritaisék , melly akaztaláfok az Periton~um,

l:s az kis-has muflullljaihoz fzukségefek. 4·

A' tőnek és felemnek akaztalála mik.or a' Sebnek ajaka az tó által ó.zve nyomattatik,és benne hagyattatik,az felern a' tore reá teker.

tetik, ez az meg-hafitott ajaknak gyogyitá- sára fzúkséges.

S·

Az vaffal és kapcsokaJ.

való akaztalás , mellyek az n:.gyon ki-tágúlt

·febekhez fzukségetek. 6 . .Az magáno5 vagy magátúl-való ótzve akaztalás, az melly jó fdt! Orvofságokbúl kéfzitet:k.

Hoayan kell az elsó akaztalásnak

_{o .}

lenm?

Az elsó akaztalásnak, az febnek kóze·

ptn kell lenni.

~Ielly m~llyen

kell az Sebnek

aja~it:

ol zve akal7tani?

A 7 Sebnek ajakait úgy kell ofzve akaz- ta ni, hogy az akaztalás jól meg-áljon,. de

K 1~eR

146 A:.:.fri.r Sebelritl

~---

ig t: n ne'? kell, alá ~ot<>átani ^a7 tót , hogy az meg-gy•)gyul1o;; utan az tónt:k hdye meg- ne ~smirtcf;d:.

~ll~or

az Seb io-en

_l:) ófzvc

akafztalta-

tatik. mic;oda ártá'>ára vagyon annak?

Az Sebnek igen őfzve ak:ü7talála vagy nyo!TI:.ifa fLra az Sebnek f.ijdalma~, es daga.

natot, és ha az akatztalálnak nem engednek ham:u· által fzakad, és fáradságos gyógyi- tist okoz.

Az magános és közönséges fe bet ho ..

gyan kell bé-kötni, és meg-gyógyítan:?

Az ollyan fellet eló!zór az vérbut es mtl-

teriabúl ki- kell tilzeitani, és a' vert meg- allitani ^J A.afl:romokkal és ruhábúl-való ván- koskákkal bé-kötni, azután iCm~t az materiá- búl ki- kell titzeitani, Digeftit•umekkaL, és hús ne\relókel kell tipliini, azután fzaraiztó Orvof.ágokkal d-végezni.

Hogyan kell az mély ie ^{bet meg-gyó·}

gyicani, mellynek.fub/lamíája még meg- nem veízett ?

Ha az feb ollyan helyen vagyon, a' hol

a'l terméCzet el!en meg-tóretett-c<>ontnak va- lami fz.il b i \·agy darabocskái vólnának, az ollyant elöfd)r ki-kell tiíztitani, és annak v~­

rét m~g-állitat1i, é~ hogy ha a' St:btág, fzoritó f.altrom-

_ _ _ _ _ Az .frir Sebeéri1/. 147 fla'trummokbl, öfzve kell fwr:tan , r.uha vanko'ikákkal bé-kell kótni; elófzer még jól

· mc:g-nem evefedik DigUii'l•ummal , az után

Rajilicummal,~s Őf7ve-f7.oritó fbihommal kell kotni, méglen az hús nyől, az ut.in az Diapal- m.J által kell el- végc:zni.

Hogyan kdl meg-efiTiérni a"': ebben-

való l'.fateriát j<'•-é vagy rofz?

Ha az Materia egy kevec;~ súrú és f7Úrke (-..inú, vagy egy kevesé verhenye.ges és jó fngu óremest d-válik az febtúl; ezek tehát j<'l j~kk: Ellenben pedig, ha a7. m.1t!ria nyú- lc',s, és az febhe7. ragadozó, av:1gy hig és fe- j.:r mind a1. t..:j, avagy igen súrű és sár~a és

az

lebbúl ki-foly, jele hogy a' ft:b rolzúl va- gyon .

.1\likor vannak az fcbek rofz for-

mában?

Mikor ók magok fzer.int m~teriÁt \'agy genetséget nem adnak.

A z fejen, me ll v helyen leg-vefze-

dt>lmdfebb az feb?

Az fej tetein és az halántékokon.

Az fejen az

meg-v~got

sé f!.úrot

(ebek kó27úl, mellyek vefzeJelme!Tebbek?

Az meg-fzúrt febt>k gonofzabbak mint

K 2 a7

1•1

A1.jrir SehekrM.

az meg-vágottak, mindazonáltal ott-is miné- mú helyen einek.

1\tl!Csoda leg-fzükségeífebb az

fo~

kaponyának fzoros febethez?

Szúkséges hogy azok meg-tágittaffanak hogy az vér vagy materill meg-ne rekedgyen, hogy nagyobb eteteket ne flerezzen.

1\likor lehet az ollyan efetekne:\:

Jeg-jobban ellenek állani?

Még tellyefsége1 néki nem mérgesúlte- nek, vagy el-nem hatalmaztanak.

1\Iicsoda Orvofságok leg-kedvef-

febbek az Fejnek?

A7 Betonica,RóJa, Rozmari11g, Chamomiii:'S4- l;)'li,fik.ete G.1·apar, Melilot: Lll~·endu/a, Majo·

,·ina, M :;·rh.-t, Gummie!emi, Empl: Ceph.tlicum, és azon U11J!.'l':Cephttl:Aqu.t'l'it~ j<) meg-melegitef- sék, és olajjal difendá!tafsék, és minden egye- bek, mellyek jó terméfzetúek, és jó illatuak,.

J\'licsoda Orvofságokat kell az Fej

kaponyátul távoztatni?

Az motskolokat, és kővéreket 's mind azoklt, rnellyek rohadá~t fzereznek .

.

~'licsoda

Orvofságo•;: ártalmaífak

az Fej~n-való [t>bell:nek?

Azok az mellyek igen hívefitenek ~;~gy t gen

.A1o fris s~bekritl. 149

---

iget1 ht!vi:nek J roiz illatuak J és az mellyek

ruhadá~t fzereznek.

1\hként kell a' Fo nek azon feb it

Cll•

r.Jbli, me ll y azPericrániumon általment?

Előfzór az hajat le-kell borotválni, az után 1zépen az vábál meg-tilzeitani, és az vért meg-állltani. A' máfodik bé-kőtéskor,

ha l.!het fz.lraz ruha tépélfel,v:~gyvekony ru-

ha fodrá'okkal az mezitelen csontot izépen bé-kell rakni, 's igy az febet egy kevesé meg- nityni,az után az febnek ajakára meleg digefli-

<tmmot és főre való Rafuomot tenni, az feb környéki t Ró's:t olajjal kell difwdá!ni; más nagy fhll:romot főlibe tenni, az után ha tifzta az agv-kaponya, ahoz-való port kell kéfzite- ni, Myrha Aloe, Arifial: rotuud : Mafli:x 0/i- bamlm, és Sanguis Draco1Jisbúl, Js aztreájakell hinteni, és fláraz ruhácskák al fzépen bé-rak- ni, az febnek ajakait fzépen álkalml.ztatni, és t;fztitani, hogy ha az hús az csonton fóllúl

ki-nyől, tehát az ft:bet hulfal bé-kell nevelni, é'l bé-fzárittani.

1\liként kell bánni azonFejen-való fe-

bekkel, mellyek az agy-kaponyát épen az fölál-valú h:t:-tyá.ig által h:1túk?

Mint hogy ezen Jt-bek vef7eddmerel(.

azért igy kell v~ek b1nni: Elófrór h<1 az Fej

K1

~

1c:;o A<!. frh Seh~kr,.•!.

- · -

- - - ·- -· -

- · - - - - -

az véres hajtúl m.:g-vagy n tifai:vaJ azut.tn meg-tó ·ott vagy el-Izctk .tt csontokat fogó- val vagy má'l lnjlru."entummal ki-kell i7edni, a' tiiZ a csontra fzáraz ruha t~p~leket kd rakni, es az lt!bet rdhákkal meg-tólteni, Aa-

firotn'~'~a/ es ruha vánkoskákal j )l b.:-kótni.

Az máfod;k bé-kótéskor kiviltképpen arra kell vigy.{7ni, hogy az mezitekn C'iont tilz- tán tarta;sék, az meg-<·érult csontnak élit 's IZ ·gletit vésővel vagy radic•1la't'al meg-kell egyen ·li· n1, ha ^F hafadá~ fzúk, mcg-t:igit- tafsék J hogy m nJe;. ellenke?Ó m1teria, melly

az; D·,ra m11terre alá fzáll, ki-tilZtitatsék és

az D ·•ra mttel' egy vékony ruhátskával, T~:eo­

nh f'ó in·al azt meg-kenvénJbé-rakattals.Ek.ha- fonl6{éppen az Pericranit"m-i<:. gyong~ ruha fndráf 1kkal: az febnek

ai

aka it Dedi g Tlnrrn• : · Di,l!.e/li-rwmal'sa'tóbbi Úres heletskd,et gyón- ge ru11át-kákal meg-kell tolteni J éo.; ana! az feb nyitva tart:tf·ék, ezek fáiiben f!a~hornot

kell raga1tani; ha pedig az feb mttteri,izik,az D•lr.-. m •t?rre egy tif7tulác;ra-val', Orvof<:.á- got kell k~fz:tt>n! e7ekhúl, \fe'I.Rof!TJ.,erehint:

0.': Ro 'árt~"', Croco é ^'i ~fajlicbb61 :í ll jon , bor- ban k~l7.ittefC;(k; !IZ után hús neveló Orvo::

ság;nkat, m~g az hús a7 Dur.-. m.1fe;·húl newl- kedik, kc:ll reá rakni; az alatt az i Jő alatt a'

€SO flt

A::. frir Sehekr1i/. ₁₎₁

--~~-- - - -- - - -

CilOnt fz~pen tarta(:;~k, cs :~z fzC:Itül meg- óltalmaztai:ék, 's minden bé-koté~;kor az te b- nek tilztulár;ára, és a' Főnek erolit~sere egy z·atskú reája melegitet-:.~k, és egy~b-fde Or- vofságokkal enyhitef..:ék, halunlóképen az ruha vánkoskák a' bé-kőtéskor lágy melegek legyenek, az gy<'>gy .tlisnak az ó meg-teré~C:ig,

mert az meleg az főnek igen kedves.

l\likor az Fo-kaponyának mcg-fcbe-

sétio;ével egyútt az Dura mater-is, meg- febelitetik , mit kell akkor cselekedni ? Mivel ez a' sérelem igen veizedelmes é~

halálos az igen éles foijdalmok miatt, mert mínden rotz nedvefségeket magához von- fzon, azért a' jó Orvofnak jól kell gond<;>t vilelni, hogy az mennyire lehet, az hozzáp járand r'> gonolz eCeteknek ellene álljon, H.gv még elózze, 's kiváltképpen az P.Jtiemt ~r) Did t ával kell meg-erőliteni, az után meg- probálni, ha tórótt csontocskák vannak-..:

benne , és mikor már a' Seb meg- vagyon tifztttva, ha léfmek benne a' fde el-tóre- dezet apró csontocskák , azokat fzépen ki- kell fLedni és tifztirani, hogy ha pedig az Seb ollyan fzúk vóba, hogy az Orvotság az

D1~ra .lfaterre nem mehetne, tehát n·i.~ntt~­

JUm formu, vagy kerdit metzés által meg-

K 4 k:-!.

1 ~%. Az.. friJ Sehek.rti!.

- · --- - - - -

kell azt t.tgitani es azPericra11ir-tmot az me nyire fzúkséges el-válafztani, ~ ruha pihelel Izé- pen meg-tölteni; az febnek ajakait pedig akafztaló flafl:rommekka.l vifzfza vonni, es az vért meg-állitani, az után ruha vánkoskákal , jól bi-r,tkni. Az máfodik bé-kótéskor fzúk- séges ^J rnikor az íeb meg- tifztitatott, hogy vésóvel és ahoz-való kalapátsal ^J avagy ahoz- való furóval a' csonton lévő feb fel-nyittaf:.

sék, és rneg-tágitafsék,'s úgy az azokban lévő

apró darab csontocskák , vagy fzálkácsk:ík , vagy egyéb materia , rnelly az fő-kapdnyá­

ban találtatnék, fzépen ki-tifztitaf'>ék az rneg- febefitet hártyacskára pedig Ung't': Cephali-

•ummal gyönge ruhácska meg-kenve Izépen és gyóngén tétefsék; az után az Dura n~ater

ts fó-kaponya kó"lótt-lévó furás, vagy vésé' lyukjában Ungtt•: B~jilimm gyönge rnele~en

botsatafsék, az mezételen Fő-kaponyát pedig fzáraz gyönge Codráfokkal fzépen bé-kell c~i­

nálni; az febnek ajakai, és az el- valafztatot Pericra1úum kőné apró fodráfok nkattatfa.

nak,rnéglen az hú~ fel-nyől,és a'fó-kaponyán- is a' hús kezd nyólni; a' febnek ajakaira pe- dig Ung'f-': Dige.ftivumot, és őfzve huzó Aa- firomot, minden bé-kótéskor kell adhibeá'ni, és azon ajakakat ujjobban vifzfza vonni, é~

kóz-

Az frir Sehekrifl. 1~1

---·---

közben egy kevés gyönge ruha-pihelt ten~i:

fóllúl pedig rdja fore-való flafl:romot. Az után kell az Fejet O/: Rq(a.rum, és O/: Cbamo- mild?Vel deftndálni, és az Difwfl'CJumhoz egy fóre-való fla{~romot helyht:ztetni, me ly jó vaftagon l~gyen meg-vonyva, és melegen az egéfz Feire borit:mi; ellenben meleg köté- fel jól meg-kell eró!1teni, és melegen ve1Ztég tartani. Ezeket napjában kétfzer kell cse- lekedni, még az feb jól digerditatott; az után ahflergentia'kkal és confolidantiákal az Durt~ mtt- terhez kell látni , rn~g egy kevefsé tifztu- lását mutatja, és ttfzta húfotskák kezdenek nyólni; az után hús nevelő Orvofságokkal kell élni, és ha az hús fel-nyól, az után az csontnak fegitségére kell lenni, hogy az k~t

réfz kőzótt az hús fzépen nevelkedgyék és

őtzve egyesúljen. A' Patimsnek testit pedig nyitva kell tartani • fetétben vefttég helyen, jó-féle Ditttával-is kell tartani, éllefzteni, eró-

f1t~ni. Ha az főben -való fájdalom az fel- búzgó vértúl igen dobog, annak meg-hive-

fit~sére, és az fájdalomnak meg-enyhité~ére

egy eret kell vágni, és criflirt kell app!icá!- ni, és egy tudós Merlicurtúl tani-

tsot kérni.

~@ ~

K i

^Jlh

~~4-__ lfzJris Sebekritl.

Ha az Fejen-való Se-,--b_n_e_k_m_e_o-___ fe_b_e--

iitésC: éppen az agy-

velő jitbjla~ti.á-

j:tt éri, hogyan kell azt meg-csmérni?

A z agy-velőnek, es a· DT-tta maternek igen egy forma jelei va:mak, tehát azt azután kö-

vetkezendő vagy mindgyárt jelen-való ele- tekbuJ meg-lehet esmérni.Ugy mint el-ájulás búl-val6le-esésbtil, okádásbúl,meg-némulás- bul, orron és fuién-való vér folyásbúl, és a' főnek nagy f.íjdalmábúl, fa;uadal~sbúl,

meg-súketelésbúl, és az nyelvnek fzaporán- való mozgásábúl, nyughatatlans,ígbúl, fztin- telen-való hideglelésbúl , nyelvnek meg-fzá- radásábúl, az Pulp-tsnak igen nagy refzketé- sébul, inaknak meg- merevedéséblil, az feb ajakin.•k ólzve fzomlásábúl, és ha az has . igen mégyen, nehezen lehel a' P.1tiens. E- zek utóls6 jelei az közel-való halálnak .

. Mi az oka hogy az

agy-velőnek

meg-

febelitésével az lebet és az egéséges rtfzt-is az görrs jarja?

Az görts az agy-vdőben inn~t ered: mi- kor az febes rélz nagy fájdalmat 'zenved, tehát az egé~éges rélz az ő nedvefs.=get és él-

tető ereit bóséggd nyujtya fegit~égul az

fe-

bes r..:lznek, és igy magát ki-fogyalztya 's el-fzár.1ztya, abbúl ered az gőrts.

Mi-

.A'!:. Jrir Sebekrlt!. _ _ _

lS, 1\likor az meg- fe befedett fo- ^k<lpo-

nyábúl f~jér fobjlantia jő-ki , m1k~nt kdl azt meg-esmérni , hogy az agy-nlbbál va-

gyon-é, vagy nús honnan-v .. i.J?

EnneK meg-ésmér~fe ebbul az próbábÚI ál ; az agy-velónc:k magá'~an iok apró ere·- t:;k~i vannak, és hogy ha abbúl Cd.rmozik a"'on f•bjfantia, és az vizben v .:tretik, tehát

le-1l~ped:k; más mrrteri-t-i~ jo:-ki, mdly az a ~y-k:lpr)nyának hátúlsó r..:fzinek febébul

• r • JO, e~ rea nezve a.on o ama oz, uc: nem a7 , ' ' h r J ' h ^J hanem az agy. velónek egy olly $irit·•f'a, melly az háta ger~tzéblil fzármazik, é5 az le-nem úJ a~ vízben.

l\lik.:nt kell fcgitcni mikor az Fo-

velő meg-lebefitterik?

Ezen igen vefzedelmes, és halálos Seb- ben előf7er az kivántatik, hogy az Patieni egv magános helyre vitelsek a' hol cc;endes és tet~tes l~gyen; az után ha a?. vértúl ~s haja túl meg-tifztitatott, az tór&t ~~·Jntokat ki- kell fzedni , az után az s~bet eg;!fz velőig i"ll meg-kell nézm, éc; az Sebet gyenge ru-

h~\t<;kával jc)l meg-kell nkni az agy-velóia, éc; nyitva kell tartani Aafl:ro:nokal, és jó

kó-

t~fekkel jól meg- kell crőtitt:ni, é~ min'=k előtte azt me~-nyitná a' Chirurg'-4r, ma~l

me ll é

l

(6

.Az fr i~ Sehel!rr'f '·

- - - -

me dé egy jó tudós Medicurt végyen, hogy az Patiemnek valami rövidsége ne efsék ; hogy ha már az lebes hely meg-vagyon me- legétve , és az fzerfzámok elő vannak ké- fzitve úgy kell az Sebet meg-nyitna, és tifz- titani, hogy tudni-illik viafz gyertyával az Sebet végik meg-kell nézni: hogy ha az Seb- nek fzúk voltáért nem lehet hozzá nyúlni, tehát meg-kell tági~an:,aztmint azDuramater Sebeiben meg-vagyon irva, és az meg-alutt vért ki-kell tifztit.mi , al el- törött csont- nak fzálkáit az alsó réfzbúl ki-kell fLedni, és az véres m.lt::riát fel-fuji!fal ki-kell hajtani, mindgyárt meleg ruhával meg-kell melegi- teni, az Fónek erólit~sére, és a' materiának meg- eméfztésére. Job : Andr: de Crr~ee li- quori.íból, egynehány csepet lágymelegen az ·

~ebbe erefzteni, és gyónge ruhit azon o'aj- ban meg- kell mártani, és az Sebben rak,1i ; a7.on fdól az C ranium és Du1·a mater kózé az Ung'T.': C~ph.t!icum, Digeflivummal őfzve ke- vertesék,é·l azzal bc-rakattafsék; azutin az Se- bet gyón ge ruhátskával meg-kell tólteni,és az Pericra11iummot el-válaf'ztani, az tif7:ta cson- tot 1i:áraz ruhával meg-rakni, és az Sebet teli tólteni 's t:ígon tartani, az Sebnek ajakát Di- ge.flivummal meg-rakni, és az Fóre-való fla- firo-

No documento Manuale chirurgicum, avagy chirurgiai uti-társ, melyben az egesz anatomia, égi jegyeknek ereje, a testi tagokon külsőképpen történhető nyavalyák és eseteknek a seb-kötés, ér-vágás, vagy akarminemű chirurgiai foglalatosság által teendő orvoslása : ezenfelül a Flastrom és Unguentumoknak készitese rövid kérdések által magyaráztatott és most elsőben magyar nyelven ki-bocsáttatott Miskóltzy Ferentz Győri chirurgus által (páginas 177-200)